Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-22 / 145. szám

ßSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1968. június 23. Dolgozókat alkalmaznak Felvételre keresünk „D” vizsgá­val rendelkező gépkocsivezetőt, jegykezelőt, elektrikust, lakatost, segédmunkást, kocsitakarítót, fé­nyezőt. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Baross Gábor u. 24. sz. Miskolci Közlekedési Vállalat. A Budapesti Szövőgyár azonnali belépéssel felvesz: 16 évet betöl­tött lányokat fonodái betanított munkára. Vidékiek részére ingye­nes budapesti lakás, heti egyszeri hazautazáshoz hozzájárulást bizto­sítunk. Jó kereseti lehetőség. Je­lentkezés: Kőbányai Tcxtilmüvck fonótelcpe, Budapest, X. kcr., Maglódi út 25., munkaerő-gazdál­kodás. Vas szakmában jártas minőségi áru átvevőt felveszünk. Feltétel: közgazdasági technikumi, vagy szakmunkás bizonyítvány és ke­reskedelmi rr^akorlat. Jelentkezés: a Borsod—Heves m. Vas- és Mű­szaki Nagyker. Váll. telepigazgató­jánál. A Hejő menti Állami Gazdaság felvételre keres kőműves szak­munkásokat és segédmunkásokat. Bérezés FM-norma szerint, teljesít­ménybérben. Jelentkezés a gaz­daság építésvezetőjénél személye­sen, Igrici központban. Nyugdíjas kőművest felveszünk heti 18 órai elfoglaltsággal, havi 500 forint díjazás mellett. Jelent­kezni lehet július 1-ig a Gábor Áron Kohó- és öntőipari Techni­kum gazdasági vezetőjénél. Mis­kolc, TII., Bolyai Farkas u. 10. sz. Telefon: 26-360. Miskolc város II. kér. Tanács V. B. Építési és Közlekedési Cso­portja műszaki ügyintézői beosz­tásba építőipari technikumot vég­zett. államigazgatási gyakorlattal rendelkező dolgozót alkalmaz. Je­lentkezni lehet június 29-ig, a csoportvezetőnél. HaMú-Blhar és Borsod megye területén végzendő munkához ipari nagyvállalat több éves mély­építési gyakorlattal mérnöki, vagy technikumi végzettséggel rendel­kező építésvezetőt keres miskolci székhellyel. Fizetés megegyezés szerint. Ajánlatokat „Mélyépítés” jeligére a Kiadóba kérjük, Szé­chenyi u. 15—17. Az Eszakmagyarországi Állami Építőipari Vállalat (volt Borsod megyei Mélyépítő Vállalat) mis­kolci telenhclyre felvesz: motor- szerelő, lakatos, autófényező, autó­villamossági szerelő szakmunká­sokat. Felvétel esetén: útiköltséget, térítés ellenében üzemi szállást és étkezést biztosít. Jelentkezni le­het: Miskolc, t, Zsigmondi u. 2. sz., munkaügyi osztályon. 17 évet betöltött diákok jelent­kezhetnek munkára a Borsod me­gyei Állami Építőipari Vállalat­nál. Kedvezményes étkezés bizto­sítva — bérezés teljesítmény alap­ján. Jelentkezés helye: BAEV, Mis­kolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4. Munkaerő-gazdálkodás. Kubikosokat Sátoraljaújhely, Sá­rospatak. Mczőcsát és Bükkszent- kereszt munkahelyre, esztergályost gépkocsivezetői jogosítvánnyal, felvételre keresünk. Jelentkezés: Borsod megyei Vízművek, Miskolc, Tömösi u. 2. A Borsod megyei Húsipari Vál­lalat targoncavezetőt, férfi segéd­munkásokat. közgazdasági tech: nikumí végzettséggel rendelkező férfi munkaerőt azonnali belé­péssel alkalmaz. Jelentkezni lehet: Borsod megyei Húsipari Vállalat, Miskolc, Vágóhíd u. 6. sz. A Budapesti Lakásépítő Vállalat azonnal felvesz — jó kereseti le­hetőséggel. kizárólag nagy-buda­pesti munkahelyekre — kőműves, ács. állványozó, vasbetonszerelő, épületasztalos, lakatos, parkettás, fi-stő-mázoló, üveges, épület-vil­lanyszerelő szakmunkásokat, vala­mint kubikosokat és férfi segéd­munkásokat. Munkásszállást, na­pi kétszeri étkezést — térítés el­lenében — biztosítunk. 15 százalék idénvpctlékot és különélési díjat fizetünk. Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezés: Bp., V., Kos­suth L. tér 13—15. földszint. Tervezői gyakorlattal rendelkező ép.' iészmérn okokét, építész-szer­kesztőket, valamint gyors- és gép­írót felvesz a Borsod megyei Ta­nácsi Teirvc/ő Iroda, Miskolc, Szé­chenyi u. 35. A Hajdú megyei Állami Építő­ipari Vállalat azonnal felvesz jó kereseti lehetőséggel kőműves, ács, állványozó, hidegburkoló, szigete­lő. műköves, kubikos, építőipari sm. Munkásszállást és főétkezést biztosítunk dolgozóinknak. Csa­ládfenntartóknak 20 forint, nőtle­neknek 15 forint különélési, vala­mint 15 százalék Idénypótlékot fi­zetünk. 1967. évre 3 millió-ötszáz­ezer forint nyereséget fizettünk ki dolgozóinknak. Minden második szórni.'? t szabad szombat. Jelent­kezés Debrecen, Beloiannisz utca 2—1., munkaerő-gazdálkodás. Építőipari normatechnikust, _tel- jesítményelszámolót és éjjeliőrö­ket (nyugdíjasokat is) felvesz a Miskolci Építőipari Vállalat, József Attila u. 44. Férfi munkaerőt műszaki eladó képesítéssel felvesz a Bot «.ti—He­ves megyei Vas- és Műszaki N?- kcr. Vállalat, Miskolc, Vágó­híd u. 6. sz. Jelentkezés a telep- igr.rga tónál. • A Borsod megyei Állami Epítö- jpr Vállalat felvesz VOCSI fór­ét ■-o:lógép':''relö-vezetSt, azon- n- belépésre. Fizetés: megegye­ző - szerint, valamint villany­uk ; cs ács szakmunkásokat. Telén kezes: Miskolc, Magyar— Sz v.i't B. tér 4. sz., a munkaerő- Jazdálkodáson. Hétfőn és kedden békekölcsön-sorsolás A második, a harmadik és ' a negyedik bék ököl csőn első j i'élévi sorsolása alkalmával ■ összesen 974 440 békekölcsön - kötvényt húznak ki 151 millió 1421 900 forint nyereménnyel j és, törlesztéssel. Június 24-én, hétfőn 123 900 második békekölcsön kötvény- | re 434,001 300 forintot soirsol- ! nak ki. Június 25-én, kedden 527 000 harmadik békekölcsön - j kötvény és 323 500 negyedik i békekölcsön-kötvény kihúzó ­sara kerül sor 72,740 800, illet­ve 44,079 800 forint értékben. A két sorsolási napon a sze­rencsés nyerteseknek három 100 000 forintos főnyeremény, 35 ötvenezer forintos, 35 hu­szonötezer forintos, 69 tízezer- forintos ás 209 ötezer forintos nyeremény is jut. A kihúzott kötvények bevál­tását július 8-án. kezdik meg a takarékpénztári fiókok és a postahivatalok. Az iskolavezetés művészete Pedagógusok | belügyminiszteri kitüntetése Tegnap, június 21-én, pón- ! teken nyolc pedagógus önkén- j tes rendőrt tüntették ki a i megyei rendőrfőkiapitányságon |A belügyminiszter által peda- 1 gógusolonak első ízben adomá­in yozott közbiztonsági érmet 1 dr. Koleszár István megyei ! rendőrfőkapitány nyújtotta át a kitüntetetteknek. Kozma Já- i nos perecesi pedagógus önkén­tes rendőr arany-, Réthy Já- ! nos, Bozsik Sándor miskolci, J Hutkai Endre sátoraljaújhelyi és Murányi László ózdi peda- I gógus önkéntes rendőrök pedig j ezüst fokozatot kaptak. Ugyan­csak megkapták a belügymi- I niszter kitüntetését Király ! Lenke, Főzy György miskolci | és Kovács György tokaji pe­dagógusok. Dr. Koleszár István elmon­dotta, hogy a belügyi szervek­nek nagy segítséget jelent a pedagógusok ilyen irányú te­véiken ységa, hiszen szakmai ismereteiket, a fiatalokkal való bánni tudásukat az is­kolán kívül is kamatoztatják, A kitüntetettek nevében Bo­zsik Sándor köszönte meg a bi­zalmait, és 'tett ígéretet arra, hogy pedagógiai ismereteik felhasználásával' a jövőben is segítséget nyújtanak a bel­ügyi szerveiknek az ifjúság- védelmi munkában. A kitüntetések átadásánál jelen volt Deme László, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-elnöke, Varga Gáborne, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese és Tok Miklós, a városi tanács vb-edinökhelyetitese. Mint már jelentettük, a mis­kolci 8. sz. Általános Iskolá­ban igen tartalmas vita kere­tében elemezték városunk kö­zép- és általános iskoláinak igazgatói, szakfelügyelői az 1967—68-as tanév oktató-neve­lő munkájának tapasztalatait Mivel e nagy horderejű ta­nácskozáson az emberekkel való bánásmód metodikáját a művészet rangjával és erejé- j vei hozták összefüggésbe, ezért úgy hisszük, gondolat­menetünk címe nem iúlzó. Ahhoz, hogy iskolavezető­ink a vezetés művészetének széles arzenálját birtokolják, mindenekelőtt szilárd politi­kai-pedagógiai bázissal kell rendelkezniük. A miskolci is­kolák igazgatói e bázis megte­remtése érdekében szorgalma­san látogatják a marxista esti egyetem fakultásait. Az igaz­gatók közel 60 százaléka vé­gezte már el a magas fokú ideológiai-politikai képzést biztosító esti egyetemet. A marxista világnézet tudomá­nyos szintű elsajátítása mel­lett a város iskoláinak igaz­gatói pedagógiailag is képezik magukat. Mindezek alapján igazgatóink többségének meg­felelő a neveléselméleti, a di­daktikai, a metodikai és pszi­chológiai felkészültsége. A lel­kiismeretes igazgatók rendsze­resen tanulmányozzák a leg­újabb keletű pszichológiai, di­daktikai, metodikai nevelésel­méleti műveket. A jó vezetési mód egyik alappillérének te­kinthető a megfelelő képesítés is; középiskolai igazgatóink egyetemi végzettséggel, általá­nos iskolai vezetőink 86 szá­zaléka általános iskolai tanári oklevéllel, 14 százalék pedig Johnson: — „Célom” a béke... (Kallus rajza) Fritz Kahn C gy tűnik, nálunk is mindinkább felerősödik az érdeklődés a szexoló- gia iránt. Egy ideig az álsze­mérem szinte teljesen meg­akadályozta a hasonló tárgyú művek megjelentetését, sőt a régebben megjelent művek forgalmazását is. Emlékszem rá, hogy egy „könyvbeszerző” utamon, a Múzeum körút egyik antikváriumának hátsó szobájában, a csak tudomá­nyos kutatók számára hozzá­férhető könyvek polcain fe­deztem fel Kahn Nemi életünk című tanulmányát. Ez a kor elmúlt. Számos magyar és külföldi szerző is­meretterjesztő könyve jelent meg, s „a tudásra éhes ifjúság” számára már ez a terület sem tiltott. Konzervatívabb ízlésű, rossz nyelvek szerint az élet- bei-., a moziban és televízió­ban szerzett gyakorlati isme­retek után most már elméleti­leg is elmélyítheti ki-ki szexuális ismereteit. Azt hitte volna tehát a jámbor olvaso, hogy Kahn úr újabb vaskos könyve továbblépést jelent ezen a .téren, s ha rászán egy forint híján hatvan pénzt, ak­kor valóban tudományos él­ményben lesz része. Aki ilyen naiv volt, annak csalódni kellett. Kahn dok­tor úr ugyan nem fukarkodik a nemi élet szerveinek és ak­tusainak precíz és rendtartás jellegű leírásával. Amit e té­ren könyvébe felvesz, az két­ségtelenül hasznos is. T. i. aki A szerelem iskolája e tudnivalókat a biológiaórán elmulasztotta megtanulni, az n.ost pótolhatja hiányos Isme­reteit. Igaz, Kahn professzor (talán azért, hogy szigorúan tudományos legyen?) a részle­teket olyan kíméletlen, go­romba tényszerűséggel taglal­ja, hogy az mit sem tartalmaz az erotikum bensőséges embe­riességéből, s inkább a kór- bonctanra emlékeztet. Ezért kifejezetten taszít és minden közvetlen tapasztalatunk elle­nére kétségessé teszi; ezt em­berekről írták? No de ez még­iscsak egy hasznos tényanyag, s, ha nem is annyira ízlésünk, mint inkább a humanizmu­sunk tiltakozik ellene, olvasá­sa mégsem érdektelen és ha­szontalan. Mint a Ludas régi- vicc rovata, ez is nyújthat egyeseknek újat. A könyv igazi baja az, hogy a gorombán fogalmazott és mégis rendkívül szűkös primér sexológiai anyag csak csekély hányadát tartalmazza az egésznek. Kahn professzor úr nem annyira a szemérmesen „szerelemnek” nevezett embe­ri örömforrásról ír örömtele- nül, hanem elsősorban társa­dalmi-lélektani eszméit fejti ki. S ez, őszintén szólva, bor­zalmas. Elhiszem, hogy utóbbi kife­jezésem merőben, tudományta­lan és illetlen. De a1 „borzal­masságot” ezúttal halálosan komolyan értem. Kahn közhe­lyekben, laposságban, ostoba­ságban túltesz a leggyengébb kommersz filmeken is. Amit a feleség, egyáltalában a nő helyzetéről, szerepéről mond. az már szinte komikus. Az is maradna, ha nem élnének íát- sadalmunk nagy részében ha­sonló „eszmék”. Mivel egy kis nyárspolgáriságért nem kell pont Kaimhoz fordulni, köny­vének ezek a részei egyenesen károsak: egy még mindig ele­ven kényszerképzet-komplexu- mot erősítenek meg, s talán fel Is. Kahn szerint a nő-ideál az eltartott, az alárendelt, a házasságban élő prostituált, aki azért takarít, mosakszlk és főz, aki azért szerelmeske­dik, s tanulja e mesterség szakmai fortélyait, hogy férje kiteljesítője, szolgája legyen. S az általa tisztelt férfi fő erénye az, hogy eltartja, hogy ellátja bundával, kombinéval, zsebpénzzel. Kahn szerint h boldog házasság a szilárd anyagi megalapozottságon és a sok szabad időn múlik, s a „kötelességtudaton”, melynek középpontjában a pénzbőség és lehetőleg a munkátlan élet biztosítása rejlik. K ahn könyvének rosszul választották a címét. Helyesen A nyárspolgár eszményei-t kellet volna ráír­ni. Legalább tudná a vevő, hogy mit vesz meg. De miért kellett kiadni? Sz. Kováts Lajos tanítói képesítéssel rendelke­zik. Az isko!aveze?és évközi goncTai A vázoltakból kiviláglik: a miskolci általános és középis­kolák vezetői — nagy több­ségben — mind politikai, mind szakmai szempontból megje­lelnek a reájuk rótt feladatok­nak. Mégis — ezt a tanácsko­záson többen kiemelték — van az iskolavezetésnek néhány visszatérő, neuralgikus szek­tora. Ezek egyike az osztály­főnöki órák clszürkülése, ella- posodása. Az utóbbi években az osztályfőnöki órák mind jellegtelenebbé váltak. Ennek alátámasztására egy tanulói felmérést végeztek. Az ered­mény lehangoló. A kérdés az volt, melyik osztályfőnöki óra tetszett legjobban. A harmadik osztályban 42, a negyedik osz­tályban pedig 53 százalékos választ kaptak, ez pedig így hangzott: egyik sem tetszett. Közismert dolog, hogy a tantárgyak mindegyike alkal­mas nevelésre, a személyiség formálására: De funkciójánál fogva az osztályfőnöki óra hi­vatott arra, hogy a tanulók politikai, erkölcsi, emberi ma­gatartása jó irányba, fejlődjék. Éppen ezért az osztályfőnöki órák minősége, a pedagógiai erőfeszítéseken túl, politikai kérdésként lép fel. A hazafi- ságra, az internacionalizmus­ra történő nevelés egyik nagy lehetősége az osztályfőnöki óra. Az iskolavezetésnek a jö­vőben többet kell törődnie az osztályfőnöki órákkal. Elsősor­ban azok az osztályfőnökök szorulnak segítségre, akik nem tudják eldönteni, hogy milyen program szükséges a világnézeti formáláshoz, az ál­lásfoglalásra serkentő érzelmi motivációk megmaradásához, általában a tanulók személyi­ségfejlesztő tevékenységéhez. Felmerült annak az iglánye is, hogy e pedagógusok számára központilag elkészített téma­tervet vagy téma tárat kel­lene megajánlani. A hori­zontális szemléletű pedagó­gusok ugyanis ambicionál­va érzik magukat a saját konstrukciójú, a személyekhez, az osztályközösség igényeihez igazodó tanmenet elkészítésé­re. A fizikai dolgozók gyermekeinek segítése E téma legalább olyan hang­súllyal került megvitatásra, mint az osztályfőnöki órákkal kapcsolatos hiányosságok. A hátrányos helyzetben levő ta­nulók megsegítése még nem minden iskolában vált élő programmá. Bár igazgatóink, nevelőink többsége ma már jól tudja, hogy a fizikai dol­gozók gyermekeinek támoga­tása sarkalatos politikai kér­dés is. Igen figyelemre méltó jelenség, hogy a lelkiismeretes pedagógusok nagy energiával fáradoznak a munkás-pa­raszt tanulók megsegítésén; e tevékenységüket leginkább a tanórákon fejtik ki. E téma­körrel függ össze a tehetséges munkás-paraszt tanulók útjá­nak figyelemmel kísérése, a pályairányítás, a pályasegítés nagyon fontos feladata. Mél­tánytalannak látszik a mun­kás-paraszt szülők gyerme­keinek anyagi, de főleg tanul­mányi okokból történő elbá­tortalanodása, továbbtanulást megtorpanása. Bizonyos körök még mindig nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy jó, ha a munkások, parasztok gyerme­kei folytatják szüleik mester­ségét. Természetesen ezztl az indítékkal kapcsolatban nem lehetnek ellenvetéseink, de ép­pen a társadalmi előrehaladás, az értelmiség minőségi feljaví­tása szempontjából szükséges a munkás-paraszt szülők te­hetséges gyermekeinek főis­kolákra, egyetemekre történő tovább juttatása. A munkás­paraszt szülők gyermekeinek tanulásával, illetve továbbta­nulásával kapcsolatban formái öltött néhány szélsőséges állás­pont is. Amint azt Amrskő Gusztáv, a városi pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője elmon­dotta, előfordul az olyan véle­mény is, miszerint a munkás- paraszt szülők gyermekei eleve tehetségtelenek. Arra is volt már példa, hogy az alig 2 ezer forintot kereső pedagó­gus perlekedőén tette szóvá, hogy a 4 ezer forintot kereső építőipari munkás gyermeke mennyiben tekinthető hátrá­nyos helyzetűnek. Ezek mind szélsőséges példák, de számol­ni, s vitatkozni kell velük* mert az a pedagógus, aki a szülők 4 ezer forintos kerese­tére hivatkozva, nem szívesen foglalkozik a jól kereső mun­kásszülők hátrányai gyerme­keivel, nincs tisztában a kát­rányos helyzet kritériumaival, ez esetben a környezet tudati állapotával, feltételezhető visz- szamaradottiságával. A nagy jelentőségű tanács­kozáson, természetesen más* jelentős kérdésekről is szó esett. Mi ezúttal a hangsúlyo­sabbakat emeltük ki. Szó volt még az országos tanár­hiányról, s Miskolc sajá­tos helyzetéről, arról a peda­gógus telítettségről, amelyen a pályázati rendszer sem tud lendíteni. Miskolcon gondot okoz a most végző tanárok el­helyezése. Szó volt arról is* hogy ne csak az osztályfőnöki órákon érvényesüljön a neve­lés-központúság, hanem más tantárgyak esetében is. A ta­nulók gondolkodásra, önálló témakifejtésre történő nevelése minden tantárgy keretébe be­lefér. Mint ismeretes, az érettsé­gi vizsgákról szóló vita több fórumon áthullámzott. Az érettségi teljes elvetésének gondolatát még inaguk az ér­dekeltek sem támogatják. A módosításokat viszont többen szorgalmazták. Mint isme­retes, az érettségi ma sem kötelező, de mivel minden munkaügyi jogosítás érettségi­hez kötött, ezért természetes* hogy mindenki leérettségizik. Az esetleges munkaügyi jogo­sítás finomítása lehetővé ten­né azt, hogy érettségivel, vagy a négy évről szóló bizonyít­vánnyal helyezkedjenek el a tanulmányukat befejező diá­kok. Ez esetben az érettségi értéke megnövekedhetne, mi­után e ludásszint-vizsgára, fel­tehetően, a kvalifikáltabbak jelentkeznek. Az iskolaigazgatók tanévzá­ró tanácskozása több új erede­ti iskolapolitikai gondolattal zárult; ezeknek tettó alakítá­sa a jövő tanév feladata lesz. Párkány László Waldeck Rochef nyilaik ozat a Waldeck Rochet, az FKP fő­titkára csütörtökön este a Monte Carlo-I rádióban nyilat­kozott. Megállapította, hogy elsősorban a Francia Kommu­nista Párt nyugodt és határo­zott magatartásának kösizön- hető, hogy Franciaországot nőm rántották be az elmúlt hetekben egy véres kalandba. Az FKP aktívan támogatta a városi és falusi dolgozók köve­teléseit és törekvéseit, de kez­dettől fogva elítélte az úgy­nevezett „forradalmár” csopor­tok provokációit, amelyek a gauileista kormányzat kezére játszottak és előkészítették a talajt egy esetleges katonai diktatúra bevezetésére. Waldeck Rochet ismételten hangoztatta, hogy az FKP a gauileista párttal ellentétben — nem követeli egyedül a maga számára a hatalmat, ha­nem egyszerűen csak az őt megillető helyet a demokra­tikus egysógkormán y ban. A gaulleisták most fenyegető rémképeket festenek a kor­mányban való kommunista részvétel lehetőségeiről. A francia dolgozók és demokra­ták azonban jól tudják, hogy a múltban is, amikor a kom­munisták részt vettek a kor­mányban. fontos követelések kielégítését segítették elő és bizonyítékát adták annak, hogy jól ismerik a nemaet igazi ér­dekeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom