Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-27 / 280. szám

4 ESZAKMAGYARORSZAg sfeörtök. 105«. t 2.8 millió lórin to*' költséggel új tóminta-raktárt építettek az Ózdi Kohá§za(i Üzemeknél (Tudósítónktól) Az Ózdi Kohászati Üzemekben nagymennyiségű, több millió forin­tos értékű famintákat tárolnak. A régi famintaraktár, amely favázas, dcszkaoldalas épület volt, már nem elégítette ki az igényeket. Kicsi volt, s így a famintákat más különböző he­lyeken is, kellett tárolni, nem beszél­ve arról, hogy e raktárépületek tűz­veszélyesek voltak. Ezért vált szükségessé, hogy új, korszerű famintaraktárt építsenek az Ózdi Kohászati Üzemekben. Az új raktár előregyártott panelekből készült,’ négyszintes vasbetonszerkezetű, tűz- rnentes épület, szintenként 700 négy­zetméter tároló alapterülettel. Az épület ossz légtere 9800 légköbméter. Az új famintaraktárt egy tonnás sze- mélykíséretű teherfelvonóval és 2 tonnás 12 m. emelő magasságú elek­tromos futódarúval is ellátták. A raktárépület dolgozói részére mele­gedőt, mosdót és zuhanyozót, az iro­dát központi fűtésesre építették. A faminták kisebb javításainak el­végzésére külön műhely épült, így a sérült mintákat nem kell a faipari műhelybe szállítani, hanem ott, a helyszínen ki tudják javítani. Az épületben tárolandó faminták tűzbiztonsága érdekében magasnyo­mású tűzvezeték-hálózatot létesítet­tek, szintenként 2—2 darab tűzcsap- szekrénnyel. A Lenin Kohászati Művek mar­tinüzemében az év első nyolc hó­napjában a vasúti sínek céljára ké­szített öntecsek nagymértékben sza- kadásosak voltak. A szakadásos ön­tecsek mennyisége elérte, sőt túlha­ladta a húsz százalékot, ami tekint­ve, hogy sínöntecsből havonta több­ezer tonnát kell gyártani, igen ká­ros volt mind az üzem, mind pedig a vállalat gazdálkodására. Szeptem­bertől az üzem öntőcsarnokában új eljárást vezettek be, amivel gyorsí­tották az öntést, javították az önte­Az új famintaraktár 2.8 millió fo­rintos költséggel elkészült, s átadták rendeltetésének. Nagymengyi András esek minőségét. így már az eljárás alkalmazásának első két hónapjában felére, novemberben pedig csaknem öt százalékra csökkentették a szaka­dásos öntecsek számát. Ezzel több mint két millió forinttal értékesebb félkészárut állítottak elő, illetve ad­tak át a hengereiének. A sínöntecsek selej tjének erőteljes csökkentése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az üzem a nyereségrészesedés alapjául szolgáló műszínttervét ed­dig jóval túlteljesítette. Angol bányászküldöttség érkezik Borsodba A Bányaipari Dolgozók Szakszer- vezetőnek meghívására hazánkba ér­kezett a dél-ivalesi bányászok kül­döttsége. A vendégek megtekintették a várpalotai, a pécsi és a komlói bá­nyaüzemeket, meglátogatták az új bányászházak lakóit, megismerkedtek a bányaüzemek szociális, munka- védelmi létesítményeivel. A héf. vé­gén az angol bányászküldöttség a borsodi szénm.edence bányaüzemeibe látogat el. Megyénk bányászai szeretettel vár­ják a kedves vendégeket. Uj eljárással csökkentették a selejtet — több mint ké'millió forint megtakarítás Különleges saválló acéllemezeket gyártanak a jövő évoen Borsodnádasdon A jövő évben a Borsodnádasdi Le­mezgyárban üzemszerűen megkezdik a különleges minőségű, eddig még hazánkban nem gyártott saválló acéllemezek gyártását. A gyár mű­szaki vezetői komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy az új gyártmány mi­nőségileg is kifogástalan legyen. Gyárfás Gyula, a,, hengermű üzem- főnöke szerint az eddigi kísérletek mintegy 95 százalékos eredményre vezettek a kívánt minőséggel szem­ben. Legjobban bevált a sima felü­letű hengereken való hengerlés és most ezt a módszert tovább javítják, így az'év végéig el akarják érni a kívánt minőséget. Az új gyártmány bevezetése igen nagymennyiségű im­port megtakarítását eredményezi majd a népgazdaságnak. 100 vagon szaloncukor A Szerencsi Csokoládégyár dolgo­zói a közelgő karácsonyi ünnepekre 100 vagon szaloncukrot készítettek. Ebből 11 vagon kiváló minőségű és különböző ízű krém-, három vagon pedig csokoládéba mártott szaloncu­kor. Ezenkívül már 9 vagon csoko­ládéfigurát és függeléket adtak át a kereskedelemnek. A szaloncukor kiszállítását a napokban befejezik és a gyár dolgozói már megkezdték a húsvéti szezonra való felkészülést. 0 A bérezés alakulása a diósgyőri martinacélműben A magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány, mint ismeretes — a gazdaságos termelés fokozása érde­kében — minden vállalat részére önállóságot biztosított. Vállalatun­kon belül a gyárrészlegek —, így a martinacélmű is — teljes önállóságot kaptak. Ez lehetőséget adott arra, hogy a kiadott utasítások alapján bérezési rendszerünket a helyi adott­ságoknak megfelelően alakítsuk ki. Ezt mi a következőképpen oldottuk meg. A szakmunkások, a betanított munkások és a segédmunkások átlagbérét — létszámarányuk sze­rint — a gyárrészlegvezető, a szakszervezeti bizottság, a gazda­sági vezetők képviseletéből, vala­mint néhány idős dolgozóból alakult bizottság hagyta jóvá. Az üzemegységekre felbontott átlag­bér megállapításánál figyelembevet­tük az 1957 előtti aránytalanságokat. Az alacsony keresetű dolgozók bé­rét felemeltük, míg egyeseknek, — akiknek korábban magas volt a bé­rük — csökkentettük keresetét. A statisztikai adatok alapján új normaszintet állapítottunk meg, me­lyet három fő tényező határoz meg. Egyik a kemencék tonna órája, a másik a selejtszint alakulása, - har­madik a tonna blokkolt óra üzemi szintje. Ahhoz, hogy teljesítménybérün­ket növelni tudjuk, szükséges a selejt csökkentőse. Fontos, hogy az egy üzemórára eső fajlagos acélértékünk a lehető leg* jobb legyen. Persze, szemelőtt kell tartanunk az energia, a tűzálló-tég­la és a javítóanyagok minimális fel- használását is. Ha az egy órára eső átlagbér ala­kulását vizsgáljuk, 1956-ban és 1958- ban, akkor megállapíthatjuk, hogy a kemencesornál 6.6, a csarnoknál 4.2, a vaskertnél 15.3, a karbantartásnál 14.2, az építkezésnél pedig 9.9 szá­zalékos volt az emelkedés. Az össz- dolgozók átlagos keresete tehát 9.3 százalékkal emelkedett. Hasonlítsuk össze: milyen volt a Horthy-rendszerben és milyen ma a martinászok átlagkeresete. Régen a martinacélműnél az egy órára eső át­lagkereset — a 30-as éveket figye- lembevéve — 30 fillér volt. Jelen­leg 10 forint. Akkor az egy órára eső átlagkeresetből 15 darab Levente ci­garettát lehetett venni, míg ma a 10 forintból 83 darab Kossuth szivarkát. Másik példa. Egy kiló zsír a Horthy- rendszerben 1 pengő 60 fillér volt. Egy átlagkeresetű dolgozónak 6 órát kellett gürcölnie 1 kg zsírért. Ma hatórai keresetből 10 forintos átlag­bér mellett a dolgozó 2 kg 15 dk zsírt vehet. A múltban egy kerékpár 175 pengő volt. Ezért egy átlagbérű dolgozónak 580 órát kellett dol­goznia. Ma azonos értékű kerék­párért csak 96 órát kell dolgoznia a munkásnak. Ezekből a példákból is világosan kitűnik, hogy sokat javult a dolgo­zók átlagbére, kereséte, élete. Az átlagbér a jövőben is emelkedni fog. Természetesen ehhez az szükséges, hogy gazdaságosan, becsületesen dol­gozzunk. Fejszák János a martinacélmű munkaügyi osztályának vezetője. Mezőgazdasági szaktanácsadás: A szüret utáni legfontosabb teendők Az eredményes szőlőtermelés nem­csak a tenyészidőben szokásos mun­kák elvégzését teszi szükségessé, hanem ki kell használni a téli idő­szakot is. A szüret utáni legfontosabb teen­dő a szőlők őszi mélykapálása. En­nek a célja ugyanaz, mint a szántó­földi növénytermesztésben az őszi mélyszántásé, tehát az őszi, téli csapadék tárolása szőlőtalajainkban. Köztudomású, hogy az évi átlagos csapadékmennyiség nagyobbrésze az őszi és téli hónapokban hullik le eső, illetőleg hó formájában és en­nek a talajba ívódása csak úgy tör­ténhet meg, ha azt kellőképpen fel­lazítottuk, morzsalékossá tettük. Az őszi mélykapálás elmulasztása nem­csak a csapadékmennyiség elfolyását eredményezi, hanem — miután sző­lőink legnagyobb része lejtős terü­letre telepített —, talaj pusztítás is bekövetkezik azáltal, hogy a lefolyó víz, illetve hóié a tápanyagban gaz­dagabb felső talajréteget lemossa. A talajlemosódás nem csak azért veszedelmes, mert a tápanyag- tartalom csökken, hanem azért is, mert a csökkent földréteg miatt a tőkefejek magasra ke­rülnek, ezáltal azok fedése ne­hézkessé, sokszor lehetetlenné válik. Másik őszi munka a hidegebb idő beálltával, de még az erősebb fagyok beállta előtt — a szőlők fedése. A fedés célja a tőkefej és az alacso­nyabban fekvő rügyek megvédése a fagykároktól, illetőleg ólmos esők­től. A fedés is csak akkor eredmé­nyes, ha az apró, morzsalékos tat* lajjal történik, ezért is helyes mély kapálást előzetesen elvégezni. őszi munka a szőlő trágyázása is. Szőlőink termőerejének fenntartásá­hoz általában háromévenként 200- 300 mázsa istállótrágyát, vagy 100 mázsa tőzeg-* vagy sertésfekált adunk kh-ként. A szervestrágyában lévő növényi tápanyagok (nitrogén, foszforsav, káli) aránya azonban nem megfelelő, ezért az istállótrá­gyát és fekáltéágyákat is célszerű kálisóval és foszforsavval kiegészí­teni. Miután a szőlőtermesztés is­tállótrágya és fekáltrágya igényeit nem tudjuk teljes mértékben kielé­gíteni, ezért bármilyen más szerves­anyagot is felhasználhatunk, mint a tőzegkorpa, szecskázott szalma, törek, tépett kukoricaszár, aprított venyige, kifőzött törköly, stb. Ezek bármelyikéből 1 kh-ra 50 mázsát adjunk, előbb azonban szórjuk rá az alábbi műtrágyakeveréket kh-kéht: 4 mázsa péfcisó, 3 mázsa szuperfoszfát,. 2 mázsa kálisó. Ezek a — műtrágyákkal kiegészített — szervesanyagok egyenlő értékűek az istállótrágyával. A háromévenkénti szervestrágyá­zások közötti években csak műtrá­gyákat használjunk évente és kh- ként legalább 2 mázsa pétisót, 3 má- zsr szuperfoszfátot és 2 mázsa káli­sót. A szervestrágyázást leghelyesebb a fedés után kimélyített sorkö­zökben ősszel elvégezni úgy, hogy az árokból a földet még 20 cm mélységben kiemeljük és a trágyát behelyezve, a ki­emelt földet rászórjuk. Hasonló módon kell eljárni a mű­trágyák alkalmazásánál is, azokat ne a feltalajba kapáljuk be, mert ott gyorsan elbomlanak és inkább csak a gyomnövényeket táplálják. A szőlő tápanyagfelvevő gyökerei ugyanis 25-—50 cm mélységben he­lyezkednek el, tehát a trágyákat is ebbe a mélységbe kell juttatnunk. Az ismertetett agrotechnikai és trágyázási módszer növeli a termés- mennyiséget, javítja a termett bor minőségét, biztosítja a vesszők jó beérését és fagyálló képességét. Andrási Iván Csütörtök, 1058. november 27,* sinmaG mporsipg Ho megv választás óta ri >tt át az idők r k nem is ani -ség, mint inkáb’ robélyi, Erdős, Kovács, Szávai, He£s,zülé|> naP^‘ ^ düs. Sokkal jobban ment a játA^J- g otta az. aitaia re mint az első félidőben és már f ^aimasabbnak I percedtől kezdve nagy fölényt h< _7tnka(. Ar colt ki Borsod csapata. Az 55. ^an,’mir 1— -----'-------" támadást -----­b en mintaszer ű Szünet után feljavult a borsodi csapat Borsod iíj. válogatott—Szabolcs-Szatmár ifj. válogatott 3:1 (1:1) Miskolc, 200 néző. Vezette: Kiss L. A hazai csapat a következő össze­állításiban lépett, pályára: Szobonya, (Varga)—Vécééi, Perecéi, Rácz—Ko­vács, Csiba—-Erdős, Dóyai, Szávai, Hegedűs, Verebélyi. A mérkőzés lagymatag iramban kezdődött cs hosszú percekig egyik kapu sem forgott veszélyben. Az első lövést a borsodi csapat küldte ellen­fele kapujára, de a szabolcsi kapus biztosan védte a gyenge lövést. Vá­ratlanul szerezték meg a szabolcsiak a vezető gólt. Perecsi az ellenfél balszélsőjének passzolta a labdát, aki tíz méteren keresztül vezette. Középreadása nem sikerült azt Perecsi kapta, aki ka­pusa felé gurította. A gyengén haza­adott labdát a vendégcsapat jobb- szélsője csípte el, a kétségbeesetten kifutó Szobonyát kicselezte és közéi­ről a hálóba gurított, 0:1 Szabolcs javára. A gól után sem játszott a hazai csapat folyamatosam. Hosszú ese­ménytelen percek után a 32. percben Dévai ügyesen elfutott a halszélen, két csel után középre ívelt és a jó ütemben érkező Kovács öt lépésről a hálóba fejelte a labdát, 1:1. Szünet után Dévai lett a jobbfed e- zet, míg a csatársor így állt fel: Ve­-----------------------—üOO­v ezc-l s után bizalom] Borsod. Dévai vitte fel a labdát, V a mag csírázái rebélyihez továbbított, aki egyből^ jobtezélsó helyére futó Dévaihoz j, ‘leléseket a , szót, Deva.‘ kel lépés “ “’’ff K'fcmteég, a ívelt kozepre es a beívelt labdaí K,„;iaiasa jelkép« vács felugorva hat lépésről a t’~ek a socialist felső sarokba fejelte. 2:1. (Mii\rvégig kíséi szerű támadás, nagyszerű befejező k^jat_ A gól után végig a hazai csapat rn%Z(1jük a bizaln radt támadásban, de csak a 87. per^ gazdag út ben sikerült újra eredményt, elérn választottjaiban Ekkor is Dévai kapta a labdát, a, egy csel után Verebélyihez játszó _ .. aki Kovácsihoz továbbított, Ková’sz is követni^ sem késlekedett az átadással. — Szét apró-cseprő vaihoz adott és Szávai 14 méterrjból kivilágló r a kapu balsarkába helyezte a borsa|jzmus fokozód diák harmadik gólját. 3:1. felépítő Szobonya Rácz, Kovács és Dé^z követni, hisz« játszottak a legjobban. mutatta, ez m( A mérkőzés után a Borsod megy íz magyar nép játékosok közös vacsorán vettda, erre adta a részt, ahol Dreiszig Dezső ÉLASZ fétagokna ea titkár ismertette az ifjúsági válogí e ’ tot-t 1958-as eredményeit, majd halmi József ÉLASZ elnök kiosztott^bizalma a törne vezetni a sz< a játékosok részére az ezévi bajn< ság első helyéért járó érmeket. Láttuk, hallottuk, szóvátcsszük 0 Köd, köd és harmadszor is köd. Miért pont vasárnap ereszkedett ilyen nagyon az ország egyes vidé­kein a sportpályákra, hogy miatta elmaradjanak mérkőzések? Sajó- szentpéteren, Ózdon, a Diósgyőri Bányász-pályán, de Farkaslyukon is sokat bosszankodtak miatta. A nép­kerti sportpályán ugyan két NB I-es csapatunk lejátszotta a barátságos mérkőzését, mely bővelkedett talá­nyokban és ugratásokban. Az átha­tolhatatlan ködben sok mulatságos jelenet tarkította a mérkőzést. Azok­nak volt persze mulatságos, akik a véletlen folytán egészen közel kerül­tek az eseményekéhez. Jót 'mulatott az a pár szál néző, amikor a játéko­sok el-eltüntek a ködben és az egyik kézbe vette a labdát, majd megira­modott vele. A játékvezető persze nem láthatta a jelenetet és az el­lenfél játékosai nagy nehézség árán tudták az előretörő játékost »sze­relni«. Mindenesetre edzésnek jó volt, legalább megszokták a játéko­sok a ködös időt is. 0 — Sokszor hangzott már el az a kijelentés a külföldi sportemberek részéről: a magyarok szeretik az úszósportot. Hát igen. Visszatekint­ve úszósportunk múltjára, megálla­píthatjuk, hogy igen sok értékes eredményt értünk el világviszony­latban. A magyar úszósport egyik bázisa a kimeríthetetlen tarta­lékkal rendelkező vidék. Nyáron még csak megy valahogy az úszók nevelése, de télen csak egy­két város van abban a szerencsés helyzetben, hogy fedett uszodával rendelkezik. Rendezik is egymás után a versenyeket. Amikor más vá­rosokban arra gondolnak, hogy Óz­don és Miskolcon a fedettben edze­nek az úszók, addig még a nagy ha­gyományokkal rendelkező Egerben is csak vágyakoznak rá. Nos, itt áll­junk meg egy szóra. A vidéki váro­sok ne irigykedjenek a miskolci úszókra, mert hiába van itt fedett uszoda, azt bizony nem használják. Egész nyáron (?!!) ugyan nyitva volt, de most, hogy megérkezett a „cudar” időjárás, be van zárva. Az úszók ed­zéseiket az „Augusztus 20” uszodá­ban, a szabadban végzik, mert a fe­dett ajtaján ott az elkeserítő felirat: „Zárva!” Mit szóljon ilyenkor a sportember? Bosszankodjék? Nem! Azzal semmire sem mennénk. Az il­letékesek a legsürgősebben cseleked­jenek, találják meg a lehetőségét annak, hogy a fedett uszoda telje­sítse hivatását, álljon az úszók ren­delkezésére télen is, amikor oly nagy szükség van rá. Ha módot találnak az üzemeltetésre, örömmel fogjuk üdvözölni elhatározásukat. ■ © Igen sok szépet és jót hallottunk már Szegedről. A város szép, az emberek kedvesek, szinte legendá­kat beszélnek az Ünnepi Játékokról, a Tisza partján üldögélő halászokról és persze a nagyszerűen elkészített halászléről. Régen mi is jártunk Szegeden és nagyon tetszett a város. Ha az ember látogatóba megy oda. vagy hivatalos ténykedés közben szemléli nevezetességeit, egészen másként vélekedik az ott iáíoíiak­erősödik, ha a is egy marad ja a közérdek« i fél az igazsí ézségcktöl. zekben a nap<. ról, mint az MMTE játékosai. Mégolyamat szombatról vasárnapra virradó é>ban- , ... járni joleso elis vasárnapra virraao "“-"***• szaka egy órakor az utcán ülni „ , , j-í közben a vonaton eltöltött 400 kihrs? e - t méterre gondolni és várni a '<-^1 tőségét annak, hogy vízszintes test" N helyzetben pihenjék ki a fáradalma^' ■ , ^07/d\ kát, — nem lehet valami keltemé .. +~n ne stair dolog! Pedig így történt. Amikomás jolölt H; végre egy turista tömcgszallasoi,^^^ is elö ágyhoz jutottak, nem tudtak naictlc ennél sz gyobb boldogságot elképzelni. / történtek után nem csodálkozunk aá nép számont MMTE másnapi teljesítményén. igyanakkor éli eit is, és jó, h © nem feledi» került valamelyik nap a kezünkbe^an sok ú.j fa 16 oldalas és ez áll a címlapjángeti: milyen ( Sportműsor. És miből áll a füzetecs-k lenni. Volta ke tartalma? Megtudjuk belőle a2j volt. és — rr NB I., az NB II., és az NB III. kétmából megnőt csoportjának, a megyei bajnokságampolgár köz első, NB tartalék, kiemelt ifjúságiya van. hisze és a városi bajnokság labdarúgón szólal, ak mérkőzéseinek sorsolását, — a hát-ndja, akarata ralévő mérkőzések idejét. Mindezekn. Emberek y mellett megtudhatja a kedves olvadékén számolj« só, aki kezébe veszi a műsort, abbóbsa őket. Fel« a 22 kockahirdetésből, hogy hol tölt-rik, segítsen se a sportoló szabad idejét. Válo-dásábanes vi gathat a Polónia étterem, Belvárosig békebíro s/ étterem és egyéb éttermek között,ote. ahol sportvacsorákat rendezhetnek.A tanácstagol A hirdetések szerint kössünk állat-:s tolul előre, hízlalási szerződést, végeztessünk tulajdonképi féregirtást, járjunk a gőzbe, de tisz-il járó munkc tálkodásunknak eleget tehetünk tör->sott útjai, 1 ténetesen a thermál fürdőben, vagy ncs brossura, a Szabadság fürdő kád- és iszaprész- int a szájban legénél is. Mind a huszonkét hirde- nítson. tést nem kívánjuk ismertetni, de útmutatók ,1 tudatjuk még a sportolókkal, hogy sen elhangzó esténkint igen jól érezhetik magukat ?r 23-án kezd a Jerevánban?!? Mindez egy sport-^»ó járási, ke műsor elnevezésű füzetben! Nem nneD'j tanácsú kutatjuk, kinek volt az ötlete ennek í2tják a tenni\ a füzetnek a kiadása, de ezúton hív- végrehajtó bi; iuk fel az illetékeseket, hogy a jövő- szakbizotts£ ben ne engedélyezzék hasonló füzet >n a megyei kibocsátását. Ha sportműsort adunk ierteti meg fc ki, akkor az legyen az és a labda- ai? mi a jog­rúgáson kívül foglalkozzék más jk, tennivaló sportágak versenynaptárával is. A -úridén ismeri mostanihoz hasonló füzet megjelen- égez igazán ; tetősének nincs semmi sportbeli ér- mindig az es: téke, ilyen füzetet a jövőben nem at. szabad megjelenteni. © — Két játékvezetői jelentést lát­tunk a minap. Az egyik arról szól, hogy a Bánréve—Bánfalva mérkő­zésen milyen sportszerűen küzdöttek a csapatok, csak az. egyik bánrévei játékos, a csapat kapitánya zavarta a »sima« mérkőzést állandó rekla­málásaival. Az illető játékos idősebb sportoló. Igen helyesen jegyezte meg a játékvezető sporttárs (Szabó Jó­zsef), hogy inkább a helyzeteit hasz­nálta volna ki, mint helytelen visel­kedésével rossz példát mutatott a fiataloknak. _ ____o örvendetes jelenségről számolt be tok, kérések Mikola János játékvezető sporttárs, ségfejlesztési aki Rudolftelepen a Rudolftelep— adatok közé Saiókaza mérkőzést v#zctte. Az első magyarázata ______ ____i:_______x _____x _« . ii___ N em egy, n 51őgyűlésen. zavazás előtt avalóval a j« neg is lett v< ák a körzet, ep, a falu o: jajait. A tanácsti választói v; vasiatokat li a választ fronttal és A jelölőgyül félidőben a vendégcsapat vezetett 2:l-re. de végeredményben a hazaiak győztek 3:2-re. A mérkőzésen valódi kupaküzdelem volt és mindkét csa­pat a sportszerűségből jelesre vizs­gázott. Szeretnénk sok, az utóbbihoz hasonló jelenségről mind gyakrab­ban beszámolni. (IMRl) kidolgozását lul a tanács A jelöl egyik-másik vették , a jc bői jelölt i

Next

/
Oldalképek
Tartalom