Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-24 / 117. szám
Szombat, 1969. május,24. '.Vr-i'i '."Sr «ÉSZAIC-MAGYARORSZAG 3 *ÍL> BSiil-1969 Munkatársaink Jelentik u vásárról A Szevjclunió már hagyományos résztvevője a kiállításnak Van itt minden. Az autódaruktól kezdve a röntgenosz- kópiáig, a színes tv-től a vasúti „jegyszedőgépig”. Ezzel a megállapítással távoztunk a Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet pavilonjából. A legjobban — legalábbis nekünk, akik a szovjet pavilon által szervezett megyei újságírók sajtótájékoztatóján részt vettünk — a szerszámgépek nyerték meg a tetszésünket. Ez nem is csoda, mert mint köztudott, a Szovjetunió a szerszámgépek' legnagyobb gyártója. Jelenleg a szovjet szerszámgépipar több mint másfél ezer típusú szerszámgépet gyárt. S az sem „titok” az előtt, aki megnézi a szovjet pavilont, hogy e gépekkel elő lehet állítani az órák alkatrészeit, de a hatalmas turbógenerátorolcat, sőt ezen a gépeken gyártják az űrhajókat is. A Lenin arcképével díszített hatalmas pavilon közepén a kiállított szerszámgépek közül különösen érdekes a 2620 _E típusú vízszintes fúrómarómű. Ezen a szerszámgépen fontos skálákat és vászonnal ellátott optikai berendezéseket alkalmaznak, amelyek lehetőséget nyújtanak a gyártmány nagy pontosságú megmunkálá- , sara. A szerszámgép fő szerveit. a kapcsolótábláról irányítják. Érdekes, s főleg nagyon hasznos a fokhonoló félautomata, atnely 1,5—6 milliméter njQdúlig fogaskerekek megmunljálására alkalmas. Megkapják a látogatót a különböző orvosi röntgenoszkó- piai készülékek, valamint a vegyi és nyomdaiparban alkalmazott 'gépújdonságok. A hordozható impulzus röntgen- készülék például a lipcsei vásáron aranyérmet nyert. Természetesen a szerszámgépeken kívül egyéb más kiállítási tárgyban is gyönyörködhettünk. Nagy mennyiségét mutatják be például a közszükségleti cikkeknek. Ezek között figyelemre méltó a „Ráduga—5” színes csöves, félvezetős tv-készülék, s ki tudná nagyhirtelen felsorolni azokat a lemezjátszós rádió- készülékeket, táskarádiókat, fényképezőgépeket, férfi és női karórákat, amelyeket mind kiállítottak. A különböző háztartási villamosgépek, a hagyományos orosz szőrmék, vadászati és sportfegyverek szintén felkeltik a látogatók figyelmét. A sajtótájékoztatón a szovjet elvtársaktóí megtudtuk, hogy pavilonjuk 2000 négyzetméteres területen fekszik és mintegy 1500 négyzetméteres szabadtéri kiállítási terület áll rendelkezésükre. A Szovjetunió a Budapesti Nemzetközi Vásáron már hagyományos résztvevőnek számít. Jelenleg a Szovjetunió a világ több mint. 100 országával tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Évről évre növekszik a szovjet— magyar kereskedelem volumene. 196G—1070. ötéves terv megvalósítása alatt a szovjet—magyar kereskedelem 70 százalékkal növekszik. S hogy a fenti adatok menynyire helyénvalók, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szovjet pavilonban elhelyezett több gépen, kiállított tárgyon ez olvasható: Eladva! Sajtófogadás a tizenharmadik cinciden A sajtófogadás a VEGY- TERV székhazának tizenharmadik emeletén zajlik le. Innét;, a magasból, pompásan belátni a Budapesti Nemzetközi Vásár területére, a kiállítási csarnokokra. A sajtófogadáson Juza Károly igazgató számol be az Északmagyarországi Vegyiművek fejlődéséről, az idei és a jövőbeni tervekről. A gyár fejlődését jellemzi, hogy 1967-hez viszonyítva az idén 211 milliós értékkel többet adnak a hazai fogyasztóknak, és 35 millióval többet a külföldi megrendelőknek. És a fejlődésben részük van a gyár kutatóinak, s része van egy sor hazai és külföldi kutatóintézettel való jó együttműködésnek. 1963-ban például még alig 20 fajta terméket készítettek, ma már 65 gyártmányíéleségnél tartanak. Á sok között gyártanak például gyógyszeralapanyagot, ami az össztermelés 15 százalékát teszi ki. Évi 500 tonna orgonafii bentonitot, más néven festékülepedés-gátló szert készítenek. A fejlődésre utal az is, hogy a Szovjetuniótól vásároltak egy formaldehid üzemet, évi 25 ezer tonna kapa- ci tással. A szóbeli tájékoztatót kiegé-' szitelte a filmbemutató, amely szemléltette, hogy milyen sokféleképpen is használhatják fel a gyár termékeit. A sok között készítenek például de- korítlemezt. Ezt eddig importból szerezték be. Az EMV ebből évente 300 ezer négyzet- métert ad át az iparnak, amely különféle bútorok stb. készí- tésére használja fel. 1964-ben poliuretán habszivacsból mindössze 170 tonnát készítettek, az idén 3 ezer tonnát szeretnének belőle gyártani. A film bemutatja, hogyan használják fel ülő- és fekvőbútorok készítésére. s a textilruházatban pedig a válltöméstől kezdve az elegáns habszivacs ruhákig. Két évvel ezelőtt kezdték meg a rideg poliuretán habpanelek készítését, felhasználását. Ebben az évben körűibe1 félmillió négyzetméternyi ,'’ren panelt akarnak gyártani. Ezt használják fel példáid i Nagymiskolci Állatni Gazdaság Zsolca és Onga között épülő almatárolójának a i szigetelésére. A Szekszárdi Állami Gazdaság pedig sertés- íiaztató készítésére rendelt a gyártól. Az igények alapján ebben az évben 3—6 méter hosszúságú panelokat is szán- dékszanak készíteni. Ma még kevesen tudnak róla, hogy a rideghabból fotelvázakat is öntenek. Az igazgató tájékoztatása szerint ebből havonta ezer darab fb- telvázat szándékszanak gyártani. Juza elvtárs beszélt még a mezőgazdaság kemizálásával kapcsolatos elképzelésekről. Mintegy félmilliárdos beruházással új üzemet létesítenek, ahol gyom- és rovarirtó szereket gyártanak a tsz-ek, állami gazdaságok segítésére. Miről mesél a napló? A Diósgyőri Gépgyár vásári tárgyaló-fülkéiben egymásnak adják a kilincset az érdeklődők, főként természetesen az üzletemberek. A vállalat képviselői percnyi megállás nélkül adjuk a felvilágosításokat; tárgyalnak és szerződéseket írnak alá. A PetŐf i-csamokbeli kiállítás tárgyalási naplójában ottjártunkkor már több mint harminc bejegyzés örökítette meg a fontosabb eseményeket A már megkötött szerződések egész soráról és új, a jövőben meghódítandó piacok ígéretéről mesél a napló. A világ sok országában ismert kábelgyártó gépek ezúttal is nagy sikert arattak. A vásáron írták alá a szerződést a kiállított DHCL—3 típusú huzalgyártósor, valamint néhány kisebb gép — gyorssodrók és húzók — exportjáról. A megrendelők ezúttal irániak. Lengyel vevőkkel kovácstermékek szállítására szerződött a vállalat, a szerződés körülbelül 200 ezer rubelról szól. A Szovjetunió nagyobb mennyiségű targoncát kíván rendelni a gyártól. A próbaszámításban már meg is állapodtak. A sort hosszan folytathatnánk, hiszen sok más ország, szomszédaink és távolabbink képviselői tértek be a DIGÉP tárgyaló-fülkéibe, hogy megújítsák, megerősítsék, vagy éppen ezután teremtsék meg kapcsolataikat u diósgyőriekkel. Kuszmann Károlyiéi, a Diósgyőri Gépgyár műszaki-kereskedelmi főosztályvezet öjétől eddigi ’ tapasztalatairól érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy általában fokozódott az igény a szállítási határidők csökkentésére. Egyre több vásárló szerez „referenciákat”, vagyis tájékozódik mils, korábbi vevőktől: hogyan váltak be náluk az eladásra kínált berendezések. Természetesen az árakról is vitatkoznak, de az ár feletti vita fontossága eltörpül az előbbiek mellett. A vállalat főosztályvezetője elmondotta, hogy a diósgyőri termékek iránt talán a vártnál is nagyobb érdeklődés mutatkozott, s a külföldieken kívül természetesen a hazai felhasználóit is felkeresték a DIGÉP kiállításait. Ősszel* öílclés a világ minden Iájával A külföldi sajtóludósítók, a pavilonigazgatók, a külföldi cégek képviselői rendszeresen tartják az összeköttetést a hazaiakkal. A külföldiek klubjában két fclexkészü'ék, a hazai és _a külföldi pavilonokban 16 saját telexállomás működik. Igen magas a vásár nemzetközi telefonforgalma is. Viszonylag nagy példány- számban kelt el az 1400 oldalas, az idén először két kötetben kiadott vásárkatalógus a külföldi és a hazai kiállítók címjegyzékével és profiljával. Nagy segítséget nyújt a műszakiaknak. a kereskedelem képviselőinek a 872 oldalas gyártmány-katalógus, amely a hazai kiállítók legfontosabb termékeit, újdonságait ismerteti. A HUNGEXPÖ orosz, angol, francia, német és magyar nyelvű, a vasár napi eseményeit, érdekességeit összesítő bulletinje is nagy sikert arat. Diákok a V-si Magyar—oszt rsí k gazdasági kapcsolalok A további fejlődés útja — Importkőnnyítések és kooperáció Ezekben a napokban Ausztria piros-fehér zászlós pavilonja várja a látogatókat a Budapesti Nemzetközi Vásár északnyugat felé ívelő, árnyas fakorában. Az osztrák cégeket évről évre intenzívebben érdekli a budapesti vásár és — a magyar piac. Idei árumintabemutatójuk minden eddigit túlszárnyal: az osztrák exportkínálat reprezentatív keresztmetszetét nyújtja. Budapesten és Becsben Miközben a magyar érdeklődők megtöltik majd a BNV osztrák pavilonját, osztrák újságíró-küldöttség vendégeskedik Budapesten, ugyanakkor egy magyar újságíró-delegáció — az osztrák kormány meghívására — Becsbe készül, május végén pedig magas- szintű magyar—osztrák kormánytárgyalásokra kerül sor a bécsi Ballhausplatzon: Fock Jenő miniszterelnökünk viszonozza Josef Klaus osztrák kancellár tavalyelőtti budapesti látogatását. A magyar miniszterelnöknek nem ez. az első hivatalos látogatása Becsben. Már korábban — mint a magyar kormány elnökhelyettese — sikeres gazdasági tárgyalásokat folytatott az osztrák fővárosban és eredményes kereskedelmi megállapodásokat készített elő. Ha ezúttal is sor kerül a kétoldali gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok felmérésére — és ez valószínűleg a tárgyalások egyik napirendi pontja lesz — a magyar és az osztrák államférfiak megelégedéssel állapíthatják meg, hogy idén a kölcsönös szállítások együttes értéke — előzetes becslés szerint — elérheti már a százmillió dollárt. (1968: 92 millió. 1967: 82 millió, 1966: 76 millió dollár.) hírős határt elérni. Szükség volt a magyar külkereskedelmi szakemberek türelmes és szívós, meggyőző munkájára, szükség volt az eszmecserék egész sorára és az 1988-ban megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi szerződésre. Ez bővítette végre a kétoldalú árulistákat, s ennek következtében terjesztették ki a legnagyobb kedvezmény elvét a magyar áruk széles körére. Megszűntek a korábban érvényes osztrák beviteli korlátozások is. A százmillió dolláros határ nem végleges. Ebben ma már mindkét fél egyetért. És abban is, hogy átlépéséhez további importkönnyítésre, további importliberalizálásra van szükség. Ezt az egyetértést mindkét félnek konkrét tettekkel kell realizálni. Ezek az intézkedések ugyanis — mint a tapasztalatokból kiderül — más vonatkozásban is előre lendítik a hasznos gazdasági együttműködést. A többi között ilyen — kölcsönösen hasznos — megállapodás a magyar—osztrák villamosenergia- (áramcsere-) egyezmény és az ipari kooperáció: például a Steyr-Daimler- Puch Rt. és az Ikarus, a Vörös Csillag Traktorgyár, valamint a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár között, vagy az österreichische Stick- stoffwerke és a magyar Visco- sa-gyár között. Duna-völqyi népek Mindebből persze nem vonható le az a következtetés. hogy Magyarország és Ausztria között, a különböző kérdések megítélésében, most már ne lennének nézetkülönbségek es a jövőben sem fordulhatnak elő véleményeltérések. Vannak természetesen még ütközőpontok és még lehetnek is megoldást követelő problémák. Alig valószínű azonban, hogy ezek megoldása a mai Magyar- ország és a mai Ausztria államközi kapcsolataiban — a korrekt jószomszédi viszony körülményei között — nehézséget okozna. Ezt garantálja a nemrég megalakított magyar— osztrák vegyesbizottságok eredményes működése, a különböző szintű küldöttségek eleven eszmecseréje, s hivatalos jellegű látogatások gyakorisága. Bizonyos, hogy a magas szintű eszmecserék sorozatának fontos láncszeme lesz Fock Jenő miniszterelnökünk május végi hivatalos látogatása Josef Klaus osztrák kancellárnál. A jószomszédi hagyományokat és a személyi kapcsolatokat amúgy is spontánul ápoló, békeszerető emberek mind a szocialista Magyarországon. mind pedig a semleges Ausztriában nyilvánvalóan azt várják ettől a találkozástól. hogy a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítésén kívül, minden más vonatkozásban is előremozdítsa a további együttműködést és a békés együttélést a Duna- völgy két szomszédnépe között. Lóránt László Endre íj szakasz :• ' - - Jt- -fc>> .• .'.’■JW w. • v Foto: Agotha Tibor A fejlődés tehát dinamikus, a százmillió dolláros határ átlépése imponáló, de távolról sem jelenti azt, hogy megfelelne azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a két szom- szédország földrajzi közelségéből, egymást jól kiegészítő gazdasági struktúrájából és régi hagyományaiból fakadó adottságok nyújtanak. Azt, hogy ezekkel a lehetőségekkel miért nincsenek még arányban a mai — igaz: jelentős — eredmények, nem is kell most már részletesen elemezni. Ez feleslegesen horzsolna fel behegedt sebeket. Annyi bizonyos, hogy csak az utóbbi években — a közelmúlt politikai nézeteltéréseinek tisztázása után — érvényesült az osztrák gazdasági körökben az a szemlélet, hogy Ausztria „keleti kereskedelempolitikájának” határozott realizálása, a keleti szomszédokkal kialakuló kölcsönös külkereskedelem növelése mennyire előnyös az osztrák gazdaságnak. Bár Ausztriának ebben az új szakaszban — éppen a korábbi évek lemaradása miatt — erős nyugati konkurenciával kellett megküzdenie a keleteurópai piacokon, gazdasági kapcsolatai most már jó ütemben fejlődnek keleti szomszédaival. s különösképpen hazánkkal. Ma már az a helyzet, hogy Magyarországnak — az európai tőkés államokból származó — importjában második helyre küzdötte fel magát Ausztria. Az osztrák exportőrök ezt elsősorban úgy érték el, hogy jelentősen kibővítették a magyar importáruk mennyiségét. Így érvényesült a jól felfogott kölcsönös érdek és kölcsönös előny. Persze könnyű most már mindezt megállapítani, annál nehezebb volta.százmiüió-dol-Kis falu a nagy gyár mellett Sajókeresztúron próbaüzemelés folyik már a Borsodi Ercelőkészítőműben. Kilenc- százharmincan dolgoznak az új gyárban, a végleges létszám még több lesz. ■— Mit hozott az ipartelep a falunak? — kérdeztük Kar- macsi Károlytól, a községi tanács vb-elnökétől. — Az elmúlt években már tudtunk az ipari fejlesztésről; igyekeztünk saját erőből is biztosítani a szociális, kulturális feltételeket.. Klubkönyvtárat építettünk, átalakítottuk a fűszerboltot és a kisvendéglőt. Az új telepen még egy boltot és italpavilont nyitottunk. A gyár vezetőivel jó a kapcsolatunk. Épült három bérház, 36 szolgálati lakással. Eddig 20 házhelyet biztosítottunk, és még ebben az évben ötvenet sajátítunk ki. — Korszerűtlen, szűk az orvosi rendelőnk. Elkészült már az új rendelő és tanácsadó terve, kisajátítottuk a telket is, egyelőre azonban nincs elég pénzünk a fejlesztési alapból. A járási tanács ígért segítséget, az üzem pedig vállalta, hogy besegít a közművesítésbe. A községnek ez a legsürgetőbb gondja. Másik fő problémánk az új telepen levő utak építése. Közös erővel, társadalmi munkával évről évre előbbre jutunk. Tavaly az új boltház törmelékéből és kohósalakból készítettünk utat. — A 70-es évek közepére bizonyára kell már az óvoda. Ehhez is kérjük a gyár segítségét, hiszen közös érdek* hogy a fiatal házasoknak legyen hol elhelyezniük gyermekeiket — mondotta Kar- macsi Károly. Magyar és csehszlovák Üzem egyiiüitiilködése Az ELZETT Fémlcmezipari Művek sátoraljaújhelyi üzeme már régebben szoros baráti viszonyt alakított ki a szomszédos szlovákiai Sninán levő Vihorlát gépgyárral. A két gyár barátsága jó munkakapcsolatokat, s gyümölcsöző együttműködést is eredményezett. Egy esztendeje egy nagyon drága, hasonló nyugati géptípusokkal versengő melegkamrás présöntőgép prototípusa készült cl a Vihorlát gépgyárban. Ezt a gépet egyéves, alapos próbaüzemelésre a sátoraljaújhelyi üzemnek adták át. A gép nagyszerűen bevált, a magyar szakemberek a próbaüzemelés során legkisebb hiányosságait is feltárták, s ezek kijavítása után most már megkezdhetik szériagyártását. A világpiac meghódítására induló gép prototípusát a sátoraljaújhelyiek meg is vásárolják. A baráti csehszlovákiai üzem vezetői. Ján Prokop igazgató, Jozef Ferenc műszaki igazgaió és Jurij Bartók főkonstruktőr e hét végén ellátogattak Sátoraljaújhelyre, ahol tárgyalásokat folytattak Szabó Jánossal, a magyar partner-üzem igazgató jávaL
