Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

Szombat, 1959. április 25. RSZAKMAGYARORSZAG s Az energia- és közműellátási ankét második napja Értékes javaslatok az energiahálózat bővítésére, — a miskolci széobáoyászat fejlesztésére és a távfűtés lehetőségeire Tegnap reggel a megyei tanács nagytermében folytatták tanácskozá­sukat a város energia- és közmű- ellátási eredményeivel és további terveivel foglalkozó ankét résztve­vői. Elsőnek Péti Szilveszter, az Északmagyarországá Áramszolgáltató Vállalat főmérnöke a város villa- mosenergia ellátásáról tartott elő­adást. Beszéde elején ismertette a jelenlegi hálózat kifejlődésének tör­ténetét, majd a jelenlegi állapotról szólott. Elmondotta, hogy a miskolci hálózat terhelése 1929 óta körülbelül a tízszeresére emelkedett. Az úgyne­vezett tápponti transzformátor-telje­sítmények szükségszerű növelése kö­vetkeztében növekedtek a zárlati tel­jesítmények is és emiatt a hálózaton keletkező üzemzavarok kiterjedése és súlyossága is növekedett. A la­kosság és a városba települt ipar igényelnek növekedésével a hálózat terhelése fokozatosan nő. Példa er­re, hogy 1956—1957. és 1958. évek­ben a teljesítmény emelkedése kö­rülbelül 14 százalékos volt. A városi hálózat üzemtoentartása az Áramszolgáltató Vállalat dolgo­zóit erősen igénybeveszi. Éppen ezért megállapítást nyert, hogy a város hálózata tovább már nem fejleszthe­tő és egy új, korszerű terv megvaló­sítását kell napirendre tűzni. Az előadó ezután a hálózatfejlesztés távlati tervét terjesztette elő. Mint mondotta, az ÉMÁSZ még 1957-ben megrendelte a Villamos Hálózati Fejlesztő és Tervező Vállalatnál a város hálózat­fejlesztési tanulmánytervét, azért, hogy egy korszerű és a távlati vá­rosfejlesztési tervekkel összhangban lévő hálózat kiépítése mielőbb meg-, kezdhető legyen. A HATERV 1958- ban két tanulmányt készített, me­lyek megadják a hálózatfejlesztés pontos irányelveit és lerögzítik Mis­kolc város villamoselosztó-hálózatá- nak és transzformátorállomásainak alapadatait. így már 1958-ban a táv­lati terveknek megfelelően indultaik be a hálózatépítési munkák. A város különleges adottságai a hálózat tervezőit elég nehéz felada­tok elé állították. Ennek ellenére a terveket mégis nagy figyelemmel és előrelátással, a helyi körülményék figyelembevételével készítették el. A város villamosenergiaeliátásában te­hát néhány év alatt hatalmas ará­nyú változások, történnek. Jellemző a munka, illetve a tervek nagyságá­ra, hogy a tervezők mintegy évi 10 százalékos terhelési növekedésre számítanák. Ennek megfelelően, a mai kb. 11 MVA csúcsterhelés 1965- re 22, 1975-re pedig mintegy 45-50 MVA-ra emelkedik! A pénteki tárgysorozat második eiőadója Stoll Lóránd, a Borsodi Szénbányászati Tröszt mérnöke volt, aki Miskolc szénkincse és a szénter­melés városrendezési vonatkozásai címmel tartott előadást. Mint azt a többi között elmondotta, a szénbá­nyászat a város fejlődésének nem­csak korlátokat szab, hanem a bányászat a város fejlődését is előmozdítja. gának és iparának szénellátása érde­kében új bányákat kell Miskolc tér­ségében építeni, illetve a jelenleg épülőket befejezni. A jelenlegi ötéves és a távlati 15 éves terv adatai alap­ján csupán a perecesi bányaüzem­nek a mostani 650 ezer tonna helyett 1965-re 1.180, 1970-re 1.210, 1975-re pedig 1.250 ezer tonna szenet kell termelni. Lyuikóbánya teljes befeje­zésekor nemcsak Borsod, hanem ha­zánk egyik legnagyobb kapacitású bányaüzeme lesz. Uj bányaüzem lesz még a mai tanbánya is, amit a közeljövőben fejlesztenek fel, Pe­recesen pedig új függőleges aknának a mélyítését tervezik. Erenyő-bánya a mai osztályozóknál korszerűbb osz- tályozőkkal lesz felszerelve és innen a lakosság szénellátását könnyebben oldhatják meg. Ez a bánya az eddi­gieknél sokkal jobb; 2900—3000, sőt 3100—3300 kalóriájú szenet fog biz­tosítani. A miskolckörnyéki bányák dolgo­zói részére továbbra < is Miskolc te­rületén akar a bányászat lakásokat építeni, úgy, hogy a város fejlődését, rendezését előmozdítsa, s korszerű, a szocialista életviszonyoknak meg­felelő lakónegyedek alakuljanak ki. Gábor Béla, a Lenin Kohászati Művek energia gyárrészlegének ve­zetője a távfűtés miskolci lehetőségeiről és általában a lakótelepek fűtéséről számolt be. Előadásának nagyrésze a gyárak, üzemek és középületek fűtésproblémáival foglalkozott, még­is értékes és Miskolc jövője szem­pontjából igen fontos gondolatokat említett meg. A távfűtés kérdése még csak most került első alkalommal olyan fórum élé, amely hívatva van állástfoglalná a javaslatok és lehető­ségek mellett, hiszen a város rende­zése, korszerűsítése, a távlati ter­vek elkészítése megköveteli, hogy ezt a kérdést előbb-utóbb rendezzék. A kulturáltabb életre vágyó ember állandóan keresi az újat, a legmeg­felelőbb utat és ezt az utat kell ke­resni az új lakótelepek létesítésénél is. A több emeletes lakóházaknál, ahol a szénnek fel, a salaknak le kell mennie, a tüzeléssel járó por- és szemétképződést el kell viselni és nem utolsó sorban az egyéni szémtá- r olásra drága épület-légtérfogatot kell biztosítani, — feltétlenül kulturál­tabb életforma kialakítása fe^é keU törekedni. A teljes miskolci rend­szer kiépítésére egyelőre nem ke­rülhet sor, — állapította meg az elő­adó, — de az sem vitás, hogy szűk energia-alapanyag kapacitásunkra való tekintettel, azt előbb-utóbb meg kell építeni Az elhangzott előadásokat ez­után vita követte. A vitában felszó­lalt Bartha József, a Lenin Kohá­szati Művek energia gyárrészlegének főmérnöke, Futó István, a Nehéz­ipari Minisztérium műszaki fejlesz­tési osztályának vezetője, Pálos Fe­renc főkonstruktőr, a HÁTERV al- állomás osztályának vezetője, Juhász András, a Borsodi Szénbányászati Tröszt főgeológusa, Korompai Győző, a Lenin Kohászati Művek gyárfej­lesztési osztályának vezetője, dr. Dió- szeghy Dániel tanszékvezető egye­temi tanár és Budaházy Miklós, az ÉM. Miskolci Tervező Vállalat főgé­pésze. Az ankét résztvevői szombaton reggel tovább folytatják tanácskozá­sukat. Szarvas Miklós Védekezzünk a kukoricamoly kártétele ellen Az egész megye területén, csaknem minden falusi udvarban nagy csomó tavalyi kukoricaszárat és izikkórót tárolnak. Itt-ott, több helyen, a határban is van a dűlőkön, útszéleken tavalyi kukoricaszár. Ez már ritkán kerül takarmányozásra, nem is arra való. Leginkább fűtésre, ke­nyérsütésre használják fel. A törvény úgy rendelkezik, hogy a tavalyi termésű kukoricaszárat és izikkorot május 1-ig meg kell semmisíteni, vagy úgy elvermelni, hogy 40—50 cm földréteg legyen rajta. Aki ezt nem teszi, szabálysértést követ él és megbüntetik. Miért van ez a szigorú rendelkezés? Azért, mert a tavalyi kukorica­szárban, izikkóróban telel át a kukoricamoly, a lepke onnan bújik ki má­jus hóban, tojásait a kukorica növényekre rakja. A kikelő hernyók bejár­ják magukat a kukorica szárába, azt összerágják, sok helyen kilyukaszt­ják, így a kukoricaszár törékennyé lesz, a csövek a földre kerülnek és ott tönkremennek. De hasonlóképpen károsítja a moly a kendert is. A molytól meglepett kukorica-, vagy kendertábla úgy néz ki augusztus­szeptemberben, mintha nagy szélvihar kitördelte volna. Pedig az ok a kukoricamoly kártétele. Nagy kárt szenved a gazda, mert a csőtermésen kívül a szártermés is elpusztul, takarmányozásra alkalmatlan lesz. Május 1-ig vermeljük el a kukoricaszárat, iziket, rakjunk rá félmé­teres tömött szalmaréteget, arra pedig 40 cm földet. így a kibújó lepkék nem tudnak a szalma-, illetve földrétegen átjutni és elpusztulnak, mi­előtt tojásaikat leraknák. Ha már kibújt a lepke, nem tudjuk kiirtani, illetve kártételét megakadályozni. Ezért igyekezzen mindenki eleget ten­ni a törvény rendelkezésének, abból elsősorban saját magának lesz haszna. Az energiagazdálkodás távlati terve megköveteli, hogy a város lakossá­HAJDU KAROLY oki. mg. mérnök Úttörők és munkásőrök ünnepe Encsen SZOMBATON IS SZEMERKÉLT az eső, vasárnapra a meteorológia fel- hőfelszakadozást jósolt, de csak nem enyhült az ég borongás szürkesége. Nem enyhült, pedig mennyi szülő és még több úttörő nézte aggódva az eget Encsen, hátha beválik a jóslat és sorsával törődik. A gyermekekről va­ló gondoskodás nálunk nem írott mulaszt; pártunk, kormányunk na­ponként tesz bizonyságot arról, hogy a gyermekek jövőjét* minden tőletel­hető módon támogatja. Teszi ezt azért, mert a ma iskolásai a jövő fel­A járás vezetői szöget vernek a zászlórúdba. nem veri el az eső az encsi munkás­őr század és közel hatszáz kispajtás bensőséges ünnepét. Napsütés ugyan nem volt, de kitartott az idő, az ün­nepség alatt nem indultak meg az egek csatornái. 1959. április 19-én, vasárnap nagy ünnepségre sereglettek össze a járás úttörői Encsen, hogy átvegyék az en­csi munkásőrszázad kedves ajándé­kát, a gyönyörű úttörő vándor-csa­patzászlót. Délelőtt 11 órakor a ta­nácsház kertjében felsorakozott az úttörőezred, mellettük zárt, kato­nőitei, nekik kell majd tető alá hoz­ni azt a nagy munkát, amit a mai felnőttek megkezdték: — a szocia­lizmus felépítését. A munkásőrök és az úttörők még bensőségesebb ba­rátságát pecsételi meg ez a mai nap. AZ ÜNNEPI MŰSORBAN nagy sikerrel szerepelt a járási pedagó­gus-énekkar, majd a mérai általános iskola ének- és zenekara állt a nagy számban összesereglett közönség elé. Az ifjú zenészek gyakorlott kézzel szólaltatták meg vonós zeneszerszá­maikon a munkásőrök kedvenc da­Munkásőrök, az út* törő-csapatzászlóval. Egyesült Suvadive Szigetek Az Indiai-óceánban Ceylontól 650 km-re délnyugatra fekszik a brit védnökség alatt ál­ló Maldive-szigetek szul- tánsága. A közel 7 ezer sziget- és szíriből álló szigetcsoport összesen 300 négyzetkilométer nagyságú, tehát Buda­pest területének csak kétharmada. A Maldi­ve-szigetek lakóinak száma 82 ezer fő; a szi­getcsoport gazdasági je­lentősége elenyésző. A közelmúltban a szi­getcsoport déli részén Fua Muluku sziget és a Huvada, valamint Addu atollokon ..Egyesült ^ Su­vadive Szigetek” néven új „állam” alakult. Az államalakulás oka az a tény volt, hogy a MaMi- ve-szigetek kormánya nem tartotta kívánatos- nak a szigetcsoporthoz tartozó Gan szigetén brit repülőtámaszpont kiépítését. A brit ható­ságok válaszul szeparatis­ta lázadást robbantottak ki, és a szi­getcsoport déli részén alakult új ál­lam vezetői természetesen hozzájá­rultak a brit repülőbázis létrehozá­sához. Gan sziget lakosságának tá­maszpont-ellenes tüntetéseit a helyi hatóságok kegyetlenül elfojtották. A Gan szigeten létesítendő repülőtá­maszpont stratégiai jelentőségét az adja meg, hogy a London—Cyprus— Aden—Szingapúr, tehát a Távol-Ke­let felé vezető légi útvonal egyik fontos állomása, miután Nagy-Bri- tannia az indiai és ceyloni repülőtá­maszpontok feladására kényszerült. Gan sziget továbbá összekötő kapocs lehet az afrikai Mombasa és Szinga­púr, valamint Mombasa és Ausztrá­lia repülőterei között is. Jelmagyarázat: 1. Brit repülötá- maszpont. 2. Brit repülőtámaszpont építés alatt. — TERRA — nás rendben a munkásőrszázad állt. A dísztribünön helyet foglaltak a járás vezetői. Kocsis Lajos elviárs, a járási úttörőelnökség tagja meg­nyitó szavai után, Lengyel Kálmán munkásőrparancsnok-helyettes elv­társ meleg szavak kíséretében adta ál a selyemből szőtt, gyönyörű, három­színű zászlót Nagy Bertalan elvtárs­nak, járási úttörővezetőnek, majd Túróczi János elvtárs, a járási párt- bizottság titkára emelkedett szólásra. Ünnepi beszédében meleg szavakkal szólt arról a mély szeretetről. mely- lyela mi társadalmunk a gyermekek A bukaresti Kirov cipőgyár dol­gozói már eddig is szép eredmé­nyeket értek el a fajlagos anyagfo­gyasztás csökkentésében. De a stan- colók, szabászok és talpvarrók nem elégedtek meg az elért munkasiker­rel. Tovább kutatták azokat a lehe­tőségeket, amelyek feltárásával még takarékosabban dolgozhatnak. Nagy figyelmet szentelnek minden gramm talp és minden négyzetcentiméter bőr hasznos felhasználására. Néhány nappal ezelőtt Gheorghe Soimu, a gyár egyik kiváló stancoló- ja azzal a javaslattal állt elő, hogy takarítsanak meg öt gramm talpat egy pár cipőtalp stancolásánól. A ja­vaslatot munkatársad is magukévá tették. Versenyre keltek egymással. A részleg dolgozói kiszámították, ha a stancolók minden pár cipőtalpnál öt gramm talppal használnak keve­lát, arattak is olyan tapsot, hogy zú­gott a kert tőle. Kocsis Lajos elvtárs zárszava után fegyelmezetten indultak az ünneplők és ünnepeltek ebédelni, fölöttük ün­nepélyes kamolysággal szállt a deve- cseri általános iskolások zenekarának xilofon-hangja, az úttörőinduló pat­togó dallama. Az idő megunta a várakozást, megeredt az eső, de most már eshe­tett, csak a délután gazdag sport- és kulturális műsorát mosta el. (Gulyás) sebbet, akikor ebben az évben 100 ezer lej értékű nyersanyagot taka­rítanak meg. S hogy ezt elérjék, a Kirov cipőgyár stancolói megfogad­ták, hogy ezentúl egy százalékkal ke­vesebb nyersanyagot vesznek ki a raktárból, mint amennyit tervük előír. A stancolók kezdeményezéséhez csatlakoztak a gyár többi részlegé­nek dolgozói is. Megfogadták, hogy ezentúl ők is a stancolókhoz hason­lóan egy százalékkal kevesebb nyers­anyagot, bőrt, szeget, fonalat stb. vesznek fel a raktárból, mint ameny- nyit tervük előirányoz. így terjedt ki a stancolók értékes kezdeményezése az egész gyár dol­gozóira, amelynek eredményeként ebben az évben a fővárosi Kirov ci­pőgyárban mintegy 380 ezer lej é*- tékű nyersanyagot takarítanak meg*----------------4» ------ ­E gy százalékkal kevesebb nyersanyagiogyasztást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom