Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-26 / 201. szám

2 ivS'ÓAKMAfiV AKOR.R. Fentek, 1966- augusztus ?&• De Gaulle útra kelt... Horogkereszt és fajüldözés Az AF jelenti: Chicagóban Lincoln Ituckvcll, az amerikai fasiszták vezére 1500 tana ti- kük fajgyűlölő részvételével gyűlést tartott. Kifejtette, hogy fegyveres erővel Is meg kell akadályozni a faji integráci­ót. Később fasiszta suhantok horog kereszteket mázoltak há­tak és templomok falaira. A hír bejárta a világsajtót. A felháborító és döbbenetes események elemzéséhez azon­ban alapot nyújt, ha rövid pillantást vetünk a történelem krónikásának tárgyilagos fel­jegyzésére! hogyan és miként alakult a „néger kérdés” az Egyesült Államokban? Időpont a XVIII, század ele­je. A színhely Liverpool. On­nan és más nagy angol kikö­tőkből tucatjával Indulnak út­nak a rabszolgakeresUedök hajói, Afrika partjai felé tar­tanak, ott szedik össze a „fe­kete elefántcsontot”, így ne­vezték akkor a néger rabszol­gákat, majd átszállítják őket Amerikába, Egy év alatt több mint százezer rabszolga került ki ily módon az Újvilágba. Sokan még útközben elpusz­tultak: megtizedelte őket a Í irvány és a rabs/.olgakeres- edők állati kegyetlensége. Időpont) 18(13. Színhely: az Egyesült Államok. Abrahám Lincoln az elnök. Napvilágot lát a dekrétum, a rabszolgák felszabadításáról. Két évvel később ezt az Egyesült Álla­mok alkotmányába Is beiktat­ják, mondván, hogy Amerika minden állampolgára egyenjo­gúságot élvez! Azután tovább peregnek az évek és Lincoln nemes eszmél csak papíron maradnak, fme a bizonyíték; az. amerikai Legfelsőbb Bíró­ság csak tizenkét évvel ezelőtt adta ki a „végrehajtási uta­sítást", amikor kimondta, hogy érvényesíteni kell az is­kolai Integrációt, Ennek elle­nére is csak minden tizenha­todik néger gyereknék sikerült bejutnia a fehérek iskoláiba de ennél Is csúfosabban meg­bukott a gazdasági integráció hiszen a szíttesbőrú dolgozol: átlagbére 1050-ben a fehérei: átlagának öl százalékát tette csak ki és ez az arány Is 3i százalékra csökkent napja­inkig ,,. Hol keressük az események Illetve a középkori elmaradott­ság rugóit. Ismét a kapitalista társadalom, s a politikai hely­zet alakulása ad magyarázatot ßs arra is választ kapunk hogy ml bátorítja fel az ame­rikai fasisztákat? Iloekwel náci nagygyűlést tarthatod Chicagóban és tehette ez; azért, mert tudja, bogy a ha­talom képviselői is azokai gyűlölik, akik ellen fegyvere, fellépésre uszít. Ahhoz serr kell különösebb politikai éles­látás, hogy bárki felismerje: a; Egyesült Államokban a legfel sőbb síkon is a szélsőjobb­oldali elemek váltak hangadó­vá. Ez elsősorban annak ktt vetkezniénye — és ez ok é> okozat összefüggése —, bőgj Washington kifejezetten fa slszta jellegű kalózhábnrú folytat Vietnamban. Az Igaz­ság pedig oszthatatlan. Neu állítjuk, hogy a Fehér Hás urat szándékosan támogatnál Rockwell! és fasiszta bandá­ját, ezt egyszerűen azért neu teszik, mert ők óhajtanak c Hatalmon belül maradni Ugyanakkor elkerülhetetlen hogy azok, akik hitleri min tára nap, mint nap a népir tás bűncselekményét küvctil el Ázsiában, ne élesztgetnél a fasizmus tüzet Amerikában Thomas Jefferson, az F.gye sült Államok egyik elnöki mondotta: „Amikor látom : fajüldözést hazánkban és ar ra gondolok, hogy van igaz ság a földön, reszketek ha­zámért.” Mit szólnak dhhez az USA mai urai? Sümegi Endre Jobboldali tiltakozás Sukarno kijelentései ellen Az ideiglenes népi tanács­kozó kongresszus csütörtökön a djakartai sportcsarnokban zártkörű megbeszélésre ült össze. A parlamenti ülésen napirendre tűzték Sukarno el­nök augusztus 17-i beszédének megvitatását. Az ülés. azonban rövid idő mülva megszakadt, mert az épület előtt összegyűlt jobb­oldali diákok, mintegy ötez­ren, áttörték a rendőri -kor­dont és behatoltak a sport- csarnokba. A diákok képvise­lői petíciót adtak át a parla­menti vezetőknek, tiltakozva Sukarno kijelentései ellen. Az AFP Kuala Lumpur-i hí­rében a malaysiai miniszterel- nökhelvettes legújabb megnyi­latkozását ismerteti. Tun Ab­dul Uuzak kijelentette, hogy kormánya nem kéri Angliától a malaysiai—brit katonai szer­ződés módosítását és kívána­tosnak tartja, hogy az angol csapatok Malaysiában marad­janak. Az angol katonaságot csak Sabah-ból és Sarawak- ból vonják ki. KeUkonen Moszkvába érkezett Kekkemen finn köztársasági einök csütörtökön külőnrepü- lőgépen Moszkvába érkezett. A szovjet kormány meghívá­sára Kékkőmén a Szovjetunió­ban tölti szabadságát. A repülőtéren Koszigin, 'A _ Minisztertanács elnöke és j más hivatalos személyiségei* l fogadták a vendéget. Befejezte munUáját a leszerelési értekezlet A genfi nemzetek palotájá­ban csütörtökön tartotta meg 286. és egyben utolsó ez évi ülését a tizennyolchatalmi le­szerelési bizottság. A bizott­ság tagjai jóváhagyták az ENSZ-kozgyülés őszi ülés­Napi postánkból A mi fiaink idejükön túl vettek részt » munkában, amelynek irányí­tásában Tóth István és Kovád Gusztáv Járt elöl. Az utca lakóinak lelkei munkája eredményezte, hogy 300 mél er helyett 900 métef járdát tudtak megépíteni — tudósit levelében Anderkí Sándor, A Patyolat Vállalat címére Március 19-én a 5239 szi-* mii átvételi jegyzéken egy kis­kosztümöt adott be tisztításra és átfestésre n Patyolat Vál­lalat sátoraljaújhelyi fiókjá­ba Tóth Julianna nyíri lakos. Az átvételi jegyzéken négv hétre ígérik á munka elké­szítését. Már nem négy hét, hanem négy hónap Is elmúlt, S hiúba volt, több alkalommá! érdeklődni, a válasz, ez volt; „még mindig nincs készen”' Legutóbb aztán tudomására hozták, hogy nem is találják a ruhát, tehát elveszett. Az utánajárás nemcsak időmbe, hanem költségembe IS került, s most már fogytán * türolmem, nem tudok tovább várnt — írja levelében Tóth Julianna. A sok bosszúsáS után szeretném végre meg­tudni, hogy n közelgő őszre , lesz-e kiskosztümöm. Zsófi haragszik írta: Szubó Sándor t man. Természetesen szívesen segít az ember, ha módja van rá. Egy dologban, ez pedig az idegen valuták beváltása, este 7 óra után nem lehet segíte­ni. Miskolcon a térképeken is Jelölt Avas szállóban lehet pénzt beváltani. Es itt kezdőd­nek a problémák, mert ott, sajnos, nem egyszer kifogy a készlet, s így nem tudnak vál­tani. . Kellemetlen színfoltja ez idegenforgalmunknak. Változtatni kellene ezen mihamarabb. Ha az IBUSZ, vagy a bank este nem is tart nyitva, az Avas szállóban éj­jel-nappal kellene pénzt vál­tani. Úgy gondoljuk, ezt meg kellene tenni városunk é* egy­re növekvő idegenforgalmunk érdekében. Járdaépítés Tí'reálon Miután a községnek majd­nem minden utcájában var már járda, ideje volt, hogy f tő utca Szerencs felé csősza­kaszán is elkészüljön. A köz­ségi tanács adta az anyagot az utca lakói pedig társadal­mi munkában, lázas igyeke­zettel építették a 120 centi­méter széles járdát. Sokan t hajnali és az esti órákat fel­használva, hivatalos munka­Iski Antal cigándi levele­zőnk arról ír, hogy községük­ben egy katonai alakulat tar­tózkodik, amelynek tagjai már az első naptól kezdve keres­ték a kapcsolatot a község és a termelőszövetkezet vezetői­vel, a község lakóival. Öröm­mel írja, hogy néphadsere­günk fiai értékes kultúrmun- két végeznék a faluban. Egy­más után szervezik a község vezetőivel és KlSZ-fiateliai- val karöltve a műsoros ren­dezvényeket, tornabeniutatót, barátságos labdarúgó mérkő­zést és saját zenekarukkal szó­rakoztató műsorról is gondos­kodnak. Katonáink — írja le­velében Iski Antal — öntuda­tos. fegyelmezett magatartá­sukkal, segítőkészságükkal méltán kivívták községünk lakóinak szeretetét, megbecsü­lését. Szívesen gondolunk n j- hadswegünk fiaira. Wé^n forgalmú tik erdeijében Az I-(M számú postahivatal­ban dolgozom — írja levelé­ben Török István. — A külföl­diek gyakran térnek be ide Ügyes-bajne dolgaikban felvi­lágosításért, vagy segítségért. rom napot tölt, és megszűrn­él egy francia nukleáris iegy- n;rkisérletet, Tizenkilenc na­pos távoliét után, szeptem­ber 12-éu tér vissza Párizsba. A francia államfő és kísérete összesen 50 órát tölt majd a evegöben és 43 500 kilométert tesz meg. A nemzetközi hírügynöksé­gek élénken kommentálják Jje Gaulle vllágkörüli utazá­sát. De Gaulis környezetéből szerzett értesülések szerint, az elnök mjnüent nyíltan fog mondani, amit a vietnami há­borúról gondol. Párizsban ar­ra számítanak, hogy komo­lyan figyelmeztetni fogja az Egyesült Államokat: konkrét lépésekkel teremtse meg a béketárgyalások feltételeit. Az elnök utazását kommen­tálva a francia lapok elsősor­ban a kambodzsai látogatást emelik ki. Biztosra veszik, ht>gy a tábornok, aki szovjet- unióbeli útja óta nem hallatta szuvát az amerikai eszkaláció miatt egyre veszélyesebbé vá­ló vietnami konfliktus ügyé­ben, a háború tőszomszédsá­gában elmondani tervezett szeptember elsejei Phnom Penh-j beszédében részletesen kifejti majd véleményét eb­ben a kérdésben. Djlboutiban tüntetők fogad­ták a francia elnököt. Ahogy leszállt az éjszaka, újabb tün­tető csoportok lepték el az ut­cákat, függetlenséget, szabad­ságot, a gyarmati uralom fel­számolását követelő röpcé­dulákat osztogatva a járóke­lőknek. Hivatalos körök véle­ménye szerint a megmozdulá­sokat az illegalitásban működő népi mozgalom párt (PMP) szervezte. Az idegen-légiósok kímélet­lenül rátámadtnk a tömegre, az első jelentések 13 sebesült­ről adnak hírt. U Thant Mexikóban U Thant ENSZ-főtitkár szer, dán este Mexico városba, Mexi­kó fővárosába érkezett. U Thant a repülőtéren közölte, hogy a megbeszélések az ENSZ-közgyűlés soronkövet- kező ülésének témáit, a viet­nami kérdést és a leszerelés problémáját érintikX majd. U Thant Mexikó után Chilébe látogat, majd szeptember 1-én New Yorkba vissza­térve közli, hajlandó-e vál­lalni újabb időszakra az ENSZ főtitkári tisztséget. De Gaulle először Djibouti- ba, Francia-Szomália-part fő- . városába repült Ezután Etió­piában tesz látogatást. Onnan Kambodzsába, Uj-Kaledőniá- ba és Uj-Hebridákra utazik. Ezt követően Tahitiban há­% De Gaulle francia köztánsa- •ási elnök csütöltőkön leg- gel 8 óra 50 perckor elindult háromhetes vilagkörüü útjá­ra. Francia államfő még so­hasem tett ilyen hosszú kül­lőid! utazást. v Alkotmányunk ünnepe alt halmával került sor Jósva.f községben az új, korszerű or voei rendelő és tűaoltószertá átadására. A mintegy százé*« forint értékű létesítményhez« lakosság, a községi tanács ér. a Hazafias Népfront helyi bt zottságánnk irányításával, il letve közreműködésével húsz ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá — írj« levelében Körlvélyi P. Kál inán. # Fíllöp László fényi levél­írónk a községben „motoron’ zenekarnak nevezett négj KISZ-fiatal, Nagymáthé At­tila, Tóth István, Opalkó Ist­ván és Horváth Gábor jó sze­repléséről ír, — Esténként szorgalmasan próbálnak ét szombaton, vasárnap a kör­nyező falvak KISZ-fintaljai szórakoztatják. Motorra rak­ják hangszereiket, s faluró’ falura járva, sok vidám esté' szereznek a fiataloknak. Sok szór nem tudják hová is men­jenek. annyi a meghívásuk Társadalmi munkás KISZ-ze- nekarunk megérdemli a dicsé­retet és köszönetünket — írj« Fülöp László. Bánrévéről Murányi Tibor i MOKEP Vállalatnak moné köszönetét, hogy filmszínhá­zuk részére így ekennek olyaf színvonalas filrríeket küldeni amelyek legjobban szolgálják az oktatást, a nevelést, a szó­rakozást, leginkább alkalma­sak a szocialista kultúra ter­jesztésére. örömmel ír róla hogy újra megnyílt filmszín­házuk nagyon Jó mozi gépet hangszórót kapott, s ez K hozzá fog járulni, hogy köz­ségük látogatottság tekint«* ében a második helyről «9 "lsére kerüljön az ózdi Járáac MDi re a házuk előtt Vad moz­dulattal kapta fel a zsákot, nekidöntötle a suroglyának, ■ mire a férfi mellé lépett, nud­le csúsztatta az útra. — Hagyjad, no nyúlj hoz­zá — kiáltott a férfira, aki; meglepetten hátrált, — Bevi-: szem én magam is. — Mi lelt most? — csodál- j koezott a férfi, ahogy rneghát- : i áit a harag vő asszony elől, j alti maga elé szorítva a zsá- i kot be sietett a kapun. így j csak a dudvától megtömöU | ponyuKl vihette utána. ; — Mórt nem hagytad kánt? i — szakította ki a kezéből. — > Nem szégyellod magod?! | — Nőm értem, Zsófi? Ml-: röl beszélsz? — erőltetett mo- J .soly röpködött a férfi arcán, ü — Már az iskolában Is olyan jj különös tudtál lenni ... ? — Te pedig levizsgáztál 1 előttem. így kell viselkedni 3 egy öregasszonnyal? S volt -j szíved elfogadni a pénzét? 3 — Hát... hát . . ezt veted j a szememre — hümmdgötl aj férfi. 3 — Igen. Mert szívességből jj semmit sem lennétek ... ^ Mondd: mir« vársz? Hozzamjj ón is a pénzt? íj A férfi ki som ford ált a H kapun. Zsófi, amikor j meghallotta a szekér- H zörgést, kisietett a kapuba, jj talán kerül valaki, akinek !j mindent elmondhat, mert jj úgy nyomja lelkét a gonosz- !j lég. De csak gyerekek futíká- jj roztak az utcán, behajtotta n Sj kaput, eszébe jutott a rá váró A sok munka, megindult a kam- 3 ra Irányába, s magához szó- Ü rított« a nehéz krumpliszsá- jj kot. | — Jól nézünk ki. ha mérj* sgy kis szívességért is pénzt. I várnak az emberek . .. Hová jj jutunk így? *— kapta fel a íj, bódogedényt s rohant az ud- ’j- varra, hogy me gá lesve az álla- | bokát. •* — Szabó néni mindjárt ott­hon lesz. — Mindjárt — bólintott az. A ezekér meglágyít, majd éles reccse nótáéi megállt. Ta­karó* ki» ház előtt álltak, szí­nes kópor fedte a légi vá- lyogfalakat. Pár virág is ékes­kedett a parányi kertben. Jóska nem kérette magát. Követte az asszonyt, ledobta a zsákot a folyosó faoszlopához döntve. De ott egyszerre meg­állt, csak öregesen hátrált ki­felé, — Mi az, tán Írsón tu Hál? Mért n«m igyekszel? — kia­bált le Ortóné a szekérről, A férfi még el babrált a sarogjy-án valamit, mint aki­nek dolga támadt., de szeme egyre a kisház irányába le­set L — Mire vársz még? — nó­gatta a menyecske. Szabó néni lépett ki a ka­pun, egyenesen a fogatoshoz. — Már igen köszönöm,' hogy hazahoztad. Ne hara­gudj, fiacskám, hogy zavarta­lak. Nem kívántam ingyen, tessek, ledd ezt el — csúszta­tott Jóska kezébe egy tíz fo­rintot,), amit az gyorsan a zsebébe rejlett. — No, jó) van. Máskor is lehet róla szó — biccentett az öregasszonyra, aki alázatosan nézett a fogatosra. Zsófi meghízol tan roskadt vissza a zsákra. Végképp el­hagyta jókedve ezen a dél­után, amiről nevezetes volt, mert mindig vidámságot vitt a serény munkába, Maga előtt látta Szabó nénit, remegő ke- íe ott vibrált előtte, mintha íz ő köténye zsebébe dugta volna a Pénzt, úgy égette lel­két. Vágy támadt benne, hogy leugorjon a szekérről, ott­hagyva mindent, csak ne lás­sa már Józsi fölénye* alakját. — Mi az? Már nem rfetós? — eszmélt fel Józsi kerdcsó­— Nem érted? Neked szól­nak — szégyenkezett Zsófi. — Akkor hozzátok ide egy­kettőre — csattant fel a fér­fi. s megteszi tolta a mellette ülő asszonyt. — Cxak maradj a szekéren ha elbírod nézni,' hogy Szabó néni emelgesse a zsákot — in­dult meg Zsófi az oregasz- szonnyal a burgonyászsák irá­nyába. Ortóné arcát elöntötte a tűz, a harag majd szélvetel- te mellét. — Milyen nagy urak a fo­gatolok. Hogy már egy kis szívességre sem képasek. Pe­dig megfizetjük a háztáji mű­velést. s erre megkapják a munkaegységet... — i vor olt Zsófi a zsák mellől. S zabó néni csak sóhaj­tozott. s amikor ma­rokra fogták a krump­lit, pár lépés után megingott, — Jaj, a szívem ,.. nincs erőm már emelni — roskadt a zsák mellé. — Hagyjátok. Dobd fel Zsó­fi — parancsolta Jóska, « egy-kettőre a szekérre hajtot­ta a zsákot,, A két asszony egymás mellé kuporodott a szekér hátuljában. Szabó néni egész Úton iz­zadt homlokát tdrölgette köté­nye aljába, némán maga elé roskadvq ült, karjait időnként ölébe ejtve, mint aki erőt gyűjt a további munkához. Nem panaszkodott, szürke sze­mei üvegesen néztek a há­zakra Ez a némaság Ortőnét nagyobb haragra ingerelte Jóska ellen. Megvetőcn tekin­tett szoborszerűen felmagasló alakjára, s hogy a méreg il­lanjon leikéből, békítőén szólt a mellett* gubbasztó asizony- naku — Nőm mindenki olyan ráérős- Van, aki vacsorával i várja az emberét — Csípett most vissza az asszony, mert 1 bizony Józsi nem lelt niegfe- i lelő menyecskét. Lusta is, ha- i nyög is. de csúnya is volt sze­gényke, ahogy azt már a fa- 1 Inban megállapították. Szinte i ‘megsajnálta Zsófi, hogy így i belemart az ember leikébe, t mert az bánatosan hajolt a : •zsák szája fölé, amikor bele- i markolt. t — Sietősre fogjuk? — nézett Józsi az asszonyra, aki tűre!- i nietlenül mocorgott mellette a t szekéren. < — Nem bánnám. Ha bírják ' a lovak — szólt vissza puhán i az. awzony, hogy valamit eny. : hítsen az előbbi hántáson. A lovak megugrottak, vas­tag por ereszkedett mögöttük, elmaradt mellettük a felszán- ] tolt máktábla, balról rétege­sen váltak el egymástól a : háztáji földek, ; — Lassít* már! Nem látod: Szabó néni integet,.. I —- Hadd integessen, Csak < nem állok meg minden nagy 1 fánál? < — Jósika, legyen szived f már, Alii. ha mondom — ka­pott a férfi kezéhez, hogy : megrántsa a gyeplőt. : — De *ok bajod van — ál- i lította meg a lovakat, s ko- < moran nézett a feléjük siető l szikár ' asszonykára. Annak 1 kendője izzadton tapadt a fe- i léhez, a kimerüléstől lihegve : fújta a szavakat: i — Józsikám, vedd fel már , ns én kis krumplimat is. ) A fogatos elfordította fejét, : i mint aki nem hallja. Kezei az 1 ostorra 1 játszottak, mint aki i odacsapna a lovak kosé. M ire a négyes vonat be­futott, a maradék krumpli Is a zsákba került, s így Ortóné szépsze­rivel mehetett volna haza, ahogy tervezte, meri az álla- . tok éhesek, s az embernek is oda keli tenni valamit vacso­rára. A ponyuaba kapkodott még dudvát, közben arra gon­dolt: mi lesz, ha nem kerül szekér? Éjjelre csak nem hagyhatja kint. a krumplit. No, csak lesz valahogy, szed­te cókmókját, a kisietett a föld végébe, hogy végigleasen a dülóúton. — Hát, Jo/si, léged a jó­istenke küldött. Holla jobbkor nem jöhettél — állította meg örvendezve a szekeret. Orió- . né egyébként is szerencsésnek tarthatta magát; szülei még éltek, ió emberi kapott férjé­ben. aki a vasútnál teljesített szolgálatot, ő pedig egészsé­ge«, bírja a munkát, évente megkeresi a szükségest a tsz- ben. — Minek örülsz így, Zsófi? Tán gyereket vársz? — humo­rizált a fogain«,, aki korhűn agyidőe volt vele. — Az *em volna rossz — hagyta helyben, mert ezek a’i emberek mindjárt megtalál­ják a szemet a kalászban Egy híja volt életének: a gyermek. Még nem késtek el s hátha Igaza lesz az orvos­nak Sietett a lankán felfele lábaival (levesen elkerülve £ gödröket Nyomában szaporá- aolt Józsi. — Úgy futsz, mint, akit za- -várnak Tán tőlem félsz — li­hegett űz ember, h megáll egy foV-wvkodásnyira h zsáü mellett szaka elé terjesztendő jelen­tést, A jelentés megállapítja, hogy a bizottság ebben az év­ben néni ért el igazi haladást sem az általános és teljes le" szerelés, sem pedig az úgyne­vezett részintézkedések terülő* tén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom