Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

4 ßSÄAWM sr.T < ír, Péntek, 1965. augusztus 2T, Tanéynyitás előtt Miskolcon Néhány nap választ még el az 1965—66-os iskolaév meg­nyitásától. Az iskolákban sok helyen még javító munkások dolgoznak. Az intézetek fel­újítva, tatarozva várják a ta­nulókat. A tartalmi munka előkészítése is folyamatban van. Ezekről beszélgettünk Tok Miklóssal, a Miskolci vá­rosi Tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével. — Milyen felújításokra, karbantartásokra került sor a nyáron, s hogyan sikerült azokat befejez­ni? Miskolcon, a nyár folyamán 19 iskolát érintett a különböző mérvű tatarozás. A nyári fel­újításokkal általában sehol sem volt probléma, ülemterv- szerűen haladt minden mun­ka, s így az új tanév kezdése zavartalannak mutatkozik. Szeptember 1-én a miskolci általános- és középiskolákban megszólal a csengő. — Volt-e nagyobb mér­tékű karbantartás, felújí­tás? — A legkiemelkedőbb ilyen jellegű munka a Dayka Gá­bor utcai 3. számú általános iskola öreg épületének tata­rozása. Erre az idén 600 000 forintot fordítottunk, és jövő­re folytatjuk a felújítást. Na­gyobb összegű beruházással teljesen felújítjuk ezt az épü­letet, valamint a más taninté­zetekkel közösen használt tor­natermet. Általában a jövőben is arra törekszünk, hogy ha hosszabb munkával is, de fel­újításaink alaposak legyenek. PaJóczy utca sarkán épülő 400 személyes diákotthon elkészü­lése jelent majd. Addig is nagymérvű fejlesztésnek te­kinthetjük azonban, hogy tíz szolgálati lakást szabadítunk fel az ősz folyamán, és ezek he­lyén kilencvenhat növendék­kel növekszik a kollégiumi férőhely. Externátusi férő­helyeink száma kétszáz kö­rül van, főleg lányok vannak ilyen elhelyezésben. Ezt a szá­mot csökkenteni szeretnénk, és ebben várunk végleges meg­oldást a már említett, most épülő új otthontól. — Milyenek a feltételek? személyi — A személyi feltételek ál­talában biztosítottak. Megköze­lítőleg elegendő tanerő-ellátá­sunk, bár a szaktanári ellá­tást tovább kell javítanunk. — Milyen új tartalmi feladatok jelentkeznek az új tanévben? — Tulajdonképpen nincse­nek új feladatok. Ez taián az újdonság most. A legfőbb fel­adat: a régebbi célkitűzések realizálása. Az általános is­kolák alsó tagozataiban már új tankönyvekkel, az új tanterv alapján történik az oktatás, és a felsőtagozatos munkában is az új tanterv szelleme érvénye­sül. A középiskolákban ez lesz az első év, amikor az első osztályokban az új tanterv szerint kezdődik meg a taní­tás. A felsőbb évfolyamokban pedig az iskolareform, illetve — Van-e változás az is- az új tanterv szellemében. Az kólák, illetve az osztá- általános iskolákban a neve­lők tavaly kézhez kapták a lyok számában? nevelési tervet, a középisko­lákban az idén kapják meg segédeszközként. Igen hasz­nos eszközök ezek. Nevelő­ink általában már megismer­ték mind a nevelési tervei, mind az egyéb dokumentumo­kat, és a most kezdődő tanév­ben ezek alkalmazására kerül sor. Ebben jelent újat a most kezdődő tanév. Most már rea­lizálódhat az iskolareform hármas alapelve, az életre ne­velés, a korszerű műveltség nyújtása és a világnézeti fel- vértezés, teljes egészében a gyakorlati munkában. Termé­szetesen, szükséges itt hozzá­tenni, hogy az életre nevelé­sen a sokrétű és igen összetett, nem pedig csak a leszűkített értelemben vett munkás élet­re kell nevelnünk a növendé­keket. — Felnőttoktatásban mit hoz az új év? — Most vannak a jelentke­zések. Mindenképpen bővíte­ni szeretnénk az általános is­kolai felnőttoktatást, hogy minden dolgozó megszerezhes­se a nyolc osztályos általános iskolai végzettséget. Ehhez a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. Szaporítjuk a kihelyezett üzemi osztályok számát. Legutóbb a 3. sz. AKÖV Vállalatnál segítet­tünk ennek megteremtésé­ben. Minden vállalatnak, in­tézménynek, amelyik ilyen irá­nyú kéréssel fordul hozzánk, készséggel segítünk. A minap már megkezdődtek a tanévnyitó értekezletek. Miskolcon felkészülten vár­ják az 1965—66-os iskolai évet'. Benedek Miklós Új szobroí avatnak Kazincbarcikán Ismét egy műalkotással gaz­dagszik Kazincbarcika. Vasár­nap, augusztus 29-én a Mun­kácsy Mihály téren felavatják Pátzay I-ál Kossuth-díjas mű­vészünk alkotását: a nagy fes­tőről készült szobrot. Az ünnepségen Varga Gá- bomé, a megyei tanács elnök- helyettese, országgyűlési kép­viselő mond beszédet. Hej, Orvosi lakás és rendelő épül Arokíőii A tervek már elkészültek, a a községfejlesztési alap forint­jait tartalékolják. Jövőre mo­dern rendelő és orvosi lakás építését tervezik Ároktőn. Tiszadorogma és Tiszabábol- na tartozik még az ároktői körzethez. Jelenleg azonban helyettes látja el az orvosi te­endőket mindhárom község­ben. Az új létesítmény a költ­ségvetés szerint 616 ezer fo­rintba kerül majd. A lakosság mintegy 80 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. Á tej — egészség. Hm... Nagy tartályú tejszállitó autó áll a gibárti tejgyüj- tő épülete (épülete? — mondjuk) előtt. Gondolok egyet: bekukkantok, nem láttam még, hogyan szivaty- tyúzzák át a kádból a ko­csiba. Éppen befejezték a mun­kát, már csak a maradékot láttam a kád alján. Itt-ott fehérlett, itt-ott feketéliett. S mivel tudom, hogy még a fekete tehén is fehér tejet ád, közelebbről szemügyre vettem,, a fekete foltokat. Nézem, nézem. Sár. Sár? De hogy a jó égbe került oda? S mivel ily malasztos han­gulatban tettem fel a kér­dést, nézek is a magasba, hátha onnan választ kapok. Hát kaptam. A mennyezet fadeszkáin apró sárcsomók. Mivel ilyen piktormunkát nem produ­kálhattak erre járó, sarat fröcskölő teherautók, mert odafent legyeken kívül nem szi­2. mászkálhat semmi — belő-* lük viszont egész had! —■: feltételezésem a következői 1. Beázik a tető. összegyűj­ti a padlás sarát, lehozza a fadeszkák résein át, amiből valóságos cseppkő-fürt kép­ződik, csak nem olyan lárd halmazállapotban. Egerek szántanak a padlá­son, s lehull az, aminek ba­rázdába kellene fordulnia. 3.' Mindkét esetben „zátonyos’! lesz a tej. Hanem akkor minek a higiénikus tejszállító autó? Meg mi célt szolgálnak az asztalon heverő vegyszeres üvegek, minőségi minták? Ebben a tisztának éppen nem mondható helyiség­ben! ... — Sokfelé így ván ez, ké­rem — „nyugtat meg” a ko^ esi vezetője. — Én benne vagyok a szakmában, arany­ért sem innék tejet. Nem vonom kétségbe. W szont én fizetni is szoktam érte! (csala) Kémkedés*, halandó, történelem Mit olvas az „utca embere“ Párizsban és Londonban? statisztikák azt mutaí- hogy Franciaországban a legkeresettebb köny­vek, amelyek a második világ­háborút és a háború utáni éve­ket ábrázolják, továbbá az első ják, azok Ezer éves település Karoson Az elmúlt héten a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem szláv filológiai inté­zetének anyagi támogatásával vizsgálati ásatás kezdődött a karosi Tobojka-dűlőben. A feltárásban egyetemi KISZ- fiatalok vettek részt társadalmi munkában. Az ásatás célja egy elpusztult középkori falu ma­radványainak vizsgálata volt. A település-maradványok ho­mokbányászás közben kerültek napvilágra. A karosi Üj Ta­vasz Tsz homokbányájának fa­lában, körülbelül 1 méter mé­lyen a földben ásott kunyhó körvonalai látszottak, mely­nek nagyobb része, sajnos, már elpusztult. A feltárás nyomán az egykori kunyhó te­tejét tartó két oszlop helye is előkerült. A gödör betöltésé­ben igen sok, hullámvonalak­kal díszített agyagedény-töre- déket találtunk, melyekből, a múzeumi szakemberek segít­ségével, lehetővé válik az edények formájának helyreál­tetünk, hogy a homokdombo­kon, és a nádasok, vizek rej­tőkében szláv népesség élt Ezek mellé és köré települte! honfoglaló őseink. A honfog­lalók sírjait mind Karoson mind pedig a közeli Szlovákia íaivak határában is megtalál­ták már régebben, Bodrog- szerdahelyen csakúgy, mint Zemplénben. A Duna vonalától keletre fekvő országrészeken még alig kezdődött meg a VIII—IX. századi települések kutatása, pedig a helyneveken kívül éppen ezek adhatnak választ a honfoglaláskori Magyarország településviszonyaira, amiről még oly keveset tudunk. A tervek szerint a jövő év­ben nagyobb erővel kívánjuk folytatni az ásatást, hogy a több holdra kiterjedő telepü­lésről részletesebb képet kap­hassunk. Dr. Karancsyné Ojíozi Eszter Debrecen — Harmincnyolc általános iskolánk volt az elmúlt tan­évben, valamint két gyógy­pedagógiai iskola. Ezek száma változatlan. Ugyancsak vál­tozatlan szám szerint az öt gimnázium, a hat technikum és a két szakközépiskola, amelyek közül az egyik köz- gazdasági jellegű. Két önálló dolgozó középiskola működik majd a,tanévben: a gimnázium és egy közgazdasági techni­kum. A Munkaügyi Miniszté­rium tanintézeteiben négy új szakközépiskolai osztály nyí­lik Miskolcon. Újdonság lesz, hogy a selyemréti új iskolá­ban megkezdi működését a Zrínyi Gimnázium kihelyezett tagozata, bár igazgatás szem­pontjából nehézséget jelent az ilyen távolra kihelyezett osz­tály, a Déryné utcai volt Ne­velők Házában pedig az ipari szakközépiskola hat kihelye­zett osztálya működik majd. Az elmúlt tanévhez képest 12 szakközépiskola és 3 gimnázi­umi osztály a gyarapodás, vá­rosi szinten. — A kollégiumi ellátás­ban lesz-e változás? — Nagy változást csak a Mondák a Murámj völgyéből ugyanis „éppen a fikciónak és a realitásnak speciális vi­szonya teszi vonzóvá” — írja a Figaro littéraire. .4 romantika nem hali meg, csak átalakult A történelem ugyanis ezek­ben a népszerű művekben nem csupán a tények felsorolásai hanem a szinte kollektív em­lékirat, életközelség. A kém­regényekben viszont napjaink történelme jelenik meg. Ez a megjelenés azonban egyben menekülés is a valóságtól, ami már a sikeres nyugati törté­nelmi regényekben is kalanddá változott, mert a kémregény hőse a valóság talaján állva teljesen irreális dolgokat mű­vel. Ez aztán az az igazi, egy­személyes „nagy kaland”, amit az olvasók, például Párizs­ban, a történelmi regények kollektív kalandjaiban is ke­resnek. Legyen tehát a történelem „száraz tudósok” pontos meg­állapításai helyett az elevenen lüktető élet valóságszagú le­írása, de úgy, hogy az már súrolja a fantáziát, ne kösse semmi a száraz hétköznapok­hoz — mondják ezek az olva­sók. És ugyancsak ők óhajtják) hogy a kémregény hőse legyen a mindennapi világban forgó csodalény, akinek tetteiben el- hihetően valósul meg mind­az, amit álmaikban szerel­nének hősként megélni. „A Dumas-tól Ponson du Terrail-lg húzódó régi román- tizmus egyik formájának visz- szatérése ez” — állapítja meg a Figaro littéraire. Modern felhőkarcolókban, repülőgé­peken lejátszódó elvágyódás a hétköznapok szürke­ségéből, úgy. ahogy Novalis romantikus hőse, Heinrich von Ofterdingen, a középkori lo­vag kereste a rejtelmes kék virágot, a romantikus regény hőskorában. Máté Iván Csak második? Lény, a repülő csészealjról: „Mi az, megelőztél a FöldönT’ lítása is.' Fazekak, tálak vol­tak elsősorban használatban. Megtaláltuk a hajdani étkezé­sek maradványait is, a sertés- és marhacsontokat. Az egyik legértékesebb és legritkább lelet egy nagy vas halász­horog, amely igen jó állapot­ban van. A település lakosai nemcsak állattenyésztéssel, ha­lászattal és edénykészítéssel foglalkoztak, hanem földműve­léssel is, erre utal egy kézi őrlőkő töredéke, melyen lisz­tet készítettek a falu asszo­nyai. A faluban kovács is működött, mert az ásatás so­rán olvadt vas nyersanyag­darab is előkerült. Az előkerült edény-leletek alapján a falu korát több mint ezer esztendőben állapíthat­juk meg. A IX. században itt lakott emberek a honfoglalás után is itt éltek utódaik sze­mélyében, és beolvadtak né­pünk soraiba. A helyi és a környékbeli, régi falu- és dűlő­nevek alapján arra következ­(Kassai tudósítónktól.) A Murány völgye mindig szép, de szegény volt. Ma a szépség mellé nem a szegénységet, hanem a sza­bad munkát, a magabiztonsá­got sorolhatjuk. A változások forrása mintha Jelsava lenne. Az a Jelsava, ahol 1923. szep­tember 16-án, a fehér víz mel­lett begyújtották az első bá­nyakemencét. A jelsavai (jols- vai) üzem tulajdonképpen az­óta nyerte el sajátos karakte­rét, azóta ismerik a magnezit­munkás elnevezést. A több mint 40 éves bányászmúlt azonban különféle időszakokra tagozódik. A München előtti burzsoá köztársaság súlyos nyomokat hagyott a magnezit­munkások lelkében. Megismer­ték a munkanélküliséget, . a koldulást, a börtönt, ha láza­dozni mertek a kizsákmányolás *llen. Nem egyszer megtudták, mit jelent az, ha az ember fe­je fölül hiányzik a tető, mi az éhség, a nyomor. Az ember ak­kor nem számított és a mun­kát sem értékelték. A fasisz­ta megszállás idején tetézte « bajokat az elnyomás, a fáj­dalom és az árvák; A fekete élet nehéz évei el­világháborúról szólók.” — A párizsi Arts című művészeti folyóirat egyik száma közli ezt a megállapítást, majd ki­egészíti azzal, hogy az olvasók tömegét, az „utca emberét” el­sősorban nem maga a történe­lem érdekli, hanem a törté­nelmi regényekben „felvázolt kép”. Ennek eredménye, hogy az olvasók nem a törté­nészek, hanem a népszerű tu­dományos írók történelmi re­gényeit keresik. „A kémregények óriási hul­lám módjára árasztják el a világirodalmat. Az angol­száz piacon kelendőségük már túlszárnyalta az összes többi regényekét, és Francia- országban már túlszárnyalta a bűnügyi regényt.” Ezt vi­szont egy másik francia lap, a Figaro littéraire állapította meg. Szinte ugyanakkor, ami­kor az Arts közölte a maga észrevételét. Valóság, mégsem as Könnyen megtalálható a • két érdeklődés közös nevező­je. Vegyük egyrészt tudomá­sul, amit az Arts cikkének ' szerzője mond, hogy: a törté­nelmi regények sikeres fajtá­jában a közönség a tájékozta- : táson kívül elsősorban izgal­mas „cselekményt” keres, ■ „szüksége van hősökre, sze- 1 replőkre és rendezőkre”. Aztán fogadjuk el azt is, mit a Figa- 1 ro littéraire állít. Ez utóbbi ugyanis azt mondja cikkében, hogy a „bizonyos realitásokból ‘ fakadó kémregény” a valósá­got irreális dolgokkal megtűz- : delve lesz népszerű. Vagyis, ha a mai párizsi olvasó „a két világháborúról szóló regények- ] ben annak a nagy kalandnak ; utolsó képét keresi, amelyet a i két feláldozott nemzedék tag- i jai megértek” — mint az Arts i írja, akkor innen már csak egy ’ lépés a végeredményben tör­ténelmi. sőt politikai-történél- 1 mi kémregényig. Ezeket berendezéseket. A Murány völgye a magnezitért folyó harc fő „csatatere”. A saját, a kollektíva és az egész vállalat becsületére gon­dolnak azok, akik naponta vé­gigjárják a hatalmas folyosók labirintusát, a kisebb és na­gyobb aknákat, valamint rak­tárakat. Valamennyien egyet akarnak. A karbidlámpák lángja, .meg a reflektorok fénycsóvája, amely bevilágít­ja a földalatti termeket, már semmiben sem emlékeztet a hajdani rongyos bányászra.' Ritmus, összhang, technika —' ez jellemzi az itteni magnezité-' sek kollektíváját, Mlads! Já-; nőst, Kehenyákot, Zoliért és a, többieket. Mintha ritmikus; ének szerint ömlene a kibányá-I szott érc a csillékbe. így megy« ez a nyers magnezit összeállí-J tásánál, a készítmények gyár-« Lásánál, az acélöntvénynél .. A z élet itt ezzel a jelszó-« val halad: 20 év — 20’ cselekedet. Ezzel új< m'ozgalmat indítottak. Uj sike-J •ek a feltárásban, a minőség) .ovábbi fejlesztése. És ez új< :saládi házakat eredményez,) ímelyeket minden kényelmeit szolgáló berendezéssel ellát-) iák, szabadságukat pedig at engernél, világkörüli utazás-^ ;al, s üdüléssel töltik el a bá-í lyászok. J Anton Semoradik * nyászok, meg az égetők a leg­boldogabb emberek voltak. V alamikor a magnezit fontosságát csak a szak­emberek ismerték, ma az egész ország. Mert nő a ma­gas kemencék száma, a kiol­vasztott vas- és acélmennyiség állandóan gyarapszik. A vas­ipar magnezit' ágában Jolsvá- nak jó neve van nemcsak a ter­mék mennyiségét, hanem mi­nőségét tekintve is, amely ma már világszintű. A megrende­lők sorába tartoznak a legigé­nyesebb kapitalista cégek is. A gyárban igyekeznek min­denkit megfelelően kielégíte­ni, hiszen magnezitből elegen­dő mennyiség van. Csupán a Dubrava lelőhely sok száz millió tonna nyersanyagot tar­talmaz. Ilyen lelőhely pedig több is akad a környéken. Nem is csoda, hogy Jolsva környéke : úgy néz ki, mint egy óriási építkezés. Csupán ebben az év­ben több mint 10 millió koro- i nát fordítanak a földalatti gaz- . dagság feltárására. Természe- i tesen az építkezési láz új mun- i Ica lehetőségeket, magasabb ke- resetet is biztosít, no, meg to- : vábbi lakóházakat, legényszál- i lásokat, szociális és kulturális múltak. Az új idő megváltoz­tatta Jolsvát, a vállalatot és az életet. A nehéz munkát fel­váltja az új technika. Ismeret­lenségig megváltoznak a mun­ka-, a kulturális- és a szociá­lis körülmények. A magnezit­gyár megnövekedett, és állan­dóan tovább fejlődik. A teljes kiépítés ebben az évben kez­dődött meg. A környéken sok a magnezit, és nap mint nap új lelőhelyeket tárnak fel. Nö­vekszik a bányák száma, soka­sodnak a gépek, de az új há­zak is. A hőerőellátásban is fejlődés mutatkozik, ugyanis a régi kemencék mellett újak épültek, tökéletesebb aggregá­tok. A gyár a nyersanyag nö­vekedésével új termékeket is készít. Mind a belföld, mind a külföld igényeit megfelelően ki tudja elégíteni. A jolsvai üzem híressé válik, dolgozói az egész haza megbecsülését élvezik. Az üzem létrehozásá­nak negyvenedik évfordulóján a dolgozók képviselői a prágai várban, Antonin Novotny köz- társasági elnök kezéből vet­ték át a legnagyobb állami kitüntetést, a Munka Érdem­rendjét. Akkor Furman And­rás, a gyár igazgatója, a bá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom