Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

ÉSZAK-MAGYÁRORSZÁG Áz NDK-ban dolgozhatnak Magyar fiatalok újabb csoportja utazhat cl ősszel Megyénkben is jól ismert az a munkaerő-kooperációs egyezmény, amely néhány éve hazánk és a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya között létrejött. Az egyezmény alapján több száz borsodi fia­tal is dolgozik az NDK-ban. Munkájukról, eredményeikről rendszeresen jó híreket ka­punk, és hazalátogatóban ma­guk is elégedetten számolnak be hasznos szakmai tapaszta­latszerzésükről, életkörülmé­nyükről. Ez év őszén fiataljaink újabb csoportja utazhat szakmai gya­korlatra az NDK-ba, 2, vagy 3 éves időtartamra. Ez idő alatt a magyar fiatalok a ba­ráti ország dolgozóival teljesen azonos jogokat kapnak. A Új idegen vesetőh ICét napon át vizsgázott a szigorú zsűri előtt 35 jelölt. A kérdések, amelyekre pontos vá­laszt kellett adniuk, elsősorban megyénk múltját és jelenét ölelték fel sok-sok oldalról megvilágítva. Faggatták per­sze a vizsgázókat egyéb té­mákról is — a tárgyi tudáson és felkészültségen kívül nem­egyszer leleményességre, szem- fülességre is szükségük volt, hogy talpraesett, gyors választ adjanak. A jelöltek többségének ez sikerült is. Amint azt a zsűri egyik tagja elmondotta: nem­egyszer meglepő jó eredmény is született a két nap alatt. Huszonnyolcán tettek ered­ményes vizsgát, és kapták meg az idegenvezetői „jogosít­ványt” egy esztendőre. Közü­lük tizenöten érdemesnek ta­láltattak a „kiváló” címre is. Az idei turistaszezonban tehát már frissen vizsgázott idegen- vezetők, csoportkísérők is ka­lauzolhatják megyénk tájain az ide érkező vendégeket. munkaviszony, illetve az ezzel kapcsolatos jogok tekintetében az NDK-beli munka jogfolyto­nosságnak számít. A Miskolcon dolgozó, vagy a miskolci iskolákból kikerülő fiatalok közül a lakatos, a kő­műves és a kohászati szak­mákkal rendelkezőket várják, a szakképzetlen fiatalok pedig betanított marósként és kö­szörűsként dolgozhatnak. Olyan 18 és 26 év közötti fiatalok jelentkezését fogadják el. akiknek itthon nincs eltar­tási kötelezettségük, tehát füg­getlenek. E korhatáron belül az 1950. és 1951. évben szüle­tett fiúk — ha gépkocsivezetői jogosítvánnyal nem rendelkez­nek — halasztást kapnak a katonai szolgálat alól. A tő­lük idősebbek csak akkor je­lentkezzenek, ha katonai szol­gálatukat már letöltötték, vagy katonai szolgálatra alkalmat­lanok. Az érdeklődők részle­tes tájékoztatást és felvilágo­sítást a jelentkezési helyen kaphatnak: Miskolc városi Ta­nács V. B. munkaügyi osztá­lya, Tanácsház tér 8. szám. III. udvar. Ki tarthat légpuskát ? Sok a baleset — 3000 forintig terjedhető pénzbírság Emberek . . . í t Veszélyes játék a légpuska. ; Tulajdonképpen már nem is egészen játék, több ennél, va- I lamiféle átmenet a nagyon is t komoly dolgokhoz, hiszen a felelőtlenkedő gyerekek, vagy éppen felnőttek súlyos balese­teket is okozhatnak általa. Márpedig napjainkban elég gyakran láthatók kerítések, bokrok mögött bújkáló kama­szok, madarakra célozva, vagy kisgyerekek egymást riogatva, kezükben a légpuskával. A miskolci Csorba-telepen, a di­ósgyőri kertes házak között is gyakori látvány a légpuskázás, de szinte bizonyos, hogy ez megy más városokban, közsé­gekben is. A lakott területe­ken könnyen előfordulhat bal­eset. A legutóbbi március 1-én történt Szikszón, ahol ifj. Si­mon István az utcán lövöldö­zött és szemen lőtte Eperjesi István, hatéves kisfiút, aki 20 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A légpuskázó el­len bűnvádi eljárást is indí­tottak. A 2/1968. (V. 15.) BM. szá mú rendelet szabályozza a lég­fegyver és a riasztópisztoly forgalmát, használatát. Azóta is gyakori azonban a baleset. A légfegyver, a riasztópisztoly jogellenes használata miatt az utóbbi időben számos szabály­sértési eljárást folytattak le. A szabályok kimondják, hogy légfegyvert, riasztópisztolyt (gázpisztolyt) és lőszert csak vásárlási engedéllyel rendel kező szerv, illetőleg személy részére lehet eladni. Vásárlási engedélyt az I. fokú hatósá­gok csak sportegyesületek, rendőrhatósági működési (mu­tatványos) engedéllyel rendel kező személyek részére, továb­bá tudományos, vagy gazdasági célra adhatnak ki. Légfegy­vert, riasztópisztolyt és ezek­hez való lőszert — a külkeres­kedelmi forgalom kivételével — a Belügyminisztérium elő­zetes behozatali engedélye alapján kizárólag a fentebb meghatározott szerv, illetve személy hozhat be külföldről. És akiknek már birtokában van a légpuska, riasztópisztoly? Ha ezek nem esnek a lőfegy­ver fogalma alá, tartásukhoz nem kell rendőrhatósági en­gedély. A szabályokat, az előírásokat azonban mindenkinek be kell tartani: 1. Légfegyvert, lőtéren, cél­lövölde mutatványos üzlethe­lyiségében. tudományos (gaz­dasági) célra, lakott területen kívül, a biztonsági előírások betartása mellett lehet hasz­nálni. 2. Fiatalkorú akár lőtéren, akár más, engedélyezett he­lyen, csak felnőtt ember fel­ügyelete mellett használhatja. 3. Sportegyesületek csak lő­téren és kizárólag Iáképzés, sportlövészet céljából használ­hatják, a lőtéri szabályok be­tartásával. 4. Védett és hasznos mada­rakra lövöldözni tilos. Érdemes megjegyezni azt is, hogy aki a légfegyver, a riasz­tópisztoly, valamint az ezekhez szükséges lőszer használatúm vonatkozó rendeleteket meg­szegi — ha bűntett nem áE fenn —, úgy a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 19. §-a alapján 3000 forintig terjedhe­tő pénzbírsággal büntethetők Az eljáró szabálysértési ható­ság a légfegyver elkobzására ic jogosult Közvélemény- kulatásnnk hírei Válaszolunk olvasóink közérdekű kérdéseire A beérkezett kérdőívek rendezése közben több olyan került a kezünkbe, amelye­ken konkrét kérdésekre kér­nek választ olvasóink. íme néhány kérdés, amelyre már most. válaszolni tudunk. Kérdés: Mikor fedik be Miskolcon a Szinvút? Válasz: A Szinva városon átmenő szakaszát teljes egé­szében soha nem akarják be­fedni. Egyrészt azért, mert hatalmas összegekbe kerül­ne, s ennél fontosabb dol­gokra kell a pénz, másrészt, azért, mert nem a befedésé­re kell gondolni, hanem a tisztítására. Miskolcnak na­gyon szép jellegzetessége le­hetne ez az élő víz — ha szé­pen, tisztán csörgedezhetne át a városon. Kár lenne csa­tornává alakítani. A tervek szerint befedik a Szinvának a zeneiskolától a Szabadság térig terjedő sza­kaszát. Kérdés: Mikor épül fel a régen beígért vasgyári kul- türház? Válasz: A városi tanács már kijelölte részére a he­lyet. A Lenin Kohászati Mű­vek beruházási osztálya azon­ban egyelőre nem tud vá­laszt adni rá, mikor kerül a telek beépítésre. Az elkövet­kező évek tervében nem sze­repel. Kérdés: A Győri-kapui magánlakásokat végig le­bontják-e és mikor? Válasz: Azok a háztulajdo­nosok, akiknek lakását idén, vagy jövőre lebontják, már kaptak erről értesítést. Az északi.rész beépítésének rész­letes terve most készül, bő­vebb felvilágosítást a terv el­készülte után közlünk. Kérdés: Hová megy a pán- eélvonat? Válasz: Előre összeállftoff, program szerint teszi meg út­ját a jubileumi évforduló tiszteletére elkészített páncél­vonat Holnap, április 20-án a sajóbábonyiak, másnap az ecsegiek tekinthetik meg. A továbbiakban egy-egy napot tölt majd a vonat Boldván, Edelényben, Szendrőn, Sza­lonnán, Bódvaszilason és Tornanádaskán. Sajószentpé- terre április 28-ára érkezik, 29-én és 30-án pedig a ka­zincbarcikai állomáson várja látogatóit. Májusban 8—9-— 10-én ismét Miskolcon üdvö­zölhetjük majd a pán cél vo­natot. Kérdés: A MÁV Miskolci Igazgatóságához tartozó, a vontatásnál dolgozók szolgá­lati óra átlaga még mindig magas. Miért nem emelik a. bérezést 210 óra után? Válasz: Az illetékesektől megtudtuk, hogy az említett órát meghaladó szolgálatban töltött órák után külön túl­óraátlagot és kilométer­pénzt fizetnek a dolgozók­nak. Kérdés: Lesz-e szabad szombat az iskolásoknak? Válasz: Bár manapság egy­re több munkahelyen vezetik be a szabad szombat rend­szert, az iskolások ne re­ménykedjenek! Számukra ugyanis még mindig és ez­után is a művelődésügyi mi­niszter rendtartása szerint ál­lítják össze a heti órarendet. A rendtartás pedig kimond­ja: a tanórákat — a gyere­kek túlterhelésének megelő­zése érdekében — arányosan kell elosztani. Tehát: szom­baton is kell iskolába men­„Hazaf iak lessünk, nem hasátlun Emlékezés ötven év utó 2­v Tokaji aszú a f dobozban, a ! és rossz í f ;„ce«errei •J Cjabban az eddig megszokó* % mátíi palackozáson kívül egy mi % síkkal, éspedig a Tokaj-hegyalji Ji Állami Gazdaság tolcsvai üzen V egységének nyakas, félliteres tt % bér üvegével is találkozunk a ki Jj rakatokban. Igazán dicséretes do > log, hogy nö a választék világhír > horkülönlogessógünkbcn, a toka ? .fi aszúban is. ? Csakhogy. . Csakhogy a dicsé ■J rétes kezdeményezés mellett sen \ hagyhatunk szó nélkül a tolcsva ■J aszú palackozásával kapcsolatbal J, egy-két bosszantó formaságot S Legelőször is azt, hogy az égési % címkézés, csomagolás úgy, ahogj S van, bántóan provinciális, ncn méltó a borok fejedelméhez. A > címke olyan szürke, jellegtelent! J közönséges, hogy a legszerényebt ? homoki vinkóé is százszor kü- r lönb nála. Azután az üveg — és \ ez akar valami újításféle lenni — \ egy tornacipőéhez hasonló, olcsó Í papírdobozban lötyög. Bizonyára díszdoboznak szánták, de legalább V olyan különbség van az édesipar* \ ban használt ízléses, modern dísz- “n dobozok és a tolcsvai skatulya J» között, mint amilyen messze esik y a ranglistán — mondjuk — a kö- f vidinka az aszútól. ? A doboz oldalán egy-egy lclkc.n- ? dező Idézet a tokajiról angolul. r németül, franciául Hoben Ilrow- t ningtól, Theodor \ Körnertöt, Vol- ( taire-től. Valóban ügyes reklám, s \ bár megálltak volna a külföldi % irodalomnál. Sajnos azonban Köl- ■í csey Himnuszából Is idéztek az J» ismert két sort. Azért mondom, * hogy sajnos, mert pontatlanul ír- J ták a költő nevét, és pontatlan maga az idézet Is. A Himnusz­ul ban ugyanis „Tokaj szőlővessze- r in. . olvasható és nem „szőlő- r vesszején**, ahogy a doboz ohla- jj Iára van írva. Aztán Kölcsey sem C i-vel, hanem y-nal írta a nevét. S még egy apróság: a második t kiadású címkében az aszú szó- * ban is javítsák majd ki az ifvt I hosszú li-ra. Akkor is, ha azt ^egyébként a mádi palackozóban • is rosszul írták. • Hát igen. . . Cgy látszik. Tokaj- 1 Hegvalján sokkal könnyebb a ki- 1 tűnő nektárt megtermelni, mint ! gondos feliratokkal. ízlése« idiusz- i tálássaI ellátni. , Pedig a mai világpiaci liileke- , désben megtanulhattuk, hogy nap- ( , jainkban a jó bornak sem árt ( : az ízléses cégér. .. I íhejl I tisztelet a kivételnek — nem megfelelően kezelik a tagok belépési nyilatkozatát, pedig ez a nyugdíjba menés alapja! A nyugdíjbiztosításra kö­telezett mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tag nyugdíj- biztosítása ugyanis annak a hónapnak az első napjával kezdődik, amelyben adag a belépési nyilatkozatot a ve­zetőséghez benyújtotta és an­nak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a ter­melőszövetkezeti tagság meg­szűnik. Am a vizsgálatok ta­pasztalatai szerint ezt az idő­ion tot számos termelőszövet­kezet nem tartja nyilván és óta esetén sem tudja kétséget kizáróan igazolni. Ezért hívjuk fel a figyel­met. Termelőszövetkezeteink­ben helvesen teszik, ha átné­zik nyilvántartásaikat, s ide­jében — még mielőtt a nyug­díjaztatásra sor kerülne — tisztázzák a tagokkal is a be­lépés határidejét. Üj tagok felvétele esetében egyszerűbb a helyzet. Amennyiben új tag kéri felvételét, a belépési nyilatkozat benyújtásának napját nyilvántartásaikban rögzítsék. Külön nyilvántar­tás vezetése ebből a célból már nem szükséges, mert a célnak megfelel az is, ha a belépési nyilatkozatot a be­nyújtás napján iktatják és számát az iktatókönyvbe be­vezetik. A társadalombiztosí- (ás szervei ennek megtörtén- tét ugyanis a jövőben a hely­színi vizsgálatok alkalmával ellenőrizni fogják, O. M. ? Tavasszal, a zárszámadások alkalmával sok helyen kettős ünnepet ültek termelőszövet­kezeteink. A jól végzett mun­ka öröme, a megtermelt ér­ték elosztása egybeesett egy másik ünneppel: a termelő­szövetkezet megalakulásának húszéves évfordulójával. Máshol pedig a 15, vagy ép­pen a 10 éves évfordulóról I emlékeztek meg. Sok tag ez. / alkalommal ment ünnepélye­sen nyugdíjba, hiszen az élet rendje, hogy az idősebbek, az elfáradtak helyét, munká­ját átveszik a fiatalok. Bizonyára az idén, s jö­vőre is sor kerül hasonló, ün­nepélyes búcsúztatásokra, s az eddigitől minden évben még inkább többre, mert hi­szen közismert, hogy a ter­melőszövetkezeteink tagjai­nak többségét az idősebb dolgozók teszik ki. Az admi­nisztrációs munkáért felelős irodai alkalmazottak dolga, hogy a nyugdíjba menők ira­tait elkészítsék, segítsenek azok összegyűjtésében, a nyugdíjaztatás „papírmunkái- ' nak” előkészítésében. Nem hívnánk fel erre a magától érthető tényre kü- lön is a figyelmet, ha éppen ( napjainkban nem tapasztal- , ránk. hogy egyes helyeken problémák vannak az élőké- | szítás körül, nem egyeznek a nyugdíjba menő tag és az , iroda vagy éppen az SZTK ‘ adatai va<- ••■,v alkalommal ( alaoosa ■ ián "ánanéztünk . egv-egy konkrét esetnek, s egy általánosítható következ­tetésre jöttünk rá. Egyes tér- 1 ttielőszfivAt.lreyx-t/.i n U hím — tam az oroszországi győztes /oi vadalommal szimpatizáló és háború befejezését követel munkásgyűlésen is, amelyet vasútállomás melletti téré tartottak és Lenin térnek ne veztek el. Emlékszem, Miszt rik István, Csapó János és eg\ Ditrik nevű munkás beszélt i lelkes tömeghez... — És olt voltam, amikor t 'rontról hazakerüli férjem t r'-----­m ennyi minden eszébe jut az embernek arról a választás­ról... Tériké néni fáradt szemeinek szegletében könnycsepp ül. Németh Gyula két, segítetten a mieinket Szarvaskőn, Bélapátfalván. Borsodnádas- don keresztü érkeztünk visz sza Özdra Nem is men lünk tovább Férjem újbó csatlakozott. Beeht parancs nők fegyvere seihez... Miko augusztus ele jen a románoi megszálltak. bennünket is letartóztattak... — REG VOLT. Azóta tok minden őrt ént, a fér­em is eltávo- :ott mellőlem. »lem sokáig él­vezhette a ■nyugdíjat, amit i gyártól ka­pott. Ejnye, no. munkásokkal és Becht Gyűlt rimái tanítóval leszerelték c nemzetőrséget és megalakítot­ták a munkásőrséget. Később Vörösőrség lett. Férjem, Becht Gyula politikai megbízott egyik legbizalmasabb embere volt, de amikor április végén e csehek megtámadtak ben­nünket, beállt a Vörös Hadse­regbe. Egerben szerelték fel es a Sárai Szabó legényeivel tűzön-vízen át üldözték az in­tervenciósokat... Utána men­tem és mint vöröskeresztes ápolónő kötöztem a sebesülte. ják Etellel. Piar Jánosnéva együtt az asszonyok élére áll lünk. Csendőrök vettek körű bennünket, de a munkások i gyárból vasrudakkal siettek i segítségünkre. Utána perbe i: fogtak. Faragó gyárigazgau megpróbált kimenteni, mert c pestisbe esett fiának ápoláséi rajtam kívül senki sem vállal­ta — mégis két hónapot ültem Sajószcntpéteren... — Amikor kiszabadultam, még bátrabb, még elszántába lettem. Mindenütt ott voltam, ahol az úri rendszer megdön­téséért tenni kellett. Ott vol­— .n yyu.riyuzgui.u érve jó hangosan ismételtük, c, azt is, amelyikben az is benni van, hogy „Legyen kérge; annak is a tenyere, aki mi at nincs a névnek kenuere”. Fa­ragó igazgató űr a függöny mö­gül leste, mi történik az utcán A papokról például ezt dalol­tuk: „Nincsen itt jVi dolga csak a mi papunknak, tele a pincéje, tele a kamrája, gömbölyű menyecske visel gon­dot rája.. — Temettük a múltat, épí­tettük az újat, a jövőt, azt hit­tük, soha többé nem térhet vissza a régi. Az a régi. amely­ben verekedni kellett a ke­nyérért is. Mert emlékszem, 1918 nyarán már a kukorica- lisztből sütött kenyérből is alig jutott. A gyári urak disznóit meg ugyanakkor búzaliszttel hizlalták... Jöttek a pünkösdi •ünnepek és cukrot, lisztet, zsírt követelve rohamoztuk meg a Rima élelmezési raktárát. Szo­ÖTVEN ÉVVEL EZELÖT 1919. áprilisában zajlottal: országszerte az első szabad ve tasztások Ozdon is. Él itt cg idős nénike, ma már magányé san, özvegy Murányi Jánosm született Holló Teréz, aki eh kor járult először az ur.nákho■ Az emlékeket megkoptatja a idő, de Teriké néni még mos ■is pontosan emlékszik: — Micsoda választás volt! i munkások ünneplőbe öltöztet és csapatostul mentek a köz ségházára, hogy a november tanács helyett még forradal mibb tanácsot válasszanak Nagy dolog volt az. lelkem - mondja. — Mi asszonyok sen maradtunk otthon, mert ezen i választáson már a nők, a mun­kásasszonyok is szavazhattak Nagy csoportok alakultak és egymásba karolva, dalolva jár. tűk az utcákat. Tüntettünk e tanácskormány mellett, Hog% is van az a nóta. ami akkori­ban igen nagyon járta? — gon­dolkodik. — Megvan — csillan meg szeme és dúdolni kezdi: „Tulipános urak, piruljon a pofátok, nézzetek csak széjjel, gyászban van a lia/átok. Általános, s titkos szavazati jogot adjatok, hazafiak leszünk, nem hazátlan bitangok.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom