Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

Szombat, 1959. szeptember 29. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 as IHHmttG VÖDÖR SífíG A HÉTVÉGE SPORTJA A labdarúgóknál vasárnap lesz az első őszi „válogatott nap”. A nem­zetközi válogatott mérkőzések mel­lett megkezdődnek a megyei válo­gatottak küzdelmei is. A többi sportágban is érdekes küzdelmekre és összecsapásokra van kilátás. A részletes műsor a következő: ATLÉTIKA A DVTK stadionban ma és vasár­nap rendezik meg a megyei ügyes­ségi csapatbajnokságok küzdelmeit. Szombaton délután 3-kor, míg va­sárnap délelőtt 9 órakor kezdődnek a küzdelmek. A szombati műsor: rúdugrás, női magasugrás, férfi tá- volugrós, férfi súlylökés, férfi ge­relyvetés, női diszkoszvetés, ötös csapatverseny. Vasárnap a férfi ma­gasugrás, hármasugrás, diszkoszve­tés, kalapácsvetés, valamint a női tá~ volugrás, súlylökés, gerelyvetés, ötös csapatversenyeket bonyolítják le. ASZTALITENISZ Az NB I-es női asztaliteniszbaj nokságok során vasárnap délelőtt az MMTE asztalitenisz csapata a Statisztika felnőtt és női ifjúsági csapatával játszik. Az NB Il-es férfi csapatbajnokság keretében játsszák le az MMTE—Debrecen mérkőzést. Mindkét találkozót a népkerti sport- csarnokban rendezik meg délelőtt fél 10 órától. KÉZILABDA Az NB I-es miskolci csapatok ide­genben küzdenek a bajnoki pon­tokért. Az MVSC női csapata Győ­rött a Győri F. Kesztyű, az MVSC férfi csapata Budapesten a Telefon­gyár ellen, míg a DVTK csapata Csepelen játszik. A két NB Il-es csa­pat otthonában fogadja ellenfelét Az MMTE férfi csapata vasárnap délelőtt a népkerti sportpályán 10 órakor döntő fontosságú mérkőzést játszik Sztálinváros csapata ellen. A mérkőzés kimenetele a bajnok­ság végső sorrendjére is kihatással lehet. Ózdon az ózdi Kohász baj­nokjelölt női csapata a Debreceni Spartacus ellen játszik. A megyei férfi bajnokságban is találunk egy jelentős mérkőzést, amely kihatás­sal lehet a bajnokság kimenetelére. Ózdon a Kohász csapata a Somsá- lyi Bányásszal veszi fel a küzdel­met. A többi férfi mérkőzések: MMTE II—MVSC II, Műegyetem— Ormosbányai Bányász, DVTK II— Edelényi Bányász, Borsodi Bányász —Miskolci Bányász. Női mérkőzé­sek: MMTE—MVSC II, DVTK— Edelényi Bányász, Ózd II—Somsályi Bányász, Borsodi Bányász—Tisza­palkonyai Vasas, Szuhavölgyi Bá­nyász—Ózdi Meteor. RÖPLABDA Vasárnap indulnak a férfi röp­labda NB I-es bajnokságok küzdel­mei. Mindkét megyei NB I-es csa­pat otthonában játssza le első mér­kőzését. Az MVSC csapata a Cse­pellel játszik, a Farkaslyuk Ózdon az Újpesti Dózsa ellen veszi fel a küzdelmet. Igen nehéz dolguk lesz a borsodi csapatoknak. A megyei fér­fi röplabdabajnokság során a követ­kező mérkőzésekre kerül sor: Sátor­aljaújhelyi MÄV. SAC—AJb«rttelep, Műegyetem—ózdi MÁVAUT. Ka­zincbarcika—Sárospatak. Farkas­lyuk II—Határőrség, Tárcái—Szu­havölgyi Bányász. TENISZ Szombaton egész nap folytatják, majd vasárnap befejezik a megyei II. és III. osztályú, valamint a ser­dülő és úttörő egyéni bajnokságok küzdelmeit. Az eddig látottak alap­iak a két utolsó versenynapon igen nagy harcra van kilátás. TERMÉSZETJÁRÁS A Heves megyei Természetjáró Szövetség vasárnap rendezi meg az északmagyarországi csapatbajnok­ság II. fordulóját, a Bükk hegység felőli részén. A DVTK termé­szetjáró szakosztálya „szarvasbőgés” túrát vezet. Indulás ma délután 14.80-kor LÁEV kisvasúton Garad- nálg. A további útvonal: Vadász­völgy, Csipkéskút, Bánkút. Bánkú- ton lesz a szállás. Vasárnap folytat­ják a túrát, amelynek útvonala: Nagymező. Kismező. Vesszős, Lilla­füred. Túra vezető: Nagymajtényi Lajos és Óvári Rudolf. ÚSZÁS Az Ózdi Kohász vasárnap Ózdon rer.dezi meg az úttörő és s^’d^ő versenyzők úszó-seregszemléjét az ózdi uszodában. LABDARÚGÁS óriási érdeklődés előzi meg a Népstadionban sorra kerülő Magyar ország—Szovjetunió válogatott lab­darúgó mérkőzést. A két válogatott csapat az Európa Kupa keretében méri össze erejét. Az első mérkőzé­sen Moszkvában a szovjet csapat 3:1 arányban győzött. A magyar csapat­nak tehát három góllal kellene meg­nyernie a találkozót, hogy tovább jusson a kupaküzdelem második fordulójába. A magyar válogatott ebben az évben minden nemzetközi válogatott mérkőzését megnyerte. A közvélemény nagy bizakodással kí­séri a magyar csapat szereplését. A kitűnő formában lévő szovjet csapat- ellen igen nehéz lesz a há reipgófos gvozelem megszerzése. A jó összetételű magyar csapatot képes nelt tartjuk a szoviefc válogatott le győzésére, de a két gól előny beho­zása és egy harmadik gól elérése, amely biztosítaná a továbbjutást, valós sT"•’’iS-'O''1' ("• -»».i—* i-»v tétlennek látszik. Reméljük, hogy magvar csapét p-,«d~"t elkövet +ovábhjutás érdekében. Miskolc sem marad válogatott mérkőzés nélkül. A megyei váloga­tottak tornájának keretén belül va­sárnap délután a réokerfi soortná- iván játsszák le a Borsod—Szabolcs ifjúsági váiop^oft mérkőzést. Az if bisági találkozó fél 2 órakor kezdő dik. 3 órakor Borsod—Szabolcs me- «■ye felnőtt válogatott csapatai küz­denek egymással. Nemzetközi találkozót láthatnak tokaji nézők. Ugyanis itt játsszák le a Szerencsi Kinizsi—Trebisov (Cseh­szlovákia) barátságos mérkőzést. Az elmúlt esztendőben a szerencsiek látogatták meg a trebisovi cukor­gyár csapatát, most kerül sor a visszavágóra. Több megyei és városi csapét ba­rátságos mérkőzést játszik az „üres” vasárnapon. A DVTK vasárnap dél­előtt 10 órakor Újpesten a Dózsa el­len játszik barátságos mérkőzést. A titokzatos „hatodik földrész" SPORTHÍREK A Borsod megyei Labdarúgó Já­tékvezetők Testületé ma este 7 óra­kor a Sportszékházban családi ösz- szejövetelt rendez. A játékvezetőket és a hozzátartozókat szeretettel várja a JT vezetősége. A Bautzenben (Német Demokrati­kus Köztársaság) megtartott férfi és női teke világbajnokságon a magyar férfi és női csapat egyaránt a má­sodik helyen végzett. A magyar női versenyzők közül Ballagóné 441 fá­val világcsúcsot ért el az első napi küzdelmek során. A labdarúgó Európa Kupa vissza­vágó mérkőzéseinek eredményei: Schamrock Rovers—Nice 1:1. 4:3-as összgólaránnyal a Nice jutott tovább. Glasgow Rangers—Anderlecfrt 2:0. Továbbjutott a Rangers 7:2-es össz­gólaránnyal. FC Barcelona—CDNA Szófia 6:2. Továbbjutott az FC Bar­celona 8:4-es összgólaránnyal. Milan —Olimpiakosz Pireusz 3:1. A Milan jutott tovább. IFK Göteborg—FC Linfield 6:1. A svéd bajnok jutott a második fordulóba. Hosszú időn át a déli sarkvidék­ről jóformán csak annyit tudtak, hogy egyáltalán létezik. Az utóbbi! években a tudósok felfedezték pél­dául, hogy a Déli-sarkon kívül ott! van a mágneses pólus, a geomágne- ses pólus és a viszonylagos megkö­zelíthetetlenség foka. Ezekhez az ada­tokhoz nemrégiben egy ötödik is já­rult: a hidegség foka. Erről és a szovjet tudósok, egyéb megállapításairól számolt be a Li- tyeraturnaja i Zsizny című lapnak J. Bulanzse, a Szovjet Tudományos Akadémia egyik bizottságának tag­ja: — A szovjet kutatók tavaly az an tarktiszi. Vosztok és Szovjetszkaja megfigyelő állomásokon 80, sőt 87,4 fok elképzelhetetlen hideget mértek — mondotta —, vagyis megállapí tották, hogy itt van a hidegpólus. F hőmérsékletnél megfagy a kénsav, a gumi törékennyé válik, megszűn­nek működni a különböző öníró mű­szerek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a ‘megfigyelő állomások néhány részlege a tengerszint fölött 3500— 3700 méter magasban dolgozik, ahol időnként másodpercenként 60 méte­res sebességgel száguldó szél dü­höng, akkor fogalmat alkothatunk arról, milyen embertelen nehézsé­gekkel kell szembeszállniok a me­rész kutatóknak. Pehellyel bélelt villamos fűtésű ruhákkal, vakond- prém-álarcokkal és hermetikusan záródó páramentes szemüvegekkel felszerelve szállnak szembe az ele­mekkel. Nyolcvan fok hideg esetén még így sem maradhatnak 20 perc nél tdvább a szabadban, ami igen megnehezíti a rendszeres munkát. Napsütés a Déli-sarkon Lehet-e napfürdőzni a déli sark­vidéken? Természetesen tagadóan felelnénk a kérdésre, pedig a szov­jet tudósok megállapították, hogy ez a földkerekség egyik legverőfé- nyesebb vidéke: a műszerek kétsé­get kizáróan jelezték, hogy az at­moszféra határát elérő napsugarak 96 százaléka itt eljut a Föld felszí­néig. A napsugarak ilyen mérvű koncentrálódása talán sehol másutt nem tapasztalható. Ennek oka, hogy a levegő igen száraz és áttetsző. Az antarktiszi nyáron (amely a mi te­lünkkel egyidőben van) a partmenti sziklák 30—35 fokra felmelegsze­nek. Az évszázados jégpáncélnak még vékony rétegét sem olvasztja azonban meg ez a nagy meleg. Megállapították egyébként, hogy a A FALU SZÉLÉN az egyik volt cselédházban lakott. Különös jelenség. Vörös arcából kihajló nagy orra szétnyitott harapófogót alkot előreugró áliával, amely keskeny vonallá préseli közibük szorult száját. Apró szemével kifejezéstelenül, szinte alvajárón tekint a semmibe. Arcán valami keserű, mindenkivel haragbanálló kifejezést hor­doz örökre, letörülhetetlenül. Télen hegyesre ki­tűrt báránybőr sapkát is visel, és ilyenkor a gye­rekek Mikulásnak csúfolják. Néha valamelyik öreg paraszt megemeli előtte a kalapját, mire a régi gőggel, bántóan érdes, recsegő hangon vála­szol. Körülbelül ilyen hangon beszélnek, a kiöre­gedett, a raccsolást most már nemcsak divatból űző Pixi-Mixi grófok. A falu népének legnagyobb része már meg­szokta ezt az embert, így is, ilyen formájában. Megszokták már, hogy kosárral a karján szedret, csipkebogyót szed, gombát vagy csigát gyűjt, ugyanezeket a falusiaktól is — főképpen a cigá­nyoktól — megveszi és tovább adja a kiküldött felvásárlónak. Bizony ez nem hoz annyit a ház­hoz, mint annakidején az a potom néhány száz hold, dehát amint mondani szokás: nem mindig papsajt. Nagy baj még, hogy az árut szállító cigányok nem a leglelkiismeretesébb üzletfelek. Gyakran megtörtént, hogy követ raktak a csipke közé vagy pedig a már lemért és egy csomóba halmozott bogyókból megtömték zsákjukat, és újra a mázsához álltak üzletkötésre. így kétszer is eladták, amit éppen szedtek. Igaz, hogy ez nem valami ildomos dolog, viszont érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az üzletben egy régi földesúr társult a mai cigányok­kal. A falusiak mindezt kajánkodó, de nagyon is érthető kárörömmel adták tudtul egymásnak, később aztán ennyit sem törődtek vele. Ebben a formájában mégis csak könnyebb volt megszokni, ezt az embert, mint a régiben. Milyen is volt az a régi forma? Az idősebbek valahogy így mesél­nék el a 14—15 éveseknek: — Tudjátok, ki volt ez az ember valamikor, fiaim? Rendőrfőtanácsos! Csak úgy feszített az egyenruhában! Ügy fel volt érmekkel, szalagokkal díszítve, mint a ló, mikor lagziskocsit húz. Fényes kard, fehér kesztyű. Ha valamelyikünk nem tu­dott idejében elhúzódni előle, hát csak dadogni tudtunk köszönés helyett. Gőgös volt, mint egy király és olyan tartással járt, mintha karót nyelt volna. Csak parancsolni tudott, semmibe sem nézte az embert. Levegő voltunk neki. De olyan szüksége is volt ránk, mint a levegőre. Mert sok föld tartozott a birtokába és azt mind mi dolgoz­tuk meg. NA, DE ELÉG. IS ebből ennyi. Mondom: a falusiak már megszokták az új formáját, neki viszont nem lehetett megszokni ezt. Nem is tudta. VEGELADAS Az egyik nyári reggelen az a hir terjedt el a cigányok között — akikhez közel lakott —, hogy a „nagyságos úr” elad néhány bútort. Ezek a régi „jó” időből megmaradt bútorok nem is illettek az ugyanabból a „jó” időből fennmaradt cselédházba. De nem illett oda a gazdájuk sem. A cselédszoba, a bútor, a gazda furcsán, groteszkül keveredett a csipkebogyókkal, gombákkal, csigákkal és a cigányokkal. A „nagyságos úr” túl akart adni néhány holmiján. Nem mindegyiken, csak azokon, amelyeket nélkülözni tud. Igaz, hogy a régi fényes berendezésből már csak kevés maradt meg. Istenem! Milyen kicsi is egy cselédszoba! Nehéz, fullasztó benne élni. Micsoda bűz! A kicsi abla­kon nem tudott kicserélődni a levegő. Még benne lebeg a régebben itt nyomorgott sokgyermekes család fullasztó kipárolgása. Muszáj érezni. Az egyenetlen, földes padló megőrizte az ormótlan, vásott parasztcsizmák körvonalát, a télen is cipő nélkül járó cselédgyerekek vöröslő lábnyomát. Muszáj látni. A repedezett ajtó hasadékain ugyanúgy süvölt be a szél, mint régen. Muszáj hallani. Ez a hideg szoba szinte konzerválta a régi cselédek mozgását, életét, szenvedését és a nagyságos úr mindenütt ezekbe ütközött. Nem tudott tőlük menekülni. A megereszkedett falon úgy folyt le a vízcsepp, mint a könny a cseléd­asszony arcán, amikor télen nem adott neki előleget. Roskadt és hallgatag ez a szoba. Semmi fény, semmi világosság. Kísérteteknek való hely. És valóban: a múlt szellemei kísértettek benne. Nem kellett az éjjelre' várni. Nappal is félhomály volt, és a rozzant tűzhely, a repedezett falak, a füstös plafon állandóan a régi cselédekről mesélt. A „nagyságos úr” szellőztetett, szellőztetett, de hiába: kicsik ezek az ablakok. A bútorai sem tudtak megfelelő hangulatot teremteni. A cseléd­szoba levegője kikezdte, pusztította őket, mint a fehér vérsejtek a közibük került idegen anyagot. A „nagyságos úr” el akart adni közülük néhá­nyat. Töprengeni kezdett: melyiktől váljon meg? A sezlontól? Nem, azt nem adja. Kedves bútor­darab. A cselédlány jutott eszébe. Hej, ha mesélni tudna ez a sezlon! A nagy tükörtől váljon? Az utolsó fényűzést darab. Ezelőtt vetkőzött egyszer az a feketehajú asszony. Hogy is hívták?... Hm. Na mindegy. Ezt sem adja. Sorra nézegetett min­dent, de nem tudott dönteni. Töprengve sétált a szűk helyen, amikor az ajtó előtt megjelentek az alkalmi vételről értesült cigányok, majd rövid tanácskozás után pillanatok alatt megtöltötték szobát. A CIGÁNYOK MÁR megszokták a „nagyságos urat” és feszélyezetlenül, hangoskodva vizsgál- gatták a bútorokat. Egyikük odalépett hajdani urához. — Hogy ez a sezlon? Csend lett egy pillanatig. A kérdezett undo­rodva nézett a betolakodókra, kezével önkéntelen mozdulatot tett, vörösödő arcán a harag és gyűlö­let viliódzott, de csak néhány másodpercig. Aztán szétnyílt a harapófogó, idegesen megrándult a szája: — Négyszáz forint — reccsent a felelet. A ci­gány fizetett. Ezzel elkezdődött. — Ez a konyhaszekrény mennyibe kerül? — Nyolcvan forint. Viszik. Aztán a nagyságos úrból kitört az elfoj­tott keserűség. Tombolni akart. Mindegy volt hogyan, csak bele, bele mindent! Valami módon szét kellett törni ezt a mostani életét. Ügy érezte, hogy az eddig elfojtott indulatoknak most szabad folyást tud engedni. Már nem törődött semmivel. Csak egyet tudott bizonyosan: valaminek véget- vet. Erősnek, határozottnak érezte magát. Gye­rünk, gyerünk a többivel is! Hadd vigyék! Min­dent! Ügy van! Mindent! Végeladás! Minek is maradna még itt valami? Úgysem kerül már vissza a régi helyére. Az igazi nagyuraktól is a cigány muzsikálta el a vagyont. Igaz, hogy itt muzsika nincs, de cigány van. Hadd vigye ez a füstös népség! Mi van még itt? — Dunna, huzattal, tokkal, három kiló pehely- lyel — hatvan forint! Hadd menjen. — Plüss dívány — ötszáz forint! El vele. Ha mesélni tudna... — Hokedlik — tízesért * darabját! Tovább, tovább! — Nagytükör — háromért. — Feketehajú .. Hogy is hívták?... — Vigyék már! Kavargóit vele minden. Dámák, cigányok, fehérkesztyűk, százasok forogtak előtte, mint egy kaleidoszkóp. De most jól érezte magát. A felfor­dulásnak, a végnek örült. Tudta, hogy most már csak valami más jöhet, nem az, ami eddig volt. hangoskodott, hadonászott, de már az árakat nem is mondta. A bútorokra mutatott és nevüket kiábálta. — Ezt is ezt is vigyék! A cigányok innen is, onnan is felkaptak valamit és vigyorogva sza­ladtak vele. AZTÁN KIÜRÜLT a szoba. Űjra a régi cseléd- ház lett, ahonnan kilakoltatták valakit. Később eltűnt a ..nagyságos úr” is. Szegényházba ment. Eltűnt végleg, sokan észre sem vették, hogy mikor. Priska Tibor jégpáncél a Pionyerszkaja megfi­gyelő állomásnál a legvastagabb: 4000 méter. A sarkvidék állat- és növényvilága Valóban olyan kihalt jégmező a Déli-sark vidéke, mint hitték? Nem. Az itteni tengerekben hatalmas fó­kák, cethalak és számos halfajta példányai étnek, köztük a fe­hérvérű halak tíz igen érde­kes fajtáját fedezték fel, ame­lyeknek nincsenek vörös vérsejtjeik. Eddig etek öt hasonló fajtát ismer­ték a világon. A tengerparton ren­geteg a pingvin. Fű, fa vagy bokor nincs ugyan ezen a kontinensen, de az oázisokon és a sziklák között moha és zuzmó tenyészik. Sajátsá­gos „törpe erdőkre” is bukkantak a szovjet tudósok: ágas-bogas zuzmó­bokrokra, amelyek elég nagy kiter- jedésűek és mindössze néhány cen­timéter magasak. A Mirnij-telep közelében a kuta­tók tíz különböző fajtájú madarat, számos fókafajtát, a Banger-oázis tavaiban pedig a tudomány előtt eddig ismeretlen élő szervezeteket találtak. Rendkívül érdekes leletre bukkantak a Grearson és a West­fall oázisokon: a déli sarkvidéki ál­latok temetőire. A sziklás terraszo- kon múmiává aszalódott fókák, ha­talmas sirályok, rozmárok, császár- pingvinek, stb. maradványai hever­tek. Vajon hogyan kerültek ilyen messze a tengertől, ebbe a nagy ma­gasságba? Az a vélemény alakult ki, hogy a jégkorszak után a vidék éghajlata sokkal melegebb volt, mint most, s emiatt a tenger szintje is jóval magasabbra ért. Szigetvilág vagy szárazföld?- Két ellentétes vélemény alakult ki arra vonatkozólag is — fejezte be igen érdekes ismertetését J. Bu­lanzse —, hogy a déli sarkvidék vajon összefüggő szárazföld, avagy szigetvilág. Mindkét feltevést alátá­masztották bizonyos adatok, mind­kettőnek voltak hívei. A szovjet tudósoknak sikerült el- dönteniök a kérdést. A déli-sarki tengereket vizsgálva, a sarkvidék és Amerika déli nyúlványai között mű­ködő tengeralatti vulkánok gyűrűjét fedezték fel, s megállapították, hogy az óceán mélyén állandóan új he­gyek képződnek. Néhányezer év múlva csúcsaik talán új szigetek­ként ftyúlnak ki a tengerből. A ten­gerparti övezet lerakódásait , meg­vizsgálva, nagyon sok kontinentális szerkezetű kőzetet találtak. Az így szerzett adatok alapján világossá vált, hogy a déli sarkvidék nem szi­get vagy szigetország, hanem konti­nens. A hatodik földrész tehát las­san megszűnik a talányok hona len­ni A cseh iroda tóm története Szeptember elsején jelent meg Prágában a négykötetesre tervezett nagy cseh irodalomtörténet első kö­tete. A régen várt művet Jan Mu- karovsky akadémikus szerkeszti, a legrégibb időktől a jelenkorig fog­lalja magában a cseh irodalom tör­ténetét. Közlemény A Borsod megyei Rendőrfőkapi­tányság közli, hogy szeptember 27-én reggel 9 órától 12 óráig a to­kaji hídon a hídavatási ünnepség miatt úgy a gyalogos, mint a jármű- forgalom szünetel. Megyei Rendőrfökapitányság Az Értelmiségi Klubban ma este 8 órakor az „Irodalom és világnézet” című sorozatban Tolnay Gábor aka- démikús tart előadást „A Szovjet írók III. Kongresszusa és tanulságai irodalmi életünkben” címmel. Min­den tagtársat és érdeklődőt szívesen lát az irodalmi szakosztály. Jugoszlávia címmel ma délutifj 5 órakor dr. Kiséry László tanár tort előadást a nyíriesi pártszervezet székhazában. óidon, a kohászati üzemek érető* mörítő üzemében ma reggel fél I órakor a televízióról, a samott-tégla- gyárban a nagy magyar fizikusokról tartanak előadásokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom