Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-19 / 221. szám

ÉSZAKMAG YARORSZAG

Péntek, 1958. szeptember 19.

Tíz év alatt 4227 újítás a Borsodnádasdi Lemezgyárban

Ezerkilencszáznegyvennyolcban, amikor eldőlt a 'hatalomért való harc és a munkásosztály kezébe vette az ország vezetését, a gyárakban, az üzemekben új értelmet kapott a munka. A Csepeli Vasmű dolgozóinak felhívására életrekelt és csakhamar országos méretekben is kibontakozott a szocialista munkaverseny. Ezzel egyidőben indult el az újítómozgalom is, mint a szocialista munkaver- seny egyik legjelentősebb tényezője. Már az első évben, országos viszonylatban — a szervezetlenség ellenére is — mintegy 7000 újítási javaslatot adtak be a dolgozók.

1949-ben 75 000-re nőtt a megvalósított újítások száma és 1954'ben 185 763 megvalósított

újítási javaslattal már közel másfélmilliárd forintot takarítottunk meg.

Ezért az újítási mozgalom nem csupán gazdasági, hanem igen fontos politikai kérdés is.

Az újítómozgalom nem öncélú. Az újító nem csupán magának alkot, hanem a népgazdaság érdekem túl, segíti a gyár többi dolgozóit is a nagyobb kereset elérésében. Az újítómozgalom emellett nagymértékben elősegíti — különösen most — a nyereségrészesedést. És, hogy mennyire nagy az újítómozgalom politikai jelentősége, mutatja az a tény, hogy az ellenforradalom erre is nagy csapást mért. (Jellemző: 1957. első felében sok helyen csak 10-15 százalékát nyújtották be az előző évi javaslatoknak.)

A kohászati vállalatok között Bor- sodhádasd volt az első, ahol az újítók rendezték soraikat és kezdeményezésük jó hatással volt a többi vállalatokra is. 1957. július 4-én, az ózdiakkal karöltve, megkötötték a hat nagy kohászati üzem — a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Salgótarjáni Acélárugyár, a Csepeli Vasmű, a Borsodnádasdi Lemezgyár és a Dunai Vasmű — újítóinak versenyszerződését.

Éppen ezért a vaskohászati igazgatóság vállalatai 1958. márciusában Borsodnádasdon rendezték meg az ellenforradalom utáni első konferenciájukat.

aA Borsodnádasdi Lemezgyárban ai elmúlt 10 év alatt 4227 újítási javaslatot adtak be. Ebből 1*064 darabot valósítottak meg, amelynek gazdasági eredménye csaknem 35 millió forintot jelentett. Az újítások között három találmány is van. Az első találmány Neuhöffer Ernő elvtárs, a gyár főmérnökéé, aki a transzformátor lemezek ridegségének megszüntetését lágyítás útján végzett kékí’ léssel oldotta meg, amely évente 556 000 forint minőségi javítást eredményezett. A másik találmány Soós György üzemmérnöké, a harmadik pedig Neuwirth Béla esztergályosé, aki a lemezduplázás nehéz munkáját gépesítette.

Ugyancsak nagy jelentőségű Meister Imre újítása is, aki a finomított pálmaolaj helyett fehérített pálmaolaj alkalmazását javasolta az ónfürdőkhöz. Ez évente 120 000 forint megtakarítást jelent.

Az új beruházások és létesítmények megépítését is jelentős mértékben segítette az újitómozga- lom.

Molnár László és társainak javaslata az új generátorüzem átépítésével kapcsolatban mintegy 2 millió forint megtakarítást eredményezett, míg az

1. számú hengersorozat átépítésére tett javaslata során a másfélmillió forintos megtakarítás mellett a termelés három hónappal előbb indulhatott meg.

A Borsodnádasdi Lemezgyár — mint ismeretes — a régi kapitalista érdekeknek megfelelően épült, amely a fizikai munka kihasználásara irányult. Az újítóknak elismerés és dicséret jár, azért, mert több nehéz fizikai munkát gépesítettek. Bárczi, Molnár és Zsigrai elvtársak az anyagmozgatást gépesítették a kikészítőben. Fazekas és Bárczi elvtársak javaslata alapján pedig a készáruraktár anyagmozgatásának gépesítése valósult meg. Igen megkönnyítette a platinaólom és a méretre vágott pla- tinák szállítását Tóth István lakatos» javaslata, amely a nehéz fizikai rpunkát egyötödére csökkentette és a baleset ellen is teljes biztonságot nyújt. Említésre méltó Pál József és Klarianka Sándor szellemes megoldása is, amely a hengerműi daruk leesését gátolja meg.

Az újítók nem csak a gyáron belül, de a gyáron kívül is tevékenykednek. Segítik többek között a kislakásépítőket. Bárczi Zoltán javaslatára gépesítették a salakblokkverést.

Szembetűnő, hogy a tíz év alatt beadott újítások 62 százalékát a fizikai dolgozók nyújtották be,

36 százalékát műszakiak és 2 százalékot az adminisztratív dolgozók.

Az újítók közül gazdaságilag legeredményesebb Neuhöffer Ernő főmérnök munkája, aki 14 darab újításával 5 millió 128 000 forint megtakarítást eredményezett. Molnár László főmechanikus 25 megvalósított javaslata több mint 4 és félmillió forint megtakarítást jelentett. Végh József

lakatos 42 darab javaslata 41.000 forintot jövedelmezett. Az elért eredmények alapján kilencen kaptak az újítók közül kormány-, illetve miniszteri kitüntetést. Többen a szakma kiváló dolgozója jelvényben és oklevélben részesültek.

Az újítómozgalom e jelentős eredmények mellett azonban nem mentes a hibáktól sem. Sok, nagyon sok ösz- szeget fektettek olyan javaslatok kivitelezésébe. amelyek nem váltak be. Ez történt például a revétlehítő gépek megszerkesztésénél is, amelynek megoldása ma sem ért véget..

Hiba van az irányító szervek tevékenységében is. Az ellenőrzés gyengesége miatt például az 1954-es, 55-ös években jelentős túlfeszítés történt egyes javaslatok díjazásánál.

Az elvi irányítás a minisztérium részéről nem volt kielégítő. Ez megmutatkozik abban is, hogy az érvényben lévő rendelet egységes alkalmazása érdekében a Vaskohászati Igazgatóság a kohászszakszervezettel kidolgozta a végrehajtási utasítást, de a KGM még máig sem adta ki. Háttérbe szorult á közös problémák megbeszélésének összehangolása is. Ebben az évben még csak egyszer tartották meg az újítási megbízottak szokásos negyedévi értekezletét. Ebből ered, hogy nagyon vontatott az üzemek közötti újítómozgalom versenykiértékelése.

' Hibák vannak a javaslatok szakvéleményezésénél is, bár igaz. hogy nem kis dolog egy-egy újításról véleményt adni. A szakemberek véleményüket bátrabban és őszintébben írják a kiértékelő ívre.

Ezekről az eredményekről és hiányosságokról beszélt Gyárfás János elvtáns, a gyár igazgatója, szerdán délután a gyár műszaki klubjában, az újítók előtt, amelyen résztvett az Országos Találmányi Hivatalból Vermes Zoltán és Igaz Imre elvtárs, valamint a már említett hat kohászati üzem képviselői. Gyárfás elvtárs beszéde után igen élénk és hasznos vita alakult ki, amely — mint a véleményekből is kiérződött — fellendíti az újftómozgalmat.

Az értekezlet végén Gyárfás János elvtárs a legeredményesebb újítókat megjutalmazta. Húszán pénzjutalomban, ketten: Zsi&rai Károly és Farkas Béla kiváló dolgozó kitüntetésben, Neuhöffer Ernő és Molnár László elvtársak pedig a kohászat kiváló dolgozója miniszteri kitüntetésben részesültek.

TÖRÖK ALFRÉD

Európa első barlangfürdője épül Miskolc-Tapolcán

Megnyitását 1959. május elsejére tervezik

A miskolc-tapolcai thermál fürdőben kedden délután fontos tanácskozásra gyűltek össze a város szakemberei, mérnökök, orvosok, a tanács vezetői, hogy közösen beszéljék meg a tavas barlangfürdő kivitelezésének kérdéseit, a tervezés során kijelölt feladatok megoldását, valamint az építkezéssel várható kihatásokat.

Mint ismeretes a tapolcai barlangfürdő kiépítésének lehetőségeiről a korábbi években gyakran esett szó. Az érdekelt szakembereket már a felszabadulás óta fog’alkoztatta ennek a fontos kérdésnek mielőbbi megoldása. Miskolc város tanácsa 1958. augusztus 21-én

véglegesen döntött Európa első barlangfürdőjének sorsáról,

biztosította a kivitelezéshez szükséges költségeket.

A barlangfürdő kiviteli terveit a Miskolci Tervező Irodában már elkészítették. A hozzátartozó költségvetések szerint az építési munkák teljes összege, — amelv masában foglalja a thermálfürdő szükséges átalakítási munkálatait is — mintegy 800.000 forint. A szakemberek vitái közben a város lakossága is nagy érdeklődést tonucított a barlangfürdő létesítése iránt. Sokan vitatták; érdemes-e költeni a tavas barlangra, mások határozottan a kiépítés mellett foglaltak állást.

A barlangfürdő megéüítése igen célszerű, gazdaságos befektetés lesz. Üzembehelyezésével nemcsak országosan. hanem Európaszerle egyedülálló fürdőstílust teremth°tünk meg, amely különlegességinél és ■érdekességénél fogva is általános

érdeklődésre tarthat számot. A különlegességen túlmenően — az eddigi megállapítások szerint — a barlang vize rádium-emanáció tartalmú, 0.29 millicurie fokkal. A gyakorlat azt mutatja, hogy ennek és egyéb hatásoknak következtében

az influenzás betegek rendkívül gyorsan gyógyulnak.

1953-ban az Országos Közegészség- ügyi Intézet részéről dr. Papp Szilárd vizsgáltá a thermál-fürdŐ vizét. Vizsgálata szerint rádium-emanáció tartalma. 0.58 Mache egység. A vízből feltörő gázok rádium-emanáció tartalma pedig 3.64 Mache egység. A hidrológusok és orvosok körében. mint azt dr. Tavaszi Ödön állami közegészségügyi felügyelő egyik értekezésében megemlítette, az a vélemény, hogy a kalcium-hid- rokarbonátos héwízben. a kationok és anionok összese az 1952 július 3-án vett vízmintához képest kereken 14 százalékos csökkentést mutat. A vízből feltörő gázok rádium-emanáció tartalma azonban 22 százalékkal nőtt! Egy későbbi vizsgálat szerint megállapítást nyert, hogy a barlangforrásból feltörő víz rádium-emanáció tartalma

0.61, a feltörő gáz rádium-°manáció tartalma pedig 3 75 százalék Mache egység, tehát magasabb, mint a thermál fürdőé. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a víz sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem esik kifogás alá.

A végleges döntést tehát sok, minden részletre kiterjedő vizsgálat előzte meg. Hazánk és a környező országok nem rendelkeznek olyan tavi barlangokkal, melyeknek vize kedvező hőmérsékleténél fogva alkalmas lenne barlangi fürdő létesítésére. így a váró« lakossága érthető örömmel üdvözölte aí korábbi híreket is, a barlang kiépítésére vonatkozóan.

Miskolc—Tapolca forgalma évről-évre növekszik.

A thermól-fürdő látogatottsága igen nagy. Mint azt a fürdőzők is elmondják, — a thermál-fürdő vize nagyon kellemes. Fürdés után az ember könnyűnek, frissnek, pihentnek érzi magát. A barlangi fürdő üzembehelyezése után az illetékes szakemberek még nagyobb tapasztalatokat szereznek maid a víz gyógyító hatására vonatkozóan, ami méginkább alátámasztja azt a gondolatot, hogy Tapolcának gyógyfürdővé való nyilvánítása a közösség érdekében feltétlenül szükséges lesz.

A terv megvalósítását az is indokolta, hogy a tapasztalatok szerint a gyógyforrás vize eredeti feltörési helyén a leghatásosabb. Éppen ezért a barlang korszerű kiépítése utón

Miskolc—Tapolca idegenforgalmi szempontból nevezetesebbé válik.

ami elmaradhatatlan követelményként vonja maga után a — ma is égetően fontos — szállodaigény kielégítését és a közlekedési hálózat fejlesztését.

A tanács gyors közbeléoésének eredményeképpen örömmel üdvözölhetjük, hogy a barlang kiéoítését ez- év novemberében megkezdik és 10*9 május elsején már át is adják az érdeklődőknek. A kiépítés részleteiről, érdekességeiről a későbbiek során beszámolunk.

Szarvas Miklós

SZHHUlfíG VfíRORSJQfí

Baranyí bácsi és a sport

Az elmúlt bajnoki évadban igen sok baja volt az Északi*Labdarúgó Szövetségnek a járási bajnokságok lebonyolításával. A baj ott kezdődött, hogy igen sok helyen a minden áron való győzniakarás következtében a csapatok durván, kíméletlenül játszottak, sőt még botrányok is voltak szép számmal. Vagy a közönség verekedett, vagy a játékvezetőt bántalmazták, de előfordult olyan eset is, amikor a vendégcsapat játékosait alaposan »helybenhagyták«. A szövetség mindent elkövetett, hogy megszüntesse a visszásságolcat és példás büntetést szabott ki a renitenskedők- re. Meg kell azonban állapítanunk, hogy egyre több azoknak a sportköröknek a száma, ahol a vezetők igen jó nevelőmunkát végeznek a játékosok és a szurkolók körében.

így van ez Tiszakeszi községben is, ahová az ellenfelek szívesen, félelem- mentesen mennek játszani, mert sportszerűségből a hazaiak mindenkor kitűnőre vizsgáznak. Hogy ez Tiszakeszin így van, az kizárólag Baranyi bácsinak, az ottani csapat »mindenesének« köszönhető. Az 55 év körüli őszhajú sportember a csapat intézője, edzője, főrendezője, sőt pályagondnoka is egy személyben.

Kizárólag az ő érdeke, hogy a falu* ban elég jóképességü labdarúgócsapat van, de minden elismerés megilleti azért, hogy a csapat szurkolói tárgyilagosan, higgadtan viselkednek minden mérkőzésen. Még abban az esetben is, ha esetleg kedvenc csapatuk vereséget szenved.

Legutóbb Tisza-palkonyától vereséget szenvedtek a tiszakesziek és a határbírák nélkül működő játéka vezető is tévedett egy-két esetben, mégis a legsportszerűbb körűimé- nyék között zajlott le a találkozó: Ha valamelyik vérmesebb szurkoló be-bekiabált a pályára, Baranyi bácsi azonnal ott termett és hangos szóval rendreutasította az illetőt. Minden cselekedetével, minden intézkedésé- vei a sport tisztaságát szolgálja Baranyi bácsi, a lelkes sportvezető.

A magunk részéről azt kívánjuk, hogy a köztiszteletben álló Baranyi bácsi még sokáig legyen a Tiszakeszi sportolók irányítója, neveljen igen sok fiatalt ebben a községben szocialista sportemberré.

Véleményünk szerint igen sok sportegyesület, vezetője tanulhat Ba ranyi bácsitól, a sport szerelmesétől.

(Fekete)

Befejeződtek a DiMAVAG Gépgyár üzemi labdarúgó bajnokságai

A DIMÁVAG Gépgyár szakszervezeti bizottsága és sportvezetői 1958 májusban üzemi labdarúgó bajnokságot indítottak. Ebbe a bajnokságba kilenc üzemi csapat nevezett be. A mérkőzésieket hétköznaponikint délután a DVTK-stadion melletti salakpályán bonyolították le.

Végetértek a küzdelmek és a kétfordulós üzemi bajnokságot teljesen megérdemelten. a DH Bocskai (Üzemfenntartás—Nyugati Erőmű

közös csapata) nyerte meg. A bajnokságra igen jól felkészültek és a

16 mérkőzésből

12-öl megnyerlek,

egy alkalommal játszottak döntetlenül és háromszor vesztesként hagyták el a pályát.'

A tavalyi bajnokcsapat, a Pöröly, ebben az évben csak az ötödik helyet tudta megszerezni. Igen jó teljesítményt nyújtott, a bajnokság során a Kábelüzem Ságvári-Vasas csapata, valamiint a hivatalház és anyagraktár közös csapata, a Táncsics. A Dóasia csapatában általában idősebbek jutottak szóihoz. A többi csapat kis szerencsével talán

/óbb helyezést is elérhetett volna.

Egyetlen mérkőzést nem játszottak le. A Hunyadi—DH-Vasas mérkőzésen a Vasas játékosok nem jelentek meg. így a két pontot 0:0 gólarány- nyal a Hunyadi csapata kapta.

Jó munkát végzett a bajnokság sikeres lebonyolításának érdekében az intéző és a játékvezetőiket küldő bizottság. Voltak nehézségek, akadályok, de minden esetben a sport tisztasága lebegett az irányítók szeme előtt, azért sikerült az üzemi bajnokságot jól megszervezniük.

Az üzemi

labdarugó

bajnokság

végeredménye* T. DH' Bocskai

'• 16

12

1

3 39:10

25

2. Ságvári V.

16

10

4

2 27:15

24

3. Táncsis

16

7

5

4 28:21

19

4. DH Vasas

16

5

7

4 17:17

17

5. Pöröly

16

5

5

6 14:11

15

6. Egyedi Ggy.

16

5

5

6 14:15

15

7. Hunyadi

16

5

2

9 15:22

12

8. Kerékpárü.

16

4

3

9 21:31

11

9. D. öregíiuk

16

1

4

11 13:55

6

sporthírek

Vasárnap délelőtt 10 és 11 órakor NB I-es kézilabda mérkőzés lesz az MVSC pályán. Délelőtt 10 órakor a férfiak a Komlói Bányász, a nők Íl.l5-kor a Zugló ellen játszanak kispályás bajnoki mérkőzést.

Megindulnak az asztalitenisz-bajnokság küzdelmei. Megyénk egyetlen NB I-es asztalitenisz csapata, az MMTE női csapat, szombaton és vasárnap bajnoki mérkőzéseket játszik Budapesten. Az MMTE férfi NB Il-es csapata vasárnap délelőtt 9 órakor a Kelenföldi Építőkkel játszik bajnoki mérkőzést.

Mint ismeretes, szeptember 28-án ismét szünetelnek a labdarugó NB

I. küzdelmei. Ezen a napon a magyar válogatottak négy csapattal veszik fel a küzdelmet a szovjet válogatottakkal. Az első csapatok küzdelme Moszkvában lesz. Kievben az utánpótlás válogatottak találkoznak. Budapesten rendezik meg a magyar-szovjet “vB« válogatottak mérkőzését, míg az ifjúsági válcga- tottak Miskolcon mérik Össze erejüket. örvendetes, hogy ismét válogatott mérkőzést láthatunk Miskolcon az MVSC. vagy a DVTK pályán. Reméljük, hogy a két ország ifjúsági labdarugó válogatottiamak találkozója színvonalas küzdelmet hoz. A miskolci rendezők pedig bebizonyíthatják, hogy válogatott mérkőzések megrendezését ic +ftkélete- sen el tfudják látni.

Miskolci Újságírók—Sajószent- péteri Bányász öreg! iuk 6:4 (1:2)

Sajőszentpéter. 200 néző. Vezette: Bohus Sámuel.

Az eliső félidőben bizonytalanul játszott az újságírók csapata. Szünet után azonban kezében tartotta a mérkőzést — bár sok helyzetet kihagytak ekkor is.

Góllövő: Fekete 4. Baráth 2. illetve Pintér 2, Puskás. Huszti. Jók: Gergely, Paulovits, Farkas. Fekete (a mezőny legjobbja), ill. Huszti. Pintér, Puskás és Szűcs.

Szerdán délután megyénk két NB I-es csapata edzőmérkőzést játszott a vasárnapi bajnoki mérkőzések előkészületeként. A DVTK a mezőkövesdi NB III-as csapat ellen játszott a DVTK pályán és 4:2 (1:1) arányban győzött. Az MVSC ezúttal könnyebb ellenféllel, a Miskolci Kinizsi csapatával játszott és egészen könnyed játékkal 14:0 (6:0) arányban nyerte meg az edzőmérkőzést. Mindkét csapat játékosainak ^ megnyugtató a formája a vasárnapi erőpróbák előtt.

A labdarugó NB. III. állása: Északi csoport.

1. Bp. Petőfi

3

3

—

—

12: 4

6

2. Eger

3

3

—

—

8: 4

•

3. Baglyasalja

3

2

1

—

5: 3

9

4. Gázművek

3

2

—

1

7: 6

4

5. Nagybátony

3

1

1

1

7: 3

3

6. K. Lombik

2

1

1

—

4: 2

t

7. Egercsehi

3

1

1

1

6: 6

3

8. TRANSVILL

3

1

1

1

8:10

3

9. Putnok

3

1

1

1

7: 9

3

10. Kisterenye

3

1

1

1

3: 5

3

11. VKSE

3

1

—

2

6: 3

2

12. Mezőkövesd

3

—

2

1

2: 3

2

13. Goldberger

3

1

—

2

5: 9

2

14. Ganzvagon

3

—

1

2

4: 6

1

15. Kazincbarc.

2

—

—

2

2: 6

—

16. Petőfi bánya 3-------3

É

szakkeleti csoport.

3:10

1. Nyircgy. Ép

3

3

—

—

10: 0

6

2. Martfű

3

3

—

—

11: 2

8

3.D Görd.

3

2

1

—

5: 3

5

4. Debr. H.

2

2

—

—

8: 2

4

5. Dl. Bányász

3

2

—

1

10: 3

4

6. Debr. EAC

3

2

—

1

10: 7

4

7. TiszalÖk

3

2

—

1

4: 3

4

8. Debr. Ki.

3

1

1

1

5: 6

3

9. Nyírbátor

3

1

1

1

5:10

3

10. NYSZSE

3

1

—

2

4: 6

2

11. Kisvárda

3

—

2

1

1: 2

2

12. Ormosbánya

3

—

,1

2

5: 7

1

13. Debr. Ép.

3

—

1

2

2: 5

1

14. Pereces

3

—

1

2

1:12

1

15. Szóin. Ki.

3

—

—

3

1:11

—*

16. Szóin. MTE

2

—o—

——

2

0: 3

Ma Balassagyarmaton sorsolják a lőttét

A lottó 38. játékhetének sorsolását szeptember 19-én. pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Balassagyarmaton I tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. (MTI)