Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-15 / 138. szám

esrAKWACVAROTtSZAO Péntek. 1962. Június 15.-4 Borsod megyében a nyári •szünidőben 7,3 millió forinttal több mint 70 oktatási intéz­ményt újítanak fel és tataroz­nak. A legtöbb általános isko­lát az encsi, valamint az aba- újszántói j.árásban hozzák rendbe. Ebben a két járásban legelhanyagoiltabbak ugyanis az oktatási intézmények. Jelen­tős összeget, mintegy másfél millió forintot költenek a sá­toraljaújhelyi járásban a zemp­léni hegyek közé zárt, úgyne­vezett Hegyköz iskoláinak rendbehozatalára. Ebben a já­rásban több szlovák nemzeti­ségű községben is csinosítják, szépítik az iskolákat. A tatarozásra szánt összeg­ből egy millió forint jut majd a Girincs községben lévő gypgypedagógiai intézet reno­válására és bővítésére. A fel­újítás során 35 férőhellyel bő­vítik ezt az oktatási intéz­ményt, s a következő tanévben már több csökkent képességű gyermek iskolázását tudják benne ellátni. Csaknem fél­millió forintos összeg jut a Matyóföld középiskolájának, a mezőkövesdi László Gimná­ziumnak továbbfejlesztésére is, a gimnáziumban és a kollé­giumban vízvezetékhálózatot létesítenek, korszerűsítik és na- gyobbítják a konyhát, valamint a diákok ebédlőjét. A nyári szünetet használják fel az ózdi gimnázium kollé­giumának rendbehozatalára is, amelyre 100 ezer forintot köl­tenek. Szovjet sikerek a gyermekbénulás elleni harcban Szergej Kurasov, szovjet egészségvédelmi miniszter saj­tóértekezleten ismertette a szovjet orvosoknak a gyermek- bénulás leküzdésében elért eredményeit. Kurasov emlé keztetett arra, hogy 1958-ban a Szovjetunióban a megbete­gedési arány szám 100 ezer la­kosra 10,56 volt. Akkor a gyer­mekbénulás leküzdésére három tudományos kutatóintézetet lé­tesítettek, megszervezték az oltóanyag gyártását. A Szovjetunióban eleinte Salk-szérumot készítettek és 2146 forint Bánrévéről a Vidámpark /avara A bánrévei általános iskola tanulói is lelkesen csatlakoztak a Miskolcon létesítendő Vidám­park gyűjtési akciójához. Az elmúlt hetekben 2146 forint 60 fillér értékű hulladékvasat, papírt és rongyot gyűjtöttek, majd szállítottak be az ózdi MÉH-telepre. Az iskola ezzel többszáz százalékra teljesítette vállalásait. A gyűjtés megszervezéséért dicséret illeti Molnár Mihály úttörővezető pedagógust és az iskola minden növendékét. Murányi Tibor levelező ezzel mintegy húszmillió fel­nőttet és gyermeket oltottak be. Később kiderült, hogy ha­tásosabb az amerikai Sabin módszerével elkészített oltó­anyag. Azokból a törzsekből, amelyeket Sabin a szovjet tu­dósok rendelkezésére bocsá­tott, nyomban megkezdődött egy új élő vakcina tömeges előállítása. A szovjet tudósok azt indítványozták, hogy a ha­tóanyagot ne folyadék, hanem drazsé formájában állítsák elő, ami jelentősen megkönnyíti a lakosság immunizálását. Kurasov közölte, hogy a Szovjetunióban jelenleg közel 70 millió ember kap gyermek­bénulás-ellenes hatóanyagot. A megbetegedési arányszám 100 ezer lakosra vonatkoztat­va 1,7-re csökkent. A Szovjet­unió a gyermekbénulás ellenes hatóanyagot sok más országgal is megosztja, többek között, a szocialista tábor országaival, ezenkívül Japánnal, Ceylonnal és több afrikai országgal. Jelenleg a Szovjetunióban mintegy 100 millió adag vak­cinát készítenek, de a gyár­tást tovább lehet fokozni. Az ÉM. Miskolci Tervező Vállalat műtermeit kerestük tel a napokban. Mivel foglal­koznak napjainkban a vállalat tervezői, milyen új épületek, létesítmények terveit álmodják rajzpapírra, hogy azok aztán később Miskolc és Borsod me­gye városainak, községeinek képét tegyék szebbé, korsze­rűbbé. Horváth Béla, a vállalat igazgatója kalauzolt. Először általánosságban tájékoztatott a vállalati tevékenységről. — Az ÉM. Miskolci Tervező Vállalat — mondotta — ebben az évben mintegy ISO dolgozó­val látja el feladatait Borsod és Heves megyében, valamint Miskolcon. A vállalatnak, mint regionális tervező szervnek fel­adata azon szociális, kommuná­lis és egyéb tervezési feladatok ellátása, amelyek' közvetlenül összefüggésben vannak a la­kosság igényeinek kialakításá­val. Három műteremben és a műszaki osztályon 45 mérnök és 42 technikus dolgozik Az elmúlt évi eredmények alapján az ország öt regionális vállalata közötti versenyben, amelyre a mi vállalatunk hívta ki a többi vállalatot, első he­lyezést értünk el. Erről annak­idején hírt is adott a sajtó. — Melyek a legjelentősebbek a most készülő munkák közül? — AI, műterem tervezői kö­zül Krisztik Pál a miskolci Fa­zekas utcai általános iskola s a Dózsa György és Palóczy utca mentén clhelyezkedő négyszáz személyes leánydiákotthon és gimnázium épületeit tervezi. Ez utóbbi két objektum a Dózsa György utcán csatlákozik majd a bíróság épületéhez és a Pa­lóczy utcán a jelenlegi TÜZÉP épületig terjed. Nagy Zoltán és Cservenyák Lászlóné a Kilián- déli lakótelep kereskédelmi és étterem épületeivel, továbbá a Kilián-déli telep és egyben Miskolc legmagasabb lakóépü­letének tervezésével foglalko­zik: egy 14 emeletes öntöttház tervét készítik Bedö Béla sta­tikus-tervezővel együtt. Dufala József belsőépítész, aki a kö­zelmúltban a FEDOSZ-bolt, a Képcsarnok-bolt és a Jereván bár belső kialakításán munkál­kodott. most fejezte be a Szent- péteri-kapui kórházkomplexum orvosi könyvtárának tervezését és jelenleg az Állami Biztositó edelényi kirendeltségének ter­vein, valamint több miskolci portál tervezésén dolgozik. Horváth István főépítész és csoportja az ÉM. Borsod me­gyei Állami Építőipari Vállalat és a Mélyépítő Vállalat szék­házának tervezésével, a minisz­térium részére tanulmányterv kidolgozásával, továbbá a ma­gánerőből épülő lakóházak sza­bályzati kialakításával foglal­kozik: Szabó József építész-ter­vező a selyemréti 24 tantermes általános iskola tervezését vé­gezte; a munkája érdekes, újszerű és takarékos megoldást jelent *z iskolaépítés területén. He- ckenast Péter Miskolc diós­győri városrésze részletes ren­dezési tervén dolgozik, ami to­vábbfejlesztése és mélyreha­tóbb kidolgozása lesz a város általános rendezési tervének. Meg kell még említenem Klie Zoltán építész-tervező munká­ját a II. sz. műteremben, aki a Vízügyi Igazgatóság Sajó-parti telepét, valamint a II. kerületi gimnáziumot tervezi, Vidéki Jánost, aki mezőgazdasági épü­letekkel, épület felújításokkal, továbbá Felsőzsolca egyszerűsí­tett általános rendezési tervé­vel foglalkozik. Igen figyelem­re méltó Kmetty Gyula és cso­portjának a munkája: a Sáros- pataiéi Felsőfokú Tanítóképző Intézet diákotthonát és étter­mét tervezik, valamint a mis­kolci Tanácsház tér műemléki épületeinek rekonstrukcióját és portál terveit készítik. Ugyan­csak ebben a műteremben Sallai Mátyás és csoportja új irodaépület-komplexum tervét készíti Miskolcra és pártszék- házat tervez Edelénybe. Dézsi János a miskolci nagykereske­delmi vállalatok raktárainak tervét készítette el. továbbá a salgótarjáni, pásztói és parádi üveggyár csamokterveit. azon­kívül a Miskolc lakóépületei­ben elhelyezett irodák meg­szüntetésével kapcsolatos fel­adatokkal foglalkozik. H. Boros Mária a II, kerületi gyógypeda­gógiai intézet tervezését fejezi be. — Igen érdekes és értékes a vállalat tervezőinek munkája. Tudomásunk szerint ezen felül többféle társadalmi munkát is végeztek a vállalat dolgozói. — Igen. Sokrétű dolgozóink társadalmi munkássága és ab­ból feltétlenül íci kell emel nünk a KISZ-szervezet munká­ját, amelyet elsősorban a III. kerület útépítéseinél és a há­mori mozi tervezésével kapcso­latban végzett. Egyébként a KISZ-szervezetnek mintegy 40 tagja röviddel ezelőtt tanul­mányúton vett részt, amely­nek keretében a főváros és több vidéki város új építkezé­seit tekintették meg. A társa­dalmi munkássághoz tartozik még az Építőművész Szövetség­ben végzett munka is, ennek keretében Nagy Zoltán, a helyi csoport elnöke görögországi útjáról tartott úti-beszámolót, Heckenast Péter pedig a szö­vetség Debrecen regionális ter­vezésével összefüggő ankétjá- nak eredményeit ismertette. — A közvetlen tervezésen kívül milyen tudományos mun­kákkal foglalkoznak a vállalat dolgozói? — Meglehetősen sok irányú az ilyen elfoglaltság is. Az ez évi műszaki fejlesztési felada­tok megoldására végzett tu do­rn ánvos munkák közül megem­lítenénk néhányat. Például: i „Üj építési módok technológiai irányteivei és folyamatos épí­tésszervezés”, tanulmány készí­tése a Miskolcon épült iskolák­ról a felszabadulástól napja­inkig, tanulmány készítése a sportcsarnokok funkciójáról és szerkezeti megoldásáról, a kor­szerű raktározás építészi vo­natkozásairól. Vagy továbbá: tanulmány különböző techno­lógiai, alaprajzi és szerkezeti megoldási lehetőségek vizsgá­latáról, 20 kV-os lemezházas transzformátor állomás kiviteli tervének kidolgozása, országos központi tervnyilvántartás ré­szére anyagkiválasztás és dia­film készítése. És sorolhatnék még néhány tudományos mun­kát. — Hogyan ünnepelték a kö­zelmúltban az építők napját? — A már hagyományos szo­kásoknak megfelelő keretek között ünnepeltünk és külön megemlítendő, hogy ez alka­lomból a miniszter az Építő­ipar kiváló dolgozója jelvény­nyel tüntette ki Rejtő Károly főárelemzőt, és ugyanezt a ki­tüntetést kapta az Építéstudo­mányi Egyesületben végzett munkájáért Szoboszlay Tibor, a vállalat organizátora. Szorgos munka folyik a ter­vező-asztalok mellett. Üj épü­letek tervei születnek, szépül, gazdagodik megyénk a mis­kolci tervezők munkája nyo­mán. fbenrdek) „Mérnökjeles“, foci A „mérnökjeles” megszűnt. Most, ebben az évben. Mé úgy másfél, két évvel ezelőtt teljes hatalmában uralkodót ugyan, de most már leáldozott a napja. Legalábbis annak szemléletnek, amit az egyetem tanárai „eksimádatnak1 minimális szemléletnek neveznek. De mi is volt az a „mémökjeles”? Az egyetemisták, tud ják: kettes érdemjegy a vizsgán. Rövid idővel ezelőtt sokan még csak erre törekedtek: átmenni a vizsgán. Elke rülni a „kirúgást”. Tehát a minimális érdemjegyet meg szerezni, ami mögött — rosszindulat, „pikkelés” ide, vág] oda — a minimális tudás rejlik. Ha a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem évvég vizsgáiról, pontosabban az egyetemen uralkodó vizsgáltán gúláiról akarnék röviden számot adni, akkor ennek a mi nimális szemléletnek a megszűnését említhetnénk jellem zőként. Mindenki többet akar, mindenki jobb érdemjegye akar szerezni. Ennek a szemléletnek egészséges megváltó zását bizonyítja az is, hogy például a 245 végzős hallgat! csaknem százszázalékos teljességgel időre elkészítette é leadta diplomamunkáját. Akik ismerik az egyetemek életétfc. azok tudják értékelni ezt a számot. Jellemző erre az évr — és a minimális szemlélet megszűnésének is ez a gyö kere —, hogy azok a fiatalok vették át a hangadást, a „nagy szájúskodást”, akiknek van miért hangoskodniok, akik jogo san irányítanak, akik jogosan tesznek szóvá bizonyos dolgo kát: a jótanulók. Ezek a fiatalok eddig is jól dolgoztak, dí hallgattak, csendben maradtak és azoknak a hangja érvé1 nyesült, akik állandóan meg tudták magyarázni a bizonyít ványt a tanár „rosszindulatával”, és még annyi más okkal Most az eddig csendeseké a szó, akik erélyesen álltak aj sarkukra és határozottan teremtenek rendet maguk között A bányász és a kohó karon most vizsgáznak először kö­tött vizsgarendben. Mindenki a tanulmányi osztály álta; meghatározott — hosszas, gondos egyeztetéssel meghatáro­zott — időben köteles vizsgázni. A csoport nem széled éli a gyengébbeket segítik, jobbak a felkészülés lehetőségei mindenekelőtt pedig nagyobb a rend. Egy évvel ezelőtt pél­dául az egyik évfolyam 80 százaléka (!) kért vizsgahalasztást] most pedig alig egy-két fiatal, örvendetes az is, hogy sj KISZ-vezetők nagyszerűen helytállnak: száz fiatal közül eddig — remélhetőleg ezután sem változik a szám — mind-1 össze négynek kell utóvizsgára menni. A vizsgaidő okozta feszültséget a hallgatók a legkülön­félébb módon igyekeznek levezetni, feloldani. Az egyik diák a félévkor azt mondta, hogy a vizsga után éjjel két óráig rúgták a labdát a tornateremben, és utána frissen ébredt] A legtöbben most is a futballt választják feszültségoldónakj labda azonban nincs, vagy csak nagyon nehezen. Nem segíti hetne a MEAFC? Komoly, nehéz munkát végeznek most mind a diákoki mind a tanárok. Hozzávetőlegesen mintegy tízezer vizsga teszi nehézzé ezeket a napokat És széppé is. <rt) I***************úMt+**-*¥¥*¥*¥**¥¥¥**¥******** A csillebérci kulturális szemle országos döntőjéről A nyolcadik Világifjúsági Találkozó tiszteletére indított Béke és Barátság Üttörő Kul­turális Szemle bemutatói or­szágszerte befejeződtek. A fő­városban, a vidéki városokban és a falvakban többtízezer út­törő lépett színpadra. A külön­böző művészeti ágakban előbb az őrsök, rajok és csapatok mérték össze tudásukat, majd járási és megyei vetélkedőkre került sor. A budapesti, valamint a me­gyei elődöntők első csoportjai] illetve a „győztes” szólisták június 25—29 között Csille-j bércen a döntőben lépnek szín-í padra, s ezernél is több pajtái versenyez, hogy bekerülhessed a legjobbak közé. A napokig tartó kulturális döntő győztese) jutalomként két hetet töltenek a csillebérci nagytáborban, s együtt üdülnek majd a ha­zánkba érkező külföldi pioní-j rokkaL SÁLao LÁSZLÓ a# Ez történt a San Jósé de La-> jas városka környékén is, ahol — mint később megtudtam — a kubai lottóvállalat tulajdonosai valamint Julio Lobbi, a cukor­cár egyik birtoka került a nép, a parasztok tulajdonába. A vágásra váró végtelen cu­kornád-táblát néztük, amikoö figyelmünk mindinkább a gya­núsan pöfékelő motor hangja ra irányult. Egy szusszanás é: a kocsi leállt. Javításról szí sem lehetett. Ez itt — az arae rikai szokásnak megfelelően — a szerviz dolga, a szerelő titka Előttünk a cukornád, mögöt tünk a szavannás legelő. Tűzi ..»ál;; radalmárok kis csapata ftt aratta első katonai győzelmét Batista zsoldosai fölött. 1959- ben, a győzelem után itt prok- lamálták a forradalom min­denki számára érthető új cél­kitűzéseit, a további irányt .jel­ző földreformtörvényt. Az egy­kori áldozatos csata és az ün­nepélyes aktus közös színhelye érzékelteti: az előbbi, a kato­nai győzelem a parasztok fegy­veres harcával lehetett teljes­sé, az utóbbi, a parasztok föld­juttatása a régi, államappará­tus szétzúzásával válhatott va­lósággá. A földreformtörvény egyszer IX. 1 f Tanács — az amerikai e tanácsadóknak ­1 — Mit szóltak mindehhez az ■< amerikaiak? — tettem fel a T kérdést kísérőmnek, Antónió- i nak. í A katonai junta megbuktató- 1 sa után is magabiztosak vol­tak. Nagyon jól tudták, hogy a i politikai vezető posztokon még f jócskán maradtak olyan embe- f rek, akik a Batista klikket sa- 1 ját klikkük uralmával olymó- i dón akarták felváltani, hogy a i rendszer érintetlen maradjon. 1 Úgy vélték, hogy 1959 után az c első köztársasági elnök: Urutia í és az első miniszterelnök: Mi­ro Cardona személye kellő ga- 1 rancia pozícióik teljes megőr- i zésére. A „váltó gazdaság” al- i kalmazásával a rezsimek ; mindig és mindenütt cserélőd­tek Latin-Amerikóban —, de 1 az amerikai befolyás maradt, r Az első időkben mister Bon- * sál, az amerikai nagykövet Car- 1 donáéknak továbbra is úgy ad­ta az utasításokat, mintha mi sem történt volna. De amit a „kettős hatalom’! ezen idősza- t iában Bonsalék megtehettek iáját embereikkel (így az 1961- ;s, Kuba elleni intervenció ve- léralakjával, Cardonával és a cormányban akkor még részt- /evő társaival) — nem lehetett negtenni a tényleges hatal- nat gyakorló fegyveres erők, i Felkelő Hadsereg képviselői- /el. Ezen nehezen mellőzhető kö- •ülmények hatására a nagy lét­számú Amerikai Katonai Misz- ;zió látszólag diplomatikusab- ian viselkedett, mint maga a nagykövei:, felkínálta, tanácsa­iéi szolgálatait a Felszabadító Hadseregnek is. De a válasz, unit Fidel Castro az ajánlatra »dott, teljesen kézenfekvő volt: — Hogyan akarnak bennün- cet oktatni, hogyan akarnak nekünk leckét adni, amikor negvertük azt a hadsereget, ímelyet önök tanítottak? Most már csak, egy következ­tetett: az amerikai katonai ta­nácsadóknak azt tanácsolták, nogy sürgősen hagyják el az jrszágot... Hogyan tovább ? Erre a kérdésre várt ezek- itán választ a kubai nép és — tegyük hozzá — a nemzetközi közvélemény. Vajon Ázsia és Afrika sok fiatal, önálló köz­társaságához hasonlóan, a ku­bai forradalom is megáll-e a nemzeti burzsoázia osztály­uralmát szolgáló politikai füg­getlenségnél? Vagy pedig to­vább megy és a nemzeti de­mokratikus állam megterem­tésével — ígéretéhez híven — kielégíti a harcoló nép, a mun kások, a parasztok, a városi kisemberek jogos szociális követeléseit? A kubai forradalom nem sokáig késett a válasszak A Sierra Maestra egyik fenn­síkján, La Plata faluban 1959 május 17-én ünnepélyesen ki­hirdették Kuba és egész La- tin-Amerika történelmében as első, valóban radikális földre­formot. Nem véletlenül válasz­tották a történelmi eseménj színhelyéül az eldugott hegy falut. A kormány tagjai, a for­radalmi szervezetek vezetői szimbólumnak tekintették s kávécserjékkel övezett La-Pla- ta-i fennsíkot; 1857-ben a for­s mindenkorra végetvetett a félgyarmati-feudális rendszer­nek, amelyben az amerikai és a hazai mammutbirtokosok — az összes földdel rendelkezők 1,5 százaléka — az ország te­rületének közel a felét, 46 szá­zalékát mondhatták maguké­nak. napon, sombreróval a fejünkön elindultunk a városka felé. A kényelmetlenségért, az úti­terv felborulásáért sokszorosan kárpótolt az előre nem tervei zett program. IFolytatjukJ 7 millió forint a borsodi oktatási intézmények tatarozására ti épületek tervei születnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom