Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-03 / 78. szám

* t8£AKMAGYAR01tSZAG Péntek, 1959. április 3. wmmmvmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmm A tervezés mesterei A Miskolci Tervező MÉG A MISKOLCIAK IS meg­csodálják városuk gyorsütemű fej­lődését. A felszabadulás óta sok minden épült. Üj városrészek, kor­szerű iskolák, óvodák, egészséges üzemek, műhelyek hirdetik: meg­változott a világ, s ami történik, a dolgozó nép szebb, boldogabb éle­tét biztosítja. Büszkék vagyunk városunk, me­gyénk gyors fejlődésére. Büszkék vagyunk, mert a mi kezünk mun­kája, a miskolci' és a borsodi dol- dozók keze alatt nőnek magasra az új házak, teremtődnek meg az új műhelyek, ahol száz és száz ember talál munkalehetőséget. Azt azonban már sokkal kevesebben tudják: az új létesítmények tervei is Miskolcon látnak napvilágot, az Építési Minisztériumhoz tartozó Miskolci Tervező Vállalatnál. Ifj. Horváth Béla elvtárs, a vál­lalat igazgatója elmondotta, hogy ja Miskolci Tervező Vállalatnál 150 műszaki, építész-, gépész-, általá­nos mérnökök, technikusok, rajzo­lók hajolnak nap mint nap a rajz­tábla felé, készítik a miskolci épü­letek, az új munkahelyek, iskolák, óvodák és más létesítmények ter­veit. A vállalatnak van még két megyei irodája, a borsodi és a he­vesi, ahol szintén tervezési munkát végeznek. A Miskolci Tervező Vállalat kö­zel tíz éve működik. Megalakulása első éveiben a második világhá­borúból következő helyreállítási és felújítási munkálatok terveit vé­gezték, majd a gépállomások ter­vezésében vettek részt. 1952-től. megkezdték a Miskolcon; illetve a megyében létesítendő nagyobb be­ruházások tervezését. A TERVEZŐ VÁLLALAT mun­kája igen sokrétű. Az ipar számára megtervezték többek között a De­cember 4. Drótmüvek új csarnokát, a Hollóházai Kerámiagyár rekon­strukcióját, az ózdi 200 fős tanmű­helyt, a EIMÁVAG és az Ózdi Ko­hászati Üzemek korszerű fürdőjét és még számos más üzemi épületet, amelyek a gyárak dolgozóinak könnyebb, egészségesebb munkakö­rülményeit biztosítják. Jelentős a tervező vállalat mun­kája . a középületek területén is. Hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük, Miskolcon és a megye több községében az 6 "rterveik alapján épültek és épülnek az új bölcsődék, óvodák. 'Ugyancsak ők végzik a •miskolci színház átépítésének ter­vezéséig A tervezők komoly munkát for­dítanak a Miskolcon és a megyé­ben lévő műemlékek helyreállítá­sára is. A Miskolci Tervező Válla­lat dolgozóinak elképzelése szerint állították helyre a Sötétkaput, a Rákóczi utca 2, 4, 11, 14-es számú házakat, a Széchenyi utca 40. sz; alatti házat, Tállyán a Balogh-kú- riát, a sólyi Gorove-kastélyt, vala­mint a kásbozsvaá és a kékedi 'kas­télyt* Vállalat munkájáról Komoly munkát igényel a terve­zőktől a lakótelepi tervezés. Jelen­tős tervezést végeztek Perkupán, Tállyán, Ózdon, Hollóházán. Ruda* bányán, Encsen, Farkaslyukon, Királdon és még egy sor más bá­nyásztelepülésen. A Miskolci Tervező Vállalat munkájának igen jelentős részét teszi ki a miskolci városrendezés. Ennek érdekében 20 főből álló kü­lön városrendezési csoportot hoz­tak létre. (Itt végzik a mélyépítési tervezést is.) A városrendezési cso­port feladata, hogy a régi Miskol­cot az ország második városához méltóvá tegyék. Miskolc városren­dezési tervezését 1954-ben kezdték el a Belváros rendezésével. A vállalat tervei alapján építet­ték fel a Kilián-i lakótelepet, s most az ő terveik alapján végzik a Selyemrét déli részén 270 lakás felépítését. Komoly munkát igé­nyelt és igényel a Bejcsy-Zsilinsz- ky út rendezése, a 3. bevezető út megépítése, valamint a Béke téri csomópont kialakítása. A város- rendezéshez tartozik a város szépí­tése, rendezése, még pedig úgy, hogy a főutcán, ahol lehetséges, egyes házakra emeleteket húznak, a foghíjjas telkekre új épületeket építenek. A városrendezéshez tar­tozik az Avas rendezése is, amely­nek terveit ugyancsak most készí­tik. A MISKOLCI VAROSRENDE­ZÉS mellett azonban még foglal­koznak Hámor, Lillafüred, Diós-' győr és Rudabánya rendezésével és fejlesztésével. Az ezévi tervek is jelentősek. A miskolci városi tanács már bejelentette tervezési igényét 1 000 lakásra. Az előkészítő tárgyalások már folynak. Ugyancsak ez évben tervezik meg a miskolci és a me­zőkövesdi tejüzem rekonstrukcióját. Tovább folytatják a Hollóházai Ke­rámiagyár rekonstrukciójának ter­vezését. A diósgyőri gépgyárnak egy új csarnokot terveznek, ahol majd a Kínába szállítandó export­gépeket gyártják. A Vízügyi Igaz­gatóságnak egy új székhazat ter­veznek. Emellett azonban még igen sok lakótelepi felújítást is elvégez^ nek még ez évben —- elsősorban Miskolcon —».amellyel még tovább javítják a városképet. A Széche­nyi utca 58. számú ház ormótlan tetejét leszedik. Igen nagy gondot fordítanak a tsz-ek igényeinek kielégítésére. Heves megyében 12 helyen. Borsod-' ban pedig már hat helyen meg is kezdjék az ő általuk tervezett tsz- istállók építését. A MISKOLCI TERVEZŐ VÁL­LALAT, amely fennállása óta már kétszer nyerte el az élüzem kitün­tetést, eredményes munkát végez. Munkájukkal jelentősen hozzájá­rulnak városunk és megyénk gyors­iramú fejlődéséhez. Fodor László Mit láthatunk a mozikban tavasszal? Tájékoztató a második negyedév filmbemutatóiról A TAVASZI HÓNAPOK filmbe­mutatóinak tervében színes, témá­ban és nemzetiségben egyaránt vál­tozatos műsor szerepel. 34 új filmet láthat majd a közönség, ebből 4 ma­gyar, 7 szovjet, 6 csehszlovák, 3 olasz, 3 NDK, 2 francia, 1 nyugat­német, továbbá 1—1 lengyel, kínai, bolgár, argentin, jugoszláv, ameri­kai, angol és osztrák film kerül be­mutatásra. Felszabadulásunk évfordulóját a Máriássy-házaspár új filmje, az ÁLMATLAN ÉVEK köszönti. Cse­peli emberekről szól ez a költői al­kotás, fiatal és idős munkások éle­tének sorsdöntő napjait eleveníti meg'. A főszerepekben Ruttkai Évát, Tordy Gézát, Makláry Zoltánt, Tö- rőcsik Marit, Zenthe Ferencet. Vass Évát, Agárdy Gábort és Bulla El- mát láthatjuk. Április hónap másik magyar filmje A HARANGOK RÓ­MÁBA MENTEK. Egy kisváros fia­taljainak közvetlenül a felszabadu­lás előtti izgalmakban bővelkedő napját mondja el. Az érdekes té­májú filmet Jancsó Miklós rendezte, szereplői: Gábor Miklós, Pécsi Sán­dor, Ladányi Ferenc. Fiatal tehet­ségeket is avat a film Deák Ferenc, Mendelényi Vilmos és Magda Gabi f. h. személyében. Az izgalmas, kalandos filmek kedvelői öt kedvükre való filmet is találnak az áprilisi műsorban. A szovjet KÉMEK A TISZÁNÁL Nyu­gat-Ukrajna egyik határmenti falu­jában játszódik, s egy kémbanda leleplezésének történetét mondja el. Három régi barát és baj társ sorsá­ról szól a HÁRMAN JÖTTEK AZ ERDŐBŐL című érdekes, lélektani problémát boncolgató, magyarul be­szélő szovjet film, melynek női fő­szereplője a nálunk is jól ismert Szmlrnova. FÉNYEK A FÖLD ALATT a címe a lengyelek alkotá­sának. mely egy katonaszökevény üldözését és sorsát viszi a néző elé. Az AKKOR KARÁCSONYKOR cí­mű csehszlovák film érdekfeszitő cselekménye 1944-ben játszódik a fronton. Olasz bűnügyi történet a PER A VÁROS ELLEN, mely lelep­lező képet ad a kapitalista társada­lom vámszedőiről. A vizsgálóbíró szerepében Amedeo Nazzarit, egyik vádlottként pedig Silvana Pampani- nit láthatjuk. A filmet szinkronizál­va tűzik a mozik műsorára. . A VIDÁM, KACAGTATÓ filmek sem hiányoznak az áprilisi műsor­ból. Egy névcsere bonyodalmain mulathatunk a BOTCSINÁLTA SO­FŐR című, magyarul beszélő, szí­nes szovjet filmben, A szatirikus vígjáték a nagyképűséget, a bürok­ráciát és a talpnyalást állítja pel­lengérre. Fernandel rajongói az. AL­VAJÁRÓ BONIFÁC címá francia filmben találkozhatnak ismét ked­vencükkel mint detektíwel. A HARMADIK LÍCEUM szigorú szü­lőkről, titkos randevúkról és egy izr galmas érettségi vizsgáról szól, igazi Aasz bájjal és hat, még bájosabb, Fiatal. színésznővel a főszerepben. A csehszlovák filmeket áprilisban az ÉRETTSÉGI UTÁN képviseli.­OSZLIK A SÖTÉTSÉG címmel kí­nai film is szerepel a műsoron. Má­jus 1-én játszódik és április 30-án szinkronizálva mutatják be film­színházaink Yves Montand legújabb francia filmjét, a KETTŐNK TIT- KÁ-t. Májusban ismét közös filmben, a KARD És KOCKÁ-ban láthatjuk a népszerű színészházaspárt, Ruttkai Évát és Gábor Miklóst. A film ro­mantikus szerelmi történet a kuruc- korból. rendezője Fejér Imre. Fagye- jev TIZENKILENCEN című regényé­nek szovjet filmváltozata is ebben a hónapban kerül közönség elé. A má­sik szovjet film, az ANYAI SZÍV megható története az önfeláldozó szeretetről s a gyermeki hálátlan­ságról szól. Nagyszabású bolgár tör­ténelmi filmalkotás A HAJDÚK ES­KÜJE. A forgatókönyv írója, Orlin Vasziljov a török megszállás alatti időkből meríti témáját. A főszere­pet Aposztol Karamityev alakítja. SZIPORKÁZÓAN SZELLEMES nyugatnémet film, a CSODAGYE­REK, egy nemzedék szatirikus ön­vallomása az első világháborútól napjainkig. A remek rendezés Kurt Hoffmannt dicséri. A film szinkro­nizálva, széles változatban is vetí­tésre kerül. Érdekes témát dolgoz fel a RENDSZÁMA H—8 ... című jugoszláv film. Egy autószerencsét­lenség kapcsán jellemeket, sorsokat, drámákat és szerelmeket villant fel a feszült cselekményű történet. Két csehszlovák film is szerepel a máju­si műsorban: A BOLDOGSÁG VA­SÁRNAP JÖN és a HALÁL A NYE­REGBEN (mindkettő ideiglenes cím). Végül májusban tűzik még műsorra a KIS HAZUG című derűs német fil­met és a SZIGETLAKOK című ar­gentin filmalkotást. A júniusi műsor egyik kiemelkedő bemutatója lesz az ITT OROSZLÁ­NOK VANNAK. A csehszlovák al­kotók mai problémát vetnek fel, egy olyan emberről szólnak, aki jóhi­szeműen ugyan, de súlyos hibát kö­vetett el, s megbélyegzett lett, ha­misvágányra futott az életútja. A főszerepben Karel Höger ragyogó alakítását láthatjuk. A magyar fil­mek közül ebben a hónapban a BO­GÁNCS szerepel a műsoron. Fekete István könnyes, mosolygós történetét Fejér Tamás fiatal rendező vitte filmre s kitűnő művészgárdát vonul­tat lel: Makláry Zoltán, Kiss Ferenc,, Barsi Béla, Szabó Ernő és Vass Éva alakítják a főszerepeket, no és a cím­szereplő, Bogáncs, egy terelőpuli-di­nasztia legifjabb tagja. A mozilálo- gatók régi kívánsága teljesül a DZSUNGEL KÖNYVE című Kipling- regény színes angol filmváltozatá­nak bemutatásával. Rendezője Kor­da Sándor, főszereplője Sabu. Érdek­lődésre számíthat majd a NAGY CA­RUSO című színes amerikai film és- az ARANYSZIMFÓNIA, az osztrá­kok káprázatos színes jegrevűje. Les­sing regényét, az EMILIA GALOT- Tl-t a németek vitték filmre, nálunk szinkronizálva tűzik műsorra. A má­sik DEFA film címe: MEGCSALAT- VA ÍTÉLETNAPIG (ideiglenes cím). Egy, a háborúból hazatérő, katona problémáját veti fel a KIGYÜLNAK A FÉNYEK című, magyarul beszélő szovjet film, míg a TARKÁK ÜGYE ugyancsak szovjet film, bűnügyi tör­ténetet dolgoz fel. Giovanna Ralli és Roberto Risso játssza A NERCBUN­DA főszerepét, A mulatságos olasz film cselekménye egy váratlan nye­remény körül bonyolódik. A júniusi műsort a csehszlovák BRICH POL­GÁRTÁRS (ideiglenes cím) című al­kotása zárja be, mely szinkronizálva kerül a magyar közönség elé. A FENTI TÁJÉKOZTATÁS az Or­szágosan bemutatandó filmeket tar­talmazza. Túlnyomó zömmel Miskol­con is láthatjuk. (bm) A Miniszter tanáig ülése A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács mai ülésén ha­tározatot hozott a szerződéses terme­lés és a terményértékesítés irányitá- sával és szervezésével kapcsolatos kérdésekről. Megtárgyalta és elfo­gadta a Minisztertanács II. negyedévi munkatervét, jóváhagyta és a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztette a művelődésügyi mi­niszternek a „Magyar Népköztársa­ság Kiváló Művésze” és a „Magyar Népköztársaság Érdemes MűvészeM kitüntető cím adományozására vo­natkozó javaslatát, majd folyó ügye­ket tárgyalt. (MTI) A SEAIQ a gyarmatosítás és az agresszió eszköze Washington (TASZSZ) A washingtoni külügyminisztérium kiadta jelentését a SEATO 1958 —1959. évi tevékenységéről. A jelentés, amelyet a SEATO tanácsának küszöbönálló ülésével kapcsolatban adtak ki, frázisokat tartalmaz a „kommunista veszélyről”, a „kommunista beszivárgásról” stb. A jelentés szerzői nem titkolják, hogy a SEATO egész tevékenysége a délkeletázsiai országok nemzeti felszabadító mozgalmának elfojtására, a háborús kalán-* dók megszervezésére irányul a szocialista tábor országai ellen. A jelentés magasztalja a SEATO 1958—1959. évi katonai intézkedé­seit. A jelentés szerint hamarosan újabb nagyaránj'ú hadgyakorlatra kerül sor. Ezek a támadó tömb hadgyakorlatainak új sorozatát nyitják meg. A jelentés állításai a SEATO gazdasági, műszaki és kulturális- vo­nalon elért „sikereiről” nem tudják leplezni a támadó tömb tulajdonkép­peni lényegét, azt, Hogy a gyarmatosítás és az agresszió eszköze. (MTD NAPFELKELTE ELŐTT (Magyar-orosz művészi kapcsolatok) EGY KIVÁLÓ TEHETSÉGŰ ma- gyár festő reprodukciós kötetét for­gattam a napokban és elgondolkoz­tam, amint-a különböző témájú, de egy szempontból összefüggő képe­ket nézegettem. Mi az, ami Zichy Mihály képeit, a szerző egyénisé­gén túlmenően összefűzi, mi az, amire felhívja a figyelmünket. Zichy, a magyar származású, Magyarországon nevelkedett festő, itthon nem találva elég kifutási le­hetőséget, Oroszországba költözött, ott fejlődött ki igazi tehetsége. Ez a kettős gyökér, ez a két táptalaj az, ami örök élményt jelentett, meg­határozva pályáját végérvényesen. Ha ez a két hatás ellentétesen éri, nem tudott volna olyan harmo­nikus egységben, minden erolte- tettség nélkül egymás szomszédsá­gában megmaradni. Puskin illusztráció az egyik olda­lon, Petőfi a másikon. A Lermon­tov bájosan finom Mary hercegnője mellett Madách Évája, s a Kaukázus feletti űrben lebegő Démon mellett áll Ádám, a szakadék szélén. Vége a komédiának. Aztán az 1812-es na­póleoni háborúk orosz népi hőse robban szinte elénk fejszéjével, hogy új Mucius Scaevolaként, akár karja levágásával is bizonyítsa gyűlöletét a rabsággal szemben, és ott a szomorú Aradi Vértanuk Al­buma. Mennyi téma, mely szinte kiegészíti egymást, erősíti egymást összefolyva egy alkotó fantáziájá­ban. DE ÍGY VAN A KÉT NÉP TÖR­TÉNELME, irodalma, zenéje, mű­vészete is. A felvilágosodás kora új lendületre ébresztette nemzeti iro­dalmaikat. Előteremtette az első mestereket, akikre, mint biztos lép­csőkre léphettek a nagy utódok. És ezek már mind világirodalmi ne­vek: Csokonai, Kölcsey, Vörös­marty Puskin, Lermontov stb, A szárnyak, melyek a magasba emel­ték őket, a romantika szárnyai, mely kinyitotta a végtelent, és a végtelen igényének gyakorlati kö­vetelésével, a szabadsággal lépett elő. Egy új korszak új követelmé­nyét hirdették: pótolni mindent, ami lemaradás, mindenkinek, a jobbágyoknak is jogot adva az új, polgári fejlődés útjára lépni. A példa a haladó Franciaország, Anglia. És mint írók előtt: Goethe, Byron, Shelley és Shakespeare. Vörösmarty épp úgy rajongójuk volt, mint Puskin, És Lermontov a maga vihart kereső vitorlásával Byron legnagyobb tanítványa lett, de túl is lépett rajta és joggal ír­hatta ler Nem, és nem Byron, én más vagyok. És a szabadság a nép felé fordí­totta mindkét nép kiváló költőit. Kölcsey még a népdal megtisztítá­sáról beszélt, Petőfi és az új gene­ráció már azt tartja példájának. És itt találkozik a késői Puskin és Nyekraszov, a tehetséges realista költő. REALIZMUS ÉS A NÉP ihlető erejére támaszkodás. Ez a követ­kező lépcső. Ennek jegyében már nemcsak a költészet fejlődik to­vább. Uj művészet kel életre: a zene, méghozzá a zenés dráma. A mi Erkel Ferencünk épp akkor kí­sérletezik ennek megteremtésével, amikor a Ruszlán és Ludmilla, majd az Ivan Szuszanyin megszületik Glinka alkotásaként. És nemsokkal utána olyan életművel találkozunk, mely az eddigi zenei hegemon ha­talmakkal szemben az élre lép: Musszorgszkij operáiban. Megvalósul Petőfi álma, a nép veszi át az uralmat a művészetben. És ez az egész népet összefogó, az egész nép érdekeit szem előtt tartó művészet hozott olyan irodalmi eredményt a század második felé­ben, mellyel már maga is példamu­tató mesterré emelkedett, az euró­pai irodalom fejlődésének élére állva. Csak a neveket sorolom itt fel, mint amikor egy hegyvonulat nagyságát a benne, található csú­csok szédítő magasságaival jellem- zem. Turgenyev, Gogol, Dosztojev­szkij, Tolsztoj, Csehov. Nevek és mögöttük művek, melyeket irodal­munk nagyjai is mindig csak a leg­magasabb méltatás, tisztelet, tanul- nivágyás hangján említettek. Különösen nálunk. Hisz az út sokban megegyezett, problémáink oly közeliek, oly egybevágóak vol­tak, témáink annyiszor fedték egy­mást, Jókai romantikus mesevilága is többször idézi az orosz történelmet és Puskin maga is egyik hőse lesz az író ezerszínű fantáziájának. A szabadság rajongója és szenvedé­lyes szerelmes. Dacol magával a cárral is és a dekabristák felkelésé­től is csak a véletlen tartja távol. De mellettük tesz tanúságot a re­gény legjobban sikerült, a Jókaira oly jellemzően hatásos drámaiságú jelenetében, a cárral való beszélge­tés során. Példaképei a cigányok, a maguk szabad életével, a tökéletes szabadság szimbólumai. így fest a Jókai-hős, és meüette a költemény fordítása (A cigányok), mely magá­nak a regénynek is ihletője lett. Vonzotta ez a környezet az írót, mert üt is csírázott a „szabadság a hó alatt”, mint nálunk. Ebből a környezetből indította útjára az egyik Baradlay-fiút is a „Kőszívű ember fiai”-ban és ennek a népnek a fiai — akár az egyszerű katona, akár a felvilágosodott tiszt-barát — segítik elő a világosi katasztrófa után a szökését. Mert az orosz nép legjobbjai mélységesen szégyentel­jesnek. ítélték azt a zsandár-szere- pet, melyet cári uraik rájuk kény­szerítettek a század folyamán. Nem­csak Csernisevszkij, vagy a szám­űzetésben élő Herzen mondták ki, ezt hirdették a kisebbek, a névtele­nek is. Ekkor születnek az első Pe- tőfi-fordítások és sokan saját versei­ket is. az ő nevével fémjelzik. Még Szibériában, bányamélyben is, ahogy Puskin szép verse mondja, így fordult elő, hogy sokan úgy vél­ték, hogy maga Petőfi is eljutott odáig, pedig csak eszméi szálltak tovább a szabadság lelkes rajongói­nak sokszor keserű útján is. AMIKOR PEDIG A SZABADSÁG­HARC elbukott, a polgárság sza­badságeszménye kifakult a kiegye­zés díszkötésében, megszólalt a kri­tika, a bíráló szembenállás saját koruk hibáival szemben. Arany Já­nos már a szatirikus-realista Gogolt idézi és fordítja le egyik kisregé­nyét, a „Köpenyeg”-et. Fia pedig a Délibábok hősében a magyar Anyegint, a „felesleges ember” nagy álmokkal teljes, de a. realitásban cselekedni képtelen párját igyeke­zett megalkotni. Mikszáth maga is szeretettel ír a kor társ novellista Csehov ról és bá­mulattal — és sajnálkozással a ké­sői megismerés .miatt — Dosztojev­szkijről és Tolsztojról. Késve érkeztek hozzánk? Mai szemmel nézve, óriási késéssel, de ha a múlt századi viszonyokat néz­zük, aránylag meg lehetünk elé­gedve azzal az érdeklődéssel és is­merettel, mely „írástudóinkat” az orosz irodalom felé fordította. Bér- czy Károly Anyégin fordítását majdnem száz évig a legjobb fordí­tások közt emlegettük és még ma is élvezettel olvasható. Arany László vedig mint. műfordító is jelentős. A romantikus verses elbeszélések és tájversek Lermontovja nála hódí­totta meg a magyar képzeletet is, és ezek még mai antológiáinkban is szerepelnek. Persze, ezek a fordítások még nem eredetiből, — francia, vagy főleg ném.et közvetítéssel készül­nek, de aztán kialakul egy fordítói gárda, mely már az eredetit is fi- gyelembevéve szólaltatja, meg száza­dunkban főleg az orosz prózát. NAGYSZERŰ MŰVÉSZI KÉZ­FOGÁSA volt ez két népnek egy oly jelentős korban, mely hősies lendületben, annyiszor megcsodáli eredményekben, de véres bukások• ban is oly gazdag volt. Abban i században, mely megelőzte és elő­készítette a legújabb kort. Kezet- fogtak a két nép legjobbjai a nap­felkelte előtt, hogy utána két nép foghassa meg egymás kezét, mi­korra a történelem fejlődése el­hozta ennek lehetőségét és szükség- szerűségét. KABDEBQ LÓRÁNT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom