Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-07 / 286. szám
4 fiSZ ARM AG Y ARO RSZ AG fentek, 106í. december Gyermekvédelmi intézeteink helyzete A Boi'sod Megyei Tanács művelődésügyi és egészség- ügyi osztálya részletes jelentésben számolt be a megyei ta nács végrehajtó bizottságának a megyénkben működő gyermekvédő intézetek helyzetéről. Eszerint az állami gondozásban lévő gyermekek nagy részét nevelőszülőknél helyezil cl, mert az intézetben kevés a férőhely. Jelenleg 425 gyermek él nevelőszülőknél. Nagyon megnyugtató, hogy ma már elenyészően kevés azok száma, akik esetleg anya gi előnyök miatt vennének magukhoz gyereket. A jövő évben sor kerül a megyei gyermekvédő otthon bővítésére. Az óvodáskorúak nevelőotthona Megyénkben jelenleg nincs nevelőotthon az állami gondozásban lévő óvodáskorú gyermekek részére. A jövő évben ez a probléma részben megoldódik, mert tervbe vették egy hatvan íérőhelyes ilyen jellegű otthon létrehozását Sátán. Természetes igény, hogy a szellemi fogyatékos — állami gondozásban lévő gyerekek — valamennyien otthonban kapjanak elhelyezést, mert sokkal helyesebb és célszerűbb, ha intézetben foglalkoznak velük. A jövő évben a girincsi gyógypedagógiai intézetet 30 férőhely- lyel bővítik, Sályban pedig egy új otthon építését kezdik meg, amely a tervek szerint 1965- ben kezdené meg működését. Lesz-e megyei ifjúsági otthon? A megyei művelődésügyi osztály már ebben az évben szeretett volna egy ifjúsági otthont létrehozni, annál inkább, mert erre a vb. még 1959-ben határozatot hozott. Sajnos, ebben az évben sem valósult meg ez a régi határozat, mert a művelődésügyi osztály által igényelt üres épületeket más célokra használták fel. A vb. továbbra Is szükségesnek tartja, hogy megyénkben ifjúsági otthon legyen, ezért utasította az illetékes osztályokat, hogy az időközben felszabaduló, vagy még nem hasznosított, müemlékjeliegű épületek ilyen irányú felhasználására tegyenek javaslatot. Reméljük, hogy az immár három évvel ezelőtt, elhangzott és írásban is lefektetett határozat legalább a jövő évben megvalósulhat. (»főzött az összefogás Egy közgyűlés nyomán Állandó színházhoz jutottak a jugoszláv határ melletti Lenti község — és járási székhely — dolgozó parasztjai. Az Állami Déryné Színház társulata havonta egyszer leutazik a községbe es öt napon keresztül minden este tartanak előadást. A járás 46 községéből autóbuszon mennek a „színházba” a kultúra eddig „fehér foltján” élő szövetkezeti dolgozók. A színházban egyébként már most kifüggeszthetnék a talán meghökkentő, de igaz feliratot: 1963-ra minden jegy elkelt”. Igen, előre, bérletben megvették a jövő év minden előadására a jegyeket Lentiben és a környéken. A nagy érdeklődés érdekes programnak szól, amelyből egy kis ízelítő: január — Egri csillagok, február — Antigone, március — örsi Ferenc új drámája. Az új bérlettulajdonosokhoz — eldugott falvak, tanyák lakóihoz —februárban tehát öt színházi estén Szofoklész szól majd kétezer év távlatából és az országban ismét eltűnik egy „fehér folt”. Növekszik a magyarra szinkronizált filmek száma FELHÍVÁS A Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipart Szakiskola az 1963—64-es tanév nappali, valamint esti-levelező tagozatára jelentkezők részére a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamot indít. Az előkészítő tanfolyam hathónapos, 1963. január 8-tol junius 25-ig tart. Az előkegzitő tanfolyam tárgyai: Matematika, történelem és kémia. valamint az érettségivel (képesítő oklevéllel) nem rendelkezők számára » magyar nyelv. A tanfolyam önköltséges, a résztvevők tandíjat fizetnek. Részletes felvilágosítást adnak és jelentkezni lehet f. évi december S—20. között a következő helyeken: í. Budapestiek, valamint Pest, Fejér, Komárom, Nógrád és Veszprém megyeiek Budapest. V., Alkotmány utca 9-11. Felsőfokú Kereskedelmi cs Vendéglatóiparí Szakiskola tanulmányi osztálya. 2. Baranya, Somogy, Tolna megyeiek: Közgazdasagl Technikum kereskedelmi tagozata (a szakiskola kihelyezett csoportja). Pécs, Kolozsvári u. 2. (Nagy Sándor, a felnőttoktatás vezetője.) 3. Vas, Győr-Sopron, Zala megyeiek: Közgazdasági Technikum kereskedelmi tagozata (a szakiskola kihelyezett csoportja). Szombathely, perkovits Gyula u. 10. (Pász- thory Antal, a felnőttoktatás vezetője.) 4. Borsod. Heves megyeiek: Közgazdasági Technikum kereskedelmi tagozata (a szakiskola kihelyezett csoportja), Miskolc, Hősök tere 1. (Kismartony Károly, a felnőttoktatás vezetője.) 5. Ha.tdu-Bihar. Szabolcs-Szatmár, Szolnok megyeiek: Közgazdasági Technikum kereskedelmi tagozata (a szakiskola kihelyezett csoportja), Debrecen, Kálvin tér. (Csabina János, a felnőttoktatás vezetője.) 6. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyeiek: József Attila Tudomány Egyetem, természettudományi kar, dékáni hivatal, Szeged, Aradi Vértanúk tere 1. Budapest, 1962. november 28. Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglatóiparí Szakiskola igazgatósága A szinkron nálunk is mindinkább tért, hódít. A Pannónia Filmstúdióban az idén ötven külföldi játékfilm magyarul beszélő változatának elkészítése szerepelt a tervben, ezt azonban az év végéig hárommal túlteljesítik, s összesen 53 szinkronizált külföldi filmet adnak, ál a moziknak vetítésre. A jövő évi előirányzat 55 külföldi film szinkronizálása. Ez tízzel több, mint amennyit 1960-ban szinkronizáltak\. A stúdió ezzel egyidejűleg hozzákezdett. a televízió kívánságainak, kielégítéséhez is. Az új megrendelő számára, az idén, az év végéig 30 film szereplőit „tanítják" meg magyarul. Jövőre előreláthatóan ugyanennyi szinkront készítenek a tv számára. A Pannónia Filmstúdió technikai berendezéseinek korszerűsítésére évről évre jelentős összegeket költenek. 1961 decemberében 11 hegyaljai tsz összefogott és társult a gazdaságból Id kerülő gomolya feldolgozására. Megalakult a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Hegyaljai Juhtúró Üzeme. A tsz-ckben ekkor már együtt, volt a juhállomány, a földművelésügyi miniszter 10/ 1961. számú rendelete pedig lehetővé tette, hogy a szövetkezetek saját maguk is feldolgozhassák és értékesíthessék termelvéhyeiket. Kézenfekvővé tette a társulást azt is, hogy a MÉK Sátoraljaújhelyen egy korszerű üzemmel rendelkezett, s azt megfelelő részesedés és a munkában való rész- vállalás mellett a hegyaljai tsz-ek rendelkezésére bocsa totla. A közös üzembe társuló szövetkezetek lefektették a részesedést, a fejlesztést, a tartalékalapot, a kötelességeket rögzítő alapszabályt és hozzáláttak a juhtúró .gyártásához. A minap tartott közgyűlés fényesen igazolta a kezdeményezés nagyszerűségét. 306 ezer forint tiszta nyereséget tudhatnak magukénak az elmúlt háromnegyed év alapján, amelynek felét felosztják a tagok kő zött, 10 százalékot tartalék- alapra helyeznek, 40 százalékot pedig beruházásra fordítana! Értesülve a vállalkozás eredményeiről, most. egymás után lépnek be a társulásba a megye különböző termelőszövetkezetei, köztük a mezőcsáti nagy juhtartó tsz-ek, sőt Szabolcs megyei tsz-ek is. örvendetes, hogy az összefogásban ilyen nagyszerű siker született, s ha jobb, kedvezőbb az esztendő, könnyen elérhették volna a félmilliós nyereséget is. Röviden így lehetne összegezni az első esztendőt. Idekívánkozik azonban egy-két egyéb gondolat is. Hiszen néhány történelmileg elhivatott ember jelentette még csak td: jöttem, láttam, győztem. Tárcasovinizmus? A fiatal társulás útja nőm volt diadalmenet. Számos göröngyöt kellett kikerülni, olykor értetlenséggel hadakozni. A 10/1961 -es miniszteri rendeletét mindenki megismerhette az országban, s ennek nyomán azt is, hogy tsz-ek közös vállalkozásban társulhatnak. Megszületett tehát a jog ab hoz, hogy a vállalkozás létrejöjjön. Ez azonban nem jelentett mindent, noha a társult tsz-ek és a MEK minden lehető feltételt igyekeztek biztosítani a zavartalan termeléshez. Az első gond akkor adódott, amikor az üzem nem jutott hozzá tejoitó tablettákhoz. A tabletta az Élelmezésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, s kimondottan csak annyit gyártottak, amennyire az ország tejipari vállalatainak szükségük volt. Csak az üzem leleményes, tapasztalt vezetőjének, Adler Márkusznak volt köszönhető, hogy ez a gond megoldódott. Nyilvánvalóan fölvetődik a kérdés: a minisztérium illetékesei nem tudtak a létrejött rendeletekről, hogy ennek nyomán újabb szükségleteket kell kielégíteni? Többen a Tejipari Vállalattal szemben is kifogást emeltek a minapi közgyűlésen. Maga az intéző bizottság elnöke, Juhász István tette szóvá, hogy a vállalat le akarta beszélni az irányítása alá tartozó sátoraljaújhelyi tsz-t a vállalkozásban való részvételről, mondván, hogy altkor a vállalat egyeduralomhoz jut a juhtúró gyártásban. S a Tejipari Vállalat néhány képviselője még ma sem látja a tsz-vállalkozás jelentőségét. Most, amikor újabb tsz-ek foglalkoznak a belépés gondolatával, mint például Fulókércsei) is, a vállalat képviselői úgy igyekeznek érvelni, hogy nem kifizetődő a társulásban való részvétel, nem rendelkeznek kellő tapasztalatokkal. . Szükségessé vált tehát, hogy a megye illetékes irányító szervei, az Élelmezésügyi, a Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ együttesen old! meg ezt a problémát, s teg)' nck pontot a viták végére. Hütőüzem —- kétszeres termelés A juhtúr.ó üzem . Lenn«1, iránt nagy a kereslet. Budát* csemegeboltjaiban árusíü| belőle a legtöbbet. Korád!* Nyugat-Némctországba tó portáltak a sátorai jaújlt* juh túrót, s a szakemberek' leménye szerint a külföld tó1 den mennyiséget át tud venni. Automatikusan adó" tehát, hogy tovább keli fejlfj teni a termelést. Az üzeni ehhez megvannak a feltétel' csupán egy hűtőházat kell * szerelni, melynek épülete: megvan. Erre a célra mintó 500 ezer forint szüksé amelyből 150 ezer forintot d]) ez az esztendő meghozott- működne a hűtőház, ez azt * lentené, hogy évente 30 vaf? ra tudnák növelni a juh^ termelést, jelentős mennyi5? raktártér szabadulhatna kf Miskolci Hűtőházban, s nem kellene az árut felesi® sen szállíttatni, átrakni, cS kenhetne az önköltség tó beruházás rövid időn ^ megtérül. A tsz-ek érdeklődése, a ? túró iránti kereslet, az exp°f; lehetőségek, a gazdálkodás kerei a vállalkozás életreví ságát tanúsítják. S hogy Jí lyen haszonnal jár a váltó?, zásban való részvétel a eknek, azt majd Kondor S®, dórnak, a karcsaj Dózsa kének válaszcikke bizonyít? Garami Er*1 SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ December 7: Bál a Savoy ban (Ty. Schiller-bérlet. .December 8: A néma levente (3). József A. lfj. bérlet. December 8: Hamlctnek nincs igaza (7). Gorkij-bérlet. December 9: Az aranyember (3). Bérletszünet. December 9: Hamletnek nincs igaza (7). Dérync-bérlet. KAMARA SZÍNHÁZ December 7: Lyuk az életrajzon (7). December fi: Jaj, a mama! (7). December D: Mesefa virága (10). December 9: Lyuk az életrajzon (3). December 9: Jaj, a mama! (7). A T r«« •« TT8 ' ' T Vörös Újságról A Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 2l-én történt megalapítása után azonnal hozzálátott egy bolsevik tömeglap kiadásának előkészítéséhez. A Központi Bizottság egy szerkesztő bizottságot nevezett ki, melynek tagjai: Kun Béla, Rudas László, Vágó Béla és László Jenő elvtársak lettek. A Központi Bizottság először valamilyen kisebb napilapot akart megvásárolni, de amikor a tárgyalások nem vezettek eredményre, elhatározta, hogy ezt a kérdést is foJTadaimi úton oldja meg. A lap nevéül, hosszas vita után. a Vörös Újság elnevezést fogadták el. Egy József téri nyomda vállalta a lap kinyomását. A lap első száma már ki volt szedve, mikor az utolsó pillanatban begyulladt a nyomdatulajdonos, elrontotta a villanyt és így a gépek megálltak. Erre átmentünk a Zichy Jenő utcai Egyesült Fővárosi Nyomdába. Itt megismétlődött az előbbi jelenet. Végül is Ura- szov elvtárs orosz hadifogoly munkásokból álló csoportja állott a kerekekhez és kézi erővel látott hozzá a lap kinyomtatásához. így jelent meg december 7- én a Vörös Újság első száma. A lap, melynek szerkesztője Vágó Béla elvtárs volt, homlokán alcímként a Kommunista Lap felírást viselte. Hátul a szerkesztő és kiadó megnevezése helyett ez állott: Szerkeszti; a Szerkesztő Bizottság. Kiadja: a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az első szám, amely tízezer példányban jelent meg, óriási visszhangot keltett és mar az első nap elfogyott, úgy, hogy utána kellett nyomtatni. A lapot elsősorban a kommunista sajtóbizalmiak terjesztették a gyárakban, ahová 50—100-as csomagokban vitték ki. De az utcán is árulták és neve egyszerre betöltötte a várost. A kiadóhivatalt eleinte én vezettem, néhány önkéntes jelentkező elvtársammal együtt. Mikor — december végén — átmentem a szerkesztőségbe dolgozni, Náci elvtárs vette át, majd amikor a kiadóhivatal valóságos nagyüzemmé fejlődött, a később Siófokon halálra kínzott Szamuely Zoltán elvtárs lett a kiadóhivatal vezetője. A lap szerkesztősége először a párttitkárság egyik szobájában (Visegrádi utca 15., félemelet), majd a szomszéd ház III. emeletén, egy magánlakásban berendezett bútorozott szobában volt. A lap példányszáma hamarosan elérte a 15 ezret, később 25 ezerig emelkedett. Eleinte hetenként kétszer, majd háromszor jelent meg. A diktatúra előtti Vörös Újság nagyszerűen szerkesztett lap volt. Minden száma két- három teoretikus, a mindenkori aktualitásnak megfelelő cikket hozott, többi, népszerűén megírt cikkei pedig nagyszerűen alkalmasak voltak arra, hogy megmagyarázzák a munkásságnak az eseményeket. A szerkesztőség a „Népkormány” működéséről, a szociáldemokraták munkájáról kitünően volt informálva. Egész sereg régi szakszervezeti és volt szociáldemokrata pártfunkcioná- rlus állt rendelkezésünkre.' A csepeli rádióállomáson is volt megbízottunk, aki például az orosz vörös hadsereg helyzet jelentéseit nekünk hamarabb adta le, mint a kormánynak. Később a párt külön, illegális rádióállomást épített a Svábhegyen, amely szoros kapcsolatban volt a szerkesztőséggel. A vezércikket és a többi teoretikus cikkeket rendszerint Kun Béla és Rudas László elv- társak írták. László Jenő, ez a drága, önfeláldozó elvtársunk, akit a fehér pribékek 1919. december 29-én Korvin Ottó elvtárssal együtt bitófára húzták, az információt szolgáltatta és néhány ragyogó cikket írt a szociáldemokraták ellen, meg a „Népkormány” munkásellenes működéséről. Vágó elvtárs szintén a szociáldemokratákkal foglalkozott elsősorban cikkeiben, meg a lapot szerkesztette. Néhány fiatal elvtárs, jómagam, Boross László, Lengyel József és Révai József segített neki. Még jobban megjavult a lap és egységesebb vezetést kapott, amikor felejthetetlen Szamuely Tibor elvtársunk hazaérkezett. Nagyszerű cikkei mellett elsősorban jól megírt, rövid, kommunista szellemben feldolgozott, polémikus hírek adására fektette a súlyt. Szamuely igen lelkiismeretes, de nagyon szigorú szerkesztő volt, aki könyörtelenül megkritizált minden sort és visszadobott mindent, ami nem volt jól megírva. Nagyon sokat tanultam tőle és a vele egy szobában eltöltött néhány hónap mindig felejthetetlen emlékem lesz. Egész nap a szerkesztőségben dolgozott, ba csak nem ment gyűlésre, itt is lakott, egészen a februári lefogásokig. A rendőrség néhányszor házkutatást tartott a párttítkár- ságban, a szerkesztőség munkáját azonban nem tudta megakasztani. A papír-rendelet alapján való lefoglalások sem segítették. A párt mindig tudott megfelelő mennyiségű papírt szerezni, január végén pedig nyomdát vásárolt a Reviczky téren, ahol a párt kiadványait nyomtatták. Február végén már ez a nyomda sem tudta teljesen ellátni a lapot, úgy, hogy a matricákat polgári nyomdába vitték és a lap egy részét ott nyomták. Jó pénzéit a polgári kiadók hajlandók voltak kinyomni azt a lapot, amely ő alattuk vágta a fát. Egy-két kiadó, így például Magyar Miklós pedig arra spekulált, hogy a kommunisták esetleges győzelmére jó lesz bebiztosítani magukat. Február 21-én a szociáldemokraták követelésére letartóztatták a Központi Bizottságot. Szamuely Tibort keresték, de nem tudták elfogni. A hallatlan terror ellenére a lap tíz nap múlva újból megjelent, illegálisan. mégpedig két helyen. A két szerkesztőség — mely addig nem tudott, egymás munkájáról — egyesült és a iap továbbra is Budapesten jeleni meg, egészen a diktatúra kikiáltásáig .. A diktatúra kikiáltásának estéjén az addig illegálisan dolgozó Szamuely elvtárs újból bevonult a szerkesztőségbe és a lap az ő vezetésével jelent meg. Másnap Szamuely már a hadügyi népbiztosságon dolgozott és a Központi Bizottság a lap szerkesztőjéül Jancsó Károlyt nevezte ki. A kommunisták teljes joggal azt követelték, hogy adják át nekik egyik, eddig a kommunisták ellen uszító lap szerkesztőségét, kiadóhivatalát és nyomdáját. A szo■V’ „1963-ra minden jegy elkelt” A tudományos ismeretterjesztés hí*f Előadások december 7-ém 1(1.30 órakor a Pamutfönödig Termelés, termelékenység a *0' dákban. Előadó: Hegy! Géza16 órakor a XXXV, az. iskolában: Ai gyermek szabadi jenek helyes felhasználósa. 1 adó: Benedek Imre. .j 17 órakor a 116. sz. intézetben: Franciaországi élfljj/ beszámoló. Előadó: Kovács G.Vör[ 17 órakor a Vörösmarty kiuj$ lyiségben: Milyen legyen a mek életrendje. Előadó: Var£0 nos. 18 órakor a Március 15. TSZ dójában: A gyümölcsösök nÖnvédelme. Előadó: Sándor #oltflF, X8 órakor az LKM Éjjelt S&f »tóriumában: A kereszténység (alakulása. ^ í 18 órakor a sajópartl [Hogyan működik agyunk? Éld >Kovács László. |j< » 18.30 órakor Szirmán, a tatijj&f (valói nagytermében: A zölds [mesztés növényvédelme. [Dóméi Nándor. J > 19.30 órakor a dubicsányt iben: Magyarország üdülői*® (Előadó: Farkas Gyula. i > ------O-----i » [ Tanácstag) fogadóórái*5 * Megyei tanácstag? ^ > December 8-á.n beszámoló: movies János, Kisrozvágy, »háza, 19 órától; Albunovics ’Nagyrozvágy, tanácsháza, 17 o* i » Városi tanácstagok: J * December 8-án: Csonka 3° [Jókai u. 43. sz., 16 órától. ^ i December 8-án beszámoló: f (radnai Ferenc, Bodrogi ZS- u'já •sz., 18 órától; Gaál Imre, tflP 1 •pártszervezet előadó helyiség U [órától: Minkovics István, [utcai ólt. iskola, 18 órától. n. kcr. tanácstag: y. » December 8-án: ivanics Kél »Endresz Gy. u. 12., 17—19 óráJb i IV. kcr. tanácstagok: y 1 December 8-án: Csapkó Öf 'Szeretet utcai iskola, 18 órátéD > December 8-án beszámoló ikó Gábor, Szikra András, íJánosné, Bárdos József, 'utcai iskola, 16 órától. : —o— i 1 A Miskolci Rádió mfis^ (A isa méteres hullámhos^^ IS—19 óráig) \ Borsodi hangos újEáB- Chopin-mazurkák. A preparálor portréja. ^ Érdemes megnézni, elöl''11 meghallgatni! ... Kulturális jegyzetek. Táncoló húrok. A hétvége megyei sportmös® IDŐJÁRÁS , . ( Várható időjárás ma esti rás, ködös Idő, zúzmara-kép?'^' Bel. Gyenge szél. Várható gasabh nappali hőmérséklet 111 a—plusz 3 tok kozütt. ciáldemokraták persze kézzel- lábbal tiltakoztak ellene. Végül is Szamuely Tibor forradalmi úlon oldotta meg a kérdést: írásbeli parancs alapján Náci és 'Lengyel elvtárssal együtt birtokba vettük :i Budapesti Hírlap szerkesztőségének egyik szobáját és március 22-én este már itt. állítottuk össze a Vörös Újságot, mely az „Ujságüzem” nyomda Rökk Szilárd utcai részlegében jelent meg. Jellemző, hogy a reakciós, addig kommunistafaló lap szerkesztősége undorító alázatossággal fogadott bennünket és szolgált ki, másnapi számában pedig a hírek előtt nyájas, lelkesedő cikkben adta hírül a dicsőséget, hogy a Vörös Újság az ő fedelük alá költözött. A lap március 23-án még rendes formájában jelent meg. Az egyesült, pártvezetőség azután úgy határozott, hogy a Népszava lesz a part reggeli, a Vörös Újság pedig a párt hivatalos esti lapja... A szerkesztőségben Jancsó Károly szerkesztő és Töigy László segédszerkesztő mellett Boross László, Révai József, Lengyel József és én vol- tunk kommunisták, a szerkesztőség többi tagjait tisztességes, velünk szimpatizáló és nekünk már szolgálatot tett baloldali polgári és szociáldemokrata újságírókból állítottuk össze. A szerkesztőség új tagjaiból többen a bukás után is hűek maradtak a párthoz és ma is együtt harcolnak velünk a különböző kommunista pártokban. ________ l R észletek Hajdú Pál A kom-j munisla sajtó a Tanácskoztál*-, snság előtt és alatt c. cikkéből, i (Megjelent; 1929-ben, az Uj Már-i eius külön számában.) — Kö-i zöljük a Magyar Sajtó Napja* alkalmából. *
