Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-07 / 6. szám
BSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1961. január 7. Száznegyven féle zenemű szovjet hangle mezeken egy negyedév alatt M ario del Monaco lemezeit lehet kapni Miskolcon. — Ez a hír terjedt el a közelmúltban a miskolci zenebarátok, hanglemezgyüjtők körében. Mire azonban a Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat boltjába értünk, Szauenvo.ld Lajos, a bolt vezetője széttárta a karjait: — Három nap alatt elfogyott mind. De ugyancsak három nap alatt fogyott el harminc darab Mozart Requiem-jéből is. Érthető a nagy érdeklődés, mert a világhírű énekművész személyi vonzóerején túl az is igen fontos szempont, hogy Mario del Monaco áriáinak szovjet felvételű lemezei darabonként mindössze harmincöt forintért kerültek forgalomba. Érdemes megemlíteni, hogy míg Mozart Requiem.-je nyugati államból származó hanglemezen négyszáz forintba kerül, addig szovjet hanglemezen a teljes mű két, egyenként harmincöt forintos lemezen, tehát hetven forintért beszerezhető. A közeljövőben újra kapunk ezekből a világhírű művekből ős hisszük, hogy legalább részben ki tudjuk majd elégíteni az igényeket. Az igényekkel kapcsolatban érdekes megemlíteni, hogy néhány héttel ezelőtt Miskolcon is vendégszerepelt két koncerttel a Moszkvai Kamara- zenekar. A zenekar szereplésére még ma is szívesen emlékeznek vissza azok, akik koncertjüket hallhatták és-űzrek és ezrek sajnálkoznak, hogy nem lehettek annakidején részesei a ritka zenei élménynek. Az ő vigasztalásukra újságoljuk el, hogy a remek zenekar műsorszámai szovjet lemezeken megérkeztek Miskolcra. Kapható az előadásukban — többek között — Vivaldi Concerto grosso-ja, Mozart Divertimento-ja, Vivaldi G-rnoll hegedűversenye, azonkívül egy sor lemez, amelyen Dcluhanova, a kiváló szovjet énekművésznő Händel-, Bach-, Scarlatti- műveket énekel a Moszkvai Kamarazenekar kíséretével. Ezek után a lemezek után igen nagy az érdeklődés a boltban. Az említetteken kívül általában igen nagy az érdeklődés a szovjet hanglemezek iránt, amelyeket Magyarországba a Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat importál s hoz forgalomba. A nagy érdeklődés indokolt. Soha olyan gazdag hangA Római kori leletek Bologna központjában Bologna központjában, közvetlenéül a Piazza Vittorio Emanuele közelében aluljárót építettek gyalogosok számára. Az építkezés folyo.mán régi római útburkolat maradványaira, vázákra, s más, apróbb-nagyobb római kori tárgyakra, bukkantak. A leleteket az aluljáróban állították ki. úgy, hogy a járókelők séta közben megismerkedhetnek a régi római kor újonnan feltárt maradványaival. HORVÁTH JÓZSEF: lemez-választék még nem állt a le-; mezgyüjtők, a nemes zene kedvelői-; nek rendelkezésére, mint amióta a; szovjet gyártású hanglemezek rend-; szeresen forgalomba kerülnek. A; szovjet hangiemezgyáftás nemcsak; a szovjet zenei élet nagyjait népsze-; rűsíti, hanem a szovjet művészek; mellett szinte az egész világ zene-; művészetét felöleli és nagytömegű iemez kibocsátásával mind szelesebb, tömegeknek teszi könnyén hozzáfér-, belő közkinccsé. Igén gazdag a választék. A nagy szovjet művészek — Ojsztrah, Kogan, Doluhanova, Gi-. lelsz és mások — mellett a legújabb kiadásokban megtaláljuk Liu-Si-kun, Mario del Monaco, Tito Scipa, V. Cliburn, Fischer Annie lemezeit is, hogy csak néhányat említsünk a nagyszerű választékból. Kína, Olaszország, Amerika, Magyarország és szinte a világ minden államának zeneművészete tükröződik a szovjet hanglemezgyártás és kiadás munkájában. Csak az utóbbi negyedévben száznegyvenféle zeneművet vettek fel hanglemezre, illetve bocsátottak forgalomba a Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalaton keresztül hazánkban is. lemezek áráról már az előbbiekben szóltunk. Nagyjából ez az arány valamennyi lemezftél. Olcsó áruk ellenére a szovjet lemezek kifogástalanok, nagyszerű felvételek. remek műszaki előállítás jellemzi azokat. Bármely más állam hanglemezeivel felveszik a versenyt és nagyon kevés azoknak a lemezeknek a száma, amelyeket meg nem előznek művészi és technikai vonalon egyaránt. Az érdeklődésre jellemző, hogy a Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat miskolci boltja 1960 utolsó negyedében pontosan száz százalékkal többet adott el szovjet hanglemezekből, mint 1959 hasonló időszakában. Hozzá kell tennünk azt is. hogy a forgalomba hozott szovjet lemezek 99 százaléka művészlemez! A szovjet hanglemezekről és általában a nemes zene hanglemez útján történő terjesztéséről szólva meg kell említenünk a Magyar Könyv helyes kezdeményezését, a hang- icmezbemutatókkal egybekötött zenei ismeretterjesztő előadásokat. A TIT zeneművészeti szakosztályával közösen már évek óta folyik ez !a nagyszerű és hasznos sorozat. Ebben az évadban már a negyedik ilyen estére készülnek, amelyen — a korábbi előadásokhoz hasonlóan — Erdélyi Lászlóné, az Egressy Béni zeneiskola igazgatója tart előadást a zene képábrázoló erejéről. Ezek az előadások igen népszerűek, látogatottak és a résztvevők között művészlemezeket is szoktak kisorsolni. A szovjet kultúra már sok-sok területen meghódította a magyar közönséget, bebizonyítva magasrendűségét, eljuttatva gyöngyszemeit a legszélesebb dolgozó rétegekhez. A szovjet hanglemezgyártás is szorosan felzárkózik az egyéb művé szeti ágak térhódítása mellé. (bm) Hírek a szocialista országokból ; ' 4 Jelenkor legújabb warn;; í A Pécsett szerkesztett, de tárgy- >keresésében és a. problémák felveté- >sében egyre inkább az országos ér- ;deklődés körébe kapcsolódó iroda'mi ■ és művészeti folyóirat új száma a ;napokban jelent meg. A lap többek • között Bokros János, Bencze József, iGallay Károly, Jobbágy Károly, Har- ■cos Ottó. Káldi János, Márconnay .Tibor, Szabó Gizella Vámosi Pál verseit és Gyurkó László. Kende ;Sándor, Morvay Gyula, Sükösd, Mihály, Varga Imre elbeszéléseit tarlal- .mazza; Tnrbay Ede fordításában mai török költők műveiből közöl válogatást. A nemrégiben Magyarországon járt Karl-Heinz Jakobs német író Weimari novellajá-val. szerepe'. Érdekes tanulmányt olvashatunk a folyóiratban Thomas Mann: A Varázshegy, avagy a dekadencia legyőzésének útja címmel. Most kapott helyet a folyóirat korábbi számaiban a modernizmusról szóló vitát lezáró szerkesztőségi cihlc is. Előadna a lipcsei vásárról A Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének és a 'Lenin Kohászati Müvek Bartók Béla Művelődési Házának közös rendezésében kiemelkedő rendezvényre kerül sor január 13-án. pénteken délután 5 órakor az újdiósgyőri Bartók Béla Művelődési Házban. Helmut Böhninq elvtárs. a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa tart előadást \„A lipcsei vásár — a világ egyik kereskedelmi központja” címmel. Böh- ;ning elvtárs előadását filmvetítés 'követi, ameljmek során bemutatják ;Az 1959-es lipcsei vásár című filmet, valamint Az emberiség szolgálatában ;című, a jénai Zeiss-Műveket ismertető filmet. Az előadáson, illetve a filmvetítéseken való részvétel díjtalan. Az értékes rendezvényen előreláthatóan résztvesz a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a követség több munkatársa is. > Szihanuk herceg ajándéka Kínának Szihanuk herceg, Kambodzsa ál■ lamföje két darab, egy méter ma- : gas, kőbe faragott Buddha-szob- '■ rol ajándékozott a kínai kormány- ; nak és a népnek. A két kőszobrot az i ősi kambodzsai királyi palota he- ; lyén, Angkorban ásták ki és eddig a kambodzsai nemzeti múzeumban ; őrizték. A több mint ezer éves ; szobrokhoz okmányt mellékeltek. ; amelyek tanúskodnak a leletek hitelességéről. ARANYKALITKA REGÉNY XLIV. A kettes szerelde beállványozott boltozata alatt dermedten ácsorgott egy kis csoport. Kulcsár István kialvatlan, vörösbe gyulladt szemmel ténfergett. Nem lelje a helyét. De a többieket is torkon ragadta a megdöbbenés. Tegnap este megtudták a valót. Haraszti igazgató és a pártbizottság összehívta a gyári aktivistákat és az építési osztály minden dolgozóját. Az igazgató ismertette velük Szerencsés János történetét. Mindenki kábultan töprengett ennek az embernek a sorsán. Hogyan is mondta Haraszti igazgató? „Ezt az embert hatalmába kerítette az arany, rabjává lett, s nem tudott uralkodni saját sorsán.” De hát ez érthetetlen. Mitől van ilyen hatalma az aranynak? Legtöbbjük mqga elé sem igen tudta képzelni Szerencsés kincseit. Arany- rudak. Mekkora lehet egy aranyrúd. De hiszen akármilyen szép is az arany hűvös csillogása, mégiscsak holt fém az. Mit lehet abból csinálni? Fülbevalót, karikagyűrűt, és még mit? Fel sem fogja a józan értelem ... Mégis mennyire kifordította mi- veWiból ezt a Szerencsést. Amikor először közéjük jött. szerény volt. csaknem felszeg. Örökké valami megmagyarázhatatlan riadalom ült a szemében. Mindenki úgy érezte, ezt az embert bátorítani kell, biztatni és segíteni, hogy meglelje elveszett önmagát. Igen, határozottan megszerették, derék embernek tartották. Iparkodott, égett a munka a keze alatt. Örömest segített mindenkinek, aki hozzá fordult. Aztán. .. Bekerült az irodára. Osztályvezető lett belőle. Mindnyájan örültek neki. ö meghatottan fogadta ezt a megtisztelő bizalmat. Tele volt tervekkel, és minden elképzelését megbeszélte munkatársaival. Naponta többször is köztük forgolódott, nem is érezte jól magát az íróasztal mögött. A gyári énítők az élre törtek a brigádok között. Öröm volt az építőknél dolgozni. Úgy éltek ők, mint egy összeforrott, szép család. Egyszeresük Szerencsés furcsa változáson ment át. De mióta is? Erre nem emlékeztek pontosan. Csak azt látták, hogy elmaradt közülük. Meg. hogy magasan hordja az orrát. Azelőtt az építők gyakran kértek tanácsot tőle még bizalmas családi ügyeikben is. De egv idő óta a közelébe sem férkőzhettek. Most már azt is tudják, hogy pimaszul csalta a világot. R mindezt az arany cselekedte volna? Az arany amelyet Szerencsés egy ujjal sem érintett, amióla elásta szülővárosának erdejében? „Az arany bűvköre ...” — így emlegette Haraszti a tájékoztatón. De voltaképp nem is értették az emberek, hogy ml az. Lehet, hogy valami más rejlik Szerencsés János tragédiája mögött? Hihetetlen, hogy egy ilyen embert az arany birtoklásának tudata gazemberré aljasítolt volna. És még az is. hogy Szerencsés szembefordult a rendszerrel, a munkáshatalomban a burzsujokhoz húzott. Ezt mondtál' a tájékoztatón. Ez meg micsoda? Egy ilyen ember? Kétkulacsos volt, rendben van. Habzsolta az életet a piszkos pénzen, ez is érthető. De hogy a rendszer ellen dolgozott vólna? Csak azért, mert aranya volt elásva? Az igaz, hogy ezek a burzsujok akik pénzelték és a markukba kerítették. teletömhették- p f“ié* necseV azért, mert a csókavári erdőben elrejtett aranya volt. maguk közé számították Szerencsést? öt is kapitalistának tekintették? Mert hát mire jó az az arany? Ha mégoly sok is van belőle? Mit kezdhet azzal a tulajdonosa? Az a csavargó burzsuj. aki Szerem csést nénzelte. nem is látta az aranyat. És ha látta volna? Ha — tegyük fel — Szerencsés a kezébe nyomja? Akkor mit kezd vele? El adja? De kinek? Es ha vo'aki megveszi, mit kezd vele? Tovább adja valakinek? De mi értelme van ennek az egésznek? Miért gazdagabb az, akinek aranyrudak vannak a birtokában? így lépelődtek az emberek a gyárban és nem értették, miért ad az arany némelyeknek örömet és gazdagságot, másoknak miért hoz romlást és szerencsétlenséget? De nem is, hiszen ennek a Szerencsésnek a históriája szinte egyedülálló. Ez csak a hajdani világban lehetett így. Az arany akkor hatalmat adott a kapitalistának, hogy uralkodjék a többiek fölött. Az öreg Kulcsár is valami olyasmit mondott ma reggel. hogy éppen ez a fő az új rendszerben. Ez, hogy az arany ma senkinek sem ad hatalmat mások fölött. Elgondolkoztató, mi is lett volna, ha ez a pallér abban a hajdani világban eevsrercsak előáll az aranyával, és akkori módi szerint él vele? Bizonyosan valami nagy gvárat, ala- nított volna, száz és száz munkást alkalmazott volna, s annak az aranynak a segítségével kiszívta volna a veleifiket, mint akárme'vik tőkés. Hát ieen. igaza van az öreg Kulcsárnak. hiába is lenne ma valaki- nők OgV cwl'árítornl, ’unk semmire sem menne vele. Ila ügyeskedik és kockáztat. — mert az állam nem engedi az arannyal való kufárkodást —. talán munka nélkül is több -íótétboz iut. mint aki a keze munkájából él meg de kizsákmányoló nem válhat helőlp Igaz. hiszen erről Haraszti is em- Ktést lelt. Hogy ez a Szerencsés épp ezért fenekede+t már a rendszerre is. mert nem nőhetett égig a szánra, nem lehetett gyáros, vagv másféle vérszívó. Ez is, mint a többi burzsuj. nyilván valami rendszerváltozásra spekulált Na hiszen. (Vege következik.) .'ényekkel és a szakszervezetek ez- sei kapcsolatos szerepével foglalkozott. * BULGARIA: Bulgária még 10—15 évvel ezelőtt 's úgyszólván teljesen behozatalból iedezte iparcikk szükségletét, s kizárólag mezőgazdasági termékeket vitt i ki. Annakidején l!o országgal kereskedett. Ma már 67 országgal tart: fenn. kereskedelmi kapcsolatokat-1 Áruforgalma. 1939-hez képest 4,6- szeresére nőtt. Az utolsó öt év folyamán például megkétszereződött. eredményes iparosítás érezteti hala-' sál és Bulgária ma már hajókat, vasúti kocsikat, mezőgazdasági gépeket> fém forgácsoló és élelmiszeripari gépeket.. villany- és belsőégésű moto- rókát, ércet, cementet, szódát, szőtte- let és még sokszáz egyéb gyártmányt exportál. Az 1939. évhez képest több mint háromszázszorosára növelte a nem mezőgazdasági termékek kivitelét Természetesen továbbra is exportálja. hagyományos mezőgazdasági termékeit. Nagymennyiségű dohányt- zöldséget, gyümölcsöt és tojást vist ki. Bulgária ma a legnagyobb para- diesomszállítók egyike Európában, í még Olaszországot és Hollandiát is megelőzte. így például. 1960-ban 220 ezer tonna paradicsomot exportál1 az 1939. évi 10 ezer tonnával szem' ben. * ROMANIA: A Beszterce folyón, Békáson túl újabb vízierőművek, víztárolók, csatornák épülnek egyes iparvállalatok víz- és energia ellátásának biztosi' tására. A Beszterce, a V. I. Lenin vízierőmű turbináin kívül, további tíz erőművet üzemeltet majd. Ezek beszerelt teljesítőképessége terv szerint 160 ezer kilowatt, évi energia termelése 750 millió kilowattóra. Pingaratiban már javában folyik az első erőmű építése. Ezen a munkatelepen sok olyan munkás és tech-J nikus dolgozik, aki részt vett a béká-! sí vízierőmű építésében. A gáthoz már kiásták a földet és most készítik elő a beton öntését. Jól halad a Roznov I. és RoznoV II. vízierömü építése, úgyszintén * roznovi nitrogén műtrágya kombinát vízvezeték hálózatának beszerelése. A munkatelepeken a legtöbb munkafolyamatot gépek végzik, A talajnyesők, exkavátorok és más gépele segítségével a munkások naponta 6500—8000 köbméter földet1 mozgatnak meg. * KOREA: A Koreai Népi Demokratikus KÖZ' társaság vegyipara új, korszerű válj lalatoklcal gazdagodott. Dél-HamgcS tartományban üzembe helyezték C- évi 6000 tonna kapacitású klórvinil‘ gyárat. Megindult a. termelés a 9O0 tonna kapacitású vegyi festékgyár' | ban is. amely a Magyar Népköztár' * saság segítségével épült . Rövidesen ►elkészül az évi 10 ezer tonna kapa' ► c itású vinalon-gyár első részlege *Dél-Hamgen tartományban. Eredeti fényképfelvétel I. Napóleonról? > Björn Nihlén svéd újságíró több hetet töltött Elba szigetén, ahol ösü- Iszebarátkozott Maria Ronzitti bőrke-: ;reskedővel és Rosita nevű bájos Iá' ;nyával. Az ismeretség során sokat meséltek neki Maria Ronzitti egyik lőséről, aki a szigetre száműzött francia császár kertésze volt. A csatád tulajdonában nagy becsben tartott iNapóleon-ereklvék vannak, pl. egV ;érem, melyet Napóleon a Waterlooi csata után veretett.. A legértékesebb- ;nek vélt ereklye azonban egy állítólagos Napóleon-fotográfia. Ennek W' 'lelességével kapcsolatban bizonyod ;kételyek merülhetnek fel. Mert igni ugyan, hogy Seebeck 1810-ben fel-; találta a fotokrómia elvét. 1816-bab .oedig Niepce a heliográfiát, de a történelemnek nincsen tudomása arról' Ib.ogy Napóleon császár modellt tilt ;”olna,a fényképezés eme két úttörődének. ’■ A svéd újságíró azonban meg vst1 győződve a felvétel hitelességéről éf :most igyekszik azt konkrét adatok• kai bebizonyítani. ; SZOVJETUNIÓ: ► Megkezdte az ipari áramszolgálta- •tást a Balti Hőerőmű harmadik • áramfejlesztője. Elkészült, a világ • legnagyobb, égő palát tüzelő hőerő- •művénej; 300 ezer kilowattos első ►szakasza. Az erőmű főépületét teljes ► egészében előregyártott vasbeton- [elemekből szerelték össze. Ehhez [nagy vasbetonelem és szerkezei elő- [regyártó kombinátot, építettek. Eredményesen alkalmazták a berendezés [blokkszerű szerelésének és a kazár tnok blokkrendszerű falazásának ^módszerét. A 60 tonnás blokkokat ►külön munkahelyen szerelték össze [és ezután állították helyükre. ► Az égőpaláról még nemrég azt, a)- [lították, hogy nagy erőművekben [nem válik be. Nem volt igazuk azok- [nak, akik így vélekedtek. A Balti [Hőerőmű, a palát elégetve látja el [árammal a Szovjetunió egész észak- [nyugati részét. ► Az építők elhatározták, hogy már (1961-ben. határidő előtt egy évvel (további három gépegységet helyezőnek üzembe. A Balti Hőerőmű teljesítménye ezzel felül fogja múlni a (forradalom előtti Oroszország ösz- [szes vili any telepei nek teljesítményét. (Tervbe vették továbbá, hogy az erő- [míi kapacitását 1 625 000 kilowattra [emelik az eredetileg előiránvzot.t (600 ezer kilowatt helyett. A Balti [Hőerőmű, Észtország büszkesége, a Í *világ legnagyobb, égőpalát tüzelő hőerőműve lesz. 1 * $ NDK: I * Az Egyesüli Államok huszonhárom főiskoláján és egyetemén működő harminc történelemtanár John Kennedyhez. az Egyesült Államok le- tendő elnökéhez, valamint jövendő tkülügyminiszteréhez. Dean Ruskhoz Zintézct.t nyílt Tevéiben az NDK el- tismerését követelte az új amerikai ikormány részéről. A tudósok egy- Xúttal a Kínai Népköztársaság elismerése mellett is szót emeltek. A har- tminc professzor hangsúlyozta: az .Egyesült. Államok ilyenfajta kezdeményezése „hozzájárulás lenne Tajvan és Berlin problémáinak rende- ■zéséhez”. A harminó tudós a jövendő amerikai kormányt arra. is felhívta, legyen kezdeményező a leszerelés kérdésében. Ha az Egyesült Államok '.nem lép fel kezdeményezöen — írják — „C2 pusztító atomháborúhoz vezethet.” A tudósok, akik mindenekelőtt Amerika, Európa és Ázsia történelmével foglalkoznak, többek között azt írják levelükben: „Mim történészek. követeljük, hogy a. múlt holt szelleme ne határozhassa meg a jövőt ...” * ; LENGYELORSZÁG: ; Varsóban háromhetes szemináriumot rendeztek 15 ország szakszervezeti funkcionáriusai számára. A szeminárium, amelyet a Szakszervezeti ;Világszövetség és a Nemzetközi Munkaszövetség szervezett, a munkatör-