Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

Péntek, 1962. október 26. ESZ AKM AGY ARORSZAG amely segít a hibák, hiányos­ságok feltárásában. A tájékoztató után a kül­döttség meglátogatta a gyár- üzemeit, többek között az oxi­gén, a szintézis és a műtrágya üzemet. A gyárlátogatás után az irodaépületben folytattak eszmecserét a küldöttség tag­jai és a gyár párt- és gazda­sági vezetői. Szentmiklósi Imre főmérnök a gyár újító­mozgalmának munkáját és az újítómozgalom feladatait is­mertette a küldöttséggel. Sütő László igazgató a műszakiak munkájáról és a gyár kétezer kötetes könyvtárának jelentő­ségéről beszélt, majd Hanuska Zoltán elvtárs vázolta a gyár KISZ-fiataljainak életét, s azt a nagy munkát, amelyet a Borsodi Vegyikombinát KISZ- fiataljai vállaltak a magyar vegyipar fejlesztése érdeké­ben. A beszélgetés során mind a román, mind pedig a magyar elvtársak hasznos tapasztala­tokat gyűjtöttek. A román pártmunkásküldöttség vezető­jének, Gheorghe Rosu elvtárs­nak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, a Bacau tartományi pártbizott­ság első titkárának az a véle­ménye alakult ki, hogy igen hasznos volt ez a látogatás. Nemcsak azért, mert tovább erősítette a magyar és a román nép baráti kapcsolatát, hanem azért is, mert megismerték az egyik igen jelentős borsodi gyár pártbizottságának mun­káját, munkamódszerét. így vélekedtek a Borsodi Vegyi­kombinát vezetői is. A pártmunkásküldöttség a kora délutáni órákban Mis­kolcra utazott, a Kossuth Ét­terem és Szálló Fehértermében ebéden vett részt, majd ezt kö­vetően ellátogatott Tokaj- Hegyaljára, ahol Mád térségé­ben megtekintette a szüreti munkát. A román pártmunkáskül­döttség, amelyet mindenfelé szeretettel fogadtak megyénk dolgozói és vezetői, ma dél­előtt meglátogatja az épülő Ti­szai Vegyikombinátot Tisza- palkonyán, meglátogatja a hír­neves mezőkövesdi Matyóházat visszautazik Budapestre. Keresik az újat — a. jobbat! Közvetlen, baráti hangú beszélgetés után a vendégek meg­tekintették a BVK üzemeit. Foto: Szabados kát, a vezetőkkel is, meg a tagsággal is. — Bevált ez a módszer? — kérdezem a járási titkártól. — Kísérletnek szántuk, de az általános vélemény szerint az ilyen látogatások többet ér­nek, mint az ellenőrzések. Sokfelé igényelnek hasonló se­gítséget ... valószínűleg meg­állapodunk ennél a módszer­nél. És most egy példa. AGGTELEKEN jóformán csak papíron volt KlSZ-tevé- kenység. A valóságban a fia­talok nem sokat csináltak. A bizottság egyik tagja kiment két napra a faluba, s leült az alapszervezet meg a falu veze­tőivel, Az eredmény: kidolgoz­tak e.gy programot, amellyel egyet ért az egész KISZ-tag- ság. Elhatározták, hogy ifjú­sági parkot létesítenek egy el­hagyatott ház környékén. A fiatalság az új létesítményt lényegében társadalmi mun­kával akarja elkészíteni. Rend­behozzák az épületet, szabad­téri színpadot építenek, kiala­kítanak egy tágas tánoplaccot, nagyszabású parkírozás! mun­kákba kezdenek, és bekerítik az ifjúsági parkot. Az idén 5—600 óra társadalmi munkát dolgoznak itt az aggteleki fia­talok és a kurityáni bányász- ifjak. A járási KISZ-bizottság egyébként védnökséget vállalt a traktorosképzés felett is. A kongresszusi irányelvek alap­ján felhívást intéztek a fiata­lokhoz, s máris nagy az érdek­lődés a november végén kez­dődő traktoros tanfolyam iránt. A környéken előrelát­hatólag 35—40 jelentkezővel lehet számolni. Ezzel sokat segítenének a traktorok két- műszakos üzemeltetésén, és csökkenteni lehetne az üze­mekből igényelt erőgépvea«- tők számát is. — Hogyan haladnak az őszi munkával? — kérdeztem Nyer- lucz elvtárstól. VÁLASZ HELYETT egy fel­hívást tett elém, s kiegészítés­képpen hozzátette: — December 1-én értékeljük majd a felhívásban meghatá­rozott pontok alapján a tsz-ek fiataljainak munkáját. A leg­jobb csapat emlékzászlót kap az ormosi bányaüzem KISZ- fiataljaitól. Az esélyesek kö­zölt sok jó alapszervezet van, jósolni azonban nehéz, hiszen a legtöbb helyen kifogástala­nul meg}' az őszi munka, és még hátra van egy jó hónap. Valóban, egy hónap alatt nemcsak az ifjúsági park képe változhat meg, hanem az or­mosi csúcsbizottság által ala­pított versenvzászló is végle­ges gazdára találhat. Büszke lehet az az alapszer­vezet, amelvik elnyeri, hiszen nagyT vetélkedés szimbolikus jutalma ez a vörös színű zászló. Paulovits Ágoston A kukoricaszár és a cukorrépalevél SOKAT SZIDJUK az aszá­lyos esztendőt. Különösen gyakran emlegetjük a száraz októberjj időjárást. Talán soha ennyi gép nem dolgozott föld­jeinken; nagyüzemeink többsé­gében éjjel is dolgoznak a trak­torok, hogy minél előbb elké­szítsék a jövő évi kenyérgabo­na ágyát. A betakarítás is üte­mesen halad, nem sok kukori­ca van már kint az északi vé­geken sem. De a száraz októ­ber megvisel embert, gépet, jószágot egyaránt. Törik az ekevas. Nem csoda, a lecementálódott talaj több mint hatvan különböző műszaki-tökéletesítési és újí­tási javaslatot vezettek be, amelyekkel lényegesen növel­ték a munkatermelékenységet, a műszaki színvonalat, .csök­kentették az önköltséget. Mi is hozzunk létre ilyene­ket. Ez egyben megfelelő helye lehet a mérnökök és techniku­sok és a többi gyári dolgozók kölcsönös együttműködésének, hatékony támogatást nyújthat helyenként valóban olyan ke­mény, mint a beton. Nagyon nehéz ebből felszedni a cukor­répát, meg a burgonyát. De valamit mégis a száraz október előnyére írhatunk. A kukorica levelei ázásmentesek maradtak, a szél nem tördelte le. Ez pedig nagyon lényeges előny, hiszen az aszályos esz­tendő nem kedvezett a takar­mánytermesztésnek sem. Me­gyénk jelentős területein a szá­lastakarmányok kevesebbet te­remtek a tervezettnél. Termett azonban jó kukoricaszár és en­nek optimális, időben való be­takarítása alkalmassá teszi ar­ra, hogy pótolja a hiányokat. Nem véletlen, hogy ennyit írunk, ennyit beszélünk erről. Novemberre megjöhet az eső, megjöhet a szél, erősödik a dér, megjelenik a fagy és a mosta­ni jó kukoricaszár ■ (amelynek holdanként most még öt-hat mázsa a keményítőértéke) csak gyenge, alomértékű anyaggá silányodik. Kevés a vizenyős takarmány is. Ezeket a gondosan kezelt cukorrépalevéllel és annak úgynevezett „csimájával” pó­tolhatjuk. Megkérdeztünk több szakembert: mennyire becsülik egy hold átlagos termésű cu­korrépa melléktermékét? Vá­laszuk szerint a leveles répa­fej, a nedves szelet és a melász felér egy hold közepes minősé­gű rét szénatermésének ta­karmányértékével. Olyan lehe­tőség éz a cukorrépatermesztő, nagyüzemek számára, amit okvetlenül és jól ki kell használni Ott járnak el helyesen, ahol a kukoricaszár egy részéből és a répa melléktermékeiből jó mi­nőségű szilázst készítenek, a többit pedig kúpokba rakják, vagy besilózzák. Ä kukoricaszár besilózása azért is fontos, mert az állatál­lomány szaporodott. Régebben azt mondták: „kukoricaszárat csak rossz gazda etet...” Ag­rotechnikánk azonban elveti ezt a nézetet. Kukoricaszárat még jó esztendőben is etetnek, de most egyenesen a biztosító szelep szerepét töltheti be az állatállomány téli áttelelteté- sében. Azért hangsúlyozzuk olyan sokszor a gyorsaságot, mert ezzel megmenthetjük a tápértékét. Jelenlegi vetésszerkezetünk szerint a kenyérgabona egy ré­sze kukorica után kerül a főid­be. így hát azért is sietni kell, hogy az érés és a betakarítás késedelmei miatt ne sok vetés húzódjék át novemberre. Sok helyütt hivatkoznak viszont a szállítókapacitás szűk kereszt- metszetére. A gond megoldásá­ra két jó lehetőség is kínálkozik Az egyik: megsokszorozni az erőfeszítéseket a betakarítás meggyorsítására. A másik: a területek átcsoportosítása. Az anyagi ösztönzők is alkalmasak arra, hogy mint a növényápo­lásnál, úgy a betakarításnál is lendületesen haladjon egy-egy munkafolyamat. AZ A JÓ MÓDSZER, ha a levágott szárat — éppen a szál­lítókapacitás elégtelensége mi­att — most nem hordozzák ki­lométerekre, hanem amit nem tudnak besilózni, azt a tábla szélén rakják jól tetőzött kú­pokba, kazlakba. A takarmány­értéket így is megmentik és a talajmunka lehetősége is bizto­sított Novemberben már sehol ne legyen lábon álló kukoricaszár. (O. M.) miskolci Pamutfonóban IFJÚSÁGUNK tenniakarása, lelkesedése velejárója a párt VIII. kongresszusa tiszteletére indított vetélkedéselvnek. A KISZ-szervezelekben hónapok óta pezsgő, lázas tevékenység folyik. Eleinte a kongresszusi fel­készülés jobbára a termelési feladatokra korlátozódott. Szá­zalékokkal. tonnákkal és a leg­különfélébb mértékegységek­kel regisztrálták a fiatalok se- í rénykedését. Az utóbbi hetek­ben viszont a politikai, tar­talmi és nevelő munka is elő­térbe került. Nyerlucz József, az Edelény járási KISZ-bizottság titkára iegutóbbi beszélgetésünkkor azt mondta: — A termelési eredménye­ken kívül sokat foglalkozunk az új útkereséssel. Szeretnénk szervezetileg is megerősödni most. a kongresszust megelőző időben. Hogy mit csinálnak? Vannak a járásban olyan alapszervezetek, amelyekben nem kielégítő a vezetés szín­vonala. A szervezeti élet is gyermekcipőben jár. A veze­tők rossz módszereket alkal­maznak. A végrehajtó bizott­ság határozatot hozott, amely­nek lényege: az apparátus füg­getlenített tagjai két-három napot töltenek egy-egy ilyen alapszervezetben és részletesen megbeszélik a fogyatékosságo­1962. október 22— november 3. Műszaki könyvnapok Növeljük a dolgozók érdeklődését a műszaki irodalom iránt lógatták ki, hogy azok ne csak a szemináriumi tagok problé­máinak, összetételének, kép­zettségének és érdekeinek fe­leljenek meg, hanem segítsék elő a gyár műszaki fejlesztési tervteljesítését, a munkahely ► * ; Még mindig árkon-bokron/... | Néhány hónappal ezelőtt már megírtuk, hogy Miskol- , con, a, selyemréti X. épületet csak árkon-bokron át lehet ► megközelíteni. Elmondtuk, hogy ebbe a házba tavaly kará- ! esonykor költöztek be az első lakók, s azóta 36 család i kapott üt otthont. As épület szép. a lakások egészségesek, | kifogástalanok — a 36 család nagy örömére. Csak hát ügy , látszik, igaza van annak a régi mondásnak, hogy minden > örömbe vegyül egy kis üröm is. Az itt lakók örömét is meg- i keserítette az a kellemetlenség, hogy a házhoz nem építet- [ tek bevezető utat — vagy legalább egy keskeny járdát. így i aztán itt esős időben hatalmas tócsákon átgázolva, máskor i pedig jókora buckák, rögek között botladozva, gazdátlanul | heverő betongyűrűket kerülgetve lehet csak közlekedni. Akkor tettük ezt szóvá, amikor az épület tőszomszéd- \ ságában megnyílt az új. hatalmas körzeti orvosi rendelő, • ahová Miskolc 5. és 6. körzetének betegei, illetve a gyer- | mckszakrendelésre és a terhes-tanácsadásra e , két körzet i gyermekei és anyái járnak. Azóta hónapok telnek-múlnak, | de semmilyen intézkedés nem történik. Vajon meddig kell i még a naponta errejáró emberek százainak árkon-bokron ' botorkálniuk? ! az újítómozgalom fejlesztésére,' a dolgozók bekapcsolására a] műszaki irodalom tanulmányo-i zásáért folyó harcba. J Az idén első ízben megren-i dezett műszaki könyvnapokatj használjuk fel a fentebb emlí-i tett kezdeményezések felkaro-] Iására, kiszélesítésére, hiszem az ipari dolgozók műszaki iro-j dalom iránti érdeklődését ncra-i csak ezen a héten kell felkel-] teni, hanem állandóan és sziin-i télén, mert ezt gazdasági éle-] tünk érdeke megkívánja. i Boda István ] műszaki könyvtáros, i Miskolci Pamutfonói konkrét műszaki problémáinak megoldását is. A szeminárium résztvevői az irodalmat egymás között oszt­ják fel tanulmányozás céljá­ból. Az irodalommal együtt a vezetőtől megkapják az álta.'a kidolgozott vázlatot is. A sze­minárium résztvevőitől is meg­kívánják, hogy az olvasott anyagot saját maguk röviden vázolják, következtetéseket, ja­vaslataikat is leírják. A Szovjetunióban két év alatt ebben a gyárban a műsza­ki irodalom tanulmányozásá­ról nyert tapasztalatok alap­ján* a szeminárium résztvevői szeminárium vezetőjének a gyári műszaki könyvtár dolgo­zóival történt megegyezése alapján a könyvtári dolgozók átadják a brosúrákat, tájékoz­tatókat, folyóiratokat, könyve­ket. Ezeket az anyagokat elő­ször maga a szeminárium ve­zetője gondosan áttanulmá­nyozza. A legfontosabb adato­kat kijegyzeteli és ezekre fi­gyelmezteti a hallgatókat. Az olyan idegen szavakat és szak­mai kifejezéseket, amelyek a tanulmányozott anyagok meg­értését megnehezítenék, ala­posan megmagyarázza. A műszaki irodalmat úgy vá­ság titkára, Feder Éva, a Cri- sanai tartományi pártbizottság titkára, Calin Gheorghe, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottsága szervezési osztályának vezetője, Caraba Vichente, a Brassó tartományi népi tanács alelnöke, Velcescu Vasile, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága gazdasági osztályá­nak instruktora, Dán Nicolae, a Braila városi pártbizottság első titkára és Kovács Eugen, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága külügvi osztá­lyának instruktora — Hanuska Zoltán, a gyár üzemi pártbi­zottságának helyettes titkára tájékoztatta a nagyüzemi párt­bizottság munkájáról, munka­stílusáról, a pártbizottság fel­építéséről, valamint a párt- bizottság és a gazdasági veze­tés, illetve a pártbizottság és a pártalapszervezetek kapcso­latáról, politikai és gazdasági tevékenységéről. A román ven­dégek nagy érdeklődéssel hall­gatták Hanuska elvtárs tájé­koztatóját, amely részletesen szólott a gyár kommunistái­nak, szocialista brigádjainak és különböző szerveinek mun­kájáról. így például a párt- bizottság mellett működő mű­szaki bizottság munkájáról, A hazánkban tartózkodó 8 tagú román pártmunkáskül­döttség tegnap Kazincbarci­kára látogatott. A küldöttség, amelyet elkísért Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára és Bárczi Béla elv­társ, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, fel­kereste a Borsodi Vegyikom­binát vezetőit, akikkel baráti beszélgetést, eszmecserét foly­tatott. A pártmunkásküldött­séget Sztancsik Károly elvtárs, a kazincbarcikai városi párt- bizottság titkára üdvözölte, majd Sütő László elvtárs, a BVK igazgatója ismertette a vállalat munkáját, a termelés- kapacitás problémáit, a gyár­fejlesztés kérdéseit és elmon­dotta: a Román Népköztársa­ság segítsége lehetővé tette, hogy a gyár a kokszbázisról átálljon a román földgáz hasz­nálatára. Ehhez a jelentős át­alakításhoz igen nagy segítsé­get adnak a román párt és kormány vezetői. Ez az átállás azt jelenti — mondotta Sütő „igazgató —, hogy 25 százalék­kal csökken a műtrágya elö- lállítási költsége. A pártmunkásküldöttség tagjait — Duminica Petre, az Arges tartományi pártbizott­Leningrádban Jasin mérnök kezdeményezése alapján, sze­mináriumokat alakítottak a műszaki irodalom tanulmányo­zására. A leningrádi Izsor- gyár villanyhegesztő műhelyé­ben indult el a kezdeménye­zés. Ennek lényege az, hogy a Most, amikor ez évben elő­ször — október 22-től novem­ber 3-ig rendezik meg orszá­gosan a műszaki könyvnapo­kat, néhány gondolatot szeret­nék felvetni a műszaki köny­vek olvasását illetően. Ez a könyvhét a többi között olyan célt is tűzött maga elé, hogy a műszaki irodalom iránti na­gyobb érdeklődést emelje azok körében, akiknél még nem *űlt mindennapos olvasmány­ává a szakkönyv. Nagyon sokan különböző szaktanfolyamokon vesznek kezükbe először műszaki köny­vet és ott jönnek rá, hogy bi- z°ny ma már egyre kevésbé számít művelt embernek az, Akinek nincs politechnikai mű­veltsége, aki a . szépirodalom fellett nem járatos a műszaki Irodalomban. A legfontosabb, hogy a mű- sZaki könyvtárosok mindenütt Se0ítsék a szocialista brigád- mozgalmat. I-Ielyes, ha a mű- Bzaki könyvtárosok részt vesz« ^ek a brigádtanácskozásokon, Munkaértekezleteiken és tag­éivá válnak valamely, szocia­lista címért küzdő munkabri- Sádnak. De az is) jó, ha a mű- 8zaki könyvtárb&n dolgozók szintén brigádokba tömörül­jek és vállalásaikban fontos Jelyet biztosítanak a szociális- •a brigádok műszaki irodalom­mal való ellátásának, a műsza­ki könyvek tanulmányozásá­nak. , A szocialista brigádoknál, a Jázös színház- és mozilátoga- nsok mellett szerepeljen egy ?°at, amely a műszaki köny­ök beható tanulmányozását álozza. Sok lehetőség van, mi- ?®ht lehet segíteni ebben a "Jankában a szocialista brigá­doknak: az operatív könyvtári Mlékoztatás, előadások meg- m^ása, jó könyvtári propa- JJhdamunka, a szoros együtt- Működés a szakszervezeti könyvtárral. A román pártmunkásküldöttség látogatása Kazincbarcikán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom