Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-20 / 140. szám
Péntek, 1969. június 20. = ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hiánycikkek és monopóliumok „Nincsen kérem. Nincs” — mondja az eladó részvéttel, vagy éppen rácsodálkozva a naiv vevőre, aki nyilvánvalóan hiába járja sorra az üzleteket. Hiszen igaz, hogy sokat gazdagodott a választék, igaz az is, hogy az egykori hiánycikkek közül már, igen sok bőséggel kínálja magát a kirakatokban. De még távolról sem mind. Sőt, gyakran napjainkban is új hiánycikkek „születnek”. A ruházati cikkeket árusító boltokban, áruházakban a választék szemünk előtt gyarapodik. De aki például a divatos kötött- vagy habselyemáruk egyik-másik fajtáját keresi, sokszor heteken át is hiába nyit be az üzletekbe. Ha véletlenül kapna az üzlet, percek alatt szétkapkod- ják a legszerencsésebbek. És megint nincs, sokáig nincs, mert nincsen elég. Ha árut akar A RÖVIKÖT nagykereskedelmi vállalatok nem sok jóval biztathatnak. Rendelnének sokkal többet, hitelfedezetük is volna rá mostanában, de az óriási kereslet mögött eltörpül a belföldi kínálat. Egy-egy gyártó vállalat „kegyeiért” hallatlan versengés folyik. A termelők szinte korlátlanul uralják a piacot, majdnem kényük-kedvük szerint diktálják az árakat, a szállítási feltételeket. Sokat és előnyösen exportálnak, ami 9ó dolog; belföldön pedig momény, a számukra kedvezőbb árak, a nagyobb nyereség elérésére. De nem mindegy, hogyan! Mert a cél az, hogy a termelés hatékonyságának növelése és a szükségletek minél teljesebb kielégítésé, vagyis a jobb, társadalmilag hasznosabb- munka hozzon több nyereséget. A könnyűipar néhány területén ezzel szemben úgy tűnik: éppen a szükségletek kielégítetlensége lett a nyereség növelésének legkényelmesebb forrása. Ebbe természetesen nem nyugodhatunk bele. Gazdálkodásunk felső irányító szervei keresik a legjobbnak ígérkező megoldásokat. Hazai versenytárs híján az import fokozásával igyekeznek növelni az árukínálatot. Az importáru — ha mennyiségben és minőségben megfelel, ha ára is elfogadható — erős versenytársa lehet a hazainak. Megtörheti a jelenleg monopolhelyzetet élvező vállalatok egyeduralmát, s számottevően hozzájárulhat a szükségletek magasabb színvonalú kielégítéséhez. De az import fokozása mellett nagyon alaposan meg' kell vizsgálni azt is, nem teremthetnénk-e esetleg ezeknek a vállalatoknak belföldi versenytársakat. Ismeretes, hogy a népgazdasági folyamatokat elemző közgazdasági szakembereket mind többet foglalkoztatja a vállalatoknál képződő anyagi erőforrások leggazdaságosabb felhasználása. Legutóbb, az MSZMP politikai akadémiáján Bálint József előadása utalt arra, hogy a jó az, ha a vállalatok olyan területen tudják befektetni pénzüket, ahol az a népgazdaság számára is a legnagyobb eredményt hozza. A különféle vállalatok együttműködésének szélesítése, például a közös vállalatok létrehozása jó eredményekhez vezethet. Nem elképzelhetetlen többek között az sem, hogy az említett — nálunk és világszerte egyaránt igen keresett — árucikkek kínálatát ilyen módon növeljük. A fogyasztók érdekében Az import, a belföldi termelőkapacitások növelése, a piaci verseny' fokozása a szükségletek jobb kielégítésének gazdasági módszerei közé tartozik. Tökéletesen megfelel a reform szellemének. De amíg egyes vállalatok — mindegy, hogy miért — monopolhelyzetet élveznek, nem mondhatunk le arról sem, hogy ezeknek a vállalatoknak a tevékenységét fokozottabban ellenőrizzük. És ha valamelyik vállalat — kivételes helyzetével visszaélve — a tisztességesnél nagyobb haszonra ’ törne, bizonyára a nyereség egy részének elvonásával, vagy megfelelő súlyú gazdasági bírság kiszabásával is vissza lehet téríteni a helyes útra. Flanek Tibor Az Oslótól Imperiálig . A macska nagyságú, ötujjú őslótól egészen Imperiálig mutatja be a ló fejlődését, illetve a hazai lótenyésztés történetét az a kiállítás, amelyet dr. Balassa Iván, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatóhelyettese és Kovács Miklós osztályvezető mutatott be csütörtökön délelőtt a sajtó munkatársainak. A kiállítás végigvezet az állami és a paraszti ménesek többé- kevósbé tervszerű tenyésztő munkájának történetén és bemutatja a világhírűvé vált magyar lófajtákat, a magyar félvértől a Nóniusokon, a lipicai és a különböző arab törzseken keresztül egészen az 54 versenyén mindig győztes Kincsemig, amelynek csontvázát szintén kiállították a teremben. És ott van Im- periálnak, napjaink győzedelmes versenyparipájának szobra is. A kiállítás bemutatja a különböző korok lószerszámait és lófogatú járműveit is, egyik szerény kis sarokban pedig azt illusztrálja, hogy a gépesítés ellenére a ló ma is nélkülözhetetlen a mezőgazda- sági munkában. A kiállítást szombaton délben nyitja meg a tervek szerint dr. Dimén.v Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Gazdasági figyelő A világpiacon általános jelenség, hogy fokozódik a hűtő- házak kereslete. Ez összefügg a táplálkozás változásaival, az élelmiszerfogyasztás növekedésével. A keresletet felismerve a hűtőberendezéseket gyártó Diósgyőri Gépgyár, a hűtőház épületét tervező ALUTERV és az épülethez szükséges, műanyag habbal szigetelt alumínium paneleket gyártó Magyar Hajó- és Darugyár, valamint az értékesítő, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat konzorciumot hozott létre. Ebben részt vesznek mindazok, akik érdekeltek a hűtőházak exportjában. A szerződés azon alapszik, hogy kölcsönösen technológiai és anyagi felelősséget vállalnak, A külkereskedelmi ügylet eredményét arányosan felosztják: a külkereskedelmi vállalat érdekeltsége 20 százalékos, míg a nyereség 80 százaléka a három ipari partneré. Együttesen vállaljak a felelősséget az esetleges veszteség kockázatáért is. A mezőgazdasági üzemek a hazai ipartól új növényvédő- szereket kaptak. A Triíenoxin 00 és a még nagyobb hatású Trifenoxin 100-as a cserjék és bozótok kiirtására alkalmasak. Nagyon jó szolgálatot tehetnek ezek a kémiai anyagok megyénk gazdaságainak is, ahol sok gondot okoz a rétek és a legelők megóvása a cserjésedéstől. Hazánk ipari-faszükséglete mintegy 5,3 millió köbméter. Nagy jelentősége van annak, hogy ennek felét már a hazai erdők biztosítják. Húsz esztendeje, amikor még csak 2 millió köbméter volt az évi iparifa-felhasználás, a szükségletnek ugyancsak a felét tudtuk biztosítani. A jó erdőgazdálkodás eredményeként erdőterületünk azóta 326 ezer hektárral növekedett. 1980-ig a magyar erdészetekben kitermelhető faanyag már meghaladhatja az évi 7 millió köbmétert. A borsodi erdőségek jelentős mennyiséggel szerepelnek ebben a statisztikában. © Üvegek csüngenek a körtefákon a Komáromi Állami Gazdaság kertjében. Húszezer körtét zárnak palackba, s körtepálinkával körítve hozzák forgalomba. A most még kicsiny gyümölcsökre húzzák rá az üveget, s a kis körték „belenőnek” a palackokba. Így sokkal könnyebben tudja értékesíteni gyümölcspálinkáját a gazdaság. Megyénkben néha már most is gond, de a jövőben méginkább gond lesz a nagy ültetvények „melléktermékének”, a sok gyümölcspálinkának értékesítése. Nem ártana gondoskodni hasonló „ízléses”, magát kellető csomagolásmódokról. nopol helyzetet élveznek* ami már távolitól sem ilyen jó. A kereskedelem — hiába szeretne — nem válogathat, nincs kik között válogatnia. Egyetlen habselyem-kötöttárut gyártó vállalat, egyetlen ha- risnyagyár, egyetlen modem gépekkel felszerelt kötöttáru- gyár áll szemben a szakma hét nagykereskedelmi vállalatával és a közvetlenül is vásárló kiskereskedelemmel. önmagáért beszél, hogy míg az elmúlt esztendőben a könnyűipar termelése néhány százalékkal növekedett, ez a néhány százalék elég volt ahhoz, hogy a könnyűipari vállalatok — a tervezetthez képest — kb. megduplázzák nyereségüket. Szerepe van ebben bizonyára a jobb munkának* a gazdaságosabb termelésnek is. De annak is, hogy egyik-másik vállalat szinte a reform bevezetését követő pillanatban „élt a lehetőségekkel” — felemelte az árakat. Az idén tavasszal ismét kaptunk áremelésről szóló híreket. És az is bizonyos, hogy a forgalmi adókulcsok módosításától remélt árcsökkentésre több esetben hiába vártait a partnerek. Az idén a könnyűipar aggasztóan elmaradt belföldi szállítási kötelezettségeinek teljesítésében. Nagykereskedelmi szakemberektől hihetetlennek tűnő történeteket hallani : egyes ipari vállalatok fölényük tudatában alkudoznak, például „felajánlják”, hogy szállítanak, ha a nagykereskedelem elengedi a késedelemért járó kötbéreket! És a nagykereskedelem — ha árut akar — kénytelen még ilyen alapon is tárgyalni velük. ____ A nyereség / orr ásó Nem vitás, új gazdaságirányítási rendszerünk lehetőséget ad az árak változtatására \ partnerek megállapodása döntheti el a szállítási feltételeket. A vállalatok jogosan törekednek a jobb eredEgyesítés előtt Matematika az anyagmozgatásban Tudományos konferencia Miskolcon Július 1-én kezdi meg működését a Pitypalaty-völgyben Radostyán, Parasznya és Var- bó községek közös tanácsa. Érdemes felfigyelni arra a jelenségre, amely a három kis községben tapasztalható, és — a helyi tanácsok és pártszervezetek kezdeményezésére — szerencsésen eltér az országos tapasztalatoktól. A községekben előre elvégeztek sok olyan feladatot, amelyekre elkerülhetetlenül ki kellett volna térnie a majdani közös tanácsnak. A helyi párt- és tanácsvezetők községfejlesztési aktivitássá változtatták az ismeretlentől való tartózkodást. feszültséget. Különösen Varbón értek el szép eredményeket. Másutt is építettek már társadalmi munkával járdát, de az itt éló emberek hozzáállása kellemesen lepett meg bennünket. Fizetett szabadságukból áldoztak fel időt, szabad szombaton dolgoztak. A helyi nőtanács aktivistái bontástéglát tisztítottak. A KISZ-tagok az új párthelyiségben, az ifjúsági házban és az új orvosi rendelőben szerelték a villanyt. A lányok* takarítottak. Az emberek parkosítottak, fákat ültettek a házak előtt. Ki. mihez értett, abban segített. A község fejlesztése érdekében szinte „tevékenységi láz” vett erőt Varbó község lakóin. Tegyük rendbe portánkat az egyesítés előtt — mondották a község vezetőinek. Nem maradt üres szólam. Párthelyiség épült. Elkészült egy korszerű orvosi rendelő is. olyan, amilyent — a járási tisztifőorvos véleménye szerint — nem sok helyen lehet látni. Üj postahivatalt is kaptunk. A hidakat, az átereszeket, ahol szükséges volt, átépítettük. A főutcát parkosítottuk, az utcákat gömbakáccal teltük még szebbé, barátságosabbá. Önálló helyiséget biztosítottunk az MHSZ- nek, új tűzoltószertárba költöztettük a tűzoltókat. Járdát kap az iskola, az óvoda. Mindezt csak nagy társadalmi ' összefogással lehetett megvalósítani. Illés Károlyné, a helyi tanácstitkár jó segítőtársakat talált a végrehajtó bizottságban, a pártszervezetben és a község lakosságában. Széplaki Béla párttitkár fejlődést követel, annál is inkább, mivel az anyagmozgatási költségek az összes termelési költségek 20—60 százalékát is elérik. Az anyagmozgatás fejlesztését a munkaerőhiány is sürgeti. Szólt az előadó arról is, hogy Borsod megye nagyüzemeiben igen sok az anyagmozgatás fejegy 300 szakember érkezett a konferencia színhelyére. A tanácskozást plenáris ülés vezette be, amelyen Győrffi Endre, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet műszaki igazgatója elnökölt. Megnyitó beszédet dr. Czibere Tibor tanszékvezető egyetemi tanár, az NME gépészmérnöki latrának dékánja mondott. A szónok utalt arra, hogy az anyagmozgatás gyors fejlesztése világszerte égetően fontos. A különféle munkafolyamatokat végző gépek és berendezések technikai fejlődését az utóbbi évekig nem követték megfelelő ütemben a segédműveíeteket végző berendezések. Pedig a korszerű gazdaságos termelés komplex Fejlődnek a növények Június első felében a növények fejlődésére kedvezett az időjárás. A mezőgazdászok június Időszerű tavaszi munkák A Dánszcntmlklósl Állami Gazdaságban az esőzés után minden erőt a szőlő és a gyümölcs permetezésére összpontosítanak. Nagy teljesítményű gépekkel permetezik a termőkaros almást. közepi felmérése szerint a kedvező időjárás hatására erőteljesen fejlődnek a szántóföldi növények. A kukorica növényállománya jó és álladó tó — a tavaszi szántásba későn vetettek kivételével — jobb mint az előző év hasonló időszakában, a cukorrépa mindenütt beborítja a földet. A növényápolási munkákat megfelelő ütemben végzik, a sok csapadék ellenére csak szórvánj’osan találhatók gyomos kapásnövények. Nincs panasz a burgonya fejlődésére sem. Az esők a burgonya túlnyomó részét a virágzás szakaszában érték. Ezért a gumókötés várhatóan lényegesen jobb lesz. mint az előző évben. Kedvezett az időjárás a napraforgónak, a kendernek és rostlennek, valamint az egynyári szálastakarmánynak is. A kisebb területeken termesztett más növények közül a mák virágzik, a repce pedig rövidesen aratható lesz. A takarmány- növények közül a lucerna első kaszálásának termését a hónap elején mindenütt betakarították. A vöröshere és a rétek első kaszálásának termését az eső sok helyen a renden érte. A széna meny- nytsége — becslések szerint — a múlt évinél mintegy 20 százalékkal több, minősége azonban — a kilúgozás miatt — a szokásosnál gyengébb. lesztésével kapcsolatos tennivaló. Van olyan üzemünk, ahol a hasznos terület 60 százalékát termékek és nyersanyagok tárolására használják. És akád a megyében olyan nagyüzem is, ahol a korszerűtlen anyagmozgatási rendszer járulékos költségeinek egyetlen százalékkal való csökkentése 14 nappal növelné a nyereségrészesedést! Az anyagmozgatási folyamatok gépesítése azonban önmagában kevés — hangsúlyozta dr. Czibere Tibor. Legalább ennyire fontos az anyagmozgatás ésszerű tervezése is. Ebben pedig egyre nagyobb szerepet játszanak a modern matematikai módszerek. A tervezők mind többször kénytelenek a nagyteljesítményű elektronikus számítógépek segítségére támaszkodni. A tegnap kezdődött tudományos konferencia fő célja, hogy felhívja a szakemberek figyelmét a matematikai módszerekben rejlő lehetőségekre. A plenáris ülés során több szakmai előadás hangzott el, majd a konferencia két szekcióban folytatta munkáját. A szekcióüléseken a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyag- mozgatás gyakorlati tervezési módszereit vitatták meg a szakemberek. A konferencia ma délelőtt folytatja munkáját. A mai ülésen terjesztik elő a Központi Anyagmozgatási Bizottság határozati javaslatát. Javasolják többek között, hogy két év múlva nemzetközi szinten tartsanak a mostanihoz hasonló témájú konferenciát ugyancsak Miskolcon.. Ezenkívül a matematikai módszerek alkalmazásának elterjesztésére munka- bizottság megszervezését, valamint tanfolyamok indítását is javasolják. F. T. Kétnapos országos konferencia kezdődött Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen tegnap, június 19-én, csütörtökön délelőtt. A tudományos tanácskozást — amelynek során a modern matematikai módszereknek az anyagmozgatási folyamatok tervezésében való alkalmazásáról tárgyaltak a szakemberek •— a MTESZ Borsod megyei Szervezetének anyagmozgatási és számítástechnikai szakbizottságai, a Központi Anyagmozgatási Bizottság és a Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki kara rendezték. Az ország különféle vállalatainak és tudományos intézményeinek képviseletében mint-
