Észak-Magyarország, 1961. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-24 / 226. szám
4 ESZAKMAGYAROR8ZAG Vasárnap, 1961. szeptember 8*. Felsőfokú Technikum Kazincbarcika Küldjenek petróleumot Hetek óta sötétségben van kis községünk, mert ide még nem ért el a villanyfény, a boltban viszont nem lehet kapni petróleumot. A vegyesáru- bolt kezelője szorgalmasan küldi a megrendeléseket, de ezzel világítani nem lehet. Az ÁFORT-kocsi, amely az any- nyira nélkülözött kőolajat szállítja, három hete elkerüli köj>- ségünket, s így az est beálltával kénytelenek vagyunk fagy- gyúgyertyával világítani, mintha a középkorban lennénk. Máté József Kánó Uj épületet kapott a kazincbarcikai Vegyipari Technikum. Hatalmas, tetszetős épületet. Itt tanulnak már a technikum diákjai és itt kezdődik meg október 16-án a Felsőfokú Vegyipari Műszerészeti és Automatizálási Technikum tanulóinak az oktatása. Nincs még ugyan teljesen készen az épület, a laboratóriumokat festik, sok még a tennivaló, lakói azonban már elfoglalták, és hamarosan elfoglalják helyüket a Felsőfokú Technikum növendékei is. A Felsőfokú Technikum új intézmény. Tanulmányi idő három év. A sikeres vizsgák után a végzettek okleveles vegyipari műszerész megjelöléssel kapnak szaktechnikusi oklevelet. A fiatal technikusok elhelyezkedhetnek a megfelelő munkaterületen, vagy pedig megfelelő szakmai gyakorlat után jelentkezhetnek a műszaki egyetemekre, ahol a technikum éveit beszámítják a tanulmányi időbe. Kik lehetnek a technikum hallgatói? Jelentkezhetnek mindazok a 30. életévüket be nem töltött fiatalok, akik középiskolai végzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Döntő természetesen a felvételi vizsga. Indokolt esetben a szakmai gyakorlattól eltekintenek. A jelentkezőknek különösen a középiskolás matematika és fizika anyagát kell alaposan ismerniük. — Sokan jelentkeznek a technikumba? — Jóval többen, mint ahányat fel tudunk venni, — váOzemi általános iskolákat szerveznek megyénkben A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a szakszervezeték igen nagy gondot fordítanak arra, hogv az ipari munkások közül minél többen elvégezzék az általános iskola nyolc osztályát. A tanulás megkönnyítésére üzemi, illetve üzemhez kihelyezett általános iskolákat létesítenek. Az elmúlt évben 12 ilyen iskola működött a megyében, és azokban többszáz dolgozó tanult. így — többek között — a Lenin Kohászati Művekben az üzemi általános iskola nyolcadik osztályát csaknem 200 dolgozó végezte eL Az idei oktatási évben a tanács és a szakszervezetek úgy határoztak, hogy a szocialista brigádok továbbtanulásának biztosítására három helyen: Borsodnádasdon, Rudabányán és Ormosbányán üzemi iskolát szervez. Emellett kísérletképpen két szálláshelyen, Sajóka- zán és Ózdon üzemi iskolai osztályt létesítenek. így a továbbtanulni akaró dolgozók a munkaidő után saját üzemükben, vagy a szállásokon végezhetik el az általános iskola hiányzó osztályait. A terv szerint — az idén először — mezőgazdasági vidékeken is szerveznek üzemi iskolákat, Szentistván, Mezőkeresztes és Edelény termelőszövetkezeti községekben. A szervező munkát már mindenütt megkezdték és az új üzemi, vagy üzemhez kihelyezett iskolában október 15-én kezdik meg a tanítást. laszolja Lini István igazgató. A legkülönfélébb helyekről keresnek fel bennünket levélben. Persze elsősorban azt szeretnénk, ha Borsod megye területéről tudnánk kiválogatni a hallgatókat és főleg olyanokat, akik később majd a mi üzemeinkben kívánnak dolgozni. Jelentkeztek műszerész oklevéllel rendelkező fiatalok is és olyanok is, akik az utolsó lehetőségként próbálkoznak nálunk. Például, akiknek az orvosi egyetemen nem sikerült a vizsgájuk. Talán mondanom sem kell, hogy a mi „rostánk" is sűrű, és nagyon megválogatjuk azt a 30 tanulót, akivel elkezdjük a Felsőfokú Technikum első évét. — Meddig fogadnak el jelentkezőket? — Az utolsó határidő szeptember 25. Október első hetében már a felvételi vizsgákat tártjuk. A technikum épületével büszkélkedni lehet. Nyolc tanterme, négy laboratóriuma, gyakorló üzeme rendkívül elegáns, berendezése korszerű. Különösen a gyakorló üzeme nagyszerű, mint ilyen az országban egyedülálló. A földszinttől három emeletig magasodó gyakorló üzemben már ott áll a gépek nagy része. Igaz, a gépeket még be is festik. A korszerűen berendezett üzem minden lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a kívánalmaknak megfelelő nagyszerű szakemberek kerüljenek ki ebből az intézetből. A tantermek folyosóin fali szekrények sorakoznak. A hallgatók ide rakják le kabátjukat, cipőjüket, mert a termekbe csak arra alkalmas cipőben, pontosabban papucsban lehet majd bemenni. A falakat mindenütt más-más színnel festik. A könyvtár is megfelelő helyet kapott. Sajnos mégsem komplett ez az épület. Hiányzik például egy díszterem, ahol alkalmak- adtán összegyűlhetnének a fiatalok. Ebben az intézetben is nyilván sok esetben — különféle rendezvények stb — kell majd összehívni a hallgatókat. Erre azonban nincs megfelelő helyiség. Hiányzik néhány előadóterem is, hiszen a tulajdonképpeni Felsőfokú Technikum hallgatóinak nincs saját termük. így mindig abban a helyiségben lesznek majd, amelyik a „labor” gyakorlat alatt szabaddá válik. Ennek a mindenféleképpen egészségtelen állapotnak három előadóteremmel elejét lehetett volna venni. Kár, hogy diákotthont sem építettek a technikumnak. Ez is „elkelt” volna. Mindezt nem ünneprontásként tettük szóvá. A technikum ennek ellenére is nyilván megfelelően képzett, nagy tudású szakembereket ad majd népgazdaságunknak. Priska Tibor Shakespeare-rel nyit a színház Beszélgetés a „Windsori víg asszonyok“ rendezőjével Már az utcán olvashatók a Miskolci Nemzeti Színház mű- éorplakátjai. Szeptember 29-én, pénteken Shakespeare Windsor* víg asszonyok című vígjátékának bemutatásával Miskolcon is megkezdődik a színházi évad. Orosz György Jószai- díjas művésszel, a színház főrendezőjével, az évadnyitó előadás rendezőjével beszélgettünk a minap a bemutató előkészületeiről. Először az után érdeklődtünk, miként esett a színház választása erre a darabra és miért Windsori víg asz- szonyok címmel játsszák az ismertebb Windsori víg nők cím helyett? — Minden évadban be akarunk mutatni egy-egy Shakespeare-művet — mondja. — Tavaly tragédiát mutattunk be, a Romeo és Julia-t. Tervünk, hogy az évi műsort valamivel derűsebbé tesszük a tavalyinál. így esett választásunk erre a népi hangvételű klasszikus vígjátékra. Shakespeare vígjátékai közül ez az egyetlen, amelyben nem a korabeli arisztokrácia életével mutatja be az embert, korának emberét, hanem a kor polgári j-angú emberét állítja a darab középpontjába. A polgárok, akiket Shakespeare igen jól ismert, főszerepet játszanak ebben a vígjátékban. Ami a kérdés második felét illeti: a rendelkezésre álló fordítások közül mi Hevesi Sándor fordítását választottuk. Hevesi fordítását tartjuk a legjobbnak, a legalkalmasabbnak. Nem ragaszkodott mereven a szöveghez, nem archaizál erőszakoltan. Fordítása valójában ízes, magyaros átköltés. Hevesi zseniális rendező volt, aki igen szerencsés összevonásokat, átdolgozásokat eszközölt a darabon, alkalmassá tette a modern színpadra. Több jelenet összevonásával 17-re csökkentette a jelenetek számát. Mi három felvonásban, azon belül 17 jelenetben mutatjuk be a darabot. A címet annak idején Hevesi így fordította, ez az angol eredetinek is jobban megfelel és ragaszkodnunk kell az ő fordításához. — Kiket látunk majd a darab egyes szerepeiben? — A szereposztás szempontjából is igen szerencsésnek mondható darabválasztásunk. Társulatunk igen alkalmas a polgári népi típusok színpadi megjelenítésére. Vonatkozik ez elsősorban a legfőbb szereplőre, a Sir John Falstaff-ot alakitó Fehér Tibor Jászai-díjasra, de ezt mondhatom a többi szereplőről is. A főbb szerepekben egyébként Ruttkai Ottó Jászai-díjas, Lóránd Hanna, Gáti György, Nádassy Anna, Szekeres Ilona, Forgács Tibor, Némethy Ferenc Jászai-díjas, Sztankay István, Horváth Sándor, Verebéig Iván, Somló Ferenc Jászai-díjas, Vargha Irén alakításait láthatja a közönség. — Hallhatnánk valamit a darab kísérőzenéjéről? — Üj kísérőzenét komponáltattunk a darabhoz. Virágh Elemér, színházunk karnagya szerzett«, s az előadásokon Kalmár Péter vezényli a zenekart. Itt említem meg, hogy a darabban látható táncokat Cyuricza Ottó koreografálta, a díszleteket és jelmezeket Wegenast Róbert tervezte. — Elárulna valamit a rendező meglepetéseiből? — Ez a megfogalmazás nem egészen helytálló. A darab rendezésénél arra törekedtem, hogy kellően játékossá, folyamatossá tegyem a cselekményt. A cselekmény mindössze három nap alatt játszódik, s a forgószínpad révén az egyes képek közvetlenül kötődnek egymáshoz. Több közzenét alkalmaztam, a színpad forgása közbe pantomim-szerű átkötéseket iktattam be. Hiszem, hogy mindezzel sikerült erősítenem a cselekmény játékosságát és folyamatosságát, s az egész előadással sikerül híven és szépen tolmácsolni a nagy drámaköltő művét. (benedek) n GRAND HOTEL HUNGÁRIA" Balta Ödön és Baktal XVII. Szabad levegőn A pince falai forrósodnaki Vastagok és erősek: a bombáktól védtek. De a tűztől nem védhetnek, Lassan veszik magukba az összeomlott és parázsló emeletek iszonyatos forróságát, lassan emelkedik a hőmérséklet, mint a belázasodó gyerek homloka, forróbbak a falak és mindig keserűbb a füst. És az anyák nem tudhatják: itt maradhat-e életben az ember inkább gyerekestül, vagy ha kirohan a géppuskák és aknák zajától vemhes téli nap szabad ege alá? És szorongatják a bőröndöket, pakolnak beléjük gyorsan elfúló lélegzettel. Van, aki fenth: tt holmijait siratja, de belátja, hogy a lépcsőházban élő embernek nincs keresnivalója. — Segítsen már, Lili az istenért — mondja egy szőke asszony és a kék melegítő alatt, amelybe sebtében bújt bele, szinte hallhatóan ver a szíve. Segítsen, hiszen innen mindjárt menni kell iit Itt veszünk különben in Adja ide azt a ., i — Adja ide a bőröndöt és ne magyarázzon — formed rá a két nőre most egy férfihang. A szőke, mindig puha, löty- tyedt Daróczi Dezső. Mind a két keze tele holmival. Bőrtárcák, órák, vastag borítékok. — Na, gyerünk, gyerünk — és már löki is félre a Lilinek nevezett nőt, szórja ki a bőröndből a gyermekholmit, a kis mackóruhát, szappant, tömi tele maga holmijával. Értsék meg, ez most fontosabb, a kezemben nem vihetem! — Tegye le! — szólal meg a bőröndért kapkodó férfi mögött egy nyugodt hang. A hang gazdája szürke overállt visel, a fején lógó sisak. És a kezében egy jókora vasrúd, „peiszernek” nevezik szaknyelven a gyárakban. Vasrúd — ez sok a szőkeba- júszos idegeinek. Nála véletlenül csak kétezer font-sterling van és egy csomó aranyrúd. * Még háború van — de már csak percekig, legalábbis a Belváros számára. Ezek már az utolsó géppuskasorozatok, Ferenc riportregénye a ,,ratatata” utolsó hangversenyei a házfalakon, ezek a fortisszimók már a finálé partitúrájához tartoznak. Azután békebeli csend lesz. De nem igaz, mert ilyen élettelen, süket csend a békében lehetetlen. Az élet: mozgás. Most viszont minden moccanatlanul hallgat. És most egyszerre két, minden eddiginél iszonyatosabb, üvöltő robbanás reszketted meg a levegőt a Belváros fölött. Azután távolabbról még kettő. Ez mi volt — kérdezi valaki odalent. A hidak — néz fel a légvédelmi tüzérek őrmestere. És a pincében meghúzódó, a forrósodó falak alatt gubbasztó embereken átszáll valami sírós, fázós, rettenetes szomorúság. * Négy ember áll a Hotel Hungária személyzeti kijáróiánál. Béla bácsi karjára támaszkodva a feketehajú, láztól cserepes ajkú Zsuzsa. És Mária — Péterrel. Kormosak, piszkosak és éhesek. Most már nincs, amit félteniük kellene odalent — vannak anyák, akik ezt a néhány órát még odalent akarják átvészelni, néhány család átóvakodott a Vigadó épületébe. Most mérre? A sarkon egyenruhás emberek állnak — Péter arrafelé indul, Béla bácsi is arrafelé indul, karjára támaszkodva Zsuzsa visszahökken. — Mi van, Zsuzsa? —• néz rá Péter és megérti a vissza- hőkölést. Zsuzsa még minden egyenruhában a halált látja. Nyugodtan mehetünk, kedves — teszi kezét a lány vállára Béla bácsi is. Hát elindulnak. De az egyik katona odakiabál, apró, zömök, kis prémsapkás katona ez, amolyan jó kiskún arca van, pedig hát inkább tatár lehet — gyerünk a fal mellé! Ezt a kiáltást nem értik. De az intést igen. Hát odahúzódnak. Akna vijjog a levegőben. De nem a térre csap. Hát óvakodnak tovább a fal mellett. A sarokról még utoljára visszanéznek. A Vigadó mellől világosan látni, mint rajHANGJA Szántanánk, de A sárospataki gépállomás egyik brigádja a lcisrozvágyi Petőfi Tsz-nél dolgozik. Szeretnénk jó munkát végezni, de majd minden dekádban 4—5 napot állunk ekevashiány miatt. Mi traktorosok tisztában vagyunk azzal, hogy milyen nagy jelentősége van az őszi munkák időben való elvégzésének, s mindent el is könincs ekevas vetünk ezért. Nem értjük te* hát, hogy a gépállomás vezetősége miért nem gondoskodil1 az ekevas és az üzemanyaí utánpótlásról? A gépállomás központja Sárospatakon van, tőlünk 30 kilométerre. Ide nem járhatunk be mindennap új ekevasért. Deák István traktorvezeti Egy auyagcMáló telepről A Borsod megyei Mélyépítő Vállalat 26 raktára közül 9 Ózdon és környékén van. A sajó- várkonyi telepre évek óta sokszáz vagon kavics, mész, cement, homok, vasbetoncölöp, szén, zúzottkő, tégla, nádpalló, zsaludeszka és egyéb épületanyag, valamint vasszerkezet érkezik. Az ózdi rekonstrukciós munkákat is e raktárakból látjuk el építési anyai" gal, ezért kívánatos lenne, W a kohászati üzem és a BMV együttesen még egy vasúti vágányt fektetne le, amellyel * kocsik kirakáshoz való beállítását megkönnyítené. Murányi Tibor Bánrév« öreg kollégium fiatal lakóiról A sárospataki kollégium fiatal tálcái most ismerkednek az ősi épülettel, amelyben fennállása óta most kezdődött a 431. tanév. Én még csak két hete vagyok itt, de máris második otthonomnak érzem az öreg iskolát és a kollégiumot. Nagyon kedvesen bánnak velünk, elsősökkel az idősebb tanulók és igen nagy szeretettel vesznek körül tanáraink és a kollégium igazgatónője. Kezdetben kissé szokatlan volt * házirend, amely reggel 6 órP ébresztővel kezdődik, de wjáf valamennyien szigorúan al' kalmazkodunk hozzá. A kolU' giumban mindennap délutá* 4-től szilencium van este hétif< ezután vacsorázunk és 9 árit' kor már mindenki ágyban va* hogy erőt gyűjtsön a másnap tanuláshoz. Doros Magdolna Sárospatak. Villany van, de mi nem világíthatunk Augusztus 7-én a mi kis községünkben is kigyulladt a régenvárt villanyfény. Volt nagy öröm faluszcrte, s még mindig nagyon örülnénk, ha örömünkbe nem vegyült volna üröm. Történt, hogy bár még augusztus 20-a előtt befizettük a villanyórára a pénzt, mégpedig családonként 2 300 forintot, ai órát azóta sem szerelték fel, minek követke*' tében nincs bekötve házunk!»» a villany és nem világít!»»' tunk vele. Most, amikor korábban esteledik, szeretnénk olvasgat« otthon, szeretnénk végre e vezni a villanyt. Id. Molnár Jáno« ö*v. Pisztro Józscfné Nyíri. A vendégkönyv első lapjára Látogatás a Szabványosítási Kiállításon Mint laikus — megvallom őszintén — kissé zavarba jöttem a sok-sok alkatrész, a gépek, sőt a valóságos kis gyárak makettjei, a grafikonok százai láttán, s a műszaki tájékoztatások hallatán. És bár a vasgyári iparitanuló-intézet bejárata fölött függő sokszínű transzparens figyelmeztetett, hogy itt nem valamiféle művészeti élmény várja a látogatót, bent a kiállítási tereimben meggyőződésemmé vált: művészet ez is. A műszaki eljárások szabványosításának, a legkülönfélébb gépek, alkatrészek, berendezések, építőelemek gyártási tipizálásának, egyszerűsítésének művészete. S hadd tegyem mindjárt hozzá: rendkívül érdekes, népgazzolódik az ég szürke vásznára vörössel és feketével, mint valami régen megholt középkori barát iniciáléja, a félig rommá vált szállodaépület falainak égő, bíborvörös váza. Csendesen izzik, olyan fény lengi körül, mint a mikuláskirakatot, amelyekben krampuszok ijesztgetik sztaniollal bevont puttonyok közül a gyerekeket. Négy emelet válik parázzsá ott. És a négy emelettel az állord Hampton emléke, meg az igazi lordoké — a „csak egy nap a világé” — amely immár egy nap sémi A Vörösmarty téren idegenül kopog a léptük. Először járnak az utcán napok óta. Hullák. És döglött lovak. Leszakadt villanyvezetékek. Törött üveg. És a Gerbaud-ból váratlanul kilép egy csatakos, fáradt, vánnyadt katonaló és embert látva, panaszosan felnyerít. A téren csak Vörösmarty szobra ép. Rendületlenül. Mögötte háttérnek égő házak. És mégis, mintha friss levegő szállna valahonnan, — mintha rossz álom lidérce röppent volna el a melléről, Soós Péter szomjasan szívja tele a tüdejét a kormos-füstös pesti levegővel 111 (Végei daságunk szempontjából ig<* hasznos művészet ez. A Magyar Szabványügyi Hí vatal Budapest után előszó Miskolcon rendezte meg ezt jelentős szabványosítási kiállt tást. öt iparág, — a kohász»* a bányászat, a gépipar, 1 vegyipar és az építőipar szabványosítási eredményei] perspektíváit mutatják be 1 kiállítások rendkívül szemig tető módon, ugyanakkor izüéj ses, modem elrendezésbe9] Ha a látogatónak alkalma ví] bepillantania a kiállítás M lisszái mögé, csak elismerés» és köszönetét fejezheti ki a tíj nulságos táblák összeállítás»' ért a negyven szakembernek a grafikusoknak és mindazok nak, akik résztvettek a rend» zésben. o kiállítás, amely méltaf tarthat számot nagy érdekig désre, a konkrét érvek erej» vei bizonyítja: a szabványos! tás, a tipizálás rendet tered1! iparunk gyártási területeit1, megszünteti a tervezések, WÍ' szaki eljárások ötletszerűségé s mindemellett jelentős xnétr fékben növeli a termelés ga» daságosságát (radványi) «zi segély a nagycsaládosoknak A Szövetkezetek Borsod n>» gyei Értékesítő Központján^ üzemi bizottsága az év taV» szán elhatározta, hogy a re» delkezésére álló szakszerve*» ti segélykeretet ebben az es» tendőben széles közvélemény) kutatás alapján osztja szét. A szakszervezeti bizalmi^ véleménye alapján tegnapéi™ 12 nagycsaládos fizikai dóig» zónák osztottak ki szakszer?» zc'.i segélyt. Németh elvtál* az üzemi bizottság titkára mondotta, hogy mc'-szünteti»- azt a helytelen gyakorlaté hogy nem bíráltak felül, “ jogos a szakszervezeti segélf re. Most minden kérés nölküj személyenként 250 forinttá segítették azokat, akiknek sö] rri-r-rmekük van, s az őszi tad' könyv-, füzet- és ruhavásári# anyagi gondok elé állítaná * családot.
