Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-07 / 81. szám

1972. április 7., péntek ESZAK-MAGYAROR5ZÁG 3 9 borsodi üzemek és a külkereskedele 0 Tanácskozás után Kongresszusi kistükör v A gazdasági reform beve­zetését követő első húrom esztendőben rendkívül dina­mikusan fejlődtek a megye 'Pari üzemeinek külkereske­delmi kapcsolatai. Az export több mint másfélszeresére — ezen belül a tőkés export több mint kétszeresére — növekedett. A piac hatására kedvező irányú szerkezeti változások történtek az ex­port összetételében. A borsodi vállalatok ex­portjának gazdaságossága év­ről évre javult. Kedvezően alakultak a dollár, illetve fubel „kitermelési mutatók”. Vállalataink több új piacra tudtak betörni. Igen jelentős volt a Nyugat-Európába irá­nyuló kivitel fejlődése, míg a szocialista országokkal lebo­nyolított külkereskedelem egyenletesen, tervszerűen fej­lődött. Az eredményekben jelentős része volt a jobb Piackutató, illetve külkeres­kedelmi propagandamunká­nak is. A korábbinál gyorsabb ütemben emelkedett a gyárt­mányok műszaki színvonala, kár az c téren elért eredmé­nyek még nem kielégítőek. Elsősorban a hagyományos termékek exportja növeke­dett ugrásszerűen. Csupán néhány új gépipari és vegy­ipari termék érte el a leg­magasabb világpiaci igénye­ket. A külföld i piacokon első­sorban a kohászati ésaköny- nyűipari termékek kereslete volt igen élénk. Így — a megye nehézipari jellege niiatt — a kohászati export v°lt a meghatározó. Piaci gondok Már a gyors fejlődés évei­ken is érzékelhető volt, hogy a, vállalatok viszonylag rövid távon érdekeltek az export tokozásában. A mindenkori legnagyobb nyereségre való törekvés bizonyos mértékig háttérbe szorította a hosz- szabb távú fejlesztési és k ü 1 kér eskedel m i cél k i tűzése­ket. Ennek hátrányai azon- h{>n nem mutatkoztak meg addig, amíg a tőkés piacon élénk volt a kereslet, és ma­gasak voltak a piaci árak. Az elmúlt esztendő azon­ban már próbára tette ex­portra termelő üzemeinket. A tőkés piacokon csökkent a kereslet, és különösen a ko­hászati termékeknél erősen csökkentek az árak is. A nyugati piacokon kialakult kedvezőtlen árviszonyok sok gondot okoztak a negyedik ötéves terv első évében. Köztudott, hogy 1971-től több gazdasági szabályozó meg­változott, csökkentek az ex­port; ösztönzését szolgáló ál­lami visszatérítések is. Az értékesítési lehetőségek különösen az anyagi jellegű termékek — például kohá­szati termékek — piacán romlottak. A verseny foko­zódott. Az áruk értékesítése több munkát és költséget igényelt, ugyanakkor több fontos importcikk ára emel­kedett. A belföldi — és az import anyagárak emelke­dése növelte az exportra ter­melő üzemek ráfordításait, és ezzel rontotta versenyké­pességüket. Az eddigi legnagyobb A kedvezőtlen körülmé­nyek ellenére a borsodi üze­mek 1971-ben tovább növel­ték exportjukat. Az ipari üzemek árbevétele 5,7 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a korábbi évek dinamikusan fejlődő tőkés exportjával szemben 1971-ben a szo­cialista országokba exportált áruk mennyisége növekedett erőteljesebben. A tőkés kivi­tel 4 százalékos csökkenésé­vel szemben a szocialista or­szágokba irányuló export 42.3 százalékkal emelkedett. Kü­lönösen megnőtt a Szovjet­unióba exportált áruk ará­nya. Az üzemek jó munkájá­nak eredménye, hogy a ne­hézségek ellenére az 1971. évi export árbevétel megha­ladta a 4,8 milliárd forintot, és elérte az eddigi legmaga­sabb szintet. Az elmúlt évi eredmények közül különösen a gépipar és a könnyűipar exportképességének fejlődése volt jelentős. Mindkét ága­zat — a kedvezőtlen árviszo­nyok ellenére is — fokozni tudta, a tőkés országokba irá­nyuló exportját, és a koráb­binál kedvezőbb jövedelme­zőséget ért el. Például a Diósgyőri Gépgyár a svéd Volvo és az angol Ford cég­gel kötött előnyös megálla­podást. A vevők igen elége­dettek voltak a gyár által szállított termékek minősé­gével. és 1972-re újabb ren­deléseket adtak. A, hazai járműprogram kovácsolt ter­mék igénye azonban korlá­tozza az export növelési le­hetőségeit. Jelentősen javult a ruházati termékek export­jának jövedelmezősége is. Például a Hegyalja Ruházati Szövetkezet szilárd piacot épített ki a nyugati orszá­gokban, és évről évre nö­velni tudja kivitelét. Gyümölcsözd kapcsolatok Jó eredménynek tekint­hető. hogy a tőkés orszá­gokba irányuló kivitel leg­nagyobb részét'.a fejlett nyu­gati országokban értékesítik. Felméréseink szerint a tőkés országokba exportált termé­keknek csaknem 75 százalé­kút vásárolták meg a fejlett országok. Igen eredményesen bővült, a borsodi üzemek szocialista országokba irá­ny uló exportja. Különösen a gépek és a könnyűipari ter­mékek exportja fejlődött. A szocialista piac kiegyensú­lyozása, az államközi szerző­désekben több évre lekötött termelés nagyfokú biztonsá­got nyújt az exportáló üze­meknek, és hosszabb távon lehetőséget nyújt a termelés fejlesztésére. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelem eddigi tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a kapcsolatok gyümölcsözőek, és hogy a termelőerők további fejlő- • dése. a világszínvonalnak .megfelelő termelés arányá­nak növelése alapvetően a szocialista országokkal széle­sebb körben kiépítendő kap­csolatoktól függ. Oláh László, a külkereskedelmi bizottság vezetője Munka-kongresszus volt a szó teljes értelmében a me­zőgazdasági szövetkezetek küldötteinek háromnapos ta­nácskozása az ország házá­ban. Senki nem cifrázta a szót. Nem is volt szükség szó­noki fordulatokra a ügyelem felkeltéséhez. Olyan országos érdekű a mezőgazdaság mun­kája, amely személy szerint is közvetlenül érint minden állampolgárt. Senkinek sem mindegy, mennyi és milyen készlettel (ölti meg újra .és újra az ország éléskamráját a falu. S a mezőgazdaság ösz- szes termelési értékeinek há­romnegyedéi a szövetkezeti gazdaságok adják. Alapvető tehát a népgazdasági szere­pük. Fontosságukkal arányos a felelősségük is. Ez a fele­lősségtudat hatotta át a csak­nem háromezer szövetkezeti gazdaság közbizalomból vá­lasztott szószólóit, akár az előadói emelvényen, akár a folyosói beszélgetések közben, vagy az esti eszmecseréken közölték monclaniv a 1 oj ukai, * Megyénk küldöttei közül Karajz Miklós, a sárospataki Kossuth Tsz vezetője, s társa­dalmi tisztségben a két járást összefogó Tolvaj-hegyaljai Te­rületi Szövetség elnöke az előadói emelvényről azt tette szóvá, amiért fáradhatatlanul érvéit az alkalmi folyosói ta­lálkozásokon is: — Bennünket különösen a kedvezőtlen természeti es közgazdasági Körülmények között gazdálkodó szövetke­zetek gondja szorít, mert amíg országosan nem egészen 30 százalékos ezek aránya, nálunk ilyen a szövetkezeti gazdaságok háromnegyede. Ezek akárhogy igyekeznek, ugyanakkora erőkifejtéssel, anyagi ráfordítással, esetleg csak fele eredményre jutnak, mint a helyzetüknél fogva szerencsésebbek. Az eddigi segítőkész intézkedések két­ségtelenül a hivatalos megér­tésről tanúskodnak, de csak tüneti kezelésék voltak, nem a betegség' okát szüntették meg, s ezért a baj ismét és ismét kiújul. A szanálásokkal járó gazdasági befagyasztás hosszantartó megrekedésre ítéli az önhibáján kívül ne­héz helyzetbe jutott szö­vetkezeteket, így újrater­melődik a veszteség. A kongresszusi felszólalásokból nyilvánvalóvá lett, hogy az eddigi támogatási rendszer méltányos fejlesztésre szorul. Például a földek termőké­pességének minősítésénél el­avult az aranykorona érték szerinti megítélés, érthetetlen hát, miért ragaszkodunk még­is hozzá. Ez nem egyszerűen elvi kérdés, inert épp emiatt olyan szövetkezeteket nem le­hetett a kedvezőtlen adottsá­gúnk közé sorolni, amelyek pedig nagyon rászorulnának a támogatásra. Közvetlenül sürgető gond megyénkben: mi legyen azokkal a jövedelem­kiegészítő támogatásban ré­szesülő szövet kezetekkel, amelyeknek besorolási határ­ideje jövőre lejár. Javaslom ezek helyzetének újbóli felül­vizsgálását, s ha indokolt, to­vábbi támogatását, * . Huszti István, a mono ki Kossuth Tsz elnöke 5 évvel ezelőtt részt vett a szövetke­zetek első kongresszusán is. — Az első kongresszuson mindannyian megilletődtünk a tudattól — emlékszik visz- sza —, hogy új fejlődési sza­kasz alapozásához kezdtünk. Akkor hoztuk létre a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsát. Ez a testület a má­sodik kongresszus példás elő­készítésével is igazolta, hogy gondos, értő gazdájává vált a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomnak. A mostani ta­nácskozás jó összehasonlítási alkalom volt, hogy lemérhes­sük, mekkorát fejlődtünk öt év alatt. S nem kizárólag a gazdasági gyarapodásra gon­dolok, hanem a szakismere­tekben, az emberségben, a vezetési tapasztalatokban va­ló fejlődésre is. A kongresz- szus fő érdeme véleményem szerint az, hogy a többoldalú megvilágítással sokat segített a szorító problémák helyes sorrendű fokozatos megoldá­sában. Személy szerint pedig azt a tanulságot viszem haza, hogy a jövőben még inkább meg kell tanulnunk gazdál­kodni saját lehetőségeinkkel. Az Eszakmagyarországi Vízügyi Igazgatóság Borsod és Heves megye területén Megyénk azzal is magára vonta a figyelmet, hogy in­nen választották a kongresz- szus legfiatalabb küldöttét, Szabó Piroska agrármérnök, a vizsolyi tsz víziszárnyas te­lepének vezetője alig több mint egyr éve kapta kézhez diplomáját. Hernádmenli lé­tére egyenest a vizsolyi szö­vetkezethez szegődött. — Emelem is „figyelme­sek” akartak lenni. „Ha már no. jó lesz az irodába” jel­szóval megtettek üzemgaz­dásznak. Én ugyan nagyra becsülöm ezt a munkakört, de nem agrár-közgazdásznak tanultam. Sikerült meg is ér­tetnem, hogy több hasznomat látnák az igazi szakmámban. Így lettem telepvezető, jel­legzetes női munkahelyen. Magától értetődő, hogy ha már bekerültem a nőbizott­ságba is, aztán elküldték az országos nőtalálkozóra. Majdnem azt írtam, hogy szokatlanul gyors pályafutás a 24 éves Szabó Piroskáé. De ö érett érveléssel cáfol: — A kongresszuson épp az ragadott meg, hogy' az idő­sebb korosztályba tartozó ve­zetők szóltak a nemzedékvál­tásról teljes megértéssel, ök sürgették, hogy segíteni kell a pályakezdő fiatalokat, akik a gyakorlatba ültetik át a legfrissebb tudományos isme­reteket Magam azon igye­keztem, hogy ne okozzak csa­lódást azoknak, akik bizal­mat előlegeztek munkámnak; Arról már rokonszenves szerénységgel hallgat — csak a hivatali« névsorból tudom meg —, hogy ő nemcsak a legifjabb kongresszusi kül­dött, hanem egyúttal a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjává is választot­ták, a szövetkezeti fiatalok képviselőjének. igyekszik minden segítséget megadni a termelőszövetke­zeteknek és az állami gazda­ságoknak, hogy minél jobban hasznosíthassák öntözőberen­dezéseiket. Néhány vidéken a nagy szárazság miatt nagy gondot okoz az öntözéshez szükséges vízkészlet biztosí­tása. Az előrelátó, gondos gazdaságok igyekeznek min­den köbméternyi rendelke­zésre álló öntözővizet hasz­nosítani. Az igazgatóság területén nagyon érdekes, követendő kezdeményezésre kerül sor most Nagyrédén. A nagyré- dei tsz, amely saját víztároló­val is rendelkezik, ezt a víz- mennyiséget kevésnek talál­ja. Ezért hasznosítani kíván­ják a közeli szűcsi bányató mintegy 300 ezer köbméter­nyi vizét is. Ezt a vízkészle­tet egy 110 méter magas dombon keresztül kell elve­zetni a tsz mintegy 400 hol­das kertészetébe. A vízügyi igazgatóság szakemberei so­ron kívül kidolgozzák a víz átemelésének legolcsóbb el­járását. A nagyrédei gazda­ságban kiszámították, hogy a 300 ezer köbméter öntözővíz átemelése, kertészetbe jutta­tása az ilyen száraz időjárás­ban minden fáradozást és te­temes költségeket is megér. A bányavíz hamarosan ön­tözési célokat fog szolgálni. Bizonyára megyénkben is akadna lehetőség hasonló víz­készletek hasznosítására. Városligeti vásárok M ég meglehetősén távoli a vásárnyitás napja, majd egy hónap választ el a BNV eseményeitől, de a résztvevők, s a vásárrendező iroda, a HUNGEXPO számára már 'Megkezdődött az igazi „nagyüzem”. Mar eleget tettek a Jelentkezők helyigényeinek, fogadják a külföldi kiállítókat, Pavilonigazgatókat, építészeket. Egyik-másik kiállítási esar- "okban már hozzá is kezdtek az előkészítő munkálatokhoz. Május 19. és 29. között rendezik meg a budapesti vásár­városban, a Városligetben a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A hazai ipar érdeklődésének, csupán a hely hiánya szab határt. Tíz szocialista ország jelentette részvételét — több éves szünet után ismét kiállít a BNV-n a Koreai Demokra- hkus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság is. Ezenkívül eddig huszonnégy ország jelezte részvételét a vásáron. Közü­nk első ízben szerepel a BNV-n Mexikó és Kenya. A tőkés •"'szagok egv-egy téma köré csoportosítják árubemutatójukat. Az Egyesüli Államok modern oktatási- és szemléltető esz­közökkel, Olaszország elektronikus- és'építőipari berendezé­sekkel vonul fel. A szovjet pavilon érdekessége a „Lunahod” holdjármű pontos másának bemutatója lesz. A BNV-n kívül számos szakmai rendezvény, kiállítás szín­helye lesz a vásárváros. Tavasszal, március 24 és 28 között "ernzetközi építő- és útépítő kiállítás voll. Nagy teljesit- inényű szovjet betonkeverők, csehszlovák útépítőgépek, iran- c'a, osztrák, nyugatnémet hernyótalpas rakodók, hidraulikus berendezések, teleszkópos daruk szerepeltek a nagy­szabású bemutatón. 40 külföldi és 25 hazai kiállító részvéte­lével — nemzetközi műanyagipari kiállítás nyílik április 12 es lg között. Az Országos Találmányi Hivatal júliusban „Bu- •hipatent ’72” címmel nemzetközi találmányi kiállítást és vásárt rendez. A „Barkács ’72” — a kislakás, kert- és lakás- díszítéshez. a szabad idő eltöltéséhez ad ötletet, tanácsot. Az ••Autoservice ’72” a gépjárműápoló, javító, kényelmi és biz­ottsági cikkek bemutatója lesz. A Budapack — csomagoló­anyagok. és gépek, az „Otthon ’72” lakberendezési cikkek •emuta lója lesz. ßazdag kiállítási programot, sok látnivalót kínál az idén a vásárváros. (Folytatjuk) Ebben az évben fejezték be a Borsodi Ercelőkészítő Mii építésének második lépcsőjét. Jelenleg naponta hét-nyolcezer tonna zsugorított ércet adnak a Lenin Kohászati Müvek és az Ózdi Kohászati Üzemek Ívoltóinak. A mii négy zsugorító kemencéjében szovjet kon­centrált érc, rudabányai dúsító ti érc és rudabányai limonit felhasználásával a szükséges mészkő hozzáadása mellett áll ítják elő terméküket. Képünké* az £r*clökészüü Mii tároló térsége. \ Berecz József Bányavíz isntiszésre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom