Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Péntek« 1965» májas *&>

wmmsm cHtaaagaaaaBasaaBSflBMgM

aaaaa

Ä magyar líra 20 éve:

Mag yaror szagon

Ma estes ffl

i

Hangverseny Miskolcon § századunk zenéiéi! |

yj

A város alapításának 600. lg évfordulója tiszteletére ma* y) május 7-én este rendezi meg í az Egressy Béni Zeneiskola jj negyedik, utolsó bérleti hang- y versenyét az évadban. x

A Bartók teremben ez alka- ? lommal századunk zenéjéből v kapnak ízelítőt a hangverseny y, látogatók. Sok népdal és nép- « dalfeldolgozás hangzik majd rf) el, s többek között Ádám Je- (U nő, Szervánszky, Kodály, J) Járdányi, Ránki, Szőnyi, Szó- (f kolay, Sugár Rezső művei |T\

A Rádió Kapja í* a Szovjetunióban |

Ma, május 7-én van a 0) Szovjetunióban a Rádió nap- ?< ja. S

A használatban levő rádió- készülékek száma a. Szovjet- (Jj unióban ma meghaladja a j) hetven milliót. A moszkvai j rádió S3 nyelven sugároz mü- v [ sort külföldi hallgatói szá- 3 | inára. Az elmúlt évben 7S or- (f szaggal bonyolított le műsor- x, cserét a Szovjet Rádió és Te- y levízió. A központi adások (f 1 időtartama napi 136 óra. I))-----------------------— í

tor- X

a Szépirodalmi Könyv- j cserét, a Szovjet Rádió és Te- y, UOz

levízió. A központi adások (s S3, 42, 35

Kokényvírág exportra — teának

Mintha hófoltok maradtak aliol teakéverékbe használják volna vissza a télből, olyan a kökényvirágot ízesítő, illa- N3 fehérek ezekben a. napokban tosító szerül. Főképp Telki- fD. a zempléni domboldalak a vi- bánya. Makkoshotyka, Erdő- ni rágba borult kökénybokrok- bénye. Erdőhorváti és Mogyo- ív tói. Egyes helyeken több róska lakosai gyűjtik mázsa- holdnyi területet is alkotnak számra a hófehér kökényvirág

az összefüggő kökényesek* szirmait ____

a

melynek kellemes, fanyar.. ...............

g

yümölcsükből késő ősszel IS —20 vagonnyit is adnak jó termés esetén a szörpüzemeknek.

De ilyenkor* tavasszal is hasznot hajtanak az. igénytelen teökénybókrok. Az Érdet Termék Vállalat sátoraljaújhelyi üzemegységének dolgozói ugyanis megkezdték a kökényvirág szirmainak szedését, mert a szárított kökény- sziromból nagy mennyiséget exportálunk külföldre, elsősorban a nyugati országokba,

A sokoldalú földművesszövetkezetek

országgyűlési képviselő

Képes sportlexikon

az érdeklődést. Ápolni kell a népi táncot, a népi. hagyományokat. De el kell fogadni az. újként jelentkező társastáncot is.

ÖRÜLTÜNK, hogy a csoportos társastánc elnyerte méltó helyét a Ki mit tud?- on és az egyéb kulturális szemléken. Nem közömbös talán az a megállapítás sem, hogy a műkedvelő művészetnek ez az új ágazata tömegigényt elégít ki. Fényes bizonyítéka ennek a televízióhoz érkezett háromezernél több levél, amely a szentes! táncklub együttesének továbbjutását kívánta.

Benedei; Miklós i'“““-------- ,

í 8

V

irágoznak I a mikádó fái !

Miskolcon

1 1

j 1920-ban a. japán, cs&- J

, szár néhány disz-cse- 1 ' resznyefát ajándékozott '

J Miskolc városának. A \

1 kertészek elültették, s «

I később tovább szaporí- [

1 tolták a szép fákat. 1

Az idei hűvös, esős !

1 tavasz miatt a Szabad- 1 ' ság téren és a város [

J néhány pontján a. szó- 1 1 kottnál később borultak •

J virágba a japán cse- |

1 resznyefák, Néhány 1

f napja azonban ki nyitót- !

1 ták. tömör, rózsaszín 1 j szirmaikat. A szép lát- 1 1 ványosságnak sok né- ,

1 zője, csodáló ja akad. •

I Amatőrök, hivatásos fo- { t tósok készítenek felvé- 1 { teleket a mikádó virág- [

1 zó ajándékairól. 1

1 __ 1

Miskolci Nemzeti Sxínháa

5. pfentek: Setiüler-bérlet A Nosz- ly üú esete Tóth Marival (este

7).

S. szombat; Arany iíj. Viktória (du. S) Egressy A Noszty fiú esete Tóth Marival (fái S).

9. vasárnap: Bérletszünet Viktória (du. S) Déryné A Noszty tiú esete Tótb Marival (fél 8).

IN hétfő: Nincs előadás,

11. kedd; Moliére-bériet A Notzty fiú esete Tótb Marival (este 7t.

12. szerda: bérletszünet A Wirt» fiú esete Tótb Marivá! (este 71.

IS. csütörtök; Pathes-bériet. A Noszty fiú esete Tótb Marival

(este 7).

ü. péntek: Bemutató-bérlet Mágnás Miska (este 71«

(Síé

R

égen tadott, hogy a magyar irodalom legizmosabb gyermeke a líra. A líra, amely a „legmozgékonyabb” a műfajok között, amelyben alegszubjek- tlvebben ugyan, de a többinél hamarabb „csapódik ki”, tükröződik az adott világ.

A magyar történelem sajátosságából fakad ez a hegemónia, túlsúly a líra javára. Éppen érzelmi, indulati töltésénél fogva ez volt a legalkalmasabb kritikus történelmi pillanatokban a mozgósításra, a buzdításra. a nemzeti öntudat ébrentartására. Mert java. költőink mindig mozgósítottak, demonstráltak, vagy éppen „a lelket tartották” magukban és a katasztrófa után kábulatba hullt nemzetükben- Nem azt jelenti ez természetesen. hogy az egyéni, intimebb élmények nem szólaltak meg. De arra mintha nem jutott volna annyi „idő” és energia, mint a. közéleti problémára, a haza. a haladás, a nemzeti lét kérdéseire. A magyar költő, ha hivatástudata volt. ritkán szólhatott a maga nevében, saját problémáiról. Különösen érdekes a költő helyzete a XX. században. Vátesz, látnok, és vezér legyen, mint Petőfi volt? Legyen tudós, aki alkoto műhelyében bölcs tanácsokat je- gecesít ki, hogy iránytűje legyen az élet vándorainak? Vagy elégedjen meg csak az artíszükummal. a. szép önmagáért való keresésével? Századunk lírája sokféle változatot tud felmutatni ezekből a típusokból.

Ma már senkinek sem kell

bebizonyítani, hogy 1945. döntő fordulat a magyar irodalom történetében is. Azon is fölösleges vitatkozni, hogy ez a fordulat törés-e vagy fellendülés. Nyilván mindkettő. Eddig nem ismert lehetőségeket jelent, elnyomott, háttérbe szorított tendenciák, irányzatok kibontakozását más, addig uralkodó tendenciákkal szemben. A megváltozott valóság új tartalmat, új költői magatartási és alapállást hozott: a szocializmus, a szocialista költői hitvallás igenlését, a. szocializmus felé haladó társadalom, annak emberének tükrözését, ábrázolását. Ez azonban csak papírodata* Könyvkiadó, Bp. 1»

píron ilyen egyszerű. A valóság nem változott, és nem is változik meg egyik pillanatról a másikra.

rdekes és izgalmas a ri Tavasz Magyarországon című antológiát lapozgatni, és ízlelgetni azt a sokféleséget, szemlélni azt a birkózást, küzdelmet, amit költőink vívnak magukkal, a. valósággal. Mert valóban csak a tendencia közös, ami egy kötetbe hozza az idős polgári lírikust a mában felnőtt szocialista eszmeiségű költővel. Keltái Jenő és Ladányi Mihály... A szerkesztő (Illés Lajos) az elmúlt 20 év terméséből válogatta ösz- sze impozáns kötetét így aztán az olvasó nem kap képet költőink 1945. előtti mumkás- ságáróL De nyilván nem is ez volt a cél. Ha hiányérzetünk van, akkor is inkább néhány fiatalabb költő nevét hiányoljuk Gondolom, a szerkesztő sem a teljességre törekedett

1945-ben nem minden költőnk vallotta magát József Attila örökösének, szocialista költőnek A Nyugat, „harmadik nemzedékére” gondolunk itt, azokra, akik a közélet a. társadalom, a történelem nagy kérdéseiben nem mindig* vagy nem feltétlenül a bal oldalon foglaltak állást Ezek hangja továbbra is rezignált, hajlamosak a visszahúzódásra. Tehetségük elvitathatatlan, és tudásuk gondolatgazdagságuk. küzdelmük az új világ befogadásáért és elsajátításáért feltétlenül rangos helyet biztosít nekik irodalmunkban. Nem mindenki tudott rögtön úrrá lenni a. háború rettenetén, nem mindenkiben egyformán erős a hit. Weöres Sándor rezignáltan viaskodik a háború rémével (XX. századi freskó) Pilinszky 1944. kálváriájának stációit járja újra verseiben. Vas István }s csak a szerelem és a humánum görcsöket oldó oltalmában talál megnyugvást De a rettenetén úrrá lesznek a .tavasz, az építés hangjai (Rónay: Barbirolli a MOM-ban, Szabó Lőrinc: Fi- cseri füsti. Tücsökzene). Az ember birtokába veszi az új világot, ami most már elvitat- hatatlanul az övé. (Illyés: Megy az eke. Nem volt elég; Benjámin László: Tavasz MaSM ^

gy«Írországon; Kassák Lajos; É Oda, 1948.) Uj hangok is jelentkeznek a koncertben, eddig 1 nem ismert hangszínek. Fia- £ tál költők szinte aprióri, az j anyanyelv természetességével , és meghittségével kérnek szót az új világban.

. Illyés, Erdélyi, József Alti- 1 la és Benjámin örökösei ők, j akik először az apák iránti . hűségről vallanak (Juhász Ferenc: Sántha-család, Apám, < Nagy László: József Attila, ( Váci Mihály: Kelet felőL Sza- T badsäg! tégy gazdaggá minket!. stb.), s arról az új rend- ■ ről, ami nekik már termésbe- 5 tes. Jelentkezik természetesen a kétely is, a megtorpanás és a fölháborodás a hitet próbáló ellentmondások láttán. Mégis, érzésünk szerint, Juhász Ferenc viaskodása, vagy Ladányi Mihályé már csak alapállásul*: miatt is más, mint a polgárok szkepszise. A változó világ az ellentéteken ' gördül előre, az ellentétek • viszont mindig meggjőtrik az aktívat, a szerrilélődőt is. A költő szemlélődik, lát. és re- j gisztrál. És a regisztrálással t formál, alakit Magát is, a vi- 3 lágot is.

G

azdag és szép könyv-j vei ajándékozta meg a Szépirodalmi Könyvkiadó az olvasót

Horpácsi Sándor 1

A.MINAP hallottam a televízióban, hogy a . Ki nnt tud? : iprilis íl-i adásában, szereiéit szentesi társastánc együt- es továbbjutása végett há.- omezernél több néző fogott olla.t, és írt a televíziónak, további hétezernél több né- ;ő más műsorszámok tánioga- ását fejezte ki levelében. Ez irra mutat, hogy a Ki mit •ud? nagy tömegekhez szól* r. közönség magáénak érzi. és ogot formál rá, hogy bele- .zóljon a versengés alakulásba. A nagy népszerűség fe- elösséget. is ró a televízióra, nert e tömegműsor már nem .zázezrek, hanem milliók táp- áléka, és az itt látható, az ilőzsüriken már átjutott kü- önféle műfajú produkciók nércél jelentenek a képer- ryőt. figyelő műkedvelőknek, á sugárzott adások, a látott nűsorok serkentőleg hatnak ?.s intenek i-s egyszerre.

A bevezetőben említett szentesi tánckar szereplése meg- lyerte a nézők tetszését. Nem szokványos láncokkal jöttek, szereplésük üde hatású színfolt volt a versengők aznapi kolerában. Az eddigi Ki mit Lud?-okon a legkülönbözőbb népi táncokat láthattuk sokféle felfogásban, feldolgozásban és előadásban. Szép, mű- részi látványos volt ez a társastánc produkció, s amíg néztük, arra gondoltunk: íme, lehet. a. modern, korszerű társastáncokat is ízlésesén, szépen táncolni, lehet ezekből is :Szvitet komponálni, gyönyör- 1;PrH-'*n kompozíciót alkotni.

ELŐRE kell bocsátanunk, hogv a névi. táncot, igen tiszteljük és felbecsülhetetlennek tartjuk azt a szerepet, amelyet népi kultúránk közkinccsé tételében, hagyomá„Polgárjogot” nyert a társastánc

nyaink. .népi. rpűvészeüink ha- 2a.i és külföldi ismertetésében betöltött és betölt. Nem szem.- beállítani akarjuk veié a modern társastáncot, de feltétlenül szólnunk kell' most erről az új jelentkezésről.

Vannak művelődési házak, amelyek a legkülönfélébb okolt miatt idegenkednek teile. Vannak viszont jó kezdeményezések, nagyszerű társastánc-klubok, amelyek jó fejlesztői, ez új mozgalomnak. Egyik-másik művelődési házban sokszor oktalan ragaszkodás mutatkozik a népi tánchoz. Lehet, hogy látványosabbnak tűnik, tíe a társastánc. a táncklubok munkája mindenképpen korszerűbb, kőzelállóbb a közönséghez* jobban „megfogja” a fiatalokat, és merjük kimondani ezt az érvet is: sokkal olcsóbb. Most. már csak ott kellene elsősorban a népi tánc-csoportokat fejleszteni, ahol. lehetőség van új motívumok gyűjtésére, ú.i tánckompozíciók koreografálására, és biztosított az a magas színvonal* amelyen jó' csoportjaink ma állnak, és amely alatt: már nem szabad maradni. Feltétlenül szükségesnek tartjuk az új gyűjtések hangsúlyozását, mert nem egy kulturális szemlén, fesztiválon kínos szituációk keletkeztek már amiatt, hogy az egymást követő csoportok többé-kevésbé ugyanazokat a táncokat mutatták be, legfeljebb más névvel. És nem utolsósorban gondolni kell a népi tánceso- portok szervezésénél a produkciók kiállítási lehetőségeire is, mert a szegényes kiállítású sokszor kiábrándító lehet. Mindennek kissé a társastáncok felé kell fordítania

bet nincs híján á kitűnő kézügyességnek, az Ötletes- ségnek, a műszaki tudásnak és a hihetetlenül nagy szorgalomnak- Mégis* akik ismerjük. közös meggyőződéssel valljuk, hogy majdnem haszontalanul fecséreli el idejét es tudását, midőn az általa elképzelt színes televízió megalkotásán fáradozik. Pedig már jelentős sikereket ért el. Számos újítás dicséri nevét üzemében is. Különösen a gyengeáramú készülékek szerkesztésében* s megalkotásában járatos. Szerkesztett például egy újtípusú elektronikus számoló gépet, kisfiának egy működő, igazi rakétát, s most, mint mondtam* a színes televízió olcsó, hazai előállításán fáradozik, nem minden eredméuy nélkül...

Mégis azt mondtuk, amikor legutóbb hárman is meglátogattuk: — Jenő, Jenő! Kár a sok fáradozásért, az átvirrasztott éjszakákért., azért a sok munkáért és pénzért, amelyet kísérleteidbe fektetsz. így soha, nem ■ válik híressé s neved. Mást ; kellene feltalálnod. Valami mást, amiért az egész ország áldása kísérne, minden ember imába foglalna* a feltalálók legnagyobbja len- ' nél. házadat emléktáblával ’ jelölnék meg és szobrot is. . állítanának neked.

— Mí lenne az'1’ Könyörgöm. mondjátok meg!

—- A szódásüveget, Jenő! Olyan szódásüveget, amelyből ki is jön az üdítő víz, és ott jön ki, ahol az ember t akarja..

c Onodvárj Miklós

......................——

| . %»/«

; •— Kérem* es a gyufa

; hiányos!

— Ugyan, csak nem gon- , dolja, hogy...

) — Nem. Egyáltalán nem

gondolom, hanem bizonyos- ■ ra veszem. Tessék: ha meg- ) rázom a dobozt, gyanúsan csörög. Mit jelent, ez? Az \ előírtnál kevesebb gyufa ' van benne.

— Ötven szálnak kell len- j ni egy dobozban. Számoljuk , meg.

5 — Tessék! Harminckilenc

^ szál.•.

— Csakugyan! Számoljuk ? meg egy másik tartalmát is.

1) íme: harmincöt szál. Emezt.

Ls: harmincnyolc... Nos,

fi azért nem kell a szegedi < gyufagyárról leszedni a ke- , résztvizet. A gyufát, automa- fj ta gép rakja a dobozba. Bi- ■. zonyosan hibásan működött, a Csak ezzel a csomaggal jár- ?j tunk így.

'< — Bontsunk ki hát akkor

? egy másikat és számoljunk. y Negyvenegy szál. „Mit u mondtam!..Harmincöt i) szál. „Pardon!. 1." r Ez a beszélgetés Sátoralj a- T; újhelyen zajlott le Utána y niég egy kísérletet tettunk L Miskolcon. Original Csornáit got bontottunk fel. * öt do- / boz tartalma így alakult: !j S3. 42, 35. 49, 4L 5 Bizony, ennek' a fele se fi tréfa. Már ti, az a fele 5 amelyik hiányzik... Jó len- ■j ne, ha a szegedi gyufagyárig ban mégiscsak megtaníla- y nák azt az automatát ötve- mg számolni!

| Mit helfene feltalálni?

S Jenő szeret barkácsolni, u idejének minden percéi [y hasznosan eltölti, S valljuk

Tiszakarádon, ebben a va- ‘ rostól és közlekedéstől távol ; eső községben szintén meglepte a vendégeket, hogy társadalmi összefogással városias szintre emelték az egységek színvonalát. A Pest megyei MÉSZÖV elnöke a látottak összegezésekor elmondta, hogy 6 mintegy tíz érmei ezelőtt járt a megyében, Tokajban is, jól ismerte az akkori föld- müvesszövetkezeti hálózatot, de a most látottak kellemesen lepték meg, mert azóta sokat fejlődött a földművesszövetkezeti kereskedelem, s a vendéglátás.

Elfogultság nélkül megállapítható, hogy évekkel ezelőtt nem volt olyan ütemű a fejlődés, mint napjainkban. A földművesszövetkezetek egységei nemcsak kényelmesebbé. kulturáltabbá teszik parasztságunk. falusi lakosságunk életét, hanem jelentős ^mértékben növelik szépérzé[jkét. igényességüket,

p Örvendetes vtény az ,ls’

C hogy a fa[lun élő fiatalok igényei, szorításai, szemléleti módjuk [mind közelebb kerül a városiban élőkéhez, melynek for- [málásában jelentős szerepe rvan a földművesszövetkezeti rmozgalom mellett a népfront- rnak, a KISZ-nek és a tömeg- pszervezeteknek is. Személyes fmeggyóződésem alapján állít- phatom, hogy a földmüvesszö- kvetkezeti mozgalom sokoldalúsága nemcsak a lakosság “gazdasági, kereskedelmi igé- pyeinek kielégítését. végzi, “hanem jelentősen hozzájárul pa falusi lakosság szemléleti, Cgondolkodásbeli fejlődéséhez pis.

D Németh Imre

rend, a tisztaság és a figyelmes kiszolgálás is. Gönc községben szinte városias képet mutatnak a boltok csinos, Ízléses kirakatai, szakszerű az áruelrendezés, kultúrált a kiszolgálás, fásítják és parkosítják a boltok környékét.

! ooiitnhh a Pest megyei

LepUtODD MESZÖV elllö_

kével és munkatársaival jártam néhány községben. Tapasztalatcseré látogatáson voltak Itt. Kritikusan nézegették a boltokat, a vendéglátó egységeket és meg is mondták véleményüket. Tokajban meglepetéssel nézegették a kultúrált kereskedelmi hálózatot. Nagyon meg voltak elégedve mind a szakszerűséggel, mind pedig a vásárlókkal való szívélyes kapcsolattal.

A

Ktftelf vezetősége fel- JIE-DUV kérte a vidé_

ken tevékenykedő képviselőket, ismerkedjenek meg a földmüvesszövel.kezeti mozgalommal, kísérjék figyelemmel tevékenykedésüket. Az elmúlt napokban a MESZÖV elnökével én is meglátogattam több boltot, vendéglátóipari egységet, nemcsak a kerületemben, hanem a megye ' más részén is.

Mint a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja. Örömmel tapasztaltam, hogy a községi népfrontbizoltságök szorosan együttműködnek az fmsz-ek helyi intézőbizottságaival. Ez a jó kapcsolat a társadalmi munkaszervezésben is megnyilvánul. Például Abaújkér községben a bolton meglátszik, hogy a falu népének boltja. Ezt tükrözi a

Vannak még csodák! j

A megbírált igazat adott a cikkírónak! ;

* !

A vállalatnál mindenki egyetért a jutalom, elosztással. ;

Van egy pincér a megyében, aki nem vár borravalót. (Címét nem. árulhatom el, mert az étteremnek kicsi a kapacitása.)

Egyik hivatalunkban, a dolgozók nem, telefonálnák — magánügyben!

*

Ismerősöm autót veit és csak idős feleségét viszi benne!

»

Az öregek napján, a szónok dicsérte a mai fiatalokat- És mindenki helyeselt!

*

A férj azt mondta feleségéneki ^fíaim, értekezletre megyek”. Ott volt!

JL Aa