Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-20 / 197. szám
4 WBAmmgTAROngZAO „Közösen - egy célért* Az Építésügyi Minisztérium a vállalatok kezdeményezéseit, észrevételeit felhasználva befejezte a tárca második «téves tervjavaslatának kidolgozását. A minisztérium vállalta, hogy az eredetileg tervezetthez képe« 1989-ben hétszáz millió forint értékben készít t«bb létesítményt Azt la vállalta a minisztérium, hogy a torvlddszakban mintegy ötszáz millió forint értékű anyaggal többet termel a korábban előirányzottnál. A minisztérium ötéves tervezete 110 ezer lakás felépítését Javasolja állami kivitelezéssel a második ötéves tervben. Az Ipari munkások helyzetének javítására az új lakásoknak ötvenhét százalékát városokban építik. Többek között Miskolcon 9200. Debrecenben 3400, Pécsett 3300 és Szegeden 2000 otthon építését tervezik. Nagyobb ütemben készítenek majd szövetkezeti lakásokat is. A jelenlegi tizenhatról harmincnyolcra terjesztik ki a szövetkezeti lekásépí- tést. Mindenütt terveznek ilyen építkezést, ahol huszonnégy vagy ennél több Jelentkező kéri a lakásszövetkezet megalakítását. A tervidőszakban 49 800 szövetkezeti lakás létesítését Irányozták eló. Az országban nyolc nagy város lesz olyan, ahol több mint ezer szövetkezeti lakást építenek. Aa állami eréből készülő lakásoknak túlnyomó része kétszobás. A Jelenlegi hároméves terv elélrá- sálhoz készítik majd a lakásokat. A pártkongresszus eléírta, hogy az új otthonok 89—70 százalékában fürdőkáddal ellátott fürdőszobát kell létesíteni. A minisztérium most a n sabb határértéket, a hetven százalékos arányszám megvalósítását Java solja. Az összes lakás 48 százalékát beépíthető szekrénnyel, negyven szó- zalékát beépíthető típus konyhabútorra] és ötvennégy százalékát központi fűtéssel látják el. A-nagy lakásépítési, valamint ipari, a mezőgazdasági és a kommunális beruházások kivitelezésére az építőipar az ezévlhez képest hatvanhét százalékkal növeli termelését t második ötéves tervben. Kétezer pedagógus az általánosiskolai politechnikai oktatásban Stgédkönyvük a névelők munkájának könnyítésért Ebben a famunkákkal fl«tgefüggö technológiai it sterszámlsmeretek lettnek, ezenkívül a famunkik osztályonkénti tantervi anyaga. Még az idén kiadják a háztartási gyakorlatok oktatátához készülő tegédkönyvet it. A kiadványokat valamennyi olyan általánot itkolának megküldik, ahol már bevezették a politechnikai oktatóit. Tervbevették azt is, hogy az 1960— 61-es oktatási évben a gyakorlati foglalkozások újabb tapasztalatait ét továbbfejlesztésinek kérdéseit tájértekezleteken vitatják meg a politechnikai órákat vetető pedagógusokkal, as iskolaigazgatókkal, szak- felügyelőkkel, üzemi szakemberekkel, a szülői munkaközösségek képviselőivel. Az Építésügyi Minisztérium ötéves tervjavaslata akadémiát és most másodéves hallgatója a jogtudományi egyetemnek- • A tanácsterem falán <sbiő függ. a Járás 10 év óta elért eredményeit mutatja be képekben. Szerepel rajta Bükkábrány is. Amit pedig nem mond el a tabló, elmondják ez em- berek, olvasható az ünnepi tanácsülésre készített beszámolóban, de észreveszi a nagy változást az ember akkor is, ha csak keresztül utazik a budapesti országút mentén elterülő községen. A felszabadulás alőtt három földbirtokos uralta a környéket, két részből (Alsó- és Pelséábrányj állt a község Is, Az uraknak jól ment dolguk, gyarapodott vagyonuk, csak a faluval nem törődött senki. Tanulás. községfejlesztés, szórakozás? — ki törődött vele. Bokor Dezső főjegyző úrnak csak az volt a lényeges. hogy a saját 110 hold földje, no mag a 30 hold jegyzői javadalml föld jól teremjen. A magárahagyott faluban az ellentét, a széthúzás uralkodott. Nem egyszer előfordult, hogy az alsóábránylak báljából vereséggel távoztak a felsőábrányiak ás fordítva. 1990-ben végre egyesüli a két község. megszűnt a zsúfoltság, a közös munka összeszoktatta az embereket, s ez az eredményeiken is meglátszik. Soroljunk fel néhányat: az egykori Darvaa kastélyban 3 tantermes iskolát, nevelő lakást építettek társadalmi munkában. Államunk támogatásával bevezették a villanyt, utána 250 személyi befogadó mozi- helyiséget épíleltek. De vetítőgépük nem volt. Péter Imre, e megyei tanács folyosóján látott egy kiselejtezett gépet. Elkérte, a tanáes és a MOKÉP támogatásával megjavittat- ták. s gépkezelő híján hosszú Ideig ö maga vetített. Hosszak voltak ez utak. a hidak, sárosak a járdák. A lakosság társadalmi munkával kezdett kijavításukhoz. A község területén 3 és félkllo- méteres hosszúságban járdát, három kilométeres szakaszon makadémutat és 3 betonhldat építettek. — Ez év tavaszén fejeztük be — mondja Czudar elvtárs — egy modern művelődési ház építését. A nagyterem 220 ember befogadására alkalmas. Klubhelyiség, könyvtár és televízió Íz van banne. Építettünk ezenkívül egy úttörőházat ás pártházat Is- Soós Mihály volt főldblrtokoa kaztélyának udvarát klparklroztuk és a fiatalságnak beton táncteret készítettünk, De sorolhatnánk tovább: e Strandfürdő építésének tervét, a villanyhálózat bővítését, s a most véaárolt körorvosi épületet, egyszóval: 200 év alatt nem fejlődött eny- nyit Bükkábrány, mint az elmúlt 15 évben. De a legnagyobb változás ez év tavaszán történt, amikor az egész község dolgozó parasztsága a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját választotta. Öröm itt dolgozni — mondják mindketten — öröm épOiő. szépülő községünket nézni, s tudni, hogy ebben nekünk is részünk van, • Az államhatalom helyt posztján állni, nagy kitüntetés. S egyben felelősség is. Hány gondoktól terhes óra, álmatlanul áttöprengett éjszaka van már Czudar Lajos ás Péter Imre mögött! Talán ők sem tudnak megmondani... Magukról, munkájukról keveset és szerényen beszélnek. De a tettek beszélnek helyettük. I Az évfordulón szeretettel köszöni■ Jük őket! Roróeiki Edit A háromszázéves öreg épületben a elhelyezett községi tanácson talál- a koztam Czudar Lajos tanácselnökkel és Péter Imrével, a végrehajtó bizottság titkárával. íróasztalukat csupán egy lépés választja el egy- , mástól, annyi hely éppen, ahol egy r ügyfél elfér, ha a tanácsnál dolga j van. Kérdezem, nem zavarja ez e , közelség ókét a munkában? — Tíz év alatt, amióta együtt dől- ( gozunk. megszoktuk. Nálunk a műn- , katerület nincs mereven eiválasztve - egymástól. Van eset. amikor a titkár \ bt elnök helyett is dolgozik, ha tá- j vo! van és fordítva: közigazgatási ügyekben mindketten jártasak va- | gyünk. Jól ismerjük egymás munka- , területét, ami egy ilyen kis község- , ben természetes is. Azon kívül —- , mondja Péter Imre — volt időszak, i amikor én voltam az elnök. Czudar 1 elvtárs pedig a titkár. Így neki Is. 1 nekem is gyakorlatunk yan egymás munkájában. Idán jubilálunk. TI« év óta dolgozunk együtt. S elgondolkodik, kitekint az abla- < kon, — Hogy elrepül a* idő! — majd az elnökhöz fordul: öregszünk. ; Czudar elvtárs' De az elnök másképpen vélekedik: — Mindenki olyan idős. amilyennek érzi magát, in például mindennap fiatalabb vagyok ... Akkor határoztam el. hogy a Jubiláns évfordulón írok róluk. • Czudar Lajos élettörténete sokakéval megegyezik, akik a felszabadulás után találták meg a boldogulás útját, juthattak igazán nekik való Valaha merte volna eeak álmodni is, hogy Bükkábrányban tanácselnök lesz?!... — Szüleimnek három hóid földle volt — mondia — ■ Sokáig otihon segédkeztem. De a kevéske föld nem biztosította a négy tagú családnak a kenyeret- Munka után kellett néznem. A Miskolci Cemcntáruipari Vállalathoz kerültem présesnek. Itt Ismerkedik a munkásosztállyal, tágul, bővül látóköre, de e felszabadulás már újra otthon találja. Elsőnek áll azok közé. akik a földosztást, a munka megkezdésit, a kosáig fel- emelkedését kezdeményezik. 1945 márciusában a Magyar Kommunista Párt helybeli titkára, majd a PÉFOSZ vezetője és 1990-ben nagy megtiszteltetés éri. A községi tanáes végrehajtó bizottságának titkárául választják. Hat évig intézi ebben a funkcióban e község ügyes-bajos dolgát, s bér ez az Idő nem volt mentes a problémáktól, gondoktól, nem hátrált meg. — Nem tanultam én a közigazgatást, érthető, hogy az első Időben nem U ment úgy minden, mint ahogy azt elvárták. De segítettek az elvtársak, A legtöbbet Péter elvtárs segített, aki akkor elnök volt. Mindig úgy érastam azonban, hogy or«. sebb oldalam a szervezés, s 1956-ban - funkciót „cseréltünk". így törtint tehát, hogy mindkettőnknek jártas- , sága van a másik munkaterületén. • Péter Imrét ■« ipar küldte. A bq- i dapesti repülőgépgyárban Hállftó- munkás volt. 1948-bon költözött mezőkeresztes! sógoráho*, ■ munkát akkor az ottani körjegyiőségen kapóit, Bükkábrányba a következő évben került, s réizt kért a munkából, Megszerette a községet, a község Is őt — így lett 1880-ben elnök. A többit már tudjuk, de ehhez még hozzá tartozik, hogy azóta kitűnő eredménnyel elvégezte a két éves tanácsHány diák jár ma a köjwégből fel. sóbb iskolába? — G>mná»iumba sí, technikumba 17 és egyetemre 7. — Azok pedig, akik végeztek már. hová kerültek? Gondolkodik, a neveken fut végig. Aztán az ujján számolja:-*■ Nahát, ez Így alakult. Adtunk három tanítót, négy óvónőt, két mérnököt és egy ügyészt. — Az analfabétákkal mi történt? — Megtanítottuk őket írni, olvasni. 6 ezt úgy mondja, természetesen. kissé meg is lepődve, hogy egyáltalán, hogy' lehet Ilyet kérdezni... • „A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére; következetesen védelmeit aa Ijjúzáű ériekeit". (AJ- kotmány. 52. paragrafus.) Az idézett szociográfia szerint a ^zékesfőkóptalan is „gondoskodó’' az Ifjúság neveléséről. Rendelkezésre állt a leventeegyesület, g katolikus leányegylet, s a polgárt lövészegylet, ae hogy hitelesek legyünk, hozzá kell még tennünk: volt ezenkívül két italmérés is.., Ma? Ezt mondja a tanéért beszámoló: „Az iskolán kívüli ifjúsági élet naoy fejlődéit in el tanáasrend szerünk alatt A KISZ különösen a sport ét az önmüveiét terén véges dicséretet munkát. Tanúskodik erről a tok nép tsindarab, amelyet 10 esztendő alatt előadtak. Művelődésházunk az utóbbi évek torán mind crtnoiobbd vált, fiataljaink benne otthonra leltek. Sok felszerelést ignácit hozzájárulással és áldozatos munkával iáját maguk teremtettek elő. Igényeik pedig napról-napra nőnek, A tanács tehát a felsőbb szervekkel egyetértésben, rövidesen klub- és szakköri helyiségeket, olvasótermet épít rr—ükre." Végül még egy idézet az alkotmányból: „A Magyar NApköatársasáo védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén. A Magyar Népköztársaság ezt a védelmet és segítséget nileskörü társadalombiztosítással és az orvosi ellátás megszervezésével valósítja men." (47. paragrafus.) „Bogácson 1989-ben — mondja a beszámoló — 31 nő közül csak at stillt Idehaza. Minden terhesanya, minden csecsemő díjmentes „P’’-vitamin ellátásban részesül Rendszeres a csecsemő ét terhes szaktanácsok adása. Ezenkívül a helyi körzeti or*, co» éz a védőnő meghatározott *d6- közönkint családlátogatásokat tartanak, hetente kétszer pedig szakorvosi vizsgálatot tart a járási orvos is 3 egészítse ki mindezt egy besxé* ; des statisztika. 1880 óta 187 új lakó- ; ház épült a községben. Három és fél 1 kilométeres útszakaszon betonjárda van, a kultúrháe átalakítása SB ezer forintba került. 18BB*ben bölcsőde és . iskola épült, a következő esztendn- I ban másik iskola és két úl híd. s ugyanekkor gyulladt ki a villany Is, lBöö-ben pedig a már országszerte | híressé váló gyógyfürdő nyílt Egy régi török közmondás szerint, ha Pénzt sreror az ember, feleséget t kerít mellé. A bogácsiak tágas. I nagyablakos házakat építenek • ■ pénzből, új utcasorokat egymás után. * Járom az elnökkel aa utcákat, i hallgptom tervsiket.- — Bővítjük a kultúrházat. a für- dót. Szaporodik a járda is. aztán, í nézze csak: azon a házon televíziós- antenna áll! Gondoltuk volna ezt tíz- évvel ezelőtt?...- ^ falasa hadul tan, Jókedvűen teszi , — Hej, má» világ! De más világ! Onodvári Miklós jaj volt annak, aki csak tűarevalót Is törni merészelt a bokrokról! Az idézett szociográfiát 1830*bep írták. Az új történelmet ptdlg 1843től számítjuk. Attól a naptól kezdve, amikor a szovjet hadsereg elűzte a bogácsi határból Is az egri székes- főkáptalan pöffeszkedő ispánjait, mint útszóli gazt a forgószél. Azóta pedig másfél évtized szaladt el. Beszédes, mozgalmas, regényes esztendők. Erről beszél a változó Bogács, az épülő házak, takaros utak- az UJ Élet Termelőszövetkezet tábláin szorgoskodó emberek, a patak partján susogó füzes, s még a Nap is az égen. Erről beszélünk a hamis szociográfiát helyesbítő bogácsi riportunkban ml is. Az alkotmány ünnepén idézzük az alkotmányt, amelynek 7- paragrafusában ez áll: „A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz, és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az ön- kéntcs társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődésit." Hogyan valósult ez meg Bogácson? A községi tanács ünnepi ülésére készített beszámolóból Idézünk: „1945 tavaszán a bogácsi főldosztó bizottság az egr\ székes főkáptalan hi!bizományi bírfókát 330 proletárnak osztotta' széfjei. Ezek a kispa- rasztok voltak, akik később, 1949 őszén a Pazsao-rtusztán termelösrö- vetkezeti gazdálkodást kezdtek. S ez a sziget, a Pazsag-puszta volt az, amely I960 tavaszán a közös gazdálkodás felé Irányította az egész község lakosságának figyelmét. Ma ÍIJ tag munkálkodik a közös eredmények gyarapításén Munka után szórakozás, művelődés? A szociográfia szerint lB3Q-b«n ilyen állapotok uralkodtak: „Kulturális intézményei: a gazdasági könyvtár, a római katolikus földműves olvasókör, a polgári lövészegylet és a leventeegyesületMáshol még említést tesz róla, hogy van két római katolikus elemi iskolája, de arról hallgat — ám bizonyítják a levéltári adatok —, hogy a háború előtt Bogácson mindössze két nevelő tanított — ma tizenegy! A háború előtt két tanterem volt — ma hat, s a háború előtt a Pazsak-tanyg valamennyi cselédje, s a község lakosságénak egyrésze is analfabéta volt. Alkotmányunk 49. paragrafusa azt mondja: „4 Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a mflortő- déshez való jogát, A Magyar Népköztársaság ezt a Jogot a népművelés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban +éseosülők anyagi támogatásával valósítja meg." — Megállj csak!— állítottam meg beszéd közben a tanácstitkárt, — Azt susogják: valaha az egri szc- kesfökaptalun uralta a vidéket. Papoknak, uraknak termett a föld, nekik Vált arannyá a kérges kezű, feketearcú parasztok verítéke. Ismerik vajon falujuk történetét? Nagyjából igen. Azt a részét, amely a szemük előtt zajlott le, s amelynek ők, maguk is szenvedő alanyai voltak. Amikor hónapról-hónapra sum- másnak mentek darab kenyérrel, ve* reshagymával, szalonnával. De leginkább csak kenyérrel és vereshagymával, szalonna nélkül... A szegényréteg — mondták akkoriban —, akik a hegyoldalba vájt odúkban, egészségtelen, tüdőbajt osztó barlanglakásokban, vagy kisablakos, rogyadozó viskókban laktak. Kisablakok... — meghökkentő! A falu főutcáján, de a mellékutcákon lg áll még néhány kisablakos ház. Olyan kicsik, hogy a macska is alig fér be rajtuk. Az ablakot, mint mondani szokás, azért építik, hogy me legyen a háznak, amelyen kilát az ember az utcára, figyelemmel kísérheti az ott folyó életet. A bogácsiak nem lettek volna kíváncsiak talán? Ö, dehogy nem! Dekát azt, amit látniok kellett volna — ég amit a kisablakok mögött sejtettek is —. úgysem figyelhették meg- Abba nekik nem volt beleszólásuk. Azok a tárgyalások, amelyek a falu történetét irányították, s amelyek a rogyadozó viskókra még nagyobb terhet hoztak, máshol zajlottak le, Olykor a községházán, máskor a főszolgabírói hivatalban, de leginkább a dohányszagú, szőnyeggel bevont érseki szobákban. Nagy volt a hatalmuk az érseki szobáknak. Meghajolt előttük a községháza, de a főszolgabírói hivatal is. Ide mar nem lehetett ellátni a spalettés kisabla- kokból. A bogácsiak csak a befelezett tényekkel találkoztak, az írással. amely ott állt klfüRnes/.tve a közsécháza falán, vagy a tűzoltó:. ;er- tár ajtaján. Elolvasta, s tovább adta. ak! olvasni tudott. De Bogácson sokan nem tudtak akkor olvasni sem. Azt írja Bogácsról egy 1939-ben kiadott szociográfia: „Nagybirtok egy van a határban, Tulajdonosa az egri székesfőkáplalan, területe 1355 katasztrális hold". De azt már elfelejti hozzátenni — bár ez esetben ki sem adták volna ezt a szociográfiát —. hogy az egyedüli nagybirtok magába ölelte viszont az egész község Jóltermő területét. Itt dolgozott napszámban, summában, s nagykepen - Ilyenkor, betakarítás idején az egész község lakossága, még azok is. akiknek az idézett szociográfia szerint kish'rtokuk volt (kanaszkn'Mon meg az olvasó!) — kereken egy hold ... S kté volt az erdő? Teleljen erre Is a hivatfl’os kiadvány; FrdMuln*- donos kettő van; az egri székesfő- kdptalan (!) és a községi úrbéres hir- tokosság." De vigyázat! Nézzünk utána a levéltárban porosodó aktáknak. Miként a föld java. az erdő fáj is a káptalan urak nevén álltak, s P&JSSnsSf flte Jőisatén » maguUUs, Mt«n visszafordul hirtelen és a Hazmi-pusii« frteTvsMi * Irányt. Bolundoa, Jülíko» ausuwtual awUft. BeltaUnüuM» aa eg«» »'*«• a“*» ** árokparton .„lonnSíó Csórta Fart blatt Sírta feou Viliim villan a éaar«pi határ Maii ^"^TompB, V elnyűj»©« rebel kUtri rU ▼tsua'aa elemózsiagur“|™ln*ké£Ufl** ®JJ“tUná» bi«*a. szüiyöbe^kr — Qyerőnk, emberekJ- Nemcsak*akar. esik Tápjuk össze ezt a kis cslkóhcréu S munkához Iáinak sebesen. ... fi. mozog, beszél a bogácsi halár. Zörögnek. Busóénak a H«r-völgyl patait partján a nyárfáiéval«*. MU susognak? Meghallgattam egyszer. A bogácsi villogásokról beszélnek. Lírai szociográfia Bogácsról Ai I960—81-41 tanévben állami erőből újabb ötszáz Általános i,Mában vezetik be a politeohntleai oktatást. Eserötszás t,kólában káteeer pedagogue logtalkojtk mali mlnfepv 200.000 tanuld múltak! óva körlett kópédéival. Az dltatánoi likolal gyakorlati te- mereteh tonltdidboi elkészüli a se- oédkönuti-ioroiat második kötete, A kötet eled rézzé dltatánoi tecbno- lógiai. valamint zzerzzdmizmereteket tartalmas, e a fémmunkdk alapmú- veletilt tárgyalja, A mdiodlk rezz tantervi anyagot taglal magában, isdmoi példával éz a Javasolt munkadarab műbelvrajsalvol. Előkészületben vannak további kötetek és előreláthatólag még ez évben megjelenik a harmadik kötet. Hitvinhi! Is félezer forintot űzettek ki a kiváló dolgozóknál a Borsodi Mélyéplifi Vállalatnál Augusztát 28. kettős ünnepet jelent a Borsod menyei Mélyénftd Vállalat doleoadlnak. Alkotmányunk móllá megünneplését a munkasike- rrkkel ünnepük. Aa Épitésüiyl Ml- nleetériuni éa az Építő-. Fa- de Épi- tőenyeetparl Doleozdk BeekHereeze- te levélben üdvözölte a vállalat dolgozóit. akik az első félévben kiemel- kedd termeidet ée gazdáidéi litereket értek el. Tegnap délután a vállalat igazgatója- laamolya Fél elvtár, ünnepélyes keretek között adta át US dolgozónak a .,kiváló dolgozd" oklevelet ét jelvényt, a velejárd 1. Illetve 2 hell fleetest. Oeieeeen 68.8 ezer forintot fizettek ki. A vállalat dolgozóinak augusztus *0-1 ünntpaéiéhea tartozik, hogy ugyancsak tegnap délután adtak át Farkaslynkon két családi házat a tulajdonosoknak,
