Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-03 / 154. szám

—■aa—aam——ma. ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 196S. július 3. Ho Sí Minh nyilatkozata A New York-ban megjelenő kommunista Daily World cí­mű amerikai napilap, a The Worke utóda közli azt a nyi­latkozatot, amelyet Ho Si Minh. a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság elnöke május 2C í.n adott James Jackson- na’:, az újság kiküldött tudó­sítójának. Az elnök kérte a tudósítót, hogy tolmácsolja háláját és csodálatát az Egyesült Álla­mok vietnami háborújával szembenálló bátor amerikai­aknak. „Az ellenünk viselt há­ború nagyon rossz szolgála­tot tesz az önök országának, az Egyesült Államok becsüle­tének ós gazdasági életének. Reméljük, hogy az ön népé­nek .sikerül eltéríteni az ame­rikai politika irányvonalát az eszkalációtól” — jelentette lei Ho elnök. A VDK elnöke „mindent el­pusztító sáskahadhoz” hason­lította a Dél-Vietnamban ál­lomásozó vandál amerikai fegyveres erőket. „Mindent le­tarolnak, mindent felégetnek, mindenkit legyilkolnak” — mondotta. Értékelték a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek parancsnoki és törzskari gyakorlatait Talán nem „lila“, de ­Bizottsági ülés « a Parlamentben ő Az országgyűlés külügyi bi-o zottsága dr. Mihályfi Ernő el-° nöklésével kedden ülést tar-S tott. Az ülésen részt vett és" felszólalt Kállai Gyula, az or- £ szággyülés elnöke. • Púja Frigyes, a külügymi-® niszter első helyettese a kor- ® mány külpolitikai tevékenysé-J géről és a nemzetközi helyzet o alakulásáról tartott tájékoz-0 tatót, amelyet a bizottság« megvitatott és tudomásul vett* A bizottság a magyar—lengyel® barátsági, együttműködési éso kölcsönös segítségnyújtási® szerződés törvénybeik tatásáró' «■ szóló törvényjavaslatot meg-” tárgyalta, elfogadta, s az or-« szá g gyűlésnek elfogadásra® ajánlja. J Elítélték A milovicei katonai körzet­ben kedden értékelték és ele­mezték a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek parancsnoki és törzskari gya­korlatait, amelyek június 30- án értek véget. Jelen voltak az értékelésnél I Csehszlovákia képviselői: Ludvik Svoboda, Alexander Dubcek, Josef Smrkovsky, Oldrich Cernik, valamint Mar­tin Dzur és más katonai veze­tők. A Szlovák Nemzeti Tanács® elnöksége foglalkozott a „Két-% ezer szó” című felhívás tártál-e mával és megállapította: An-® nak politikai következtetései® olyan alapot hoznak létre, * amely nem segíti elő a pozi-« tív fejlődést, hanem újabb* torzításokra buzdít. * Vészjelző bohóc — Már harmadszor mondtam nekik, hogy ég a cir­kusz, de csali röhögnek! (A Weltwoche karikatúrája) King gyilkosát i kiadják s * w A Martin Luther King 2 meggy Ulk olásával vádolt Ja- ® mes Earl Ray-t Milton angol J bíró kedd délutáni döntése® szerint kiadják az EgyesültJ Államok igazságügyi szervei-® nek. ® Milton bíró a rendelkezésre® álló bizonyítékok alapján el-® rendelte Ray kiadatását. KisséJJ homályos indoklásából azon-c ban az a benyomás támadt,J hogy Ray régebbi bűncselek-® ményéért a fegyveres rablás-^ ért és a börtönből való szökő-® sóért adják lei. Mint ismeretes,® Ray húszévi fegy házbünteté-“' eét töltötte Amerikában, ami­kor megszökött börtönéből. Ray-nek 15 napot adtak a kiadatási döntés elleni felleb­bezésre. Ügyvédje azonnal be­jelentette, hogy fellebbez. Eszerint Ray július 17-énél korábban nem hagyja el Nagy- Britaironiát. lvastam a Rádió és Te­levízió Űjság ez évi 26. számában, hogy június 29-én J9 óra 30 per­ces kezdettel a Kossuth rá­dió közvetítette a Idadách Színház Kamaraszínházából Szép Ernő színművét, a Lila ákác-ot. (Azonos című regé­nyéből maga ez a kedves szavú költő-író alkotta a da­rabot; abból a regényéből, melyről nem kisebb ember, mint az Ady-ko-rtárs és — barát kritikus, irodalomtörté­nész, Hatvány Lajos állapí­totta meg: „ __a mi népies é s paraszti irodalmunkban az egyetlen városi és polgári regény, mely a tárgyhoz al­kalmazkodó hajlékony és szí­nes nyelvet teremtett ma­gának” és lapjain „a ma­gyar nyelvnél:, mégpedig az aszfalton is álható tősgyöke­res magyar nyelvnek új, ed­dig nem sejtett szálai csil- lámlanak felénk.”) Hogy a rádióban történt miisorra tűzéséről olvastam, eszembe jutott az a bosszú­ság, mely akkor hökkentett meg, midőn a színházi be­mutató után, az Élet és Iro­dalom március 23-i számá­ban Létay Verának a da­rabbal foglalkozó — egyéb­ként igényes, értő és méltá­nyos — kritikájában ezt a részt találtam: „A kihívóan felesleges ékezet Szép Ernő szerelmes históriájának cí­mében, a közönséges lila akácból mesebelien egzotikus Lila ákácot varázsolva, már önmagában is jelzi a szépel­gőn keresett stílust ...........” — Már akkor szóvá akar­tam tenni, hadd cselekedjem hát meg most, a rádiöközve- títés alkalmából, hogy a cím­beli ákácon nem „kihívóan felesleges” az ékezet, sőt, ép­pen az akác varázsolja visz- sza hazaivá, falusivá, népivé a „mesebeli egzotikus” (és nem „közönséges”) lila aká­cot! A közönséges Akác ugyanis: a fehér ákác!... Mélységes félreértése és fe­lületes Ismeretére vall Szép Ernő életének, életművének, ha valaki nála az ákác szó első ékezetét — kihívóan fe­leslegesnek érzi és ítéli! Miért? Mert Szép Ernő — oly­annyira pici csecsemőkorától Hajdúszoboszlón nőtt fel, majd Debrecenben iskolázott, hogy Szoboszlót — szülővá­rosának tekintette. E sorok írója maga is szoboszlai (és nem szoboszlói!) születésű, a középiskolát és az egyetemet Debrecenben végezte. Mife­lénk — így mondják! Ne­künk, a mi anyanyelv­járásunkban — magyarul és természetesen: így van! S hogy a „magas irodalom” szintjén is jogosan: arról Csokonai, Fazekas, Oláh Gá­bor, de még Tóth Árpád nyelve-stílusa is elegendő bi­zonyíték lehet, — hogy csak e legnagyobb debrecenieket, hajdúságiakat említsem... A szép tiszántúli nyelvet (mellesleg: olyan „klassziku­saink” nyelvét, mint Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmondi) Szép Ernő oly tökéletesen és szépen megta­nulta Szoboszlón, hogy bár korán „fővárosi író” lett, a kávéházi és orfeumi bohém­világban sem felejtette el; ez a kissé tájszólásos népnyelv volt számára az egyetlen ter­mészetes és lehetséges kife­jezőeszköz! ... Idézem egyik legismertebb és legkedvel­tebb verse kezdetét: „Hová megy egy Akáclevél Kit a patakra fútt a szél?” Tehát: hová és nem hova, ákáclevél és nem akáclevél, kit és nem mit vagy melyet, fútt és nem fújt... •sj ersben, de prózában is, ¥ Csokonai óta és a íennebb már említet­teken kívül, csupán Szép Er­nőnél lehet tűkür-t és cú- kor-1 olvasni. Neki, mint ne­kem is, a szintén „odavaló- sinak” a vonat, gőzös, a pénztárca buksza, a gomb pityke, a pad lóca, az autót én is ólónak mondom és ej­tem! Ahol Szép Ernő versé­ben aiitó-nak van írva a mai „gépkocsi”, ott is csak úgy „jön ki” a vers ritmusa, ha — „óíó”-nak olvassuk!... — Seregestül idézhetném még a példákat, ám — úgy vélem — ennyi is elegendő annak bizonyítására, hogy a Lila ákác címben nem „ki­hívóan felesleges” az ékezet, s nem a „szépelgőn keresett stílust” jelzi, hanem arról vall, hol nőtt fel, hol tanul­ta meg a szép magyar be­szédet, az „édes anyanyel­vet” a költő, s arról is, hogy ennek zamatához, némely sajátosságához természetes következetességgel ragasz­kodva, — kifejezze a haza, a szűkebb haza, a szülőföld, s a felnevelő egyszerű parasz­ti környezet iránti törhetet­len hűségét, múlhatatlan há­láját! ... Az akác Szoboszlón nem lila, hanem fehér, csak Szép Ernő szépítő képzeletében kapja a meseszerű, romanti­kus lila színt, meglehet; akácnak azonban ákác, s nem is lehet más!... acsak: Csokonainál is nem a „szépelgőn ke­resett stílust” jelzi az anakreoni dal, mely Lilla „mellyén” (!) a „kerekded szeplőcsikét” olyannak látja, mint a „korinthi szőlőt” a „cúkoros (!) kalácson”?!... Gyárfás Imre 0 Gondok« letedalofe o BYR-bon A BVK-ban, ahogy monda­ni szokták, az egyik legszű­kebb keresztmetszet a karban­tartó létszám. E gond a beru­házások előrehaladásával egye­Jofgeilesses diplomáciai akciók a revI^ioisisRiniis légyéiben nos arányban növekszik. Arra illetékes szakemberek állan­dóan keresik a lehetőségeit annak, hogy a jelenlegi hely­zeten változtassanak. Az ezzel i korlatban elágazott. Vonatko-J zott ez elsősorban a lengyel—* magyar és a cseh—német vi-2 szonylatra. Magyarország revi-* ziós törekvései folytán termé-* szetesen éles ellentétben állt* Csehszlovákiával, és éppen* ezért Lengyelországgal jó vi-* szonyt kellett fenntartania, ha* az utóbbi országot Csehszlová-2 kiától távol akarta tartani. Ezt* a politikát a német kormány* teljesen megértette. Viszont a* német kormány a magyar—né-* met közeledés hiánya miatt pl.2 az 1930-as évek közepéig nem* helyezkedett éles ellentétbe* Csehszlovákiával, mint azt a* magyar revizionisták várták^ tőle, mert ellenkező esetben* Lengyelország karjaiba kerget-* te volna Csehszlovákiát, amit* éppen lengyelországi politika-* jával akart a magyar kormány^ megakadályozni. A hitleri Né-* metország megerősödése utání azonban a magyar és a né-* met fasizmus már közelebb* került egymáshoz pl. Csehszlo-* vákia és Lengyelországgal* szemben tanúsítandó külpoliti-3 kai elképzeléseiket illetően. * U gyanis a lengyel kor-j mány az 1920-as évek* végétől a fasizmus né-3 rhetországi megerősödése után* arra az álláspontra helyezke-j dett, hogy semmiféle olyan* irányzatot vagy akciót nem tá~* mogat, amely a párizs-környé-í ki békék megváltoztatására* irányul. Zalcski lengyel kül-2 ügyminiszter kormányának* ezt az álláspontját a magyar* kormány tudomására is hozta,* ami Magyarország tekintetébenJ úgy volt értelmezendő, hogy a* tendenciáival szemben a len-* gyei kormány mindenkor tar-* tózkodóan fog viselkedni. A* lengyelek ezen rezervált maga-* tartása után a magyar kor-* mány már nem tanúsított^ olyan megértést Lengyelország* iránt, mint pl. az 1920-as évek-* ben. 5 kapcsolatos észrevételek, ja­vaslatok értékelése megkezdő­dött, hiszen a gond mindaddig gond, amíg érdemben nem fog­lalkoznak vele. Ide kívánkozik egy érdekes adat, ami jellem­! zője az adott helyzetnek. Szá­mítások szerint egyetlen kar­bantartóra 2,5 millió forintnak tmegfelelő beruházási érték jut, J[ami azt jelenti, hogy egyetlen -ember ilyen összeget érő gép j[és berendezés karbantartá- - sóért felelős. r A karbantartás elsőrendű ffeltétele a termelésnek, a jól "végzett, biztonságos munká­dnak. Ebből adódik tehát, hogy -az idevágó problémák felett [nem lehet és szabad elsiklani. -S a BVK-ban meg is van a [törekvés arra, hogy a helyze­tien változtassanak, hiszen a [prár az elmúlt években új .üzemeikkel bővült, rengeteg úi -gép és berendezés kezdett [munkához, ugyanakkor a kar­bantartó létszámban nem tőr­ként változás. A létszám egyéb .vonatkozásban is nagy kérdő- -jele a vállalatnak. Mire befo- [jeződik a jelenleg még íolya- - mat ban levő beruházási tevé­kenység, mintegy 1000—1200 -új dolgozóra is szükség iesz. S [ennek biztosítása nem kis fel- ládát. iepMi, lifési hoztak- A Hemád menü Mezőgaz- [dasági Termelőszövetkezetek •Területi Szövetsége a hét ele­jén küldöttgyűlést tartott En- ■ csen, amelyen a járás számos . [vezetője és a tsz-ekkcl kap­csolatban álló vállalatok veze- -tői is megjelentek. A tsz-szö- [ vétség küldöttgyűlése több -fontos kérdést vitutott meg, [számos javaslat és indítvány -ügyében hozott döntést, A na­pirenden szerepelt többek kö- -zött az elnökség és az ellen- •őrző bizottság beszámolója, és [megvitatták, milyen hatással ■volt az új gazdáságiránvítósi [rendszer bevezetése a tagsző» -vetkezetek gazdálkodására. megalapozása és bensőségessé tétele. Erre mindenkor a leg­nagyobb súlyt fogja helyezni s ezzel kapcsolatban biztosan hi­szi: a magyar—német viszony bensőségesebben fog alakulni’1. A Gömbös-kormányról túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az első olyan kormány volt, amely azonnal csatlakozott ahhoz a Németországhoz, amely a ver- saillesi szerződés igazságtalan­ságait hangoztatva, — amely természetesen csak ürügyül szolgált — ugyanakkor a világ erőszakos újrafelosztását, a fasizmus európai és világmé­retű győzelmét kívánta meg­valósítani. A fasiszta Németország megjelenése nemzetközi­leg is óriási hatású volt. Megváltoztatta az európai erő­viszonyokat, minek következ­tében új államcsoportosulások jöttek létre. Németország is re­víziót hirdetett és ő is a ver- saillesi szerződés megsemmisí­tésére törekedett, amit fokoza­tosan el is ért. Magyarország szempontjából a fasiszta Né­metország akciói a Versailles! rendszerrel szemben nem vol­tak közömbösek. Ellenben a magyar kormánykörök tisztá­ban voltak azzal, hogy a ver- saillesi szerződés felmondása egy katonailag viszonylag erős Németország részéről történt. A magyar revizionista törek­vések szempontjából bizonyo­san előnyösebb lett volna, ha a versaillesi békeszerződést az érdekelt államok kölcsönös megegyezése alapján szüntetik meg. Ila ez így történik, akkor a Horthy-rezsim is nagyobb erővel követelte volna a tria­noni szerződés felülvizsgálatát, illetve a rá terhes rendelkezé­seinek hatálytalanítását. A revízió kérdésében elvileg teljesen azonos politikai érde­kei voltak a német és a ma­gyar kormánynak. Azonban a két kormány politikája a gya­A francia—magyar akció si­kertelen eredménnyel végző­dött, mivel az angol és az olasz kormányok erélyesen felléptek az ellen, hogy Franciaország kizárólagos monopolhelyzetet biztosítson magának a magyar gazdasági életben. Továbbá Franciaország Csehszlovákiá­val szoros barátságban volt, s ezért nem merte nyíltan tá­mogatni Prágával szemben a magyar területi igényeket. A magyar agressziós és re­víziós tervek tehát eredmény­telenül végződtek. A magyar ellenforradalmi rezsim kény­telen volt legalább egy időre megelégedni a trianoni béke­szerződés által megszabott te­rülettel. uszályában ség alapján érintkezésben vol­tunk és azóta is nagy figye­lemmel nézem az ő pártjának és az ő személyének működé­sét... Adjon kifejezést azon óhajomnak, hogy amint annak idején gondolatainkat kicserél­tük, most már hivatalos állás­ban is tiszteljen meg azzal, hogy nexusban maradunk, miután meggyőződésem, hogy külpolitikailag és gazdaságpoli­tikailag kooperatív kell a két országnak eljárni”. Gömbös üzenetét Kánya Kálmán berli­ni követ adta át Hitlernek. A kancellár Gömbös üzenetére a következőt válaszolta: a német külpolitika „egyik fő célja az olasz—német barátság szilárd ajánlkozása nem volt más, mint a magyar állam félgyar­mati állapotba való taszítása. Ezt bizonyítja az a levél is, amelyet a Schneider—Creiuzot és Társai, Saint Sauveur gr. közvetítésével adták át a ma­gyar kormánynak. A levél sze­rint a magyar kormánynak „opciót” kellett volna adnia a Magyar Államvasútakra és az állami gépgyárakra: a legfon­tosabb iparvállalatok többségét ellenőrző Hitelbankban meg­felelő részesedést és a felügye­let biztosítását; végezetül kon­cessziót Budapesten egy dunai kereskedelmi kikötő építésére. Ezen kívánságok azt célozták, hogy a magyar állam ipari és kereskedelmi élete a francia tőke ellenőrzése alá helyeztes­sék. A Iiitlcri kii'poliíika A magyar külpolitika revizi­onista tartalmát még jobban növelte a fasizmusnak Német­országban történt uralomra jutása. Gömbös Gyula miniszterel­nök a hír vétele után utasítot­ta gr. Kbuen-Héderváry Sán­dort, a külügyminiszter he­lyettesét, hogy a berlini ma­gyar követ; „Minél fclőbb ve­gye fel az érintkezést tisztelgő látogatás formájában Hitler kancellárral. Adja át nevem­ben Hitler kancellárnak üd­vözletemet és szerencsekívána- tairnat. Hivatkozzon arra, hogy 10 évvel ezelőtt Scheubner- Richter úron keresztül az elv- közösség és világnézeti közös­Ä mikor Párizsban a tria­noni békével kapcsolatos tárgyalások folytak, egy titkos magyar delegáció arról folytatott megbeszéléseket a francia politikai élet vezetői­vel, hogy Magyarországot mi­ként lehetne bekapcsolni a Szovjet-Oroszország elleni há­borús tervekbe. Nem volt elég a magyar kormány számára, hogy aláírta a trianoni békét, hanem titokban olyan megálla­podásokat kötöttele a francia kormánnyal, amelynek értel­mében a Magyar Államvasu­takat, az állam tulajdonát ké­pező gyártelepeket, bányákat S0 évi időtartamra, átengedi agy francia érdekcsoportnak (Schneider—Creuzot és Társai, a Párizsi és ■ Németalföldi Bank, Banque de l’Union Pa­risienne és Gunzburg Jakab Társai), hogy ezáltal a béke- szerződésben foglalt egyes „te­rületi igazságtalanságok” kikor­rigáltassanak. Horthy Miklós gr. Teleki Pálhoz intézett leve­lében az állami tulajdont ké­pező üzemek átadását a fran­cia finánctöke számára szük­ségesnek tartja, és amint írja „a kormány ezen ténykedését teljesen helyeslem, önre hárul a feladat, hogy ezen tárgyalá­sok folyamán, melyek ezen gazdasági és pénzügyi opciók megvalósulásához, valamint az ezzel összefüggésben álló poli­tikai tervezet végrehajtására fognak vezetni, a magyar ér­dekek megóvassanak”. A magyar kormány katonai és gazdasági téren való fel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom