Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

1971. május 6., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Megalapozott tervek a rirétgyárban A miniszter cs a szakmai szakszervezeti elnökség dicsérete meggyőzően tanúsítja, hogy a December 4. Drótművek kollektívája eredményes munkát végzett az elmúlt esztendőben. A vállalat le tudta küzdeni a munkaerőhiányból, s a piaci helyzet változásaiból fa­kadó nehézségeket, s olyan sikereket ért. el, hogy egy magasabb szintű kitüntetéstől is csak kevés választot­ta el. leiének jelentős részét hazai Ellenőrzések a lakossás védelmében A munkaerő-gondokon a belső tartalékok feltárásával, a jobb szervezéssel, a terme­lékenység növelésével enyhí­tettek, ugyanakkor helyes bérpolitikával vonzóvá tud­óit tenni számos nehéz 'Munkaterületet is. A belföl­dön kiesett piacot újak fel­kutatásával pótolták, s en- nok érdekében alaposan meg- változtatták a vállalat gyárt- •hányszerkezetét is. Korszerű, versenyképes termékekkel je- »entek meg a világpiacon, s ®nnek eredménye, hogy a drótgyár tőkés exportja '970-ben elérte a 2 millió dollárt, ötszöröse volt az 1968. évinek. ' Hatékonyan Csökkent a dolgozok lét- száma, a termelés mégis °saknem 4 és fél százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, llogy a többlet — sőt, nem is vsak: a többlet — forrása tel­jes egészében a megnöveke­dőit termelékenység volt. Ta­nulmányok bevezetése, mű­szaki és szervezési intézkedé­sek egész sora segített növel­ni a munka termelékenysS- S6t, fokozni a gazdálkodás egészének hatékonyságát. Az eredmény nem maradt el: 1970-ben 52 millió forint v°lt a vállalat nyeresége, niajd kétszer annyi, mint a nem túlságosan jól sikerült 1909-es esztendőben. Ebből a nyereségből a dolgozók szá­jára is szépen jutott. 6,5 százalékkal emelkedtek az ullágkeresetek, s az év végi Részesedés — ha nem is volt sok — az előző évi szint kö- •ül alakult. A IV. ötéves tervet, illetve uz 1971-es esztendőt már szilárd alapról kezdhette meg a vállalat. Az elmúlt évi eredmények lehetővé tették a korábbinál merészebb, több- fe törekvő tervek megiögal­n>azását. Hosszabb távra A vállalat terveit alaposan előkészítették. A népgazdaság szükségleteit tartották szem előtt, s ezek alapján több változatban fogalmazták meg a . December 4. Drótművek célkitűzéséit. A tervezéshez, a legjobb tervváltozat kivá­lasztásához segítségül hívták az elektronikus számítógépet ls- hogy a konkrét terv majd valóban hosszabb távra biz- losítsa a vállalat eredményes gazdálkodósát, i ,, Kialakult a most kezdődött ötéves időszak műszaki intéz­kedési terve. Az elképzelése­ket párt- és szakszervezeti fórumokon, termelési tanács­kozásokon,. műszaki konfe­renciákon vitatták meg a dolgozók kollektívájával. A yállalatnak, a IV. ötéves terv n'őszakúban nem lesz lehete­sse nagyobb beruházásra, Cs:'k saját alapjaikra tá­maszkodhatnak. Elsősorban a korszerűsítésre törekednek mhót. Körülbelül 116 millió forintot tudnak erre a célra fordítani. Az állóeszközök aránya alig nő. De a korsze- , yüsítő fejlesztések a IV. öt­eves terv időszakában a ter­melés körülbelül 85 százalé­kos növelését teszik lehetővé, ■h nyereség növekedését mintegy 40 százalékra terve­zik. És ami a növekedés for- rasát illeti: a jövőben is el- • ősorban a termelékenység fokozásával j termelik meg a többletet. / A tervek a jövedelmek Alakulására is nagy figyel­met fordítanak. A következő évekre szóló célkitűzések va­lóra váltása a dolgozók át­lagkeresetének évente mint­egy 3 százalékos növekedését teszi lehetővé, az év végi ré­szesedést pedig 15 nap körül szeretnék rögzíteni. Célszerű fejlesztés A fejlesztési célkitűzések meghatározását sokoldalú piackutató munka előzte meg. Azokat a gyártmányokat kí­vánják fejleszteni, amelyek valóban biztosítják a válla­lat jövőjét, s a népgazdaság szamára is előnyösek. Ilyen célkitűzés például az, hogy az ország drótkötél-szükség­Az évenként megrende­zésre kerülő Budapesti Nem­zetközi Vásáron a hagyomá­nyokhoz híven a Borsodi Ve­gyikombinát is bemutatja legújabb termékeit. A vá­sár látogatói hozzászoktak már ahhoz, hogy a BVK-nak minden évben van szenzá­ciója. Valószínűleg nem té­vedünk, ha azt mondjuk: ebben az esztendőben két termék is igényt tarthat a „sztár” jelző elnyerésére. Az egyik az olasz licenc alapján készült PORTPLAST márka­nevet viselő műanyag ajtó, amelynek nagy szériában történő gyártása még ez év első felében megkezdődik a BVK új gyáregységében, u Szekszárdi Ajtógyárban. Ezenkívül a második félév­ben és a következő eszten­dőben több tízezer műanyag ajtót épít be a házgyári új lakásokba az Országos Szak­ipari Vállalat. A másik, kiváló tulajdon­ságokkal rendelkező új ter­mék az esslingeni rendszerű termeléssel biztosítsák, csök­kentsék a rendkívül drága importot. Fejlesztik a beton­acél-huzalok gyártását, ami­vel az építőipar igényeit tud­ják majd jobban kielégíteni. 'Más, jól értékesíthető termé­keknél pedig az export dina­mikus növelésére törekednek. A IV. ötéves terv első esz­tendejében, 1971-bem a De­cember 4. Drótművek 47 mil­lió forinttal — 8,3 százalék­kal — termel többet, mint 1970-ben, a vállalat termelési értéke a terv szerint eléri a 630 millió forintot. Tovább nő a termelékenység, a nye­reség pedig mintegy 3 millió forinttal haladja meg az előző évit. A nyereségnöveléssel kap­csolatos tervek szerények 'az idén. Elsősorban azért, mert a tervezett műszaki in­tézkedések jelentős része eb­ben az évben jár költséggel. Ezek a költségek azonban később bőven megtérülnek. Hiszen segítenek megalapoz­ni a vállalat további terveit A most megvalósuló fejlesz- > lések.biztosítják a IV. ötéves: tervre szóló célkitűzések va- ■ lóra váltását. Flanek Tibor | ROLPLAST műanyag redőny. ■ Ezt a terméket az ÉVM Bpü- letasztalosipari és Faipari Vállalat Redőnygyára állítja össze, és szállítja a kereske­delem részére. A Borsodi Vegyikombinát vevőszolgálatánál megtudtuk, hogy a BNV-n mindkét ter­méket, alkalmazás közben megtekinthetik és kipróbál­hatják az érdeklődők. Arról is tájékozódtunk, hogy a mű­anyag redőnyre a TÜZÉP- és a FAÉRT-telepeken, vala­mint a BVK és az említett vállalat pavilonjában a hely­színen is felvesznek megren­deléseket. Ma már közismert, hogy a BVK az ország egyik legna­gyobb műanyag-alapanyag gyára. Ez alkalommal is be­mutatásra kerülnek a külön­böző feldolgozási célra al­kalmas Ongrovil márkájú pvc-porok, valamint az Ong- rolit márkájú pvc-granulátu- mok. Érdemes megemlíteni, hogy az Ongrolit LF 202 je­Mindössze hatan dolgoznak a Borsod megyei Tanács ke­reskedelmi felügyelőségén. Munkájuknak — amelyet a nemrégiben elkészített össze­sítés is tükröz —, nagy a je­lentősége a vásárlók, a lakos­ság érdekvédelmében. E munkáról és a tapasztalatok­ról beszélgetünk a felügyelő­ség vezetőjével, Tóth János elvtárssal. 1970-ben összesen 1807 el­lenőrzést tartottunk — mondja Tóth elvtárs. — Eb­ből 712 az élelmiszerekkel, 338 a vendéglátóiparral. 238 a ruházattal, 318 iparcikkek­kel, s 201 vegyesárukkal kap­csolatos. — Mit mutatnak a vizs­gálatok? — Az előző évhez, viszo­nyítva, több vonatkozásban fejlődés van. Javult, az előző évihez képest jobb az áruel­lű lágy pvc-granulátumból készítik a rövid idő alatt népszerűvé vált „Fröcsi” márkájú cipők talpát. Ezen­kívül általános érdeklődésre tarthatnak még számot a speciális pvc-keverékekből gyártott flakonok, palackok és egyéb üreges testek is. Bemutatják az 1969. évi BNV nagydíjas Bonamidot is. amely az elmúlt években o gépgyártó- és a javítóipar területén futott be nagy karriert. A szakemberek ér­deklődésére tarthat számot a Vakopol márkájú pvc-hom- lokzatbevonat, amely régi és új előre gyártott betonelemek, valamint egyéb vakolt felü­letek „impregnálószereként” alkalmazható. A BVK kiállításának egyik látványossága lesz: a gyár szakemberei a pavilon mel­lett felállított redőnygyártó .gépsoron bemutatják a kö­zönségnek a ROLPLAST re­dőnylécek gyártását, látás. A kereskedelem, s az ipar- jobban él a mechaniz­mus adta lehetőségekkel. Gondolunk arra, hogy a ke­reskedelem az iparból közvet­lenül is szerez be árut. Be­segített — például sörben •— a kishatánmenti forgalom is. Igaz, nem sikerült teljesen kielégíteni a fogyasztók igé­nyeit az ellátásban, de a fejlődés igen biztató. — Mi okozza a fő gon­dol? — Az eredményeket erősen befolyásolja, hogy még min­dig sok baj van az áruk minőségével. 776 áruféleséget vizsgáltunk meg, s ennek 29,6 százaléka minőségileg kifogásolható volt. Vizsgálatot tartott megyénkben a KERM1 is. A ruházati termékekből például a megvizsgált áruk 44,4, a cipőipari termékek 31. százaléka volt rossz, hibás. Miből esred ez? Mindenek­előtt abból, hogy nincs kel­j lóképpen biztosítva a minő­ségi átvétel. Nagyobb álla- i mi boltoknál. vállalatoknál j ez már többó-kevésbé kielé­gítő, de a kisebb üzleteknél, szövetkezeti boltoknál az át­vétel erősen, kifogásolható, — Milyen minőségi hi­bák fordulnak elő a leg­sűrűbben? — A legtöbb minőségi ki­fogás a szalonnáknál, tejter­mékeknél, tojásoknál, a vegy­ipari termékeknél fordul elő. E hibákért, például a sza­lonnaféleségeknél felelős a kereskedelem is. Szemmel is látható az áru milyensége. Hogy vékony, hasa alja. cse­mege, vagy sós-e a szalonna. — A húsiparnál? — Elnagyolják a hús elő­készítését, s hiányos a ter­mékek megjelölése. Például az olasz és a soproni felvá­gottat nem különböztetik meg. Pedig árban, kilónként 6 forint az eltérés. A megkü­lönböztetések érdekében megállapodtunk a húsipari vállalattal: olyan vegytintá­val készített jelzést alkalnjaz, amelyet nem lehet a bőrről letörölni. így a vevő is lát­hatja, hogy olasz, vagy sop­roni felvágottat kap-e. — A tejipari termékek­nél? — Főleg az alapanyagok válogatása és tisztítása kifo­gásolható. Gondolunk a zsír­tartalomnak a tejből való ki­aknázására. Előfordul, hogy a megengedettnél több zsírtar­talmat vonnak ki vajnak, s így a tejtermékben az előírt­nál kevesebb a zsírtartalom. — Gabonaiparban? — Az elmúlt évben igen sokszor volt baj a liszt minő­ségével, s így több esetben kifogásoltuk az őrleményt. A miskolci István-malomban készített 1—2 kilogrammos csomagolású liszt például ho­mokot tartalmazott. Emiatt mintegy 100 000 forint értékű lisztet szállíttattunk vissza az üzletekből. Ezzé kapcsolato­san a Miskolc városi Ügyész­ség is vizsgálatot indított. Az év vége felé Mezőkövesden voltak ilyen gondok. Mező­kövesdre más megyéből szál­lítottak lisztet. Az importból kapott zsákokat nem szellőz­tették ki kellően, és így a liszt különféle kellemetlen szagokat vett át. Hasonló hi­bákat tapasztaltunk a sáros­pataki malom által készített lisztben is. Mindez elkerülhe­tő lett volna, ha a gabona­ipar saját laboratóriumában ellenőrzi e termékeket, s az észlelteknek megfelelően in­tézkedik. Rengeteg a hiba az előre csomagolt áruknál. Sok esetben tapasztaltuk, hogy 1 kiló súlyban előre csomagolt liszt csak 96—97 deka volt, holott a vevővel az 1 kiló tennék árát fizettették meg. — A konzerviparban? t — Hiányos a nyersanyag tisztítása. Több esetben ta­láltunk például kalácsot a borsóban. A megyében 930 000 forint értékű fagylalt konzer- vet kellett összegyűjtetnüak, és visszaküldetnünk a Sze­gedi Konzervgyárba, mivel nem volt a konzerven fel­tüntetve a gyártási idő. Ho­gyan lehet akkor megállapí­tani a szavatossági időt? — A sütőiparban? — Gyakori a nyers bélű ke­nyér Ennek, aránya az előző évihez viszonyítva növeke­dett. Nem jelölik meg, me­lyik üzemben és mikor gyárt­ják a kenyeret. Ma már 8 szabvány azt is előírja — és ez óv januárja óta alkalmaz­ni kell —, a kenyeret olyan címkével kell ellátni, ame­lyen fel van tüntetve a sütés napja is. Ez azért szükséges, mivel a sütéstől számított 75 órán túli kenyeret nem sza­bad eladni, azt a forgatóm­ból ki kell vonni. Soksze»" nincs meg a kenyereknél az előírt súly. Ez a kereskede­lem felelőssége is. Kicsik s zsemlék. Sok esetben a súly megvan ugyan, de nincs meg a zsemlék: térfogata. — Mit mutat a MEO-zásí — A rneós a gyár képvise­letében dolgozik, s érdekeltté van téve az I. osztályú jelzés­ben. Ennek következménye, hogy tavaly 74 000 forint ér­tékű árut kellett visszaszál- líitatni a termelő üzemekbe. A ruházati termékeknél sok II. és III. osztályú árut hoz­tak forgalomba I. osztályú jelzés alatt. Vizsgálataink alapján 141 000 forint érték­ben kellett ilyen terméket leárazni. — Mik a tennivalók? — A megyei tanács vb- nek, s a kereskedelmi osz­tálynak —- ahová közvetlenül tartozunk — az az álláspont­ja: a fogyasztói érdekvédel­met kell mindenek elé he­lyezni. Csak közös — az ipar, a kereskedelem — ösz- szefogással érhetjük el, hogy megszűnjenek az említett hi­bák, még tovább javuljon a termékek minősége. Nagyon fontosnak tartjuk az udvari­as kiszolgálást. Örömmel üd­vözöljük a Miskolci Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat kezdeményezését, amely ebben akar versengést indíta­ni az eladói között. — Milyen vizsgálatokat végzünk? Az állami és szö­vetkezett boltokban felül­vizsgáljuk az árképzést. Sok a panasz a garanciális javí­tásra. Országos vizsgálat szer­ves részeként felülvizsgáljuk e szolgáltatást, gondolunk többek között a GELKA munkájára. Említettem, hogy a múlt évben kevesebb hibát találtunk, mint 1969-ben. Bízunk benne, hogy az áruel­látás, a választék, a minőség ebben az évben ,is • javuló tendenciát mutat majd —fe­jezte be nyilatkozatát Tóth János elvtárs. Csorba Barna Épül az új lakótelep a várnál Diósgyőrött, a vár szomszédságában egyre gyorsabban halad az új városközpont kialakí­tása. Az épületeket házgyári elemekből szerelik össze Foto: Farkas Ida. A BVK vásári szenzációja a BOLPLAST műanyag redőny Interjú Tóth Jánossal, a kereskedelmi íelügyelősé« vezetőjével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom