Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-23 / 198. szám

s

Nem maradt rangon alul

Néhány gondolat a „Rangon alul“ című magyar filmről

Egy üveg bor

jyem tudom, ki hogy van vele,

Nincs szó persze semmiféle érzelgősségről, de ha látok például egy ünnepi felvonulást, katonai díszszemlét, vagy ha az Intemacioná- lét éneklik, valami különös érzés fog el. Nehéz lenne ezt megmagyarázni. Lehet, hogy nem is jó a kifejezés, de jobbat nem tudok mondani: meghatódom.

így jártam a napokban a D1MA- VAG-ban is. Egyedül az a tény, hogy tizenötödször nyerték el az élüzem címet, már egymagában is nagyon jelentős dolog. Ezt a szónokok ki is fejtették ünnepi beszédeikben. Elmondták, milyen erőfeszítések árán érték el ezt a győzelmet, hiszen nem sok gyár büszkélkedhet ilyen sikerekkel. Már ez is elég volt ahhoz, hogy eleve valami elfogódottsággal menjek az élüzemavatóra.

Azonban ennek az ünnepségnek egy része különösen megható volt. Az idős, nyugdíjba menő dolgozók búcsúztatása. Havasi főmérnök elvtárs meleg szavakkal köszöntötte őket. átadta a borítékot a pénzjutalommal, a törzsgárda-jelvényt és egy üveg bort. Azt hiszem, Egri leányka volt, de az is lehet, hogy Tokaji furmint. Nem tudom, nem is fontos, az ára sem lényeges. Csak egy a fontos: a palack bor. Az, hogy ezt ajándékba kapták. Nem tudom, kinek az ötlete volt. de forrószlvü munkásember javasolta — az biztos! Ebben benne volt: „A jólvigzett munkáért, elvtársak! Az együtt töltött harcos, kemény évekért, szaktársak! A sok segítségért, jó tanácsért, munkatársak!"

p'rre azt mondhatná valaki, hogy mindezt több pénzzel lehetett volna honorálni. De ez olyan dolog, amit nem lehet megfizetni Aki dolgozott gyárban, aki akart tanulni, aki nem vonakodott egy idősebb szaktárs tanácsát elfogadni, az tudja, hogy ez így van. Azok a fiatal szakmunkások, akik egy Idősebb elvtárs segítségét kérték és ezzel munkájuk gyorsabbá, könnyebbé vált, gondoltak arra, hogy „erre iszunk egy pohár bort alkalomadtán” — de hogy megfizessék, az soha, semmi esetre nem jutott eszükbe. Most nem akarok sem szójátékot csinálni, sem pedig közhelyeket írni arról, hogy a munkásokat „nem lehet megfiMég a szokásos tréfálkozás is elmaradt. Senki nem nyúlt az üvegért, hogy „no, most pedig nézzük meg, van-e az alján, a bor alatt még valami", senki nem csapta a borosüveget a táska fenekére, nem állította maga mellé a földre. Mindenki úgy fogta, tartotta, vitte azt az üveg bort, mint amit a gyár össz-dolgozóitól kapott.

Gondoljuk csak el: otthon kibontotta a palackot, kitöltött egy pohár bort, felemelte a poharat és — persze csak képzeletben — koccintott a gyáriakkal. Sok-sok ezer pohár csengett egyszerre. Mindazok, akik a poharakat kiürítették, egyöntetűen azt kívánták, hogy boldog, derűs, nyugodt öregkort, nagyon hosszú életet kedves, idus elvtársunk.

T?z az, amit nem lehet pénzzel helyettesíteni. Ezt. a munkásokra jellemző szeretetet. amelyre senki. — én se tudok megható- dottság nélkül gondolni.

Kigyúltak a fénycsövek

tok az oszlopokon és fáradhatatlanul végezték munkájukat. Az utca lakói aggódva nézték őket az ablakokból, miközben az ég egy-egy nagyobb dördülésére, vagy egy-egy vakító villámlásra visszahúzódtak az ablaktól: be tudják-e majd fejezni és hogyan van bátorságuk ebben az időben a vasoszlopokon dolgozni? Hősökké magasztosultak ezek a szere’ők a pénteki nmon az utca lakói előtt: a munka hőseivé.

És eljött az este. az emlékezetes felhőszakadással. A környéken mindenütt áramszünet volt, a villamosközlekedés leállt, az utcán patakokban folyt a víz. a lakók aggódva pillantgattak ki a gyertyával világított lakásokból. Omlott az eső. Egy váratlan pillanatban azonban minden megváltozott: ki- gyult a fény cső világítás az ostorokon, nappali fényben ragyogott a Bajcsy-Zsilinszky utca. Az esőverte aszfalton visszatáncolt az új fény, versenyre kelve a boltok kék. zöld, vörös neonjaival. Iljics lámpácskái- nak modem utóda az alkotmány ünnepére eljutott Miskolcnak egy újabb utcájába, hogy hirdesse a munka diadalát, a szebb, tisztább világot...

_____________________________(b)

Bakó Judit technikumba megy

a Z ÉLETÉRŐL beszélgettünk a minap. Nincs zl 5emmi különös az életében — mondta. Hat éves volt a felszabaduláskor, a háború vér- zivatarában eltűnt apjára nem is nagyon emlékszik mar, kevés élménye van a felszabadulás előtti évekből. De özvegy anyja a felszabadulás után is igen kemény munkával, sok küzdelemmel nevelte három gyermekit — kettő még tanul — és Bakó Judit nehezen tudja elképzelni azt a korábbi életet, amikor nem lett volna lehetősége sem az államköltségen megszerzett kitűnő szakmai képesítésre, sem a ma már természetes életszükségletének tartott önművelésre; amikor egy- egy színdarab megtekintése, egy-egy mozi, vagy éppen egy könyv megvásárlása nehezen megvalósítható, vagy talán mindörökre elérhetetlen álom lett volna a segédmunkás gyermekének, öt már a szabadság nevelte felnőtté, szakmunkássá. Természetesnek veszi a művelődés jogát és az e jog adta lehetőségek kihasználását.

Most újabb fordulat következik az életében. Néhány hét múlva megkezdi tanulmányait a textilipari technikum levelező tagozatán. Textiltechnikus szeretne lenni és közben dolgozni tovább a nagyon megszeretett, halkan búgó fonógépek mellett, hogy még inkább megismerje szakmáját, jobban képzett fonónő legyen. Valamikor később pedig a fonógépet szeretné felcserélni — elérendő képességének megfelelően — a technikusi beosztással, de amíg ehhez eljut, addig is dolgozni akar nagy szorgalommal, olvasni, szórakozni, művelődni és tanulni és újra csak tanulni! A Martintelepen lakik albérletben. Munka- és lakáskörülményei nem a legkedvezőbbek a továbbtanulásra. Sok szabadidőről, apró szórakozásról kell lemondania. De vállalja, azért, hogy továbbtanulhasson, művelődjék.

K

ÜLÖNLEGES ember? Nem. Egy a sok-sok dolgozó közül, akik az alkotmány biztosította művelődési jogban nemcsak jogot, hanem kötelességet is látnak: a magasabb műveltségű, szakmailag jól képzett, új, szocialista típusú ember nevelésének —* elsősorban önmagukra vonatkoztatott — kötelezettségét.

Benedek Miklós

A hagyományos és a modern orvostudomány összekapcsollása Kínában

Csang Csi-csiang, a Kínai Tudományos Akadémia párttitkára a Renmin Ribao hasábjain cikkben számol be a kínai orvostudomány eredményeiről.

! Ismerteti a Kínában gyakorolt or- vosi módszerek eredményeit, amelyek a hagyományos kínai orvoslásnak a modem orvostudománnyal való összekapcsolása révén jöttek létre. Az új módszerrel kiváló eredményeket érnek el egyes krónikus megbetegedések, többek között a magas vérnyomás, a gyomorfekély, a cukorbetegség stb. gyógyításánál. A cikk hangsúlyozza, hogy a hagyományos és a korszerű orvoslás ösz- szekapcsolásának egyik jellegzetessége, hogy nagy teret biztosítanak a beteg szubjektív akaratának, vagyis ösztönzik a gyógyulás iránti vágyat és akaratot. A betegek ezzel a módszerrel tudatosan pozitív lelkiállapotba hozhatók és ezáltal a modern gyógyászat eszközei sokkal előnyösebb feltételek mellett hatnak.

Pénteken, az alkotmány ünnepének elönapján kétszer is végigsza- guldott Miskolc felett a szokatlan erejű zivatar. Haragos felhők borították az eget a déli és az esti órákban. Szinte átláthatatlan függönyt zúdított az utcákra a lezúduló víztömeg. A Bajcsy-Zsilinszky utca lakói aggódva kémlelték az eget: mikor zavarja meg újra a villanyszerelőket az eső? Az utcában ugyanis néhány napja villanyszerelők dolgoztak. Kábeleket húztak ki. szerelték az ostor-állványra szerelt fénycső-világítótesteket az oszlopokra, hogy az alkotmány ünnepére Mis- kolcnak ez az új és szinte napról- napra szépülő, fejlődő utcája teljes fényben ragyogjon. A kedvezőtlen időjárás sem gátolta őket munkád jukban. A Bükk felett vésztiósló felhők gyülekeztek, már paskoVa a viz a miskolci kövezetei is, a sötét szürkeséget ijesztő villámok hasították ketté, de a szerelők fent állr\AKÖ JUDIT azonban soha nem elégedett Jj meg azzal a tudással és tanulással, ami a , ... azflhmájához és munkabeosztásához feltétlenül szükséges, ügy érezte, hogy az alkotmánynak a művelődési jog biztosításáról szóló tételei egyenesen neki szólnak, és nemcsak jogot biztosítanak a számára, hanem szinte kötelesség- szeruen írják elő. hogy művelődjék, hogy a gyári segédmunkás árvája, az özvegy kertészeti segéda SEGÉDMUNKÁS apát elrabolta a világul háború. Az ugyancsak segédmunkás anya sok kínlódással, gonddal nevelte három gyermekét. A legidősebb az általános iskola elvégzése után ipari tanulónak ment. Vasipari szakmunkásnak készült. így került a még gyermek Bakó Judit a lankás, csendes Szabolcsból a nagyforgalmú Miskolcra, illetve Diósgyőrbe, a Bükk erdőkoszorúzta hegyóriásainak tövébe.

A fiatal Bakó Juditra igen nagy hatással volt a nagyváros, a nagyüzemi élet eleven lüktetése. Mind többet és többet ismert meg a nagyvárosi üzemi munkás életéből és mind több tudásra vágyott. Amikor a vasiparban dolgozó fiatal női szakmunkások bizonyos hátrányokban részesültek — nem kapták meg szakmai képesítésüknek megfelelő munkákat — elkeseredett. Bántotta, hogy nem érvényesítheti kellően szakmai képzettségét. Ezzel egyidöbe esett a murikásnő-ioborzás az akkor létesült Miskolci Pamutfonóba. Ö is jelentkezett. így került az elsők között a fonodába és azóta is ott dolaozik.

Az elsők között volt. akik gép mellé álltak ebben az üzemben. Tudásvágya újabb szakma elsajátítására sarkallta. Budapestre ment fonószakmát tanulni és boldogan jött vissza az üzembe, hogy tudását kamatoztassa. Akkor még alig néhány négyzetméter volt a fonoda, a gépeké- ponyvafalak védték az időjárás viszontagságai elől, még csak csírámban mutatkozott meg. h~gy itt néhány éven belül Miskolc legmodernebb üzemével büszkélkedhetünk.

1955 januárját mutatta ekkor a naptár. Bakó Judit n éves volt.

Az új üzem épülésének. íej'őd*s*n<>k üteme őt is magával ragadta. Mind 1Ö’ b°t és többel akart megismerni a munkájából, vasszorgalommal tanult és kitűnő eredménnyel végezte el a szakmásító tanfolyamot. Azóta már tucatjával avatja be az új fonőnö-jelölteket a szakma titkaiba. Egy évvel ezelőtt nyerte el a kiváló dolgozó címet, majd ezév tavaszán a könnyűipar kiváló dolgozója címet, i'letve ki'üntet'st kapta tncg. Brigádja most a szocia'l'ta b'i'á ’ c:m*rt

munkás anya leánya magas műveltségű, jó kép- zett, széleslátókörű szakmunkás legyen. A DISZ-, majd a KISZ-oktatáson kívül többhetes KISZ- iskolán is résztvett, azonkívül az önművelés minden eszközét megragadta, amelynek ú-ján tudását fejlesztheti. Gyakran jár színházba, moziba és állandó olvasója az üzemi könyvtárnak. Fizetéséből elég szűkösen telik az albérleti szobára, étkezésre, öltözködésre, de mindig le tud csípni belőle egy keveset, hogy az otthoni kis könyvtárát fejlessze. Szereti a szépirodalmi könyveket, szereti Jókait; mellette a mai magyar íróknak a máról vagy a közelmúltról szóló Írásait olvassa legszívesebben. Kedvenc írója Berkest András, akinek az Októberi vihar és a Vihar után című regényeit többször is elolvasta. Amikor éjszakai műszakban dolgozik, már a késő délutáni órákban bejön az üzembe a messzi Martintelepről és az üzemi televízió műsora mellett várja meg a műszak kezdetét. Film, színház, televízió, könyvtár — mindmegannyi eszköze az önművelésnek, a nemes időtöltésnek, a szórakozva tanulásnak. Bakó Judit bőven él ezekkel a lehetőségekkel, amennyire csak körülményei engedik, és szinte sajnál egy-egy televíziós közvetítést, színdarabot vagy filmet, amit kénytelen elmulasztani, mert éppen gátolja a műszakbeosztása.

közé tartozik. A lengyel társadalom keresztmetszetét igyekszik megrajzolni. Középponti kérdése az értelmiség fejlődése a kezdeti naiv közömbösségtől egyrészt az erőtlen elbukásig, — másrészt a szervezett harcban való részvételig.

A számtalan szereplő közül talán Burda-Orzelski államtitkár szerepel a legtöbbet. Az uralkodóosztály tipikus képviselője ő a maga ürességével és önzésével, melyet beképzelt kiválósága még veszélyesebbé tesz. A regény az ő handabandázásaival kezdődik, melyet a rendőrség rendezett s a rádió számára mond, — a Varsó védelmére árkot ásó polgárok előtt. Az utolsó pillanatban sem hajlandók komolyan venni a veszélyt, tehetségtelen, naiv elképzelésekkel indulnak a háborúba, adnak ki végrehajthatatlan parancsokat. Az eredmény: a hadsereg szégyenletes szétzüllése, az ország pusztulása, az ellenség előrenyomulása Varsóig. A vezetők pedig továbbra is a hatalomért versengenek, és gazdasági érdekeltségeiket akarják menteni. Csak a börtönből kiszabadult kommunisták indulnak el, hogy megszervezzék a főváros védelmét.

A regény meggyőző művészi erővel bizonyítja, hogy válságos helyzetben a kapitalista vezetés milyen könnyen végveszélybe sodorhat egy országot, melyet csak a nép összefogása tud végérvényesen megmenteni.

Kabdebó Lóránt

meg Fekete István ifjúsági regénye, a Tüskevár. G. Donáth Blanka: Lányok könyve című pedagógiai regénye levélformában ad megszívlelendő tanácsokat a leányifjúságnak. A Magvetőnél jelent meg Kamjén István paraszti tárgyú novelláskönyve, a Csoszáné, meg a többiek. Az Olcsó Könyvtár két kötetében látott napvilágot Albert Maltz nagysikerű világháborús regénye, A tüzes nyiL

A Kossuth Kiadónál jelent meg a Termelőszövetkezeti ABC sok-sok jó tanáccsal a tsz-vezetők részére. A Zrínyi Kiadó adta közre Andrejev: Életre születtünk című regényét, amely a második világháború fiatal szovjet hőseinek állít méltó emléket. Randé Jenő: Szputnyik New York felett című színes beszámolója az amerikai fiatalság erkölcsi válságáról ad hiteles képet. Uj kiadást ért

Könyvúi donsáaok

A lengyel irodalom alkotásai közül a múlt század óta ismert és szeretett Mtokiewicz költeményein kívül a prózai müveket ismeri leginkább olvasóközönségünk. És ez nem véletlen. A lengyel irodalom fővonalát — szemben a mi irodalmunk e’södlege- sen lírai jellegével — a próza4, müvek, a több kötet vastagságú nagy regények láncolata alkotja. Kezdete a múlt század második felére esik. A mai lengyel irodalom a maga változatos kavargásában ennek a hagyománynak is folytatója.

Jerzy Putrament (szül. 1910.) főként mint regényíró jelentős. A második világháború előtt baloldali ifjúsági lapok munkatársa volt. A háború alatt a Szovjetunióban alakult lengyel felszabadító hadsereg tisztje. Ezért a regényéért 1955-ban Állami Díjjal tüntették ki. Olyan kiváló író mondott róla igen dicsérő véleményt, mint Arnold Zweig.

Vaskos regénye a második világháborút bemutató írások legjobbjai

Jerzy Putrament:

SZEPTEMBER

Összegyűjtötték Nubia dalait

Asszuán városától délre a Nílus folyó völgyét az ősi nubiai nép lakja. A nubiaiak időszámításunk elölt több évezreddel magasfokú civilizációt teremtettek. Az asszuáni gát építése miatt Nubia északi részét, amely az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi részén fekszik — vízzel árasztják majd el. lakosait pedig Egyiptom más vidékeire telepítik át.

Ezzel kapcsolatban az utóbbi Időben számos expedíciórjárja Nubiát, tanulmányozza az ősi ország történelmi emlékeit, régi és mai kultúráját. Az EAK kulturális ügyeinek minisztériuma is expedíciót küldött ki a nubiai folklór tanulmányozására. Az expedíció igen sok nubiai dalt és mesét, régi használati tárgyat, ékszert és ruhát gyűjtött és felvételeket készített a nubiaiak nemzeti táncairól.

alakjai, jól ábrázoltak, helyes a vígjátéki forma mögött is feltétlen észre- veendö mondanivaló. Ezért jó ez a film. Nemcsak másfél órai nevetést ad. nemcsak derűs szórakozás, hanem igen művészi formában kifejezett állásfoglalás is. A vígjátéki hagyományos keretek között, a nevettetés és nevelés igen szerencsés ötvözetéből alakult e film. Hámos György for- gatókönyvíró. Bán Frigyes rendező. Gyulai Gaál János komponista és a népes szereplőgárda — Sulyok Mária, Ráday Imre, Psota Irén, Fónay Márta. Pécsi Sándor, Kiss Manyi és a szerelmespár: Sólyom Ildikó és Bitskei Tibor, hogy csak a legfőbbeket említsük — nagyszerűt alkotott. Ez a vígjáték valóban nem maradt rangon alul.

Jó lenne, ha nagyobb igényű filmjeinkről is elmondhatnánk ezt a jövőben.

(bm)

A közelmúltban egyes országos lapokban nagy vita folyt a magyar filmgyártás helyzetéről és ennek a Vitának egyik pontja akörül csúcsosodott ki. hogy vajon elég eredménynek tudható-e be az, hogy az elmúlt időszakban a legsikeresebb filmalkotások a vígjátékok voltak, mint azt például a „Kölyök" és a „Két emelet boldogság" példája igazolta. A legújabb, most bemutatott magyar film- vígjáték, a „Rangon alul” ismét a sikeres filmvigjátékok sorát gyarapítja. Mai életünk egy darabkája ez a film, mai életünk igazolása. Mosoly lengi be a történetet, gyakran hangos nevetésre is késztet és a derűs történet végignevetése közben kinevetjük a maradiságot. a nyugatimádatot, az előítéleteket. Kinevetjük azokat a ma még sajnálatosan nagy számban köztünk élőket, akiket a vetítővászon egy kicsit szatirikusán görbítő tükrében látunk, de valójában naponta találkozunk velük az élet különböző területein. Drukkolunk azoknak a fiataloknak a boldogulásáért, akik már az új életet akarják élni. akik meg akarnak szabadulni a régi világból még csapjait nyújtogató polgári előítéletektől, hatásoktól.

A történet nem új: egy becsületes munkásfiú és egy új életre vágyó polgárlány szerelme áll a történet tengelyében, akik az akadékoskodó szülők, elsősorban a nagyravágyó polgár-mama akadékoskodása és a polgári rokonság minden fondorlata ellenére egymáséi lesznek. A nagyszerűen megrajzolt figurák egész sora teszi igazán jóvá ezt a filmet, a kitűnő környezetrajzok. a szellemes rendezői megoldások. És nem utolsósorban az, amit a filmben sehol nem mondanak ki. de mindvégig érződik: a fiatalok nem maradnak magukra a boldogságukért vívott harcban, nemcsak egyesek állnak melléjük, mellettük áll az egész becsületes társadalom, — és akik még a „rangon aluli" házasság gondolatának élnek, már igen elenyésző kisebbséget jelentenek és napról-napra kevesebben

A filmnek szinte minden szereplője nagyszerű alakítást nyújt. Valamennyiükben ráismerhetünk szinte ismerősünkre is, akár itt Miskolcon, vagy a fővárosban, vagy bármely más városban. A történethez hasonló is megesik nem ritkán akár ismeretségi körünkben is. Mai ennek a filmnek minden kockája, maiak az