Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

Péntek, 1959. ok toiler 23. ESZAKMAGYAROKSZÄG 3 Híradás két kőbányából Boldogkőváraija A tatárjárás korabeli keit idézi a hegycsúcson épült vár. A Vár alól 25 méternyi magasságban szfinx-szerű kőtömb könyököl ki a völgyre. A hegyek körös-körül jó­minőségű útanyagot, andezitet rejte­nek. Ebben a régi községben — mely egykori parasztfelkeléséről is isme­retes — 1950 óta egy kőbánya ter­mel. Az üzem fokozatos fejlődésen ment át, $ ma mér 28—30 vagon a napi termelés. Debrecenbe, Karcagra, Szegedre és az ország más részeibe szállítják innen a kőzúzalékot utak építéséhez. ügy mondják az itteniek, hogy a kő minősége vetekszik a tállyaival. Állandóan dübörög a két 6-os kőtörő, s belőle különböző szemcsenagyságú zúzalék kerül ki. Az állomás kissé messze van és ezért teherautókkal szállítják el, de így is megéri. A bá­nya mintegy 170 dolgozónak, kör­nyékbelinek nyújt megélhetést. Ha kötélpályát építenének — amire már sokan gondoltak —, még olcsóbbá le­hetne tenni az itt kitermelt andezi­tet, vagyis csökkenne az önlwltség. Állítólag a jövőben meg is épül és a terhükkel száguldó nehézkes autók nem verik majd fel a port a kör­nyéken. Kicsi üzem ez, de valami más is megragadja az ember figyelmét. Munkájával, termelésével már kinőt­te magát a bánya a régi keretek kö­zül. Valahogy -úgy nyilatkoznak, hogy itt jmostoha gyereknek” számít ez a mtankahely. Miről is van szó? Fen­tebb azt mondtuk, hogy állandóan zúg a kőtörő. Ha a környék roman­tikájára gondolunk, akkor ez így is van, de ha közvetlen gyakorlati szemmel nézzük, mást is tapaszta­lunk. A gépek gyakran elromlanák s aztán türelem kell ahhoz, hogy megvárják a kijavítását. Gyakran 4 -—5 napot is kell várakozni, amíg el­jönnek a szerelők és tovább mehet a folyamatos munka. (A karbantartók máshol székelitek.) Nagymennyiségű kő gyülemlik fel ilyenkor, később az­tán nehéz vele megbirkózni. Most épül a fürdő is, beruházási összeg nincs erre a célra, s ezért többnyire saját erőből készítik. Kissé talán jobban is haladhatna, ha bátrabban, határozottabban láttak volna hozzá, mert az öntevékenység sokszor fon­tos dolgokat oldhat meg. Ha így len­ne, talán nem vádolná óvatlansággal az ember magát, amikor benyit az irodába. A padló ugyanis földig ki­kopott, csak véletlen, hogy az ember lába épségben marad. Mindezt már nem lehet a vállalat központjának felróni, „mostoha gyerek” címen. (A Miskolci Közúti Üzemi Vállalathoz tartozik a kőbánya.) Mindezen túl, becsületére legyen mondva a kis üzemnek, a nehézsé­gek ellenére is helytállnak a terme­lésben. A harmadik negyedévi terv- teljesítésük is 101,8 százalék volt. Fogadkoznak az üzemben: ezt to­vábbra sem hagyjuk! Határozottan m.ondják, s valószínű, így is lesz, s a jó munkát csak úgy, mint a múlt év végén, nyereségrészesedés követi majd. S ha a gépészeket nem éri annyi vád, mint most és leleménye­sebbek lesznek a bánya vezetői, az eredmények talán még inkább meg­hatványozódnak. Háromszázesztendős tudományos vita dől el azzal, hogy a Lunyik III. fényképeket készített a Hold másik feléről A tudósok világszerte érdeklődve várják a Lunyik HL által a Földre küldött mérések eredményeit. Kü­lönösen vasárnap óta fokozódott az érdeklődés, amióta közölték, hogy a bolygóközi űrállomásnak sikerült lefényképezni a Hold túlsó, a Földről sohasem lát­ható felét. Ezekkel a felvételek­kel több mint háromszáz eszten­dős tudományos vita dől eh A csillagászok régóta vitatkoznak azon, hogy milyen lehet a Hold túl­só fele. Egyes kutatók véleménye szerint a Hold mai felszínének ki­alakításában jelentős szerepet ját­szott a Föld vonzóereje is. Ebben az esetben különbségnek kell mutat­kozni az innenső és a túlsó oldal között. A Hold-szakértők másik cso­portja viszont tagadja, hogy ilyen hatás lett volna. Ezek szerint a Hold általunk látható és láthatatlan oldala lényegében megegyezik egy­mással. Ezt a vitát eldönteni mind­ez ideig semmiféle módon nem le­hetett. Pedig a Hold látható és láthatatlan felének kialakulása nemcsak csillagászati szempontból érde­kes. Számos geológus és Hold­kutató azon a nézeten van, hogy a Hold tulajdonképpen Földünk fejlődésének egy korai szakaszát tükrözi. Éppen ezért még Földünk megisme­résének és történetének szempontjá­ból is fontos a Hold mindkét olda­lának a felkutatása. A Hold túlsó oldaláról készített képek hozzásegí­tik a tudósokat és csillagászokat a Holdhegyek kialakulási elméletének kidolgozásához is. Ezzel lényegében egy lépéssel közelebb jut a tudo­mány a bolygók keletkezésének és fejlődésének ma még ismeretlen el­méleti tisztázásához. Gönc Kicsit kintebb esik „ “ **£ nyaüzem, megtalálni nem nehéz, mert a paxit detonációja messziről elárulja a kőbányát. Gyakoriak a robbantások. S ahogy közelebb érünk az üzemhez, mindinkább magára vonja a figyelmet. Csinosan karban­tartott kis épületek, parkos részletek, rend s egy kőhajításnyival arrébb követ ropogtatnak, zajos lármával a kőtörők. Ez sem régi üzem, csakúgy, mint a boldogkőváraljai. 1950-ben létesült. Azóta azonban sokat fejlődött. Kis iparvasút szállítja el a kőzúzalékot, amiből naponta 40—50 vagonra valót is termelnek. Most nagyobb mennyi­ségű terméskövet a Mélyépítő Válla­latnak is szállítanak Tisza-szabályo- záshoz, gátkarbantartáshoz, s az Ász- faltútépítő Vállalat is innen nyeri a Tornyosnémeti és Garadna között épülő úthoz a zúzalék-anyagot. Az üzem vezetője szívesen beszél a jövőről is. Amikor itt jártunk, éppen az épülő transzformátorháznál fog­lalatoskodott. — Villamosítjuk az üzemet. Ezért építjük ezt a transzformátorállomási is. — S ez nemcsak általános kijelen­tés: építjük, valóban így is van. Az üzem adja a szakmunkásokat, az anyagok nagyobb részét is, s így az­tán semmi túlzás a kijelentésben. Ha felépül a transzformátor, félreállítják a kötörőket meghajtó diesel-motort, egyenletesebb, üzembiztosabb lesz majd a termelés. Jövő évben már egy nagyobb teljesítményű komp­resszor is megkezdi munkáját, s a jelenlegi kettő helyett hat fúrókala­páccsal mélyítenek. Ezzel egyidőben a termelés is megnő mintegy 60—70 vagonra. Az új kompresszor más lehetősé­get is teremt. A hűtővíz, amelyet munkába fognak, ellátja a munkás­fürdőt. Ahogy körülnéz az ember, egyre több újat fedez fel. Valóságos kis önellátó üzem ez: saját üzemi konyha, az ólban négy disznó hízik, s a konyha részére megterem a zöld­ségféle is. Mindössze 3 forintot fizet­nek a munkások egy ebédért. Ilyen pénzért aztán sehol sem lehet me­nüt kapni! Három községből és Zsujta — járnak ide dolgozni. És azt mondják, szívesen is jönnek, a keresettel is meg vannak elégedve, s nincs olyan munkás, akinek ne lenne motorja vagy kerékpárja. Bi­zakodóan várják itt is az év végéi, az igazolatlan mulasztókon kívül mindenki kap nyereségrészesedést. (Garami) NEMCSAK PISÁBAN VAN FERDETORONY A lengyelországi Zabkowíce vá­roska rlevezetessége, hogy igazi fer­detornya van. Egyméteres elhajlásá­val bátran „odaállhat” a híres pisai ferdetorony mellé. Korára nézve is vetekedhet vele; 1287-ben építet­ték! U ideg szeleik * ■ nak a hegyek fe­jői, a darukra lerako­dott a pára a martin­ban. Hideg a vas, szín­be dermeszti a kezet De a munkával sietni keit Híd'kereket kell kicserél ni. Sehol oáyan sokat nem jelentenek talán a gépek, mint nálunk, a martinban* Diósgyőrben. Ha el­romlik egy daru, az sokba kerül az üzem­nek. Most is a legrosz- rfSzabbkor romlott el* ezért vették „kezelés­be* oJajosruhás embe­rek, daru'lakatosok. Különösen Tóth László tűnik M fürge­ségével. Fiatal, alig 24 éves. Kezeit ösztönsze- rűen összeütögeti a hi­degtől, de azért a tőié megszokott kedvvel viccel: — Jani bácsi, húzzon meleg kesztyűt, maga már elmúlt 20 éves... Lent. a dara alatt szorongva figyeljük őket. félszemünkkel pedig a kemencét vi­gyázzuk. Csapol a 9- es kemence. Kellene adagolni, rossz helyen esett ki a hídkerók, a másik dara nem tud besegíteni. A munka rendes körülmények között három órát ven­ne igénybe, s most alig vannak fent fél órája, újból megszólal Tóth Laci: Mozduljon Jani bácsi, próbálja csak. A darus engedel­meskedik, csak még egy kicsit „döcög” a masina. Még egy kis igazítás, néhány csa­Kohász lakatosok varirúzás, 9 aztán el­hárul az üzemzavar. Létrán jönnek lefe­lé a lakatosok, de már újabb parancs várja Őket. Az 1-es beöntő- darunál kötélszakadás. —* No. gyerünk odaí —» mondják önmaguk­nak. Menetközben be­szélgetek Tóth Laci­val, 1954 óta dolgozik1, itt, azóta sokat láttam munkában, s nevettem kifogyhatatlan humo­rán. Sokszor csodál­tam fürgeségét, mun-; kabírását. Szép ez a mi szakmánk, szeretem,: ha sokszor nehézségek­kel is kell birkózni — nyilatkozik. —* Csak az a baj, mikor egy­szerre több daru rom­lik el, jó volna mind­egyiknél ott lenni, dé hiába, ezt nem lehet, i Azért komoly kiesés i még nem volt — teszi; hozzá. Úgy is van, ahogy1 mondja. S mióta a1 kongresszusi verseny1 tempója ilyen komoly eredményeket hozott, a lakatosok munkája is1 sokat javult. A daru- állást 535 óra helyett 436 órára csökkentet-1 ték, s tervüket is je­lentősen túlszárnyal­ták. Nem hiába kapta meg az év elején Laci „A szakma kiváló”-Ja oklevelet, most meg „A szakma kiválója” ki­tüntető címet. . Később elkészül a \ beöntődara kötélcseré- ** je is. Az éjszakát haj­nal váltja fel. Mikor van egy kis idő, meg­reggeliznek, de be sem érkeznek fejezni. újabb parancs széfttja őket: meglazult a mo- toralváz a III. mágne­sen. Tóth Laci kedve a régi: „Gyerünk, el­végre katonák is vol­tunk” ... Varsás Mihály Önkéntes“ takarítás Foto* Hajner Ferenc A két „szomszédvár“ egyikénél Évente 1 millió 800 cser köbméter víz — Több község rövidesen egészséges vizet kap — Nagyobb segítség kellene a TEFÍJ-tól A két szomszédvár... így emlege­tik a Borsodi Vízműnél a két válla­latot: a városi és a megyei vízműve­ket. Természetesen nem akarva ezzel kapcsolatukat Vörösmarty Mihály el­beszélő költeményében megírtakhoz hasonlítani. Annyi mindenesetre igaz, hogy két szomszédos telephelyű vállalatról van szó, és igaz az is, hogy kettőjük között már jó ideje nemes vetélkedés, versengés folyik, hogy melyikük vallhat magáénak szebb sikereket, kiválóbb eredmé­nyeket a másiknál. Mindez úgy kezdődött, hogy a vá­rosi vízmű több alkalommal elnyerte az élüzem címet. Ettől kezdve a me­gyeiek sem hagyták magukat, és vál­lalatuk hamarosan élüzem lett. Leg­utóbb — az első félévi értékelés alap­ján — a megyeiek eredménye bizo­nyult jobbnak és „kiváló” vállalattá lettek. Most mindkét vállalat azért igyekszik, hogy versenytársán túlte­gyen és ismét elnyerje a megtisztelő élüzem címet. A kongresszusi ver­senyben pedig erősen pályáznak a megyei pártbizottság versenyzászló­jára. A Borsodi Vízmű (ez a megyei vál­lalat új neve a körülményes, hosszú régi név helyett) szerepe, jelentősége ebben az évben nagyot nőtt. Többet termelnek most egy negyedév alatt, mint azelőtt egész éven át. Míg 1956- ban 364 ezer köbméter vizet szolgál­tattak, addig ebben az évben 1 millió 800 ezer köbmétert. És jelenleg 27 milliós termelési érték létrehozásán dolgoznak. A harmadik negyedévi tervüket 105 százalékra teljesítették. A munkák menetében a kongresszusi vállalások teljesítése szab irányt ezekben a napokban. — Éppen most fejeztük be mű­szaki tanácskozásunkat és alaposan átbeszéltük a teendőket — jegyzi meg Kovács Gyula főmérnök. Napirenden szerepelt Radostyán, Kondó és Sajólászlófalva vízellátása, Edelényben gépház létesítése, Sze­rencsen pedig a vízvezetékhálózat bővítését akarják befejezni határidő­előrehozatal mellett. Ezek a munkák teszik ki a vállalat kongresszusi fel­ajánlását. — Na, és természetesen nem feled­kezünk meg a szalaszendi surrantó építéséről és a patakmeder burkolá­sáról sem, mert ezzel a munkával ár­vízkároktól mentjük meg a községet — mondja Gaál Albert elvtárs, a vállalat igazgatója, majd hozzáteszi. — Bár csak feltételesen, az időjárás­tól függően vállaltuk Ond községben a patakmeder szabályozását, de en­nek a munkának elvégzését is becsü­letbeli kötelességünknek tartjuk, mert itt szintén árvízkárok megaka­dályozásáról van szó. — Hogyan haladnak a már meg­kezdett munkák? Kérdésemre jegyzetek, okmányok kerülnek elő. Balázs József építés- vezető ismerteti a Radostyán—Kondó —Sajólászlófalva vízvezeték vonal építési munkáit. Jól haladnak. A Szabolcs megyei Marosán László ku­bikos-brigádja nap-nap után túltelje­síti vállalását. A brigád valamennyi tagja élen jár a vállalatnál beindult 10 m-es mozgalomban. I községek lakossága is segíti a munkál Nagy szorgalommal és igyekezettel végzik az árok-visszatöltéseket. De nem marad le a versenyben a Bar­kas! kubikos-brigád sem. Barsi Lajos szerelő pedig a napi csőfektetési elő­irányzatát teljesíti túl, a kifogástalan minőség betartása mellett. így az­után lehetőség nyílt itt is határidő előrehozatalra: — A vállalt határidő előtt egy hó­nappal iftár vizet adunk — ígéri Ba­lázs elvtárs. — November 7-re Ra- dostyánban, 19-re pedig Sajólászló- falván is ... Igaz, hogy nehézségeink is vannak ... A szállítási nehézségek kerülnek szóba. A vállalat megnövekedett fel­adataival ma már nem áll arányban a szállítóeszközök kapacitása. Jól jönne a TEFU segítsége. Legalább 2 tehergépkocsira lenne szükség, vagy másfél hónapi időtartamra. Az sem hagyható említés nélkül, hogy ami­kor a községek lakosságának zöme lelkesen segíti a vízmű dolgozóinak munkáját, — akadnak olyanok is, akik kihasználva a helyzetet, lakás­uzsorával akarnak maguknak jöve­delmet szerezni és egy-egy szobáért havi 1500—2000 forintot sem restell­nek elkérni a vállalat dolgozóitól. Helyes lenne, ha ezt a kérdést meg­vizsgálnák az érdekelt községi taná­csok. Sokáig beszélgetünk az edelényi gépházról, amely az új bányász-lakó­házak vízellátását fogja biztosítani. Szóba kerül Ózd város vízellátása is, és a dubicsányi kutak próbaszivaty- tyúzása, amelynél biztató eredmé­nyek jelentkeznek. Beszélgetünk a dolgozók nagyszerű igyekezetéről. Egy 50 köbméteres víztároló megépí­tését előbbre hozott határidő mellett vállalták, hogy a téli többletmunkák költségét elkerüljék. Czékus József elvtárs, az üzemi pártszervezet tit­kára szerénykedve hárítja el az elis­merést a kiváló vasbetonszerelési munkákért. Ehelyett inkább mások munkáját említi. Beszél az anyagta- karékosságról. Bőven van példa ilyesmire is. Mihalik József ács négyszer használta fel ugyanazt a zsaluzó anyagot Faanyagról lévén szó, ez bizony ugyancsak számottevő megtakarítást jelentett. — Legnagyobb gondunk most az eternitcső hiánya — panaszolják többen. -— Sok minden megoldódna* ha valamelyik vállalat esetleges el­fekvő készletéből kisegítene bennün­ket 80-as, 100-as azbeszt-cement nyo­mócsővel. Ezután az üzemeltetést hozom szóba. A vállalat dolgozói a megye tizenöt helyén őrködnek a szivattyúk zavarmentes működése és a jó minő­ségű, egészséges ivóvízzel való ellá­tás felett. Tóth Sándor üzemvezető­nek van munkája bőven, ö irányítja a kazincbarcikai, tokaji, gönci, bor- sodbótai és a többi vízellátási őrhe­lyek munkáját. A karbantartók di­cséretére legyen mondva, ebben az évben nem is fordult elő nyolc órát meghaladó kiesés a vízellátásban. A Borsodi Vízmű tehát sokrétű és érdekes feladatot old meg. És azt hi­szem, hozzátehetjük: jól! — Célunk az, hogy több és jobb ivóvizet adjunk a megye lakosságá­nak — így fogalmazza meg a vállalat jövőbeni feladatait Gaál elvtárs. — Hát a másik szomszédvár? Ki lesz a győztes a versenyben? — Erősen bízunk abban, hogy mi. De akárhogy is alakul majd, az mái’ most biztos, hogy versengésünknek mind a megye, mind pedig a város lakossága hasznát fogja látni — álla­pítják meg egyöntetűen a Borsodi Vízmű dolgozói. (m. — sz. —) Az időjárástól függően fűtik a vasúti szerelvényeket Legsürgősebben kivizsgálják az esetleges panaszokat Az időjárás az utóbbi napokban, hetekben meglehetősen hűvösre for­dult, s éppen ezért időszerű az a kérdés, hogyan gondoskodik a MÁV a vasúti szerelvények fűtéséről. A MÁV vezérigazgatóságán szerzett ér­tesülés szerint a vasút már szep­tember utolsó napjaiban kiadta a fűtésre vonatkozó utasításokat. El­rendelte, hogy ha a vonat indulása előtti órák­ban a hőmérséklet 10 fok alá süllyedne, akkor az indulás előtt fűteni kell a kocsikat. Amennyiben a hőmérséklet plusz hat fok alatti, akkor menetközben is gondoskodni kell a szerelvények CSEHSZLOVÁK SZÍNHÁZI KULTÚRA A háború előtt Csehszlovákiában 52 színház működött. 1937-ben mint­egy ötmillió látogató nézett végig 14 000 előadást. Azóta a színházak száma 50 százalékkal megnövekedett és 1959 első felében majdnem 16 000 előadást tartottak. A látogatók száma meghaladta a hétmilliót. Az előadá­sok közül 413 bemutató volt. fűtéséről. Egyébként az összes sze­mélykocsinál megvizsgálták a fűtő- berendezéseket és elvégezték a szük­séges javításokat, rendbehozták a kazánkocsikat is. A fűtésre vonatkozó intézkedés végrehajtását minden vidéki MÁV igazgatóság ellenőrzi, s ha egy-egy kocsinál elromlik a fű­tőberendezés, azt azonnal kivon­ják a forgalomból. Az utazóközönség által bejelentett panaszokat pedig a legsürgősebben kivizsgálják és orvosolják. Fűtési célokra is elegendő szénnel rendel­kezik a vasút. A SALZBURGI ÜNNEPI JÁTÉKOK ÚJ ELNÖKE A salzburgi ünnepi játékok kura­tóriuma dr. Bernhard Paumgartnert, a salzburgi Mozarteum igazgatóját kérte fel a salzburgi ünnepi játékok elnöki tisztségére. A kuratórium ugyanakkor tudomásul vette Kara- jannak, az ünnepi játékok művészeti vezetőjének műsortervét az 1999-as évre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom