Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

Szerda, 1968. december 11. ÜSMKMACil AKOIvS/,AG Még nem is túlságosan ré­gen : a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének idején, s főleg azt megelőzően olyan elképzelések, felfogások és tervek Uralkodtak, hogy a fa­lu lakosságának többsége a termelőszövetkezetekben talál­ja meg végleges munkakörét, jövedelmét, a szocializmus építésében rá váró feladatokat. Az élet, a valóság, a roha­mos fejlődés azonban hamar kialakította és megmutatta új törvényszerűségeit. Ezek a té­nyek elsősorban gazdasági eredetűek, de mélyen bele­játszanak a lélektani mozgá­sok is, valamint azok az új szükségletek, amelyek az utóbbi időszakban kialakultak. A szükségletek meghatározó ereje viszont objektív és alap­vető fejlődési törvény. A magyar falu évszázados hagyományai alapján, vala­mint a magyar mezőgazdaság termelési tradícióit figyelem­be véve az ötvenes években azt hittük, hogy hazánkban a falu és a mezőgazdaság azo­nos, sőt- amikor már meg­voltak a termelőszövetkezetek, nagyjából, vagy egészen a ter­melőszövetkezetekkel azonosí­tottuk a falut. Korábbi felfo­gásunkban és a magyar falu, a magyar mezőgazdaság fej­lődésének megítélésében sú­lyos ellentmondások is vol­tak. Tudtuk például, hogy a mezőgazdaságot gépesíteni kell, mégpedig a legkorszerűbb technikával. De a technikát csak az akkor adott állapotá­ban vettük , figyelembe, nem számoltunk rohamos fejlődé­sével. Így nem számoltunk az­zal sem, hogy a jövendő me­zőgazdasági technika egyre erőteljesebben váltja fel a földművelést, sőt, a mezőgaz­dasági munkaerő számottevő részét feleslegessé is teszi n földeken. Ez volt az ellent­mondás, a tévedés egyik ré­sze. A másik része még ennél is furcsább. Hirdettük — persze: ma is hirdetjük és csináljuk — az ország iparosítását. Itt már jobban számoltunk a korsze­rűséggel, az automatizálással, de nem vettük figyelembe, hogy az új üzemek felépíté­séhez — bármennyire korsze­rűek, automatizáltak lesznek — emberi munkaerő is szüksé­ges. Felesleget, új munkaerőt viszont elsősorban a falvak­ból várhattunk és kaptunk is. Egyik-másik yidéken, mint például az iparosított Borsod megyében, ez a munkaerő-el­szívás átmenetileg problémá­kat is okozott a termelőszövet­kezetekben, mert a munkaerő elvándorlása az iparba sokkal erőteljesebb volt, mint a bor­sodi termelőszövetkezetek gé­pesítése. Ma is létezik ez a probléma, de már sokkal eny­hébb arányokban. A Bodrog­közben, a Taktaközben, va­lamint. a mezőcsáti és a mező­kövesdi járásokban jelentős munkaerő-felesleget is talá­lunk a falvakban. S hogy mennyien járnak be Borsod városaiba és ipartelepeire dol­gozni a falvakból — azt pon­tosan tudják a falvakban élő emberek is. És ez a legéke­sebb bizonyítéka annak, hogy falu és mezőgazdaság, illetve ma már: falu és termelőszö­vetkezet nem azonosak. A mezőgazdaságban alap­vető gazdálkodási forma és termelési intézmény lett ugyan a termelőszövetkezet, de né­hány száz kisebb falutól elte­kintve, sehol sem vált a meg­élhetés, a foglalkoztatottsáf egyeduralkodó bázisává. Es korántsem baj. Sőt, az orszáf a népgazdaság, a társadalorr egészét tekintve nagyon hasz­nos, egészséges, a technika ko­rának megfelelő jelenség. Vi­szont megköveteli néhány ko rábbi közgazdasági, szocioló giai és társadalompolitika tétel, elképzelés megváltozta tását. A valóság, a termelő ©ismék mii a véleménye? Módszerek a társadalmi munka i szervezéséhez Megyénkben befejezéséhez közeledik a 3. sz. műét át­építése. A forgalom nagyjából helyreállt, niár csak Itt-ott késlelteti a zavartalan közlekedést cgy-egy áteresz építé­se. A nagyméretű ' aszfaltozó gép Miskolc határában. Foto: Sz. Gv. ÉVEK ÓTA FOGLALKO­ZOM a társadalmi munka szervezésével, értékelésével. Az Északmagyarország november 23-i számában megjelent Ho­gyan kell ma helyesen értékel­ni a társadalmi munkát? cí­mű vitaindító cikket egy-két gondolattal szeretném kiegé­szíteni. A cikk pozitívan értékeli a községekben, városokban meg­levő mozgalmat, és hasznos ja­vaslatokat is ad. A társadalmi munka szervezése és irányítá­sa valóban körültekintő, gon­dos és jó szervező munkát igé­nyel. Tapasztalataim szerint könnyebb az olyan munkák­hoz társadalmi segítséget kap­ni, amelyek az egész község érdekeit szolgálják. Kezdetben még ugyanazon utca dolgozóit is nehezen le­hetett felkérni rá, hogy a jár­dát a túlsó oldalon is meg­építsék. Ma már a társadalmi munkások névsorában — isko­laépítésnél például — sok olyan név is szerepel, akik­nek nincs iskoláskorú gyer­mekük. Vannak olyan községeink, ahol az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka meghaladja a 200 forintot, de olyan is volt, ahol a húsz forintot sem érte el. A részvétlenség okát min­dig a rossz szervezésben ta- - láljuk. MAS A HELYZET a műsza­ki értelmiség körében. A tár­sadalmi tervezőnek rendszerint nem fűződik külön érdeke a munka elvégzéséhez, mert az esetek többségében nem is a környéken lakik. A jó szándé­kú segíteniakarás azonban sok szép példát eredményezett. Az encsi járásban az elmúlt évek­ben valamennyi községfejlesz­tési feladat társadalmi tervek alapján készült. Egy-egy évi tervezés értéke négy-ötszáz­ezer forintot jelentett járási szinten, és a kifizetett kész­kiadás, valamint a jutalom évi átlagban nem érte el a százezer forintot sem. A ter­vek minősége sokszor megha­ladta az állami tervezőintéze­tek hasonló dokumentációit. A társadalmi tervezés rend­szere szerintünk igen haszno­san szolgálja a kormány köz- ségfeilesztési politikáját, jelen­tős anyagi megtakarítást ered­ményezett és meggyorsította a munkát. Az új gazdasági mechaniz­mus még nem oldotta meg a kapacitáshiányt azzal sem, hogy egyes kivitelező vállala­tok tervezőrészlegeket alakí­tottak. Kis munkákat ezek sem vállalnak és a nagyobb feladatok közül is csak azokat, amelyek kivitelezője maga a vállalat. ISMERETES, hogy nagy a ki­vitelezői kapacitáshiány is. Ez állandó feszültséget jelent be­ruházásainknál. Községfejlesz­tési feladatoknál mi felhasz­nálunk helyileg szervezett épí­tőbrigádokat, költségvetési üze­meket, tsz építőipari vállalko­zásokat, sőt kisiparosokat is. Ezek foglalkoztatásához azon­ban feltétlenül szükség van a társadalmi tervezés igénybevé­teléhez. Fedor János csoportvezető Encsi járási Tanács Elszámolás, egyéni értékelés EGY KÖZSÉG lakójának er­kölcsi kötelessége munkával is támogatni a falu fejlesztését. Nézetem szerint az, aki nem él abban a községben, s nem élvezi majd hasznát a létesit- ménynek, aminek megiialósitá- sán fáradozik, tehát már nem társadalmi munkás. Munkáját meg kell fizetni. Ha viszont valaki nem vett részt a közös munkában, de a létesítmény hasznát élvezi, utólag is köte­lezni lehet az elmaradás be­hozására. Az elvégzett társadalmi munka mérése, értékelése sze­rintem akkor helyes, ha nem személyenként történik. Az igazi megtakarítás, a térítés nélkül végzett munka nagy­sága csak összességében mér­hető le. Az elért megtakarí­tást, vagy annak legalább egy részét kapja meg a közösség egy általa meghatározott köz­célra. Ez ösztönözne minden­kit a társadalmi munkára. Tanácsi vezetők számára a legkényelmetlenebb feladat egyénenként számba »enni a társadalmi munkát, értékelni, illetve kialakítani egy elfogad­ható összeget, amellyel a fel- 'sőbb szervek is elégedettek lesznek. Amikor tanácsülésen ismertettem az egy létesít­ménynél elért társadalmi mun­ka összegét, mindenki egyet­értett. Amikor azonban az egyenként végzett munkák fo­rintértékét közöltem, már lát­tam, hogy változnak az arcok. ÖSSZEGEZVE, kell a társa­dalmi munka, de azok végez­zék, akiket az ügy közvetlenül érdekel, a kívülállók — pél- - dául tervezők — kapják meg bérüket. Ha pedig e munkát nem munkahelyük útján lát­ják el, megfelelő jutalmazás­ban részesüljenek. Abádi János vb-elnök Novajidrány *v rerenc u. Z 28 000 Ft­el eladó. Ér­iszó, Rákóczi (Űttörópwk) ládl ház él­ni: Alsózsol- U. 63. Tóth. zz eves, fekete, 182 cm magas, vezető beosztású, diplomás, elfoglaltsága miatt ezúton keresi kimon­dottan csinos, intelligens, korban hoazálllő lány Is­meretségét. Leveleket „Több fényképes” Jeligére kér a Kiadóhivatalba, Széchenyi u. 15—17. Matematikára eredmé­nyesen oktat felnőtteket le. Vajk, Botond u. 10. <13- 511.) Cserépkályha-építést, át­rakást vállalok közületek és magánosok részére. Stem­mer Ferenc. Encs, Rákóczi u. 65. Értesítés! Értesítjük rs alábbi», területeken iRkó fo­gyasztóinkat, hogy 1068. december 13-án 7 órától 17 óráig nz áramszolgáltatás fenntartási munkálatok végzése miatt szünetelni fog: Pereces, Killán-észak, bányász kislakások. ÉMASZ 1II.‘ önbBF köbtó 3. aa. kirendeltség. Mérlegek JAVÍTÁSÁT, kovácsol tvp,s dísztárgyak KÉSZÍTÉSÉT vállalja SZLAVXOVSZKY BÉLA Ssinye! M. Pál n. *>, **• Telefon: 42-557 Közöljük, hogy miskolci lerakatunk az ér régi vagyonmegallapító leltár felvételét 1908. december S7-től 1969. jannár 4-ig tartja. A leltár ideje alatt a kiszolgálás szünetel. A december 16-ig beküldött megrendeléseket folyamato­san december 30-ig teljesítjük. A zavartalan áruellátás érdekében kérjük, hogy a bol­tok megrendeléseiket mielőbb küldjék be részünkre. Északmagyarország! RÖVIKÖT Nngyker. V., Miskolc Lukács SSŰC6 gallérok, bundák jo. Szemere u. 5. modern készítő­Fájdalomtől megtört szív­vel tudatjuk, hogy a leg­jobb férj. testvér és rokon BOTOS IMRE nyugdíjas (klróldi bányatelep! lakos) életének 69. évében el­hunyt. Temetése december 12-én, csütörtökön délután 1 órakör, a törkölyösl te­metőben, A gyászoló család KAZÄNSALAK, mely lakásépítésnél, szi­geteléshez is felhasznál­ható, i díjtalanul kapható a Pamutfonóban. Mély fájdalommal tudat­juk, hogy legdrágább és forrón szeretett édes­anyánk és felejthetetlen rokonunk Bzv. BOUCSICZKY BÍXANE életének 90. évében, decem­ber 9-én visszaadta nemes lelkét Teremtöjének. Te­metése december ll-én dél­után 3 órakor, a vasgyári Faxból. Gyászoló gyermekei és rokonai köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik szere­tett halottunk, Czupper László temetésén megje­lentek, sírjára virágot hév lyeztek, részvétükkel fáj­dalmunkat enyhítették, ez­úton mondunk hálás köszö­netét. A gyászoló család KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik ' felejthetetlen halot­tunk, stronszky Sándor te­metésén megjelentek, sír­jára virágot, köszörűt he­lyeztek és részvétükkel fáj­dalmunkat enyhíteni Igye­keztek. Külön köszönetét mondunk a Miskolci ßpttS- Ipari Szövetkezet vezetősé­gének és közvetlen munka­társainak. Gyászoló felesége és családja pontos leltár elkészítése. És a munka csak akkor lesz töké­letes, ha minden leltározót alaposan felkészítenek. Az új­helyiek nem is sajnálták az időt és a fáradságot a leltáro­zás alapos előkészítésétől. Va­lóságos tanfolyamot rendeztek az egyenként 3—4 tagból álló, nyolc leltározóbizottság részé­re. Érthető ez az alapos felké­szülés, hiszen az elmúlt év­ben több mint 47 milliós, az idén pedig 50 milliónál is jó­val nagyobb közös vagyont kell pontosan felleltározniuk. Horváth Mihály elnökhelyet­testől, aki egyúttal a tsz pártalapszervezetének titkára is, megtudtuk, hogy a párt- szervezet legutóbbi vezetőségi ülésén külön határozatot is hoztak róla, miként segíthetik legeredményesebben a leltá­rozást és a zárszámadás elké­szítését. A tsz kommunistái fontos politikai munkának te­kintik a jó, pontos zárszám­adást és meg is adnak hozzá minden segítséget. Gépesített árvízelöreielzés A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet vízjelző szolgálata korszerű szovjet elektronikus analóg számító­géppel fejleszti munkáját. Az árhullámokat-jelzik az új be­< rendezéssel, de gyorsabban és pontosabban, mint az eddigi számítási módszerrel. A Duna felső szakaszán Kremsnél, |j Becsnél, esetleg lejjebb Po- zsonynál kialakult árhullám adatait táplálják a gépbe, t amely fél percen belül mutat­ja, hogy ugyanaz az áradás dZ Budapestnél milyen vízszintet érne el. Némileg módosítani kell azonban a gép adatait, 4 JfAf A mert nem veszi figyelembe, MJjtJEj/iÍV Ifi A. \J J h°gy a közbeeső Duna-szaka- szok vízpótlást kapnak a mel­lékfolyóktól. Ez a kiegészítés viszont egyharmad annyi idő­be sem telik, mintha a régi lllllllllimilllllllimiimilllllllllll módszerrel teljes számítást végeznének. HIRDES szövetkezetek fejlődése bebizo­nyította, hogy a magyar falu társadalmi keresztmetszete összetett. Még a korszerű, új értelmezésben sem létezik egy­séges parasztlakosság falva- inkban. A termelőszövetkezeti tagság csak kevés helyen van többségben. A mi falvaink'at ipari munkások, mezőgazdasá­gi munkások, termelőszövet­kezeti tagok és értelmiségiek vegyesen lakják. És várható, hogy a mezőgazdasági terme­lés további gépesítése, magas szintű technikai felszerelése után ezek az arányok még in­kább az ipari és a szellemi munkából élők javára tolód­nak el. Szükséges hangsúlyoz­ni' hogy ez nem baj. Így a magyar munkásság, paraszt­ság és értelmiség szinte vér­ségi rokonságban, egymást jól ismerve, egymást kölcsö­nösen segítve, közös1 lakókol­lektívákban élhet. Igen ked­vezően hat ez a nemzeti egy­séget is megtestesitő, politi­kailag egyre öntudatosabb egységes parasztosztály . kiala­kulására is. ■BUM Aligha kétséges, hogy az új gazdasági mechanizmus a jö­vőben még hatékonyabban át­alakítja a falvak társadalmi összetételét, egyrészt a ter­melőszövetkezetek gazdálkodá sának további korszerűsítése másrészt a népgazdaság álta lános fejlődése következtében Mert nemcsak a mezőgazda ság fejlődik, hanem az ipar a kereskedelem és a tudomá nyok is. Ebből az következik hogy a mezőgazdaságból éh emberek száma tovább csők ken. Erre, természetesen, fe kell készülni valamennyi tér melőszövetkezetben. A felké szülésnek, az „ellensúlyozás nak” egyetlen módja kínálko zik: az erők összevonása, i kis gazdaságok egyesülése é a korszerűsítés valamenny termelő ágazatban. Az is bizonyos, hogy az ú ipari munkások csak részbei költöznek be a városokba é ipartelepre, a többségük to vábbra is az eddigi lakóhelyén falvainkban marad. Jelentő sen megváltoztatja ez a pa rasztság társadalmi helyzetéi politikai arculatát is. Ebbő viszont törvényszerűen követ kezik, hogy fokozott ütembei mosódnak majd el a műnké sok, értelmiségiek, s a parasz tok közötti különbségek. Mi nél nagyobb arányban élnél együtt a lakóközösségekber annál közelebb kerülnek egy máshoz társadalmilag, politi kailag és lelkileg is. Szentlrei József Szorosabb szövetség Változások a falu társadalmi összetételében Nagy és fontos munka kez­dődik ezekben a napokban megyénk termelőszövetkeze­teiben. — A zárszámadás, az év vé­gi mérleg „alapozását” készít­jük — mondotta erről a mun­káról Hantos Béla, a sátoral­jaújhelyi Új Erő Termelőszö­vetkezet főkönyvelője. — A jó leltár a lelke mindennek, enélkül nem lehetne pontos a mérleg. Az olyan nagy gazdaságban, mint az Üj Erő, bizony, 15— 20 napot is igénybe vesz a Heteimen«,* — zási hozzájárulást térít uhu“ Miskolci Vízvezeték-szerelő Ktszj Baross Gábor u. 13—15. Gyakorlott pénztárost és gépíró- nőt keres a Miskolci Műanyag- feldolgozó Vállalat. Miskolc, Vá­góhíd u. 8. Művezetői vizsgával rendelkező ács-tetőfedő csoportvezetőt felve­szünk. Jelentkezni lehet Miskolci Ingatlankezelő Vállalat főépítés­vezetősége, Miskolc, Zsolcai-kapu 4—6. sz. Kazánfűtőt, magasnyomású szak­vizsgával rendelkezőt felvételre keres a Miskolci Patyolat Válla­lat, Győri-kapu 48—50. Gyakorlattal rendelkező gépíró- nőt és két férfi éjjeliőrt azonna­li belépéssel felvesz a Miskolci Köztisztasági Vállalat. Jelentke­zés; Miskolc, József Attila ti, 65. sz. alatt. A jó leltár a lelke mindennek Megkezdték a zárszámadás „alapozását“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom