Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

Világ proletárjai, egyesüliefek!

TAVASZ

A magyar SZOCIALISTA

MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XIX- évfolyam, 87. szán

Ara: 80 fillér

1963. április 14, vasárnap

Vedd észre, Ember!

A ”sSTi mm.

*** jókedvünk^6 Aet íelí°'

hosszú tél u .et- Az unott,

szabadultán ma?10, kannáiból sietünk ki a’ v,.,, "VV lélegezve lines volt í lkadba. Már bi- 'ncly téuUte'S*“ a hideg,

mezei embert c-kárhoztatta a leltárul a tav.ee ? n?°st> midőn tüdővel belevon- á1106’ láguló s tovább JL,lk magunkat, alkotó elme ,^Uk1tUkait- Az

Yedélye úi ,“0.!Salma, s szen- embernek J S? keres: az szoba, melv e ,eve válik a ben monodé? abllloreo hideghosszú téli h???1 .n^hjtott, s a

meghittebb baráti ala,!t a lee_

VSÍ,S?3i"'‘ls

vasz az afc10. Hlata. A ta- kopogtat .°n es a «bekben

rancsol ? várt1V’ munkára pa- amelyböl ?,Ja a magot a föld,

lasz. Szelek „°Vszág kenyere vizeket: csnJ0d-r,Ozzák a bel- tavakká duzz-1T<akat kérnek a log, a mezei ??? !ocsák- A do- egyszerre ki»i?nnival0k serege mölcsösök rétéi ,Szölök. gyütoföldek «árv *leRelök. szán- embert- mr>of‘lak az ezerkezű

még egy . at nem egy nap, de

Április dérit -°kat szamít az út is m- ,n megporzik

Part mohé ?renütt- Az árok- zei virágok tt ? kibúvik a me- ía. A ntezö rka-barka csalój- teritett szönvÜedig ~ mint ki- Vevel, hasznot** ~~ selymes fü2oldjeinel °| növényzetével, latat kínaija *, erejéve]- H- kedve támad,' wv ,eTbernek ^k rajé. A niezöm lehevercd- asztalunk. Rajt?3 TT munka- lezeshez közeled/, !® 9 befe;ábiak-. én»'Zr; rbúzazosségek egvhooi ’ 3 falukö- oserzett arcú rl bi,'lokai;

emberek ezre) m S°S paras7-t- eletet vetnek ’ a ^ hintenek, íetődöttség ül vrcukon megünkből a fél( : kom°ly tekinte- vet a mo- eJetbe Vetett °?kat’ a i°bb kat> akaratu«taggai együtt 1A Vetik el a együtt a földbe.

sokfél leSstt boncolgatva,

n? aj közösség ^ok r"?Grleeelve’ magunkban hn?lfelí! gondját seget érző hordozva, lelelöslZ\ a zöld szőnyeg jár°m ?,tagas határ Äfc Előttünk £ °k: őszlÍúz.f°/dKV barna n ,?C? kukoricátÄ4k' felttt- ” k hagyott szlktéde?’ parlag- a r?gi fol.vammod°S laPosok, a csak nadály 7e?o?er’ melyben

aT-S««

hozott pétisót °l ak a ree- A férfiak hm'n ,

rjak- Többen a l t °la dolgoz- C5rnat vetnek a k al3án luv;Jly Parlagon pával- Tabé>rt akarnak a TZ**}’ 'nost két S?gú földdarabró. yi nagy- ® Ö.bb az árpát, azuL lehúzni: bat- Mindennek m an a lucerholdogulásnak, ’ lndennek: a nek, tervezgetésnekmfnyl!edíés'

Sí?1'“1'“

«i5?ar“ “ t

az ember is £ml^nt a a fa. vasszal: ereift „ k minden tat a°S? a m^Sfs hsztö- las^temberna le; a r>a- mUnka imL?1 kazdvePaa

— fi«,*•• „ aösagal tosan? ünosen, vagy céltudatosan i8ztönösen is! És céltuda- kenység veieszíu '?ztönös tevéeieszuletett tulajdonA

sága. A létfenntartás alapeleme az élelemszerzés, a folytonos újratermelés. Életünk, s társadalmunk törvénye tehát, hogy újratermeljünk. Ez a céltudatos munka, amely voltaképpen alakítja, formálja magát az embert, de az ember által létrehozott művet is. A gazdaságot, a kibontakozó nagyüzemi határ képét, de elsősorban a szemlélet és gondolat megváltoztatását értem rajta. Negyven éve élek a faluban. Jól ismerem az embereket, a tanítójuk vagyok az iskolában ... s az , iskolán kívül. Gyakran elgondolkodom az időn, amelyben ólünk. Őseink is itt éltek, itt dolgoztait. Itt kezdtek minden évben új tavaszt. Beleszülettek a járomba, s húzták életükön át. Születtek, dolgoztak, meghaltak: Csontjaik. itt porladnak valahol alant, a talpunk alatt. S porladó csontjaik fölött most túj szelek fújnak, forradalmit, újat, merészet kezdtek az utódok. Tegnap leromboltuk a régit, ma felépítjük az újat. Történelmi vállalkozás ez! Sokszor szinte megkérdezem: van-e hozzá elég erőnk?

másik ember a párttitkár. Tatárképű, alacsony, mokány magyar. Szemére húzott kalappal nézi a kéklő messzeséget. A tanító szavait hallgatja, s minden mondaton külön-külön gondolkodik. Beszélgetésünk hirtelen vett fordulatot. Súlyuk van a szavaknak, a hangnem is más. emelkedettebb, ahogy ezekről a dolgokról, beszélgetünk. Ismerem: nincs magasfokú pártisko- léja, a marxista filozófia alapelemeit egy vékony brosúrából sajátította el. önszorgalomból. A nagy vitákhoz bátortalan, de a szíve aranyból van, s az esze vág, mint a borotva. A tanítóhoz fordul és azt mondja csendesen .

— Legyen! — A hangja halk, nyugodt. De a szeme tüzel. — Legyen erőnk, tanító úr!... Hiszen éppen az előbb mondta, hogy a természet megújulásával újjászületünk, erőt gyűjt az ember. Nézze csak ... Balogh Balázs bácsit, amott! Mákot vet. Még a tanító úr édesapja tanította: hatvannyolc éves. íme, megtalálta, most is megtalálta helyét a munkában. Valahogy úgy érzem most... úgy érzem, tanító úr, hogy nagy dolgok vannak történőben. Annyi minden történt velünk: a hosszú tél, az árvizek, előbb az aszályos esztendő. S mégis itt vagyupk, látja. Az emberek hisznek, bíznak! Ez a mi történelmi vállalkozásunk lényege: bízni és hinni abban, amit elkezdtünk. Mindenki bízik. Én is. Az emberek is. A tanító .úr is.

Milyen szépen megfogalmazta. Szó szerint adtam vissza.

Egy ideggs csíz telepszik elénk a bokorra. A párját hívja. Aztán, hogy észre vesz bennünket, elröppen. L ehetetlen utána nem nézni, ahogy sebesen szárnyal a zöld pázsit felett. A mezei élet mindenütt nyüzsög: fűben, fában, bokorban. A rögök szétmóllanak a tal punk alatt, alóluk kifehérlik a csírázó mag. Ne tapossuk le, menjünk ki a gyalogúira!

r

Mai számunkból

Heti Napló

•

100 százalék

e

/Heditáeié ttjij fénykép flott «

Kritika

a Havasi szereleni-ről

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

#

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

#*

*

*■

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

I

I

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

FŐVÁROS i

modell

HUMOR

Szabados György felvétele

************************************************************ ★***★*"

Pihenés, szórakozás, munka...

A tsx-ben az ünnepnapokon sem áll meg a munka

A tejellátás nem szünetel- az idei húsvéttal, hiszen ép- het, etetni kell az állatokat és pen előtte osztottak á tsz 122 gondozni a melegágyak palán- tagjának összesen 25 ezer fotóit. Ezért megyénk Igen sok tint munkaegységelöleget és termelöszövetkézetében az 140 ezer forintot, a nyereségünnepnapokon is dolgoznak részesedés második részletét.

az emberek. A Miskolci Tán- —^— -------------------cs

ics Termelőszövetkezetben például Zámbó János, Graholy András és Soltész Jenő állat- gondozók mintegy 90 szarvas- marha és .37 ló ellátását biztosítják. A kertészetben Tóth Ferenc és Bor Mihály a do- hánypaléntákat gondozza, s állandó ügyeletet tart Markov Péter, Orgona István, Karasz László és Farkas Pál kertész is. Valamennyien elégedettek

A második nap a fontos

Húsvét az ifjúság körében másodnapja miatt, olyan közkedvelt ünnep. Ilyenkor csak az a probléma, hogy a vasárnap mivel teljen el. Hétfőn már van program bőven.

,A fiammal megyek locsolkodni*

ló darabon néptelen a ha- J tár. Majd egy kunhalom mögül hirtelen elővillan á másik kép. A szomszéd falu parasztjai. Szántanak, vetnek, hintik az új magot a megmunkált földbe. Messziről nem hallani a hangjukat. Csak a kép él: a céltudatos munka, az alkotó tevékenység zsongása, kavargása, zsibongása. A színek, a zajok és a hapgok egybeolvadnak: egy gyönyörű, szép tavaszi szimfóniába.

Vedd észre, Ember!

Únodvári Miklós

irány: a Bükk

A televízió Borsod megyéről szóló adásainak jelentős részét Kovács György filmezi. Mint tv-tudó- sító sokat megy az érdekesebb események után, szabad idejét szinte teljesen az ezzel járó munkára fordítja. Egyébként a KÖJÁLÉ mérnöke. Kétféle minőségben is kérdezhetjük tőle: hogyan tölti a hús- vétot mint mérnök és mint a televízió tudósítója?

— Az utóbbi hetekben, mint mérnöknek nagyon sok munkám akadt. Semmi más vágyam nincs, mint egy hosszú, egészséges alvás, aztán pedig kirándulás n Bükkne. Mint tudósító, az Ünnepek alatt' nem dolgozom. A bükki kirándulásra azonban már mint ilyen is megyek: nemcsak gyönyörködni akarok a mindig érdekeset, mindig újat adó hegyekben,.hanem „helyszínelni” is. Tavasz végén ugyanis kisfilmct szeretnék készíteni a Blikkről.

t'Ry napi 'elfoglaltsága. A húsvéti program?

— Pihenni szeretnék. Vasárnap Hétszer is játszom, de. hétfőn szabadnapos vagyok és elmegyek haza, Egerbe. Ez a nap a ritka alkalmak egyike, amikor lalálkózhatom családommal. Csak a fiammal van közös programunk: együtt megyünk locsolkodni. Egyébként valóban sürített minden napom, sokat dolgozom, de minden feladatomnak igazán szívesen, őszinte örömmel teszek eleget. A színházi munka sokrétű, vá tozatos és'rendkívül izgalmas. Hol ilyen, hol olyan figurát kell hitelessé telnem, s minden este hitelessé! Szeretem azt á munkámat Is, amit a Miskolci Rádiónál végzek. Mindig „visszahallgatom” szövegemet és így ellenőrizhetem kiejtésemet, szövegmondásomat. Sokat lehet így tanulni. A húsvét azonban kikapcsolódás. Egy nap pihenés.

Vas Imre, a Lenin Kohászati Művek ifjú dolgozója még csak (vagy már?) tizenkilenc éves. Előre, részletesen elkészítette a húsvéti tervet. amely így szól: Vásár nap \délelotl meglátogatja a nagymamát és a keresztmamát. Délután ping-pong meccset beszéltek még -p. bafatakkal a LÁ&V. 7rtíivclőd<ési otthonban, -Este ott nézik meg a te lé'vízió m űsorát.

Hogy hétfőn mi lesz? Lo- csoikódás. — Meddig? Azt előre igazán nem lehet tudni. Sok a leányismerős. Locsolko- dás után már csak a pihenés következik, hiszen kedden ismét munkába kell állni.

Húsvétolnak a város építői

ILYENKOR HÜSVÉTKOR vígak a háza)c. Hogy is mondta, az egri Fekete János? Igen, ilyenkor nevetés, tánc, nóta van mindenütt, pedig a nevetés is, a tánc is, a nóta is csak annál „terem meg”, akinek jól megy a sora.

Egy hatalmas épület mégis csendes most Miskolcon.. Nem lcoppannak nehéz férfiléptek a tágas folyosók tükörfényes kövein, nem csoszognak papucsokban sem az otthonos kis- szobákban, ahol üresek most a rózsaszín paplanos, habtiszta ágyak. A fürdöszobákPUionő a tapolcai thermálflirdá előcsarnokában

ban nem zúg a zuhany, üres a társalgó, a ping-pongozó helyiség, a kultúrteremben áll a filmvctitőgép, sötét a televízió és senki sem olvas a könyvtár színes, kényelmes foteljeiben. A ház több mint 700 lakója most másütt. szórakozik.

Húsvétolnak.

Húsvétol . a katonaságtól most leszerelt fiával Káló Márton Novajban, három vidám gyermekével Horváth András Karcsún, héttagú, nagy családjával Sélley József Göncön és a többiek is szerte a megyében, az országban, az o 700-nál több építömunkás, akiknek egyébként a rhiskolci selyemréti szép, modern munkásszálló a második otthona.

A fiatal Timkó János a határmenti Pamlényben talán épp most önt egy üveg finom illatú kölnit, valamelyik szép falusi kislány nyakába (mert dézsa vízzel mindenki locsol- kódhát, de egy jól kereső legénytől már finom parfőm dukál!). S 'viszonzásul bizonyára nem krumplitojást kap már ő sem, mint valamikor, alig cseperedő kisfiú korában. De hisz’ annak már jó másfél évtizede, s azóta nem is hallani olyasmiről, hogy tojás híján krumplikra festenék legszebb virágaikat, a pamlényi lányok!...

— Anyu, szép sonkát vegyél, meg csokoládétojást! És papírpénzt adjál ám a fiúknak, mert másütt sem adnak mást!... — ilyen „utasítások” hangzottak el most húsvét előtt például Fekete János két kislányától is. S az apa, a régi építőmunkás, aki valamikor. 30 évvel ezelőtt egy csavaros orvosságos üvegből szagos szappanos vízzel járt locsolkodni, s örült, ha kapott egy szelet mákos kalácsot, most természetesnek tartja és teljesíti is lányai igényeit. Sőt, még többet is tud biztosítani számukra. Ajándékokat, meglepetéseket.

— Nagyobbik lányom hetedik osztályos, az egyik egri általános iskola zenei tagozatán.

S a többi építőmunkás családjában is emlékezetes, szép ez a húsvét. Még azokban a családokban is, ahol ma még nem telik ajándékokra, mert a december 15-től március IS- ig tartó kényszerű fagyszabadság megcsappantolta a családi kasszái, Még ezekben a családokban is lesz azért vigalom, öröm. Részben, mert mint Haraszti Árpádtól, a munkásszálló gondnokától megtudtuk, az építőknek erre a húsúéira a vállalat is adott meglepetést. Nyereségrészesedést. (Tavaly ez nem volt.) Részben pedig azért, mert háromnapos ünnep ez a húsvét az építők számára, akik tudvalevőleg szabad szombatot kapnak. És az ilyen ünnepen otthon mennyi érdekességet hallhat a család! Hogyan épül egyre nagyobbá a város, milyen lesz a miskolci ríj kórházkombinát, változott-e az egyetemváros képe, hogyan „varázsolják” újjá a régi, miskolci házakat?

MERT A VÁROS építői, akik megvalósítják, anyaggá formálják a nagyszerű elképzeléseket, ilyen ünnepeken otthon szinte mesemondók lesznek. Régi mesék, mai valóraváltásának elmondói.

S a lányok, akiket megöntöznek, ezért különösen büszkén járnak...

Ruttkay Anna