Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

fiSZ AKM AGY AROüSZÄG Csütörtök, 136S. december 10 Mimimét Sálion Kedd este a felszabadító hadsereg katonái elfoglalták a rendőrség egy hídfőállását Saigon egyik délnyugati kül­városában. A hírügynökségi jelentések egybehangzóan ki­emelik, hogy ezzel a táma­dással a háború minden ed­diginél közelebb került a fő­városhoz. A támadás jelentő­ségét növeli, hogy a hídfőál­lás a Nha Bejhez vezető úton fekszik, ahol amerikai olaj- vállalatok nagy raktárai van­nak. A szabadságharcosok az őrség elfoglalásakor 10 fegy­vert zsákmányoltak. majd visszavonultak, mielőtt a megerősítés megérkezett vol­na. .Szerdára virradó éjjel ezenkívül még két helyen ke­rült összecsapásra sor a renders.'g és a' szabad, eosok között, s ezék folya­mán két dél-vietnami rend­őr meghalt, hét megsebesült. Az AP tudósítója szerint a partizánok fokozott tevé­kenysége december 4-én egy amerikai katonai szállás el­len intézett támadással kez­dődött . és feltehetően a DN- FF fennállásának közelgő, 5. évfordulója lelkesített fel rá. A vietnami háború kiterjesz­tésére irányuló erőfeszítéseik során az amerikaiak szerdán súlyos légitámadást intéztek a Vietnami Demokratikus Köz­társaság fővárosától száz ki­lométernyire levő Dong Bi-i vUlamöserőmű ellen, a táma­dást nyolc F—105 típusú gép hajtotta végre, s a gépek mindegyike háromezer font súlyú bombát: dobott le erre a kifejezetten gazdasági és ipari jellegű célpontra. Az erőmű Észak-Vietnam villamosener- gia-szükségletének 15 százalé­kát szolgáltatja. A termi-bombázásban részt vett repülők jelentése szerint találat érte az erőmű turbina­termét. A támadó gépeket he­ves légvédelmi tüzérségi tűz fogadta, s az egyik gépet le is lőtték. 4ss indonéss hefysetrőí Ál Hírügynökségi jelentések szerint az. indonéz lakosság kö­rében nagy nyugtalanságot keltett a kormánynak az a be­jelentése, hogy devalválják a rúpiát. A fővárosban több üzlet bezárt, a hatóság kény­szerítette a tulajdonoso­kat, hogy nyissanak ki. A Reuter-megfigye- lők véleménye szerint lehetséges, hogy a bérek, az árak és a külföldi va­luta árfolyamok kerülnek szabályozásra. A Reuter Bali-szigetéről je­lenti, hogy a közelmúltban baloldali, valamint kommunis- laellenes és vallásos csoportok között heves összecsapásra ke­rült sor. Az összetűzésben A Szovjetunió teljesítette honWóraliéía kísérleti programját Ä Szovjetunió határidőre be­fejezte hordozó rakéta kísérle­ti programját, amelyet a Csen­des-óceánnak a déli .szélesség 0 fok 5 perc és a nyugati hosszúság 1G3 fok és 45 perc koordináták által meghatáro­zott térségében hajtottak vég­re. Ezt. a programot a TASZSZ ez év november 25-én jelentet­te be. fellőtték a Gemini ú—oi Az Egyesült Államok Cape Kennedy rakétakilövő telepén szerclán az előre méghatáro­zott időpontban, magyar idő szerint 14.37 órakor, felbocsá­tották a Gemini;—6. űrhajót. Fedélzetén helyet, foglal Wal­ter Schirrt), laz amerikai hadi­tengerészet. kapitánya, az űr­hajó parancsnoka és Thomas Stafford, a légierők őrnagya. Útjuk célja a nagyjelentőségű „ürrandevú” megvalósítása a már földkörüli pályán mozgó Gemini—7. űrhajóval, A talál­kozóra a terveit szerint a fel­bocsátást követő hatodik órá­ban kerül sor. A Gemini—fi. pilótái magyar Idő szerint 16.55 órakor,- majd 17.41 órakor bekapcsolták a kormányzó hajtóműveket. Az Sóiijom József: első esetben pályamódosítást hajtottak végre, a második al­kalommal pedig fokozták az űrhajó keringési sebességét, hogy csökkentsék a távolságot a Gemini—7. és a Gemini—6, között Áz űrutazás első fázisában nem sikerült megteremteni a rádióösszekötfetcst a Gemini— 6. űrhajósai és a földi ellenőr­ző állom's között, később azonban a hibát helyrehozták. Schirra és Stafford panasz­kodtak a kabin túlságosan ma­gas — 32 Célsiús-fokos — hő­mérsékletére, de ezután foko­zatosan javítani tudtak, a Ge­mini—6. pilótái később enge­délyt kaptak, hogy legalább 16. fordulatig folytassák útju­kat a Föld körül. ezernél több ember pusztult el. Suharto miniszter, a szá­razföldi hadsereg főparancs­noka szerdán újságírókkal közölte, hogy kedden a had­sereg egyik ejtőernyős ala­kulata razziát tartott három, a szeptember 30-i mozgalom­ban való közreműködéssel vádolt magasrangú katona­tiszt közép-jávai rejtekhe­lyén. Suharto kijelentette, hogy a rajtaütés során a kor­mánycsapatok megölték Su- herman ezredesi, a javai Diponegoro elit-hadosztály vezérkari főnökét és három ezredtársát. Hazádba látogat a svéii külügyminiszter Orsten Nilsson, a Svéd Ki­rályság külügyminisztere Pé­ter János külügyminiszter meg­hívására hivatalos látogatásra Magyarországra utazik. A láto­gatásra — amelynek végleges időpontját később állapítják meg — 1966. első felében kerül sor. Áísdla mspöizó'evelél a BüFf irodájáíiak yezetője Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára szerdán fogad­ta Dinh Ba Thi-t, a Dél-viet­nami Felszabaditási Front, Központi Bizottságának tag­ját, a front újonnan megnyi­tott budapesti irodájának ve­zetőjét, aki átadta megbízó- levelét. Wilson Washingtonban Wilson miniszterelnök szer­dán délután New Yorkba re­pült. A tervek szerint má felszólal az ENSZ közgyűlé­sében és a Biztonsági Tanács rhodesiai vitájában is. A brit kormányfő pénteken a wa- . shingtoni Fehér Házban ta- 1 :k Johnson elnökkel. STIBINGm O m?Hii!H!UJUHmumnmisii»ag;iiiui8ii LEBUKOTT Kétszáz éves a Matematikai Tudományok Tanszéke Jubileumi ülés «g miskolci ssnksservcseli s&ékháosbttm Három város címerével dí- rában a korszerű műszaki Dí­szített meghívó invitálta szer- domány igényli az alkalmazott dán délelőttre a Szakszerveze- matematika széleskörű ismé­tek Borsod megyei Tanácsa relét. székhazába a műszaki felső- , ,. ,, ... a»«*«.w>o oktatás matematikát, mechani- ^ aso'\ C ,, n'j, kát, géptant oktató tanárait, a Gondolatkot’ «pfmorbánván w—>** «<- ^SSÍTJSSSS’C viselőit. Az ünnepi ülés megkezdése előtt a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola fú­vósötöse az ülésszak témájá­hoz illeszkedő, korabeli mu­zsikával adott jó alaphangot Gyulay Zoltán professzor meg­nyitó szavaihoz. Az elnöki megnyit/jból értesültünk arról, hogy 1765-ben, kétszáz eszten­dővel ezelőtt hívták éleire a matematikai tudományok tan­dományok tanszéke, akkoriban ez egyet jelentett a műszaki tudományok tanszékével. Vagy­is: az elnevezés egy kicsit gyűjtőfogalom volt. Időközben az elméleti matematika és a gyakorlatot jelentő műszaki tudomány útja erősen szel- . vált. Napjainkban az eleklro- clloglaltsaga nikus számítás, a műszaki tu­dományok fejlődésének kor­szakában a matematika erősen kapcsolódik a műszaki tudo­székének ősét. Akkoriban a matematika fogalom körébe Hiányokhoz. más tudományágak is tartóz- J ták; a matematikai tudomány Hr. Sályi István tanszek- a mérnökképzés stúdiuma volt vezető egyetemi tanár előadá­sában a mechanika oktatasa- Kiss Ignác, soproni erdő- na1c történetét vázolta, külö- mérnöki egyetem tanszék- nös figyelemmel a bánya- és vezető tanára elküldte előadá- kohómérnök képzésben alkal­mát az ünnepi ülésre s a hall- mázott mechanika oktatásra. tanár a gépészeti tudományok hazai felsőoktatásával ismer­tette meg hallgatóit; 1765-tőS. napjainkig tárgyalta, a tudo­mányág fejlődését. Dr. Fáik Richárd tanszékvezető egye­temi. tanár a géptan oktatás fejlődését vázolta a bánya­mérnök képzésben. Dr. Gelefi Sándor tanszékvezető egyetem» tanár, akadémikus A géptan- oktatás fejlődése a. kohó-mér­nök képzésben címmel tartott előadást. Dr. Szabó Dénes, 3 soproni Erdőmérnöki Egyelem tanszékvezető tanára külföldi miatt elküldte előadását áz ünnepi ülés szín­helyére. Előadása a géptan ok­tatás fejlődését taglalta -m. erdőmérnök képzésben, A matematikai tudományok, tanszékének ünnepi ülése’ dr.. Gyulai Zoltán egyetemi tanár ein ölei zárszavával ért véget, s közben a hallgatóság hi­teles történeti képet kapott a három városnak — Selmec­bányának, Sopronnak és Mis­gatók világos képet kaphattak Témája 1765-től napjainkig kolcnak — a matematikai tu­dományok gondozásában vál­lalt szerepéről. ™ párkány A borsodi vízműépítés bernibázása i m IllcgJclViLíJScil* C5 «d. IldgyOUU Ltr“ taiiiuxutu oét-i vus o.'.t, cig lepülések csatornahálózatának bomlásából keletkező kiépítését. A jelentős összeget vezeti: biogázzal fűtik. Ilonítvm /I*? 1 n i 11 i rvCÍ InoYTI h íá’T'n «c; arról, miként alakult a; bánya- t>l<?lte fel a mechanika oktatá- szati és kohászati feisőokta- Eának történetét. Dr. Terplán tás ban a matematika tanítása Zénó tanszékvezető egyetemi 1765-től a miskolci Nehézipari Műszála Egyetem megalakulá­sáig. Az előadás felsorolta mindazoknak a lelkes profesz- szoroknak nevét, akik Selmec­bányán odaadó hívei voltak a mérnökképzésnek s a későb­biekben, a kiegyezés után a magyar nyelvű oktatásnak. Az előadásból ismertük meg Boda Miklós professzor nevét, aki­nek bányagéptan kézikönyve ma is ismert a szakemberek körében. Boda Miklós nevéhez fűződik a Selmecbányái mű­szaki könyvtár megalapítása, és olyan modellek készítése, amelyek szemléltetésül szolgál­tak a korszerű oktatásban, Dr. Gáspár Gyula tanszék­vezető egyetemi tanár a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen folyó matematikai oktatást1 elemezte; előadása az egyetem 'fennállásától nap­jainkig terjedő időszakot ölelte fel. Gáspár professzor beszélt arról a két időszakról, amely a matematika oktatását az el­múlt 15 .év alatt jellemezte. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem megalakulásától a re­formtörvény megjelenéséig, alapozó matematikát tanított. Ezt követően egyre inkább elő­térbe került a gyakorlati ma­tematika oktatása, a matema­tika és más tudományágak ölelkezése. A kibernetika ko­'A Borsod megyei Tanács a szerű tisztítótelep az elmúlt második ötéves terv időszaka- hónapokban kezdte meg a ban több mint: 120 millió fo- próbatermelést rintos beruházással segítette a Érdekessége a telepnek, lakosság ivóvíz ellátásának hogy helyiségeit a szennyben megjavítását és a nagyobb te- található szerves anyagok fel­úgyne- Az új. nem aprózták szét:, hanem a 42 milliós beruházással fel­legtöbb gondot okozó problé- épült telepen naponta 4 ezer mák orvoslására fordították, köbméter szennyvizet tisztíta- Igy például Özdon több mint nak meg Az ötéves tervben 32 millió forintos költséggel készült el a Tiszaszederkény- továbbíejlesztették. a. kohász- Újváros 50 méter magas. 800 város vízmüvét. A munkák so- köbméteres, modern vonalú rán kétezer köbméteres és két víztornya és napi. 10 ezer lakos 300 köbméteres' lárolómeden- ellátására alkalmas vfatisztí- cét létesítettek, a sajóparti tó '•űzetné, Valamint Szikszó kulaktól a városig 7,5 kilómé- község új törpe vízmüve. Sör tér hosszú fővezetéket fektet- került a több mint 60 észleli­tek le, az utcákban pedig 8 dós sátoraljaújhelyi vízmű re- kilométer hosszú elosztó háló- konstrukciójára is, amely á zalot építettek. Ezek megváló- jövő cv elején készül el. A sitásával naponta 2 ezer köb- fejlesztés során uj kutat fúr- méterrel juttatnak több vizet tak, 500 köbméteres víztárolót a városba, mint a tervidőszak építettek és a régi, elavult-be­előtt. A vízmű korszerűsítésé- rendezéseket újjal cserélik ki­vel egyidőben kezdték meg A vízmű jövőre már naponta Ózd új szennyvíztisztító tele- ogoo köbméterrel ad több vi- pének ás a. varos fo gyu.ilo- , ,, csatornájának építését is. Az zet a hatarmenti vaios ellalá- európai viszonylatban is kor- sára. 3. II. FEJEZET Amelyben hősünk be­mutatkozik, s kiderül: a rothadó kapitalizmus vasöklének is némi szerepe van abban, hogy a világra jött. Samuka hajós viszont a lekvárba fúl, és ez is a kapitalizmusnak kö­szönhető. . S tibinger Emil vagyok, á nép. egyszerű gyer­meke. A. Magyar Népköztársaság tag­st. — így szoktam kezdeni az néletrajzomat. Apámról londhatnék akármit. Mond­atnám például, hogy zsel- ár, vagy esztergályos volt. fégsem mondom. Nem csu- án azért, mert világ életem­en utáltam a flancot, szűk- zavúságomnak egész más ka van. Egyszerűen nem, tú­rán, ki volt az apám. Anyám e tudta. Pécelről Pestre uta- olt szegény anyám, s a vo- aton ismerkedett meg a szó­elemmel. A férfi, akit tyámnak kellene neveznem, ie sem mutatkozott neki. gaz, nem is volt ideje, igyanis már Kelenföldnél ki- ■záiit. Mint a költő mondja: (uuimiii eltűnt. 1alakja a piszkos ködbe vész... Ilyen roncsoló volt nálunk Magyarországon a kapitaliz­mus. Az átkos horthysta vi­szonyok .. . Anyámat nein is hibáztatom. Áldozat volt. Egy rothadt rendszer • vasökle gyűrte maga alá. és ő pedig az asszonyok néma mártír- ságával hordta terhét. Kilenc hónapig. Aztán megszült en­gem. E nevezetes esemény 1931. december 20-án történt. Élet­rajzaimat e bejelentés után rendszerint így folytattam; úgy emlékszem, mintha ma történt volna. Rideg, hideg téli éjszaka volt, A bába­asszony ott ült anyám mel­lett. Egy percre sem hunyta le a szemét. Képtelen volt el­aludni. Anyám jajgatott, s egyre erosbödő zaj hallat­szott; születésem hajnalán már recsegett-ropogott a ka- pitalzimus. — Ez a passzus eddig még mindegyik káde­resnél sikert aratott. Az igaz­ság' viszont, hogy születésem, körülményeiről jóformán semmit sem tudok, s való­színű bábaasszony sem vá­rakozott rám. A teknőre azonban tényleg emlékszem. Korhadt, lyukas teknő volt. Ez volt a bölcsőin, ágyam. gyerekszobám. Szegények voltunk valóban. S ez a körülmény erősen befolyásolta sorsomat. Már kicsiny gyermekkoromban el­vetettem magamtól a fényt, a pompát, s a Rózsadomb he­lyett a Murányi utcában nőt­tem fel. Szegény anyám né­ha a rokonok szájától vonta el a falatot, hogy engem is­koláztasson. Később belátta, kár volt ezért éheztetrii a ro­konságot. A Murányi utca és kör­nyéke volt az én vi­lágom. Stricik és ringyók, vásárosok és kispénzű hivatalnokok között nőttem fel. Mindezt nem megvetésből mondom, szá­momra ez a környék ma is kedves emlék. Ha akartam, ez volt a vad dzsungel, az iz­galmas préri, a gengszterek tanyája, vagy a boldogság földje, ahol a Kék Madár la­kik. Mikor, milyen filmet lát­tam. Az István úti Rex mo­ziban bérelt helyem volt már négy-öt éves koromban. Első sor, első szék, illetve pad. Tíz fillérért itt ugyanis csak pá­don ülhettünk, s én többet soha nem kaptam anyámtól. Igaz, néha nem is találtam többet a retiküljében. Sze­gény anyám időnként keser­vesen átkozódott e rongyos tízfillérek miatt, kiállt a gangra, s mint egy megszál­lott dervis átkozódott, s ki­áltozta az ég felé: — Miért nem egy borjút szültem?! — Ezt a gondolat­menetet különben sohasem tudtam megérteni. Mennyi­vel lett volna jobb neki, ha helyettem egy borjút hoz a világra. Már gyerekfejjel úgy ítéltem meg, hogy egy asszonynak szégyen az ilyes­mi. Magyaráztam is ezt anyámnak, de ilyenkor hoz­zámvágta a lavórt, lábost, gyertyatartót, szóval mind­azt, ami a kezébe került. Mindez azonban nem csök­kentette szenvedélyemet a mozi után. Ma is emlékszem a „Z a korbácsos lovas” című filmre. Az utcánkban minden fiú Z volt akkoriban. Bőrből, spárgából fontunk korbácsot, s egymás homlokára igyekeztünk zé betűket csapni vele. Persze, ordított, akit eltaláltak, de ki törődött ilyen csekélységekkel? A többiek csak azt nézték, hogy a szerencsétlen flótás ar­cán a piros folt hasonlít-e a zé betűhöz. Én, sajnos, sohasem vittem olyan sokra, mint a szomszéd Simekék kan csal fia. Minden suhintása tökéletes zé lett. Igaz, neki könnyű volt, mert a 3 éves kishuga fenekén gyakorolhatott egész nap. A család minden tagja ugyanis dolgozott, s rábízták a kisgye­reket. Sokszor kértük tőle köl­csön dajkaságba, de amilyen irigy természetű volt, sohasem adta. A mozin kívül a legjobb szórakozásom a Ne­felejts utcai Róma Szálloda volt. Besur­ranó párok nászfenyája. Itt tanultami először biológiát. A szemközti lépcsőháziból majd­nem pontosan lehetett látni, hogy mi történik a szálloda hangulatvilágítással borított szobáiban. Amit pedig nem láttunk, azt kipótoltuk képze­letünkkel. Aztán hazamentünk és megkérdeztük szüleinket: tényleg a gólya hozza a gyere­ket? Magunkban nagyokat mu­lattunk, amikor nyögve, izzad­va magyarázták a felnőttele a nagy titkot. Komoly képpel, kíváncsian hallgattuk őket, s másnap a városligeti fák kö­zött gyűltünk össze, s nagv hahotázás között meséltük el egymásnak, kit milyen haland­zsával akartak megetetni ott­hon. A gondtalan aranyéletnek azonban hamar végeszakadt, iskolába kellett járnom. Be­csületemre legyen mondva, so­hasem törekedtem stréberség- re. Az elemi iskolát elégséges eredménnyel végeztem, s ez éppen elég volt, hogy beirat­kozzam a polgáriba. Meg ma is szívesen emlékszem vissza a tanulás nehéz éveire. Emlék­szem például Baloghra, a ret­tenetesre. Tornatanárom volt. Eredetileg a rendőrségen dol­gozott, de kirúgták szörnyű vadsága miatt. A felszabadu­lás után ezért nem is igazol­ták, s elszegődött a Szövetség utcai Poliklinrkára altatóem­bernek. Akkoriban még kevés volt a gyógyszer. Lehozták a műtőslegények a beteget, s Ba­logh lekent neki egyet. A be­teg máris aludt, lehetett ope­rálni. Volt, akit egyenesen a formalinos tepsibe teltek. S ez a szörnyű alak volt az osztályfőnököm. Csattogtató- vsl járt a padsorok Között, s léptei ütemére verte a fej un ­két. Három nádpálcát tartott mindig készenlétben: egy vé­konyát, vastagot, és egy hu­sángszerűt. Szabadon választ­hattunk. A padra kellett fe­küdnünk, s ő ránk vert ’ hu­szonötöt. Eggyel sem keveseb­bet soha. Az ilyen aktusok után képtelenek voltunk visz- sza tolatni a helyünkre. Kí­nunkban vakarózva rohantunk össze-vissza, Balogh pedig jó­kat röhögött E gyszer azonban meg­járta. Volt az osztá­lyunkban egy bivaly erős fiú. Talán már ötödször ismételte ugyanazt az osztályt Soha sem tanúit. Nem volt ideje, mert tanítás után azonnal, rohant az István út és a Nefelejts utca sarkára, az Elek kocsmába. Itt szerezte' a zsebpénzét. Kidobó legénynek szerződtették. Rendes gyerek volt, mindig félretette nekünk a poharakban maradt fröcesö- ket, snapszokat Előfordult, hogy az egész osztály berúgott. Balogh egy alkalommal ezt a jó szívű fiút akatrla megverni. Még fel sem emelte azonban a kezét, máris olyan pofont kapott, hogy magával sodorta az üvegvitrint, amiben a ter- mészetrajzi szemléltető eszkö­zöket tartottuk. Fél óráig, tar­tott, míg végül feltápászkodött a romok közül, s kirázta fülé­ből az általunk gyűjtött minta­példány svábbogarakat. Bor­zalmasan haragudott. Fenye­getőzött, hogy megfizetteti a fiú apjával a vitrinben tett kárt Később letett erről a szándékáról. Az. apa ugyanis megüzente, hogy megvárja este a sarkon. Rakodó volt a nagyvasé rl e I epén. (FolytatjukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom