Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

BSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1961. január 7. Száznegyven féle zenemű szovjet hangle mezeken egy negyedév alatt M ario del Monaco lemezeit lehet kapni Miskolcon. — Ez a hír terjedt el a közelmúltban a miskolci zenebarátok, hanglemezgyüjtők kö­rében. Mire azonban a Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat bolt­jába értünk, Szauenvo.ld Lajos, a bolt vezetője széttárta a karjait: — Három nap alatt elfogyott mind. De ugyancsak három nap alatt fogyott el harminc darab Mo­zart Requiem-jéből is. Érthető a nagy érdeklődés, mert a világhírű énekművész személyi vonzóerején túl az is igen fontos szempont, hogy Mario del Monaco áriáinak szovjet felvételű lemezei darabonként mind­össze harmincöt forintért kerültek forgalomba. Érdemes megemlíteni, hogy míg Mozart Requiem.-je nyu­gati államból származó hanglemezen négyszáz forintba kerül, addig szov­jet hanglemezen a teljes mű két, egyenként harmincöt forintos leme­zen, tehát hetven forintért beszerez­hető. A közeljövőben újra kapunk ezekből a világhírű művekből ős hisszük, hogy legalább részben ki tudjuk majd elégíteni az igényeket. Az igényekkel kapcsolatban érde­kes megemlíteni, hogy néhány héttel ezelőtt Miskolcon is vendégszerepelt két koncerttel a Moszkvai Kamara- zenekar. A zenekar szereplésére még ma is szívesen emlékeznek vissza azok, akik koncertjüket hallhatták és-űzrek és ezrek sajnálkoznak, hogy nem lehettek annakidején részesei a ritka zenei élménynek. Az ő vigasztalásukra újságoljuk el, hogy a remek zenekar műsorszámai szov­jet lemezeken megérkeztek Miskolc­ra. Kapható az előadásukban — többek között — Vivaldi Concerto grosso-ja, Mozart Divertimento-ja, Vivaldi G-rnoll hegedűversenye, azonkívül egy sor lemez, amelyen Dcluhanova, a kiváló szovjet ének­művésznő Händel-, Bach-, Scarlatti- műveket énekel a Moszkvai Kama­razenekar kíséretével. Ezek után a lemezek után igen nagy az érdeklő­dés a boltban. Az említetteken kívül általában igen nagy az érdeklődés a szovjet hanglemezek iránt, amelyeket Ma­gyarországba a Magyar Könyv Ke­reskedelmi Vállalat importál s hoz forgalomba. A nagy érdeklődés in­dokolt. Soha olyan gazdag hang­A Római kori leletek Bologna központjában Bologna központjában, közvetle­néül a Piazza Vittorio Emanuele kö­zelében aluljárót építettek gyalogo­sok számára. Az építkezés folyo.mán régi római útburkolat maradványai­ra, vázákra, s más, apróbb-nagyobb római kori tárgyakra, bukkantak. A leleteket az aluljáróban állítot­ták ki. úgy, hogy a járókelők séta közben megismerkedhetnek a régi római kor újonnan feltárt maradvá­nyaival. HORVÁTH JÓZSEF: lemez-választék még nem állt a le-; mezgyüjtők, a nemes zene kedvelői-; nek rendelkezésére, mint amióta a; szovjet gyártású hanglemezek rend-; szeresen forgalomba kerülnek. A; szovjet hangiemezgyáftás nemcsak; a szovjet zenei élet nagyjait népsze-; rűsíti, hanem a szovjet művészek; mellett szinte az egész világ zene-; művészetét felöleli és nagytömegű iemez kibocsátásával mind szelesebb, tömegeknek teszi könnyén hozzáfér-, belő közkinccsé. Igén gazdag a vá­laszték. A nagy szovjet művészek — Ojsztrah, Kogan, Doluhanova, Gi-. lelsz és mások — mellett a legújabb kiadásokban megtaláljuk Liu-Si-kun, Mario del Monaco, Tito Scipa, V. Cliburn, Fischer Annie lemezeit is, hogy csak néhányat említsünk a nagyszerű választékból. Kína, Olasz­ország, Amerika, Magyarország és szinte a világ minden államának zeneművészete tükröződik a szovjet hanglemezgyártás és kiadás munká­jában. Csak az utóbbi negyedévben száznegyvenféle zeneművet vettek fel hanglemezre, illetve bocsátottak forgalomba a Magyar Könyv Keres­kedelmi Vállalaton keresztül ha­zánkban is. lemezek áráról már az előb­biekben szóltunk. Nagyjából ez az arány valamennyi lemezftél. Olcsó áruk ellenére a szovjet leme­zek kifogástalanok, nagyszerű felvé­telek. remek műszaki előállítás jel­lemzi azokat. Bármely más állam hanglemezeivel felveszik a versenyt és nagyon kevés azoknak a lemezek­nek a száma, amelyeket meg nem előznek művészi és technikai vona­lon egyaránt. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy a Magyar Könyv Keres­kedelmi Vállalat miskolci boltja 1960 utolsó negyedében pontosan száz százalékkal többet adott el szovjet hanglemezekből, mint 1959 hasonló időszakában. Hozzá kell ten­nünk azt is. hogy a forgalomba ho­zott szovjet lemezek 99 százaléka művészlemez! A szovjet hanglemezekről és álta­lában a nemes zene hanglemez útján történő terjesztéséről szólva meg kell említenünk a Magyar Könyv helyes kezdeményezését, a hang- icmezbemutatókkal egybekötött ze­nei ismeretterjesztő előadásokat. A TIT zeneművészeti szakosztályával közösen már évek óta folyik ez !a nagyszerű és hasznos sorozat. Ebben az évadban már a negyedik ilyen estére készülnek, amelyen — a ko­rábbi előadásokhoz hasonlóan — Erdélyi Lászlóné, az Egressy Béni zeneiskola igazgatója tart előadást a zene képábrázoló erejéről. Ezek az előadások igen népszerűek, látoga­tottak és a résztvevők között mű­vészlemezeket is szoktak kisorsolni. A szovjet kultúra már sok-sok területen meghódította a ma­gyar közönséget, bebizonyítva ma­gasrendűségét, eljuttatva gyöngysze­meit a legszélesebb dolgozó rétegek­hez. A szovjet hanglemezgyártás is szorosan felzárkózik az egyéb művé szeti ágak térhódítása mellé. (bm) Hírek a szocialista országokból ; ' 4 Jelenkor legújabb warn;; í A Pécsett szerkesztett, de tárgy- >keresésében és a. problémák felveté- >sében egyre inkább az országos ér- ;deklődés körébe kapcsolódó iroda'mi ■ és művészeti folyóirat új száma a ;napokban jelent meg. A lap többek • között Bokros János, Bencze József, iGallay Károly, Jobbágy Károly, Har- ■cos Ottó. Káldi János, Márconnay .Tibor, Szabó Gizella Vámosi Pál verseit és Gyurkó László. Kende ;Sándor, Morvay Gyula, Sükösd, Mi­hály, Varga Imre elbeszéléseit tarlal- .mazza; Tnrbay Ede fordításában mai török költők műveiből közöl váloga­tást. A nemrégiben Magyarországon járt Karl-Heinz Jakobs német író Weimari novellajá-val. szerepe'. Ér­dekes tanulmányt olvashatunk a fo­lyóiratban Thomas Mann: A Varázs­hegy, avagy a dekadencia legyőzésé­nek útja címmel. Most kapott helyet a folyóirat korábbi számaiban a mo­dernizmusról szóló vitát lezáró szer­kesztőségi cihlc is. Előadna a lipcsei vásárról A Német Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövetségének és a 'Lenin Kohászati Müvek Bartók Béla Művelődési Házának közös rendezé­sében kiemelkedő rendezvényre kerül sor január 13-án. pénteken délután 5 órakor az újdiósgyőri Bartók Béla Művelődési Házban. Helmut Böhninq elvtárs. a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa tart előadást \„A lipcsei vásár — a világ egyik ke­reskedelmi központja” címmel. Böh- ;ning elvtárs előadását filmvetítés 'követi, ameljmek során bemutatják ;Az 1959-es lipcsei vásár című filmet, valamint Az emberiség szolgálatában ;című, a jénai Zeiss-Műveket ismer­tető filmet. Az előadáson, illetve a filmvetítéseken való részvétel díj­talan. Az értékes rendezvényen előre­láthatóan résztvesz a Német Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagy­követe, valamint a követség több munkatársa is. > Szihanuk herceg ajándéka Kínának Szihanuk herceg, Kambodzsa ál­■ lamföje két darab, egy méter ma- : gas, kőbe faragott Buddha-szob- '■ rol ajándékozott a kínai kormány- ; nak és a népnek. A két kőszobrot az i ősi kambodzsai királyi palota he- ; lyén, Angkorban ásták ki és eddig a kambodzsai nemzeti múzeumban ; őrizték. A több mint ezer éves ; szobrokhoz okmányt mellékeltek. ; amelyek tanúskodnak a leletek hi­telességéről. ARANYKALITKA REGÉNY XLIV. A kettes szerelde beállványozott boltozata alatt dermedten ácsorgott egy kis csoport. Kulcsár István kialvatlan, vörösbe gyulladt szemmel ténfergett. Nem lelje a he­lyét. De a többieket is torkon ra­gadta a megdöbbenés. Tegnap este megtudták a valót. Haraszti igazgató és a pártbizottság összehívta a gyári aktivistákat és az építési osztály minden dolgozóját. Az igazgató ismertette velük Sze­rencsés János történetét. Mindenki kábultan töprengett en­nek az embernek a sorsán. Hogyan is mondta Haraszti igaz­gató? „Ezt az embert hatalmába ke­rítette az arany, rabjává lett, s nem tudott uralkodni saját sorsán.” De hát ez érthetetlen. Mitől van ilyen hatalma az aranynak? Leg­többjük mqga elé sem igen tudta képzelni Szerencsés kincseit. Arany- rudak. Mekkora lehet egy aranyrúd. De hiszen akármilyen szép is az arany hűvös csillogása, mégiscsak holt fém az. Mit lehet abból csi­nálni? Fülbevalót, karikagyűrűt, és még mit? Fel sem fogja a józan ér­telem ... Mégis mennyire kifordította mi- veWiból ezt a Szerencsést. Amikor először közéjük jött. szerény volt. csaknem felszeg. Örökké valami megmagyarázhatatlan riadalom ült a szemében. Mindenki úgy érezte, ezt az embert bátorítani kell, biztatni és segíteni, hogy meglelje elveszett ön­magát. Igen, határozottan megszeret­ték, derék embernek tartották. Ipar­kodott, égett a munka a keze alatt. Örömest segített mindenkinek, aki hozzá fordult. Aztán. .. Bekerült az irodára. Osztályvezető lett belőle. Mindnyá­jan örültek neki. ö meghatottan fo­gadta ezt a megtisztelő bizalmat. Te­le volt tervekkel, és minden elképze­lését megbeszélte munkatársaival. Naponta többször is köztük forgoló­dott, nem is érezte jól magát az író­asztal mögött. A gyári énítők az él­re törtek a brigádok között. Öröm volt az építőknél dolgozni. Úgy éltek ők, mint egy összeforrott, szép család. Egyszeresük Szerencsés furcsa vál­tozáson ment át. De mióta is? Erre nem emlékeztek pontosan. Csak azt látták, hogy elmaradt közülük. Meg. hogy magasan hordja az orrát. Az­előtt az építők gyakran kértek taná­csot tőle még bizalmas családi ügye­ikben is. De egv idő óta a közelébe sem férkőzhettek. Most már azt is tudják, hogy pimaszul csalta a vilá­got. R mindezt az arany cselekedte vol­na? Az arany amelyet Szerencsés egy ujjal sem érintett, amióla elásta szülővárosának erdejében? „Az arany bűvköre ...” — így emlegette Haraszti a tájékoztatón. De volta­képp nem is értették az emberek, hogy ml az. Lehet, hogy valami más rejlik Sze­rencsés János tragédiája mögött? Hihetetlen, hogy egy ilyen embert az arany birtoklásának tudata gaz­emberré aljasítolt volna. És még az is. hogy Szerencsés szembefordult a rendszerrel, a mun­káshatalomban a burzsujokhoz hú­zott. Ezt mondtál' a tájékoztatón. Ez meg micsoda? Egy ilyen ember? Kétkulacsos volt, rendben van. Hab­zsolta az életet a piszkos pénzen, ez is érthető. De hogy a rendszer el­len dolgozott vólna? Csak azért, mert aranya volt elásva? Az igaz, hogy ezek a burzsujok akik pénzelték és a markukba kerí­tették. teletömhették- p f“ié* necseV azért, mert a csókavári erdőben el­rejtett aranya volt. maguk közé szá­mították Szerencsést? öt is kapita­listának tekintették? Mert hát mire jó az az arany? Ha mégoly sok is van belőle? Mit kezd­het azzal a tulajdonosa? Az a csavargó burzsuj. aki Szerem csést nénzelte. nem is látta az ara­nyat. És ha látta volna? Ha — te­gyük fel — Szerencsés a kezébe nyomja? Akkor mit kezd vele? El adja? De kinek? Es ha vo'aki megveszi, mit kezd vele? To­vább adja valakinek? De mi értelme van ennek az egésznek? Miért gaz­dagabb az, akinek aranyrudak van­nak a birtokában? így lépelődtek az emberek a gyár­ban és nem értették, miért ad az arany némelyeknek örömet és gaz­dagságot, másoknak miért hoz rom­lást és szerencsétlenséget? De nem is, hiszen ennek a Szeren­csésnek a históriája szinte egyedül­álló. Ez csak a hajdani világban le­hetett így. Az arany akkor hatalmat adott a kapitalistának, hogy uralkod­jék a többiek fölött. Az öreg Kulcsár is valami olyasmit mondott ma reg­gel. hogy éppen ez a fő az új rend­szerben. Ez, hogy az arany ma sen­kinek sem ad hatalmat mások fölött. Elgondolkoztató, mi is lett volna, ha ez a pallér abban a hajdani vi­lágban eevsrercsak előáll az aranyá­val, és akkori módi szerint él vele? Bizonyosan valami nagy gvárat, ala- nított volna, száz és száz munkást al­kalmazott volna, s annak az arany­nak a segítségével kiszívta volna a veleifiket, mint akárme'vik tőkés. Hát ieen. igaza van az öreg Kul­csárnak. hiába is lenne ma valaki- nők OgV cwl'árítornl, ’unk semmire sem menne vele. Ila ügyeskedik és kockáztat. — mert az állam nem engedi az arannyal való kufárkodást —. talán munka nélkül is több -íótétboz iut. mint aki a keze munkájából él meg de kizsákmányo­ló nem válhat helőlp Igaz. hiszen erről Haraszti is em- Ktést lelt. Hogy ez a Szerencsés épp ezért fenekede+t már a rendszerre is. mert nem nőhetett égig a szánra, nem lehetett gyáros, vagv másféle vérszívó. Ez is, mint a többi burzsuj. nyilván valami rendszerváltozásra spekulált Na hiszen. (Vege következik.) .'ényekkel és a szakszervezetek ez- sei kapcsolatos szerepével foglalko­zott. * BULGARIA: Bulgária még 10—15 évvel ezelőtt 's úgyszólván teljesen behozatalból iedezte iparcikk szükségletét, s kizá­rólag mezőgazdasági termékeket vitt i ki. Annakidején l!o országgal keres­kedett. Ma már 67 országgal tart: fenn. kereskedelmi kapcsolatokat-1 Áruforgalma. 1939-hez képest 4,6- szeresére nőtt. Az utolsó öt év folya­mán például megkétszereződött. eredményes iparosítás érezteti hala-' sál és Bulgária ma már hajókat, vas­úti kocsikat, mezőgazdasági gépeket> fém forgácsoló és élelmiszeripari gé­peket.. villany- és belsőégésű moto- rókát, ércet, cementet, szódát, szőtte- let és még sokszáz egyéb gyártmányt exportál. Az 1939. évhez képest több mint háromszázszorosára növelte a nem mezőgazdasági termékek kivitelét Természetesen továbbra is exportál­ja. hagyományos mezőgazdasági ter­mékeit. Nagymennyiségű dohányt- zöldséget, gyümölcsöt és tojást vist ki. Bulgária ma a legnagyobb para- diesomszállítók egyike Európában, í még Olaszországot és Hollandiát is megelőzte. így például. 1960-ban 220 ezer tonna paradicsomot exportál1 az 1939. évi 10 ezer tonnával szem' ben. * ROMANIA: A Beszterce folyón, Békáson túl újabb vízierőművek, víztárolók, csa­tornák épülnek egyes iparvállalatok víz- és energia ellátásának biztosi' tására. A Beszterce, a V. I. Lenin ví­zierőmű turbináin kívül, további tíz erőművet üzemeltet majd. Ezek be­szerelt teljesítőképessége terv szerint 160 ezer kilowatt, évi energia terme­lése 750 millió kilowattóra. Pingaratiban már javában folyik az első erőmű építése. Ezen a mun­katelepen sok olyan munkás és tech-J nikus dolgozik, aki részt vett a béká-! sí vízierőmű építésében. A gáthoz már kiásták a földet és most készí­tik elő a beton öntését. Jól halad a Roznov I. és RoznoV II. vízierömü építése, úgyszintén * roznovi nitrogén műtrágya kombi­nát vízvezeték hálózatának be­szerelése. A munkatelepeken a leg­több munkafolyamatot gépek végzik, A talajnyesők, exkavátorok és más gépele segítségével a munkások na­ponta 6500—8000 köbméter földet1 mozgatnak meg. * KOREA: A Koreai Népi Demokratikus KÖZ' társaság vegyipara új, korszerű válj lalatoklcal gazdagodott. Dél-HamgcS tartományban üzembe helyezték C- évi 6000 tonna kapacitású klórvinil‘ gyárat. Megindult a. termelés a 9O0 tonna kapacitású vegyi festékgyár' | ban is. amely a Magyar Népköztár' * saság segítségével épült . Rövidesen ►elkészül az évi 10 ezer tonna kapa' ► c itású vinalon-gyár első részlege *Dél-Hamgen tartományban. Eredeti fényképfelvétel I. Napóleonról? > Björn Nihlén svéd újságíró több hetet töltött Elba szigetén, ahol ösü- Iszebarátkozott Maria Ronzitti bőrke-: ;reskedővel és Rosita nevű bájos Iá' ;nyával. Az ismeretség során sokat meséltek neki Maria Ronzitti egyik lőséről, aki a szigetre száműzött fran­cia császár kertésze volt. A csatád tulajdonában nagy becsben tartott iNapóleon-ereklvék vannak, pl. egV ;érem, melyet Napóleon a Waterlooi csata után veretett.. A legértékesebb- ;nek vélt ereklye azonban egy állító­lagos Napóleon-fotográfia. Ennek W' 'lelességével kapcsolatban bizonyod ;kételyek merülhetnek fel. Mert igni ugyan, hogy Seebeck 1810-ben fel-; találta a fotokrómia elvét. 1816-bab .oedig Niepce a heliográfiát, de a tör­ténelemnek nincsen tudomása arról' Ib.ogy Napóleon császár modellt tilt ;”olna,a fényképezés eme két úttörő­dének. ’■ A svéd újságíró azonban meg vst1 győződve a felvétel hitelességéről éf :most igyekszik azt konkrét adatok­• kai bebizonyítani. ; SZOVJETUNIÓ: ► Megkezdte az ipari áramszolgálta- •tást a Balti Hőerőmű harmadik • áramfejlesztője. Elkészült, a világ • legnagyobb, égő palát tüzelő hőerő- •művénej; 300 ezer kilowattos első ►szakasza. Az erőmű főépületét teljes ► egészében előregyártott vasbeton- [elemekből szerelték össze. Ehhez [nagy vasbetonelem és szerkezei elő- [regyártó kombinátot, építettek. Ered­ményesen alkalmazták a berendezés [blokkszerű szerelésének és a kazár tnok blokkrendszerű falazásának ^módszerét. A 60 tonnás blokkokat ►külön munkahelyen szerelték össze [és ezután állították helyükre. ► Az égőpaláról még nemrég azt, a)- [lították, hogy nagy erőművekben [nem válik be. Nem volt igazuk azok- [nak, akik így vélekedtek. A Balti [Hőerőmű, a palát elégetve látja el [árammal a Szovjetunió egész észak- [nyugati részét. ► Az építők elhatározták, hogy már (1961-ben. határidő előtt egy évvel (további három gépegységet helyez­őnek üzembe. A Balti Hőerőmű telje­sítménye ezzel felül fogja múlni a (forradalom előtti Oroszország ösz- [szes vili any telepei nek teljesítményét. (Tervbe vették továbbá, hogy az erő- [míi kapacitását 1 625 000 kilowattra [emelik az eredetileg előiránvzot.t (600 ezer kilowatt helyett. A Balti [Hőerőmű, Észtország büszkesége, a Í *világ legnagyobb, égőpalát tüzelő hő­erőműve lesz. 1 * $ NDK: I * Az Egyesüli Államok huszonhá­rom főiskoláján és egyetemén mű­ködő harminc történelemtanár John Kennedyhez. az Egyesült Államok le- tendő elnökéhez, valamint jövendő tkülügyminiszteréhez. Dean Ruskhoz Zintézct.t nyílt Tevéiben az NDK el- tismerését követelte az új amerikai ikormány részéről. A tudósok egy- Xúttal a Kínai Népköztársaság elisme­rése mellett is szót emeltek. A har- tminc professzor hangsúlyozta: az .Egyesült. Államok ilyenfajta kezde­ményezése „hozzájárulás lenne Taj­van és Berlin problémáinak rende- ■zéséhez”. A harminó tudós a jövendő ameri­kai kormányt arra. is felhívta, le­gyen kezdeményező a leszerelés kér­désében. Ha az Egyesült Államok '.nem lép fel kezdeményezöen — ír­ják — „C2 pusztító atomháborúhoz vezethet.” A tudósok, akik mindenekelőtt Amerika, Európa és Ázsia történel­mével foglalkoznak, többek között azt írják levelükben: „Mim történé­szek. követeljük, hogy a. múlt holt szelleme ne határozhassa meg a jö­vőt ...” * ; LENGYELORSZÁG: ; Varsóban háromhetes szemináriu­mot rendeztek 15 ország szakszerve­zeti funkcionáriusai számára. A sze­minárium, amelyet a Szakszervezeti ;Világszövetség és a Nemzetközi Mun­kaszövetség szervezett, a munkatör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom