Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-20 / 144. szám
Tasámap, 1965. június 20. EszakmagtarorszAö 9 Mikroszkóp alatt az idő Ha a Rutató az anyag finom- éppen ezt használja fel, ezért Megfigyelhetővé tették a má- szerkezetét, néhány millimé- látjuk az állóképek sorozatát sodperc milliomod része alatt temel kisebb részleteit kivan- , . , ia vizsgálni a mikroszkópokat ott mozgónak. De a tudomány- bekovetkezo mozgásokat is. A ja vizsgálni, a mikioszKopoKar ,“ eszközökre van szovjet kutatók olyan filmfelhívja segítségül Az elektron- ^kksé®^a^lne^^"k * n 7ö- vevő készüléket szerkesztettek, mikroszkópokkal többszázezer- “.*“t eL amely másodpercenként ött szeres nagyítás is elérhető. A ^itlák SÍvftiákmintha százmillió felvételt készít. Ez kerälneka“yannfel!daSk elé, mikroszkóp alá tennék az időt « W ^^^ ^1011 hogy különböző mozgásfolya- A moziban mindenki látott mozgást mar több honapia napiatoknak rendkívül rövid idő- ?yar lassított felvételt. A film ® 'Da tel. tartamon belüli részleteit kell 1Jy1en,ko,r «ehany másodpercen tüzetesen megflgyelniök. így kelül lezajló gyors mozgás részleteit teszi lathatova. A tanulmányozzák például a biológusok az állatok mozgásait, az orvosok az élő szövetek jelenségeit, a ballisztikusok a repülő lövedékek útját, a körülöttük keletkező lökéshullámokat, a mérnökök a szikrakisülések lezajlását, a robbanásszerű égési folyamatokat, a forgácsoló és sajtolószerszá- f”1 eti-y «»«»Percen mok működését, a folyadékok- ]eza,1° mozgásfolyamatok ban fellépő áramlási jelenségeket és így tovább. Szemünk előtt azonban ösa- szeolvadnak a gyors egymásutánban következő képek, s a részletek megfigyeléséi-e kép- szintén telellek vagyunk. Ez szemünk tudnak _____ t ehetetlenségének következmé- atomi részecskék között,"ame- nye. Az a hatar, amit meg , . , v.felold”, csupán egyötöd má- Jck eIelt'artama ebbe a nagy- sodperc, az ennél gyorsabban ságrendbe esik. De nemcsak az következő változások már ősz- ilyen rendkívül rövid időtar- szefolynak előttünk. A mozi tárnok rögzítését oldották meg. szokásosnál ugyanis sokkal több részletet vesznek fel és azt a megszokott sebességgel vetítik le. Így ha egy másodperc alatt 40 ezer képkockát vesznek fel és azt a szokásos 24 képkockás másodpercenkénti sebességgel vetítik, akkor az egy másodpercen belül már félórára nagyítódtak. A tudományos kutatás és a rendkívül érzékeny műszerek, ma már lehetővé tették, hogy a másodperc billiomod részeit mérjék, különbséget tenni azok között az Új szeiíüwfzfisz!íló eljárás Harkovban a szakemberek néhány ipari üzem szennyvíz- derítőjébe Chlorella nevű egysejtű növényt telepítettek. A növény rendkívül gyors szaporodásnak indult, s niagába- vette a szénsavat és egyéb káros anyagokat, ugyanekkor oxigént termelt. Az eredmény: rövidesen olyan tiszta vizet nyertek, melyben halat is sikerült tenyészteniük. — Ezt a két órát szeretném. — Tessék csak, — mondja a szemüveges, jóságos arcú néni, miután félórás várakozás után rám kerül a sor. — Mi a hiba? Meghökkenek, de egy két szó dadogás és már mondom: — Hát egvik se megy. Illetve az egyik csak egy kicsit. — A néni legyint és már dobja is szét az újabbikat. — No, hát ez nem megy, baja van. Nyolcvanöt forint, két hét múlva. Marad? — I... Igen, persze, meg kéll javítani mert __— De m ár bontja is a másikat, a régebbit. Az az csak bontaná, mert valahogy be van akadva. Próbálja egyszer, kétszer, de nem megy. — Ezt valaki babrálta, szét van esve bent az egész szerkezet. Ügy sincs hozzá alkatrész, régebbi kiadás, nem vállaljuk... — De kérem, — rebegem, A „wműv&Sí” esethet* A z egyik másodosztályú szomszéd-kocsiban ismerkedő- Az üveges mélyen elgondol- vasúti kupé folyosóján sük hajnalán és azt boncol- kodott, szemét félig lehunyta, két középkorú férfi gatták: mi lehetett az oka, a pálinkásüveget gyöngéden álldogál az ablaknál és be- hogy ott két ember lényegé- alapállásba helyezte combja szélgetnek. Egyikük zömök és ben minden ok nélkül össze- mellé, aztán hirtelen kevé- józan benyomást kelt, a má- pofozkodott. lyen így szólt: sík kezében a büféből hozott — Szerintem — állította a — Nem jó, ha valaki olyan pálinkás üveg, orcája megnye- józan — a műveltségükben nagyon művelt... Nem jó az, rően fénylik, ennek bizony lehet a hiba. Csak műveletlen ha valaki mindent tud'.... Néma már nem ez az első üveg ember vetemedik ilyesmire. kém pedig ez a véleményem, a kezében. A helyszínen is- — Hogy... a műveletlen mit szól hozzá? merkedhettek meg és most ember?... A józan hangjában érződött cserélik az eszméket, az élet .\ túlzottan szabatos kifeje- 32 ín6ei’ültség. különböző fontos témáiról... z£s láthatóan nem tetszett a — Nézze barátom, hogy Miután teljes egyetértésre pálinkás-üvegesnek, mert ar- maga mit gondol, az számom- jutottak abban, hogy van pa- ...j mintha kissé elkomolyo- na nem fontos. Ha maga ta- tyolattiszta és megközelíthe- előtt volna. gadja a műveltség jelentósétetlen nő a világon, aztán — Nem biztos az hékárn 1 gét, az arra mutat, hogy... — meg — különös ellentétként — folytatta a félbemaradt Nem folytatta, jelentőségtelje- hogy bizony a nőkkel köny- gondolatot — honnan tudja sen elhallgatott, sőt még a nyű elbánni, nincs kivétel. az^ maga ilyen biztosan? nyakkendőjét is megigazította, csak érteni kell a csíziót, ök — Hékáni, vagy nem hé- — Miért! Maga még sose ketten pedig mint részletez- kám — szólt a józan, akinek verekedett? Maga nagyon műtők, nagyon értik. nem nyerte meg a tetszését a veit? — szólt az üveges és S ahogy ürült az üveg, úgy megszólítás — igenis a műve- üvegével megkocintotta a jó- vállozotl a téma. A vonatokon letlenség! Kérem, egy művelt zan zakójának középső gomb- lezajlott sajnálatos összekoc- ember az legalább annyira ad ját. Az szelíden eltolta az canásokra terelődött a szó, va- magára, hogy csak úgy ripsz- üveget szorongató testvéri kelami ilyesmit láthattak a ropsz nem kötekedik. zet és kijelentette, hogy egyrészt ne csöngessen neki a gombján, nem lakásajtó az, másrészt időszerű befejezni a beszélgetést, mert nem szereti a műveletlen embereket! Egyébként ha tudni akarja, <5 nem szokott verekedni, hogy miért nem, azt már kifejtette. — He... — Csak ennyit szólt a pálinkás-üveges, nem is kérdően, csupán megállapításként aztán az alkoholtól retek-piros szemét rászegezte a józanra és így szólt: ..Nekem pedig maga beszélhet amit akar. Magán látszik, hogy egyáltalán nem művelt ember!” A józan megrázkódott; megfogta a pálinkásüveges egyik karját és beszélgető partnerét ügyesen és könnyedén átlódította az ajtón a szomszédos peronra, majd amikor az makacsul visszarohant, határozott mozdulattal orrtövön ütötte és újból visszalökte. Ezután elégedett sóhajjal belépett fülkéjébe. .. .Mert a műveltség kérem,' az nagyon fontos a társadalmi érintkezésben. Ordas Nándor Micsoda különbségi — Egy pillanat, csak beüt- — ez a fiamé, és kár lenne — Nem tudom, érdemes-e szem ide ezt a. két karórát esetleg újat venni neki még. még megcsináltatni. ,4 fiam, megjavíttatni. Ha lehetne,... — Hiába! tetszik tudni, még csak hét— Megörültél? Miért pont — Nem vállalhatjuk ké- éves. Talán kár lenne újat ide? Pontosan le, egy maszek- rém... — Látom, csak feltar- venni... hez? tanóm ha kérnék, magyaráz- _ persze, hogy kár. ÉrdeHát közel is van, meg ködnek. Zsebreteszem a régi mcs ezt, kérem megcsináltat- gyorsabb is a... órát, meg az újabbik átvéte- nj, Hatvanöt forint az egész. — Ugyan. Vidd csak el kér- lét igazoló papírt, és megyek. Egy hajszálrugótengely! Hollek a Finommechanika rész- De mert ágaskodik bennem az ^.p majd tessék bejönni érte! legéhez. Ott is gyors, jobb al- ellenállás: belépek oda, ahová « katrészek, megbízhatóság... először is akartam vinni, a Vittem. Ami jobb, az jobb!.., maszekhez... Kint állok az utcán és gon* • dolkodom. Kivételesen nem az esős júniuson, hanem ezen az — Tessék csak ideadni. óraügyön. Jó. Lehet, hogy a — Nem tudom érdemes-e. Finommechanika csak finom mert — mondom pironkodva, órákat javít, s ami régebbi, S várom mi lesz a bontással, annak a belsejére nem is kí- Bontja, s akadozik. váncsi. De ez miért nincs ki— Biztosan leejtette a gye- írva náluk? Mert így egészen szilárd alapról mondja az em— Le. Talán azért akad ber_ ha összehasonlítja a Fibe a szerkezet. — Az oras , .. . bécsi bólint. Egy húzás és nommechamkát a maszek kintvan a belsőség. Egyben, órással: micsoda különbségi Dehogyis van az szétesve. Barcsa A VISZONZÁS A minap szórakozottságból kezemet. — Mégegyszer naátvezettem az út másik olda- gyón köszönöm! Iára Zénófi úr sógornőjét, aki Eszembe jutott az epizód a átutazóban volt városunkban, sógornővel. Azóta Zénófi úr makacs szi- — Szóra sem érdemes — vélyességgel köszön nekem, mondottam őszintén. Legutóbb rámtapadt a Kókusz Zénófi tiltakozott, presszóban: ■— Óriási szolgálatot tett — Adósa, vagyok — monda- nekem — mondta, és átölelt, gáttá, miközben vadul rázta a — Eljárása nemes lélekről ta(Dozsik István rajza) Jobbra át — a svéd közlekedésben A svédek is áttérnek a jobboldali közlekedésre, mert Nagy-Britannia áttér a. ti zedes rendszerre, s a svédek — 224 év után — a jobboldalon akarnak belaipcsolódni az európai közlekedésbe. „Rossz” irányban tehát, már csak az angolok, írek és izlandiak haladnak. Sokáig tartott, amíg a svédek elhatározták, hogy áttérnek a jobboldali közlekedésre. A parlament első ízben 1924-ben foglalkozott a kérdéssel. 1955 októberében a kormány körkérdést intézett az érdekeltekhez: több mint. S0 százalékuk kitartott a baloldali közlekedés mellett. Végül majdnem negyven éves vita és huzavona. után a parlament 1963 májusában törvényt fogadott el, amely szerint 1967 szeptember 3-án, vasárnap a gépesített[ Svédország jobbra, át-ot csinál. Azon a. bizonyos vasárnapon csak a rendőrség, a tűzoltóság, tt mentők és taxik közlekedhetnek, m,ert ezen a napon az egész országban kicserélik a tábla-erdőt. A forgalom, átállítása: mintegy 75 millió dollárbe, kerül a? ällarmalts Máté György: DCáloázia GÖRÖG GYŐZŐ beleszeretett a platinaszőke, ezüsthangú, aranykedélyü, kék szemű, gömbölyűvállú, karcsú derekú, szende, tizennyolc éves Pintye Angélába, ami nem is csoda. Elbűvülő leányka. Egy hibája van csali, hogy merev. Joggal kérdezhetné valaki — kérdezte is —, hogy lehet egy ilyen adottságokkal rendelkező szűz életének rózsaszínű hajnalán merev. De ne menjünk bele ennek vizsgálatába, annyi bizonyos, hogy a szűk látókörű szemlélet volt az egész Pintye család rákfenéje. Már ki is tűzték az esküvő időpontját, amikor Gattyán Rózsa, Görög Győző egykori kedvese, feljelentette a vőlegényt négy példányban. „Ez az ember, akibe önök bizalmukat helyezték, közönséges tolvaj. Ellopta és sajátjaként áruba bocsátotta az új típusú szövődéi önbefűzős vetélők szabadalmát. Ezenkívül otthonában botrányosan viselkedik, üti-veri-éhezteti szegény, beteg özvegy édesanyját.” Az iskola, amelyben Görög Győző töriénelmet tanított, sokat adott a hírnévre. A párttitkór még a levél megérkezésének napján behívta a megvádolta! — Sajnos, Görög elvtárs — mondotta —, egy bejelentés érkezett ellened, amely különféle anyagi és erkölcsi eltévelyedésekkel vádol. Meg lehetsz győződve róla, hogy pontról pontra gondosan meg fogunk mindent vizsgálni. Remélem, a vizsgálat tisztázni fogja a kérdéseket, és bebizonyosodik ártatlanságod. A történelemtanár este elmondta az esetet Angélának. A lány egy lépéssel hátráltj ___„ — Ne most, Győzi — szólt ezüstösen csilingelő hangján —, talán felesleges hangsúlyoznom, hogy én hiszek benned. Te nem követhetted el azokat a dolgokat, amelyekkel vádolnak. De meg kell értened, egy Pintye lány nem járhat együtt addig egy férfivel, amíg vizsgálat folyik ellene. Várjuk meg békén a vizsgálat végét, ne találkozzunk addig. Utána ásó-kapa sem választhat el bennünket egymástól. A VIZSGÁLAT során megállapítást nyert, hogy Görög Győző nem tudja, mi a különbség szövés és fonás között, a vetélőről pedig az eljárás lefolytatásának kezdetéig azt hitte, hogy az nő- orvosi szerszám. így az újítással kapcsolatos vád elesett. Édesanyjáról — kissé megilletődve — elmondotta, hogy az az ő születésekor gyermekágyi lázban elhunyt. A vádat természetesen elejtették. Görög felhívta Angélát, akinek elégedett kacaja úgy csengett a telefonba, mint mennyei csengettyűk, ha ugyan vannak ilyenek az égben. De Görög elmondta azt is, hogy értesítette őt a tanács: vizsgálatot indít ellene egy bejelentéssel kapcsolatban. Egy másolatot ugyanis a tanácsnak elküldött a megcsalt leányzó. Angéla erre szomorúan mondta: — Győzi, szívem értsél meg engem. Én soha nem lehetek olyané, akire a népi képviseletnél gyanú árnyéka esik. Ne nyúlj hozzám. Tisztázd magad, hívjál fel azután. Persze, a vizsgálat ismét fényesen tisztázta a történelemtanárt. — Meg tudsz nekem bocsátani? — kérdezte aznap este Pintye Angéla, és halványkék szemét rút könnyek homáIyosítottók el. — Nem kételkedem én benned, de megfogadtam, hogy csak egészen feddhetetlen emberé leszek vagy senkié... A népi ellenőrzés ugyanakkor kezdte vizsgálni az ellopott vetélő és megkínzott édesanya dolgát. — Ne haragudj, el kell addig válnunk — mondta ekkor határozottan a leány —, neked is biztosabb érzés lesz, ha úgy lépsz elém, hogy a népi ellenőrök jól megnéztek. A történelemtanár hivatkozott a korábbi vizsgálatokra, majd mikor ez hatástalan maradt, sürgette az ellenőröket. Azok meg is állapították a bejelentésről, hogy koholmány. Angéla zokogott: — Megvetsz a merevségem miatt? — kérdezte. — Nem, de elszomorít — felelte a tanár. — Mert most a változatosság kedvéért az ügyészség indított ellenem vizsgálatot. — Várjuk meg annak a végét — így hízelgett a leány —, a kedvemért... Bs addig, ugye — ne is találkozzunk __ A Z ÜGYÉSZSÉG minden körültekintés ellenére sem tudta feltámasztani a tanár elhunyt édesanyját, sem a szövődéi önbefűzős vetélőről nem kapott új információkat, már azért, sem, mert azt több üzemben már hosszú idő óta használják. — Most már eljöhetsz, ha akarsz, te kis mohó! — így kiáltott a telefonba Pintye Angéla, amikor a tanár ezt közölte vele. — Ne késlekedjél. Délután csöngettek. A lány boldogan futott választottja elé. A küszöbön ott állt Görög Győző. Kis, göndör fiúcskát vezetett kézen fogva. — A fiam — szólt a férfi egyszerűen. — Hogyan? — így sikoltott a lány. — Eluntam, hogy te minden gyanú miatt elutasítasz Múltak tz évek — és én megházasodtam. ■— Anyuci isz ébej asszony ám — tette hozza Elekké —y csat nem ennyije. núskodott. Sohasem felejtem el. Részemről a szerencse, — mondtam zavartan, majd csókokat váltottunk. Ezután Zénófi felkiáltott. Valahogyan viszonozni sze- •etném a szívélyességét. — Ugyan — pironkodtam — Ilyen semmiséget? De Zénófi úr belekapaszkodott a gondolatba. Igen, feltétlenül. Mit intézhetnék el magának? Köszönöm, de igazán semmit — mondtam — Nincs semmi, elintéznivalóm. — Hátha, mégis? — wakacskodott Zénófi úr. — Nagyon fontos nekem. Pár percig vitatkoztunk, aztán valami eszembe jutott. De nem■ szívesen fárasztanám — mondtam. — De ha én boldogan.'.! — Igazán nem tudom, illik-é megkérnem? — Feltétlenül — ujjongott Zénófi. — Mindenben rendelkezésére állok. Könyörgöm, parancsoljon velem! ■ No jó — mondtam. — Szükségem lenne az Esti Hírharsona tegnapi számára Tudja, azt a folytatásos detektív regényt olvasom, és tegnap elfelejtettem megvenni, Zénófi a telefonhoz ugrott.' A feleségével beszélt pár szót, aztán ragyogó arccal tette le a kagylót. — Már meg is van — felöl* tóttá, — Holnap reggel 9-feof felviszem önhöz az irodába V iszontlátásra! Egy hétig nem láttam Zénófi urat, aztán megpillantottam az utcán. Amikor meglátott; elfordította, a fejét és átment a másik oldalra. Valahogy nem sikerülhetett neki ez a dolog az Esti Hirharsonával! No de fő, hogy megsértődött és végre leráztam magamról.- Fordította.} Murányi Beatrix
