Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

Csütörtök, 1963. október 35. ESZAKMAGYARORSZÄQ Megyénkbe érkezett a román pártmunkásküldőttség Á Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hazánkban truktora. — Kíséretükben ér­kezett Constantin Vladareanu, a Román Népköztársaság bu­A lillafüredi Palota Szálló bejáratánál Cseterki Lajos elv- társ, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte kedves vendégein­ket tartózkodó nyolctagú román pártmunkásküldöttség tegnap, szerdán délben megyénkbe ér­kezett. A küldöttséget Gheorghe Ro­sti., a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Bacau tartományi pártbizottság első titkára vezeti. Tagjai: Du- minica Pétre, az Arges tarto­mányi pártbizottság titkára; Feder Éva, az Oradea tartomá­nyi pártbizottság titkára; Cha- lin Gheorghe, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága szervezési osztályának vezető­je; Caraba Vichente, a Brassó tartományi népi tanács alelnö- ke; Velcescu Vasile, a Román Munkáspárt Központi Bizottsá­ga gazdasági osztályának ins­truktora; Dán Nicolae, a Braila .Városi pártbizottság első titká­ra és Kovács Eugen, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága külügyi osztályának ins­dapesti nagykövetségének tit­kára és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának munka­társa. Megérkezésükkor vendégein­ket a lillafüredi Palota Szálló bejáratánál Cseterki Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Borsod me­gyei pártbizottság első titkára fogadta és köszöntötte. Jelen voltak a vendégek fogadásánál Bodnár Ferenc és Dojcsák Já­nos elvtársak, a megyei párt- bizottság titkárai, valamint Veres Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A szívélyes elvtársi fogadta­tás után vendégeink megtekin­tették a Palota Szálló környé­két, majd délután fél 3 órai kezdettel a megyei pártbizott­ság székházában baráti eszme­csere kezdődött a román párt­munkásküldöttség és a megyei pártbizottság vezető munkatár­sai között, amelyen kicserélte!-: a pártmunka és a szocializmus építésének tapasztalatait. Vendégeink az esti órákban megtekintették az európai hírű tapolcai barlangfürdőt. A román pártmunkáskül­döttség ma Kazincbarcikára, a Miskolci Pamutfonóba és To- kaj-Hegyaljára látogat el. Veszélyes kaiasidorpolitika Gheorghe Rosu és a küldöttség' néhány tagja Bodnár Fe­renc elvtárs, a megyéi pártbizottság titkárának társaságá­ban ismerkedik a Palota Szálló környékével. Foto: Szabados György Megvalósításra váró tervek Előirányozták, megbeszéllek a tsz-elnökökkel, a szakembe­rekkel, s most már mind a 41 termelőszövetkezet 1963-as ter­ve ott sorakozik az edelényi járási tanács mezőgazdasági osztályának asztalán. Külön-kűiön mindegyiket végignézni nagyon hosszadal­mas lenne, de az összesítő alapján is képet alkothatunk magunknak, mennyi minden vár megvalósításra a követke­ző évben: Tervezés — kis hibával Eddig 7 ezer holdon vetették el a kenyérgabonát, a terve­zettnek több mint felén — ál­lapíthatjuk meg, ha az összesí­tőre pillantunk, mert ott 12 500 hold áll. — De valami nem „stimmel!” Hiszen a megyénél 16 ezer holdat irányoztak elő, s ebből 4 ezer holdon nagy­hozamú búzát. Sajnos, az előirányzásba egy kis hiba csúszott, — nem vet­ték figyelembe a helyi adott­ságokat, melyek nem nagyon kedvezőek például a Bezosztá- ja termesztéséhez. A 21 ezer hold takarmány­gabona vetéstervének teljesí­tése valószínűleg megvalósul. S mit vethek még? 8000 hold kukoricát, 2500 hold burgonyát, 1040 hold siló- kukoricát — s ne soroljunk számokat! —, cukorrépát, do- iiiiiiiiMiiiimiimiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiHiiiiüiumiuiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiuiiuiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiii Két kiváló művész baráti találkozása Fritz Mim, a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti öiias ko- vacsművésze néhány napra hazánkba érkezett Budapesti tartóz­kodása alkalmával felkereste műhelyében Bleber Károly Munká- csy-dljas hovácsművészt', jna.id megtekintette Budapest neveze­tességeit, KépUnkön: Bleber Károly munkált mutatja Fritz Külm-uek, hányt, zöldséget, napraforgót, szinte mindent. A terveket három pontban csoportosították. Az elsőről, azaz a vetési tervíeladatokról jnár beszéltünk. Második a felvásárlás. Itt jelentős válto­zásokat figyelhetünk meg az előző évekhez viszonyítva. Ve­gyük például a kenyérgabona felvásárlást! Tavaly a szaba­don értékesített és a búza­földadóként, stb. beszolgálta­tott gabona összesen 487 vagon volt Az idén már 659 vagon­nal irányoztak elő. De úgy lát­szik, ezt sem tudják megvaló­sítani, mert a tsz-ek csak 320- at terveztek. A különbözeiét (416 vagon lenne szükséges a szabadértékesítési terv teljesí­téséhez) a tsz- és a nem terme­lőszövetkezeti községeknek kellene teljesíteniük, de ehhez nem sok remény vám — Teljesítjük :;, Nem tud­juk megcsinálni ,*, Talán si­kerül i j i Változnak a hozzáfűzések egy-egy adat felsorolása utón. — Harmincnyolc vagon nap­raforgó — körülbelül teljesít­jük. — A 200 vagon burgonyát ÍS. M Az állat-felvásárlásról De áttérve az állat-felvásár­lás terveinek megvalósítására — míg az előirányzott 4 ezer darab hízott sertés tervtelj esí- tése' biztosnak mondható, a 3700 darab vágómarha leadá­sából csak körülbelül 3300— 3400 lesz­Viszont a hét és fél vagon vágóbaromfiról, bár az előző évhez képest lényegesen több (tavaly két és fél vagon volt) határozottan állítják, hogy tel­jesítik. S érdekes is megfigyel­ni a járás baromfitenyésztésé­nek fejlődését. 1060-ban csak az edelényi Alkotmány foglal­kozott vele, most már majd minden termelőszövetkezet ter­veiben megtalálhatjuk a baromfinevelést, s nem tűnik túl nagy, teljesíthetetlen fel­adatnak a 850 ezer darab to jás egy év alatt Ebből 360 ezer jut az Alkotmányra, ami még tovább növeli teljesítmé­nyét, ha megépül a jövő évben a 10 ezer férőhelyes tojóház. A tervek szerint 1964-től en­nek évf termelése 2 millió da­rab lesz* jelentős beruházások De ne feledkezzünk meg a beruházásokról sem, ami szin­tén jelentős része a 63-as ter­veknek. A négy darab növen­dékistálló, egy borjúnevelő, három juhhodály, hét dohány- pajta, két kút, a különböző bel­ső \ iliamosítások, közművesíté­sek megvalósítására 10 millió 61 ezer forint beruházási keret áll rendelkezésre: Külön kell még szólnunk a Komjátiban felépülő 600 férőhelyes sertés- hizlalda építéséről. Ezt öt köz­ség együttes munkájával, úgy­nevezett tsz-közi társulással építik fel 1 millió 30 ezer fo­rint költséggel* Fontos még a 700 ezer forin­tos befektetéssel épülő 120 holdas öntözőíelep Borsod- szirákon. Csak így vázlatosan, röviden, szinte minden kommentár nél­kül felsorolva az edelényi já­rás tsz-einek terveit — nagyon szép elhatározásokkal találko­zunk. Nemcsak „terveztek”, hanem figyelembe véve az adottságokat, a körülményei­ket, igyekeztek reálisan össze­állítani a jövő évben megvaló­sításra váró feladatokat. Tud­ják, mire képesek, mennyire telik majd erejükből. Szép tervek, szép elhatározá­sok. Reméljük, meg is való­sítják* Forgó Edit Az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy amerikai ha­ditengerészeti blokád alá ve­szik Kubát. Azóta aláírta azt a rendelkezést is, amelynek ér­telmében az amerikai haditen­gerészet egységei feltartóztat­nak és átkutatnak minden Ku­bába tartó hajót, s veszfegzár- alá helyezik, amennyiben fegy­vereket szállít. Ezzel egyidö- ben Kennedy elrendelte a Ku­ba szigetén lévő guantanamoi amerikai támaszpont megerősí­tését és bizonyos katonai egy­ségek riadókészültségbe helye­zését. Kennedy rádió és televíziós beszédében azt állította, hogy ezekre az intézkedésekre azért an szükség, mert Kuba veszé- ezteti az Egyesült Államo­kat. a Panama-csatornát és a arib-tenger térségét. Azt is ál­lította, hogy a Szovjetunió atomrakéta támaszpontokat iiozctt létre Kuba területén. Kennedy fellépése a világbé- kcre nézve veszélyes helyzetet teremtett. Nyilvánvaló, bőgj’ a világot lángralobbantással fe­nyegető amerikai intézkedése­ket semmi sem indokolja. Kuba ugyanilyen állam volt egy héttel, két hónappal, vagy egy évvel ezelőtt is, mint ma, amikor Kennedy egyszerre az Egyesült Államokat veszélyez­tető országgá nevezte ki. Sőt: Fidel Castro éppen most e na­pokban ajánlotta fel ismét, hogy a két ország közötti né­zeteltéréseket. békés tárgyalá­sok útján oldják meg. Az ame­rikai állásfoglalás e békés ja­vaslatra adóit hisztérikus vá­lasznak tekinthető, Kennedy támadó szándékkal vádolta a kis Kubát: de ugyan elképzelhelő-e, hogy ez a kis ország veszélyeztesse — akár­csak a legcsekélyebb mérték­ben is — a tőkés világ legerő­sebb nagyhatalmát?! Nyilván­való, hogy nem. • Sokkal inkább Kuba van ve­szélyben. hiszen az Egyesült Államok területén kiképzett és felfegyverzett kubai ellcnforra- dalmárok már egy alkalommal katonai támadást indítottak Kuba elien, s ebben éppen az Egyesült Államok hadiflottája támogatta őket. Az akkori támadás kudarcba fulladt a kubai nép hősi ellen­állásán, — az Egyesült Álla­mokban azonban sokasodtak a hangok, amelyek újabb provo­kációt sürgettek Kuba ellen. Természetes dolog, hegy kü­lönösen ilyen körülmények kö­zött Kuba igyekezett fokozni védelmi készültségét, s megfe­lelő védelmi fegyvereket szer­zett be. Ezt a minden állam szuvere­nitásából és legtermészetesebb jogából fakadó tényt állítja be ú Csaknem 2 millió köbméter vizet „csapoltak le" a rakacai mesterséges tóból lása pillanatnyilag szükségte­lenné vált. Ha a vízhozam új­ra csökken, a zsilipeket ismét megnyitják, mert még mintegy 3 millió köbméter tartalékvíz van a mesterséges tóban: A Rakaca patak most is szállít a tóba naponta 150—200 köbméter vizet. Ez a mennyi­ség azonban csali arra elegen­dő, hogy ellensúlyozza a 320 hoídnyi vízterület természetes párolgását; Én is íiozzájámlíam... Sátoraljaújhely utcáit jár­va, az egyik épülő, gyönyörű szép üzlethelyiség kiraka­tán bekukkantva nagyot dobbant a szívem. Ügy érez­tem, hogy a tárcámban őr­zött életbiztosítási kötvény melengetni kezdi bőrömet. Büszkeség fogott el. Büszke­ség, mert végre szép otthont kap az Állami Biztosító sá­toraljaújhelyi fiókja. Olyan kedves kis fészket, amelynek öröm lesz padlójára lépni. Mert nem akármilyen padló ám ez! A szép, sárga parkett- ' fák alatt méregdrága, színes , csempékből készített mozaik i padló is rejtőzik. Ha egyszer majd elkopik a. parkett, mi­lyen jóleső érzés lesz a. mo­zaikokban gyönyörködni. Határozottan büszke vagyok, lton# kötvenykémmél én is hozzájárultam ehhez az egy­általán nem olcsó, de bizo­nyára igen reprezentatív padló megoldáshoz. (P­A Borsod megyei Cserehát vidéken, a Rakaca patak völ­gyében létesített első, hazai, mesterséges hegyvidéki víz- torozóban a tavasszal csaknem 5 millió köbméter csapadék­vizet gyűjtöttek össze a patak több mint 200 négyzetkilo­méteres vízgyűjtő területéről. Ezt a hatalmas mennyiségű vi­zet „tartalékolták”, hogy ,a nyári száraz hónapokban a Sajó Völgyében települt, nagy vízfogyasztású ipart és lakó­telepeket el tudják látni vízzel. A hónapok óta tartó száraz­ságban .szinte felbecsülhetet­len segítséget jelentett a Bor­sodi Vegyikombinát, a Borsodi Hőerőmű, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek és más gyá­rak üzemeltetéséhez a tóból a folyókon keresztül „betáplált” vízmennyiség. A Sajó például annyira leapadt, hogy a Bor­sodi Hőerőműnél a hűtővíz szerzésére szolgáló vízkivételi mű szívókosarai majdnem „szárazra” kerültek. A nyár óta szinte egyfolytá­ban tartó szárazság következ­tében szeptember elején nyi­tották meg a rakacái völgy­zárógát zsilipjeit. Naponta át­lagosan 20 ezer köbméter vizet engedtek le a tóból a Boklva 5 patakon keresztül: Az eltelt időszak alatt így csaknem 2 millió köbméter vizet adtak az ipari üzemeknek és a lakosság­nak. A zsilipeket most újra le­zárták, mert a Boldva forrás­vidékén jelentősebb mennyisé-' gü csapadék hullott. Ezáltal a! patak vízszintje annyira emel-! kedett, hogy a j,pótviz” adago­az Egyesült Államok elleni „tá­madásként" és „veszélyként” Kennedy elnök hisztérikus be­széde és ebből fakadó intézke­dései, amelyekkel be akar avat- % kozni Kuba belügycibe, s ő akarja meghatározni, milyen védelmi intézkedéseket hozhat Kuba. Be ez csak a dolgok egyik ol­dala. A döntő az, hogy Kenne­dy Kubát ürügyül használja fel a Szovjetunió közvetlen provo- kálására: egyrészt azzal, hogy a Kubába tartó szovjet hajókat akarja feltartóztatni és átku­tatni, — másrészt olyan vádak­kal illeti a Szovjetuniót, ame­lyek egyszerűen — és bizonyít­hatóan — nem felelnek meg a valóságnak, tehát semmi más céljuk nincs, mint az amúgyis feszült nemzetközi helyzet to­vább élezése. Az Egyesült Államok felelőt­lenül járt el. Lehet, hogy Ken- nedynek a most folyó amerikai választási harcban „kemény­séget” kellett mutatnia — de semmilyen választási küzde­lem, semmilyen napi taktikai manőver nem teheti indokolt­tá, hogy bárki is játsszék a vi­lág népeinek békéjével, nyu­galmával és életével! Az elma­rasztaló Ítéletet tehát önmaga fölött ezzel tulajdonképpen ma­ga az Egyesült Államok mondta ki. De az Egyesült Államok fe­lelőtlen tettével egyúttal láb­bal is tiporja az ENSZ alapok­mányának határozatait és meg­sérti a nemzetközi jog elemi szabályait. A nyilttengeri ha­józás szabadsága ilyen jog — ennek megsértése egyenlő a kalóztevékenységgel. S az Egyesült Államok éppen ezt teszi! A szovjet kormánynak az amerikai elnök lépéseivel kap­csolatos nyilatkozata higgadt cs meggondolt, hangja jóleső nyugalmat árul el — szemben az amerikai elnök hisztérikus kitöréseivel. A szovjet kormány nyilatko­zata a blokád felszámolását követelve, s az. USA képtefén vádjait határozottan visszauta­sítva — a világ népeinek béke- akaratát és legőszintébb törek­véseit tükrözi; s a beláthatatlan következményekkel fenyegető, az USA által megindított fo­lyamatnak a jog. s a tárgyalás, az ENSZ és a béke talajára tör­ténő visszavezetését szorgal­mazza. Az a nyugalom és magabiz­tos fellépés, amely a szovjet kormánynyilatkozatot jellemzi, magában foglalja az erőt és a biztosítékot is, hogy az embe­riség békeszerető százmilliói­nak mozgósításával sikerül is­mét lefogni az agresszorok ke­zét, megvédeni Kuba függet­lenségét és megóvni a nemzet­közi békét, Mit talál az olvasó ebben a könyvben? Jóllehet a kötet elég terjedelmes, önmagában nem törekedett teljességre, csupán kiegészítésre, s így a legtöbb haszonnal a Nemzet­közi Almanach tulajdonosok forgathatják. Áttekintést kap­tunk benne az újonnan függet­lenné vált államokról. A pótkötet egyik leg j Óbb része a világgazdasági táblá­zat. Bő ismereteket kapunk a kommunista és munkáspártok­ról. A külön e kérdéssel fog­lalkozó fejezet részletes és friss adatokat közöl (felsorolja például, kik az egyes pártok központi szerveinek tagjai és vezetői). Az 1960-as Nemzetközi Al­manach és ez a könyvecske együtt kitűnő kézikönyvet je­lent mindazok számára, akik figyelemmel akarják kísérni a nemzetközi élet gyorsütemű előrehaladását, Nemzetközi Almanac!), 18G2 j Pótkötet I A nemzetközi, gazdasági és] politikai élet, amelynek leg-1; fontosabb adatait országonként' foglalta rendszerbe a Nemzet- j közi Almanach (I960), az utób-'i bi két évben rendkívül gyors] változásokat mutatott. A volt1 gyarmati országok egész sora j vívta ki függetlenségét, ami; szinte máról holnapra megvál-J toztatta az afrikai kontinens] politikai térképét. Több okaj is volt tehát annak, hogy az] 1960-ban kiadott Nemzetközi] Almanach-hoz szükségessé vált . egy pótkötet megjelentetése, ai Kossuth Könyvkiadó gondozó-] sában. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom