Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
eSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. szcpt. 16., csütörtök Tanácskozás Miskolc képzőm fiveszeti életéről Fi lm jegyzet | Beszélgetés dr. . Szerdán délután kibővített munkaértekezletet tartott a Miskolci városi Tanács népművelési csoportja. A téma a város képzőművészeti életének alakulása volt. Batár Zsolt népművelési főelőadó vitaindítója átfogó képet adott a város képzőművészeti életének legfőbb gondjairól, majd több hozzászóló egészítette ki azt néhány vonással. Érdemes feljegyezni például, hogy bővülnek a tárlati lehetőségek a városban, az új Szentpéteri kapui könyvtárban is egy 143 négyzetméteres kiállítóhelyi ség szolgálja majd a képzőművészeti kultúra terjesztését. Szabadtéri szoborkiállítást terveznek Tapolcán és a diósgyőri várban. Végvári Lajos művészeltörlénésszel (Bozsik István munkája) A tanácskozás igen sokrétűen közelítette meg a város képzőművészeti gondjait, és adott számot a tervekről. Itt mutatták be a Miskolci Galéria és a Képtár jövő évi kiállítási tervét is. A terv elkészítésébe már tevékenyen bekapcsolódott dr. Végvári Lajos, a Képzőművészeti Főiskola művészetPártmunkások kézikönyve Második, átdolgozott és kibővített kiadásban jelent meg az a mű, amely a párt- alapszervezetek valamennyi tisztségviselője számára nélkülözhetetlen tudnivalókat foglalja össze. A hét fejezetre oszló kötet részletesen tárgyalja a pártalapszerveze- tek tevékenységének valamennyi területét, így a gazdasági munka irányítását és ellenőrzését, a gazdasági vezetőkkel való foglalkozást, az agitáció szerepét, a propaganda jelentőségét, a pártoktatás előkészítését. Külön fejezet foglalkozik a kádermunkával, a káderek kiválasztásának alapelveivel, az állami személyzeti munka pártellenőrzésével. Ugyancsak külön-külön fejezet tárgyalja a tagfelvételi munka teendőit, a' tömegszervezetek és tömegmozgalmak helyi pártirányításának módszereit, s a párta la pszervezet belső életének megszervezését. Ez utóbbi fejezeten belül megkülönböztetett hangsúlyt kap a határozatok jó előkészítése, valamint az ellenőrzés rendszeressége, valamint a pártosoportok tevékenysége. A könyv befejező része a pártmunka sajátos területeit taglalja, így a hivatali, intézményi pártalapszervezetek rőunkáját, a körzeti pártszervezetek feladatait, s a községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek teendőit. A valamennyi pártmunkás számára hasznos kézikönyvül szolgáló kötetet — amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg — függelék egészíti ki, amelyben fellelhető a pártmunkára vonatkozó legfontosabb határozatok, illetve kiadványok és cikkek jegyzéke. Az Országos Gumiipari Vállalat váci gyára lehetőséget nyújt közületi gépjármű-üzemeltetők részére, hogy teher- és mezőgazdasági méretű hulladék gumiabroncsaikat LEADJÁK Kocsirakományú és darabáru hulladék gumiabroncsok bérmentesítéssel OGV HEURÉKA GUMIGYÁR, VÁC, DERECSKE DÜLÖ CÍMRE ADHATOK FEL Felvilágosítás: DÉR ATTILA Telefon: Vác 635 /: lA I) Kifogástalan fekvésű, minden igényt kielégítő, több mint H)() darab 240 négyszögöles üres telek JUTÁNYOS ÁRON A HERNÁD-HlD ÉS A SZERENCSI MÜÜT MELLETT Érdeklődni lehet GESZTELYBEN, a KÖZSÉGI TANÁCSNÁL. MISKOLCON Széchenyi u. 29. szám alatt az OTP-fióknál történész professzora, Mis kole város művészettürténé sze. A Galériában a december ben nyíló és januárra áthúzódó grafikai biennálén kívül 11 tárlatot terveznek. Időrendben Mizser Pál munkáit, a „Prizma 13” iparművészeti csoport kiállítását, Kunt Ernő jubileumi tárlatát, a kassai képzőművészek kiállítását, a miskolciak rajzbemutatóját, a biennálék nagydíjaival kitüntetett grafikák gyűjteményéi, Borsos Miklós szobrait (a várban), a siklósi keramikusok munkáit, Gy. Szabó erdélyi grafikus műveit, Lukovszky László gyűjteményét láthatják az érdeklődők. A tárlatok sorát a december 2-án nyíló téli tárlat zárja. A Miskolci Képtárban alapvető munka az állandó kiállítás rendezése lesz. Ettől függetlenül februárban dr. Tompa Kálmán gyűjteménye, májusban Berény Róbert rajzai, júniusban a Néprajzi Múzeum egy gyűjteménye, októberben a Bal- ló-gyűjtemény, novemberben pedig Kernstok Károly rajzai kerülnek bemutatásra. Tervezik a néhány éve elhunyt Ficzere László emlékkiállításának megrendezését is. A jövő évi terv ismertetése után dr. Végvári Lajos a művészetek barátainak és a tanácskozás részvevőinek jó szándékú támogatását kérte munkájához. Ahhoz a munkához, amellyel Miskolc képzőművészeti életének jobbá, elevenebbé tételén kíván fáradozni. Elmondta azt is, hogy jogos a miskolci művészek kifogása, mert a központi megbízatásokból vi- szonylag kevés jut nekik. Jogos a törekvés, hogy az országos munkákban részt vegyünk, de legyen ez kétoldalú, igyekezzünk mi is jobban kapcsolódni országos művészekhez, azok tevékenységéhez. A tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy a jövő évben a Miskolci Képtárban létrehozzák az állandó kiállítást, amely a miskolci művészeti élet alakulását is bemutatja. Ez az alapja, hogy a képtár a népművelési életbe bekapcsolódhassák, és egy jobb tárlati élet alapjait megvessük. Miskolc realista. közérthetőségre törekvő hagyományáról is szólt, mint a város képzőművészeti életének olyan vonásáról; amelyről lemondani nem lehet. A tárlatokon magnós ismertetőkét tervez, amely a kiállító művész munkásságát lesz hivatott bemutatni. A tervek között szerepel, hogy a képtár az iskolákban baráti köröket szervezzen, így is nevelje a fiatal leendő látogatókat. A tanácskozás befejeztével arra kértük dr. Végvári Lajos professzort, mondja el lapunk olvasóinak, hogy az értekezleten vázolt terveken kívül milyen gondolatokkal jött Miskolcra. — Miskolccal nagyon régi a kapcsolatom — mondotta. ,— A művészek között régi barátaim vannak, és igen sok fiatalabb művésztanítványom volt. Amikor a miskolci művészettörténészi státus megüresedett, volt tanítványaim hívtak. Hosszas töprengés után, főiskolai katedrám megtartása mellett elvállaltam a megbízatást. Örömmel is jöttem, hiszen az utóbbi másfél évtizedben igen sok volt az elméleti munkám, vágytam a gyakorlati, múzeumi munkára. Korábban a fővárosi népművelés munkatársa voltam, majd a Fővárosi Képtár igazgatója, később a Magyar Nemzeti Galéria egyik megalapozója. 1954-től vagyok a Képzőművészeti Főiskola professzora. Miskolcon a képzőművészeti intézményekben, a képzőművészeti élet irányítása a feladatom, a képtár múzeumi kialakítása, hogy az a vizuális kultúra középpontja legyen. Olyan intézmény, ahol az ifjú tárlatlátogatók is megismerkednek a XX. század művészetével, és olt nevelődnek a Galéria majdani felnőtt látogatóivá. Budapesten a főiskolán is fontos elfoglaltságom van most, mert az intézet 100 éves jubileumát ünnepli, s ennek előkészítésében van szerepem. Folytatom tudományos művészet- történészi munkásságomat, s már Miskolcon fejeztem be új kötetemet, amely a XX. j századi lakáskultúra néhány \ kérdésével foglalkozik. Egy kocka a filmből. A MAFILM Katonai Stúdiójának munkájaként, Lestár János rendezésében készült el az Együtt című játékfilm. A filmet készítő stúdió jellegéből már következtetni lehet a film mondandójára, illetve műfaji hovatartozására. Az Együtt története nagyon rövid, egy szálú, mindössze egyetlen apró kis mellékága fedezhető jel. Egy főhadnagy úgy érzi, feleségével nem harmonikus a házasélete, mert az nehezen alkalmazkodik a sok mozgást követelő katonaélethez, unatkozik. Munkát talál ugyan egy művelődési házban, ahol régi iskolatársnőjének segít műkedvelő előadások rendezésében, később a férj felettes parancsnokságának segítségével a szolgálat/ helyhez közelebb munkát kap egy művelődési házban és látszólag rendbejön a házaspár élete. Ez a cselekmény fő szála. A mellékszál pedig egy rövid epizód egy kiska- -tona életéből, aki hadgyakorlaton parancs teljesítése közben nehéz emberi dilemma elé kerül: a parancsot teljesítse-e maradéktalanul, vagy egy félig megfagyott csecsemőn segítsen. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a filmtörténet meglehetősen didaktikus;- gondoljuk, tudatosan ezzel a célzattal is készült, azonban á mozikban a■ játékfilmek sorában vetítik, és akik mozgalmasabb, sokszálúbb történeteket szeretnek a filmvásznon, bizony kielégület- leniil kelnek fel a székről. A megvalósulás, a rendezés és a színészi játék nem tudott fölébe kerekedni a film-történet alapvető vázlatosságának, kevés mondandójának. A medve és a b <bm) Michel Deville rendezte a most bemutatott francia filmet, amely a maga műfajában sok hasonlóságot mutat az előbb említett magyar filmmel. Sablonokból áll ösz- sze, emberi történések helyett jól bevált patentek sorakoznak benne. A címben említett medve egy négy gyermekijei küszködő, felesé gétől elhagyott muzsikus, a baba pedig egy elkényeztetett, dúsgazdag férfifaló, örökké férfiakra éhes szépElfűrészelt „óriások" Foto: Juhász Péter asszony. Es mint József és Putifárné esete óta oly sokszor .megesett, hiába veti be a szépasszony minden hódítási eszközét, csábítása hatástalan marad. Pedig itt a babát a szepasszony Brigitte Bardot játssza, és ugyancsak bevet mindent, amit az ilyen filmekben szokás. Partnere Jean-Pierre Cassel kitűnően formál meg egy lél- szeg férfiút. A két művész neve bizonyára nagy vonzerő a mozilátogatók körében, és kedvükért sokan megbocsátják a történet sűrű közhelyeit, variaberendezés módjára összerakott elemeit. Ä préri Három nemzet filmesei, — románok, franciák és angolok — fogtak össze, hogy Pierre Gaspard Hűit és Sergiu Nicolaescu rendezésében filmre vigyék Cooper regényét. Az indián-történeteivel napjainkban is igen népszerű író művei általában hálás témák a filmeseknek, mert az ifjabb nézők érdeklődéssel nézik, az idősebbek pedig örömmel fedezik fel benne ifjúkoruk olvasmányait. A most bemutatott film ' nem szűkölködik kalandosságban, izgalmakban, de természete- j sen — mint az ilyen -filmektől a7. elválaszthatatlan — tú- I lontúl ismert motívumokban sem. A filmtörténet érdekességén, az egyes jelenetek iz- galmasságán kívül néhány szép tömegjelenetre, valamint az Operatőri munkára szeretnénk felhívni a figyelmet. (benedek) i Együtt
