Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-29 / 229. szám

4

A Tr + 0 n. /**

4 o Ane-T 4 C\

Szerda, 1965. szeptember 29.

Budapesti tavasz

PT

Ősbemutató a Miskolci Nemzeti Színházban

Az évadnyitó szinieiőadás, egy új színházi idény első bemutatója mindig külön ügyeimet érdemel. Nemcsak azért, mert új arcok tűnnek fel a színpadon, hanem azért is, mert a premier bizonyos fokig „névjegy-leadás” is, első megnyilvánulása annak, hogy a színház milyen szellemben kíván az .elkövetkező hónapokban dolgozni. A Miskolci Nemzeti Színház az 1965—66-os évadot Karinthy Ferenc Budapesti tavasz című szí hm ű vének bemutatásával kezdte. A mű a szerző azonos című, ismert regényének témáját dolgozza fel a színpadi játék sajátos eszközeivel. Karinthy a miskolci színház részére írta meg a színművet, a pénteki előadás tehát egyben ősbemutató is volt. A színház új magyar művet segített színpadra. Ez mindenképpen értékelendő, pozitív tett. Ugyancsak a színház javára írandó, hogy évadnyitásra olyan darabot választott, amelynek antifasiszta, háborúellenes célzata egyetlen pillanatig se lehet vitás, egyben több mint két évtized távlatából emlékeztet hazánk felszabadulására, és arra az áldozatra, ami a szabadságot megelőzte.

Ismert regényből készült színpadi alkotásnál mindig fennáll annak veszélye, hogy a néző az olvasmány adta élményt keresi a színpadon. Fokozott ez a veszély ebben az esetben, amikor a regény eny- nyire ismert, és film is készült belőle. A néző ismer és vár fordulatokat, történéseket, keresi a már ismert szereplők vonáséit, várja az epizódokat. Nehéz minden nézőtől elvárni, hogy úgy gondolkozzék: el kell felejteni a Budapesti tavasz című regényt és filmet, csak a színműre kell figyelnem, ami az azonos témának egy más műfajban történt ábrázolása, életrekeltése- Bármennyire is kívánatos volna az új színpadi művet, mint önálló művészeti dokumentumot néznünk és bírálnunk, kénytelen vagyunk néhány vonatkozásban a regényre utalni, hiszen maga a szerző is erősen ragaszkodott a legújabb kiadás követéséhez.

A Budapesti tavasz című regény tizenkét évvel ezelőtt jelent meg először. Széles társadalmi korképet festett, belengte valami nemes pátosz, és a nagy történelmi freskó előterében játszódott a történet, amely több szálon is futva bemutatta 1944. decembere végének, 1945. januárja első három hetének sok szörnyűséggel és sok reménységgel teli budapesti napjait. Ezekben a napokban ismertük meg Gazsó és Pintér szökését, a bujkálást a romos belvárosi lakásban, Zoltán és Jutka szerelmét, Zoltánnak a passzív szemlélődő ■ polgárból aktív harcossá válását, és megismertünk néhány mozzanatot a budapesti ellenállásból. A regény és persze a későbbi film biztosíthatta a sokrétű történetbonyolítást, epizódok bemutatását stb. De már az idén megjelent legújabb kiadás erősen rövidített, bizonyos cselekményeket tömörített és valamiféle szerzői „átértékelés” folytán helyenként arányeltolódás is jelentkezett.

A színpadi változat, bár Karinthy az értékeket igyekezett átmenteni a regényből, szűk kamarajáték lett. A központi témája Zoltán, Jutka, Gazsó, Turrtovszkyék éleiének néhány fordulata, a külvilág jelzései igencsak vázlatosak, az ellenállási vonatkozások és a felszabadulás izgalmas pillanatai csaknem elmosódnak. Jutka eltűnése, illetve mártírhalála után esik a történet, elnagyolt a darab, s e részből csak Zoltán és Gazsó meghitt baráti beszélgetése emelkedik ki szépségével. A felszabadulási kép, amely a regényben és a filmben egyaránt monumentális, itt elszürkül.

Néhány valóban szép. lírai telítettségű jelenetet leszámítva, viszonylag kevés a drámai izzású pillanat. Karinthy az alapvetően komor színeket gyakran oldja humoros elemekkel. Igen helyesen, mert ma már, két évtized múltán meg tudjuk mosolyogni nemeié: a 21 év előtti jellegzetes figurákat, hanem akkori önÁ svájci gleccseromlásról

Világszerte temészeti katasztrófákról hallottunk az elmúlt nyáron. Legutóbb a hurrikánnak nevezett forgószél zúdított özönvizet a mexikói öböl partjaira, elöntötte New-Orleans alacsony utcáit. Előtte egy szubtrópusi ciklon csapadékvize öntötte el Róma környezetét. Augusztus végén pedig Svájcból kaptunk megrendítő hírt egy gleccseromlásról.

A megrendítő újsághír Svájc egyik magaslati üdülővidékére, Graubünbenbe vezet el bennünket. Sok tüdőbeteg talált javulást Chur és Davos levegőjében. Környékéről már a Rajna gyűjti össze a csapadékvizet. Egyik jobb oldali mellékfolyója a Saas, amely főleg a Räti-Alpok olvadó gleccservizével gazdagítja. Ennek völgye a tömeges szerencsétlenség színhelye.

Svájc a „fehér szén”, a vízi erő útján biztosítja az iparhoz szükséges energia legnagyobb részét. A vasutak négyötöd részén villamosvonalok járnak. Az energianyerés újabb állomását építette az a 103 ember, akik közül 12 került elő élve.

nő széle a legalacsonyabb, azon a küszöbön át a jeges tömeg megindul, kipréselődik a völgy irányába. Ez a mozgó jégár a gleccser. Az alpesek- ben a felső vége 3000 méter felett helyezkedik el, az alsó 1300—2000 méteres szintben végződik. Ezen a szinten olvad meg. Egy-egy jégár hossza a 10 kilométert is meghaladja. Az,Alpesek legnagyobb glecs- csere az Aietsch-gleccser, 22 kilométer hosszú. A Saas folyót tápláló Allalin-glcccser a kisebbek közé tartozik.

„li” alakú völgyek

A jégárak sokban hasonlítanak a folyókhoz. Völgyeket vájnak maguknak, amelyeknek keresztmetszete „U” alakú. Ha a jégár egy ilyen völgyből visszavonul, a völgy formája elárulja eredetét. Azt a csapadékvezető szerepet, amelyet az Alpesek alsó magassági zónájában a folyók töltenek be, a magasabb övezetekben a gleccserek veszik át. A jégárak is mozognak.

vid Ágnes titkárnőjéről.

Benedek Miklós

A felvonulási épületet eltemet- Sebességük a jégtömegtől és a te a gieccseromlás. lejtési viszonyoktól függ. Ha

Óriási hóíömegek a völgyben közbeiktatott wiÖ szöbön kúsznak át, repedés keHogyan jön létre a gleccser? lefckezik rajtuk, ami igen ve- Az örök hó határa fölött, ami szélyes lehet a turistákra. Egy Közép-Európában 2500 méter a41go] őrnagy ilyen repedésbe magasan kezdődik, nyáron is , , . ,, ,

megmarad a hó. Az Alpesek suhant 1866-ban három tarsa- csúcsai (4000—4800 méter) jó- val. Holttestüket a gleccser óival e határ fölé magasodnak, vadó vége 1897-ben tette sza- A közöttük levő mélyedésék- t>a{jdá ben óriási hótömegek halmozódnak fel. Sokszor félelme- A gleccser lassú, folytonos tes jelenségek kiindulópont- mozgású jégáradat. Ezzel szem- jává válnak. Eleinte lazán fekszenek egymáson a frissen hullott hókristályok, majd

az olvadás és az újrafagy ás következtében egyre több és nagyobb fajsúlyú réteg válik belőlük. A laza porhóból tömör, jeges hó, firnhó alakul.

ben ismeretes az Alpokból is a hirtelen lecsúszó hótömeg. a lavina.

Különösen tavasszal gyakoriak e jelenségek, ha a meglágyult hó a meredek lejtőkön

A felhalmozódás helye a ge- • nem tud kellően megtapadni.

rincektől és a csúcsoktól határolt teknő, vagy katlan alakú térszín, amit gyakran, hasonlósága alapján, cirkuszvölgynek is neveznek.

A felgyűlt űmhó nagy nyoA síkossá vált felületen hatalmas tömegben zudul a völgyekbe a hegyek lábához, ahol településeket, útvonalakat takar be és gyakran vasúti szemóerőt képvisel. Ahol a tek- rencsétlenségeknek is az okozója. A lavinának ezt a fajtáját nedves vagy fenék-lavina néven szokták emlegetni. Nem ilyen veszélyes a téli porlavina. A nagy hidegben a hó- kristályok megmaradnák, nem préselődnek össze, hanem laza tömegeket alkotnak. Több méteres felhalmozódás esetén a meredek lejtőn egyensúlyuk megbomlik, és felhőszerű hóport kavarva ömle- nek lefelé. Volt már arra is példa, hogy ilyen porlavinát egyetlen puskalövés hangereje indított el. Ezek is „eltemetik” a turistákat, de az ijedtségnél egyéb baj nem származik.

Az ok valószínűié^

a szélsőséges időjárás

A jégárban megkötött csapadék a gleccser alsó végién válik folyékonnyá, így táplálja a gleccser-patakot. Ez a szintmagasság aszerint változik, hogy egy-egy esztendőben milyen időjárás uralkodik. Az egyenletes meleg fokozatosan szorítja hátra és olvasztja el a gleccser jégnyelvét.

Az Alpokban a gleccser vastagsága a gleccsernyelv kezdetén több száz méter is lehet, de a legalsó nyúlvány alig haladja meg egy fa magasságát. Megszűnését nem úgy kell elképzelnünk, mint egy fokozatosan elvékonyuló tömeget, hanem ott egy magas jégfal képződik, ez alatt boltozatos, úgynevezett gleccserkapu látható, melyből a gleccser patak szakad ki.

A mostani szélsőségesen csapadékos időjárás bizonyára ott is bő esőzést okozott. A hegyekről lezúduló esővíz fellazította az Allalin-gűeccser jegét, abból hatalmas tömeget leszakítva lavina módjára a belőle táplálkozó Saas folyó völgyébe zúdított.

(Dr. Zétényi András)

Miről írnak levelezőink?

&2 öregsk ünneplésére Készülnek

Kíváncsian várják Hidasnémeti idős emberei azt a társadalmi ünnepséget, amelyet október 10-én rendeznek majd tiszteletükre a községben, ötvenkét hetvenedik évét betöltött férfi és nő kapott; meghívót erre az alkalomra. A KISZ-szervezet és a művelődési otthon színjátszó csoportja szép műsorral készül.

Reméljük, hogy a megemlékezés után még jobban érzik majd az öregek a társadalom szeretetét és megbecsülését!

Fenyvesi Ernő Hidasnémeti

Jobb kenyérellátás! a Takiaközüea!

Későn érkezik meg a kenyér a taktaközi községekbe. Az

A szereplőgárdából elsőként ****************-*•********;.******************** a három legfőbb szereplőt kell* bemutatnunk. Jutka szerepé-* ben debütált a miskolci szín-* pádon Margittay Ági. Az ál-* tala életre keltett üldözött lány*

Ki a hibás ?

Egyetértek mindazokkal,

I Tanácstagok fogadóórái

*

*

S Október 1: Bartha Lajosné, Sze- !£les utcai iskola, 17 órakor; Cseh lÜGyula, IV., Tapolca, Aradi u. 16

Tin a__

___-• ....... ___

M

iskolc városi tanácstagok:

törékeny, óvatos, az élet min-*

den rezzenésétől félő gyermekJ akik dicsérik városunk légár, első jelenetekben, és boldo-* újabb vendéglátóipari egy- gan, önfeledten feloldódott ké-*Sggét, a népszerű Expressz ét- söbb, kevés szerelmes pillana-* ferme£. készítményeit, inyenc- tában. Az első felvonás zÁró*ségeit példaképül állítják ha- kettősben és a Zoltánnal való%sonló rendeltetésű intézmé- utolsó találkozásában mutatko-* nypk elé. A jó konyha, az zott meg különösen jellem tőr-* igyekvő személyzet, az önki- máló ereje, de apró reagálá-*szoigálás e bevált formája vasaira már színpadra lépésekor* iában rövid idő alatt népsze- fel kellett figyelnünk. Part-*rűt>é tette. Dicséretükre legyen nere a vendégként itt szereplő* mondva: nem is csökkent a Végvári Tamás igen szimpati-^n£U(5 a megnyitás óta, ami kusan állította elénk az egyegyéb szórakoztató, vagy ven- temista Pintér Zoltán alakját *áéglátó intézményünknél rit- E1 tudtuk hinni ennek a fiatal* kaság számba ment. fiúnak, hogy menekül a hábo-* Minden jónak, vagy lónak

ru piszkosságától, * azonban másik oldala is van. ---------—-------*az.aDan n»»i,

v

alahova, ahol tisztaOD eieietw A étteremben például gyak- zen át nem látható túlsó poháré Baross u., 18 órakor: Szabó találhat, és erzodott belőleJ •• ™ T'”

mindvégig az a polgári nevel-* jcon A Vendéget kétszeres tetés, amely tavolesonek meglepetés éri. Pillanatok alatt

kinti a kozugyeket. Hihetőék*me£7je;enifc a sok közül egy voltak szerelmi jelenetei, s ta-* kedves, szorgalmas kislány, és Ián csak a darab vege fele, az*négry forintot kér az eltört po- elnagyolt ellenállási jelenet-¥ a másik meglepetés peben bicsaklott meg alakitasa-^d{g akkor

éri, amikor az emnak egyenletessege, e’íji bér rájön,, hogy a pohár nem

azaz ados maradt Pmter Zoltán eg^szen saját hibájából tört aktív harcossá valasanak, lelki* átalakulásának markánsabb* érzékeltetésével. Gazsó

Jómagam, is megjártam már'^ui órakor: Orosz György, Szeles egyszer. Azóta nem is szive- *u. iskola, n órakor; id. Tüdős

sen, vagy nagyon óvatosan«£££«•. Vértes?1 György “'cemen't7- iszom itt ebed után. Fizettem, * gyár titkársága. 16 órakor. panaszkönyvbe írtam, mégsem* október 2. Hell lslván, IV„ vi_ Lett igazam. /Vekem se, md-^.rágh K. u. 2., 17 órakor; Ladányi soknak se. A pohár azóta is ^Sándor, III., Benedek u. 7., l/2„ törik rendületlenül, napontajjjj/ Tóth Janosné. Halasz

15—20 darab. *

_ , .... , , * Október 4; Bodnár János, Kun

E sorok megírására is mosok*Béla u. ált. isk., is órakor; Cson- esete. „sajnálatos figyelmet- *tos Mihály, Lillafüred, Zalka M.

Ipnspne” késztetett Mert *laktanya. 15 órakor: Endrédy Jó- lensege késztetett meri m *zsef> 0TP, J7 örakor; Fencsik Imzony az asztalokból kinyúló*réné, m., Matuia u. 18., is óra- pohár- és kancsótartó polcocs- *kor; Forgács Gizella. József Attila

Itn nnmi minek is nrnezyiik TPártszervezet, Baross u., 18. óra- ka, vagy minek is nevezzük, *,kor. Galovlcz János> Stromfeld

ötletes megoldás, de a rajtad laktanya, 14 órakor; Marinos Ká- levő tálca nem mondható an-Sroly. 114. sz. iparitanuló int., ni., nők. Alacsony a pereme és a f r“s'z "‘ÄÄri

kancsó leemelese közben a m-jqszabán Tibor, József a. pái ‘

_ r. J Ili f- — A t 7 _ 1 — — L -- —— ! T I .. . . . . * fl X •« r, 1 r«—v . C *7 n R- is leesik.

*f*Szeles u. 79., 1/13., 14 órako^

Mária, Nagyváthy u. ált.

A zsebtolvajokra figyelmez-4«órakor; váradi János, Szirma^

^ - 7. ^ 7T7 , , iroda, 8 órakor.

tető felirat melle sok más em-* , ,

. . , . ,., ± Október 5: Bacsó József, in., Erber négy forintjának megmen-iyi u. 6., 16 órakor; Bánvölgyi

fgcp •npnpff úiabb táblai Zc?"T7/C7— ^Ferenc, LKM, Hiv. ház Tll/53., 8 lese vegeu ujaoo laoia kijug ^órakor; Berki Mihályné, Vöröshadgesztését javasolom: »bsereg u. 8., 18 órakor; dr. Illés-e, 7 . , , , .. . jt-Béla, Szeles utcai ált. isk., 17 óraEdes, kedves kosztosok, I^-jj-kor; Sebő Ernő, II., Szövő u. 9., 17

nunz-wtnk n nnhárra1 bórakor: Tóth Józsefné, Déryné u.

gya±~aiOK a ponarra. l8 30 órakor; vágó péter Marx

— sz — m — ijíK. u., Oprendek pártszerv., 17 óraikor; Váradi István, Ságvári u. is- 18 órakor.

I rtí&er.v. %

emberek nagy része mindennap a boltban várja az autó érkezését. S az legtöbbször csak este hatkor, hétkor jön.

A szállítás körülményei sem a legmegfelelőbbek, nem elégítik ki a higiénia követelményeit. Hiába van ponyva az autón, az elhanyagolt utakról bőven jut por a kenyérre. Sok megbetegedést akadályozhatnának meg az illetékesek, ha ezekbe a falvaikba zárt kocsikban küldenék a kenyeret, örömünk akkor lenne teljes, ha mindennap idejében jutnánk e fontos táplálékhoz.

Mártonffy Béla Prügy

Nótaest volt Rícsén

A szomszédos községekből is érkeztek hallgatók a nemrégiben Rícsén megrendezett ma- gyamóta estre. Az érdeklődők, a muzsikát, dalt szeretők megtöltötték a művelődési otthon nagytermét.

A nagysikerű előadás szünetében a földművesszövetkezet divatbemutatót tartott, amelyet különösen a lányok, az asszonyok tapsoltak meg lelkesen.

Dcrczó István Riese

Segítettek a KISZ-tagok

A munkatársi szeretet és a kollektív szellem szép példáját nyújtotta a közelmúltban a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat ózdi KISZ-szervezetének néhány tagja. Endrész Ágoston, Méhész Imre, Bállá József és a többiek szabadnapjaikon építették újjá egyik munkatársuk, Váradi Ferenc- né romba dőlt házát.

Murányi Tibor Bánrév«

ILI ^»Z.1 I II ldZ.Ud.il

pében Polgár Géza szép fejlődésről tett tanúságot. Hatodik éve látjuk különböző szerepekben, és most különösen egyenletes, kidolgozott, hihe- tően emberi, mindvégig igaz alakot állított elénk. A regény olvastán is ilyennek képzeltük a diósgyőri bányászt, aki nem tudatos forradalmár, hanem ösztönösen száll szembe a fasizmussal. Személyes ellensége, Kerekes aknász elleni gyűlölete segíti talán ebben, de nemcsak engesztelhetetlen tud lenni, hanem líraian cllá- gyuló is, amikor otthon hagyott szerelméről beszól. Polgár Géza igen szépen formálta meg Gazsót.

A Turnovszky-házaspárt Né- methy Ferenc és Vargha Irén jelenítette meg. Turnovszky sokrétű, összetett figuráját Né- methy Ferenc ez alkalommal saját megszokott magas színvonala alatt próbálta életre kelteni, egyes jelenetekben jól jellemezve ezt a puhány, rettegő és majdnem aljasságra is kész figurát, de az alak változásainak követése, áthangolása nem mindenkor sikerült maradéktalanul. Vargha Irén alakjában a kényelmes jómódból nyomorúságára rádöbbent polgárasszonyoknak a szorongató valóság előli menekülése érződött az önáltató kényeskedésben. Csiszár András jól jellemzett vonásokkal formálta meg a rideg hivatalnok apát. Csupaszív ellenpontot formált az anya szerepében Hamvay Lucy. Somló Ferenc koldusa döbbenetes jelkép volt. A Kis- ka-csoport alakjai: Dobránszky Zoltán, Fillár István, Gonda György és Gyarmathy Ferenc nehéz feladathoz jutottak, mert szerepük a feldolgozásban nem lehetett elég világos. Fillár István Keserű-je így is a teljes reménytelenségbe,

anarchiába jutott, jobb sorsra érdemes ember igen szép ábrázolása. Dobránszky Mankója erőteljes alak volt. Derűs, élő, vagánykodó, a háborúba bele- únt figuraként jelenítette meg Pákozdy János a katona- sofőrt. Hasonlóan formálja meg ezt a figurát a másik szereposztásban Sallős Gábor. Meg keli még említenünk Farkas Endre törzsőrmesterét, Szili János nagyhangú, ostoba nyilasvezetőjét, Bősze Péter kissé túljátszott főhadnagyát, Nemkin Antal robusztus rendőrét, Albert Károlyt Turum- bek, Antal Lászlót a tambur- major, Szabados Ambrust a pikulás és Sárközi Sándort az epebajos villanásnyi szerepében.

Szólnunk kell még a fiatal Somló István első szerepléséről, a kissé iskolásán • beszélő nyilas suhancról, és mivel először léptek a miskolci színpadra, de szerepeik után csak neveiket jegyezhetjük fel: Bak Marianne diáklányáról, és Dá«iW Annái fi t Ir

ina.äu.rLK. gyáriosagaiL is. íau lön keli megemlékeznünk ; színdarab szép nyelvéről.

Az előadást Lendvay Perem rendezte sok gonddal, törődés sei, a dramaturgiai felerősítés nemes szándékával. Mégis: úgj érezzük, hogy a mű bemutatá iához szükségtelen volt a já lókot a színpadról az előszín padra, a zenekari árokba, met z nézőtéren áthúzódó „mólóra' kivinni. Az amúgy is töredezett, ba Hadai előrehaladási

cselekményt nem tette egységesebbé. A rendező ezzel i negoldással azt, akarta érzékeltetni, hogy a névtelen hő- iök a nép közül, tehát közülünl lönnek a történetbe, hogy 1944 /égének sötétségéből lépnek Hő, s hogy az elhurcoltak e codös messzeségben enyésznek :1. De vajon a színpadtéren, & látsó színpadon nem érhette /olna el ugyanezt a hatást? A eljesen pantomin-szerű játék- negoldások is többször zavar- rak, mert a darab jórészt hagyományos pergése nem in- lokolja ezt az ábrázolásmódot. Például az ajtó nyitásához egaláb-b egy szál léc kívánko- :ott volna jelzésnek, de kelleti mlna valami halvány jelzés a uzcsap, a rádió stb. érzékelte- ésére is.) Lendvay Ferenc ren- lezésében általában az inti- nebb jelenetek a legsikerül- ebbek, a legplasztikusabbak. Zoltán és Gazsó már említett zeszélgetése, Zoltán és Jutka itolsó találkozása, s külön kímélést érdemel az első részt :áró szerelmi kép ízléses, lalkszavúságában is igen érzékletes, finom megoldása.) V korkép ábrázolása már elna- lyoltabb, a Kiska-tagok moz- ;ása a regény ismeretének setleges hiányában (mert ez- ,ei is számolni kell) nem ért- lető minden nézőnek. A „külső elenetek” közül a második elvonás harmadik képét, ütka felismerését az ostromolt utcán, a rendőr és Zoltán fférját, és a szenvtelen, de a :orhangulatot jól tükröző kol- lús jelenetsarát kell kiemeltünk.

Egészében a rendezés több, gén szép képpel jelenítette

n.eg Karinthy színművét, de íz alapvetően epikus jellegű naradt, és a játékot inkább ó drámai megoldásokban is eleskedő képsorozatnak teinthetjük, amelynek előteré- -en lezajlik egy kamaradrá- ra, egy tiszavirág életű szép zerelem, és amelyben kis, emeri, hősi, valamint gyarló vo- ások mutatkoznak meg, jel- smezve egy sötét, fájdalmas .orszakot.

A jóformán csak hátteret -zékeltető díszlet-jelzés, Wege- iast Róbert munkája, stílusán a játékhoz illeszkedett. A el mézét Mészáros Margit terezte. Általában egyet kell vetik értenünk, de Jutka kinőtt uhába öltöztetését nem értük. Nem értjük a parókák lkai mázasát sem, mert ha a átók ennyire jelzéses, mint -z esetben, indokolatlannak űnik a szereplők karakterét eljesen megváltoztató paróka

A szereplőgárdából elsőként

három legfőbb szereplőt kell emutatnunk. Jutka szerepéén debütált a miskolci szín- adon Margittay Ági. Az ál- ila életre keltett üldözött lány irékeny, óvatos, az élet min- en rezzenésétől félő gyermek z első jelenetekben, és boldo- an, önfeledten feloldódott ké- öbb, kevés szerelmes pillanatban. Az első felvonás záró ettősben és a Zoltánnal való tolsó találkozásában mutatko- ott meg különösen jellemíor- láló ereje, de apró reagálásira már színpadra lépésekor sl kellett figyelnünk. Part-; ere a vendégként itt szereplő 'égvári Tamás igen szimpati- usan állította elénk az egye- smista Pintér Zoltán alakját. II tudtuk hinni ennek a fiatal iúnak, hogy menekül a hábo- ű piszkosságától, sötétségétől alahová, ahol tisztább életet aláihat, és érződött belőle aindvégig az a polgári nevel- stés, amely távolesőnek teinti a közügyeket. Hihetőek oltak szerelmi jelenetei, s ta- án csak a darab vége felé, az lnagyolt ellenállási jelenetben bicsaklott meg alakításá- iak egyenletessége, hitele, zaz adós maradt Pintér Zoltán ktív harcossá válásának, lelki italakulásának markánsabb rzékeltetésével. Gazsó szere-