Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

Szombat, 1969. augusztus 2.

5 ÉSZAK-MAGYARORSZAG

Megszűrni a pamut 'r vlm

Orsó nélkül Kis terű káríolók Akril-nakril

♦

♦ -♦* ♦♦

gépeket helyeztünk el. Azonos minőség mellett a termelékenység megközelítően háromszorosára nőtt.

— Ezen a héten fejeztük be a szerelést — vállalatunk központja és a lengyel FALUBAZ cég megállapodása alapján — egy nagy teljesítményű kártolónak. Most próbáljuk ki. Az a célunk, hogy megállapítsuk, mennyire alkalmas ez a géptípus pamut, szintetikus és viszkozszálas anyagok feldolgozására. Az eddigi tapasztalataink nagyon kedvezőek.

— A fő profilon, a pamutfonalak gyártásán kívül még milyen termékeket készítenek a Miskolci Pamutfonóban?

Erre a kérdésre már Béréi Imre, fonodavezető válaszol:

— 1963-ban kezdtük el a szintetikus és viszkózfonalak gyártását, elég kis mennyiségben. Azóta mindig többet gyártunk; ebben az évben mintegy 600 tonnát. A szintetikus szálakat magyarországi felhasználásra készítjük, a viszkózfonalakat pedig exportra; a szocialista és nyugati országokba. Egyes nyújtóműveket át kellett alakítanunk az új feladatnak megfelelően, most már az előző 34 milliméteres szálak helyett 60 milliméteres szálakat is fel tudunk dolgozni.

Egyetlen végtermékünk — döntő többségben alapanyagot gyártunk — az akril-nakril horgoló- és kölőfonál, amely az Újpesti és Nagyatádi Cérnagyár márkájával kapható az üzletekben. Üj gyártmányaink mind hosszú kísérletek eredményei, a tapasztalatokat magunknak kellett . megszerezni, hiszen ez a fonoda eredetileg csak középszálú pamut feldolgozására készült.

Ilid vári Imre

Munkában a műszaki raj.

zőhelyre. Ez idő alatt a közmű-helyreállító raj a „megrongálódott” csatornákat, elektromos és vízvezetékek üzembe helyezésével foglalkozott. Ennek végeztével az egység valamennyi tagja fertőtlenítésen és sugárellenőrzésen vett részt.

Nehéz körülmények között végezte az egység a gyakorlaFoto: Strohmayer

nők elismerését és köszönetét fejezte ki az egységnek odaadó és fáradságos munkájukért. Megállapította, hogy gdott esetben még nagyobb feladatok elvégzésére is képes az egység. A kiképzésben élen járók közül mintegy 80-an tárgyjutalomban részesültek.

Lidák János

A lillafüredi függőkertnek nincs gazdája

* *

Csúnya házon márványtábla

Séta közben néha sok furcsasággal találkozik az ember. Érthető és kevésbé érthető, vagy magyarázható furcsaságokkal. Elfogadható például, ha egy frissen festett épület mellett az élénk színek szomszédságában kormos, itt-ott már feltáskásodott vakolatú házat látunk. Tudjuk miért. Nincs annyi pénze a városnak — hiszen amennyi van, az mennyi mindenre kell! — hogy egyszerre egy egész utcát újjá varázsolhasson. Az viszont már kevésbé érthető furcsaság, hogy olyasmire hívjuk fel a járókelők figyelmét — legyenek akár miskolciak, akár idegenek — amit. egyébként jobb lenne eltakarni.

Mert valami ilyesmi történhetett a Jókai utca 2. szám alatti házzal, amelynek nemhogy neve-sincs színű, kormos és táskás a vakolata, de többnyire már el is hagyta a fal nagyobb részét. Úgyhogy első látásra romos háznak vélné akárki. Ugyanakkor a kapu mellett egy postaláda fölött kis márványtábla látható. Kevés ember akad, akinek elsiklik a tekintete anélkül, hogy kíváncsian szemügyre venné a táblára írt szöveget. Az írás pusztán csak annyit hirdet, hogy „Jókai Mór 1825—1904. A legnagyobb magyar mesemondó Miskolcról nősült, könyvet írt és díszpolgári oklevelet kapott.”

De arról hallgat a tábla, hogy önmaga így, egyszerű valóságában milyen hivatást tölt be. A gyanútlan ember mindenekelőtt arra gondol, hogy műemlékkel áll szemben. El- szégyelli magát. Egyfelől tudatlansága, „hiányos honismerete” miatt — ha miskolci —, másfelől, mert a ház méltatlan Jókai nevéhez. Aztán, amikor kutatni kezdi, milyen kapcsolatban áll Jókai e vélt műemlékkel, szégyenének első, feltételezett oka megszűnik, mert szó sincs műemlékről, s a tábla a maga egyszerűségével nem másra hivatott, minthogy bárki megtudhassa, kiről nevezték el az utcát. Igaz, ez utóbbi pontos leírása kimaradt a szövegből, viszont a ház előtt mindenki megáll, s ha egyébért nem, a Jókai nevéhez méltatlan külső miatt minden bizonnyal szégyenkezik. Holott talán, nem is kerülne olyan sokba „újjá varázsolni” a Jókai utca 2. szám alatti ház vakolatát, s ha magántulajdonban van, a tulajdonost kötelezni erre. Jókai ennyit megérdemel.

( b. p.)

ményszerű függőkertek nyújtanak elsőként kellemes látványt. Az arra járók közül azonban kevesen tudják, hogy a függőkertnek évek óta nincs gazdája. Ennek következménye, hogy a sétányok elhanyagoltak, s a meglazult kövekkel senki sem törődik. Kacs István, a SZOT-üdülő igazgatója így nyilatkozott:

— Mi elkerítettünk az üdülőink részére egy területet a Palotaszálló háta mögött, amit mi gondozunk. A függőkért nemcsak az üdülők, hanem minden látogató számára nyitott, éppen ezért a városhoz tartozik.

— Mi a városi tanács véleménye?

— öt éve meddő vita folyik ebben a kérdésben — mondta Belényi István, a III. kerületi Tanács yb-titkára. — Két évvel ezelőtt a műszaki ellenőrök megállapították, hogy a függőkertek támaszfalul szqlKorszerűsítés

A Mezőnagymihályi Állami | Gazdaságban megkezdték az elavult, korszerűtlen istállók és más állattenyésztési épületek selejtezését, lebontását. Helyettük újakat, korszerűeket építenek. Az idén januárban kezdtek hozzá a Margit-tanyán egy új. korszerű, 450 férőhelyes tehenészeti telep építéséhez. Ezt. a tervek szerint 1970 nyarán adják át rendeltetésének. Kivitelező: a Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Az új tehenészeti telep építése lé millió forintba kerül. Ennek befejezése után a Mezőnagymihályi .Állami Gazdaság foly- II tatja az állattenyésztési épületek és telepek korszerűsítését, úgy. hogy a régieket lebontják és helyükre újakat építenek a korszerű technológiai követelményeknek megfelelő technikai felszereléssel, j

Az Eszak-magyarországl Tégla- és Cserépipari Vállalat szolgáltaid és javító üzeme

AZONNALI

belépéssel

FELVESZ

vízvezeték-szerelő, esztergályos, marós, lakatos, hegesztő, motorszerelő, asztalos szakmunkásokat valamint segédmunkásokat

Tó kereseti lehetőség, 44 órás munkahét, kedvezményes üzemi étkeztetés, munkásszállás biztosítva

Jelentkezni lehet: Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat szolgáltató és javító üzeménél. MALYI.

tot. A hőmérséklet plusz 30 Celsius-fok volt, A gázálarcban és teljes felszerelésben dolgozó beosztottak ugyancsak izzadtak a védőruha alatt. Az értékelésnél a szolgálalparancsközökkel kibontott falnyíláson az egészségügyi raj egy tagja az orvossal behatolt az óvóhelyre és megkezdték az elsősegélynyújtást. A „sérülteket” gépkocsik szállították a kötöAz 1969-es kiképzési ev zaro- gyakorlatát tartotta a napokban Ózd város Tanácsa polgári védelmi műszaki, mentő- és óvóhelyszolgálata. Ezen a gyakorlaton a szolgálat összes alegysége — kiegészülve egy vegyvédelmi felderítő rajjal és egy egészségügyi szakasszal — részt vett.

A feltételezés szerint a várost atomcsapás érte. Ennek a helyzetnek megfelelően kezdett a a feladat végrehajtásához az egység. A gyülekezési helyen a szolgálat parancsnoka rövid helyzetértékelést tartott az al- egységek parancsnokaival. A védőfelszerelések és eszközök felvételezése és a beöltözés után a vegyvédelmi raj felderítésre indult Rövidesen jelentés érkezett, hogy az útszakasz szennyezett és a Hódos-patakon átívelő híd megrongálódott. A mentesítés és ellenőrzés után a műszakiak léptek a színre. Gyors munkával kijavították a „megrongált” hidat, miközben a rendőrség biztosította a közúti forgalmat.

A vegyvédelmi raj továbbhaladt a kárhely felé. A helyszínre érve megkezdődött a romos épületnek és környékének mentesítése. A szakasz parancsnoka kijelentette, hogy a beomlott épület alatti óvóhelyen feltehetően emberek vannak. Megkezdődött az életveszélyesen megrongálódott falrész lebontása, a többi rész gerendákkal való biztosítása, valamint a romeltakarítás. A második raj megkezdte a sebesültek kiszabadítását. Csákánnyal és egyéb bontási eszPolgári védelmi gyakorlat Ozdon

gálnak a Palotaszállónak. Ezenkívül az egész terület te- lekkönyvileg a Keletbükki Állami Erdőgazdasághoz tartozik.

— Vállalja-e az erdőgazdaság? — kérdeztük meg Csermely László főmérnöktől.

— Nem.

— De hiszen telekkönyvileg önökhöz tartozik.

— Mi már másfél évvel ezelőtt kértük az üdülőt, hogy ezt a birtokviszonyt rendezze. Azon a területen nincs fa. amiért hozzánk lartozna.

— Rendezték már a birtok- viszonyt?

— Nem.

A függőkért a megkérdezett intézmények közül egyiknek sem hoz kézzelfogható hasznot. Mégis jó lenne, ha az illetékesek végre megegyezésre jutnának.

Albert Judit

Új rálialkozrís

A bnktakeki Szabad Föld Termelőszövetkezet vezetősége az idén új feladatra vállalkozott. A gabonafelvásárló vállalat cnesi körzeti üzemével kötött szerződést, hogy a szomszédos tíz termelőszövetkezetből, az idei gabonatermést átveszi és tárolja. Ezzel enyhíti a gabonatárolás gondját, és jelentősen segíti a vállalat munkáját.

A tíz tcrmclőszpvclkczct mintegy 200 vagon terményt szállít Baktakékrc. Az átvételt teljes egészében a termelőszövetkezet tagjai bonyolítják le, a gabonafelvásárló vállalat csak egy minősítő embert alkalmaz ezen a helyen. A tsz megkapja a progresszív tárolási díjat, amely mintegy 200 000 forint bevételt jelent J a gazdaságnak.

Lillafüredet nemcsak a miskolciak, hanem más vidékek, külföldiek egyaránt szívesen látogatják. Az autóbusszal és kocsival érkező látogatóknak a kastély és az előtte elterülő lépcsőzetes felépítésű, erődítmelőszövetkezetek területi szövetségei is. Az észak-borsodi TESZ területéről nemrég járt egy küldöttség Jugoszláviában. Augusztus hónapban a Tokaj- hegyaljai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tagszövetkezeteiből tízen utaznak a Szovjetunióba és tízen Jugoszláviába, a szövetség költségén. Más, elsősorban tanácsi szervezésben további 14 ember utazik a szövetség területéről Jugoszláviába az ottani mező- gazdasági termelést és a legújabb módszereket tanulmányozni.

Az új, korszerű termelési módszerek és tapasztalatok tanulmányozására egyre több mezőgazdasági szakember utazik külföldre megyénkből, elsősorban a szomszédos szocialista országokba. Az állami gazdaságok területi főosztályához tartozó gazdaságokból az elmúlt hónapban összesen 80 szakember, különböző szintű vezető járt Jugoszláviában. Értékes tapasztalatokkal tértek haza, s ezeket a további munkában gyümölcsöztetik.

Ugyancsak 80 állami gazdasági szakember, különböző szintű vezető utazik a Szovjetunióba, a Moszkvában megnyílt össz-szovjet. mezőgazda- sági kiállításra, ahol a szovjet mezőgazdaság legújabb eredményeit és termelési módszereit tanulmányozzák. A tapasztalatszerző külföldi utazásokat három turnusban bonyolítják le, hogy az itthoni nyári munkák irányítása zavartalan és biztonságos legyen.

Szerveznek külföldi tapasztalatszerző utazásokat a térj Két part között \

I A tokaji strandról a megszokott vidámság egy-egy '

• foszlánya csap át ide, a túlsó partra. Nyári délután,

I cipószínű fiirdőzőkkel. A stégen még ketten állnak

• mellettem, ök is a rocsót várják. Az ingázó kis hajó

I lassan köt ki, az tiiasok kiszállnak, odaadják a „ka- '

■ pitánynak” a két forintot, és mennek a vonathoz. BeI szállunk. A „kapitány” az első ülésre invitál, mutat- | I ja vörösre égett hátát, és miközben falbúg a motor,

■ őszibarackkal kínál. '

• — Már a harmincadik forduló következik. MegsiiI lök, mire lemegy a nap. i I

. Közben éleset dudál két beljebb merészkedő fiúra, ,

• akik a motorcsónak hullámaiban akarnak fürdeni, j I Lassít, erélyesen visszaparancsolja őket a balgák mö- \

• gé. Ahogy közeledünk a strandhoz, egyre átláthatatI lanabb a fürdőző, napozó, tollaslabdázó, fejelő ember- '

• tömeg, csak a stégen állnak zsúfoltan, várva a „kapiI tányt”, aki átviszi őket, hogy elérjék a vonatot. ]

. — Drága asszonyom, értse meg, hogy nyolc embert

I vihetek csak. Nem tudok többet hova ültetni.

! A néni feltalálja magát, és leül a vezetőülésre. Az [

• utasok vehetnek, a „kapitány” csípőre tett kézzel mo- < I solyog. Amikor az újabb szállítmányért jövünk, hir- \ < Klen felélénkül.

I — Az ott, az asszonykám. Látja, már le sem lehel- ]

• ne tagadni, hogy közeledik a fiam. _ 1

I A stégen félrehúzódva szőke kismama áll, könnyű [

■ ruhában. A csónak kiköt., az utasok türelmesen vár- , I nak, amíg a szifont odaadja az urának, még néhány ‘ I szót is váltanak, aztán a „kapitány” fütyörészve cél; baveszi a túlsó partot. <

I — Azelőtt hajós voltam. A jó Hejön szolgáltam so- ]

• káig, ott áll a kikötőben, az a kis fehér. De valahogy • I megváltozik az ember. Megnősültem és várom a fia- ;

■ mat. És még furikázgatok is.

I A vasúti hídon clzúg két vonat, egymás után. Egye- ;

■ lőre nincs sürgős utas. Atviszünk egy nénit a strand- I ra, két nagy kosár őszibarackkal, s Indulunk, hogy a

I Bodrogot átszelő kompnál feltankoljon a „kapitány”. ;

• Ahogy távolodik a strand, halkul a zsivaj is. Égy lány i

I áll zöld fürdőruhában a stégen, ö is egyre kisebb ‘ > [esz, maid beleolvad a háttérben napozó nyárfák ár- , I nyékába. ‘

. Dankó István ]

Tanaszlalaterzés— lilíöíin

es félszeresére nőtt a termelékenység a régi, orsóval ellátott fonógépekhez képest. Az itt gyártott fonalak külső képe, egyenletessége jobb, mint a hagyományos, nyújtott eljárással készített fonalaké. Pillanatnyilag az NDK-ba exportáljuk ezeket a fonalakat. A belőlük készült kötöttáruk teltebb ío- gásúak és mutatósabbak.

— Jelentős beruházás volt még a kis terű kártolók beállítása is. Ezek előkészítő gépek, a tekercsből szalagot készítenek. Ezt a szalagot még további két lépcsőben dolgozzuk fel. A kis terű kártolók — a nevükben is benne van — kis helyet foglalnak el. 36 darab régi gépünk helyére 28 ilyen, szovjet gyártmányút állítottunk, így jelentős terület szabadult fel, ahol a korábban szűk nyújtó- és előfonó-kapacitás feloldására NDK gyártmányú nyújtó- és előfonóCsipkerózsika és a mesebeli bűvös orsó jutott eszembe, mikor beléptem a Miskolci Pamutfonóba. A sok csinos kislányról könnyű volt elképzelni, milyenek, mikor alusznak. De a gépek ... azok egyáltalán nem hasonlítanak az előbb említett orsóra. A mesebeli időtől napjainkig már sokat fejlődött, sőt egyre gyorsuló ütemben fejlődik a technika. Egyre újabb és újabb fejlesztéssel lehet csak lépést tartani az igények növekedésével.

— Milyen beruházások történtek és történnek majd a közeljövőben? — erről érdeklődtem Berczely Barnabástól, a tisztító, kártoló és orsó nélküli fonoda üzemrész vezetőjétől.

— Üjabb beruházás a közeljövőben nem várható. Legutolsó beruházásunk az orsó nélküli fonoda építése volt. Gépeink csehszlovák gyártmányúak. Ezekkel a gépekkel két