Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-09 / 185. szám

Péntek, 1963. augusztus 9. ESZAÍvMAGYARORSZAG Augusztus végéig előkészítik a talajt a vetéshez a mezőkövesdi járásban sa­sai da a Megyénk területén feltétle- rőéül a mezőkövesdi járás ter­melőszövetkezetei biiszkélked- éH telnek a legszebb munkasike- oltekkel. Az elmúlt hét végére rá,eljes egészében végeztek a lü. tenyérgabona, s valamennyi aj alászosíéleség aratásával, és te,‘ nagy nyári munka lélegzet­éé- ételnyi szünetében arra is in-’Sven jutott idő, hogy augusz- dig Us 7-én a járási pártbizottsá- el-;<>n találkozzanak a tsz-ek vé­sni tetői, szakemberei, s megbe- i átéljék az év eddigi tapaszta­la- Mait, az elkövetkezendő £el- at. hatokat. A vélemények összesítése­dként örömmel szövegezhető " Heg az általános megállapí- ás: a termelőszövetkezetek ed- yi'ligi munkája eredményes volt. 3 ’gyetlen közös gazdaságban ta'ém tapasztalható komolyabb y^ltérés a tervektől, sőt néhány, ül'ta elmúlt évben gyengébben lazdálkodó közösség nemcsak iíjj várható hiányt pótolja, há­ttá tern jelentős — s az év elején akitem várt — többleteredmény­ét■ s számíthat és számít is. A na- Megfelelő vezetés, a hozzáértő já- teakemberek és a tsz-tagok he-‘Sszeíogása következtében kü- náí énösen a lcácsi és a bükkzsér- ké- tsz-ekben változott s vál- ítés °zlk jobbá a tagság élete. Eb- idópen igen jelentős szerepe van járási pártbizottság, a járási r aftehács körültekintő munkájá­ul S 'ak: a mindennapos közvetlen „az. tegítésnek. ny­ént Iái! jj irft na- 1st- rsa lost iul ás­íta­ná- »sí­déi 5 csépSÉs csal? néiiánvnapos musííía Antal Simon elvtárs, a járá- tanács vb elnökhelyettese a 'tenéhány órás értékes tanács- '°zás után elégedetten állapi­ba meg: . Jól jött ez a beszélgetés, fgy már holnap hozzálátha­tok a problémák megoldásá- 1Qz, s ami még jobb, hogy Cetien megoldhatatlan fel- hattal sem küzdünk jelen Pillanatban. Az aratásnak vé- gte, a cséplés csak néhányna­zef,lQs munka! nu­Ez természetesen annak kö­szönhető, hogy a kalászosok túlnyomó többségét kombájn­nal aratták, s a termésnek csupán hat százaléka vár cséplésre. A felszabadult erő­gépeket és szakembereket is a most legfontosabb munkán: a mélyszántáson, a talaj szak­szerű előkészítésén ,foglalkoz- tatják. EíMig: SS százalék Ez évben IS ezer katasztrá- lis holdon végeztek aratást a járás termelőszövetkezetei, s 11 ezer, holdnyi területen már elvégezték a szükséges mély­szántást, Ez az eredmény saj­nos ma még egyedülálló a me­gyében. A kombájnarc tás, a szállítás ésszerű lebonyolítása lehetővé tette, hogy minél több gép szánthasson. Az is jelen­tős segítség, hogy míg megyei viszonylatban összesen csak 140 erőgép dolgozik talajmun­kán két műszakban, ebből 40— 50 a mezőkövesdi járásban ta­lálható. — A rendelkezésre álló erő­vel naponta ezer holdnyi mély­szántást végzünk, s ez az új gépek beállításával még nö­vekszik, — számolgatnak a já­rás vezetői. — Igj nagyon re­ális az a számítás, hogy augusztus végére előkészítjük a talajt a vetéshez. S mon­danunk sem kell, hogy minde­nütt szakszerűen. Négy-öt he­tet pihenhet a talaj a vetésig. Barcsa S. Elsőnek a járásban A bánrévei Aranykalász Termelőszövetkezetben az ózdi járás községei közül elsőnek fejezték be az aratást. A jó eredmény a jó szervező mun­kának és a tagság szorgalmá­nak, összefogásának köszönhe­tő. Több mint 24 holdon a tar­lóhántást is elvégezték már és a többi területen is folyama­tosan végzik ezt a munkát. Eb­ben az évben a szénagyűjtés­ben és a kapásnövények ápolá­sában is jó eredményt ért el a termelőszövetkezet. Murányi Tibor levelező Mi látható a kirakatban? Olcsó árak, sok árucikk. Többmillió forint értékű különböző ruházati cikk talált már gazdára Miskolcon, a nyári vásáron. A szezonvégi olcsó arak sok nézőt csalogatnak a kirakatokhoz ist (Foto: Sz. Gy.) 5bt ;se­saÜ nét at .grí női! újí­310* égií nnC rle­ías­-nfl" ló elV mi' ki öbfe se­at' né$ vei' ál' jó- art' réti' >ko- £ te’ • el­31 £* S 3* a*' tite* h (f sí fi cap' lka' a> :k. íy^ két' ni 9 bC' ,as^' éi 3. 9 iga1' hU' niíi' ia v . az ötvenes éveld Valaha, elején, amikor Egyetemre jártam, sokszor vettem részt nagygyűlésen, jó- P.éhányszor mint előre bizto­si t-ott hallgató, úgynevezett: ‘’kivezényelt tömeg”. Termé- s?-ctesen: tapsoltam is, mint ’Mindenki, hiszen éppen ez volt egyik feladatunk — és ki ^lereszelt nem tapsolni? Már e'őre tudtuk, szinte reflex- s?erűen megéreztük, melyek ’’Sok a szavak, mondatok, j’kielyek után tapsolni kell. -égen az úgynevezett „nagy ^jelentések” és az ágyúsor- ^áz-szerűen dörgő frázisok Plán menthetetlenül felzúgott P vastaps: A nagy nevekről ”tern is beszélek. . Hogy aztán ezekből a vas­asokból mennyi volt a he- ÍJ'.es, az őszinte, s főleg, hogy P&ny ember tapsolt őszintén? , ma már elég jól tudjuk. A P’Psmánia abban az időben háig fajult, hogy már a mozi­én, egyes híradóképek meg- l6lenésekor is tapsoltunk — Egyszerűen azért, mert nem P’tertünk nem tapsolni, .őszintén szólva: bizonyos JPbulságok levonása miatt az hobbi időben már ott tartót­om, hogy kételkedtem még az I zinte tapsok őszinteségében ?> és igen sokszor akkor sem JPpsoltam, amikor körültem astaps zúgott. Valahogy ferde .ütemmel néztem a tapsoló cm­Pterekre. . Ez a taps-bizalmatlanságom Pssan azonban oldódott, de Egynémely előítéletem meg- ^teradt egészen mostanáig, o’híg el nem mentem a bu- jPpesti Kisstadionba, ahol ^ádár elvtárs beszélt az em- , terekhez a párt- és kormány- hhdöttség szovjetunióbeli út- jPteól, a látottakról, hallottak- ”1, tapasztalatokról, benyo­másokról, hazai és külföldi vé­leményekről. Beszélt nagy- teorderejű tényekről, kül- és .telbolitikai kérdésekről, prob- temákról, napjaink nagy esz- mei és gyakorlati izzásáról. Extern akartam én tapsolni, Ebembe se jutott, hogy itt é^jd tapsolni is kell, csak L^yszerűen azt vettem észre, Ptegy tapsolok ... Tapsoltam, I ágpedig őszintén, szinte ön- fteledten. És nem is azért, mert ke terültem is tapsoltak, hanem T azért, mert úgy éreztepi, hogy felelnem kell. Felelnem arra, amit a szónok, ez esetben Kádár elvtárs mondott Vala­hogy úgy éreztem, hogy Kádár elvtárs hozzám beszél és ezt kérdi: no, mi a véleményed? És mert nem kiálthattam köz­be — feleltem a két . tenye­remmel. Körülnéztem, figyel­tem az embereket. Tudtam, hogy ezen a gyűlésen egyetlen „kivezényelt” sincs, hiszen mindenki örült, aki bejutha­tott, hogy bent volt, és köz­vetlenül hallgathatja a szóno­kot. De meglepődtem. Előbb azon, hogy az emberek milyen önfeledten tapsolnak. Ekkor kezdtem figyelni, hogy mikor, milyen szavak, vagy mondatok után csattan fel a taps. Fe­szülten figyeltem, vártam az úgynevezett frázisos, tapski­váltó mondatokat. És mennyi csalódást kellett megérnem. Az emberek mindig akkor tapsol­tak, amikor nem is vártam. És nem Is az úgynevezett szé­pen hangzó, hanem rendsze­rint az egyszerű, de lényeges szavak és mondatok után kez­dődött a taps. Érdemes ezek­ből a mondatokból és tapsok­ból néhányat felidézni. Először akkor tapsoltak az emberek, amikor Kádár elv­társ elmondta, merre járt, hol képviselte a magyar n£pet az utóbbi hetekben, s hol, kikkel, milyen barátokkal szorított kezet. „Jártam Lengyelország­ban, a Mazuri tavaknál, len­gyel barátainknál, testvéreink­nél ...” „Jártam Berlinben... Azoknál a testvéreinknél vol­tam, akik talán Európa legké­nyesebb pontján, kontinen­sünk közepén, német jöld ön tűzték ki a szocialista forrada­lom zászlaját __” Mindkét m ondat után nagy taps zúgott. Éreztem, látni lehetett az ar­cokon, hogy mindenki őszin­tén tapsolt — barátainkat kö­szöntötték az összeverődő te­nyerek, a munkás kemény, kérges tenyere éppen úgy, mint az értelmiségiek úgyne­vezett puha tenyere. És nagy taps zengett akkor is, amikor Kádár elvtárs bejelentette, hogy a Varsói Szerződés Poli­P s tikai Tanácskozó Testületé­nek ülésén egyesített fegyve­res erőink állapotával foglal­koztak. Nem mondott nagy szavakat, zengő, cikomyás mondatokat, csak egyszerűen azt, hogy „ ... egyesített fegy­veres erőink állapotával fog­lalkoztunk." Mindenki értette, miről van szó, és tapssal felel­tek, hogy helyes, ezzel is fog- lalkozni kell. 1 I ezeket a szava­I később I kát mondta Ká­dár elvtárs: „A testvéri népek azért tisztelik, becsülik és sze­retik népünket, és azért tanul­ták meg még az ellenségeink is tisztelni népköztársaságunkat, mert pártunkat, népünket most határozott, következe­tes, világos ■ politika vezeti." Nagy taps. Mintha ezt kiáltot­ták volna az emberek: — Jól van! Helyes! Csak így tovább! Később beszélt Kádár elv­társ a Kínai Kommunista Párt június 14-i leveléről és arról a nyílt levélről, amelyet a Szov­jetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága intézett a pártszervezetekhez, a kom­munistákhoz. „Ezekben az időszerű kérdésekben. — mon­dotta Kádár elvtárs — termé­szetesen állást is foglaltunk, abban a meggyőződésben, hogy ismerjük Központi Bizottsá­gunk cs kormányunk vonalát, programját, népünk álláspont­ját, hangulatát és véleményét, tehát bízhatunk abban, hogy állásfoglalásunkat jóváhagy­ják." Ebben a pillanatban csattant a taps. — Helyes! Jól bíztatok! Egy a véleményünk! Valahogy úgy volt, hogy a szónok megfogalmazta, több­ezer tenyér csattogása pedig aláhúzta a mondatokat. És milyen egyszerű, élvezetes és mélységesen igaz mondatok voltak. Frázisok nélkül. Egy­szer csak hallom: „Leninnel együtt azt valljuk, hogy a szo­cialista forradalomnak nincs szüksége forradalmi frázisok­ra, mindig többet ér egyetlen hétköznapi, gyakorlati tett, amely előbbi-e viszi a szocia­lista forradalom ügyét, mint száz forradalmi frázis." Ekkor a kínai vezetők nézeteiről volt szó. Többek közt arról is, hogy a Kínai Kommunista Párt ve­zetői ki akarják oktatni a töb­bi marxista pártot. „Ne akar­ják a kínai vezetők átvenni a Magyar Szocialista Munkás­párt tagságának marxista kép­zését — mondotta Kádár elv­társ —, mert ebből semmi jó nem származna. (Nagy taps.) Ezt bízzák a mi párttörvénye­ink szerint megválasztott és erre jogosult szervre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságára." (Nagy taps). Még két-három megtapsolt mondatot szeretnék idézni eb­ből a nagyon szép, mondhat­nám: kedves, egyszerű, őszin­te beszédből. Az egjúlc ez: „Ha a kínai elvtársak vitázni akarnak, nyugodtan vitatko­zunk velük, mert meggyőződé­sünk, hogy ha ezeket a kérdé­seket őszintén, világosan párt­tagságunk és népünk elé tár­juk, akkor pártunk és népünk a mi marxista—leninista ál­lásfoglalásunkat fogja támo­gatni, nem pedig a szektás, dogmatikus pozíciókat. (Nagy taps.) Meggyőződésünk, hogy a kommunisták, a kommunista pártok egysége kizárólag a marxizmus—leninizmus elvi alapjain jöhet létre, erősöd­het és fejlődhet. S ez az egység nem erősödhet, csak gyengül­het, ha dogmatikus és szektás nézetek alapján akarjuk meg­teremteni. (Nagy taps.) ... ne­künk, pártunknak és népünk­nek untig elege volt a szemé­lyi kultuszból s azt nem akar­ja viszontlátni.” (Nagy taps.) TT 3 I mondatot kel­Mcn"y I lene még idéz­nem, hogy érzékeltessem: mi­kor és miért tapsolnak ma az emberek. Tapsoltak akkor is, ha Kubáról volt szó. Zúgó taps köszöntötte, helyeselte, hogy a mi kormányunk is aláírja az atomcsend-szerződést. Zúgó taps köszöntött mindent, ami szép, igaz, őszinte és ésszerű. Hasztalan várt bárki is frázi­sokat. A gyűlés végén ismét megállapíthattam, hogy ma­napság nem lehet frázisoknak tapsolni. Vezetőink erre nem adnak alkalmat. A tények, a valóság nyelvén beszélnek. SKüdrcí József 3 A nemzetközi szocialista munkamegosztás további szélesítéséért N apjainkban nemzetközi méretű gazdasági ver­seny folyik a szocialis­ta és kapitalista országok kö­zött. A szocialista országok a KGST keretén belül egyesítik erejüket, hogy mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban a javaknak nagyobb bőségét állítsák elő, jobb életkörülmé­nyeket teremtsenek az embe­rek számára, mint a kapitalis­ta államok. Az erőknek a Kölcsönös. Gaz­dasági Segítség Tanácsán be­lüli egyesítése komolj’ fejlődé­sen ment keresztül. A KGST, tevékenységének kezdetén fő­leg a tagállamok kereskedelmi kapcsolatainak erősítésével és bővítésével foglalkozott. Abban az időben a külkereskedelmi szerződések voltak túlsúlyban. Később, amikor a népi demok­ratikus országok begyógyítot­ták háborús sebeiket, és meg­szilárdították szocialista terv- gazdálkodásukat, lehetőség nyílt a szorosabb gazdasági kapcsolatok megteremtésére. A KGST a nézetek egységén, az önzetlen barátságon és test­véri együttműködésen alapuló szerv, s mint ilyen arra hiva­tott, hogy egyre jobban elmé­lyítse a gazdasági kapcsolato­kat a szocialista országok kö­zött. Most, amikor a szocialista tábor a gazdasági felvirágzás útján halad, szülcségessé vált a gazdaságfejlesztés hosszúle­járatú távlati tervezésSzük­ségessé vált, amint erre a KG- ST-országok vezetőinek július 24-től 26-ig Moszkvában tartott tanácskozása is rámutatott — hogv fokozottabb mértékben valósítsuk men a szocialista munkamegosztási. Előtérbe ke­rültek a kölcsönösen összefüg­gő alapvető népgazdasági áffok fejlesztésének, s a társadalmi munka ésszerű megosztásának koordinációs feladatai. t E problémák megoldása le­hetővé teszi, hogy mindegyik szocialista ország hatékonyab­ban használja ki anyagi erő­forrásait, emelje a lakosság életszínvonalát. Ilyenformán a szocialista országok gazdasági együttműködésének súlypontja a forgalom szférájából egyre inkább a termelés szférájába tevődik át. A nemzetközi munkamegosz­tás területén a KGST-hez tar­tozó tagállamok még csak a kezdeti lépést tettéle meg, de már azok is sok sikert hoztak. Bulgáriában más szocialista or­szágok segítségével gyors ütemben fejlődnek az újonnan létesített kohászati, gépipari, vegyipari és energetikai válla­latok. Lengj’elországban szinte újonnan létesült az alumini­um-, a hajóépítőipar, a traktor és gépkocsipark. Határidő előtt üzembehelyezték a transz­európai Barátság-olajvezeték egyes részeit. Folytatták a Bé­ke-energiarendszer magasfe­szültségű hálózatának kiépíté­sét. Létrehozták a szabványosí­tás nemzetközi intézetét. Ja­vaslatokat dolgoztak ki a tag­országok kereskedelmének ko­ordinálására és a nemzetközi gazdasági együttműködés bankjának megszervezésére. S ha a nemzetközi munkameg­osztás eredménveit hazánkra vonatkoztatva vizsgáljuk, meg­állapíthatjuk: aligha fejlődhe­tett volna nélküle országunk ipara a jelenlegi színvonalra. Nyersanyapszegény ország va­gyunk, s talán nincs olyan ter­mékünk, amelvnek kiinduló anyaga ne külföldről származ­na. Behozatalra szorulunk vas­ércből, kokszból, fából gya­potból. nyersgumiból stb. E nyersanyagok zömét a Szovi-t- unió hosszúiéiárahl szerződé­sek alapián szállítja nekünk, s mi ezekért munkn'gém’es TffV azután a Szovjetunió tízszer annyi tonna súlyú árut szállít nekünk, mint amennyi a jetunióba exportált magyar termékek súlya. A jövő távlatai pedig szinte felbecsülhetetlen értékűek minden tagország számára. Fo­lyamatban van például az áramvezetékek egyesítése, hogy egységes energiarendszer jöj­jön létre. Már kiépültek az áramvezetékek Lengyelország és Csehszlovákia, Lengyelor­szág és az NDK között. Bulgá­ria, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, Cseh­szlovákia és Nyugat-Ukrajna energiagazdálkodásának koor­dinálása céljából létrehozták a KGST-tagállamok egyesített energiarendszerének központi diszpécserszolgálatát. Munkája a szuverenitás és az egyenlő­ség, a kölcsönös előnyök, az elvtársi kölcsönös segítségnyúj­tás, s az egyes országokban működő energiarendszerek bel­ső igazgatásába való be nem avatkozás elvein alapul. Az európai népi demokrati­kus országoknak (Romániát ki­véve), eddig nem voltak kő­olajfeldolgozó vállalataik. Vi­szont a kőolajtermékek és kő­olajszármazékok kereslete egv- re növekszik ezekben az orszá­gokban. A KGST határozatot hozott.' amelynek értelmében a kőolajfeldolgozó ipar vala­mennyi tagállamában kiépül. A Szovjetunió hozzájárult ah­hoz, hogy növeli a kőolajszál­lításokat ezekbe az országokba. N ehéz lenne a nagyszerű távlatokat mind felvá­zolni. Azért jöhet létre a KGST-n belül a kooperáció, a nemzetközi munkamegosztás, mert a szocialista országok gazdasági államrendje azonos típusú, azonos az ideológiájuk ás közös a céljuk. Azért készít­hetünk nagyszerű terveket, amelyeket meg is valósítunk, mert a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkája a demokratikus irányelvekre, a tagállamok teljes egyenjogúsá­gára, függetlenségük és önálló­ságuk kölcsönös tiszteletben tartására, a kölcsönös testvéri segítségnyújtásra és a szocia­lista internacionalizmusra épül. Annak szem előtt tartá­sával dolgozik a KGST — mint ahogy azt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának augusztus 2-i határozata is megállapította, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás további széle­sítésén át vezet az út a szocia­lizmus. a kommunizmus győ­zelméhez. Sajnálatos, hogy ezt a fontos tételt, amelyet az élet i vázolt, a Kínai Kommunista Párt ve­zetői tagadják. A nemzetközi munkamegosztás kérdésében hibás álláspontot képviselnek. Az önellátó nemzeti gazdasá­gok létrehozásának az eszmé­jét hirdetik, azt, hogy minden ország csalás saját erejére tá- maszkodhatik. E nézetük fi- gvelmen kívül hagyja az inter­nacionalizmust, azt, hogy kö­zösen könnyebb, hogjr a szocia­lista országoknak közös a cél­juk. A KGST tagállamai elíté­lik a nemzetközi munka- megosztás kérdésében ki­alakult kínai álláspontot, az SZKP, s valamennyi testvér­párt úgy véli, a jelenlegi felté­telek mellett a szocialista or­szágok közötti sokoldalú együttműködés, a nemzetközi szocialista munkamegosztás — a kommunizmust építő orszá­gok és népek gazdasági, politi­kai és kulturális fejlődésének sürgető követelménye. A KG- ST-országok hangot is adnak e törekvésüknek, mert jól tud­ják, hogy az országok közötti gyümölcsöző együttműködés a szocializmus, illetve a kommu­nizmus mielőbbi felépítését szolgálja. Fodor László Újabb hűvös léghullámok közelednek Ä meteorológusok szerint péntekre hűvös léghullámok érkeznek hazánkba, nyugatról és északnyugatról, s most már az ország keleti és déli vidé­kein is mérséklik a hőségek A Dunántúlon pénteken valószí­nűleg 22—25, a többi országré­szeken 25—28 fokos maximu­mok alakulnak ki. Kisebb zá­porokra, zivatarokra még szá­míthatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom