Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-31 / 76. szám
1971. márc. 31., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Bizalmsat szavaztak a nőknek és a fiataloknak Újszerű, s Ó/.d városiasodását tükröző volt március 27-én, szombaton Ózdon a Liszt Ferenc Művelődési Házban megtartott tanácstagi jelölőgyűlés. Az újszerűségét az adta. hogy a választókörzet tagjai egyetlen ház, a közel háromszáz családos házgyári épület leendő lakói voltak, akik néhány hét múlva költözhetnek bs lakásaikba, de természetesen már most megválasztották tanácstagjelöltjüket. Az egy épület. egy választókörzet jelöltjének megválasztásával befejeződtek a jelölőgyűlé- sek a gyárvárosban, s ezek tapasztalatairól Csendes Istvánt, a Hazafias Népfront Ózd városi Bizottságának titkárát kérdeztük meg. — Mindenhol bizakodó hangulat jellemezte a jelö- lögyűléseket — mondotta bevezetőül a HNF ' városi titkára. — A 82 jelölőgyűlésen Igazodás a k & vei e f m ényeh h ez I n veken át szívósan hada ^ koztak termelőszövetkezeteink vezetői és tagjai a korábbi gazdaság- irányítási mechanizmus, de különösen a direktirányítás módszere ellen. Tény, hogy a tervezés és termelés állami meghatározása az alakulás után nem sokáig felelt meg a termelőszövetkezetek érdekeinek, de a népgazdasági érdekekkel se volt egészei összhangban. A termelőszövetkezetek elsősorban is önállóságot követeltek. mégpedig az. őket körülfogó külső mechanizmus megváltoztatása útján. Az utóbbi években a népgazdaság egész mechanizmusa megváltozott. A termelőszövetkezetek önállóan gazdálkodnak, maguk terveznek és termelnek legjobb belátásaik szerint, éppen úgy, mint az állami üzemek és vállalatok. A külső mechanizmus tehát máris alapvetően megváltozott. S ez. a változás — törvényszerűen — újabb problémákat vetett fel. Éppen az elmúlt hetekben, a termelőszövetkezeti vezetők továbbképző tanfolyamain került sokszor szóba a tsz-gazdaságok belső mechanizmusa. mégpedig úgy. hogy szükséges a belső mechanizmus megváltoztatása, korszerűsítése is. Persze, ez nem sajátosan termelőszövetkezeti probléma. Az állami vállalatok és ipari üzemek belső mechanizmusát is változtatni, korszerűsíteni kell, mert az. összhang még kevés helyen alakult ki. De beszéljünk most elsősorban a termelő- szövetkezetekről. mert azok belső mechanizmusa sokkal elmaradottabb, korszerűtlenebb — már csak az objektiv körülmények és feltételek miatt is —, mint az ipari üzemeké, vállalatoké. A mezőgazdaság irányításának korszerűsített mechanizmusában elsődleges szerephez jutottak a közgazdasági tényezők. Ezek országosan hatnak, meghatározzák a termelőszövetkezetek helyzetét is. A termelő- szövetkezetek belső mechanizmusa viszont — kevés kivételtől eltekintve — szinte mindenütt és minden vonatkozásában elavult, régi, a gazdaságok megalakulása óta alig változott. Van ugvan már közgazdasági szemlélet, de ez elsősorban csak kifelé érvényesül. Belül és befelé még nincs. Illetve: néhány termelőszövetkezet nemrég változtatott, vagy most változtat a gazdálkodás belső mechanizmusán. A vezetők már vizsgálják a külső és a belső közgazdasági tényezők összefüggéseit, igyekeznek feltárni, megismerni a belső gazdasági törvényeket, hogy majd azok elemzése alapján szükség esetén az egész gazdaságszerkezetet, munkaszervezetet és az irányítási módszert is átalakítsák. A belső közgazdásági tényezők, összefüggések vizsgálata, feltárása és elemzése önmagában is bonyolult feladat Még bonyolultabb az ezt követő átszervezés, mert a tsz-ek sajátos helyzetéből fakad, hogy nagy kérdésekben és intézkedésekben nemcsak a vezetők döntenek, hanem a tagok — a közgyűlés is. Azért fontos a belső mechanizmus korszerűd’régnek megvitatása a közgyűlés fórumán, hogy — egyrészt — minden jó elképzelés felszínre kerüljön — másrészt meg —, hogy maguk a gazdák, a termelőszövetkezet tulajdonosai határozzák el a változtatást, az átszervezést. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha értik is a belső mechanizmus megváltoztatásának . folyamatát és szükségességét. em lehet elégszer hangja súlyozni a belső köz- gazdasági tényezők vizsgálatának és elemzésének fontosságát. S ez elsősorban és nem érnek rá. A könyvelők és főkönyvelők feladata. Az elnök és a szakmai vezetők nem foglalkozhatnak folyamatosan ilyen munkával. mert irányítaniuk kell és nem érnek rá. A könyvelők és főkönyvelők viszont — sajnos — még keveset, vagy kevés helyen kalkulálnak, kevés helyen és esetben elemzik a közgazdasági tényezőket, összefüggéseket belülről és kívülről egyaránt. A mai termelőszövetkezeti könyvelői gárda erre a feladatra általában nem vállalkozik. Megszokták a régi módszereket, s emiatt tevékenységi körük eléggé beszűkült. Igaz, hogy mostanáig senki sem biztatta őket a belső mechanizmus vizsgálatára és korszerűsítésére, általában a közgazdasági jellegű tevékenység és gondolkozás kialakítására. Szendrci József több mint 3400-an vettek részt, 650-en szóltak hozzá, tehát a megjelenteknek mintegy 22 százaléka nyilvánított véleményt. Pozitívnek értékelhető, hogy a felszólalók nem személyes problémájuknak adtak hangot, hanem kivétel nélkül mindenki az egész várost, vagy a választókörzetének érdekeit helyezte előtérbe, felvetette az embereket érintő, s foglalkoztató problémákat, s egyben javaslatot tett ezek felszámolására. —• Melyek voltak a jellemző. s többször is visszatérő problémák, panaszok? — Több jelölőgyűlésen kritikusan említették meg a közismerten rossz piaci ellátottságot, a magas árakat, az ózdi utak rossz állapotát, a peremkerületeken a közművesítés hiányát, az üzlethálózat nem kielégítő voltát és az_ egészségügyi ellátottság hiányosságait. Az egészséges türelmetlenség mellett azonban mindenütt hangot adtak az eredményeknek is, melyek az utóbbi években egyre szembetűnőbbek Ózdon. — Történt-e kettős jelölés? — Igen. A választókörzetekben általábán több ember is alkalmas a tisztség betöltésére, s ezért a Hazafias Népfront 13 választó- körzetben eleve két jelöltre tett javaslatot. így végeredményben 17 választókörzetben történt kettős jelölés. — Milyen arányban kaptak helyet a jelöltek közölt a fiatalok és a nők? — örvendetesen nőtt a női jelöltek száma is. A 82 választókörzetnek 23 női jelöltje van. De még ennél is ; örvendetesebb a fiatalok „előretörése” a jelölőlistán. A jelenlegi városi tanácsnak egyetlen 30 éven aluli tagja \ sincs. A jelöltek között most i tíznél több fiatalnak szavaz- j falc bizalmat. Sehol nem ide- i genkedtek a fiatal és a női 1 jelöl tele miatt, általános törekvés volt azonban, hogy a jelölt lehetőleg a választó- körzetben lakjon. JSzt is egészséges törekvésnek és követelménynek tartom — mondotta befejezésül Csendes István. T. I. 1 Jósvafő, 1971 Foto: Laczó József Bányász FMKT-konfereneia A Borsodi és az Ózdvidéki Szénbányák KTSZ-bizottságai mellett működő FMKT-el- nökségek tegnap rendezték meg a két vállalat együttes FMKT-konferenciá,iát Miskolcon, a Borsodi Szénbányák székházában. Ez a konferencia előkészítője, az 1971. május hó folyamán megtartandó fiatal műszakiak és közgazdászok első országos konferenciájának, amelyet a KISZ Központi Bizottsága rendez. A konferenciát Kovács Lajos, a Borsodi Szénbányák KISZ-bizottságának titkára nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, közöttük a megyei pártbizottság, a Miskolci KISZ-bizottság kép- j viselőit, a két vállalat, illetve a bányaüzemek gazdasági, párt-, KISZ- és szakszervezeti vezetőit. Ezután StoV Lóránt?, a Borsodi Szénbányák igazgató-helyettese nyitotta meg a konferenciát. Beszédében hangsúlyozta, hogy a fiatal műszaki szak- emberekre, mérnökökre, technikusokra és közgazdú- I .szókra nagy feladatok várnak. Az írásban közreadott jelentéshez ár. Szentpéteri Ernő. illetve Simon Sándor, a két érintett vállalat FMKT- elnöke mondott szóbeli kiegészítést. Elemezték' a fiatal műszakiak helyzetét. tis meghatározták az elkövetkezendő idők feladatait. A jelentés. valamint a szóbeli kiegészítések hangsúlyozták, hogy a fiatal műszakiaknak, mérnököknek, technikusoknak, közgazdászoknak jelentős feladataik vannak megyénk ■ szénbányászatának fejlesztésében. A vitában számos felszólalás hangzott el. sok hasznos javaslatot jegyezhettek fel az elnökség tagjai. A vita után Moravcsik Attila, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa nyolc kiváló ifjú mérnök arany fokozatú kitüntetést adott át azoknak, akik ezt a mozgalmat az elmúlt hat esztendőben a legjobban támogatták. Az országos konferenciára a két vállalattól nyolc küldöttet választottak meg. A Borsodi és az Ózdvidéki Szénbányák FMKT-konferen- ciája Lőcsei Lajosnak, az Ózdvidéki Szénbányák igazgatójának zárszavával ért véget. Borsóhányás — alkatrész ügyben A tavaszi munkákkal együtt szaporodnak a panaszok a mezőgazdasági gépalM u n kásszövetkezet Miért árulják az almát egy miskolci nagyüzem előtt, a földön? Valami boltféle kellene oda. Mindez egy tanácsülésen hangzott el: akkor még nem jutott eszünkbe: legjobb lenne egy munkásszö- vetkezetet létrehozni. De hát mi is az a munkásszövetkezet? Alapja, hogy üzemén belül, vagy olyan lakótelepen, ahol sok munkás él, egy vagy több vállalat „üzletet létesít: ez lehet élelmiszer- bolt éppúgy, mint étterem... A létesítmény társadalmi vezetősége, önkormányzata a dolgozókból kerül ki. A munkások „személyes közreműködése” nemcsak az igények felmérésében merül ki — bár ez is óriási jelentőségű. Sokat javíthatna például a vasgyár ellátásán —, hanem az ellenőrzésben is. És természetesen a munkásszövetkezetnek munkások a „részvényesei”. A munkásszövetkezet egysége nemcsak ^ hiányos, rossz elátáson javítana, hanem egyben versenyt is jelentene a környéken már meglevő állami iétesítménv- nyel; ezzel pedig ismét javítaná az ellátást. Már alakult hazánkban műnké sszö vei k ezet, nemrég avatták Dunaújvárosban ennek ezer pz,»vzetmét°res ABC-áruházát. A hír olvasása juttatta eszünkbe, hogv ha lenne Miskolcon munkásszövetkezet, egy itteni kezdeményezést tovább lehetne fejleszteni. A pamutfonó karácsony előtt szokta megrendezni dolgozóinak, hogy a biztosíthatná a szövetkezeten keresztül a téli burgonyavagy almaszükséglelet és előlegezné... És bizonnyal még sok más „textilnagyker” kipakol a gyárban, a megbecsült dolgozók vásárlási utalványt kapnak, s munkaidő után — megszabott összegig — vásárolhatnak, amit a vállalat tizet: aztán levonja fizetésükből, Nos. ezt szélesíteni 'ehetne. A munkásszövetke- zetet létrehozó. támogató vállalat a törzsgárdának, vagy a nagycsaládosoknak előnnyel is járna a miskolci munkásszövetkezet létrehozása. Rebesgették már a városban. hogy gondoltak ilvenre, mégpedig a Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ, amelynek elnöke Ver ebé hú Tamás. Elmondta. hogy tárgyaltak már a két nagyüzemmel, a Lenin Kohászati Művekkel és a Di. ósgyöri Gépívárral. azonban azt a választ kapták, hogy most a vasgyári vasárcsarnok kibővítéséhez járulnak hozzá — a hírek szerint csaknem ezer négyzetméterrel bővül —, utána viszont lehet szó róla. — Szórványos tárgyalások itt is, ott is voltak — mondta Verebélyi Tamás. — Most már az kellene, hogy valamennyi érdekelt összeüljön, s tanácskozzon, hiszen lassan meg kellene kezdeni az előkészületeket, fixálni a helyet, az igényt, a nagyságrendet és így tovább, hogy 1972-ben elkezdődhessen az építkezés ... Egy biztos, a leghasznosabb ÁBC-jellegü áruház lenne. A Diósgyőri Gépgyár is ilyesmit képzelne el a gyár közelében, hogy a dolgozók ..mindent egy helyen” kaphassanak meg, nemcsak élelmet. hanem ruházati cikkeket is. Egyébként az igényeknek megfelelően szolgáltató szövetkezet létrehozása ug.ranúgy lehetséges, mint élelmiszerbolté, azaz a kölcsönzőtől a fodrászig minden. Nem tudni még, lesz-e Miskolcon munkásszövetkezet. Az országban eddig 26 ilyen megalakulását mondták ki március 1-ig. Példáért nem kell messzire menni, hiszen Borsodnádasdon a lemez sivár. Sátoraljaújhelyen pedig több kisebb ipari üzem «és a városi tanács) adott több millió forintot ÁBC-árobáz építésére. Ny. P. katrészhiány miatt. A mikó- házi termelőszövetkezet párttitkára írja: „VTV—24-es vetőgépünket nem tudjuk üzembe helyezni, mert sehol nem kapható hozzá való alkatrész. A vetögépet gyártó mosonmagyaróvári üzemnek is irtunk. Onnan az a válasz érkezett: az üzem jelenleg nem foglalkozik (saját gyártmányaihoz való!) pótalkatrészek készítésével.” Jó néhány példát fel tudnánk sorolni, hogy a mezőgazdasági üzemek kénytelenek a kis költségű javítások helyett sok pénzt kiadni új gépele vásárlására. Az elismerésre méltó, de elszigetelt helyi erőfeszítések az importból származó gépek alkatrészeinek gyártására irányulnak. Az érdekelt hazai gyárakkal viszont értessék meg felügyeleti szerveik — ha kell, gazdasági nyomatékkal —, hogy legalább a saját gyártmányaikhoz szükséges pótalkatrészeket készítsék el. — ez 44 ezer Az iparban foglalkoztatottak létszáma megyénkben körülbelül 13 százalékkal emelkedett a III. ötéves terv időszakában, és jelenleg meghaladja a 140 ezret, ki gondolná, hogy közülük mintegy 44 ezren a községekbe települt, több mint 300 (!) kisebb-nagyobb ipartelepen dolgoznak. Ez az összes foglalkoztatottaknak körülbelül 32 százaléka. A foglalkoztatottak szánni* bői a járások közül legnagyobb arányban az edelénvi és a miskolci részesül 9.2, illetve 7,9 százalékkal. I
