Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

ffíerda, 1967. március 1. ESZAKMAGYARORSZÁG Képeslapok — életünkről Ezekkel és sok más „beszédes” adattal ismerkedhet meg az érdeklődő egv másik kiad­ványból. Tájékozódhat a tan­erő és a tantermek számának növekedéséről, a diákotthonok­ban lakók számának alakulá­sáról, az újságolvasók, a rá­dióhallgatók, a televíziónézők számának növekedéséről, a könyvkiadás fejlődéséről, a színház, a mozi és a múzeum- látogatók számának gyarapo­dásáról. Megtudhatja, meny­nyit áldoz államunk a tudo­mányos kutatásra, egy 8 évig tanuló általános-, egy 4 évig tanuló középiskolás, egy 5 évig tanuló egyetemi, vagy fő­iskolai hallgató képzésére, sőt, azt is, hány sportlétesít­mény. hány sportegyesület, hány versenyző van hazánk­ban, hány világ- és Eurúpa- bajnoki és hány olimpiai ér­met szereztek a magyar ver­senyzők 1961—1963 között... „ÍGY ÉLÜNK Ml..." A harmadik „képeslap" a lakosság foglalkoztatottságáról, pénzbevételéről, a munkások és alkalmazottak reáljövedel­méről, a társadalmi gondosko­dás körébe tartozó szociális juttatásokról, a lakásépítkezé­sekről, a lakosság egy főre ju­tó fogyasztásáról, a tartós fo­gyasztási cikkek 1000 lakosra jutó állományáról, az élelmi­szer-forgalomról, a takarékbe­tét állomány nagyarányú nö­vekedéséről, az utas- és üdülő- forgalomról nyújt áttekintést. Egyetlen adat belőle: 1965-ben kerek 3 milliárd forinttal több nyugdíjat fizetett ki államunk, mint 1960-ban ... „A DOLGOZÓK VÉDELMÉBEN" Ez a kiadvány tulajdonkép­pen az előbbi képeslap mellé kívánkozó adatokra hívja fel az érdeklődők figyelmét: a társadalombiztosításba bevon­tak számának ugrásszerű meg­növekedésére — gyakorlatilag általánossá válására, a kifizetett táppénz összeg nagyságára (1961—1965 között 10,1 milliárd forint!) Az egészségügyi és más szociális célokra, a dol­gozó ember életének, egészsé­gének védelmére fordított óri­ási összegekről, a párt és a kormány szociális-politikájá­ról, megvalósított és tervezett intézkedéseiről nyújt átfogó képet * Sok adat, tény valóban is­merős. Találkoztunk mór ve­lük korábban is. Nemrég pél­Űj magyar találmány A szén-, olaj-, érc- és vízfeltárásoknál előforduló üzem­zavarok gyors helyrehozásához nyújt, segítséget egy új magyar találmány, a Patkós-féle fúróméter. A beren­dezés az ilyen kutatófúrásoknál minimálisra csökkenti az állásidőket. dául a IX. pártkongresszus 9s az országgyűlés fórumán, a Statisztikai Hivatal jelentései­ben, kormányrendeletekben és a szóban forgóhoz hasonló, más kiadványokban. Mégis na­gyon hasznos, a fontosabb té­nyek, adatok áttekintésére ki­tűnően alkalmas, praktikus képeslapok ezek. Jó lenne, ha mind több választópolgár át­nézné. mielőtt az urna elé lép. Csépányl Lajos 240 millió forint nyereségrészesedés a könnyűiparban A Könnyűipari Minisztéri­umban befejeződött néhány vállalat mérlegbeszámolójának felülvizsgálata, s ahol jóvá­hagyták a tavalyi munka eredményét tükröző gazdasági mérleget, ott megkezdődhet a nyereségrészesedés kifizetése. Áz plsők között osztják ki a nyereségrészesedést a győri Richards-gyárban és a Ken­der-Jutában. A mérlegbeszámolók felül­vizsgálata március végén feje­ződik be. A számítások szerint az ed­diginél valamivel több nyere­ségrészesedéshez jutnak a könnyűipar dolgozói. Az előző évben kiosztott nyereségrésze­sedés átlagosan 18 napi bér­nek felelt meg, s összesen 226 millió forintot fizettek ki. Az idén az előzetes adatok sze­rint ez az összeg mintegy 240 millió forint lesz. születések szama csak az ará­nyokban jó — és nem a meny- nyiségben ...) összehasonlítás­ként néhány év aránya: 1954- ben 21 születés, 10 halálozás. 1958-ban 18:14, 1964-ben 25:11, 1966-ban 35:12. — És most? — Sóira nem szültek any- nyian, mint ez évben fognék — mondja Négy esi Bertalan- né vb-titkár. * A statisztika szaraz tudo­mány, és csak azoknak eleve­nedi k meg, akik kelló tiszte­lettel, szeretettel közelednek hozzá. Manapság egyre többen vonzódnak a statisztikához. Ez természetes is, hiszen sok-sok „szépbeszedet" helyettesíthet s maga erejével. Mert a számok könyörtelenül árulkodnak — és győznek, ha győzhetnek, Radostyán esetében is * számokat hívom segítségül. Elöljáróban: több helyen panaszkodtak, hogy a környé­kén ez a falu a legügyesebb község. Ez ári jelenti: vezetői minden segítséget megszerez­nek, hogy növekedjék és szé­püljön Radostyán. Nem tudom, hogy ez mennyire lehetséges így. ebben a titokzatos fonóé­ban. Ám annyi bizonyos, hogy Radostyán sokat fejlődött. A felszabadulás után már hidat építenek, igaz. ehhez mintegy 30 ezer forintot maga a falu lakossága gyűjt össze — terményben. A következő le* pés: három lépcsős vízlevezető gát építése, ezzel védekeznek az erózió ellen. A munkákra 60 ezret költenek — a fele itt is társadalmi munkából készül. Kiköveztettek mintegy 150 mé­teres útszakaszt A költségek egynegyede: társadalmi mun­ka. A belvizek levezetését át­ereszek építésével oldják meg. Háromból egy szintén a köz­ség lakóinak összefogásából épült. Érdekes, hogy ebben a köz­ségben alig épült valami, ami­hez a lakók ne járultak volna hozz;) társadalmi munkával Pásztorlakás, útkövezés, híd­építés. művelődési otthon épí­tése (itt kereken 100 ezer fo­rint a társadalmi munka érté­ke!) stb. — a radostvániak nem sajnálják a fáradságol j Ügy latszik, tartják azt a köz­mondást hogy „Segíts maga­don — az isten is megsegít!" Persze, ebben az esetben a járási és a megyei szerveket kérik a segitésre. A völgyben azonban nehe­zebb problémák adódnak mos­tanában. És itt bizony elsősor­ban maguknak a Pitypalatty völgyieknek kell segíteni on- magukon. Baráth Lajos Következik: Az Adrián te­tején. A közöletek ingatlanvásárlásain)! további szélesítését kívánják. Az új gazdasági mechanizmus megköveteli a gazdasági szer­vek önállóságát, s ennek az ingatlanvásárlásokban is je­lentkeznie kell. Ennek érdeké­ben — a javaslat szerint — a döntési jogköröket az uj me­chanizmus irányelveinek szel­lemében újra kell szabályoz­ni. Az ülés többek között még egy sajátos körülményre hív­ta fel a figyelmet. Arra, hogy a falvak előbb-utóbb telítőd­nek szakemberekkel, orvo­sokkal. pedagógusokkal. A le­telepedést saját ház építéséhez kölcsönökkel, segítséggel is kell biztosítani. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező években erre is bőven nyílik lehetőség, s kialakul a mindenki számá­ra előnyös és helyes gyakoriak CSB Patkós László feltaláló a berendezés laboratóriumi pró­báját figyeli. /ge«, vagy nem? Megdöglöltek szegény kismalacok. Egyszercsak fajt a hasikájuk, addig fájt, míg kimúltak bele. Az állatorvos kiment Mikóházára, vizsgált, szétné­zett, s megállapította, hogy más baj nem lehet, csak a táplálék. Ez a megállapítás még nem lehet perdöntő, az azonban már elgondolkoztathatja az embert, hogy amikor a táp-etetéssel leálltak, a rejtélyes kór is meg­szűnt. Igaz. addig 45 kismalac került az áldozatok lis­tájára. Az intézkedés a lehető'„leggyorsabb" volt. Alig telt bele két hét, s a rossz tápot kicserélték, a vész meg­szűnt. Igen ám. de a veszteséget ki fizeti meg? Ebből len­ne a per, ha a bizonyítás olyan egyszerű lenne. Hogy egyszerű? Logikus? Nem kell mást tenni, csak annyit, hogy a megrágalmazott tápból mintát keli küldeni vegyvizsgálatra? Hogy majd a tudomány ere­jével mindenre egycsapásra fény derül? Ez a mikóháziaknak is eszükbe jutott, de. sajnos, lem sokkal jutottak előbbre általa. Elment egy min­ta a Miskolci Állategészségügyi Intézethez, ahol a vizsgálat megállapította: lehetséges, hogy a bajt a táp "kozta. Elment egy minta az Országos Állalogészség- igyi Intézethez, ahol a vizsgálat megállapította: nem "hetséges. hogy a bajt a táp okozta. Mit lehet már most tenni? A mikóházíak az iránt érdeklődnek, van-e Inter Mlategészségügyi Intézet a világon, mert azért, vala­hol vegyészeti kérdésben is ki kellene mondani az A-t, vagy a B-et! A. L nem 100 ezer Ft-ot útépítés­re. Még abban az evbe.i hat­van házhelyet kisajátít a ta­nács, és kifizeti az értékét — 200 ezer forintot. A következő években járdát építenek a Dózsa György utcában, s po­litechnikai műhelyt kapnak a gyerekek. A 180 ezer forint érték fele társadalmi munka, a másik fele — természete­sen ■— állami támogatás. 1963- ban bővítik és felújítják a hangoshíradót, aztán egy év se telik bele, állami hitelből tűzoltószertár épül. 1965: köz­ségfejlesztési alapból több mint negyedmillió forintért utakat, járdákat építenek, sőt 62 ezer forint jut a vízhálózat bővítésére. Ugyancsak a köz- ségfejlesztési alapból felújít­ják a művelődési otthont, ez csaknem 100 ezer forint ki­adást jelent, majd 80 ezerért pedagógus lakást vásárolnak. Eri „már csak” a Vámos és a RózSa utcai villanyhálózat bővítése követi ... Ezt egy szuszra elsorolni sem könnyű, hát még megter­vezni, pénzt keríteni hozzá és persze — kivitelezőt. Sajnos, felszabadulás előtti költség- vetést nem találtam, de az el­mondottakból megállapíthat­tam; nevetségesen keveset fej­lődött régen ez a falu. * A lakosok száma is ezt iga­zolja, hiszen Parasznya dup­lájára nőtt. Ez a növekedés ma sem tor­pant meg. Egyre több a szülés és egyre kevesebb az elhalá­lozás. (Az más kérdés, hogy a Csak győzze az ember jegy­zetelni. Es bár nem milliókról van szó. sok kicsi sokra megy, s mind megannyi megoldás egy-egy égető problémára, egy-egy büszkeség községen­ként, utcánként, vagy éppen az egesz Pitypalatty völgyben. Az elmúlt két évtized fejlő­dését jószerével lehetetlen fel­mérni. Hiszen ki tartja azt számon, hogy az új, több százezer forintot érő házakban mennyi értékű bútor van? És hogy milyen ruhákban járnak az emberek? Az új létesítmé­nyekről persze pontos statisz­tikát vezetnek a tanácsok, de a társadalmi munkák értéke nem minden esetben mérhető. Magáról a szándékról, annak erkölcsi értékéről nem is be­szélve. A parasznyai vb-titkár rub­rikák tömegével bizonyítja: községe óriásit fejlődött a fel- szabadulás után. Persze, ha­sonló hévvel bizonygatja mennyi mindenre jogosultak De hát ahhoz újabb milliók kellenének. Rövid számvetés. 1950: két közli id betonból állami hitelből, a Nyögő pata­kon. Két év múlva hangos­híradó, állami hozzájárulás­sal. 1956: vízhálózat, 2 millic forint a ráfordított összeg, í Kossuth utcában 400 métei járda. 1958: az orvosi rendele felújítása (nem a legsikere­sebb munka — valóban ú; kellene ide), a Rákóczi utcái' 600 méter járdát fektetnek le Egy év múlva, 1959-ben 100C forintot költ a tanács köny­vekre, 1960-ban 2000 és csak­Baraagilás a Pitypalatty völgyben •• III. I g yes fa Ivak Négyszínnyomású, négyszer taógy levelezőlap nagyságú, fényképekből, grafikonokból és — bizonyára mert a jóízű humor is az élet „tartozéka” •— néhány ötletes karikatúrá­ból ügyesen szerkesztett kiad­vány került kezembe a mi­nap. Az élénk színek s a ki­adványok címe is sejtette: Rgitációs segédeszközökről — 1,választási” kiadványokról Van szó. Egy kicsit legyintet­tem is — megértőén persze —, hogy buzgó szerkesztői ismert dolgokra akarják felhívni fi­gyelmemet. De azért átnéztem *— és egyre figyelmesebben, ínért akinek kezébe kerül, ne­hezen tudja megállni, hogy át He nézze —, s azt mondtam tnagamban: ügyes, praktikus bizonyos értelemben kötetnyi tanulmánnyal, vagy egy jól rendezett kiállítással felérő képeslapok ezek, életünkről, 6z elmúlt évek fontosabb vál­tozásairól és a közeli jövőről •— országos horizonton szemlé­lődve. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Szak- Szervezetek Országos Tanácsá­nak közös kiadványa a Kos­suth Könyvkiadó gondozásá­ban. „TEREMTŐ MUNKA" Ez a címe az egyiknek. A beruházások megoszlásáról, a •nemzeti jövedelem növekedé­séről és felhasználásáról, az ipari és a mezőgazdasági ter­melés alakulásáról — közte a Vegyipar, a gépipar és a vil- lamosenergia-ipar nagyará­nyú fejlődéséről —, továbbá külkereskedelmünk fontosabb irányairól és megoszlásáról tájékozódhat belőle az érdek­lődő összehasonlító adatok se­gítségével. Egybevetve találja második ötéves tervünk nagy Eredményeit, a harmadik öt­éves terv célkitűzéseivel, s az összehasonlítás egyértelműen érzékelteti hazánk jó ütemű. Szocialista fejlődését. Azt is, bogy további előrehaladásunk legfőbb biztosítéka a jövőben fe- a teremtő munka. „MŰVELT NÉP” Általános iskoláinkban az 1965—66-os tanévben 1 millió <13 ezer 500 gyermek és 61 ezer 500 felnőtt tanult. 407 Ezer 500-an folytattok közép­iskolai tanulmányokat. 166 Ezer 500-al többen, mint öt év­vel ezelőtt. 94 ezren jártok Egyetemre, főiskolára, kétszer Ermyian, mint az 1960—61-es tanévben. 172 ezer 400-an ré­szesültek szakmunkás-tanuló­képzésben, 38 százalékkal töb­bén, mint öt évvel ezelőtt. Az elmúlt évben több beje­lentés érkezett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. A bejelentések a közületi szer­vek ingatlanvásárlásaival ösz- szefüggő, nyugtalanító jelen­ségekre hívták fel a figyel­met. A NEB széles körű vizs­gálatot tartott, és a jelentés anyagát a tegnap, február 28- án, kedden tartott ülésén vi­tatta meg. Szűcs István elv­társ, a NEB megyei elnöke a vizsgálat, valamint az ülésen lezajlott vita alapján öröm­mel állapította meg, hogy bár előfordulnak formai és egyéb hibák, elítélendő esetek, de összességében az állami, taná­csi, szövetkezeti szervek fele­lősségteljesen, meggondoltan vásárolnak ingatlant magáno­soktól. Positiv és negativ jelenségek A vizsgálat megállapítása szerint az állami, tanácsi és a szövetkezeti szervek az in­gatlanok vásárlásával társa­dalmi és gazdasági gondokat óhajtanak enyhíteni, megolda­ni. A vásárlások alapján biz­tosítanak lakásokat az orvo­sok, a pedagógusok, a mező- gazdasági szakemberek részé­re. A kisipari szövetkezetek új üzemek, valamint a bedol­gozó hálózat kiszélesítésére, a földművesszövetkezetek pedig a kereskedelmi hálózat fej­lesztésére. vendéglátóipari és szállodai egységek kialakításá­ra használják fel. A több járásra kiterjedő vizsgálat azt is mutatja, hogy az ingatlanokat vásárló szer­vek általában nem sértették meg az előírásokat. Az ingat­lanokat a megyei Ingatlanköz­vetítő Vállalat sok jó > szán­dékkal és lelkiismeretesen ér­tékelte, s ezt egyéb szervek is ellenőrizték. így — egy-két eset kivételével — nem is nyílt lehetőség a társadalmi tulajdon megkárosítására. A vételek általában gazdaságo­sak. és a létesítményt a cél nak megfelelően hasznosítják. Egyes esetekben azonban elö- előfordul meggondolatlanság. Tokajban például pedagógus- lakás céljára vásároltak egy épületet. A cél szép, de az már kevésbé, hogy a 150 ezer forintos lakás átalakítására 190 ezer forintot kell fordítani. Ebből az összegből új, modern lakást lehetne építeni. Hasonló eset fordult elő Boldván, ahol művelődési házat akartak így létrehozni, de az épület a je­lentős átépítés után se felel meg a célnak. Javaslat A NEB-ülés megállapítása szerint a vizsgálat egy sor dologra, jelenségre figyelmez­tet. Mindenekelőtt arra, hogy a szervek jobban mérlegeljék, mennyire gazdaságos az adott épület megvétele, illetve nem olcsóbb-e új létesítmények megépítése? Sok példa az utóbbit bizonyítja. Van eset. amikor a venni szándékozók is tisztában vannak ezzel. Mi­ért teszik mégis? Ennek sok­szor a jogszabály merevsége az oka. Az, hogy bár az új olcsóbb lenne, de a különféle korlátozások miatt csak régi épület vásárlására költhetik a pénzt. Van. amikor ezt gazda­sági. illetve lakossági érdek is így kívánja. Nem mindegy, hogy például a földművesszö- vetkezeti bolt központi helyen fekszik-e, vagy sem. Az ülésen több olyan, fi­gyelemre méltó javaslat szü­letett. amelyek esetleg az in­gatlanvásárlásokkal kapcsola­tos új jogszabály alapját is képezhetik. A jelenlegi jog­szabályok rendszere nem min­denben felel rae^ a gyakor­latnak. Nem tesz például kü­lönbséget város és falu kö­zött, holott még falu és falu között is lényeges különbség van. Nem mindegy még a vá­sárlás szempontjából sem. hogy az adott helységet tovább fejlesztik-e, központi hellyé építik-e ki, vagy marad az eredeti színvonalán. Noha nagyobb önállóságot, biztosítot­tak például a KISZÖV-nek és a MESZÖV-nek, a mindennapi tapasztalatok az önállóság még

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom