Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-14 / 12. szám

Szombat, 1961. január 14. ESZ AKMAG Y ARORSZÄG il A bocsi asszonyok csatlakoztak a megyes nőtanács felhívásához Lapunk január 8-i számában Iiö- 2öltük a megyei nőtanács felhívását a falusi asszonyokhoz, amely azt tartalmazza, hogy megyénk minden termelőszövetkezetében és háztáji gazdaságában az eddiginél nagyobb méretekben foglalkozzanak baromfi- tenyésztéssel és e munka felett a nőtanácsok, a falusi asszonyok vál­laljanak védnökséget. A felhívás helyeslésre és nagy visszhangra talált megyénk termelő­szövetkezeteinek asszonyai körében. Mindenütt számba veszik a lehető­ségeket, s gyűléseken határozzák el, hogy 1961-ben növelik a baromfiállo­mányt. így Bocs termelőszövetkezeti községben csütörtökön gyűlést tar­tottak, amelyen az asszonyok elfo­gadták a csatlakozást. Eszerint a község mindkét termelőszövetkezeté­ben jelentős számú baromfiállo­mányt nevelnek majd. A Haladás Tsz-ben özvegy Nagy Bertalanná 3 ezer naposcsibe felnevelését, gondo­zását vállalta, s versenyre hívta a község másik termelőszövetkezetének asszonyait. Itt Szabó Gázáné jelen­tette be, hogy elfogadják a verseny­kihívást, s ugyancsak 3 ezer darab naposcsibét nevelnek fel. Ugyanitt Cseri Józsefné Ígéretet tett, hogy 1200 darab naposcsibéről gondosko­dik majd. Mindkét termelőszövetkezet asszo­nyai úgy döntöttek, hogy a háztáji gazdaságban is növelik a baromfiál­lományt. Nagy Miklós né 209 darab csibe és 500 darab tojás átadására vállalt kötelezettséget, özvegy Nagy Bertalanná, aki a Haladás Tsz-ben 3000 darab naposcsibe felnevelését vállalta, háztáji gazdaságának ba­romfiállománya után 2000 darab to­jás átadására vállalt kötelezettséget. Id. Mezei Jánosné 200 darab napos­csibe, Dohai Józsefné 500. Poesai Árpádné 280. ifj. Mezei Jánosné 20!) darab naposcsibe felnevelésére kö­tött szerződést. A bocsi tsz-asszonyok kérik a me­gye valamennyi termelőszövetkezeté­nek asszonyait, a nőtanácsok tag­jait, bogy tanulmányozzák a megyei nőtanács felhívását és mind -n lehe­tőséget felhasználva, növeljék 1961- ben a baromfiállományt. Tegnap délelőtt, a megyei párt- bizottság tanácskozási termében ki­bővített ülésen vitatta meg a KISZ Borsod megyei bizottsága megyénk ifjúsága előtt álló feladatokat. A ta­nácskozáson résztvett Novak György, a KISZ Központi Bizottság szerve­zési osztályvezető helyettese, vala­mint Gácsi Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa. Luterán István megnyitó szavai után Bialis József, a KISZ Borsod megyei bizottságának titkára ismer­tette a végrehajtó bizottság által el­készített programot. Már elöljáróban is hangsúlyozta, hogy a terv. össze­állításánál azt a feladatot tűzték ki célul, hogy a kongresszus határozatá­nak szellemében utat mutassa­nak és mozgósítsák a KISZ-tag- ságot, a megye ifjúságát a soron lévő feladatok végrehajtására. A legtalálóbban azzal lehetne il­letni az ismertetett programot, amit a KISZ kongresszusán is oly sokszor elmondtak a küldötteik: — Munká­val, tanulással a szocializmusért. Ez képezte gerincét az előterjesztett ja­vaslatok összességének. A megyei értekezlet: — hasonlóan a kongresszusi beszámolóhoz — cso­portokba foglalta a legfontosabb fel­adatokat. E feladatok egyik legfontosabb részét a termelékenység emelése képezi. Köztudomású ugyanis az, hogy a má­sodik ötéves terv célkitűzései ki­mondják: a termelés emelésének két­harmadát a termelékenység növelé­sével kell biztosítani. Ezért megyénk egész ipara, különösképpen pedig az, iparban dolgozó fiatalok előtt nagy} feladatok állnak. Serénykednie kell} iparban dolgozó ifjúságunknak, at kisgépesítés kiszélesítésénél, a nehéz! fizikai munkák fokozottabb gépesi-! lésénél, az ifjúsági újítócsoportok! (szervezésénél és a Fiatal Műszakiak! Tanácsának tervszerű munkájában.! Elsősorban a fiataloknak kell har-' colni az új technológiai és gyártási! folyamatok elterjesztéséért, az ifjú-!: sági brigádmozgalom szélesebb ala­pokra való helyezéséért. Borsod me-! gyében ugyanis ez év végére előreláthatólag mint­egy ezerötszáz, ifjúsági brigád dolgozik majd s ezek közül 500 munkacsapat vesz részt a „szo­cialista if júmunkabrigád” cím­ért küzdők versenyében. ! A „szakma ifjú mestere” mozgalom ! kiszélesítésével előreláthatólag 6000 fiatalt vonnak be a mozgalomba. Ezután részletesen ismertette a ! KISZ Borsod megyei bizottságának ! titkára a kohászat — különösképpen a Lenin Kohászati Művek és az Özdi Kohászati Üzemek fiataljai előtt álló : feladatokat, szólt a gépgyárak, a bá-! nyászat és az építőipar területén dol-;: gozó ifjúsági munkacsapatok felada­tairól is. !; Ismeretes, hogy a második ötéves ! tervben megyénk vegyipara nagyot fejlődik. Felépül a Berentei Vegyi- ! kombinát, a Tiszapalkonyai Vegyi- • kombinát és nagyobb méretű bőví- ! tést alkalmaznak majd a Kazinc-! barcikai ,és ■ Sajóbábonyi Vegyimű­veknél. A KISZ Központi Bizottsága'• védnökséget vállalt a vegyipar fe- '• lett. Ennek következtében megyénkben is nagy feladat há- ! nil a vegyiparban dolgozó fiata­lókra. ! ■Ezért a jövő hónap első felében egy operatív bizottság kidolgozza majd a' '• vegyipariján dolgozó ifjúmunkások feladatait. Szó van arról is. hogy a berentei építkezések meggyorsítására a megyei KISZ-bizot.tság a lehetősé­gekhez képest nyári építőtáborokat létesít. Szorosan összefügg e kérdés­sel a vegyipari szakmunkás-képzés, valamint a „szakma ifjú mestere”- mozgalom kiszélesítése a vegyipar­ban. Ezt csak abban az esetben vé­gezhetik el sikeresen a borsodi fiata­lok, ha a vegyipari üzemekben jól képzett ifjúsági vezetők lesznek. Részletesen foglalkozott a beszá­moló a mezőgazdaság szocialista át­alakításával kapcsolatos feladatok­kal. Megyénk területén a termelőszövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban és gépállomá­sokon, ahol erre lehetőség van, ifjúsági brigádokat, illetve mun­kacsapatokat kel! létrehozni. A mezőgazdaságban az év végére mintegy 200 ifjúsági brigád dolgozik majd. A takarékossági és társadalmi munkával kapcsolatos feladatok is­mertetése után a közép- é? felsőfokú tanintézetek fiataljai előtt álló fel­adatokat ismertette beszámolójában Bialis József elvtárs. Németh László, a KISZ Borsod megyei bizottságának agit.-prop. tit­kára ezután a végrehajtó bizottság első negyedéves vnunkatervét terjesz­tette elő. A két javaslatot a bizottság tagjai megvitatták és kisebb módosítások­kal elfogadták. — P. A. — Több öntött-üveg az építkezésekhez A Miskolci Üveggyár dolgozói év­ről évre több százezer négyzetmé­ter öntött-üveget készítenek az épít­kezésekhez. S noha az utóbbi három évben a gyár termelését — helyes műszaki és szervezési intézkedések­kel — több mim. harmadával növel­ték, a fokozódó igényeket mégsem tudták kielégíteni. Az idén újabb, je­lentős mennyiséggel, ötvenezer négy­zetméter üveggel készítenek többet, mint tavaly. így az idén már 700 ezer négyzetméter üveggel segítik az épí­tőipart. A balkonokhoz, épületfolyo­sók, falak burkolására, díszítésére használt üveget többféle színben — sárga, zöld, kék, fehér — hozzák for­galomba. Ezen kívül a családi ház építők ré­szére a padlástér megvilágítására 125 ezer darab üvegcserepet is adnak a TÜZSP, illetve a földművesszövet­kezeti elárusítóhelyeknek. A fitlnriHamosíiág ered m én y eirő 1 Hazánkban Mátészalka volt az el­ső község, ahol a villanyfény ki­gyulladt. (1800-ban.) Ez után a fel- szabadulásig a kapitalista Magyaror­szágon 1 264 község villamosítása történt meg. Ezek között — különö­sen az első 10—20 év alatt — sok olyan község volt, ahol a villamosí­tás azt jelentette, hogy a bíró háza előtt helyeztek el egy lámpahelyet, ezenkívül a községháza egyetlen he­lyiségében büszkélkedett még egy lámpa. A felszabadulás után népi demok­ráciánk nagy iramban kezdett a köz­ségek .villamosításához, Az eltelt 15 esztendő alatt több község villamo­sítását végeztük el, mint amennyit a felszabadulás előtti 57 év alatt pro­dukáltak Magyarország akkori urai. A villamosítás áldásait 1960. vé­gén már 2950 község lakossága élvez­hette. így 1961. január 1-én a villa- mosítatlar. községek szama mindösz- sze. 2G0. Magyarország 19 megyéje közül hatban már nincs egyetlen vil- lamosítatlan község sem. Ezek: Csongrád, Fejér, Győr, Heves, Ko­márom és Tolna megyék. Megkezdik a sav- és hőállólemezek gyártását Az idén, az ötéves terv első évé­ben a Borsodnádasdi Lemezgyárban megkezdik a sav- és hőállóíemezek üzemszerű gyártását. Az elmúlt év kísérleti munkáival sikerült biztosí­tani hozzá a gyártási technológiát. Ebben az évben 130 tonna lemezt hengerelnek. Az ötéves terv idején 140 millió forint beruházással kor­szerűsítik a gyártást és 1965-ben már 5 ezer tonna sav- és hőállólemezt termelnek Borsodnádasdon. helyesbítés Lapunk tegnapi számában ar. Uj Muhi Termelőszövetkezet — c. cikkben elírás történt. Az említett tsz-tagok nem kuko­rica-. hanem cukorrépakapálásra vállal­koztak. Koreai életképek Megvalósulnak az elődök boldogság utáni vágyai. Modern épületek, napfényes utca, virágzóbb élet a Szunan járásbeli Bonliva termelőszövetkezeti faluban. A hal mechanikus feldolgozása céljából a Halkomplex Gépgyár munkásai új munkapadot szerkesztenek. Uj földterületet ültetnek be rizzsel. A munkában korszerű traktor segít. Jó terv — biztos jövedelem Azt mondják a mezögazdaság- "lonajaK, ^ a tél ubor_ kaszezont jelent, mert a parasztem­ber legföljebb előveszi a vásott szer­számokat, s reperálgatja. Ha a dér megcsípi a füvet és keményre fagy a föld, kihordja a trágyát. Csak ennyiből állna a téli foglalatosság? Nem. A jó gazda a tavaszra, a nyárra gondol, terveket szövöget az új gazdasági évre, leszűri az elmúlt esztendő tanulságait. így van ez kü­lönösen a termelőszövetkezetekben, ahol száz és száz holdon gazdálkod­nak, s ahol éppen ezért egy-egy meg­gondolatlan tett nagyon sokba ke­rülhet. A megalapozott, lehetőségekkel számoló terv egy gazdaság munká­jának nélkülözhetetlen része. Hová. mit ültetni, hogy futja az erőből? — ezt kell egy évre előrelátóan eldön­teni. A napokban, hogy Börzéken jár­tunk, éppen ilyen elfoglaltság köze­pette találtuk az Egyetértés Tsz ve­zetőit. Ott voltak a járási tanács, a terményforgalmi és az állatforgalmi vállalat, továbbá a gépállomás kép­viselői. Ök egész évben kapcsolatban állnak a termelőszövetkezettel, fel­vásárolják a termékeket, segítenek a munkában, meggondolt, előremutató tanácsaik tehát nélkülözhetetlenek. Az elmúlt évben is sok tapaszta­latot szerzett a fiatal termelőszövet­kezet. de most néhány lépéssel to­vább mennek újat akarnak. Próba­képpen 5 holdon ke reszt soros an vet­nek hibridkukoricát. Ide rt eltiltott a híre. hogy a megyében, több he­lyen 35—40 mázsa kukoricát is le­Berzéki híradás törteik egy-egy olyan holdról, ahol az új agrotechnikai eljárást alkal­mazták. A keresztsoros kukorica között más is elfér. Az 5 hold kukorica sorai közé legalább két holdnyi nek. 30 holdon pedig jólfizető szov­jet búzát. Ha ez beválik — és erre megvan minden remény —, jövőre még nagyobb területen próbálkoznak majd az újjal. 38 forintos munkaegységet tervez­A vezetőség az új gazdasági év terveit tárgyalja. Időnként vita támad, aztán veszik a ceruzát, a papirt, számolgatnak és végül, mindig úgy billen a mérleg nyelve, ahogy a tsz, a tagok s az állam érdeke is megkívánja. babot ültethetnek. Hogy mi más újat hoz a gazdálkodásban ez az esztendő, azt a fiatal Gregus István, a város­ból jött tsz-elnök sorolta el. Jóho­zamú (krasznodári napraforgót vet­tek, nyolccal többet, mint az elmúlt évben. A tervezésnél már figyelembe vették a várható nagyobb termés­átlagot is. Mi történik, ha az idő­járás ismét a tsz „ellen” dolgozik? Erre is biztosítják magukat. Növe­lik a jószágállományt, s már ebben az évben felépítenek egy 120 férő­helyes hizlaldát. A tsz vezetőinek az a célja, hogy meggyőzze a tagokat a háztáji jószágtartás szükségességéről is. Más újat is tartogat ez az esztendő a berzéki Egyetértés tagjai szá­mára. Idáig legtöbb termelőszövet­kezetben az volt a gyakorlat, hogy betervezték a munkaegységet, meg­határozva, hogy annak egy részét a pénz. a többit a természetbeni járan­dóság képezi. Sok helyen az volt a helyzet — és itt Bérzékén is —, hogy több háztájiban nem tudták felhasz­nálni a természetbeni juttatást. A portákon ott állt a széna, padláson a szemestakarmány, a termelőszövet­kezetnek pedig kevés volt a takar­mányalapja. A tagokkal közösen a vezetőség most úgy határozott, hogy csak annyi természetbeni juttatást vesznek igénybe, amennyi az otthoni jószágneveléshez feltétlenül szüksé­ges. Ipy megmarad a takarmány je­lentékeny része, ezt a tsz használja fel és „bőrben” értékesíti. A terve­zés azzal is számol, hogy a tagoknak havonta legyen költőpénzük, s előle­get fizetnek majd rendszeresen. Jelentős Pénzre számítanak abból Is, hoey tovább fejlesztik a kavicsbá­nyát. a szövetkezet, egyik jóljövedel mező melléküzemágát. Amikor elkésziilt a szövetkezet terve, a tsz és a járási vezetők így foglalták össze vélemé- nyüket: A terv jó. s ha ugvanolyan körültekintően valósítják meg. mint ahogy megalkották, akkor a berzéki Egyetértés eredményesen zárja ezt az esztendőt is. A tagok is meg lesz­nek elégedve, megtalálják számítá­saikat g. r. Ú| feladatok előtt Kibővített ülésen vitatta meg a KISZ Borsod megyei bizottsága az Í96I. évi munkaprogramot

Next

/
Oldalképek
Tartalom