Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

1971. márc. 31., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Bizalmsat szavaztak a nőknek és a fiataloknak Újszerű, s Ó/.d városiaso­dását tükröző volt március 27-én, szombaton Ózdon a Liszt Ferenc Művelődési Házban megtartott tanácsta­gi jelölőgyűlés. Az újszerű­ségét az adta. hogy a vá­lasztókörzet tagjai egyetlen ház, a közel háromszáz csa­ládos házgyári épület leendő lakói voltak, akik néhány hét múlva költözhetnek bs lakásaikba, de természetesen már most megválasztották tanácstagjelöltjüket. Az egy épület. egy választókörzet jelöltjének megválasztásával befejeződtek a jelölőgyűlé- sek a gyárvárosban, s ezek tapasztalatairól Csendes Ist­vánt, a Hazafias Népfront Ózd városi Bizottságának titkárát kérdeztük meg. — Mindenhol bizakodó hangulat jellemezte a jelö- lögyűléseket — mondotta be­vezetőül a HNF ' városi tit­kára. — A 82 jelölőgyűlésen Igazodás a k & vei e f m ényeh h ez I n veken át szívósan hada ^ koztak termelőszövet­kezeteink vezetői és tagjai a korábbi gazdaság- irányítási mechanizmus, de különösen a direktirányítás módszere ellen. Tény, hogy a tervezés és termelés álla­mi meghatározása az alaku­lás után nem sokáig felelt meg a termelőszövetkezetek érdekeinek, de a népgazda­sági érdekekkel se volt egészei összhangban. A ter­melőszövetkezetek elsősor­ban is önállóságot követel­tek. mégpedig az. őket körül­fogó külső mechanizmus megváltoztatása útján. Az utóbbi években a nép­gazdaság egész mechanizmu­sa megváltozott. A termelő­szövetkezetek önállóan gaz­dálkodnak, maguk tervez­nek és termelnek legjobb be­látásaik szerint, éppen úgy, mint az állami üzemek és vállalatok. A külső mecha­nizmus tehát máris alapve­tően megváltozott. S ez. a változás — törvényszerűen — újabb problémákat vetett fel. Éppen az elmúlt hetek­ben, a termelőszövetkezeti vezetők továbbképző tanfo­lyamain került sokszor szóba a tsz-gazdaságok belső me­chanizmusa. mégpedig úgy. hogy szükséges a belső me­chanizmus megváltoztatása, korszerűsítése is. Persze, ez nem sajátosan termelőszövetkezeti problé­ma. Az állami vállalatok és ipari üzemek belső mecha­nizmusát is változtatni, kor­szerűsíteni kell, mert az. összhang még kevés helyen alakult ki. De beszéljünk most elsősorban a termelő- szövetkezetekről. mert azok belső mechanizmusa sokkal elmaradottabb, korszerűtle­nebb — már csak az objek­tiv körülmények és feltételek miatt is —, mint az ipari üzemeké, vállalatoké. A mezőgazdaság irányí­tásának korszerűsített mechanizmusában el­sődleges szerephez jutottak a közgazdasági tényezők. Ezek országosan hatnak, meghatá­rozzák a termelőszövetkeze­tek helyzetét is. A termelő- szövetkezetek belső mecha­nizmusa viszont — kevés ki­vételtől eltekintve — szinte mindenütt és minden vonat­kozásában elavult, régi, a gazdaságok megalakulása óta alig változott. Van ugvan már közgazdasági szemlélet, de ez elsősorban csak kifelé érvényesül. Belül és befelé még nincs. Illetve: néhány termelőszövetkezet nemrég változtatott, vagy most változtat a gazdálkodás belső mechanizmusán. A ve­zetők már vizsgálják a kül­ső és a belső közgazdasági tényezők összefüggéseit, igye­keznek feltárni, megismerni a belső gazdasági törvényeket, hogy majd azok elemzése alapján szükség esetén az egész gazdaságszerkezetet, munkaszervezetet és az irá­nyítási módszert is átalakít­sák. A belső közgazdásági té­nyezők, összefüggések vizs­gálata, feltárása és elemzé­se önmagában is bonyolult feladat Még bonyolultabb az ezt követő átszervezés, mert a tsz-ek sajátos helyze­téből fakad, hogy nagy kér­désekben és intézkedésekben nemcsak a vezetők döntenek, hanem a tagok — a közgyű­lés is. Azért fontos a belső mechanizmus korszerűd’rég­nek megvitatása a közgyű­lés fórumán, hogy — egy­részt — minden jó elkép­zelés felszínre kerüljön — másrészt meg —, hogy ma­guk a gazdák, a termelőszö­vetkezet tulajdonosai hatá­rozzák el a változtatást, az átszervezést. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha értik is a belső mechanizmus meg­változtatásának . folyamatát és szükségességét. em lehet elégszer hang­ja súlyozni a belső köz- gazdasági tényezők vizsgálatának és elemzésének fontosságát. S ez elsősorban és nem érnek rá. A könyve­lők és főkönyvelők feladata. Az elnök és a szakmai veze­tők nem foglalkozhatnak folyamatosan ilyen munká­val. mert irányítaniuk kell és nem érnek rá. A könyve­lők és főkönyvelők viszont — sajnos — még keveset, vagy kevés helyen kalkulál­nak, kevés helyen és eset­ben elemzik a közgazdasági tényezőket, összefüggéseket belülről és kívülről egyaránt. A mai termelőszövetkezeti könyvelői gárda erre a fel­adatra általában nem vál­lalkozik. Megszokták a régi módszereket, s emiatt tevé­kenységi körük eléggé be­szűkült. Igaz, hogy mostaná­ig senki sem biztatta őket a belső mechanizmus vizsgá­latára és korszerűsítésére, általában a közgazdasági jellegű tevékenység és gon­dolkozás kialakítására. Szendrci József több mint 3400-an vettek részt, 650-en szóltak hozzá, tehát a megjelenteknek mintegy 22 százaléka nyilvá­nított véleményt. Pozitívnek értékelhető, hogy a felszóla­lók nem személyes problé­májuknak adtak hangot, ha­nem kivétel nélkül minden­ki az egész várost, vagy a választókörzetének érdekeit helyezte előtérbe, felvetette az embereket érintő, s foglal­koztató problémákat, s egy­ben javaslatot tett ezek fel­számolására. —• Melyek voltak a jellem­ző. s többször is visszatérő problémák, panaszok? — Több jelölőgyűlésen kritikusan említették meg a közismerten rossz piaci ellá­tottságot, a magas árakat, az ózdi utak rossz állapotát, a peremkerületeken a közmű­vesítés hiányát, az üzlethá­lózat nem kielégítő voltát és az_ egészségügyi ellátottság hiányosságait. Az egészséges türelmetlenség mellett azon­ban mindenütt hangot adtak az eredményeknek is, me­lyek az utóbbi években egy­re szembetűnőbbek Ózdon. — Történt-e kettős jelö­lés? — Igen. A választókörze­tekben általábán több em­ber is alkalmas a tisztség betöltésére, s ezért a Haza­fias Népfront 13 választó- körzetben eleve két jelöltre tett javaslatot. így végered­ményben 17 választókörzet­ben történt kettős jelölés. — Milyen arányban kaptak helyet a jelöltek közölt a fiatalok és a nők? — örvendetesen nőtt a női jelöltek száma is. A 82 választókörzetnek 23 női je­löltje van. De még ennél is ; örvendetesebb a fiatalok „előretörése” a jelölőlistán. A jelenlegi városi tanácsnak egyetlen 30 éven aluli tagja \ sincs. A jelöltek között most i tíznél több fiatalnak szavaz- j falc bizalmat. Sehol nem ide- i genkedtek a fiatal és a női 1 jelöl tele miatt, általános tö­rekvés volt azonban, hogy a jelölt lehetőleg a választó- körzetben lakjon. JSzt is egészséges törekvésnek és követelménynek tartom — mondotta befejezésül Csen­des István. T. I. 1 Jósvafő, 1971 Foto: Laczó József Bányász FMKT-konfereneia A Borsodi és az Ózdvidéki Szénbányák KTSZ-bizottságai mellett működő FMKT-el- nökségek tegnap rendezték meg a két vállalat együttes FMKT-konferenciá,iát Mis­kolcon, a Borsodi Szénbá­nyák székházában. Ez a kon­ferencia előkészítője, az 1971. május hó folyamán megtar­tandó fiatal műszakiak és közgazdászok első országos konferenciájának, amelyet a KISZ Központi Bizottsága rendez. A konferenciát Kovács Lajos, a Borsodi Szénbányák KISZ-bizottságának titkára nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, közöttük a megyei pártbizottság, a Miskolci KISZ-bizottság kép- j viselőit, a két vállalat, illet­ve a bányaüzemek gazdasá­gi, párt-, KISZ- és szakszer­vezeti vezetőit. Ezután StoV Lóránt?, a Borsodi Szénbá­nyák igazgató-helyettese nyi­totta meg a konferenciát. Beszédében hangsúlyozta, hogy a fiatal műszaki szak- emberekre, mérnökökre, technikusokra és közgazdú- I .szókra nagy feladatok vár­nak. Az írásban közreadott je­lentéshez ár. Szentpéteri Er­nő. illetve Simon Sándor, a két érintett vállalat FMKT- elnöke mondott szóbeli ki­egészítést. Elemezték' a fiatal műszakiak helyzetét. tis meghatározták az elkövetke­zendő idők feladatait. A je­lentés. valamint a szóbeli ki­egészítések hangsúlyozták, hogy a fiatal műszakiaknak, mérnököknek, technikusok­nak, közgazdászoknak jelen­tős feladataik vannak me­gyénk ■ szénbányászatának fejlesztésében. A vitában számos felszó­lalás hangzott el. sok hasz­nos javaslatot jegyezhettek fel az elnökség tagjai. A vi­ta után Moravcsik Attila, a KISZ Központi Bizottságá­nak munkatársa nyolc kivá­ló ifjú mérnök arany foko­zatú kitüntetést adott át azoknak, akik ezt a mozgal­mat az elmúlt hat esztendő­ben a legjobban támogatták. Az országos konferenciára a két vállalattól nyolc kül­döttet választottak meg. A Borsodi és az Ózdvidéki Szénbányák FMKT-konferen- ciája Lőcsei Lajosnak, az Ózdvidéki Szénbányák igaz­gatójának zárszavával ért véget. Borsóhányás — alkatrész ügyben A tavaszi munkákkal együtt szaporodnak a pana­szok a mezőgazdasági gépal­M u n kásszövetkezet Miért árulják az almát egy miskolci nagyüzem előtt, a földön? Valami boltféle kellene oda. Mindez egy tanácsülé­sen hangzott el: akkor még nem jutott eszünkbe: leg­jobb lenne egy munkásszö- vetkezetet létrehozni. De hát mi is az a munkásszövet­kezet? Alapja, hogy üzemén be­lül, vagy olyan lakótelepen, ahol sok munkás él, egy vagy több vállalat „üzletet létesít: ez lehet élelmiszer- bolt éppúgy, mint étterem... A létesítmény társadalmi ve­zetősége, önkormányzata a dolgozókból kerül ki. A mun­kások „személyes közremű­ködése” nemcsak az igények felmérésében merül ki — bár ez is óriási jelentőségű. Sokat javíthatna például a vasgyár ellátásán —, hanem az ellenőrzésben is. És ter­mészetesen a munkásszövet­kezetnek munkások a „rész­vényesei”. A munkásszövetkezet egy­sége nemcsak ^ hiányos, rossz elátáson javítana, ha­nem egyben versenyt is je­lentene a környéken már meglevő állami iétesítménv- nyel; ezzel pedig ismét ja­vítaná az ellátást. Már alakult hazánkban műnké sszö vei k ezet, nemrég avatták Dunaújvárosban en­nek ezer pz,»vzetmét°res ABC-áruházát. A hír olva­sása juttatta eszünkbe, hogv ha lenne Miskolcon munkás­szövetkezet, egy itteni kez­deményezést tovább lehetne fejleszteni. A pamutfonó ka­rácsony előtt szokta megren­dezni dolgozóinak, hogy a biztosíthatná a szövetkezeten keresztül a téli burgonya­vagy almaszükséglelet és előlegezné... És bizonnyal még sok más „textilnagyker” kipakol a gyárban, a megbecsült dolgo­zók vásárlási utalványt kapnak, s munkaidő után — megszabott összegig — vásá­rolhatnak, amit a vállalat tizet: aztán levonja fizeté­sükből, Nos. ezt szélesíteni 'ehetne. A munkásszövetke- zetet létrehozó. támogató vállalat a törzsgárdának, vagy a nagycsaládosoknak előnnyel is járna a miskolci munkásszövetkezet létreho­zása. Rebesgették már a vá­rosban. hogy gondoltak ilvenre, mégpedig a Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ, amelynek elnöke Ver ebé hú Tamás. El­mondta. hogy tárgyaltak már a két nagyüzemmel, a Lenin Kohászati Művekkel és a Di. ósgyöri Gépívárral. azonban azt a választ kapták, hogy most a vasgyári vasárcsar­nok kibővítéséhez járulnak hozzá — a hírek szerint csak­nem ezer négyzetméterrel bővül —, utána viszont le­het szó róla. — Szórványos tárgyalások itt is, ott is voltak — mond­ta Verebélyi Tamás. — Most már az kellene, hogy vala­mennyi érdekelt összeüljön, s tanácskozzon, hiszen las­san meg kellene kezdeni az előkészületeket, fixálni a he­lyet, az igényt, a nagyság­rendet és így tovább, hogy 1972-ben elkezdődhessen az építkezés ... Egy biztos, a leghaszno­sabb ÁBC-jellegü áruház lenne. A Diósgyőri Gépgyár is ilyesmit képzelne el a gyár közelében, hogy a dol­gozók ..mindent egy helyen” kaphassanak meg, nemcsak élelmet. hanem ruházati cikkeket is. Egyébként az igényeknek megfelelően szolgáltató szövetkezet létre­hozása ug.ranúgy lehetséges, mint élelmiszerbolté, azaz a kölcsönzőtől a fodrászig min­den. Nem tudni még, lesz-e Miskolcon munkásszövetke­zet. Az országban eddig 26 ilyen megalakulását mondták ki március 1-ig. Példáért nem kell messzire menni, hi­szen Borsodnádasdon a le­mez sivár. Sátoraljaújhelyen pedig több kisebb ipari üzem «és a városi tanács) adott több millió forintot ÁBC-árobáz építésére. Ny. P. katrészhiány miatt. A mikó- házi termelőszövetkezet párt­titkára írja: „VTV—24-es vetőgépünket nem tudjuk üzembe helyezni, mert sehol nem kapható hozzá való al­katrész. A vetögépet gyártó mosonmagyaróvári üzemnek is irtunk. Onnan az a válasz érkezett: az üzem jelenleg nem foglalkozik (saját gyárt­mányaihoz való!) pótalkat­részek készítésével.” Jó néhány példát fel tud­nánk sorolni, hogy a me­zőgazdasági üzemek kényte­lenek a kis költségű javítá­sok helyett sok pénzt kiadni új gépele vásárlására. Az elismerésre méltó, de elszigetelt helyi erőfeszítések az importból származó gé­pek alkatrészeinek gyártásá­ra irányulnak. Az érdekelt hazai gyárakkal viszont ér­tessék meg felügyeleti szer­veik — ha kell, gazdasági nyomatékkal —, hogy leg­alább a saját gyártmányaik­hoz szükséges pótalkatrésze­ket készítsék el. — ez 44 ezer Az iparban foglalkoztatot­tak létszáma megyénkben körülbelül 13 százalékkal emelkedett a III. ötéves terv időszakában, és jelenleg meghaladja a 140 ezret, ki gondolná, hogy közülük mintegy 44 ezren a közsé­gekbe települt, több mint 300 (!) kisebb-nagyobb ipar­telepen dolgoznak. Ez az összes foglalkoztatottaknak körülbelül 32 százaléka. A foglalkoztatottak szánni* bői a járások közül legna­gyobb arányban az edelénvi és a miskolci részesül 9.2, illetve 7,9 százalékkal. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom