Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-11 / 289. szám

2 ESZAKMAGYAKOBKZAG Kedd, 1962. december 11. Összeült cs Szovjetueiiő Legfelsőbb Takácsa Moszkva (MTI) Hétfő reggel, magyar idő szerint 8 órakor, megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának második ülésszaka. A szovjet parlament két há­za először külön-külön ült ösz- sze. A nagy Kreml palotában a nemzetiségi tanács, a Krcml- színház nagytermében pedig a szövetségi tanács kezdte meg ülését. A két ülésen megjelen­tek az SZKP Központi Bizott­sága, a szovjet kormány ve­zetői is. A két ház ülésén az előadók ismertették az ülésszak java­solta napirendjét, amely a kö­vetkező: Az 1963. évi népgazdaságíc.i- lesztési terv megvitatása és jó­váhagyása. Az 1963. évi költségvetés megvitatása és jóváhagyása, az 1961. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló jelentés. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége által ho­zott törvényerejű rcndeletek jóváhagyása. A jelenlegi nemzetközi hely­zet és a Szovjetunió külpoliti­kája. A két ház külön-külön ülé­sén elhatározta, hogy a tervről és a költségvetésről szóló be­számolót közösen hallgatják meg, a két ház költségvetési bizottságának koreferátumát külön ülésen hallgatják és vi­tatják meg. A külpolitikai beszámolót a két ház együttes ülése fogja meghallgatni. A Legfelsőbb Tanács folyo­sóján elterjedt hírek szerint a külpolitikai kérdések megvitatására előrelátha­tólag szerdán és csütörtö­kön kerül sor. Úgy vélik, hogy a kérdés elő­adója Andrej Gromiko kül­ügyminiszter lesz. A nagy Kreml palotában a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa két házának együttes ülé­sén magyar idő szerint 9 óra­kor hosszantartó taps fogadta a pártnak és a kormánynak az emelvényen megjelenő vezetőit, köztük Hruscso- voí, Mikojant, Ko'Szigint és Szuszlovot. Jan Pejve (Lettország), az ülés elnöke átadta a szót az első napirendi pont előadójá­nak, Venyiamin Dimsicnek, a Szovjetunió népgazdasági ta­nácsa elnökének, aki megkezd­te az 1963. évi népgazdasági terv javaslatának ismertetését. mclésének további növelésére, a lakásépítés, valamint a kul­turális létesítmények építkezé­sének gyorsabb ütemére. A terv tartalmazza a szovjet állam védelmi képessége to­vábbi növeléséhez szükséges intézkedéseket — jelentette ki Dimsic. A nemzeti jövedelem 1963- ban hét százalékkal emel­kedik, ezen belül a lakos­ság pénzbeli jövcdclrrje 5,9 , százalékkal. Befejezésül a kereskedelem­ről szólva, Dimsic megállapí­totta, hogy az állami és szövet­kezeti kereskedelem ki skeres-* kedelmi forgalma 6,9 százalék­kal növekszik. A Szovjetunió 286 gyárbe­rendezést szállít a szocia­lista országoknak. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma a gazdaságilag gyen­gén fejlett országokkal 24 szá­zalékkal növekszik. Bővül ezenkívül a Szovjetuniónak a] kapitalista országokkal fenn-1!* tartott kereskedelme is (Olasz­ország, Franciaország, Japán, j Finnország, Svédország, Dánia).: As, 1963-as állam* köt íségretés A% 1963-as népgazdasági terv Hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bizottságának kezde­ményezésére merész, mély for­radalmi változások történtek az ipar, az építőipar és a mezőgaz­daság irányításában és vezeté­sében. Ezek hatása a hétéves terv sikeres teljesítésében már -megmutatkozik. Dimsic emlé­keztetett arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának no­vemberi plénuma felhívta a fi­gyelmet az olyan tervezés szük­ségességére, ahol előtérbe ke­rülnek azok a területek, ame- : lyek kulcsfontosságúak a kapi­talizmussal folytatott gazdasá­gi versenyben. A jövő évi tervben különös figyelmet kell fordítani: A termelés szerkezetének tö­kéletesítésére, különös tekin­tettel a vegyiparra, a rádió­elektronikára és a villamos- energiaiparra . nagy termelékenységű és mo­dern gépek és felszerelések gyártására; a mezőgazdaság anyagi-tnü- szaki bázisának további meg­erősítésére és ennek alapján a termelés növelésére, valamint a mezőgazdasági tcrményfelvi- sárlás növelésére; a termelési kapacitások üzembeheJyezésének meggyor-' sítására és a beruházások ha­tékonyságának növelésére; a közszükségleti cikkek ter­... jj. tervezési rendszer 300 termelőszövetkezetben- A tervszerűbb, .jövedelme­zőbb szövetkezeti gazdálkodás megvalósítására a Földműve­lésügyi Minisztériumban kidol­gozták a termelőszövetkezetek új ütemtervét. Ez hasonló az állami gazdaságok terveihez, bár a tulajdonfórmu és a gaz­dálkodási színvonal különbö­zősége miatt bizonyos tekintet­ben eltér azoktól. Legjellem­zőbb vonása, hogy kimutatja a gazdálkodás bruttó jövedelmet. Ennek megfelelően a tervséma módot nyújt, hogy a termelő- szövetkezetek előre megtervez­zék az egyes-, ágazatok, illetve a főbb termények és termékek termelési költségeit is. A terv alapján a legfontosabb költség- tényezők alakulása negyed­évenként elemezhető, az év végén pedig pontosan megálla­pítható, hogy milyen tételek­ből alakult ki a növényterme­lés és az állattenyésztés egyes ágazatainak bruttó jövedelme. Az új tervséma alapot teremt a tervszerű munkaerőgazdálko­dáshoz és lehetővé teszi a mun­katermelékenység összehason­lítását az egyes termelőszövet­kezetek, illetve a termelőszö­vetkezetek és állami gazdasá­gok között. Az új üzemtervet a jövő év elején egyelőre 300 termelőszö­vetkezetben próbálják ki, ezek­ben Is a hagyományos, egysze­rűbb terv alkalmazásával együtt. Ennek a „nagyüzemi kísérletnek” tapasztalatai alap­ján alakítják majd ki az új ter­melőszövetkezeti üzemterv vég­leges formáját és döntenek ál­talános bevezetésének módjá­ról és idejéről. 1 Vaszilij Garbuzov pénzügy miniszter a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésén jóvá­hagyás végett előterjesztette az 1963. évi állami költségvetést, amely bevételre 87,6 milliárd ru­belt, kiadásra pedig 86,1 milliárd rubelt irányoz elő. A pénzügyminiszter közölte, hogy 1962-höz képest a bevétei 3,4, a kiadás pedig 4,1 százalék­kal . növekedett. Garbuzov miniszter a Szov­jetunió 1963. évi állami költ­ségvetéséről és az 1961-es költ­ségvetés végrehajtásáról tar­tott beszámolójában hangoz­tatta, hogy a szovjet költségvetés alap­ja a szocialista gazdaság­ból származó bevételek, amelyek az összes bevéte­leknek mintegy 91 száza­lékát teszik ki. A költségvetési kiadások alapvető részét, mintegy 76 szá­zalékát, a népgazdaság finan­szírozására és szociális-kultu­rális intézkedésekre fordítják. A népgazdaságba összesen 63,2 milliárd rubel értékű tőkét Powers és Power is Megoldás Az ENSZ-közgyíüés megszavazta a nemzetközi kereskedelmi értekezlet megtartását New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés megvi­tatta azt a határozati javasla­tot, amely kérte egy nemzet­közi kereskedelmi értekezlet összehívását. A vita végén megtartott sza­vazásnál a jelenlévő 92 küldött egy kivételével elfogadta a ha­tározati javaslatot, amely ki mondja, hogy 1963 második fe­lében vagy 1964 elején össze­hívják a nemzetközi kereske­delmi értekezletet. A határozat az értekezlet előkészítését egy 30 tagú bi­zottságra bízza. Az ENSZ közgyűlése foglal­kozott azoknak a szabályoknak a módosításával is, amelyeket az UNESCO kulturális szerve­zete tagjainak felvételével kell figyelembe venni. 76 szavazattal jóváhagyta a szabályok egyik pontjának tör­lését, eszerint a jövőben nem kell kikérni az ENSZ gazda­Véget ért a Borsodi Vegyész Napok A Borsodi Vegyész Napokat másodszor rendezték meg az idén megyénkben. December 6-án, a konferencia első nap­ján Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter tartott megnyitó előadást. A követke­ző két napon újabb előadások­ra, beszámolókra került sor, amelyeket élénk vita követett. A konferencián sok javaslat hangzott el, és több határozat született. Leszögezték többek között azt is, hogy Borsod me­gye vegyiparának fejlesztésé­hez a kémikusok nagyobb ak­tivitására lesz szükség. A vegyipari vállalatok saválló acéllal való ellátására munka­bizottságot hoznak létre; A cseppfolyós műtrágya gyártásával egyidejűleg szük­ségessé válik, hogy a gépipar több, erre a célra megfelelő felszereléseket, berendezése­ket állítson elő. Hetedikén este az új vezető­ség megválasztására került sor. A választás eredményé­ként a Magyar Kémikusok Egyesülete borsodi csoportjá­nak elnöke dr. Blaskó György, az ÉMVM főmérnöke, titkára pedig Nagy Károly laborvezető lett, t A következő évben a válla­lati laboratóriumi munkák ellenőrzésére komplett munka- bizottságokat hoznak létre, amelyeknek feladatuk az anyagellátás, a szervezés és az analitikai munkák szabványo­sítása. Munkabizottságot hoz­tak létre Borsod megye ásvá­nyi kincseinek fokozottabb j felkutatására, különös figye-1 lemmel a feltételezett sótele-1 pekre, amelyek alapot adná-; nak klórbázisunk megteremté­séhez. A Magyar Kémikusok Egye­sületének borsodi csoportja 1964. január 1-től tanfolyamot indít. A tanfolyamion az ipari szakemberek vesznek részt, s a gyorsabb vizsgálati móds’zc rekkel ismerkednek meg, ame­lyek nagyoD fontosak a mo dern technológiák ellenőrzésé re. -e Tovább szélesítik nemzetközi! kapcsolataikat. A közeljövőben i több tapasztalatcsere-jellegű i látogatást szerveznek baráti ■ államokba. A konferencia részvevői 8-án ellátogattak a Borsodi Vegyi­kombinátba és a Diósgyőri Papírgyárba. A következő Borsodi Vegyész Napokat 1964-ben . rendezik meg. é'ágí és ’szociális‘•• tanácsának 3 jóváhagyását1 új tagországok] felvételéhez. *»**»»»*«*«*****»****»****'*4 Javul Miskolc egészségügyi ellátása A körzeti orvosi rendelőké és az üzemi dolgozók egészség- védelmét szolgáló üzemi orvo­si rendelőket szintén korsze­rűbbé teszik, LENYEGES előbbrelépéöt lont még Miskolc egészségügy ellátásában, hogy a központ* 1 * * IV. TBC-gondozóintézet több he­lyiséget kap az SZTK jelenle­gi Zsolcai-kapui épületébe® (mivel az SZTK új épületbe költözik) és az, hogy jövőre rendelőintézet létesül a. II. ^ III. kerület lakói számara. A® új rendelőintézet építését 3 Lenin Kohászati Müvek szor­galmazza — a városi tana]-" 6 millió forintos hozzájárulá­sával; R. A. —- A riese! tüdőszanatóriuo1 korszerűsítésére több százezer forintot költött az utóbbi idők­ben a járási tanács egészség ügyi csoportja, s az 1963. év* költségvetésben is nagyobb összeg szerepel ennek a nagy- fontosságú intézetnek az új)“*- építése, berendezése címén; — A dolgozok őszi gyorsír® és gépíró versenyének díja1, december 12-én du. 3 órakor adja át a győzteseknek Tóth József elvtárs, a Városi Tané]5 művelődésügyi osztályvezefo- helyefctese a Palóczy u. 7. s* alatti Gépíró és Gyorsíró Isko­lában,­Tanácstag! fogadóórák: Megyei tanácstag: December 12-én: -Varga Gyei3' Szakácsi, tanácshéza, 10 órától. . Városi tanácstag: December 12-én: dr. Terplán **- nó, egyetem, VI. kollégium kiút­ja, 10 órától. I. kor. tanácstag: December 12-én: Varga György' Selyemrét, Körösi Csorna u. 5. VI. cm. 1„ 17—1» óráig. IV. kér. tanácstagok: December 12-én: Batár Zoiti’1' ránosl István, egyetem, tanári club, főép., T. cm., 16 órától; *>*' ász László, Május 1. telep 30- **” .5 órától. Damoklesz-kordia Mindenki emlékszik még az első, hírhedt U—2-ügyre, amely messzemenő politikai következményekkel járt, meghiúsította a párizsi csúcsértekezletet. Az is em­lékezetes, hogy a lelőtt gép életben maradt, elfogott, majd később az amerikai ha­tóságoknak visszaadott piló­táját Powersnck hívják. Most — ugyancsak U—2 vonatkozásban egy olyan amerikai tisztről érkezett hír, hogy egy s-betű különb­séggel druszája a lelőtt fő­hadnagynak. Ezt a tisztet ugyanis Povvernek hívják és sokkal magasabb rangban, valamint beosztásban van köze a kém repülésekhez: tá­bornok és a SAC, az Ameri­kai Stratégiai Légiparancs­nokság főnöke. Nos, a legutóbbi órákban érkezett hír szerint Power tábornok a Nebraska állam­beli Omaha városban több U—2 pilótának nyújtott át — „jó mupkája jutalmául" — magas katonai kitüntetést. Volt közöttük olyan is, aki személyesen nem vehette át a medáliát, mert U—2 gépét lelőtték Kuba fölött és ő — Anderson őrnagy — ott ve­szett. Tudunk aztán Kína fö­lött lelőtt csangkajsckists U—2-ről is. A tábornok úr érem-oszto­gatása annyit jelent, hogy 3 Pentagon a szovjet—ameri­kai viszony magas szinte» szóbanforgó megjavításá­hoz a maga sajátos módján akar „hozzájárulni”: hivata­losan • és harsogva magasz­talja azt, ami oly sohal ron­tott és oly sokat ronthat » nemzetközi légkör tisztasá­gán. Az amerikaiak külföldi támaszpontjait általában nem rétik a külföldiek, akik számára — belföldi területen állna» ezek a támaszpontok. A New York Times egyik legutóbbi tudósítása kitűnő megoldást ajánl az ellenszenv leküzdésért Nem is légből kapott, hanem az élettol ellesett megoldást. Történt ugyanis, hogy az amerikaiak gyorsforgalmi útvo­nalat építettek Tripoli és Wheelus közölt Líbiában. Tripoli nem kell bemutatnunk az olvasónak, ezért csupán Wheelusro közöljük, hogy nevezetessége egy 1400 kataszteri holdas am*-] rikai légitámaszpont. De mi köze ennek a témánkhoz? Meg­mondja a New York Times: „Gyakorlatilag ez az út arra szolgál, hogy több száz ame­rikai tiszt és a legénységi állomány a városból eljuthass0® munkahelyére, illetve onnan vissza a városba. Jelképese azonban a barátság kifejezése ez az út, mert a barátság áldás» hull most erre az arab közösségre, amely a történelem paran­csára továbbra is nagyszámú külföldit kénytelen hazajaba» látni.” Hagyjuk most el, hogy a New York Times itt könnyeden a ..történelem” szóval cseréli fel az Egyesült Államokat, inkább nézzük azt, hogy miért „a barátság kifejezése” az a bi­zonyos gyorsforgalmi üt. amelyet az amerikaiak — saját ma­guknak építettek? Idézzük a New York-i lapot: „Amióta má­jusban megindult az új úton a forgalom, a balesetek 56 szá­zalékkal csökkentek. Ez azt jelenti, hogy kevesebb líbiai serül meg, kevesebb olyan incidens történt, amely megzavarja, a' egyetértést, s a különböző nemzetiségű emberek között f®' szítja a szenvedélyeket.” Magyarul; az amerikaiak építette1' maguknak egy külön gyorsforgalmi utat, és a líbiaiak le©T nek nekik hálásak, hogy ezentúl nem gázolják el őket a í®' alá száguldozó dzsipek. , Ugyan, kedves New York Times, csak nem gondolja ko­molyan, hogy ilyen „líbiai” eszközökkel Okinawától — Hob Löchig ’megoldhatja a támaszpont-kérdést, lecsillapíthatja 3 tiltakozó „bennszülötteket”?... MISKOLC VAROS Tanácsa jövőre 40 millió 698 ezer fo­rintot költ szociális és egész­ségügyi célokra. Ez 3 millió 919 ezer forinttal több, mint az idei, hasonló célokra fordí­tott összeg. Az adatok jelentős fejlődést bizonyítanak. S talán nem ér­dektelen ismertetni, hogy ez a fejlődés a jövő évben nem mennyiségileg, hanem inkább minőségileg jelentkezik majd. Mit jelent ez? Üj építkezések, új feladatok alig kerültek most a költségvetésbe. Annál többet terveztek a már meg­lévő egészségügyi intézmények működési színvonalának eme­lésére, A város kórházi és körzeti orvosi rendelőiben növelik a rendelési óraszámokat. Ezzel a lakosság kielégítőbb egészség- ügyi ellátását igyekeznek meg­valósítani. Az orvosok túlter­heltségét is megelőzik, mert az asszisztensi és az adminiszt­rátori létszámot Miskolcon 36-tal emelik. Lényegesen javítják a gyógy­szerellátást. A kórházak pél­dául 756 ezer forint értékű gyógyszerrel kapnak többet, mint az idén. Az egészségügyi intézmé­nyek férőhelyeit jövőre nem növelik. Így tehát az egy be­tegre jutó kezelési költség emelkedik. A Városi Kórház­ban például — ahol 10 millió 918 ezer forint az előirányzott fenntartási összeg — az ágyak száma változatlanul 325, s így az egy ágy fenntartására szá­mított költség nó, éspedig 29 090 forintról 31 301 forintra, A GYERMEKKÓRHÁZBAN hasonló emelkedést mutat a költségvetési statisztika. Itt a meglévő 110 betegágy mind­egyikére 29 718 forintot költ jövőre az állam — az idei 28 270 forinttal szemben. Ez természetesen a betegek jobb ellátását, még eredményesebb gyógykezelését vonja maga után. A járóbetegekkel való törő­dést bizonyítja, hogy Miskolc két rendelőintézetének és két gondozóintézetének működését is jelentős összeggel támogat­ják. A rendelőintézetek 60 ezer, a gondozóintézetek pedig 180 ezer forintot kapnak fel­újítási célokra, A FELÚJÍTÁSOKRA, kor­szerűsítésekre egyébként min­den egészségügyi intézmény­ben sor kerül. Hogy erre is említsünk néhány példát: Az Egészségügyi Minisztérium fel­újítási keretéből a gyermek- kórház poliklinikáján korsze­rűsítik a röntgengépet (60 ezer forintos kiadás), a kórház bel­ső helyiségeiben megjavítják a kályhákat, átfestik a falakat. A Szabó Lajos utcai iskola­fogászat épületében külső és belső korszerűsítési munkára kerül sor — 90 ezer forint írtékben. A Városi Kórházban a íazánház, a telefonközpont, a lű tőgép, a villámhárító be­rendezések, az utak és a szák­nál' felszerelések felújítására töltenek nagyobb összeget; fektetnek be, 11,6 százalékkal többet, mint 1962-ben. Ä Szovjetunió 1963-ban hí-: teleket nyújt szocialista orszá-1 goknak és újonnan független-: né vált államoknak. A népgazdasági beruházá- ; sok több mint felét, 33,7 ;’ milliárd rubelt fordítanak > az ipar finanszírozására, : 10,4 százalékkal többet, - mint 1982-ben. : A mezőgazdaság finanszíro-; zásának forrásait elemezve] Garbuzov pénzügyminiszter­hangoztatta, hogy az ilyen cé-| lókra szánt állami előirányza­tok 17,8 százalékkal növeksze-i nek: < Mezőgazdasági célokra 9,7 ; milliárd rubelt fordítanak, • ezen belül állami költség- ; vetésből 5,6 milliárd ru- \ beit. Az összes kiadások 16,1 szá-! zalékát, 13,9 milliárd rubelt.; irányoznak elő 1963-ban hon-] védelemre — közölte a minisz­ter. — Ennek felhasználásával jj — hangoztatta — lehetővé vá--l lik, hogy a Szovjetunió megfe-jj lelő fokon tartsa fegyveres! erőinek színvonalát. ij

Next

/
Oldalképek
Tartalom