Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-23 / 45. szám
Szerda, 1366. február 33. ßSZAKMAGYARORSZÄG 3 Szerencsi cukor Svájcnak, Etiópiának Ä Szerencsi Cukorgyárban befejezték az egyik leghosz- Kza'bb termelési idényt. Az Az utolsó mázsa nyers cuk- *>ofc hétfőn délelőtt .szállították a raktárba. Az üzemben 162 nap alatt több mint 1300 vagon cukrot készítettek. A »minőséggel a szakemberek elégedettek, és a szerencsi gyár termékét ma már szívesen vásárolják a külföldi Piacokon is. Az elmúlt hat hónapban például az új, finom. kristálycukorból a külkereskedelem útján 504 va- Eonnal szállítottak Svájcba, Olaszországba és Etiópiába. A legtöbb cukrot eddig az afrikai állam vásárolta. A gyár vezetői szerint az új kampányig még hasonló •nennyiséget exportálnak. Ezenkívül a szerencsiek a hazai igények kielégítésére hétfőn reggelig 240 vagon, úgynevezett mokka cukrot is gyártottak. A gyártási idény befejezése után kedden reggel megkezdik a cukorgyár- tó berendezések nagyjavítását, amely előreláthatólag 5— t hónapot vesz igénybe. A kibernetika a jo« szolgálatában A technika jelenlegi fejlettségének fokán olyan gépek állnak az emberek rendelkezésére, amelyek bonyolult logikai- •bűvöletet is képesek megoldani. Ezek a gépek a jogászi munkában is egyre nagyobb szerepre tesznek szert. Ä jogi információs szolgálat, a jogszabályalkotás előkészítése, a Jogszabályok értelmezése és vgy-egy bonyolult bírósági ügy előkészítése fejlett technika: berendezéseket igényel. Ezzel ® témával foglalkozik előadásában dr, Trócsányi László, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Az előadás pénteken, február 25-én lesz a TIT Értelmiségi Klubjában Miskolcon, este fél 8-kor, Korszerűbben, szervezettebben Ev eleji tervek, feladatok megyénk építőiparában Immár két év telt el az 1964. február 20-i útmutatás megjelenése óta, s vitathatatlan, hogy ez idő alatt a Borsod megyei Állaini Építőipari Vállalat és a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat szervezettségben, felkészültségben jelentősen megerősödött. Ennek következtében 1966-ban már nagyobb műszaki feladatokat kell végrehajtanak. Ezt vitatták meg mind a két vállalatnál a műszaki aktíva értekezleten, az idei intézkedési tervek megtárgyalásakor. Mind a két tanácskozásra jellemző, hogy alapos felkészülés előzte meg. Arról beszéltek, ami ebben az iparágban a legfontosabb: mit kell tenni a párthatározatnak megfelelően azért, hogy korszerűbben, szervezettebben hajtsák végre feladataikat. Figyelemmel kísérte mindkét vállalat tanácskozását az Építésügyi Minisztérium, a megyei pártbizottság és a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa is, hogy az észrevételek alapján még több segítséget nyújthassanak év közben a munkát gátló hibák megszüntetéséhez. Egyenletes termelést Bár a második ötéves tervben a hagyományos építési mód még uralkodó volt a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a vezetés mégis jó irányba terelte a műszaki fejlesztést. Előrelátóan fejlesztették azokat a termelőegységeket, amelyek a legkor- szerűtlenebbek voltak, fékezték a korszerűbb építési módok kialakítását, elterjesztését. Ebben az időszakban hozták létre a blokkgyártó üzemet, új asztalos üzemet építettek, valamint vasbeton előregyártó üzemet és szerelőipari előregyártó üzemet létesítettek. A fontosabb beruházások közé tartozott az is, hogy korszerű iparvágánnyal látták el a vállalat központi anyagtelepét. Figyelemre méltóan megnőtt a vállalat gépparkja. A párthatározat ennek fejlesztésére különösen felhívta a figyelmet, kormányunk pedig jelentős anyagi eszközt bocsátott rendelkezésükre. Amíg 1960-ban 0,9 lóerőnyi gép jutott a vállalat egy dolgozójára, addig ez a hányad 1965-re 2,9-re emelkedett. A feltételek tehát lényegesen jobbak, mint korábban, az elmúlt évben mégsem teljesítette tervét a vállalat néhány munkahelye. A vállalat igazgatója, Vincéé Géza elvtárs nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a lemaradásokat az adott munkahelyen már a következő hónapban, vagy negyedévben meg kell szüntetni. Nem szabad megengedni, hogy a lemaradás hónapról hónapra halmozódjék és az épülő létesítményt ne adják át a megszabott határidőre. Tovább kell javítani a kapcsolatot az alvállalkozókkal és a szállítókkal is. Jobb koope- rálással el lehet kerülni a határidő eltolódást. Az épületeknek minél előbb be kell kap- csolódniok a népgazdaság vérkeringésébe. Önállóság és felelősség Az új gazdaságirányítási rendszer sok egyszerűsítést biztosít az építőiparnak is. Ez magával hozza az irányítási módszerek javítását. Lényegesen kevesebb lesz az úgynevezett mutató, de több, nagyobb a felelősség. A vállalat vezetőségétől kezdve minaen vezető kialakíthatja a legjobb módszereket, de a felelősséget is fokozottabban vállani kell. Segítheti a pontosabb munkát, ha ki-ki a maga posztján mélyebben vizsgálja az eredmények, vagyis a mutatók alakulását. A számok tükrében tisztábban látható a tett intézkedések hatékonysága mind a munkahelyi, mind a vállalati szinten. 1966-ban mindenkinek vizsgáznia kell — röviden így lehetne összefoglalni az önállóság és a felelősség körül kialakult álláspont lényegét. Külön hangsúlyt kapott a tanácskozás során, hogy a műszaki vezetők ne tűrjék a lógást, a pazarlást Gondoskodjanak jobban az anyagok helyes tárolásáról, kerüljék az újabb, felesleges költségeket. Legyenek önállóbbak abban is, hogy igazságosan érvényesüljön munkahelyükön az anyagi érdekeltség elve. A bérek növelésének is megvannak a lehetőségei, de tudni kell helyesen alkalmazni. A jobb munka feltételei Sok embert érint ennél a vállalatnál a kormánynak az az intézkedése, amely szabályozta a különélési pótlékot. Az eddigi 600 helyett 1200 dolgozó kap napi 6 forint helyett 12 forintot. A bérfejlesztési intézkedés 2900 dolgozónak növeli a jövedelmét. Lényegesen több bért kapnak a nehezebb testi munkát végzők. Részükre évi szinten 350 ezer forint bérfejlesztést kapott a vállalat. A termelést irányító műszaki dolgozók közül 139-en részesülnek béremelésben. Ez adatok és további belső intézkedések hallatán a műszaki aktíva részvevői szinte egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a vállalat soha nem kezdhetett hozzá az évi terv teljesítéséhez ilyen kedvező körülmények között, mint most. A magasabb szintű gépesítés, a több bér lényegesen jobb munkát feltételez, mint az elmúlt évben. Ezt tükrözték a hozzászólások is. És, mint ahogyan azt Harmos Károly főmérnök mondotta: az egyenletes termelést kell megvalósítani a magasépítő- iparban is. De ehhez nagyon fontos követelmény, hogy a szerkezetek készültségi állapota ne legyen titok egyetlen építkezésen sem! Minden dolgozó ismerje meg a határidőket, hogy tudásával, irgalmával segítse annak szigorú betartását. Jó jel volt ezen a tanácskozáson az is, hogy a hozzászólók, Szabó Lajos, Juhász Ottó, Pető Géza, Dargai István, Petrasovszky István, Lopotnyik Béla és mások nyomatékosan elmondották: a kormány gondoskodása alapján úgy kell dolgoznia minden építőmunkásnak, ahogyan azt népünk várja tőlük. Ezért szóltak szenvedélyesen róla, hogy központilag tovább kell javítani az anyagellátást, a tervdokumentációk szolgáltatását, végre kell hajtani a kooperációs megállapodásokat, szigorítani kell az anyagelszámoltatást, javítani kell a fegyelmet (Folytatjuk.) Szarvas Miklós Az első proleíárhaásereg köszöntése Az iij fcrw rész, bíztató terv:, hiszen I 343 000 forinttal több a tavalyinál, s a terület közben nem változott. — Mire alapozták az új, a tavalyinál jóval magasabb tervet? — kérdeztem a szövetkezet vezetőitől. — Mindenekelőtt a tavalyi eredményekre — hangzott a válasz. — Terveinket tavaly a növénytermesztés nagy kiesései ellenére is túlteljesítettük. Harmincnyolc forintra terveztünk egy munkaegységet és majdnem 51 forintot fizettünk. Ez megbízható alapja annak, hogy tagságunk az idén a tavalyinál is szorgalmasabban dolgozni. Átszervezlek a növénytermesztést A tervezéshez Halmu.lon még decemberben hozzákezdtek. Előbb a főkönyvelő, majd az elnök és a »őagro- nómus vett részt a kéked! tanfolyamon. Ezután jöttek a termeltető vállalatok, és a helyi lehetőségek, valamint az árajánlatok alapján megkötötték a termelési szerződéseket Halma jón a megkötött termelési szerződések alapján előbb a vezetők tárgyalták meg a termelési fe adatokat. Ekkor határozták meg a gazdálkodás főbb feladatait és az alapvető elgondolásokat. Ezt követően kibővített vezetőségi ülés tárgyalt az évi tervről. Itt már jelen voltak a pártszervezet és a községi tanács vezetői is. E tanácskozás alapján dolgozták ki a részletes tervet. Itt született meg az az elhatározás is, hogy a növénytermesztést átszervezik. Eddig két növény- termesztési brigád működött. Ezeket most összevonták, 1966-ban már csak egy növénytermesztő bridáö lesz, kettő munkacsapattal. — Miért kellett a két brigádot összevon ni ? — Úgy véljük, jobb lesz egy brigád — felelte az elnök. — Nem nagy a mi területünk. könnyen áttekinthető és ellenőrizhető. Felesleges volt a növénytermesztés megosztása. Jobban tudunk majd így az erőkkel gazdálkodni. Miért szüntették meg a kertészetet? Megszüntették az öntözéses kertészetet is, amelyre tavaly ráfizettek, pedig öntözni se kellett. Ezt mi indokolta? — Nagyon magasak voltak a kertészet költségei és igen alacsonyak a felvásárlási árak — mondotta a fő- agronómus. — Különösen az áru átvételével voltak problémák. Mi megtermeltük a gyönyörű árut, leszedtük, arra számítva, hogy a MÉK gyorsan átveszi. Nem így történt. Az áru napokig ott állt. Végül leértékelve vették át. Ezt untuk meg, s ezért szüntetjük meg a kertészetet. Ez az indok, bizony, elgondolkoztató. Nemcsak Halmaion gondolkoznak így. Sok a panasz a MÉK-re a kertészeti áruk átvétele miatt, márpedig a közellátás éppen azt követelné meg, hogy elsősorban friss, jó minőségű árut kapjon, s lehetőleg olcsón. Mi lesz. ha a termelőszövetkezetek, éppen az említett okok miatt, az idén a tavalyinál is kevesebb zöldséget termelnek? Emelkedő termésátlagok A halmaji Aranykalász zöldségfélék helyett az idén napraforgót termeszt. Ezt iól megfizetik, hiszen a napraforgó felvásárlási árat felemelték, s termesztése sokkal egyszerűbb, rizikómente- sebb, mint a kertészeti növényeké. Ráadásul teljes mértékben gépesíthető. A halmaji Aranykalász növénytermesztésében más szerkezeti változás nem lesz. A tervezett termésátlagokat viszont emelték. Tavaly búzából tíz mázsát terveztek holdanként és 12 mázsa termett. Az idén 12 mázsa, a terv. Tavaszi árpából 12 mázsa volt a terv (hat mázsa termett a rossz időjárás miatt), de a tervezett terméshozamot nem csökkentették. Nem mindig egyforma az időjárás. Kukoricából, májusi morzsol t.ban számítva, 14 mázsát takarítottak be holdanként, két mázsával többet a tervezettnél, s az idén már a terv is 14 mázsa. Cukorrépából tavaly 180 mázsa volt a terv holdanként, 220 mázsa termett, ennek alapján 1966-ra 200 mázsás holdanként hozamot terveztek. Az állattenyésztésben főleg a tehenészetre, a baromfitenyésztésre és a szarvasmar- r a-hizlalásra számítanak, de . arveztek tenyészüsző-neve- kSst is. így alakult ki a két fő iizemág öt ven-ölvén százalékos aránya, ami nagyon reálisnak látszik. Az új ter- ■t a termelőszövetkezet köz- !. iicse megvitatta, < elfogadta, a járási tanács jóváhagyta. Szcndrci József Mmholeon épül az orsság legnagyobb tejüzeme Ilülőfartályokat kapnak a falusi tejgyüjlők negyedévben gyártják a már szinte elfelejtett tea-sajtot, amely a Lajta sajthoz hasonlít, de annál érettebb, ízlete- sebb. Ugyancsak az idén megkezdik a reszelésre alkalmas magyar parmezán sajt gyártását. Ennek a fajtának az érési ideje azonban egy—másfél év. Ezért az üzletekben csak 1967-ben, 1968-ban jelenük megi kívül azonban néhány újdonság is várható. A nyári időszakban Pécsett, Győrött, Szombathelyen és Zalaegerszegen — ahol megfelelő palackozó kapacitás áll rendelkezésre — tápláló üdítőitalként palackozott írót árusítanak majd. A gomolya és a juhtúró ezentúl higiénikusabb 10 dekás alufóliás csomagolásban kerül forgalomba. A harmadik Az idén is nagy összegeket »ordítanak a tejipar fejlesztésére, korszerűsítésére. A termekről Solt István, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát; © Az idei beruházások kisebb fesze aránylag gyorsan realizálódik, többsége a következő evekben fejeződik be. A bor- ( ®odi Iparvidék lakosságának: Jobb ellátása érdekében az[ •dén megkezdik az ország leg-[ Jfegyobb tejüzemének az épí-[ fesét. A 98.9 millió forintos[ költséggel épülő miskolci tej-[ özem napi 150 000 liter tej [ feldolgozására lesz alkalmas, r ° E A tej minőségének megóvá-L érdekében és a feldolgozót üzemek folyamatos nyers- L Jhyag-biztosítására korszerű £ fejgyűjtő hálózat kialakítását^ kezdték meg tavaly. Az idénL felytatódik ez a tevékenység. I anielynek során Borsod me-[ Gyében 3 nagyteljesítményű,t Mélyhűtő állomást építenek [ ®'5 millió forintos költséggel.[ Ugyancsak a minőség védel-f •bére az idén 111 falusi tej-[ Gvűjtő állomást hűtőtartályok-[ Jfel látnak el. A tejiparban[ fentos hűtőlánc kiépítését se-[ m, hogy 10, egyenként 13 5ft0[ Uteres, hőszigetelt vasúti tar-r felykocsit. és 25 újabb tank-r Jutót állítanak munkába. Me"-r felelően fei’eszt.'k az bűtőV álózaíát is. s végül a kész termékeket már 10 tot-A feoszkocsi viszi az. üzletekbe,! '^Velőre még csak Budapesten' byáron azonban már a Balatoni feellett. is. I r ; r A *«;>•• idei gvártmán; fejű.terve elsősorban a feéí’.Levy Hünoeéto j - j a javítását írja elő, Ezen-! n Egy évvel ezelőtt még úgy „terveztek Halmajon, hogy a S növénytermesztés adja a “ több bevételt. A valóság, a “gazdálkodás aztán majdnem “megfordította az arányokat.. „Mindenekelőtt a növény tei-- jjmesztés nagy kiesése figyelőbe tő meg, aminek oka kettős. “Egyrészt 400 hold termését “vitte el az ár- és a belvíz, “másrészt a kertészet áruátvé- íl teli okok miatt nem tudta “teljesíteni bevételi tervét. Az € állattenyésztés vászon t jóval {) főbbet adott a tervezettnél. ^Megalapozott íiállu ttenyészt és ji Mindezek tanulságul szol- íj gáltak a.z idei tervezéshez. A „halmaji Aranykalász területe „ ugyanis nem túlságosan nagv. “a közös szántó mindössze 1220 hold, viszont már fej- rv| lett, megalapozott az ál lattail nyésztés. Az idei tervek is “ tükrözik ezt, s mindenekelőtt fü ebben látszik a tervezés aln- 10 possága. Az idén nagyjából o!azonosra tervezték a' gaz.dál- ■ ' kodás 1 fő oldalának bevételét. A tervezett bevétel 8 228 000 forint az. 1220 hold közös szántóról melléküzem- líjágak nélkül. Ez bizony meA tegnap, vagy inkább a tegnapelőtt a puskás ember, a forradalom katonája, akinek legendás alakját annyi dokumentum- és történelmi filmben láthattuk. A ma a stratégiai rakéta, amelyet technikumi, vagy mérnöki képzettségű katona kezel. A puskás embertől a „rakétás emberig”, ime, ekkorát lépett, a szocializmussal együtt, a győztes Októberi Forradalom hadseregei ellenében védelmezte s forradalom hazáját. A második világháborúban a szovjet hadsereg ismét honvédő harcot vívott, s a hitleri fasizmus szétzúzásával Európát és az egész emberiséget szabadította meg korunk legvéresebb kezű barbáraitól. A szovjet hadsereg nagy ütőképességű, modern arzenáljára azért van szükség; hogy visszariassza mindazokat. ge, amely 48 évvel ezelőtt, ezen a napon, első nagy győzelmének pillanatában született Filmhíradók, televízió közvetítések jóvoltából nem egyszer magunk is szemtanúi lehettünk egy-egy moszkvai díszszemlének, a szovjet hadi- technika roppant erejét sugárzó felvonulásnak. Félelmetes fegyvereket láthattunk, de félnivalója e fegyverektől csak az agresszornak van. A szovjet hadsereg már akkor, 48 esztendeje, születésének percében az önvédelem fegyveres ereje volt. A polgárháborúban 14 ország intervenciós sereakik nem tanultak a történelemből és a Szovjetunió, a többi szocialista állana biztonságára törnek. A mai „rakétás ember” az egykori puskás ember unokája. Azok fia. akikben népünk, Európa többi népével együtt felszabadítóit ismerte és szerette meg. Felszabadítónk és fegyvertársunk. a Varsói Szerződésben szövetségesünk, biztos támaszunk a közös harcban a szocialista országok szuverenitásának. népünk és minden nép békéjének védelmében. Születése napján hálával és szeretettel köszöntjük a 43 esztendős szovjet hadsereget Felkészül a könnyűipar A könnyűiparban megkezdődött a felkészülés a május 20-án kezdődő Bud.apesti Nemzetközi Vásárra. Jóváhagytak a kiállítási programot, amely szerint a könnyűipar kiállításának központja változatlanul a tavaly átépített és nagy sikert aratott Kossuth-pavilon lesz. Ebben mutatják be a textil- és bőrruházati ipar kolJ lekcióin kívül a nyomda- és papíripar termékeit is. A lak- berendezés egy most épülő új csarnokban, a Kossuth-pavilon melletti épületben kap helyet; A magyar könnyűipar termékeinek kiállításai összesen ötezer négyzetméternyi területet foglalnak el.
