Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

6 fiSZAKMAGYAROESSÄ« Vasárnap, 19(53. november *4, Üzem a faluban A Nagymiskolci Állami Gazdaság gyömrőpusztai lucerna-liszt üzeme, amely szemes termények szárításaira is alkalmas. (Foto: Sz. GyJj „Évszázadunk kezdete" az 1964. évi Bécsi Onnepi Hetek jelszava Az 1964. május 23-tól június 21-ig tartó Bécsi Ünnepi Hetek idei jelszava: „Évszázadunk kezdete”. Az ünnepi hetek alatt új rendezésben előadják Richard Strauss: Daphne című operáját és sor kerül egy rendldvül ér­dekes prózai bemutatóra is. Leopold Lindtberg feldolgozá­sában és rendezésében előad-- jak Karl Kraus: Az emberiség! utolsó napjai című, rendkívül terjedelmes művét, amelyről: maga a kiváló író is azt állítot­ta, hogy „legfeljebb egy mars-i beli színházban lehetne elját­szani’. Az ünnepi hetekben — egy-] ben Richard Strauss emlékév­ben — a zeneköltő majd min-; den operáját felújítják, a pró­zai színpadokon pedig Haupt-., mann, Strindberg, Schnitzlerj és Wedekind darabokat adnak- elő. A zenei programban a bécsi- zenekarokon kívül szerepelnekjj a Varsói és Prágai Filharmoni­kusok, a Moszkvai Kamaraze­nekar, a Musici Prageniensis-, együttes, valamint az olasz és\ Sziget-keresztelő Az izlandi lakosságot erősen fog-* lalkoztatja a kérdés, hogyan ne-* vezzék el az új szigetet, amely aí Vestmannace' félsziget magasságé-í ban, Izland déli részén, egy vulka- X nikus kitörés nyomán emelkedett $ ki a tengerből. % Remélik, hogy az „újszülött”* nem kerül majd arra a sorsra,* mint a Reykjancs környékén lé-T tesült vulkanikus sziget 1883-ban,* amely „hivatalos keresztelője” X napján visszasüllyedt az észak-at-X lanti vizek mélyére. Az izlandi hatóságoknak a 200 mi hosszúságú új szigetre való tokin-* tette! kell majd újra meghatároz-* niok a halászati jog határát. * Egyébként még a természet sem í fejezte be alkotó munkáját ezen aí vidéken: a vulkanikus kitörés nem* ért véget, a tengerből még 8 kilo-* méteres gőzoszlop tör fel, amely* több száz méter magasságba, izzó* kőtömböket sodor magával. jt­a bajor rádió szimfonikus ze­nekara. A képzőművészeti rendezvé­nyek a századfordulói stílus, a szecesszió jegyében állnak. A bécsi Szecesszió kiállítási ter­mét restaurálják és abban nagyszabású kiállításon mutat­ják be a. századfordulói képző­művészet legreprezentatívabb alkotásait. „Leváltják” a méhkiráíynőt Az Olasz Méhtenyésztők Szövetsége nemrég határozatot hozott, amely szerint a méh- állam „királynőjét” ezentúl „anyaméh”-nek kell hívni. A szövetség azzal indokolta dön­tését, hogy a köztársasági Olaszországban a „királynő” szó túlságosam, mortarchista csengésű, és már nem idősze­rű.— adta, és szándékunk a MÄV illetékeseinél is helyesléssel találkozott Az első eddi megjelenésé­től számítva még egy hónap sem telt el, s ez idő alatt megkaptuk a Biztosító érte­sítését. A beszélgetés, ame­lyet Fövenyessy József elv­társsal, az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatósága vezetőjével folytattunk* ar­ról győzött meg, hogy a Biztosító — ügyrendjénél fogva — éberen őrködik a szocialista biztosítási elvele betartásán. Tudniillik, hogy a térítések révén ne tegyék könnyelműkké az embereket. A második beszélgetés pe­dig, amelyet dr. Kolozsvári Gyulával folytattunk* s aki az igazgatóság megbízásából kereste fel szerkesztőségünk két, szintén azt eredmé­nyezte, hogy közölhetjük olk vasóinkkal: e szerv is min­dent elkövet, hogy a jövők ben hasonló dolgokat ne kell­jen szóvá tennünk. Megnyugtató, hogy a MÁV- nál a „helyére rakták” a bí­rálatot, s a levelezgetés, a ki- magyarázkodás helyett a kommunista magatartáshoz méltó egyenes, nyilt válaszd adtak, s ami a legfontosabb} intézkedéseket foganatosíta­nak! Ezt akartuk elérni* s amidőn most pontot teszünk a vita végére, tanulságként állítjuk az esetet más válla­latok elé, ahol ma még gyak­ran előbb megsértődnek ahelyett, hogy nyíltan, a hi­bákat felismerve válaszolná­nak. Onodvári Miklós Hogyan segíti a KISZ a szállítást? A „Kocsi kocsiért" mozgalom OztSon MINDENKI SZÁMÁRA is­mertek az ország szállítási gondjai, a vagonhiány, ame­lyet nagyban előidéz, hogy sok helyen vontatottan történik a ki- és berakodás, s több napón át vesztegelnek a szerelvények* Ezért alig két hónappal ez­előtt a KISZ Központi Bizott­sága felhívást intézett a KISZ- szervezetekhez: szervezzék meg a „Kocsi kocsiért” moz­galmat, s ezen belül a fiatalok segítsenek a gyors ki- és be­rakodásban.­Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben, ahová naponta több sze­relvény hozza a vasércet és mág anyagokat* különösen fontossá vált ez a mozgalom, Miért? — Mert . a vállalat már az idén is annyi álláspénzt fize­tett ki, hogy abból egy. kor­szerű rakodó- és szállítóteret építhetett volna — hallottuk Valus ‘ István elvtárstól, a KISZ Központi Bizottsága tag­jától* Ezért itt egy operatív bizott­ságot hoztak létre, amely a vagonok beérkezése után min­den reggel megbeszélést tart a napi rakodási munkáról. A bizottságban a KISZ-bizottság képviselőin kívül a kohászat közlekedési főnöksége, a rako­dóüzem, a bér- és munkaügyi főosztály, s a vállalati diszpé. cséri-izolgálht- megbízottai van­nak, s ők állapítják meg: a rakodómunkásoknak hány KISZ-íiatal segítsen műszak után? TÁRSAD ALMI munkában* vagy pénzért segítenek a fia­talok? — kérdeztük Köteles György elvtárstól, az ózdi -KISZ-bizottság ágit,-prop* tit­kárától. — A vállalat minden rakó. dónak fizet — mondotta Köte-< les elvtárs; — Ha azonban egy-egy alapszervezet társa­dalmi munkában vállalja a segítést, ezt a pénzt a KISZ kapja, s közös rendezvényekre, kirándulásokra költheti. —• Nálunk tehát a KISZ aktívan segíti a szállítások gyorsítását — jegyezte meg Valus elvtárs. — S hogy még- sincs minden teljesen rend. ben, annak több oka van. Elő­ször is: nem rendszeresen ér. keznek a^ kocsik. Van olyan nap, hogy°3—4 szerelvény be­fut, máskor pedig csupán egy érkezik. Így a munka mértéke is mindennap elég szélsősé­gesen változik és ehhez nehéz igazodniok a fiataloknak. Kü­lönösen azért, mert mi fél ló­kor kapjuk csak meg a fel­adatokat, s mivel reggel 7-kor kezdünk, a fiataloknak nehéz értesíteniük családjukat, hogy este 6 vagy 7 óráig az üzem­ben maradnak. Az lenne a jó* ha legalább 24 órával előbb jeleznék a szerelvények érke­zését, hogy minden rakodás­hoz elegendő munkaerőt tud­junk biztosítani; Az is nehézséget jelerrÉ, hogy a kocsik egy része éjsza­ka érkezik, s a rakodóhely kicsi és az esti világítás nem kielégítő; TERMÉSZETESEN ezek nem olyan problémák* ama. lyek egyik percről a másikra megoldhatóak. Az Ózdi Kohá-i szat; Üzemek vezetői és az il­letékes szállító vállalatok tö­rődnek ezekkel; S ha megol­dásuk csak részleges sikerek­kel is jár, már az is segíti a szállítások gyorsítását, s ezzel összefüggésben a vagonhiány csökkentését. (Kutlkay) mészre van szükség, ezzel segítsen a ko- : hászat a vasutasoknak. És segített, : adott anyagot. . ■ Aztán mentek a Závodszld István : kőműves-brigádjának tagjai, ^ akik az : alapok ásásától az utolsó simításig részt ■ vettek a munkában. Nagy Károly kőmű- : vés szabadsága idején is dolgozott. : Szabó László szocialista brigádvezető : és társai az alapokat készítették, de a ; falak építésénél is segítették a kpmű- ; veseket. Fekete Ferenc is sokat vállalt: : fizetésnélküli szabadságot vett ki, hogy j segédkezhessen a munkában. És még : sokan, és mindnyájan önzetlenül, sze- ; rető szívvel hoztak emberi áldozatot, : hogy egy új, társadalmi erőből épített • ház hirdesse Kiskinizs főutcáján a mis- : kolci vasutasok szép tetteit. : És segített a helyi tanács, a termelő- '- szövetkezet, az anyagokat szállították el j a vasútról a faluba. _ : Így készült el az új ház, igaz 20 hó- ; nap telt el, de végül is 1963. november : 16-ára kitűzték az átadási ünnepséget, • ahová igen sokan eljöttele a faluból ék '. a miskolci vasúti munkahelyekről. A - megható, szép és jól szervezett ünnep- : ségen Dr. Pásztor Pál igazgató ünnepi s beszédéből minden résztvevő érezte: a : társadalmi munkával felépített 120 ezer • forint értékű családi ház értéke jóval | több, mint az összeg, amennyibe került. í Több, mert olyan érték, amelyet fo- jj rintokkal kifejezni nem lehet, mert a t vasutasok szerető szíve hozta létre a % szép lakást, amely Kiskinizs új dísze sí lett, és sokáig hirdeti majd a miskolci * vasutasok követendő, emberséges cse- > lekedetét. -j Minden bizonnyal ez jut majd özv. :| Tóth Sándomé és gyermekei eszébe :j minden alkalommal,, amikor kezükbe sj veszik a lakás kulcsát. Mert érzik most jj már, hogy a társadalom, a közösség mel- * lettük áil, segíti őket, mégsem árvák: a ;j vasutasok nagy családjának tagjai. _ * Szegedi László S deliképpen meg kell említenünk, akik a legtöbbet tették, hogy Kiskinizsen, ennek a mindössze 564 lakosú kis köz­ségnek a főutcáján felépüljön a 134-ik ház. Kriston József, a Távközlési Fő­nökség vezetője maga állt a kezdemé­nyezés élére. Szervező munkával, az anyagok biztosításával segített az embe­reknek. Kavecz László párttitkár a kommunistákkal együtt vett részt a munkában. Tóth Antal szakszervezeti- titkár a legtöbbet vállalta magára: in­tézkedett, utazott, tárgyalt, ő volt az építkezés fő mozgatója. Kiss Márton fő­mérnök, mint építész segített, ő tűzte ki a lakás alapjait. Pásztor Imre, az igazgatóság anyagosztályának vezetője bürokráciamentesen segített a bontási anyagok kiutalásánál. Tóth József fel­ügyelő a Lenin Kohászati Művek ve­zetőivel, többek között Lerch László osztályvezetővel tárgyalt, akivel együtt Valkó Márton igazgatóhoz továbbították a vasutasok kérelmét: salakra, karbid­Távközlő és Biztosító Berendezések Fenntartási Főnökségén, s nem túlzás, ha azt mondjuk: valamennyien tettek valamit, hogy a ház felépüljön. Igaz, a jiiteles történethez az is hozzátartozik, hogy akadtak olyanok is, akik először nem értették mag a nemes törekvést, de végül is beálltak a sorba: segítettek, és maguk is örömet leltek a társadalmi munkában. Sok száz nevet kellene fel­sorolni, ha azt akarnánk, hogy megmu­tassuk: ki mit tett, hogyan segített. Ezt nem tehetjük, de egy-két embert min­Az új kiskinizsi ház Szerény, igyekvő, jó munkás volt Tóth Sándor vasúti fűtő. Felettesei és mun­katársai tudták róla, hogy nagyon sze­reti a családját, feleségét és négy gyer­mekét. És szereti, őszintén tiszteli mun­katársait, azokat a vasutasokat, akikkel együtt sok évet töltött el becsületes munkával. Hirtelen halála ezért is ren­dítette meg annyira társait, akik jól is­merték Tóth Sándor életét, terveit és azt a célkitűzést, amelyet már nem ér­hetett el: kis családi, házat akart építeni Kiskinizs községben, mert a régi, szal­matetős falusi ház, amelyet bérlőként lakott, összeomlással fenyegetett. Mindenki erre gondolt, a düledező házra, s a négy gyerekre, akik támasz nélkül maradtak. így született meg az elhatározás a MÁV Távközlő és Bizto­sító Berendezések Fenntartási Főnöksé­gén: társadalmi összefogással házat építenek az árván maradt családnak. Ma már nem is tudni pontosan, hogy ki mondta ki először ezeket a szavakat, tény, hogy igen sokan javasolták: pró­bálják meg a ház felépítését társadalmi munkával. Igenám, de az építkezéshez pénz, anyag és terület kell. És mindezt miből, honnét lehet megszerezni? A ro- kónok is ezen töprengtek, de semmit sem tehettek. A Távközlő és Biztosító Berendezések Fenntartási Főnökségének vezetői, a pórt és szakszervezet javasla­tára gyorsan cselekedtek: kiutaztak Kis- kinizsre, tárgyaltak a tanács és terme­lőszövetkezet vezetőivel, akik megígér­ték: segítenek, területet is, fuvart is adnak, rögzítsék hát jegyzőkönyvbe, hogy ki mit tesz, mi a feladata a ház­építés érdekében. így született meg az a jegyzőkönyv, amely eldöntötte az új kiskinizsi ház felépítését. De jegyző­könyv nélkül is megindult volna a mun­ka, mert mindenki akarta, a vasutasok összefogtak, hogy megmutassák, mire képes az emberi szív, a munkatársi sze­retet, a közösség nemes akarata. Több mint ötszáz ember dolgozik a i Múlt pénteki szamunkoan l bíráló megjegyzést közöljünk, > amelyben nyugtáztuk az Ál- l lami Biztosító válaszát a vas­> úti szállítások során tönkre- J ment bútorok térítésével ü kapcsolatosan. E cikkünkben J elmarasztalólag szóltunk a í MÁV-ról, megemlítve, hogy J korábbi, a vitát elindító ri- s portunkra nem válaszoltak. ! A MÁV Igazgatóságon dol­* gozó elvtársak figyelmét el- l kerülte az írás. így történt, 9 hogy a MÁV válasza megké- j sett. A bíráló cikkre való > visszatérés megjelenési- nap- 5 ján azonban felkereste szer- » keszitőségünket dr. Kolozs- s vári Gyula, a MÁV miskolci 2. Igazgatósága I. osztályának l helyettes vezetője, és beszél- ’ getésünk során tisztáztuk a * problémákat. » Megjegyzésünket tanulmá- 3 nyozták, s a MÁV mindent ’ elkövét, hogy a jövőben ilyen ; hanyagságok ne forduljanak [ elő. Kétségtelenül sok gond- J dal-bajjal kell megküzde­> nünk a vasúti szállítások- » i nál, hiszen közismerten nincs > elegendő kocsi, egyes vona­> lakon kevés még a szakkép­> zett, sok gyakorlattal ren- ! delkező dolgozó és ezek ösz- ; szetevőjéből fordulhat elő, ’ hogy a vasút gondjaira bí- [ zott értók megrongálódva — > a helytelen tolatástól, szak- i szerűden rakodásból eredően í — esetleg összetörve érkezik ! a rendeltetési helyre. Cik- \ künk alapgondolatát is ez J Vitánk leszámít t l VálaszoEí és IntézScedik a MÁV Is Új berendezést kapott Tarcaion az önkiszolgáló boft, a presszó, a vasüzlet és egy italbolt A több mint négyezer lakosú Tárcái községben 23 földmű- vesszövetkezeti egység van. A boltok többnyire régi épüle­teikben működnek, s kissé el­avultak. A helyi földműves­szövetkezet vezetősége fontos feladatának tartja, hogy eze­ket korszerűsítsék, megfelelő színvonalra fejlesszék. Ebből a törekvésből adódóan ebben az esztendőben 240 ezer forintot fordítottaJk egy önki- szolgáló bolt, egy presszó, egy vasüzlet és egy italbolt beren­dezéseinek felújítására. Kis beruházásokból, mintegy 92 ezer forintból új fenyőfűrész­áru raktárt létesítettek a TÜ- ZÉP-telepen. Jól alakul a földművesszö­vetkezet forgalmi tervének teljesítése is. Az 1963. évi ter­vet előreláthatólag 22 millióra teljesítik. A harmadik negyed­év végén már 600 ezer forint túlteljesítésnél tartottak. Uj műszer A „röntgenszemű” magyar műszerek családjának újabb tagját mutatták be mintegy száz elméleti és gyakorlati szakember jelenlétében a Mar­gitszigeten. Az új műszer elsősorban ar­ra való, hogy jelezze a föld­ben fekvő vezetékek fémsze­relvényeit, a tűzcsapokat, toló­zárakat, karmantyúkat stb. De jól felhasználhatják a ré­gészek, sőt a tűzszerészek is, hiszen minden eltemetett fém­tárgyat észrevesz, akár régi kultúrák emléke, akár a há­ború maradványa helyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom