Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-29 / 254. szám

4 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1964- október 29. Fekete-Afrika története I. kötet SÍK ENDRE könyve KEVÉS TERÜLETE van Földünknek, mely olyan mér­tékben áll a figyelem közép­pontjában, mint a ma már szinte minden pontján forron­gó, teljes felszabadulásának küszöbére lépett afrikai kon­tinens. A rendelkezésre álló munkák azo.nban többségük­ben, vagy általában a hódítá­sok és a gyarmati uralom történetére szorítkoznak, vagy csupán egy-egy gyarmat, illet­ve gyarmatbirodalom történe­tét adják, a gyarmatosítók szemszögéből vizsgálják tör­ténelmüket, és így szükségsze­rűen hamis következtetések­re jutnak. Sík -Endre munkája a tárgy­kör első olyan feldolgozása, mely határozottan szakít ezekkel a korlátokkal és ez­zel a szemlélettel. A mű a kontinens négvötöd részét ma­gában foglaló „Fekete-Afri­ka” történetének az ókortól napjainkig terjedő egész ha­a Túlteljesítette tervét mezőkövesdi „esibetyár60 A mezőkövesdi baromfi keltető állomáson szerelői dolgoznak a tízezer tojást be fogadó műkotlósok „gyomra ban”. Vizsgálgatják, javítjál a fűtőtesteket, alaposan át néznek minden berendezést hogy a tél kellős közepén valószínűleg már január els< napjaiban megkezdhessék a: új keltetési idényt. A mezőkövesdi „csibegyár’ 120 százalék felett teljesítet­te idei keltetési tervét, csak­nem 000 ezer naposcsibét szál­lítottak innen a megye közsé­geibe. Az elmúlt esztendőben a gépekbe rakott tojások 78,6 százalékából lett kiscsibe, az idén viszont vetkezetek mintegy- 25 ezres baromfi törzsállománya biz­tosította. Jövőre már a mintegy mil­lió darab kiscsibén kívül va­lószínűleg napos-pulykákat és kislibákat is szállít megyénk­nek a kövesdj „csibegyár”. Mezőnagymihályon, Súlyban, Tibolddarócon és Bogácson pulyka, Tiszavalkon és Sály- ban pedig libatenyésztéssel is foglalkoznak már a nagyüze­mi gazdaságok. Tovább javul a csibekeltetéshez szükséges tenyész tojás-ellátás is. Mint­egy harmincezer darabból álló törzsállomány lesz a keltető­állomás körzetében. talmas időszakát felöleli. A szerzőnek az a következete­sen alkalmazott szemlélete emeli ki a művet a hasonló tárgyú könyvek közül, hogy elsősorban és mindenekelőtt maguknak az afrikai népek­nek történetét vizsgálja, s csak másodsorban a hódító­két. Az az elv vezeti, hogy leleplezze az eddigi irodalom ferdítéseit, megmutassa a gyarmatosítás valódi arcula­tát, előtérbe helyezze Afrika népeinek felszabadulásukért folytatott több évszázados küzdelmét. E szemlélet alkal­mazásával Sík Endre munká­ja Afrika történetének tudo­mányosan megalapozott, a tör­ténelmi igazságot helyreállí­tó politikai dokumentumává válik. A MO ELSŐ KÖTETE, mely francia nyelven, a kül­földi érdeklődésre való tekin­tettel, már két kiadásban is megjelent, most magyar nyel­ven kerül ki a sajtó alól. E kötet Afrika történetét a kez­detektől a XIX. század végé­ig tárgyalja. Minden egyes kötetet gazdag, dokumentum értékű képanyag (az első kö­tetet 29 fényképtábla és 5 szí­nes térképmelléklet) egészíti ki. (A könyv a közeljövőben jelenik meg az Akadémiai PedanőüusialáSkQzó Puliiokan Sikeres pedagógustalálkozót rendeztek Putnokon a Pedagó­gus Szakszervezet, továbbá a helyi szakmaközi bizottság kezdeményezésére, és támoga­tásával. Különböző iskolatípu­sok pedagógusai találkoztak, cserélték ki nézeteiket, tapasz­talataikat, erősítették kapcso­lataikat. Egységesen állást foglaltak abban, hogy bár kü­lönböző intézményekről van szó. megvannak a közös alap­vető tennivalók, gondok, amelyek lehetővé és szüksé­gessé teszik az együttműkö­dést, hiszen valamennyi intéz­mény fő feladata a kommu­nista embertípus nevelése. Ez a találkozó elindítója volt a későbbi összehangolt te­vékenységnek, amelynek re­mélhetőleg jelentős szerepe lesz a község társadalmi éle­tébe való sokoldalúbb bekap­csolódásban is. Murányi Tibor Putnok Fe!s?a!iadu!ásunk 20. évfordulójára Kistokaj 1944. november 16-án szabadult fel. Elhatároz­tuk, hogy ennek 20. évfordu­lóját szép tettel köszöntjük. Községünkben sok még a ren­dezetlen, sáros utca, ezért úgy gondoltuk, hogy a közösség bevonásával, társadalmi mun­kában járdákat építünk. Ta­nácstitkárunk helyeselte és támogatta ezt a tervet. Sze­mélyesen járt házról házra, szervezte a társadalmi mun­kásokat. A jó előkészítésnek meg is lett az eredménye: a járdák elkészültek. Nem kell már a sarat kerülgetnünk, ösz- szesen 1100 méter járdát épí­tettünk. A társadalmi munka értéke 134 ezer forintot tesz ki. Ráczkevy Sándor Kistokaj KuHuréfet sz ioaritanuló intézetben A miskolci 114. sz. Iparita­nuló Intézetben az idén jelen­tősen fellendült a kulturális élet. A fiatalok hasznosan, kellemesen töltik el szabad idejüket. A különböző szakkö­rökben több mint hatvan fiatal tevékenykedik. A legeredmé­nyesebben a színjátszó szak­kör működik. Első sikerüket Gergely Sán­dor Vitézek és hősök című színművének bemutatásával aratták. Ezt követően kisebb jeleneteket és kabarészámokat adtak elő. Nemcsak az intézet­ben arattak sikert műsoruk­kal, hanem két vidéki ven­dégszereplésük alkalmával Monokon és Abaújkéren is sok tapsot kaptak. Előadásaik bevételéből három napos, jól sikerült kerékpártúrát szer­veztek. A közeljövőben még öt község fiataljainak mutatják be műsorukat a 114. sz. Ipari­tanuló Intézet színjátszói. Drótos János 0.1 lailiimslernyi! mozdult meg a töld Budapesten a kedd esti lűtdrengés idején Az Országos Földrengés­vizsgáló Intézet műszerei a Sashegyen pontosan regiszt­rálták a kedd esti földrengés lefolyását. Feljegyzéseik sze­rint Budapesten a talaj este nyolc óra 46 perc 55 másod­perckor mozdult meg először, és a rengéshullámok mint­egy 12 percen át ismétlődtek. A talaj mozgás Budapesten gyönge volt. A földrengések Mától vetítik t Másfél millió Magyar filmvígjáték Meghökkentően bizarr alap­ötletre épült az új magyar filmvígjáték. Egy becsületben megőszült éjjeli őr, negyven esztendei szolgálat után, utolsó éjszaká­ját tölti a fatelepen. Soha nem fordult vele elő, de ezen az utolsó éjszakán elnyomja az álom, álmában átéli a más­napi búcsúünnepséget, s mire felébred, az őrzésére bízott fa­telepből csak néhány üszkös fadarab marad. Porig égett. A kár másfél millió forint. A vé­letlen folytán éppen péntek van, lottószelvényével az őr ötös találatot ért el, nyeremé­nye ugyancsak másfél millió forint. A naivitásig becsületes, öreg éjjeli őr vissza akarja fi­zetni a kapott másfél millióból az okozott másfél milliós kárt, azonban sehol nincs hivatal, szerv, amely az egyszer már „leírt”, kiadásba helyezett másfél millióért elfogadná a kártérítést. Csak a család vet szemet az öreg pénzére, aki végül is mind családja, mind pedig az őt megérteni nem akaró társadalom elől egy lei­barlangba ; a társadalmon vülre menekül. A groteszk alapötletre épí­tett forgatókönyv1' "n Palásthy György és Tabi László egy­másra halmozza a nevettető poéneket, a végletekig kiéle­zett komikumú szituációkat, és minden egyes mozzanat maró szatíra, Az írók csontig hatóan megcsipkedik a köztu­lajdont hanyagul kezelőket, az anyagias természetű családta­gokat, és nem menekül ettől a mindenfelé csapó szatírától még a diplomaták fogadását övező hagyományos szertartás sem. Nevet a közönség, derül az éles szatírán, harsányan kacag a szituációkon, fordula­tokon, és tagadhatatlanul igen jól érzi magát. És aztán, ha egyet alszik a film megtekin­tése után, és gondolkodik a látottakon, úgy érzi, hogy egy viszonylag rövid kis humo- reszkre futó ötletet nyújtottak itt el az alkotók. Az sem egé­szen helytálló, miszerint az igazságot és a tisztaságot szinte egyedül képviselő főhős, az öreg éjjeli őr másképp nem tud a mi társadalmunk­ban igaz ember maradni, csak úgy, hogy magát öngyilkosnak hiteti, és remeteként él vala­hol egy barlangban, mondván, hogy egyelőre még bírja répán is. De vajon meddig? Ki elől és hova menekül? És a szer­zők, akik minden egyes film­kockán rendkívül erélyesen foglaltak állást, nem érzik-e vajon, hogy a társadalomból való elmeneküléssel letompí­tották a korábbi jelenetek har­ci élét? Gróf Buttler János is elmenekült Mikszáthnál, meg Tímár Mihály is Jókainál, de ott merőben mások voltak a társadalmi körülmények, és mások maguk az elmenekült hősök is. Mindez azonban csak másnap jut eszébe a nézőnek, a nézőtéren derül és derülni mindig jó. Mindkét szerző az élet nagy­szerű ismerője, és mindkettő igen sajátos szemszögből lát­tatja meg a mát, hiszen csak­nem valamennyi szereplő, a főhős kivételével, valamilyen negatív vonást képvisel. A ne­gatívumokat kipellengérezni pedig mindig hatásos dolog, talán könnyebb is, mint a po­zitívumot ábrázolni művészi szinten. Palásthy György ren­dezői minőségében továbbfej­lesztette forgatókönyvi ötletü­ket, és ha csak néhány főbb szereplőt említünk, például Makiári Zoltánt, Kiss Manyit, Bessenyei Ferencet, Márkus Lászlót, Gobbi Hildát, a kö­zönségsiker biztosítottnak lát­szik. íhmt Tizenöt év alatt tizenhétszeresére emelkedett a magyar gyógyszer export kelt ki. Az igen jó kelési szá­zalék elsősorban annak kö-J szűnhető, hogy a tojásszük-e ségletet már nem kellett tá-J voli vidékekről beszerezni, ha-» nem a környező termelőszö J Sorra járja az asztalokat, _________ o görbebotja ütemesen koppan J a padlón. ® — Lottót tessék__nem tet­J szik lottót? » A válaszok rövidek, olykor J türelmetlenek: nem ... nem ... c nem ... • Elnézem túl telt alakját. »Vastag lábán majd szétreped Nem rendez jubileumot.® a fekete selyemharisnya. Ko- csupán egy albummal hozzajpogó botja mellett halkan üzletfeleinek tudomására a*csosszan a fekete posztópa- MEDIMPEX, hogy 15 éves.J pucs. Hozzám ér. Működésének másfél évtizede® — Tessék lottót venni! a régi hagyományokkal ren-J Ezüstös hajú kis madárfeje delkező magyar gyógyszer-® picit megrezdül, ahogy áthajol ipar fellendülésének, fejlődé-J asztalom felett, s nyújtja a sének nagy szakasza. Erről® cédulákat. Nincs szívem azt számol be a fényképekkel il-J mondani, hogy nem. Míg a lusztrált album bevezetőjében® pénzt előkotorom, hellyel ki- Hamburger László, a vállalatj nálom. Nehézkesen ereszkedik vezérigazgatója. e le a székre. A gyógyszeripar a népgazda-J — Nem megy a lottó, néni? Ságnak az az ága, amely tér-®— próbálok szóba ereszkedni mékeinek legnagyobb hánya-® vele. dát, több mint 60 százalékát® — Dehogy nem. Megy az. exportra készíti. Hetven or-J Csodálkozva nézek derűs szágba jutnak el a magyar® arcára, gyógyszerek, s a legnagyobb® — Ügy láttam, vásárlók között éppen a fejlettj senki, gyógyszeriparral rendelkező® — Most nem, de eddig már országok találhatók. % hatvanat adtam el... megy az A MEDIMPEX a világ® jól. gyógyszerkülkereskedelmé- J Gyorsan számolok. Ami azt ben hazánknak az igen „elő-® illeti, nem nagy ok az elége- kelő” 7—8. helyet szerezte® dettségre ... meg. — Azért mégsem való már LOTTOT 7ESSEK! erősségét világszerte kétféle skála szerint m'^ősítik. Az egyik, amely az emberi ér­zékeléshez igazodik, 12 kate­góriát tartalmaz. A legerő­sebb földrengés 12., a leg­gyengébb — amit az ember már nem is vesz észre — 1. in­tenzitású. A tegnapelőtt esti rengés Budapesten ebben a kategorizálásban körülbelül a 2., Bécsben az 5. fokozatot érte el. A másik kategorizálás a felszabaduló energiák szerint határozza meg a földrengések erősségét. Néhány órával később, éj® szaka egy óra 42 perc 20 má­sodperckor a sashegyi mű­szerek jelzései szerint Auszt­riában ismét megmozdult g. föld. Ez körülbelül 2,5 per­cig tartó utórengés azonban jóval gyengébb Volt a főran- gésnél. Este a talaj Budapes­ten 0,1 milliméterre mozdult ki, az éjszakai utórengés vi­szont mindössze 0,001 milli- métemyi kimozdulást okozott. wt _ MOZIl/ZEMI VALLA rSliftkáw^ MŰSORA BE’KJD Október 29—november 8: Másfél millió. Magyar filmvlgjáték. Elő­adások: hn. 4, 6 és 8 óra. Matiné 1. de. f. 10, f. 12: Hamis alibi. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 29—30: Másfél millió. Magyár. 31 és nov. 2: Háborús bűnösök. Svéd. 3—4: Lángoló évek. Színes szovjet. Előadás: de. f. 11. KOSSUTH (limszinnaz délutáni műsora 29—2: Háborús bűnösök. Svéd. 3—4: Lángoló évek. Színes szov­jet. Előadások: n. 4, f. 6, hn. 8. Matiné l. de. f. 10. f. 12: Razzia. ADY TAPOLCA 29—30: Halhatatlan melódiák. Olasz. 31—1: Félelem. Mb. cseh­szlovák. Előadások: csütörtök, vasárnap f. 5, hn. 7, péntek, szom­bat hn. 7. FAKLYA 29—30: Jelena öböl. Mb. szovjet. 31—1: Párduc. Színes olasz. 2—3: A kapitány. Bolgár. 4: Randevú Koppenhágában. Dán. Előadások: hétköznap n. 6, hn. 8, vasárnap f. 4-kor is. Matiné 1. de. í. 10, 1. 12: Vigyázz, nagymama. MISKOLC TÁNCSICS 29—30: csak du. 5 óra; Tettenért vadorzó. Színes szovjet. 29—30: csak í. 8 óra: Tékozló szív. Mb. francia. 31: A 66. szélességi foktól északra. Mb. színes szovjet. 1—3: naponta 5 és 7 óra: Blood kapi­tány fia. Színes olasz. Előadások: a többi napon 5 és f. 8 óra. Ma­tiné 1. de. f. 10, f. 12: Csillagközi testvérek. SAU VAK1 29—30: A vasszűz. Színes angol. 31—1: Hol a tábornok. Mb. len­gyel. 2—3; Tékozló szív. Mb. fran­cia. Előadások: f. 5 és 7 óra. Va­sárnap f. 3-kor is. MISKOLC SZIKBA 29—30: Igen. Magyar. 31: Foto Háber. Magyar. 1—3: Blood kapi­tány fia. Színes olasz. Előadás: hn. 5 és n. 8. Matiné 1. de. ló: Razzia. MISKOLC PKTOFI 29: csak 5 órakor: En és a nagy­apám. Színes magyar. 29—30: Mo­rál, 1963. Mb. NSZK. 31—1: Ma­gánélet. Színes olasz. 2—3: Igén. Magyar. Előadások: hétfő, csütör­tök, vasárnap f. 5 és 7, kedd, pén­tek, szombat 7. MaUné 1. de. 10: Kopaszok bandája. UIADAL 31—1: A halál neve Engelehen. Mb. cseh. 3—I: Egy taxisofőr ha­lála. Mb. lengyel. Előadások: kedd, vasárnap n. 5, f. 7, szerda, szombat f. 7. Matiné 1. de. f. 11: Cári kegyelem. BÜKK 31—1: Miért rosszak a magyar filmek. Magyar. 3—*: Jánosik n. Színes csehszlovák. Előadásdr: 7, vasárnap f. 5 órakor is. Matiné 1. de. 11; Lányok tavasza. ez a sok mászkálás a néninek. Miért csinálja? — Ha már így szóba hozta,' elmondom magának, mire kell nekem ez a kis pénz, amit így keresek... — titokzatosan kö­zelebb hajlik hozzám. Most nézem meg jobban ru­háját. Jó minőségű, bogárfe­kete szövet. Kis bőrtáskája is finom, ámbár régi divatú, s ha jól látom, ezüst a csattja. — Én úriasszony vagyok — kezdi meghökkentően vallo­mását. — Csodálkozik? Mi öregek, így, hetven éven felül, már csak megtartjuk a rangot. Remélem, nem sértek vele senkit? — tekint rám várako­zóan. — Öh, dehogy ... csak ép­pen a lottó árulás és ... — ... és az úriasszonyság? — nevet rám kedélyesen. — Jól megfér! Látom, huncutkodik velem a néni, s teljesen zavarba hoz. — Nem ebből élek, a lá­nyomnál lakom. Jól megva­gyunk, mindenem megvan. Ilyen öregasszonynak nem sok kell már. Ruháimat el sem tudom már hordani, amíg élek. — Akkor mégis, miért? Kedves mosoly sűríti a rán­cokat szeme körül. Elővillan­nak fehér müfogai, s köztük két arany is csillog. — Az étel, az ital, a ruha nem minden. Pénz is kell... — Mire, szórakozásra talán? — kockáztatom meg a talán komikusán ható kérdést. —• Ügy van, kedves! Szóra­kozásra ... Hogy eltalálta ... Van négy unokám, no, az egyik már asszony, s déduno­kám is van. Erre kell nekem a pénz. A nagyobbaknak, is­kolások, zsebükbe dugok egy moziravalót, a kisebbel meg gesztenyét, vagy tortát kell enni. Ilyen szórakozásokra nem tud a lányom adni, nem is kérek tőle. Eddig horgoltam, de már gyengül a szemem. Így elég nekem ez a néhány fo­rint, amit ilyenkor keresek, amikor kijövök sétálni. Mert otthon azt mondom ám, hogy sétálni ' megyek ... A hosszú beszédtől sípol a tüdeje, de a szeme megértést várva, csillog felém. Aztán botjára támaszkodva felál!, tovább döcög az asztalok kö­zött, kedvesen kínálgatva: — Lottót tessék venni. A szomszéd asztalnál is kurta nem a felelet, de a néni cinkosan visszakacsint rám, s összecsippentett szeméből ezt olvasom ki; / — Annyi baj legyen! A. L Az Országház alkotója Steindl Imre (1839—1902) Ebben az esztendőben együtt ünnepelhetjük a mestert és remekművét, Steindl Imre épí­tőművészt és az Országházat. A mű hatvan esztendővel ezelőtt, s kettővel az építész halála után, 1904-ben készült el teljesen; az alkotó most 125 éve, 1Ő39. október 29-én született. Az építész nehéz korban al­kotott. A művészettörténészek az európai építészet sivár év­tizedeiként tartják számon a múlt század utolsó harmadát, a historizmus korát. Ez az íz­lés a régi történelmi stíluso­kat elevenítette föl és másol­ta szolgai módon. Modern bankokat, tőzsdéket, sőt gyá­rakat igyekeztek reneszánsz paloták, barokk kastélyok formájába szorítani. Persze, kiemelkedő tehet­ségek árnyékos időszakban is születnek. Steindl is a kor gyermeke, teljesen összefor­rott á historizmussal, főleg a gótikával, de egyéniségét vé­gig meg tudta őrizni, s a ré­gi, kölcsön vett stílusban is tudott újat, nagyot alkotni. A gótika iránti vonzalm korán kezdődött. Műegyete mi évei után Bécsben tanú! olyan eredményesen, hog; megkapja a legmagasabb aka démiai kitüntetést, maji vizsga nélkül kitűnő bizonyít ványt állítanak ki számáré Tehetségét itthon is megbe csülik; 30 éves korában má helyettes tanár, s 31 éve; amikor kinevezik műegyete mi, nyilvános, rendes tanár nak. Ettől kezdve hivatalosai is kedvenc korszakával, a kő zépkorral, a gótikával foglal kozhat. Diákjaival bejárja a: egész országot, feltérképezi ; középkori műemlékeket. Az ián évtizedekig dolgozik góti kus műemlékeink restauráld sán. Közben tervez, épít újat is Több jelentős középület épí tője. ö készíti az állatorvos egyetem rajzait. Felépíti ; Múzeum körúton a műegyete met (ma természettudomány kar), a Váci utcai új város házát, az erzsébetvárosi temp lomot. Megbízásai elsősorban : fővároshoz kötik, de a kunba' jai templom és a debreceni Aranybika tervei szintén őt dicsérik. Fő műve azonban az Or­szágház, amelynek megalko­tásával 1884-ben bízták meg. Ekkor sem szakad el eredeti forrásától: a Parlament épü­letén, az apró csipkés tor- nyocskákon, a támpillérek gazdag rendszerén, az abla­kok kecses csúcsívein ott díszük a gótika szelleme. De Steindl nem történelmi ku­lisszákat épít, nem másolja a régi formákat, mint annyi kor- társa. A feladat szolgálatába állítja a stílust, az épület ren­deltetése uralkodik külső ké­pén, formáján. A két szim­metrikus szárnyat hatalmas kupola fogja rendszerbe, olyan egységbe, amilyet a gó­tika, sőt a neogótika sem al­kotott, amelyhez Steindl te­hetsége kellett. Szimbólum már az Ország­ház kupolája. Arra emléke­zünk, aki e szimbólummal gazdagított bennünket. R. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom