Észak-Magyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

Péntek, 1969. november 7. ^ CSZAK-MAGYARORSZAG 5 Színe és visszája DŐRESÉG VOLNA azt hinnünk, hogy a« _____________ új gazdasági mecha­nizmus elméleti tételeinek gyakorlati meg­valósítása akadálytalanul történik; hogy „fent” és „lent” mindenki egyformán ítéli meg jogait és kötelességeit. Akármelyik ol­daláról vizsgáljuk a párt és a kormány gaz­daságpolitikájának ezt a fiatal hajtását, ta­lálunk ellentmondásokat. De hamarább sze­münkbe ötlenek a pozitív elemek. Minde­nekelőtt, hogy az alapvető célok megvalósí­tása a nagy tömegek helyeslésével, egyetér­tésével találkozott és •— az elmúlt és az idei év tapasztalatai bizonyítják — támogatásra lelt. Tiszaszederkényben, Diósgyőrött és Öz- don éppúgy, mint szerte az országban, ha más-más megfogalmazásban is, de alapjában . éve ugyanazzal a céllal dolgoznak az embe­rek: gazdaságosabban termelni, növelni a J álétek Senki sem vitathatja el az üzemektől ezt a becsületes szándékot Azt sem, hogy a gyá­rakban, termelőszövetkezetekben nagyon sok helyütt egyre helyesebben értelmezik a gazdasági önállóságot és olyan gazdasági sta­bilitásra, olyan nyereségek elérésére töre­kednek, amelyekkel mind jobban magukhoz láncolhatják dolgozóikat Más szóval, kiugró sikert, mondjuk ki: kiugró nyereséget akar­nak elérni. Nos, amíg ez tisztességes eszkö­zökkel történik, mindenképpen a közösség boldogulását szolgálja. Azonban az eszközök, a módszerek már nem mindenütt olyan egy­értelműek, mint annak idején a gazdaság- 'rányítás új rendszerének fogadtatása volt MAS DOLOG ' a nyereségre való törek- , vés, és megint más a nye­részkedési hajlamok kiélése. Az új mecha­nizmus keretei között a vállalatok árukap­csolataiban, termékforgalmi együttműködé­sében fontos elem a nyereségérdekeltség, vvitaképpen ez ad értelmet és tartalmat az i jogszabályoknak, amelyek szerint a meg­rendelők és szállítóik, vagy vállalkozóik ál­talában minden külső beavatkozás, vagy kényszer nélkül, szabad egyezkedéssel köt­hetik meg szerződéseiket Tehát a belső kényszer, a nyereségérdekeltség hatására igyekeznek kölcsönösen előnyös gazdasági megállapodásokat létrehozni Mindez sok hasznos, egészséges törekvést Indított el gaz­dasági életünkben. A termelő vállalatok egyre jobban igye­keznek megrendelőik kedvében járni (pél­dául a rövidebb szállítási határidőkkel, a vonzóbb árakkal, a korszerűbb termékek­kel), s ezáltal tisztes nyereséghez hozzájut­ni. Mindkét fél érdeke ez, végső soron pe­dig a piac állandó mozgását eredményezi A nyereségnövelés egyik módja a fővállalko­zói tevékenység kiterjesztése, amellyel me­gyénkben is találkozhatunk. Nem vitás: akár az építőipar, akár a gyárszerelés .terü­letén a kivitelező sokszorosan megtalálja számításait, ha például magára vállalja a kooperáció szervezésének feladatait, és mun­kájába bevonja az alvállalkozókat is. De a fővállalkozás lehetőségével új fejezet nyílt a tervezőirodák életében is. Lehetőség van rá hogy valamely objektumot a tervezéstől a kulcsátadásig, egymaguk hozzanak létr°. 'V Nyéklódháza határában épülő mezőgazdasá­gi épületelemgyárnak a MEZÖBER miskolci irodája nemcsak tervezője, hanem fővállal­kozó részvényese is. A lehetőség onnan adódik, hogy a megren­delő vállalatok mindig szívesen juttatják nagyobb nyereséghez szállító és szolgáltató partnereiket, ha pénzükért megfelelő ellen­szolgáltatást kapnak, s ezzel saját nyereség- szerzési esélyeik Is megnövekednek. Ámde van a dolognak egy kellemetlen visszája is, amikor a szállító-szolgáltató vállalatok egy része, a tisztes nyereség helyett, a tisztesség­telen nyerészkedésre törekszik. Vagyis: külö­nösebb erőfeszítések nélkül szeretne anyagi előnyökhöz jutni. Bizony, nem vált ki jó ér­zést, hogy a bíróságokon megszaporodtak az ilyentéle perek, és a nyerészkedő vállalatok egyre több munkát adnak a gazdasági dön­tőbizottságnak is. Nemrégen a Borsodnádasdi Lemezgyár a Láng Gépgyárral pereskedett. Nádasdon ugyanis a gépgyárnak szállított lemezekért 10 százalékos liideghengerlési és 5 százalékos egyengetési felárat számítottak fel. Tegyük hozzá, ez a felár törvényesen alkalmazható, és ebből még nem lett volna baj, ha be nem „csúszik” egy apró tévedés. A borsodnádasdi lemezek ugyanis nem hideg megmunkálás­sal, hanem meleghengerléssel készültek. Márpedig, olyan munkáért, amelyet nem vé­geztek el, nem lehet fizetséget kérni... Más esetekben is tapasztalható, hogy egyes vállalatok milyen könnyen esnek „kísértés­be”. A Közlekedési Építő Vállalat pert indí­tott a KPM Miskolci Igazgatósága ellen, és összesen 950 ezer forint számlakövetelést nyújtott be. A miskolciak természetesen nem fizettek azonnal, hanem a számlák felülvizs­gálására szakértőt kértek. S kiderült: a kö­vetelés csupán 388 ezer forint lehet. Egy sátoraljaújhelyi pedagógus vizsgálatot kért az AKÖV ellen, mert, amikor egy zempléni falucskából Űjhelybe való beköl­tözéséhez kocsit igényelt, előre közölték ve­le, hogy 1700 forint fuvardíjat kell majd fi­zetnie, amit be is fizetett A költözködés is megtörtént, és néhány nap múlva végszám­lát kapott — mégpedig 3886 forintról! A kétségbeesett pedagógus panaszt tett, s az Autóközlekedési Tröszt felülvizsgálata sze­rint így alakult a helyzet: nem hogy a 2186 forintos különbözetet nem kell megfizetnie, hanem még neki jár vissza az AKÖV-től 235 forint.. LÁM CSAK. ez is amolyan színe-visszá­ja. Ha az első felszóiításrá fizet, újabb kétezer forinttal lett volna vé­konyabb a pénztárcája, s ugyanennyivel nőtt volna az AKÖV nyeresége. Törvénytelen, igazságtalan hasznok ezek, amelyek fölött szerencsére, nem siklanak el az illetékesek. Mégis, anélkül, hogy messzemenő következ­tetéseket vonnánk le, helyes volna, ha a vál­lalatok felülvizsgálnák módszereiket s a megérdemelt, megdolgozott haszonra, a tisz­tes nyereségre törekednének, nem szaporít­va a bíróságok és a döntőbizottságok aktáit, Ónodvári Miklós Vörös Csepel - Patakon Törődés a jövő felnőttjeivel Építőipari Vállalatnál — a kollektív szerződés külön is Sárospatakra nem egysze­rűen Csepel jött el, hanem a vörös Csepel. Valahogy ott ér­ződik a levegőben. Pedig a Duna helyett a Bodrog ka­nyarog itt. sokeineletes han-• gos bérházak sem látszanak, csak apró, csendes falusi ott­honok, de Csepel itt van. A vörös Csepel. Talán az idei május elsején jelezte először ittlétét. Az iskolák a tsz-ek, az apró üzemek felvonulását egy nagyobb egység vezette fegyelmezett sorokban vo­nuló emberek egysége, akik kissé zavartan, megilletödöí- ten álltak az élre. Tábláju­kon ez állt: Csepeli Kerék­pár-, és Varrógépgyár sárospa­taki gyáregysége. Az akkor néhány hónapos gyár mun­kásai megtisztelő bizalomként fogadták a város vezetőinek döntését' vezesse Csepel a sá­rospataki munkásokat. Az üzem valamennyi munkása ott volt. Valamennyi. Kommunista vasárnapok Sok olyan ember jött ide, akinek majdnem min­den új volt. Például a telje­sítményrendszer. A kapu. A munkaidő kezdete, vége. Szá­mos nő jött ide. szinte a fő­zőkanál mellől. Feladatok so­kasága halmozódott a szak­képzésben. a politikai okta­tásban. De. aki eljött az rög­tön úgy érezhette: nem egy most születő kisüzembe érke­zett. hanem egy jól szervezett gyárba. A nagy ünnepek előtt az üzem belső, otthonos ünnep­ségeket rendezett. Mert Cse­pelen fgv szokás. Kommu­nista vasárnapot is szerveztek a gvárban. Talán első próba­tételként; mennyiben érzik magukénak a gyárat a sokfé­lül jött munkások. Eljöttek, dolgoztak, pedig ezért nem kaptak fizetést. Pénz járt ugyan érte. de ezt a K1SZ- szervezet kapta. Nemrégiben jelentkezett újra néhány fia­tal: annak idején nem tudtak részt venni a kommunista va­sárnapon, most kérik a gyár vezetőit, jelöljék meg az idő­pontot. a helyet, hogv ők is elvégezhessék a munkát. Kétmillió többlet Kevés dologról tudunk be­szélgetni a városi tanácson vaev a pártbizottságon hoav valami mód’ szóba ne kerül- iön Csepel. Nem a Duna-parti hanem a Bodrog mellÄki Cse­pel Még esv év sem telt el. de ez a kis üzem már tekin­télyt szerzet* maeénnV -> sok­évszázados városban. Párt­ái apszervezete máris a leg­Esztergapad fölé hajol az egyik. A másik kemény kéz­zel markolja a csákányt, s megint egy másik bonyolult műszerek rezdüléseit vigyáz­za, vagy a szikrázva kiömlő acélt parancsolja szigorú for­mába. Egymás mellett dol­goznak a sokat tapasztalt idősebb munkásemberekkel; hitük, szándékuk nem más, mint azoké. Jobb és embe­ribb életet akarnak — egyre jobbat és egyre emberibbet. Sajátos problémák Mégsem egészen ugyan­olyanok. S különbséget kö­zöttük nem csupán az évek szama tesz, hanem mindaz, ami az évek számából ter­mészetszerűen következik. Az évtizedek küzdelmeit és munkáját megélt idősebbek már becsületet szereztek, he­lyet vívtak ki maguknak az üzemekben. Ok folytatják, a fiatalok csak most kezdik az alkotó életet, most keresik helyüket a munkában, meg­becsülésüket a társadalom­ban. Nem könnyű folytatni, de nem könnyű kezdeni sem. A tapasztalatokban még sze­gény fiatalok a társadalom segítő keze után nyúlnak, és egészen természetes, hogy ez a kéz nem húzódik vissza előlük. Szinte minden fele­lős fórumon társadalmi ügy­nek tekintik a fiatalok ügyét. A társadalom gondol jövőjé­vel: igyekszik — a lehetősé­gek határáig — könnyíteni a jövő felnőtt generáció gond­jain, s egyengetni az utat, amely a teljes értékű mun­kához vezet. Az új gazdasági mechaniz­mus körülményei között A szentistváni VII. Párt­kongresszus Termelőszövetke­zet a tagság nagy örömére ki­sebb nyaralót vásárolt az el­múlt nyáron a Balaton part­ján. A tsz idei 1,3 millió fo­rintnyi szociális és kulturá­lis alapjából az üdülő megvá- sárolására 370 ezer. berende­zésére pedig mintegy 80 ezer forintot költöttek. Az üdülő a Balaton egvik legszebb part menti részén, Zamárdiban van. Már az elmúlt nyáron Dél-Borsod1 jelentős részét, az Ároktő. Tiszadorogma, Ti- szabábolna. Mezőkeresztes és jobbak közé tartozik és a pél­da erejével tiat a többi üzem pártalapszervezetére. A szak- szervezeti tagság 100 százalé­kos. Érdemes azt is megemlí­teni, hogy a fiataloknak 9E százaléka KISZ-tag. Érthető, hogy a munkások már itt is otthon vannak a gyárban, és szívesen tesznek érte. Az üzem vezetői például november 7. tiszteletére két­millió forint értékű pótfel- ajánlást kértek. A kért több­letet a munkások megígértek és mostanra teljesítették. Az élen Gondok, tisztázásra váró kérdések is tarkítják persze a Bodrog-parti Csepelt. Nyil­vánvaló. hogy a gondokból később is lesz majd, újak. most még nem látottak buk­kanhatnak elő. De Csepel a felvonuláson az élen haladt Az üzem már azóta is bizo­nyított: rászolgált a bizalom­ra. Csepel rangja, neve pedig a későbbiedben kötelességgé is teszi az élen iárást. Priska Tibor kormányrendelet foglalja ke­retbe az önálló vállalatok­nak a fiatalokkal kapcsolatos feladatait. Népszerűén min­denütt csak ezertizenhatos­ként ismerik és emlegetik ezt a két évvel ezelőtt ki­adott rendeletet. Az ezerti- zenhatost idézik a vállala­toknál, ha a fiatal szakmun­kások, technikusok, vagy mérnökök anyagi megbecsü­lése, a munkahelyek életé­be való beilleszkedése kerül szóba. Ezt idézik a KISZ- szervezetek, amikor a kor­mányrendelet által Is meg­erősített érdekképviseleti fel­adataikat gyakorolják és ak­kor is, amikor jobb munká­ra, versenyre mozgósítják a fiatalokat. Fokozódó támogatás Nemrégiben a Szakszerv e- ■bek Borsod megyei Tanácsa és a megyei KISZ-bizottság közösen megvizsgálta, hogyan érvényesül a valóságban az ezertizenhatos rendelet, ho­gyan élnek és dolgoznál: a legnagyobb ipari vállalatok fiataljai. A vizsgálat tapasz­talatai általában fejlődésről tanúskodnak. A Lenin Kohá­szati Művekben és a Diós­győri Gépgyárban például az ifjúság sorsát érintő intéz­kedések végrehajtását, hatá­sait rendszeresen értékeli a vállalatok pártbizottsága, és sokat foglalkoznak a fiatalok­kal a pártalapszervezetek is. A fiatalok képviselői részt vesznek a különféle fórumok tanácskozásain, véleményü­ket nemcsak meghallgatja, hanem igényli is a két válla­lat vezetősége. A fiatalokkal való törődés egyik formája, hogy több vállalatnál — például az Északmagyarországi Állami sok tsz-tag töltött egy-egy he­tet a magyar tenger partján, s jövőre még többen jutnak el saját üdülőjükbe. Ügy terve­zik, hogy a tsz Balaton-parti villájában már május 1-től megkezdik az üdültetést és októberig összesen mintegy háromszázan tölthetnek egy- egy hetet a nyaralóban, egy- egy hétvégén pedig népesebb csoportok részére szerveznek balatoni kirándulást. Gelej közt elterülő — zömé­ben legelők, rétek és néhol szikesek, zsombékosok borí­totta — sík vidéket nevezik a környék lakói Kis-Horto- bógynak. A vidék állat- és növényvilága, valamint ég­hajlata valóban teljesen azo­nos a Tisza túlsó oldalán levő Kortobágvéval. Sajnos a mi Kis-Hortobágyunknak nincs és nem is igen lesz idegenfor­galma. i A jókora pusztaság szegé­nyes adottságait azonban igyekeznek a jelenleginél job­ban kihasználni a környék gazdaságai. Ha valutát hozó külföldi vendéget nem is si­kerül erre,a dél-borsodi tájra csábítani, de nagyüzemi juhá. szátokkal annál érdemesebb a szegényes legelőket az eddi­ginél jobban hasznosítani. Jó néhány juhakol, nagyobb iuhnyáj már akad a környék termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban, s Árok­tő környékén most úgy terve­zik. hogy társulásos alapon újabb nagvüzemi juhászatot létesítenek. Jó lenne a tervet mielőbb megvalósítani. kitér a fiatalok problémáira. Sok helyen előre rögzítik, hogy a részesedési alapból mennyit fordítsanak a "szak­ma ifjú mestere, a kiváló if­jú technikus és a többi, ha­sonló mozgalmak legjobbjai­nak díjazására. Egészen újszerű — fogya­tékosságai ellenére is —. a DIGÉP kezdeményezése a kezdő szakmunkások méltó— nyosabb. egyben ösztönzőbb bérezésének kialakítására. Az átmeneti normakedvezménv és a magasabb alapórabér se­gíti a fiatalokat a gyorsabb beiílesztkedésben. A fiatalok egyik legége­tőbb gondjának — a lakás- helyzetnek — enyhítésére is figyelemre méltó erőfeszíté­seket tesznek a vállalatok. Igen jó dolog, hogy a válla­lati lakáselosztó bizottságok munkájában mindenütt részt vesznek a fiatalok képviselői is. Sok vállalat — köztük az LKM, a Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalat és a Borsodi Szénbányák — te­lekkel, építési anyagokkal* fuvarral és kölcsönökkel tá­mogatja a KISZ lakásépítési akcióit. Természetesen a la­káshelyzet gyökeres megvál­toztatásához még igen sokat* a jelenleginél sokkal többet kell tenniük a vállalatoknak. Nem méltatlanok E sok támogatásért a vál­lalatok jogosan várják el, hogy a fiatalok maguk is igyekezzenek gyorsabban megtalálni helyüket a mun­kában, s becsülettel dolgo ­sának a közös célokért. E kérésük általában nem talál süket fülekre. A fiatalok, a KISZ kezdeményezésére sok esetben vállalnak védnöksé­get egy-egy nagyobb feladat valóra váltása felett. Védnök­ségükkel egyre inkább segí­tik a termelés növekedését, a beruházások gyorsabb, tö­kéletesebb befejezését. Ki­emelkedő volt a Diósgyőri Gépgyár KISZ-bizottságának a kovácsüzemi rekonstrukció felett és a BÁÉV KlSZ-bi- zottságának a házgyár építé­se felett vállalt védnöksége. Igen sokat tesznek a gaz­dasági feladatok sikeres meg­valósításaiért a szocialista if­júsági brigádok is. A brigá­dok munkája nyomán több vállalatnál növekszik a ter­melékenység, javul a minő­ség, csökken a selejt. Az if­júsági brigádok méltó társai a felnőttek brigádjainak. A szakma ifjú mestere., a kiváló ifjú mérnök, techni­kus és közgazdász mozgal­makban a fiatalók lehetősé­get kapnak szakmai tudásul: fejlesztésére, alkotókészségük kibontakoztatására. S élnek is e lehetőségekkel. Az LKM- ben például tavaly 212 pá­lyamunkát készítettek el a fiatalok: foglalkoztak a gyártmány összetétel, a gyár­tástechnológia korszerűsítésé­vel. bekapcsolódtak a válla­lat kutatási, műszaki-fejlesz­tési programjába is. Az Északmagyarorszagi Vegyi­műveknél egv fiatal mérnök pályázata olvan jól sikerült, hogy a bíráló bizottság dok­tori disszertációra ajánlotta. A fiatal szakmunkások, technikusok, mérnökök ás közgazdászok odaadó munká­ja. elért eredménvei meg­nyugtatóan bizonyítják, hogy társadalmunk nem pazarolja méltatlanokra törődését, ami­kor a jövő felnőttjeinek útját egyengeti. Flanefc Tibor Borsodi tsz üdülője a Balatonnál Érdekes íerv a Kis-Horíobággyal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom