Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-11 / 187. szám

KeáS, 1964. augusztus 11.' """"’"’l ESZÄKMAGYARORSZAQ 3 C2 f Csúcsforgalom a MEK-telepen Ä Földművesszövetkezetek Megyei Értékesítő Központjá­nak egyik legnagyobb felvá­sárló telepét találjuk Mezőkö­vesden. Tizenhat termelőszö­jutna. Egyfelől a minőség után, másfelől a mennyisé­gért, mert reggel, frissen, her- vadá^ előtt súlyra is több az áru, mint délután. Érdemes vetkezet szállítja ide folyama- lenne mindhárom tényezőt fi­tosán a zöldségfélét, ezenkívül nagy mennyiségű árut vásárol­nak fel a háztáji gazdaságok­ból is. A szerződésekben lekö­tött terület 1200 hold zöldség­féle és burgonya. A zöldség­félék közül - legtöbb a paradi­csom. a paprika, a dinnye és a íőzőtök. Naponta 10—12 vagon rína A szezon most kulminál, mondhatnánk úgy is, hogy ^csúcsforgalom van”. A napi átfutás gyengébb napokon is 10—12 vagon áru. A raktáros, Fehér János, és az árudiszpo- nens, egy energikus, fekete asszony. Murányi Józseíné, alig győzik a munkát. Estefelé kezdődik a forga­lom. Jönnek a teherautók, traktorvontatású pótkocsik, szinte egymást érik. A megyei központ kérdez és jelez. Mi­ből mennyi van, s hogy a fe­lesleget, amit nem tudnak el­gyelembe venni, hiszen min­denki csak nyerne vele. Miért rossz as ellátás hétfőn ? Murányiné mondta el azt is, miért rossz az ellátás hétfőn. Mert hétfőn kevés a zöldáru, a minőségről meg jobb hall­gatni. — Ennek is az az oka — magyarázta —, hogy vasárnap a termelőszövetkezetek nem szednek árut. Emiatt átvétel sincs. Csak a hétfőn szedett árut tudjuk továbbítani, az viszont legjobb esetben is kedd reggel jut el a vásárlók­hoz. így a hétfő szinte kiesik az ellátásból, legfeljebb a tar­talékokat tudjuk szállítani, s ez, megmondjuk őszintén, nem olyan friss, mintha vasárnap szedték volna. A forgalom most nagy. Egyetlen hét termése: 700 má­zsa burgonya, 400 mázsa hagy­ma, 800 mázsa tök, 1200 má­zsa paradicsom, 400 mázsa zöldpaprika, 600 mázsa sár­gadinnye és 600 mázsa vegyes gyümölcs. Csupán a mezőkö­vesdi telepről. A szállítási problémák meg­oldásában néhány termelőszö­vetkezet segít. A tiszavalki Béke, az egerlövői Május 1, és a mezőnyárádi Uj Élet Terme, lőszövetkezet szállítási szerző­dést is kötött a MÉK-teleppel. Ezek a közös gazdaságok a kertészetükben termett árut saját szállítóeszközeiken fuva­rozzák be a központba, egyes esetekben közvetlenül a bol­tokba. A szállításért TEFU- díjszabást kapnak, s ha vál­lalják a rakodást, a MÉK azt külön megfizeti. A mezőkövesdi MÉK-tele- pen, illetve a telep körzetében harminchatan dolgoznak, fizi­kai munkások, felvásárlók, ad­minisztrátorok és szakembe­rek. Sokszor bizony éjjel is talpon vannak, hogy a megye lakossága reggelre friss zöld­séget és gyümölcsöt kapjon. (szj) Van-e fejlődés a TÍllamo§niozdonyok kiliasználá§ál)an ? Ez év márciusában Ácsorgó vil- lamosmozdonyok címmel foglal­koztunk a miskolci fűtőház gond­jaival. E hét elején, az érdekelt vasúti szakemberek részvételével, anlcéton vitattuk meg, van-c fej­lődés a villamosmozdonyok ki­használásában, s mit kell tenni a még eredményesebb működteté­sükért. A Miskolc—Budapest közötti vasútvonal korszerűsítése, vil­lamosítása, a villamosmozdo­nyok beszerzése sok-sok millió forinttal terhelte meg az ál­lamháztartást. Szükség volt rá, s szükség van a további villa­mosításra is, mert az igények ugrásszerű növekedése mind nagyobb követelményeket tá­maszt a vasúttal szemben. A gőzmozdonyok már nem bírják a versenyfutást a fejlődéssel, jobb, korszerűbb segítőtársnak ígérkeznek a villamosgépek. És itt van egy érdekes, nyugtala­nító és érthetetlen jelenség. Az első villamosmozdonyok, a gőzö­söket messze elhagyva, napi 650—700 kilométeres utakat futottak le. És később, ahogy ládunk érzi meg', ha szóvá tesz- szük a hibákat, ha javaslattal élünk. „Finoman” bosszút áll­nak. „Félrelökik” a mozdonyt, nincs hasznos kilométer, nincs teljesítmény, s ez kihat a kere­setre is. Hol van a hiba gyökere ? Igaz, az ankét résztvevői el­sősorban nem a hibákon rá­gódtak, hanem a megoldást keresték, mégis az elhangzot­tak rámutattak a bajok okai­ra is. A korszerűsítés, a villa­mosítás nagy lépést jelent elő­re, de a technika fejlődése még nem következett be minden te­rületen. Ez megkívánja többek között a korszerűbb irányító és biztosító berendezések felszere­lését, s a gyorsabb hírközlést kilométerrel többet fussanak. kolci fűtőház rendelkezzék a gépekkel egész Rákosig, vagy vegye át Budapest a teljes irá­nyítást. Persze ez csak az érem egyik oldala. Március óta a mozdonyok napi teljesítménye átlagosan 100 kilométerrel nőtt. Valame­lyest csökkent a mozdonyveze­tők igénybevétele is, kevesebb időt töltenek szolgálatban. De az árutovábbításban, a haszon­kilométerben jóval alul vannak a kívántnál. A mozdonyok ki­használása még mindig ala­csonyfokú, sok a megmagya­rázhatatlan, kieső idő. Magya­rázat ugyan mindig van. De hát itt nem a magyarázat a fontos, hanem az, hogy a moz­donyok, reális számítások alap­ján, darabonként napi. 200—300 »poligon" Ja gőzgépek helyére, a napi át- Jlagteljesítmény — csökkent. ♦ Az év elején ott tartottunk, Jhogy a mozdonyvezetők mind ♦több időt töltöttek szolgálatban, Jez elérte a havi 300—360 órát ♦ is, a mozdonyok teljesítőképes- Jsége viszont lezuhant a napi ♦ 280—300 kilométerre. Okik saját ügyüknek tekintik a közlekedés fejlődését ♦ : ♦ ♦ t J Az ankéton 8 ember vett ♦ részt. E nyolc ember gondolat- Jés érzésvilága azonban sok ♦száz becsületes vasúti dolgozó ♦álláspontját tükrözi. Szív- Jügyüknek, saját személyes ♦ ügyüknek is tekintik a közle- £ kedés fejlődését, a villamosgé­helyezni a körzetben, ♦♦több és több villamosgép lépett irányítsák. Gyors munka ez, ♦ sók lelkiismeretet, f utkosást, J intézkedést és figyelmet ki- ♦ ván. Minél gyorsabban fut átj az áru, annál frissebb zöldsé-* get, gyümölcsöt kapnak aé boltok, a vásárlók. Egyes ra-J Irományok be sem futnak a ♦ telepre, irány: Miskolc, Ka~J zinebarcika. Ózd. közvetlen ♦ fuvar, úgynevezett „tranzit” aj kertészetekből egyenesen a fo_* gyasztókhoz. Éjjel dolgoznak♦ a legtöbbet. De miért? J — Azért, mert a termelőszö-j vetkezetek az áru zömét dél-J előtt szedik, délután rakodnak,♦ az áru estére érkezik a télén-J re. itt diszponáltuk, és csak ♦ éjjel megy tovább — magya-J rázza Murányiné, a szállítási parancsnoka. J — Hogyan lenne jobb? J! — Úgy, ha a termel őszövet-♦ kezetek hajnalban kezdenék aj szedést. Akkor a szállítás je-* lentős része napnal történnej •és frissebb árut kapnának aj "fogyasztók. Ezt viszont nehe-J zen akarják megérteni. * Ila hajnalban ♦ szedaéh az árut Nem új jelenség ez. A MÉK^ évek óta kéri a termelőszövet.,- i kezeteket, hogy a zöldárut haj-1 Halban szedjék. Ebből hár-* más haszon származna. Egyik :J gyorsabb és folyamatosabba lenne a szállítás, nem torlódnaj bele az éjszakába. Ez különö..J Ben fontos lenne, mert olykor ♦ szállítási nehézségek kelethez-J nek, még a TEFU sem győzi a* munkát, pedig a zöldség- és J gyümölcsféléknek, egy rendel-* kezes értelmében, elsőbbségük J Van a többi áruval szemben. ♦ Másik: egyenletesebb lenne aj lakosság ellátása, éspedig jobbX minőségű áruval, mert a haj-* Halban, a hűvösben szedettj áru frissebb, nem hervad- * fonnyad délutánig a napon, j •Eizony, ez is fontos szempont,* igazán megérdemelnék a vá- j Bárlók, hogy frissebb árut* kapjanak. És a harmadik: aj reggel frissen, nem hervadtJ állapotban átvett áru minősé-^ Se jobb, mint a délután át adotténak, s ennek megfelelő­en sok esetben a termel őrző- J Vetkezet is anyagi előnyökhöz? Ezer lakfis fölépítéséhez szükséges középblokkot készít évente a Kilián-lakótelepen létesített poligon üzem. A Jól gépesített mun­kai olyanlatok lényegesen megkönnyítik az itt dolgozók niunkfi- jál. Képünkül! drótkötél vontatáséi „talicska” látható. is. A villanygépeket fel kel­lene szerelni például rádió adó­vevő berendezésekkel. Kísérle­teztek. Érdekes dolgok derültek ki. A forgalom úgy tudta, hogy a mozdony még messze jár. Rádión megkeresték a moz­donyt, s a vezető jelentette: másfél órája ott áll az állomás bejáratánál. A korszerűbb technika na­gyobb felkészülést, szélesebb látókört, nagyobb fokú öntuda­tot is kíván az irányítástól. Ez sincs meg minden esetben. Szolgálatváltásnál általában félóra „zavar” következik be, a lelépő szolgálattevő már nem, a szolgálatot átvevő még nem törődik a vonatokkal. Van, aki ilyen nézeteket vall: — Ha minden késedelem nél­kül kiinduló vonatért kapunk egy-egy forint „prémcsdt”, meg­javul a közlekedés. Magyarul: ha adnak célpré­miumot, meglesz. Ha nincs célprémium, ahogy esik, úgy puffan. Furcsa szemlélet, az bizonyos. Vissza-visszatérő gond a vil­lamosmozdonyok irányításá­ban megmutatkozó kettősség. Hatvanig a miskolci igazgató­ság, azon túl a budapesti igaz­gatóság diszponál a gépek fö­lött. És a példák egész sora mutatja, hogy a két igazgató­ság gazdasági elkülönülése, a sajátos igazgatósági érdek, ese- tenkint a gépek „pihentetésé­ben” jelentkezik. Helyes lenne az igazgatósági versenyt, a cél­kitűzéseket úgy megszervezni, úgy alkalmazni az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, hogy az mindkét igazgatóság még jobb együttműködését vonja maga után. Mi a megoldás? Hernádi Istvánnak, a fűtő­ház főmérnökének (és az ankét több résztvevőjének) többek között az az óhaja: szüntessék meg a kettősséget. Vagy a mis­V" $ ♦ pék minél eredményesebb, gaz- Jdaságosabb kihasználását. Egy ♦ vérbeli mozdonyvezetőnek az j szerez igazi örömet, ha minél Jtöbb árut, embert szállíthat, és ♦ minél gyorsabban célhoz, s J minél több hasznos kilomé­♦ tert futhat le gépével. És jgyötrelmet, szinte fizikai fáj­♦ dalmat. jelent, ha órák hosszá- Jig kell ácsorognia valamelyik Jállomáson. Gyakoriak a 3—4, ♦ sőt a 10 órás várakozások is. jEs minden kiesett óra kárt, ♦ veszteséget okoz. Üres járat­iban a villamosmozdony annyi ♦ áramot fogyaszt óránként, j amennyi egy-egy család egész J havi szükséglete. ♦ Sok-sok vasúti dolgozót bánt ^az ilyen kényszerű várakozás. jSzót emel termelési tanácsko- ? zásokon, s nemcsak a hibát tár­tja fel, hanem egy sor hasznos ‘javaslattal is él. És vannak, ► akik egy idő után abbahagyják. ► Miért? Sokszor — mondotta Ujj ► Ferenc mozdonyvezető — csa­♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A hibák megszüntetése azt ki­Ivánja; tegyék közüggyé a vil- {lamosmozdonyok jobb kihasz­nálását, kapacitásának, gazda­ságosságának növelését. Ezt ►kívánja a társadalom, és ezt ♦ kívánja a vasutas dolgozók J egyéni érdeke is. ♦ Csorba Barnabás — A mozdonyokat — véli többedmagával Nyirkos Sán­dor mozdonyvezető — csakis a menetrend és a mozdonyfordu­lók betartásával tudjuk jobban kihasználni. — Üj menetrendre van szük­ség — mondja Szunyogh László, az igazgatóság mozdonycsoport­jának vezetője — ameíy a moz­donyfordulóra épül. És javítani kell az irányítást. Ez év májusában — mint Makkai László, a vasút pártbi­zottságának titkára elmondot­ta — valamennyi érdekelt szerv', szakszolgálat összefogásával megszervezték a mozdonyfor­dulót. (Ez azt jelenti, hogy nemcsak a mozdony indítását ütemezik be, hanem azt is, hogy célhoz érése után, melyik szerelvényre áll rá, s hová meg\' tovább.) A nagy összefo­gás az első hetekben igen jó eredményt hozott. A felsőbb szervek aktív bekapcsolódásá­nak csökkenésével azonban jóformán ismét oda esett visz- sza, ahonnan elindultak. És csodálatos, ha az igazgatóság­ról kísérik a vonatot, „véletle­nül” minden megy, mint az óra. Elég szúrópróba-szerűen meg­jelenni az egyik állomáson, az ellenőrzés híre gyorsan szét­fröccsen, s ilyenkor nincsenek nagy problémák. Ez arra ösztö­nöz: a felsőbb szervek sűrűb­ben ellenőrizzenek. S arra is, hogy a rendelkezésre álló ju­talmakat, prémiumot ne fize­téskiegészítésként osztogassák, hanem a munkától függően. Bátrabban éljenek a felelős­ségre vonással, és esetenként az anyagi kártérítéssel. Az ankét résztvevői őszintén elmondották: van javítani való az ő munkájukban is. Van ten­nivaló a munkafegyelem meg­szilárdításában, esetenkint le­het, sőt szükséges nagyobb fi­gyelmet fordítani a gépek kar­bantartására, • az egész mecha­nizmusban fellelhető apróbb, nagyobb zavarok elhárítására. Augusztus 13—14-én: ♦ IE. Országos J amaiörcssllagász i találkozó Miskolcon I A magyar amatőrcsillagá-* szók második országos találko-J fcóját augusztus 13-án és 11-én ♦ Miskolcon rendezik meg, Aj tartók Béla Művelődési Ház* nagytermében csütörtökön, an-J Gusztus 13-án délelőtt Fekete* E ász ló, a városi tanács vb-el-J nöke mond megnyitó beszédei.♦ A kétnapos program során J hazai és meghívott külföldi < csillagászok tartanak előadá-í sokat, a részvevők bolygó ni cg- < figyeléseket tartanak, cllálo-j gátnak a miskolci Uránia Csil-< lagvizsgálóba. A találkozón J megalakul a Magyar Amatőr-? csillagászok Baráti Köre, sj átadják a szentendrei városi hon legjobb munkát ámatőrcsillagásznak, végzett f Németh Andris brigádja naponta több szfiz biobkot készít cl. Képünkön Vinczc Géza igazgató és Veres Sándor üzemvezető megtekinti a gyártás menetet* Ezek a pompás lakások a Kilián-déle.n már a poligon özem mékeiből készültek. Foto; Paulovits „Megnémult” 800 miskolci telefonkészülék A vasárnap délutáni és éj­iszakai zápor ismét súlyos be­► ázásokat okozott Miskolc tele- ►fon-hálózatában. A beázott. ► megrongálódott vonalak kö­► vetkeztében hétfőn reggelre ♦ kellemetlen zavarok keletkez­etek a telefonösszeköttetésben. Jmert mintegy 800 készülék ♦ „megnémult”. A vihar külö- v nősen a Tiszai Pályaudvar, a ►Bajcsy-Zsilinszky utca és a ► József Attila utca körzetében ► okozott sok kárt. A posta mű­► szaki dolgozói azonnal hozzá­láttak a hibák kijavításához. J Hétfőn a kora délutáni órák- *ig már több mint 200 készü- J léknek „visszaadták” hang­iját. A lehető legrövidebb időn ♦ belül megszüntetik a beáná­♦ sokat, s a városban ismét ♦ használhatók 'lesznek a telefo­nnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom