Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-17 / 89. szám

Kedd, 1962. április 17. ESZAKMAGYARORSZAO 3 Húsvét előtt Megkezdődött a húsvét előtti csúcsforgalom. A boltokban nehéz a pulthoz jutni. Temér­dek íncsiklandó finomság, ren­geteg édesség várja a húsvétot, a vásárlókat. Körútra indultunk a keres­kedelmi vállalatokhoz, hogy resik a vásárlók. A miskolci 107-es számú boltban Csikós Jánosné helyettes boltvezető elmondotta, hogy a különböző húsvéti kosarak igen megnyer­ték a vásárlók tetszését. Bősé­ges a választék csokoládé és cukorka árukból. Sok ember elmegy a szállító- szalagok mellett. Kinek jutna eszébe, hogy ezen is lehet újí­tani. Budinszki Barna rájött; egyszerű megoldással a szala­gok gyártását olcsóbbá lehet tenni. Eddig a szalagok dobját alumíniumból öntötték. Bu­dinszki ezt javasolta: — A dobokat készítsük két lemeztárcsából s erre hegesz- szünk fordított U alakú mere­vítő bordákat. Az újítást ez évben már al­kalmazzák, a Budinszki újítása — ő erre gondolni se mert — ebben az évben közel félmillós megtakarítást eredményez. Sok gondot °kerékpái> abroncsok felmelegítése. A me­legítést szakaszos elektromos hőkemencében végezték. A hő­kemence voltaképpen úgy mű­ködik, mint egy óriási rezsó. Sok volt a hőveszteség, mert használat előtt jóelőre be kel­lett kapcsolni, hogy felmele­gedjen.' Gyakran el is romlott.' Lőrincz Gyula tervei alapján készítettek egy indukciós ab­roncsmelegítőt. Ez egy igen szenzációs újítás. A bekapcso­láskor már meleget sugároz magából, s a készülék maga sose melegszik fel. Két év óta Az igazgat© még nem reagált.:; ben döntöttek ekként, mert úgy látszott, hogy a tagság nem tud megbirkózni a mun­kával; — Ilyen vékony dorongfáböl nem lehel: Kére! épftenl Kiss Antal, a főnyi tsz elnöke (jobbról). mutatja A dorongfát a sajőkazai er­dőgazdaság szállította a tsz- nek. Innen kezdődnek a bajok; Ugyanis a tsz-nek szállított, derongfa — a mellékelt kép is bizonyíthatja — nem alkal­mas az építkezésre. Véko­nyabb, mint kellene és Kiss elvtárs véleménye szerint az ár felszámításával is baj van. Állítása szerint 5,35 forintba kerül egy dorong. Mikor meg­érkezett a szállítmány, nyom­ban telefonált az erdészet igazgatójának. Az meg is ígér­te, hogy személyesen győződik meg a helyzetről és ellátogat Fónyba; Sajnos idáig hiába várták az igazgatót. Így aztán joggal mondják a fónyiak: az ígéret nemcsak szép szó, hanem kö­telez is. A panaszról tud az abaújszántói járási tanács mezőgazdasági osztályának építésügyi előadója, Takács Sándor is. Így nyilatkozik: — A tsz-nek küldött fa nagy része (fele) nem alkalmas góré építésére; A baj orvoslását Fónyban az erdészettől várják, s azt sze retnék, ha az igazgató elvtárs reagálna is észrevételükre — ígérete szerint; alkalmazása lenne? A tarcali kísérleti telep saját erőből már három évvel ezelőtt létesített ilyen drótkötélpályát. Ezzel szállítják a magasabban fekvő területekre a műveléshez szük­séges anyagokat. Szélesebb körben kellene alkalmazni, mert nemcsak a munkát köny- nyítené meg, hanem olcsóbbá is tenné a szállítást. Nehezen érthető, hogy ebben a vonat­kozásban nem tapasztalni jó­formán semmilyen előrelépést. Korszerűbb művelésmódokat A kísérleti telep a saját te­rületén már évek óta eredmé­nyesen alkalmaz új művelé­si módot, s ma már ebben a vonatkozásban le is zárul a kí­sérleti stádium. Régebben a kopaszfejművelés volt általá­nos, ebből alakult ki a bakk- művelés és a váltócsapos met­szés. A kísérleti telepnek az volt a célja, hogy olyan műve­lésmódot alkalmazzon, kísérle­tezzen ki, amely növeli a ter­mésátlagot, javítja a minősé­get. Meg is találták ennek a módját az egysíkú, szárnyas, legyező művelésben. Ennél a megoldásnál a napfény, a leve­gő jobban járja a szőlőt és nincs kitéve olyan nagy mér­tékben a gombabetegségek kártételének. A túlérés is in­tenzívebb. Bebizonyosodott, hogy ennek a művelési formá­nak az alkalmazásával mint­egy 30—50 százalékkal maga­sabb termésátlagot lehet elér­ni, s a 20 fokon felüli mustok cukorfoka egy-két százalékkal emelkedik. Ennek a korszerű művelési módnak a bevezeté- iiéhez viszonylag magasabb be­ruházási költségre van szük­ség? mert betongerendák és huzalok szükségesek hozzá. A beruházás azonban gyorsan megtérül, s a betongerenda, a huzal sokkal tartósabb. mint a jelenleg, fűrészelt szőlőkarók alkalmazása. Sajnos, a kísérle­ti telepen kívül — noha az eredmény nem kétséges — jó­formán sehol másutt nem al­kalmazzák az új művelési mó­dot. A magasabb fekvésű terü­leteken tehát nem lehet olyan eredménnyel használni, mint a lankásabb földeken, de a fára­dozás még itt is kifizetődő. Az öntözés ellensúlyozhatná a szárazságot Már tíz évvel ezelőtt felvető­dött a gondolat a jeles kutató­ban, Lengyel Bélában, hogy öntözni kellene a szőlőt. De hogyan? Az elgondolás nem látszik túl egyszerűnek, s ki­vitelezése igen költséges, még­is érdemes volna számításokat végezni. Lengyel elvtárs Véle­ménye szerint a Bodrog vizét 2—3 lépcsőben fel kellene szi­vattyúzni a Kopaszhegyre, s innen saját eséssel lehetne el­vezetni különböző területekre, így az öntözéssel 500—600 hold szőlőnek a termelését lehetne biztonságossá tenni száraz esztendőkben. A víz Tarcalra való vezetésével a község is sokat nyerne, mivel jelenleg a község lakosainak egyik leg­főbb gondja az ivóvíz-ellátás, öntözéssel máshol is lehetne foglalkozni, például Sátoralja­újhelyen is. Romániában a Küküllők mentén eredményesen alkal­mazzák az öntözést. Több lép­ésével emelik fel a hegyekre a A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Tanácsh&z tért hüsboltjában Gondos József boltvezető átveszi a füstölt sonká­kat. megtudjuk, milyen lesz a hús­vét, lesz-e elegendő áru a bol­tokban, a lányok mit ajándé­kozhatnak a locsolkodóknak. A Borsod megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat raktárai már a csúcsforgalom után vannak. Szabó József elv­társ, a vállalat igazgatója sze­rint az utóbbi évek leggazda­gabb hűsvétjának nézünk elé­be. Az édességipar, a kereske­delem igényeinek megfelelően sokkal több csokoládé árut küldött a FÜSZÉRT-hez, mint az elmúlt években. Kisebb-na- gyobb húsvéti csokoládéfigu­rákból mintegy 70 mázsa ke­rült a boltokba. A tojáscukorka. a gyerme­kek kedvence, csaknem kevés­nek bizonyult, pedig 280 má­zsát — 30 mázsával többet, mint tavaly — rendelt és ka­pott a kereskedelem. Az árleszállítás után ugrás­szerűen megnőtt az érdeklődés a csokoládék iránt. Húsvét előtt mintegy ötször annyi tábla csokoládét vásároltak megyénkben, mint az elmúlt hetekben. S mi a helyzet a boltokban, van-e elegendő édesség? A Miskolci Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat tájékoztatása szerint mindenfajta édességből bőven található a boltokban s a raktárakban. Főképp az apró nyuszit és a tojásfigurákat ke­S mi kerül az asztalra? Lesz-e elegendő sonka, füstölt áru — kérdeztük Csajági János elvtársat, a Borsod megyei Húsipari Vállalat igazgatóját. — A kereskedelem 4—4,5 vagon húsvéti sonkát rendelt. Ezenkívül egy vagon külön­böző füstölt árut küldtünk és küldünk a megye hús- és élel­miszer boltjaiba. Ez a mennyi­ség meghaladja az elmúlt évi fogyasztást. A Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat 70. sz., Ta­nácsház téri húsboltjában Gondos József boltvezető ép­pen statisztikát készített, ami­kor felkerestük. — Az előző évekhez képest máris 40 százalékkal több füs­tölt árut adtunk el. Csak ebben az egy boltban többek között 15 mázsa sonkát, 5 mázsa kö­tözött sonkát, 3 mázsa gép­sonkát, 10 mázsa füstölt karajt, 7 mázsa füstölt tarját, 5 mázsa füstölt oldalast, 7 mázsa csül­köt, 4 mázsa füstölt sertésnyel­vet adtunk el. Már intézked­tünk, hogy a húsipar pótkere­tet biztosítson számunkra, mert még legalább 15—20 má­zsa füstölt árura van szüksé­günk. Kereskedelmünk felkészült az ünnepekre. Gazdag válasz­tékkal, zsúfolt polcokkal várja a vásárlókat. (Pásztory—Szabados) Csaknem ötödével növekedett a munkaversenyben résztvevők száma az Ózdi Kohászati Üzemekben millió forintos túlteljesítésére tettek Ígéretet. A kitűzött célok elérésére — a tervezett mű­szaki intézkedéseken kívül — az üzemek adottságaiknak megfeleien új, gazdag ered­ményt ígérő versenyformák be­vezetését határozták el. így a Kiváló brigád cím megszerzé­séért 149 munkacsapat, a Ki­váló üzem, gyárrészleg, mű­hely, osztály, főosztály cím el­nyeréséért pedig 27 munkahe­lyen indítottak versenyt. Ezen­kívül a négy kohó munka- csoportjai a Szocialista munka üzeme. 237 munkacsapat pedig a Szocialista brigád cím felté­teleinek a teljesítését tűzték ki célul. így a kongresszusi mun­kaversenyben 7018 dolgozó vesz részt. Az idén tehát a ta­valyinál ezerrel vagyis csak­nem ötödével többen vetélked­nek a gyárban a jobb eredmé­nyek eléréséért, szervezett for­mában. AZ ELSŐ NEGYEDÉV ered­ményei biztatóak. A hengeré­szek például — az előírtnál ke­vesebb anyagfelhasználás mel­lett — túlteljesítették a henge­relt árura vonatkozó vállalá­sukat. Az acélműben a selejt kevesebb volt a felajánlottnál, továbbá tíz forinttal növeke­dett egy dolgozónál az egy órai termelési érték. így máris erősen megközelítették a ki­tűzött célt. Elmaradtak viszont a nyersvas-, valamint az acél- termelésben, s nem értek el kielégítő eredményt a nvérsVas minőségénél. A fizikai és mű­szaki dolgozók az elkövetkező időkben ezek pótlására, a fel­ajánlás többi pontjainak telje­sítésére irányítják erőfeszíté­seiket. A DIMÁVAG egyik Qzem6­ben egy mun­kás ezzel állította meg Tőzsér Ferencet, az újítási csoport Vezetőjét. — Te, Feri! Áruld már el nekem, hogyan lehet valaki újító? Nagyon szeretnék már én is valamit újítani, csak nem tudom, hogy kezdjem el. — Járj nyitott szemmel a gyárban, figyelj meg mindent, sose lehet tudni, hátha éppen most is egy újítási lehetőség mellett állsz. — Egy újítás mellett?! — né­zett csodálkozva Fügeczki a távozó ember után. Nem sok idő múlva véletlenül a selejtes tengelyek mellett ment el, megállt, s figyelni kezdte. — Furcsa — mormogta. — Mennyiszer elmentem mellette s nem vettem észre! A süllyesztékes kovácsmű­hely dolgozóinak csillekereke­ket kellett volna csinálniuk. Kellett volna, de valami ok miatt a kohászat nem tudott bugát adni. Fügeczki s Varga újítása alapján elszabdalták a selejtes tengelyeket — amelye­ket éppen a martinba akartak átküldeni — és várakozás nél­kül gyárthatták a csillekere­keket. A Fügeczki és Varga-féle újí­tás a DIMÁVAG-ban a kisebb jelentőségű újítások közé tar­tozik. Mint példa azonban igen szemléltetően bizonyítja, hogy Talált milliók működik, s kezelése egyszerű. Baj sose volt vele. ■ Évenként másfélszázezer forinttal ol­csóbb az üzemeltetése, mint az idejét múlta elődjéé. A kisebb és nagyobbértékű újítások milliókat hoznak a gyárnak. Tavaly például 768 újítás született, ebből 329-et fogadtak el s ez 3 millió 718 ezer forint hasznot hozott. Ez szép eredmény, azonban a DIMÁVAG dolgozói kicsit mégis szégyenkezve beszélnek róla, mert ez közel 1 millióval kisebb az előző évi eredmény­nél. A lemaradás okaival a nemrégiben lezajlott üzemi bi­zottsági választáson is foglal­koztak. Azt mondották: a gyár valamennyi dolgozójának kö­zös érdeke, hogy jobban fog­lalkozzanak a termékek kor­szerűsítésével, újitnsokkal, ész- szerűsitésekkel. Befolyásolja a mozgalom fejlődését, hogy a műszaki véleményezés eseten­ként elhúzódik, s ez az újítók kedvét szegheti. Néhány jel azt mutatja, hogy ebben az évben a gyárban a tavalyinál jobban foglalkoznak újításokkal. Az újítókkal is­mertették, mit várnak tőlük, hol szorít a cipő. Szeretnék csökkenteni egyes gyártmá­nyok súlyát, szükség van egyes alkatrészek korszerűsítésére, a nemes fémek műanyaggal való helyettesítésére. Januárban, februárban még kevés — 64— 64 — újítás született. Április 4 tiszteletére újítási hónapot tar­tottak, eredmény: 121 újítás. Végeredményben az első ne­gyedévben 80 újítást fogadtak el, s ez 1 évben több mint 1 milliót hoz. Érdemes foglal­kozni az újításokkal, mert az újítóknak 83 ezer forintot fi­zettek ki, illetve fizetnek ki. Az újítómozgalom s az újí­tók népszerűsítésére remekül felhasználják — többek között — a szemléltető agitáció lehe­tőségeit. A B. gyáregység be­járatánál felállítottak egy vit­rin szgrű hatalmas üvegszek­rényt. A kiállításban ismerte­tik, kik a gyár legjelesebb újítói, milyen újításokat készí­tettek, az újítások alkalmazása mit eredményez a gyárnak. A képeket, rajzos feliratokat gyakran cserélik, s a frissesség azt eredményezi, hogy az arra- menő emberek gyakran meg­állnak nézelődni. És volt már eset, hogy az újítás születése ott kezdődött, hogy valaki megállt a kiállítás előtt... Hogy mit hoz az év? Még nem tudni. Egy bizonyos: elsősorban az újításokkal való .foglalkozástól, az újítások •'gyorsabb elbírálásától, s attól [függ, mennyire érzik maguké­inak a dolgozók a gyárat, s [mennyire akarnak s tudnak •.segíteni közös gondok, felada­ttok megoldásában. > — csorba — > :• ---------oOo--------­• I — Háromemeletes, 12 laká­jos társas házat épít a miskol­ci József Attila utcában a ;• Miskolci Építőipari Szövetke- •;zet. Ugyanitt egy 20 lakásos •! ház építését is megkezdik. Az [•elsőt a tervek szerint ez év !; augusztus 20-án, az utóbbit í pedig a jövő év májusában ••adják át rendeltetésének, ezer és ezer újítási lehetőség van a gyárban, hogy az embe­rek szeretnek újításokon töp­rengeni, hogy az újításhoz ve­zető első lépés: fel kell hívni erre a dolgbzók figyelmét. És aki egyszer belekóstol az újí­tás örömeibe, először szá­mítja ki, hogy mit jelent az a társadalomnak — bármilyen huza-vona lehet is újítása kö­rül — az mindig, mindent az újítani akaró ember pillantá­saival méreget. A DIMÁVAG-ban sok ember töpreng újításokon. Török Ist­ván vasszerkezeti lakatos eddig kb. 70 újítást adott be. Kláben Lajos, Lőrincz Gyula, Kovács László, Bak László, Csiszár La­jos és egy sor fizikai, műszaki dolgozó a többszörös újítók közé tartozik. Vannak szocia­lista brigádok — mint a kábel­üzemi Szegőé —, amelyek bri­gádszerződésben tesznek ígé­retet különféle újításokra. A Szegő-brigád tagjai például rá­jöttek, ha a sodrógépeknél a csöveket nem három, hanem két helyen támasztják alá gör­gőkkel, a gép munkája ki­egyensúlyozottabb, szerelése gyorsabb s tökéletesebb lesz. Ez több mint 100 ezer forint megtakarítást eredményezett Régi szokás, hogy ha vala­kiért fizetnek, azért várnak iS valamit; így gondolkodik Kiss Antal, a főnyi Március 15 Tsz elnöke fc>; Állami pénzen; hitelben 10 vagonos kukorica- gorét építenek. Az elmúlt év­AZ ÓZDI Kohászati Üzemek dolgozói az év első negyedé­ben megtartott különböző ösz- sze jőve teleken úgy határoztak, hogy az MSZMP VIII. kong­resszusának tiszteletére éves munkaversenyt indítanak. Az idei termelési tervek biztonsá­gos teljesítése, nemkülönben a feldolgozó vállalatok jobb anyagellátására, valamint a fontos gazdasági mutatók javí­tására értékes felajánlásokat is tettek. így, többek között éves előíráson felül, eredetileg ötezer tonna hengerelt készáru gyártását, a nyersvas és acél minőségének javítását, a ter­melékenység növelését vállal­ták. Majd újból felülvizsgálva lehetőségeiket, módosították eredeti felajánlásukat, s ter­ven felül további 18 ezer tonna öntecs kihengerlésére, az elő­irányzott éves műszintterv hét- - . ? vizet, s innen különböző terü-.j. leteki'e vezetik el. *; Több kutató kellene * ❖ Ä Tarcali Kísérleti Telepen •> Lengyel Bélán kívül Kriszten?:* György foglalkozik tudomá-4* nyos kutatásokkal, önként kí-[$. vánközik: több tudományos •;• munkatársra, kutatóra lenne;-; szükség ahhoz, hogy még ered- ményesebb munkát tudjon ve-* gezni a kísérleti telep. Jogos-* nak látszik az az észrevétel is,* hogy a kísérleti telep jövedel-;.;! mének egy részét maga a te-* lep használja fel különböző ? beruházásokra, kutatási, kísér- «• leti célokra. Tavaly 76 holdj termése után két és félmilliói:, tiszta haszonnal zárt a kísér-J leti telep. Sajnos, a haszon egy* részére sem lehet tervezni,** csupán kisebb mértékű évi be-* tuházási keretet fogad el a 4* kutató intézet. Sajnálatos mó-J dón, még csak egy gépkocsival £ sem rendelkezik a kísérleti te—j ’ lep, s bizony vonattal, vagy? lovaskocsin igen nehéz megkö-'' zelíteni Hegyalja más terüle-i! tét, vagy más területeken foly-' • tatott kísérleteket. Emiatt né-ii ha még késedelmet is szén-? vednek a kísérletek a Tárcái­tól távolabb eső helyeken. • . Ezek a gondolatok foglal koz-f tátják, hevítik a vitában a?, szőlőtermesztés, a borászatJ szakembereit. Mindezek a gon-* dclatok nem csupán ennek a* cikknek az alapján ismertek.? Szó volt erről már sokszor.? Most mégis érdemes napirend-X re tűzni, és főleg azok-? nak, akiknek a kezében vanj Hegyalja jövője, a további te- lepítések sorsa, az új műveié-? si módoknak a megvalósítása,* s egy sor más kérdés, melyben? szükségszerűen előbbre kell? lépnünk. Garami Ernő *•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom