Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-23 / 225. szám
4 ÉSZAKMAGTARORSZÁG Péntek, 1966. szeptember 23. Az élles hazáért Tudományos elmélkedés a négyszáz éves évfordulón mt égy kerek évszázad zú- J_Tjj dúlt el azóta, hogy az 58 éves Zrínyi Miklós horvát bán, Sziget várának főkapitánya és igazán maroknyira zsugorodott védő serege kirohant az égő várból, bele az ellenség fergeteges tüzébe, s ezzel a hazafias dicsőség legmagasabb csúcsaira emelkedve véste be nevét viharos történelmünk elévülhetetlen lapjaira. Négyszáz év, s ezalatt pontosan 334, különböző nyelven írt, s megjelent mű foglalkozott Sziget várával, s természetesen Zrínyi életével. A 334. mű most jelent meg a négyszáz éves jubileumra. „Szigetvári Emlékkönyv” címmel került az olvasók, elsősorban is a históriát boncoló kutatók kezébe. E műben megszólaltak más népek históriakutatói is, mindenekelőtt a két ellenpontról. Egyfelől Gökbilgin Tayyib török történész-tudós, más oldalról Georg Wagner, osztrák históriakutató, a salzburgi Egyetemes Történeti Intézet munkatársa értékelte és méltatta Zrínyit. Mindketten elfogultság, nemzeti hazabeszé- lés nélkül, a kivallatott történelem adta objektivitással mérnek és ítélnek. Gökbilgin professzor, amellett, hogy méltatja II. Szulejmán vitathatatlan hadvezér) tehetségét, ítéletet mond a hódítók fölött, s a hős emberi, hazafiúi nagyságában látja az igazságot. Georg Wagner, teljes mértékben elítélte Miksa császárt, az akkori Német-Kómái Birodalom urát, aki, bár Győr városa alatt táborozott, nem indult meg a török ellen még akkor sem, amikor megtudta, hogy Sziget vára a belezárkózott bánnal és harcosaival együtt halálos veszedelembe került. Miksa császár köny- nyen megadhatta volna a segítséget, hiszen hatalmas haderővel rendelkezett. A török és osztrák történész állásfoglalása — megkésve bár — csak megerősíti, mintegy hitelesíti a magyar történelemértékelő álláspontot. A négyszáz éves jubileum alkalmával megrendezett történelmi tudományos emlékülésen az összegyülekezett történészek azonban még mindig vitáztak. Nem a kirohanásban megtestesedett hősi tett magasztosságát vitatták, hanem Sziget elestének okait, s Zrínyi emberi kivoltát. Dr. Horváth Miklós hadtörténész alezredes, például, kijelentette, hogy Zrínyi Miklós súlyos hadászati hibát követett el, amikor bezárkózott Sziget várába. Zrínyinek ugyanis volt egy hadászati alapelve, amelyet. éveken át eredményesen erősített meg. A bezárkózás előtt mindig azt hangoztatta, hogy a törököt nyílt ütközetben, úgynevezett mezei csatákban kell megtámadni és legyőzni. Ezt az elvet megnyert ütközetek egész sora igazolta. Szulejmán ötödik hadjárata elől mégis kitért Zrínyi, várába zárkózott. Miért tette hát? A bezárkózás okát a történészek egy része Zrínyi feudális földesúri, oligarcha mivoltában látják. A bánnak ugyanis hatalmas, az Adriai-tengerig terjedő birtoka volt, rajta számos vár és kastély, a hozzájuk tartozó hajdúk, katonák és jobbágyok tízezreivel. Ö volt Horvátország ura, bánja, egyben a dunántúli területek katonai főkapitánya. Ez a rangja szabad választást biztosított számára. Nem kellett kötelezően, császári parancsra bezárkóznia a várba, sőt, az lett vőlna feladata, hogy Sziget védelmét helyettesére bízva, ő maga személyesen Babó- csa. Csurgó, Berzence és a többi vár katonáit összegyűjtve, oldalról támadja meg a törököt. Ez esetben, állítólag, elkerülhette volna Sziget pusztulását, saját életének feláldozását. Más feltevések szerint — s ez. nagyon hitelesneK tűnik — Zrínyi megsértődött, mert érdemei és vágyai ellenére a császár nem méltányolta sem földesúri, sem hadvezér! nagyságát. (Dédunokája, a költő Zrínyi Miklós ugyanígy járt az osztrák császárral.) Valamint azt is látta, láthatta Zrínyi, hogy a Győr alatt táborozó császár nem indul seregével az országba özönlő ozmán had ellen, pedig II. Szulejmán már 1566 tavaszán megindult minden addiginál nagyobb serege élén, hogy végérvényesen meghódítsa Magyarországot, majd az egész osztrák birodalmat. A kontinensen mindenki tudta már, hogy Szulejmán új hadjáratának célja kimondottan Bécs és Nvugat-Európa meghódítása. Zrínyi is tudta. A török július végén már Pécs környékén tömörült, s a császár még akkor sem cselekedett. Egyszerűen nem a magyar, hanem az osztrák területeket féltette, s feltehető, hogy arra számított: a magyarok elleni harcban meggyengült, esetleg elvérzett török sereggel könnyen elbánhat, akár Bécs alatt is. Lényegében pontosan ez történt. Szigetvár (s keleten Gyula) feltartóztatta a törököt, leölte a had igen jelentős részét, s meghalt a legfőbb vezér: Szulejmán szultán is. Elesett, sőt, elpusztult Szigetvár, Gyula, meghalt a hős Zrínyi, meg minden katonája, s a török sereg nem mert tovább menni. Az utolsó nagy hódító hadjárat Sziget falainál megakadt. A császár ezután nyugodtan vonulhatott vissza Bécsbe, Nyugat-Európa meg volt mentve, a szigeti hősök megmentették. És ez nem túlzás. Ezt Európa-szerte minden nép és minden kormány elismerte akkor, talán nem is érdemtelenül: a földrész hősévé kiáltották ki Zrínyit. Mindenütt ünnepelték és dicsőítették, csak éppen a bécsi udvarban nem. .,Még az ellenség is tisztelgett a hős levágott feje fölött. A bég ugyan karóba húzatta és közszemlére állította a rettegett ellenfél fejét, de húsz nap múltán a győri várkapitányhoz, gróf Salm Egonhoz vitette azt népes küldöttséggel, a győzők elismerését egyetlen mondatba sűrítve: „íme, átadjuk nektek a legmerészebb magyar fejét.” Győző ellenség aligha mondhat ennél többet, elismerőbbet a legyőzöttről. M iksa császár, aki éppen a táborban tartózkodott, úgy rendelkezett, hogy vigyék Zrínyi levágott fejét gyászkocsival Csáktornyára. A gyászmenet 1566. szeptember 29-én indult el Győrből, a fellegvár elől, száz vértes lovassal az élen. És a nép, a meggyötört, kiszolgáltatott magyar nép sorfalt állt a gyászút mentén mindenütt, Győrtől Csáktornyáig, s néma tisztelgéssel hajlottak meg, így adva végső tiszteletet Szigetvár hősének. Ehhez hasonló gyászmenetet csak egyet ismer a történelem. Az orosz nép honvédő hősének, Napoleon legyőzőjének, Kutuzov hadvezérnek holttestét vitték így haza lengyel földről, a harcmezőről, a nép némán tisztelgő sorfala között, Tiszta hős volt-e hát. Zrínyi Miklós? A valóban meglevő nagy vagyonáért, avagy a haza, a magyar és a horvát nép becsületéért áldozta életét? Könnyű erre a kérdésre megfelelni. Mégpedig egy másik kérdéssel, így: hány más, szintén dúsgazdag oligarcha, feudál-földbirtokos magyar úr harcolt úgy a török ellen, mint Zrínyi Miklós, hányán vállalták közülük a biztos halált, hányán osztották szét személyes kincseiket a katonák és szegények között, hányán szereztek dicsőséget a magyar nép szörnyű ellenségével vívott harcban? Egy kézen nem sok ujj van, de azon is meg lehetne számolni. .Túlzás tehát azt állítani, hogy Zrínyi Miklós önös érdekekért vállalta volna a hősi halált. Nyilvánvaló, hogy saját vagyonát, birtokait is féltette, de az is tény, hogy ha minden magyar nagyúr Zrínyihez hasonlóan harcolt volna a hódítók ellen — nem nyögött volna 150 évig a magyarság jelentős része török rabigát; nem pusztultak volna cl milliónyian, és nem viszik rabláncra fűzve Ázsia földjére a másik milliót. ziget ostromáról, támadásáról és védelméről, a kirohanásról, Szulejmán és’ Zrínyi haláláról számos korabeli krónika maradt ránk és még több legendás történet, amelyek nem véletlenül hatnak hitelesítő erővel négyszáz év múltán is. Ám minden krónika és minden legendásított történet azt bizonyítja, hogy Zrínyi Miklós igazi hős volt, a magyar és a horvát nép egyazon hőse,. • aki védve az oühont, élele fényét adta az édes hazáért. Szondiéi József S‘ V Még ha a főnök mondta is... Ay napok egyiiM. L.Iliillt kén a jy[is_ kaiéi Vízművek néhány dolgozója jelent meg az I. kerület 21-es és 22-es körzeti rendelőjének udvarán. A vízmérő órát akarták-e kicserélni, vagy csak leolvasni a fogyasztást — ez most nem lényeges. Elvégezték munkájukat, majd távoztak. Hanem, amit maguk után hagytak a helyszínen, azt még az is észrevette volna, aki be- húnyt szemmel halad el a kapu előtt. A vízmérő óra földbe süllyesztett aknájából kimert latyakot a kerítés elé öntözték, s aki a rendelőbe jött, otthagyta cipője talpának „térképnyomatát” a tisztára mosott rendelő és váró kövein. A néhány vödömyi sarat „gondosan” elhelyezték a kerítés belső oldalánál, hátid bűzölögjön, végtére is kinek' lehet e’k-ne kifogása," hogy egy egészségügyi intézmény udvarán ilyesmi csúfolja az egészségügyet! No, de ha már így történt, rendet kellene csinálni. S mivel a szenny eltakarítása nem tartozik kimondottan az egészségügy hatáskörébe, a rendelő dolgozói telefonon keresztül „interpelláltak” a Vízműveknél. Nagvon udvariasan közölték velük, hogy intézkednek. Bizonyára ennek az intézkedésnek egyenes követ kezménye volt, hogy mnsna.p ismét megjelent egy szaktárs a tegnapi brigádból, s óképpen szólt: — Mi a baj? Közölték vele kétségbevonhatatlan észrevé lel ei ke t, felsorolva, mi mindent hagytak úgy, ahogy hagyták. A szaktárs türelmesen végighallgatta a „kritikai megjegyzéseket”, majd így szólt: — Azt mondta a főnök, hogy egész nyugodtan hagyjam ott, ahol hagytam. így természetesen már más a helyzet! Ha egyszer a főnök mondta ... ilyenképpen az is érthető, hogy a tói folyamán miért öntözték a kapu elé az aknából kimert vázét, amely rögvest jéggé fagyott. Ha valaki ki akarta volna törni lábát, hát itt törje ki, a rendelő előtt. Csak kiált egyet, s nyomban ■megjelenik a -fehérköpenyes osztag. Kötelessége! Mindenkinek tudnia kell kötelességét! S in mér erről van szó; na mar .megmondom. kissé kétlem, hogy az említett főnök ilyesféle kötelességre buzdítaná munkatársait... Ha viszont mégis ő osztogatna ilyen utasításokat, akkor más a helyzet. De csak az indítóok tekintetében. Mert a tényen ez sem változtat .. „ (csala) Gyorsíró- cs ocjiíróvcrscny Miskolcon Az országos gyorsí ró- és gépíró-versenybizottság október 15-én, szombaton délután 2 órakor tartja meg Miskolcon, a Palóczy utca 7. szám alatti Gépíró- cs Gyorsíró Iskolában a dolgozók őszi gyorsíró- és gépíró versenyeit. Gyorsírásból 150-től háromszáz szótagig terjedő sebességű diktátumok lesznek. Gépírásból a hagyományos 15 perces másolási versenyen kívül az idén először 10 perces hibátlansági versenyt is rendeznek. A nevezéseket i versenyfo- konként 2 példányban kell beli ü' deni a versenyfcJelős címére: Miskolc, Palóczy u. 7. rabja Romániában mint nagyobb községekben vendégszerepelt Többek között bemutatta Tabi László Most majd elválik című színmüvét is. te a szomszédos népek barátságát. A Bodrog Táncegyüttesnek sikerült meghódítania a fesztivál közönségét. A fesztivál lük lében markáns vonásokkal bontakozott ki az együttes önálló arculata, ami egyaránt dicséri mind a táncosok, mind pedig a vezetők mesterségbeli tudását, alkotókészségét. A sárospataki földműves- szövetkezet becsüli az együttest, s ez jelentős anyagi támogatásban is kifejezésre jut; eddigi kiemelkedő művészi sikereik azonban nagyobb társadalmi megbecsülést és figyelmet érdemelnének. Dr. Gutter József, Sárospatak Tahi László színd.n A Kolozsvári Állami Magyar Színház a napokban Brassó és a Maros Magyar [Autonóm tartományban, valaA sárospataki Bodrog Táncegyüttes Szlovákiában A sárospataki Bodrog Tánc- együttes az elmúlt hónapban igen nagy sikerrel szerepelt Esztergomban az I. Országos Földmúvesszövetkczeti Táncfesztiválon. Röviddel utána a Kelet-Szlovák Táncfesztiválon gyarapították sikereik sorát, s hamarosan olaszországi vendégszereplésre készülnek. Az együttes magva a tanítóképzőből és egyéb, kisebb tánc- együttesek tagjaiból adódott. Sípos György vezetésével 1954-ben alakult meg, mint a helyi • fö'.dmúvesszövet.kozet táncegyüttese, amely azóta, bár sok személyi változással, igen sikeresen fejlődött. Néhány tagja kezdettől fogva lelkes részvevője a csoportnak. Elkísértem az együttest csehszlovákiai útjára, illetve a VII. Kelet-Szlovák Táncfesztiválra. A Bodrog Táncegyüttes szeptembr 10-én mintegy 2000 néző előtt lépett szabadtéri színpadra Vranovban. Másnap, a fesztivál programjának megfelelően, Michalovco- | ban lépett fel több mint 3000 néző előtt. A műsor, amelyben Sípos György Nyírségi párosa, Molnár István Tápéi tánca, Kapuvári verbunk és csárdása, valamint Náfrádi Pánt- likázója szerepelt, igen nagy sikert aratott, szinte szenzáció erejével hatott. A patakiak műsora jelentős mértékben segítette a fesztivál célját, azaz a különböző nemzetiségű táncok egy csokorban történő bemutatásával tovább erősítetA Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig.) Borsodi hangosújság. Tudósítóink jelentéseiből. Gyenge termés volt erdei gyümölcsökből. l.egújabb lemezünk. Üzemi párttitkár a mikrofonnál. Kulturális krónika. A hétvége megyei sportműsora. A dzsessz kedvelőinek. A Múzeumi ígéretes borsodi programjából ségben műemlékvédelmi ülés lesz. Ekkor nyílik meg a már : említett műemléki kiállítás. Ezt követően tartja rendkívüli tanácskozását a műemléki albizottság. Ezen az idegen- forgalom és a műemlékvédelem kapcsolata, illetve a kap- ■ csolat hasznosítása, a miskolci városmagkutatás eredményei, a műemlékvédelem távlati terve, valamint a Borsod megyei skanzen-léte ütés kérdései szerepelnek témaként. Ezt kö- vetően október 21-én Sátoraljaújhelyen lesz műemlékvédelmi ülés, amelyen a helyi műemléki albizottság munkáját, a sátoraljaújhelyi volt Balos kolostor hasznosítását, a sárospataki műemlékvédelmi helyzetet és az alapítandó sátoraljaújhelyi múzeum kérdését vitatják meg. Végül megemlítem, hogy a Múzeumi Hónap alatt több érdekes előadást szerveztünk Miskolcon, Özdon, Mezőkövesden, Szent- Istvánban, Borsodivánlcán, Tardon, llejókeresztúrban, valamint Kelemérben. Ezeknek az előadásoknak részletes rendjét piaivá to kon és műsorfüzetekben fogjuk közölni megyénk közönségével. Gazdag programot ígér az idei Műzeymi Hónap. Borsod megye új kiállításokkal, új, kis múzeummal gazdagszik. Az előadások, a helytörténeti kutatás újabb eredményeinek publikálása, nemkülönben a bemutatandó múzeumi anyagok bizonyára igen hasznosan szolgálják majd szőkébb pátriánk, Borsod megye jobb megismertetését mindenkivel, aki a megye és környezete múltja, jelene, vágj' éppen jövője iránt érdeklődik. (hm) 1 Üj magyar film bemutatója a Megyei Művelődési Házban repeit Krencsey Mariann, Kállay Ferenc, Dómján Edit, Sinkovits Imre, Dayka Margit és Zenthe Ferenc alakítják. A kialakult szokásoknak megfelelően a vetítés után meghívott közönség részvételével ankétet rendeznek a filmről, amelyet ez alkalommal Karsai Kulcsár István, a Filmtudományi Intézet munkatársa vezet. A Megyei Művelődési Ház színháztermében holnap folytatódik az új magyar filmek' előzetes bemutatásának sorozata. A pénteki, este 6 órakor kezdődő vetítésen A férfi egészen más című új magyar filmalkotást láthatják a miskolciak. A napjaink morális témáit boncolgató filmet Fejér Tamás rendezte, főbb szel továbbra is megtekinthető kis . kamarakiállításunk. Kimondot: tan ez alkalomra rendezzük ■ meg a múzeumban az új ré■ gészeti szerzemények, é$ a ■ múzeumi vetélkedő pályázati ■ anyásának bemutatását, októ• bér 30-tól kezdődén a Megyei Művelődési Házban a vallási történeti kiállítást, a MTESZ- székházban a megyei műemléki kiállítást, Szendrőn megnyílik a Festőház Múzeum, ■ amely az egykori vár és a he• lyi kékfestő ipar történetét mutatja be, Tokajban pedig halászati és vadászati, valamint a környéket bemutató fotókiállítást rendezünk. A mezőkövesdi Matyó Múzeumban, mint már az Eszakma- gyarország hírt adóit róla, tardi és szentistváni anyaggal bővül a matyóvidék anyaga. — Hallhatnánk az új kiállításról bővebben? — Az Utazás helikopterrel légi felvételeket mutat be. Hatvan nagyméretű legifény- képen kell a pályázóknak a világ és hazánk egyes tájait, műemlékeit felismerni. Megadott kérdésekre kell a pályázóknak felelniök. A történelmi, földrajzi, gazdasági, műemléki és világpolitikai kérdésekre adott helyes válaszokkal lehet részt vonni a pályázaton, illetve a múzeumi vetélkedőn. Az első díj 1000, a második 700, a harmadik díj 500 forint. A felsorolásban említettem a vallástörténeti kiállítást, ez a Megyei Művelődési Ház. a Múzeumi Ismeretterjesztő Központ, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztálya és a Herman Ottó Múzeum közös rendez- vénve, amelyet Jakó András. az SZMT vezető titkára nyit meg október 30-án. Témáját már a címe tartalmazza. A szendrői festőházban nyíló kiállítást Lukács János, a Szendrői községi Tanács vb-elnöke nyitja meg. ugyancsak október 30-án, s ezzel megyénk múzeumi hálózata, illetve kiállításainak sora igen gazdag anyaggal sza~ -odik. Ttt említem meg, hogy újiárendez- zük Szépbe lom ban a Kazinczy Mauzö' curn ban is a kiállítás anyagát. MiiemleliTcdelmi lamimko/asok — Milyen egyéb rendezvények lesznek még a Múzeumi Hónap idején? — A műemlékvédelmi napokat kell megél ítenem elsőként. Miskolcon a Megyei Múzeumi Szervezettel és a MTESZ-szel egyetértésben október 17-én a MTESZ-helyiA Múzeumi Hónap rövid idő alatt hagyománnyá vált, Október ez évben is ennek jegyében zajlik, és Borsod megye múzeumai, a múzeumokhoz kapcsolódó testületek, intézmények egy sor figyelemre méltó rendezvénnyel színesítik ezt az időszakot. A miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatóját, a Megyei Múzeumi Szervezet vezetőjét, Komá- romy Józsefet kértük meg, tájékoztasson a Múzeumi Hónap legfontosabb borsodi eseményeiről. Tndoináiijoi ülésszak — Elsőként a Múzeumi Hát- nap megnyitását, illetve az azt jelentő tudományos ülésszakot említem — hangzik a tájékoztatás. — Október 3-án, hétfőn délelőtt a Herman Ottó Múzeum földszinti előadótermiben a megyei tanács, a Hazafias Népfront, a Megyei Művelődési Ház, a TIT, a Magyar Történelmi Társulat megyei csoportja, és természetesen a múzeum rendezésében tudományos ülésszakot tártunk, amelyet Szebcni Győző, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetője nyit meg, majd Rúzsát Lajos Lokálpatriotizmus és város tör té nett rás. Deák Gabor A helytörténet-írás Borsod megyében a felszabadulás óta, Zádor Tibor pedig Helytörténet-írás és ismeretterjesztés címmel tart vitaindító előadást. E tudományos ülésszak keretében a Magyar Történelmi Társulat megyei csoportja közgyűlést • tart. Ugyancsak ez alkalommal hirdetik ki az idei néprajzi és helytörténeti pályázat eredményét. — Milyen kiállítások láthatók a Múzeumi Hónap ideje alatt? Újabb kiállítások — Látható valamennyi állandó múzeumi kiállítás, így a Herman Ottó Múzeumban Megyénk története 1919-ig, újabb szerzeményekkel kibővítve. Ugyanitt látható az Utazás helikopterrel című kiállítás anyaga. Nyitva tart a lillafüredi Herman Ottó Emlékmúzeum, a'1 tokaji Helytörténeti Múzeum, a mezőkövesdi Matyó Múzeum, Széphalomban a Kazinczy Emlékmúzeum, a kelemért Tompa Mihály Emlékmúzeum, a heiőke- resztúri Helytörténeti Múzeum, valamint Miskolcon az Állami Áruház kirakatában
