Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-20 / 113. szám

Kedd, 1969. május 20. = ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Várható-e javulás Miskolc élelmiszer-ellátásában? Beszélgetés dr. l*aíos Lajossal, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vádadat ijrozgatéjárat A kereskedelmi ellátás kul­turáltabbá tétele napjaink egyik égető kérdése, hiszen a vásárlónak nincs ideje órákat tölteni egy-egy üzletben. Városunk élelmiszer-ellátá­sának csaknem nyolcvan szá­zalékát az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat üzletei bo­nyolítják le. Az üzlethálózat helyzetével, várható bővülésé­vel és az ellátással kapcsola­tos kérdésekre dr. Pálos La­jostól, a vállalat igazgatójától kértünk választ. — Miben látja az igaz­gató elvtárs a boltok je­lenlegi túlzsúfoltságának okát? — Túlnyomó részben kis, szűk területű boltokat „örö­költünk” a felszabadulás után. Az ötvenes években szinte semmi sem történt az üzlet- hálózat korszerűsítése érdeké­ben. A hatvanas években in­dult meg tulajdonképpen a tervszerű korszerűsítés, amely szorosan kapcsolódott az új lakónegyedek „elszaporodásá­hoz”. Bizonyításképpen el­mondhatom, hogy az űj ne­gyedekben — általában — el­fogadható az üzlethálózat, míg ezt nem lehet elmondani a belvároséról. Jóllehet — a vá­ros adottságaiból ez egyenesen következik — a forgalom nagy részét éppen az itt levő bol­tok bonyolítják le. Korszerű­sítésük nem jelent végleges megoldást, hiszen területüket jelentősen nem tudjuk növel­ni. Miskolcon a belvárosban ugyanis erre alig-alig van le­hetőség. | — Milyen lépéseket tesz- > nck az üzlethálózat kor- ^ szerűsítésére, éppen az- ^ ért, hogy ezt a túlzsú- | foltságot megszüntessék? __ Folytatjuk az új lakóte­lepeken az üzlethálózat kiépí­tését. Bizonyára megnyugtató­an hangzik, hogy a most épülő Győri-kapui lakótelepen, három ABC-áruház lesz. A Ti­szai pályaudvar mellett levő fűszerbolt helyébe az állomás rekonstrukciójakor újat épí­tünk. 2000 négyzetméter alap- területű ABC-áruház lesz majd a Tiszainál. Á belvárosban is módunk nyílik majd újabb lé­tesítmények építésére. Ha si­kerül, akkor a Béke étterem helyén, a majdan épülő to­ronyházban, annak földszint­jén egy ezer négyzetméteres alapterületű ABC-áruházat és egy kis édességboltot kapunk. Ugyancsak a belváros ellátá­sát javítaná a Tanácsház téren épülő szalagházaknál egy de- likátesz húsbolt és egy édes- | ségbolt. Mindenesetre szeret- j nem elmondani: nem minden \ esetben a bolti dolgozók a hi- | b úsak az ellátással kapcsola­tos problémákért. — Említette az ellátást. Az adott körülmények között milyen gondok­kal küzdenek a város la­kosságának élelmiszer­ellátásában? ,— Alapvető élelmiszerek kö­zé a kenyeret, a tejet és tejter­mékeket és a húsipari készít­ményeket soroljuk. Sajnos mindhárom szállító vállalat gondokkal küzd, elsősorban telephelyeik korszerűtlensége miatt. Gondjaik megoldása a mi vállalatunknak és nem utolsósorban a lakosságnak is sokat jelentene, hiszen a jelen feltételek között nem egyszer „tűhegyen táncol” például a kenyérellátás. Elég sok kifogás merül fel a kenyér minősé­gével kapcsolatban: nem egy­szer nyers, csak félig sült. De legfőbb gondot általában a szállítási idő bizonytalansága okozza. Kapacitásukkal függ össze az is, hogy a sokak ál­tal igényelt félkilós fehér ke­nyeret nem tudják legyártani. — Az utóbbi időben a sajtó is sokat foglalko­zott a súlycsonküások problémájával. Mi erről | önnek a véleménye? — Nem mentem a dolgo­zóinkat. De el kell mondanom, hogy a legtöbb üzletben az előre csomagolást minimális létszámmal a rendes nyitva tartási idő alatt kell elvégez­niük. Higgyék el, nem mindig „rosszindulatú” a tévedés. Ez­zel kapcsolatban — és az ön- kiszolgáló rendszer egyenes következményeként — jogos igényként, merül fel az előre csomagolt árucikkek körének kiszélesítése. Egyrészt nem lenne mód súlycsonkításra, másrészt a kereskedelmi dol­gozóknak is több idejük len­ne magával a vevővel foglal­kozni. — Egyre nagyobb az igény a könnyen készít­hető és gyorsan elfo­gyasztható élelmiszer- féleségek iránt. Vannak is erre kezdeményezések, de a boltokban mégis hi­ánycikk. — A tv-vacsorákra gondol? Nos, jó ideje bemutatták már a televízióban a fóliákba cso­magolt félkész és konyhakész ételeket. Pesten olykor muta­tóban van. Miskolcon nincs. Sajnos, az élelmiszeripar fej­lődése nem mindig kíséri meg­felelő ütemben életritmusunk változását. Jelen pillanatban csak az üzemélelmezési válla­latnak van korszerű cukrász­üzeme, annak kapacitása azon­ban nem bírja el az ilyen ter­mékek készítését. Tudomásom szerint, a vendéglátó készül egy új cukrászüzem létesíté­sére. Jó lenne és mi is támo­gatnánk, ha ilyesfajta árufé­leségek készítésére is gondol­nának. * Miskolc élelmiszer-ellátásá­val kapcsolatban az elmon­dottakon túl még sok gond van. Csak a leglényegesebbe­ket említettük meg. A Miskol­ci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 263 egységében min­denesetre ezek a legégetőb­bek. Cs. A. IfeipsztisJecSisilpia“ A termelő, az értékesítő vállalatok, ha áruik mi­nőségét bírálják, gyak­ran, nem is teljesen alaptala­nul, így védekeznek: „Nem a készülékben, hanem önben, a felhasználóban van a hiba”. Az egyébként kifogástalan ter­mékek nem rendeltetésszerű vagy kifejezetten szakszerűtlen használata valóban gyakori bajok és panaszok forrása. Mégis ilyen esetekben is több­nyire az eladót terheli a fele­lősség, mert nem tájékoztatta szakszerűen a vevőt, a fel­használót a termék tulajdon­ságairól és ezzel együtt a fo­gyasztás „technológiájáról”. Gyakori például, hogy a ru­hadarab a mosásban színét „engedi” vagy éppen össze­megy, a női csizma talpán vagy szárán át beázik, leég a háztartási gép villanymotorja stb. Gyakran a kárt tényleg a szakszerűtlen használat, a gondatlan karbantartás okoz­za. És mégis az eladó a hi­bás. mert nem tájékoztatta kellően a vevőt a rendeltetés- szerű használat módjairól. A fogyasztás technológiáját a termék használati utasítása tartalmazza. A használati uta­sítások szerepe egyre növek­szik, mert mind több és bo­nyolultabb készülék, háztartási gép kerül forgalomba, és mert a hagyományos kezelést igény­lő klasszikus anyagokat mind­inkább kiszorítják a műszálak, a műanyagok. A használati utasítások kidolgozásánál vi­szont azt tudomásul kell ven­ni, hogy a fogyasztó nem szak­ember, számára érdektelenek az aprólékos részletek, de ide­je sincs terjengős műszaki ér­tekezések tanulmányozására. (Vagy egyszerűen nem is érti azokat.) Ebből a szempontból különösen frappáns. és szelle­mes a textil-KRESZ, amely a modern közúti közlekedés szembetűnő és széles körben ismert jelkép- és színrendsze­rét veszi kölcsön a mosási, vasalási, vegytisztítási követel­mények jellemzésére. A tömör, világos és figye­lemfelkeltő használati utasítá­sok nem teszik feleslegessé a fogyasztó tájékoztatásának egyéb módszereit. Ezek közt első helyen áll az eladó szak­szerű és korrekt útbaigazítá­sa. Például így: „Asszonyom, Az idén megkezdik a Miskolc — Sátora Íja ú j hely útvonal felújítását Borsod megyében az állami és tanácsi kezelésben levő több mint 5200 kilométer hosz- szú közlekedési úthálózat kor­szerűsítésére, javítására és fenntartására az idén is több mint 200 millió forintot költe­nek. Ebből az összegből na­gyobb jelentőségű munkákra kerül sor a megye főútvona­lain. Így például tovább foly­tatják a 3. számú út borsodi szakaszának átépítését, amely az év végére Nyékládházától Bülckábrányig készül el. Ózd belterületén mintegy másfél kilométer hosszúságban kor­szerűsítik a 25-ös, Miskolc ha­tárában pedig mintegy 3 kilo­méteres szakaszon a 26-os szá­mú fő közlekedési utat. A megyei pártbizottság és a tanács vezetőinek kérésére a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium az elmúlt napok­ban hozzájárult, hogy a Mis­kolcot Sátoraljaújhellyel össze­kötő 37-es számú fő közleke­dési útvonal felújítását a ter­vezettnél előbb megkezdhes­sék. Ez a betonút — amely a megye leglátogatottabb ide­genforgalmi vidékeit, Tokaj- Hegyalját, Sárospatakot és a zempléni hegyeket köti össze — az évről évre növekvő for­galomtól erősen megrongáló­dott, Ezért a legkritikusabb szakaszon — a tolcsvai elága­zástól egészen a sárospataki bekötő útig — az év második felében hozzáfognak korszerű­sítéséhez. Az utat egy méterrel kiszélesítik, két oldalára opti­kai vezérlőt helyeznek és a tönkrement 'betonburkolatot aszfaltszőnyeggel terítik le. Az út teljes felújítása több évig tart. Ezenkívül a KPM mis­kolci igazgatósága a megye al­sóbb szintű útvonalain az idén mintegy 6íi millió forint érté­kű javítási munkákat végeztet. Csokoládé — vagonszámra Évente mintegy 100 vagon csokoládét exportál 15 or­szágba a világhírű Szerencsi Csokoládégyár. A tőkés or­szágok megrendelése ennek mintegy 60 százalékát teszi ki. Termékeik a belföldi piacokon is kedveltek, kereset­tek. Mindig újabb és újabb ínyencségekkel bővítik az amúgy is széles skálájú választékot. Bcnyei Fercncné a kakaóporcsomagolő-gépen dolgozik. Véániséi e lerÉáiís szeréért Gyors ütemben halad a TVK lakk festék- és műgyan lágyu­lnák bővítése. A vállalat a beruházást, saját erőből végzi es a tervek szerint 107'* vég1'- re fejezik be. Az új műgyanta- valamin* "* bedörzsölőüzem felépítés”- (v.*á további 20 ezer tonna fes b-'bipari termék előállításán hyílik lehetőség. Ez azt jelen- .’ bogy ;i tv. ötéves tervben evenként 10 ezer tonna ter- T*ékcl gyárt a festékgyár. A ervek szerint a hazai festék- Sényék kielégítésén túl igen oaSV mennyiséget exportálnak *najd a Szovjetunióba. A beruházás sikere érdeké­ben a VEGYSZER tiszasze- lerkén.vi kirendeltsége, va­lamint a lakk festék- és mű- gyantagyár KtSZ-szervezete szocialista szerződést kötött. A szerződést aláíró felek — a v’EGYSZFR József Attila és íalka Máté ifjúsági szocialista brigádjaival együtt — védnök­séget vállallak a műgyanta­üzem építése felett, és megál­lapodtak abban, hogv a mű- tyantaüzorc bővítését I960 szeptember 31-ig — a komp­lex próbákkal együtt — elvég­zik. Két foa Urn ter m ék A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyárának dolgozói az idén két fontos termékkel segítik a korszerű üzemi és mezőgazdasági épü­letek gyors és gazdaságos fel­építését. Az egyik az egyesí­tett ipari típuscsarnok váz- szerkezet. amelyből az építke­ző vállalatok eddig 700 négy­zetmétert rendeltek. Nagy elő­nye, hogy a különböző méretű előre gyártott elemekből az üzemcsarnokok Márkiin-játék­hoz hasonlóan szerelhetők ösz- sze. A szerkezet legnagyobb eleme a nyolc tonna súlyú és 10 méter bosszú előfeszített rácsos főtartó, amelyeket kü­lönleges tehergépkocsikon szál­lítanak cl felhasználási he­lyükre. A másik érdekes termékük a több célra alkalmas mező­gazdasági vázszerkezet. Ez az állami gazdaságokban és a t érméi őszövei kezetekben köny- nyíti meg az építkezéseket. A tartópillérekből, összekötő ge­rendákból és hat méter hosszú tetőfedő elemekből álló váz- szerkezet — többek között la­pos tetős istállók, sertéste­nyésztő telepek, raktárak, gép színek, magtárak és műhelye" építésére egyaránt, alkalmin Egy-egy ilyen épület összesze relését autódaru segítségével a házi építőbrigádok is pár nap alatt elvégezhetik. Ezért az új szerű vázszerkezet iránt or szágszerte nagy az érdeklőd-'- Az alsózsolcaiak az. első fél "vben 135 ezer nésyzetm”*" üyen építőanyagot adnak a mezőgazdaságnál: és ebből a mennyiségből a hetvenezredik négyzetmétert szállították el. |Kedvezményes j csoportos I látogatások a BNV-n | A felsőfokú tanintézetek és < „chnikumok pedagógusai és! anuiói, továbbá a fegyveres? cstületek tagjai csoportos Iá- í ogatás esetén kedvezményes i áron kereshetik fel a Buda- < pesti Nemzetközi Vásárt, Ha legalább tíztagú a csoport, sze-í mélyenként öt forintért léphet-, ek a vásár területére. A ked- < •ezménves jegyeket a BNV < Május 1. úti csoportos jegy- \ pénztárainál lehet váltani. EÍ kedvezményes iegyek azokban í az időpontokban érvényesek. \ amikor a vásár a nagyközön- j ség számára nyitva van, a{ I szakmai délelőttökön tehát j ezekkel a jegyekkel nem leheti látogatni a vásárt. i ön most egy divatos, elegáns csizmát vásárol, de tudómé"li­ra kell hoznom, hogy a vizet nem bírja, átázik. Itt találja a pontos használati utasítási, tanulmányozza figyelmesen. Ha az eladó minderről nem beszélt és megfelelő útmutatás híján használat közben fedezi fel a kedves vevő, hogy ele­gáns, de beazós csizmát vásá­rolt, joggal becsapva érzi ma­gát. Hasonlóképpen nem nél­külözhetjük az eladó szaksze­rű tájékoztatását a lakáskar­bantartáshoz. ház körüli bar­kácsoláshoz szükséges anya­gok — köztük sok új mű­anyag, vegyszer stb. — kivá­lasztásában, ésszerű felhaszná­lásában. Nagyon sok függ a gyártó és értékesítő vállalat propagan­dájától. szakmai bemutatóitól, gyakorlatias, például üzembe helyező szolgáltatásaitól. Ez a tájékoztató tevékenység persze nem jelentheti a cikk egysí­kú reklámozását. Az öncélú, lelkendező reklámnál, amelyet a nagyközönség érthető gya­nakvással fogad,- nagyobb tö­meghatást ér el a tárgyilagos, tényközlő tájékoztatás, amely­ből nem az érződik, hogy a terméket a vevőre akarják tuk­málni. iyelőre nehéz megszokni, hogy a termelő feladata azzal még nem ér véget, hogy az áru elhagyja a gyá­rat. Az értékesítés csakúgy, mint a szakszerű felhasználás, elszakíthatatlan része az újra­termelésnek. A termelésnek végtére is csak akkor van — egyéni és társadalmi szem­pontból egyaránt — értelme, ha a produktum rendeltetésé­nek megfelelően felhasználha­tó, fogyasztható. Ha a vevő ezt bármilyen okból nem teheti meg. akkor kidobott pénznek tekinti a termékért fizetett összeget. Kudarcát az sem enyhíti majd, ha netán utó­lag kiderül: a termék kitűnő volt, csak éppen annak hasz­nálati módját nem ismerte. A termelő, az értékesítő vállalat tehát nem szívességet tesz. ha fogyasztóit, vásárlóit tájékoz­tatja, segíti, hanem kötelessé­gét teljesíti, amelynek haszna e vállalatok számára sem le­het közömbös. Az ilyen érté­kesítést az egyszerű vásárló bizalmával honorálja. K. J. A vá«íír?ók m eltartásáért... Mondhatnám azt is, hogy a „kuncsaftot” meg keíl tarta­ni ... Ezért állt sorba fürdés helyett, ezért bosszankodott több száz ember az elmúlt szombat délutánján a szép tapolcai strandon. A strand- vendéglőben ugyanis sör és üdítő ital volt bőven, de a délutáni órákban már meg­éhezett strandolok által ke­resett főtt, vagy sült virsli, esetleg ugyanilyen kolbász, vagy szafaládé „hiánycikk” volt. Ezért azután mindenki a lángosra vetette magát. Igen ám. de lángost csak a pavilonsor egyik kis bódéjá­ban árusítanak. Ez már ele­ve sorban állást okozott. Rá­adásul a gázzal is, volt vala­mi baj, nem ment teljes ..ka­pacitással” a sütés. Ennél is bosszantóbb volt., hogy nem­csak a strand felőli oldalon, hanem az ajtón át. az utca. azaz a park felé is árusítot­ták a lángost. A lángossütő tulajdonosa, a miskolci sü­tőipar állítólag kiadta az utasítást, hogy ezeket a „kül­ső kuncsaftokat” sem szabad elveszíteni. A fél órákat sor­ban álló strandolok persze nehezen értik meg az ilyen üzleti érdekeket. Annál is inkább, mert a strand terü­letén kívül másutt is árusí­tottak Tapolcán lángost. Nem lehetne valami okosabb in­tézkedést hozni a vásárlók megtartásáért?! (p. s.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom