Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-05 / 183. szám

4 északmagyarorszAg Kedd, 1958. augusztus 5. siamnG vgr Az újoncokkal játszó miskolci csapat csak a második félidőben játszott jól Hatvani VSE—Miskolci MTE 4:1 (4:0) * csak szórványosan .jutott át a ielező­(Tudósítónktól.) Hatvan, 600néző. Vezette: Bácskai. Az MMTE a következő összeállí­tásban játszott: Tölgyesi — Szabó, iff man, Kocsák — Üveges, Balázsi *— Gáppel, Kiss I., Pasztrovics, Ko­vács, Ozsvátih. Edző: Csorba Károly. Az erős széllel szemben kezdett a miskolci csapat. A MMTE újoncai sokat bizonytalankodtak. A 3. perc­ben a szél segítségével egy előre­vágott labda a felső sarokban kötött ki. 1:0. A 7. percben sarokrúgás a miskolci csapat ellen. A beívelt lab­da érintés nélkül a hálóba jutott, 2:0. (Nagy kapushiba.) A 10. percben egy ártatlan helyzetből a hatvani balszélső labdája 16 méterről újból a szél segítségével a hálóba esett. 3:0. Az első félóra után magára talált az MMTE, sok szép és formás támadást vezetett, de a befejezések nem sikerültek. Az utolsó percben egy hosszan előre­vágott labda Siífman mellett elpat­tant, a ráfutó hatvani balösszekötő, Hanti közelről a hálóba helyezte a labdát, 4:0. Szünet után a szél már a miskolci csapatot segítette, 1 abraka pott és hatalmas fölényt harcolt ki. Hatvan vonalon. A 67. percben szép jobboldali támadás után Kiss I. eredmé­nyes, 12 méterről nagy lövést küldött a bal alsó sarokba, 4:1. Azonnal utána Kiss I. távoli lövése a felső kapufáról pattant vissza. A megfiatalított miskolci csatársor na­gyon igyekezett, de a lövésekkel nem volt szerencséje. A ritka hat­vani támadások nem jelentettek kü­lönösebb veszélyt az MMTE kapu­jára. °csak egy esetben kellett egy hosszan előrevágott labdát a kifutó Tölgyesinek lábbal mentenie. A többségében újonccal játszó miskolci csapat az első félidőben megilletődötten játszott. Szünet után leküzdötték elfogódott­ságukat és egy kis szerencsével még a kiegyenlítés sem lett volna meg­lepetés. A csapat legjobbjai Balázsi, S iff man, Kiss I. és. Szabó voltak. Hatvan az első félidőben nagy fö­lényben játszott, szünet után inkább védekezésre fektették a fősúlyt. Híd­végi, Kovács, Fehér és Pete emelke­dett ki a csapatból. A játékvezető jól vezette a mér­kőzést. Sándor Nándor Biztos győzelem Sajószentpéteren Búkkaljai Bányász—Perece^i Bányász 4:0 (2:0) Sajószentpéteren 2000 néző előtt, Losonczi játékvezetésével a követ­kező összeállításban lépett pályára a két csapat : Búkkal ja: Marczina&kó — Nusz- baum, Czékmány, Sztiibor — Bencs. Golitkó — Baranyi, Benkő, Kankulya II. Vécsey, Újházi. Pereces: Krajnyák — Schmidt. Nagy, Bartus — Miskovics, Polcz — Garami, Mierzva, ^onka. Uliász Béréi. Nem volt nagy iram a két bányász- csapat egymás elleni Nyári Kupa­mérkőzésén. A hazai csapat sokkal tervszerűbben játszott, mint ellenfele és biztosan győzött. Góllövők: Baranyi, Benkő, Kan­kulya II.. Újházi. A győztes csapatból Nuszbaum. Bencs és Baranyi, míg a Perecesből Uliász és Csonka játszott az átlagos­nál jobban. Kézilabda Jubileumi Kupa mérkőzés A Miskolci MTE férficsapata győzelmeivel a legjobb négy közé került MMTE—Bp. Lódén 19:9 (8:2) A nagyszerűen játszó miskolci csa­pat végig irányította a játékot és nem volt egy percig sem kétséges fö­lényes győzelme. Góllövők: Nemes (7), Fazekas (3), Fázold (4), Némethy (3), Mezei (2). Miskolci MTE—Püspökladányi MÁV 31:10 (13:2) Vezette: Lakatos. Ezen a mérkőzésen is kidomboro­dott a hazai csapat igen nagy fölé­nye. Óriási tudáskülönbség volt a két csapat között, mely ezúttal gó­lokban is kifejezésre jutott. A for­más gyors indítások ellen a vendég­csapatnak nem volt ellenszere. Külö­nösen Nemes volt kiváló dobó­formában, hiszen egymaga 12 gólt dobott. A többi gólokat: Lárngi (8), Gyülvészi (5), Fázold (3), Nagy (2), Némethy (2) és Tisza (1) szerezték. A végig jóiramú küzdelemben főleg Nemes, Gyülvészi. Fázold és Lángi játéka tetszett a legjobban. Lakatos játékvezető kifogástalanul bíráskodott. — SN — Diósgyőr és Ózd atlétái szerezték a legtöbb pon ot a vasárnapi atlétikai versenyen Diósgyőrött népes mezőny részvéte­lével rendezték meg az egyesületi bajnokság negyedik fordulóját. A versenynek az adott érdekességet, hogy resztvettek Hajdú és Szabolcs megye II. osztályú versenyzői is. A diósgyőriek rosszul szervezték meg a verseny technikai lebonyolítását és ez vontatottá tette a versenyt. Igaz, hogy ezt előidézte az is, hogy míg a futószámok gyorsan perdültek egy­más után, addig az ügyességi szá­mokban a sok induló miatt hosszúra nyúlt a verseny. Néhány örvendete­séül jó eredmény is akadt. Beszámo­lónkban csak a borsodi versenyzők legjobbjai teljesítményét ismertet­jük. Női versenyszámok: Diszltoszvetés, III. osztályú: Kosik (DVTK) 31.03 m. Távolugrás: Ko- boldné (DVTK) 480 cm. Szucsónyi (ÖVTK) 480. Tóth (Bükkaljai Bá­nyász) 458 cm. 200 m női, II. osztály: Nagy (DVTK) 27.2 mp. III. osztály: Papp (Ormosbánya) 28.8 mp. 800 m, III. osztály: Papp (Ormosbánya) 2:35.3. 80 m gát: Kiskovics (DVTK) 14.7 mp. Férfi verseny számok: Diszkoszvetés, II. osztály: Kobold Aladár (DVTK) 37.16. Kobold Károly (DVTK) 36.73. 3000 m. III. osztály: Orehóczky (Ormosbánya) . 10:21.4. 800 m, II. osztály: Prakik (DVTK) 1:59.4. Szarka (ÓVTK) 2:00.7. 3000 m akadály: Kispál (DVTK) 10:03.5. 200 m, III. osztály: Seper (Ormosbánya) 24.3. Czirok (Bükkaljai Bányász) 24.6. 200 m, II. osztály: Z. Kovács (DVTK) 22 9 mp. 800 m, III. osztály: Pallós (ÓVTK) 2:11.5 Kravjánszky (DVTK) 2:11.5, Mándl (ÓVTK) 2:15. Hármas­ugrás, III. csztály: Török (M. Peda­gógus) 12.38. Varga (MEAFC) 12.11. Seper (Ormosbánya) 11.86. II. osztály: Járdánházi (DVTK) 13.15. Oláh (DVTK) 13.01 m. Kisztv (DVTK) 12.53. 3000 m, II. osztály: Tóth (ÓVTK) 8:59.8, Klekner (ÓVTK) 9:01.8. Szonvi és Brosszmann sikere a vidéki teniszbajnokságokon Szombathelyen vasárnap is nagy érdeklődés mellett folytatódtak az országos vidéki teniszbajnokság küz­delmei. A verseny a diósgyőriek nagy fölényében zajlott le. Férfi egyesben a legjobb négy közé csak DVTK ver­senyző jutott. A női egyest Brossz­mann nyerte, de csak nagy küzde­lemben tudta legyőzni a szombathe­lyi Fehért. Férfi egyesben országos vidéki bajnok: Szőnyi (DVTK), 2. Szitka (DVTK), 3—4. Kádár és Klucs (DVTK). A döntő eredménye: Szőnyi-Szitka 6:2, 6:3. Női egyesben országos vidéki baj­nok: Brosszmann DVTK, aki a dön­tőben 7:5, 7:5 arányban győzte le a szombathelyi Fehért. SPORTHÍREK Augusztus 9-én és 10-én nagy ese­mény színhelye lesz a Miskolc-Ta- polcai uszoda. Az Európa-bajnokságra készülő magyar vízilabda A és B vá­logatott két mérkőzést játszik egy­mással. A miskolci vízilabdázók szempontjából igen nagy jelentőség­gel bir a két mérkőzés, hiszen sokat tanulhatnak a vízilabda »mesterei­től-« ezeken a mérkőzéseken. A Jugoszláviában Zrenjaninban szerepelt magyar kötöttfogású és szabadfogású birkózók csak mérsé­kelten szerepeltek. Egyedül kötöttfo­gásban a pehelysúlyú diósgyőri Vi- czek Józsefnek sikerült az első he­lyen végeznie. Az erős mezőnyben elért eredmény nagy siker Viczek József számára. Statisztikát közöl a Népsport az NB I-es mérkőzések nézőszámairól. A statisztikából olvashattuk, hogy ebben az évben Diósgyőrött a 13 NB I-es mérkőzést összesen 207.000 néző nézte végig. Megdőlt a diósgyőri né­zőcsúcs is: az egyik mérkőzésre 25.000 néző volt kiváncsi. TÖBB EMBERSÉGGEL! zombaton sokszor csengett a telefon szerkesztőségünkben, számos levelet hozott a posta. Szur­kolók, labdarugó-rajongóik tették fel a kérdést: nincs-e valami tévedés a ^Honnan-hová” című híranyagunk­ban, amelyben megírtuk, hogy pél­dául az Újpesti Dózsából Komá­romit, a Ferencvárosból Ombódit és Gulyást, a Szombathelyből Tarrt és Kulcsárt egyesületük „szabaddá tet­te” — mehetnek, ahová akarnak. A Pamutszövőipari Vállalat dolgozói nevében tizennégyen írták alá azt a levelet, amelyben közlik: „Meglepe­téssel, sőt megdöbbenéssel fogadtuk azt a hírt, hogy a Ferencváros a jö­vőben — többek között — Ombódi •játékára sem tart igényt. Érthetet­len előttünk kedvenc egyesületünk vezetőségének döntése, mert Ombódi már hosszú idő óta állandó és lelkes tagja az FTC-nek. Úgyszólván min­den poszton használható és számta­lanszor bizonyságot tett arról, hogy igazi „Fradi-szívvel” tud küzdeni. Tiszteletben tartjuk a vezetőségnek azt a jogát, hogy döntsön a játékos- állomány felfrissítéséi ől. Lehetséges az is, hogy az FTC vezetőségének olyan érvei vannak, amelyek igazol­ják az Ombódi ügyében hozott dön­tést, ezeket azonban a névtelen szur­kolók is szeretnék megismerni. Om­bódi indokolás nélküli elejtése ugyanis kétszeresen sújtja az FTC-t, mert egyrészt Ombódi tudásának és lelkesedésének hiánya hátrányosan érinti majd a csapatot, másrészt az együttes többi játékosaira is káros hatással lesz. ha azt látják, hogy fägyik legrégibb játékostársukat in­dokolás nélkül »átadó-« listára tet­ték”. . Szinte éreztük a csalódást a levél­írók részéről, amikor közöltük, hogy hírünk megfelel a valóságnak, sőt az azóta elterjedt hírek szerint a felso­rolt játékosok közül egyik-másik már el is kötelezte magát NB 11-es csa­pathoz. Joggal vetődhetik fel a kérdés: miért írunk most erről? Hiszen egyetlen egyesület vezetőségétől sem lehet elvitatni azt a jogot, hogy el­bírálja: melyik játékosát szerepel­teti csapatában? Magától értetődő az is, hogy NB I-es csapataink élnek az MTST által nagyon helyeset! ho­zott kedvezményes átigazolási hatá­rozat lehetőségével és igyekeznek — elsősorban a fiatal tehetségek sorai­ból — erősítést elérni, s ami ilyen­kor elkerülhetetlen — hiszen az élet közben nem áll meg — kölcsönösségi alapon lehetővé teszik egyik-másik játékosuknak más egyesületbe való távozását is. Nem is vitatható, hogy általánosságban egészséges cseréről van szó és különösen örvendetes az az irányzat, hogy jelenleg mindenek­előtt a fiatálok jutnak szóhoz, első­sorban nekik adják meg a lehetősé­get arra, hogy NB I-es csapatban teljes mértékben kibontakoztassák tehetségüket. Ám az örömbe ezúttal — üröm is vegyül. Ügy tűnik, mintha az egész­séges és mindenképpen üdvözlendő fiatalítás közben egyik-másik csa­patnál kissé elfeledkeznének néhány idősebb, de még egyáltalán nem öreg. kiváló, képességű játékosról, ezek érdeméiről., egy most felkapott szóval élve „szabad listára” tették őket. holott ilyen intézkedés teljesen távol áll sportéletünk általánosan elfogadott normáitól. Erre az MTST határozata sem ad módot, hiszen csak lehetővé teszi a távozást, de nem lépteti életbe az egyoldalú „sza- baddátevést”. Ombódi, Gulyás, Kul­csár vasárnap még teljes szívvel, erőbedobással játszott a nem min- dennapian érdekesnek mutatkozott bajnokság döntő jelentőségű utolsó fordulóján és kedden egyszerűen kö­zölték velük, hogy többé nincs rájuk szükség. A külső szemlélő akaratla­nul is olyan következtetést von le ebből, hogy e döntésből hiányzott az emberség, a játékosok megbecsülése. Az utóbbi esztendőkben -r- látva a labdarúgásunkban megmutatkozó hi­bákat — sokszor tettük szóvá, hogy jobban meg kellene becsülni a klub­hű játékosokat, akik jóban-rosszban kitartanak egyesületük mellett és anyagi vagy más előnyök miatt sem hagynák azt cserben. Ám a klubhű­ség nem lehet egyoldalú dolog. Nem­csak a játékostól lehet megköve­telni a hűséget. Ismeretes, hogy a most távozó Ombódi éppen 14 esz­tendeje tagja egyesületének. Talán ezért is érte meglepetésszerűen a szurkolókat ez a döntés. Szeretnénk megismételni: nem akarjuk elvitatni az egyesületek jo­gait, de a sport általánosan elfoga­dott és elismert elvei alapján kérhe­tünk és kérünk is emberséget és sze- retetet a sportolók iránt. . (Megjelent a Népsport 1958 augusztus 3-i számában.) Mi újság Az elmúlt napok kedvező időjárása jelentősen meggyorsította az aratási, hordási, cséplési munkálatokat szerte az egész megyében. A déli és keleti járásokban a mai nappal megkezdő­dik a cséplés, mert a learatott ga­bonamennyiségnek több mint felét már asztagokba hordták. A cséplés- sel egyidőben megkezdődött a ter­ményfelvásárlás is. A mezőkövesdi és mezőcsáti járások terményraktárai már sok-sok vagon kenyér- és ta­karmánygabonát vásároltak fel és gyűjtöttek be a termelőszövetkeze­tektől és egyénileg dolgozó parasz­toktól. Mezőcsát és Mezőkövesd vezet... ... akár a hordást, cséplést, akár a terményfelvásárlást nézzük. Ennek két oka van. Egyik, hogy ezekben a járásokban érett kasza alá elsőként a gabona. Másrészt pedig itt mind a gépállomások, mind a termelőszö­vetkezetek jó munkát végeztek. A mezőcsáti járás például elsőként fe­jezte be a kenyér- és takarmányga­bona aratását, s most már kazalban áll a learatott kalászosok 90 száza­léka. A járás területén teljes lendü­lettel megindult a cséplés. Hasonló a helyzet a mezőkövesdi járásban is. Itt is jóval több mint 50 százalékát már behordták a learatott gabonamennyiségnek, s emellett igen eredményesen végzik a * gépállomá­falun?... sok és egyéniek, de főleg a termelő- szövetkezetek a tarlóhántást és má­sodvetést. A járás területén már több mint 1800 holdon végeztek tarlóhán­tást. Edelény, Szerencs, Szikszó sem akar lemaradni... ... a legfontosabb nyári mezőgaz­dasági munkában, az aratás-cséplés- ben. A szerencsi járásban is már több mint 50 százalékban elvégezték a gabona behocrdását és igen jó ered­ménnyel végzik a gépállomások a tarlóhántást. Edelény és Szikszó kör­nyékén, valamint a többi északi já­rásokban is már mind a termelőszö­vetkezetek, mind az egyéniek elvé­gezhették a kenyér- és takarmány- gabona learatását. A felső-részen is megkezdődött a hordás, s ha jó ma­rad az idő, ha hosszabb esőzések nem akadályozzák a munkát, Északon- Délen egyaránt időben raktárba, magtárba, kamrába kerül a jövő esz­tendei kenyér. A kenyér- és takarmánygabona felvásárlása már minden járásban megkezdődött. Ahogy az eddigi -ered­mények mutatják, a gazdák és ter­melőszövetkezetek a cséplőgéptől egyenesen a felvásárlóhelyre szállít­ják a fölösleges gabonamennyiséget és a kedvező felvásárlási árért adják el az államnak. A tarlóhántás jelentősége! A nyár vitathatatlanul legfonto­sabb mezőgazdasági munkája a gabo­nafélék gyors betakarítása, elcséplé- se. Azonban igen helytelenül gondol­kodnánk és cselekednénk, ha a fon­tos munka közben, illetve mellett, nem gondolnánk arra, hogy a most learatott gabona termésmennyiségét illetően igen nagy szerepe volt az egy évvel ezelőtt végzett talaj elő ké­szítési munkának. Igaz, hogy a ka­pások betakarítása még messze van, azonban bizonyos, hogy azok fejlődé­sében és majdani terméshozamában is érződni fog a tavaly nyári talaj­előkészítési munkának, főleg az ara­tás utáni szakszerű tarlóhántásnak a haszna. A gabonafélék betakarítását vég­eredményében csak akkor te­kinthetjük befejezettnek, ha el­végeztük a tarlóhántást is. A jól végzett tarlóhántás ugyanis egyik fontos biztosítéka az elkövet­kezendő évi termésnek. A tarlóhán­tás célja a talaj felmelegedésének és ezáltal a nedvességtartalom elpárol­gásának megakadályozása azáltal, hogy laza, levegős, morzsalékos szi­getelőréteget képezünk a talaj fel­színén. Ez a réteg azután gátolja a száradást, de szorosan összefügg a gyomok tervszerű és eredményes pusztításával is. A gyomok tudvalevőleg igen jelen­tős kárt okoznak mezőgazdaságunk­nak. A gyomnövények elsősorban a nedvességet és a tápértékét emésztik fel kultúrnövényeink elől, ezáltal akadályozzák fejlő­désüket, erősödésüket. Egy mázsa gyomnövény kifejlődésé­hez például mintegy 500 liter vízre van szükség. S hogy a gyomirtásnak milyen kapcsolata van a tarlóhántás­sal? — A 4—5 centiméter mélységű tarlóhántás a kipergett gyommagva* kát gyors csírázásra készteti. Ha a tarlóhántás után a gyomok kizöldül- nek, csupán egy kultivátorozás, vagy tárcsázás szükséges, hogy a gyomo­kat egyszersmindenkorra elpusztít­suk. A mi szűkös csapadékviszo* nyaink mellett különösen nagy jelen­tősége van a tarlóhántásnak. A tarló­hántás ugyanis elősegíti a talajhar- matképződést, ami legalább 2 száza­lékos víztartalomnövekedést eredmé­nyezhet a termőtalajban s ez esősze­gény esztendőben különösen nagy- jelentőségű. A tarlóhántási munkálatok mel­lett feltétlenül fontos, hogy hen­gert járassunk a bántott talajon, s a középmély vetőszántást előhán- tolós ekével végezzük majd el. A szántásnál igen lényeges, hogy ne fordítsunk fel nagy rögöket, tehát a szántás ne legyen túlságosan mély. A szántás idejét a talaj nedvesség- tartalmától függően állapítsuk meg, hogy a talaj vetésig beérhessen. A beéréshez 5—6 hét szükséges. Szán­tás után is lehetőleg hengerezzünk, ha azt a talaj nedvességtartalma megengedi, mégpedig lehetőleg több­tagú sűrűhengerrel, gyűrűshenger­rel. A gyűrűshenger ugyanis a han­tokat kellően szétporlasztja, tömöríti a talajt, megszünteti a légüregeket. A jól tömörített talaj azután kivá­lóan értékesíti, tárolja az esőket, a nedvességet. Középkötött és kötött talajain­kon a kétsoros gyűrűshenger, könnyebb talajainkon az egyso- ros gyűrűshenger végez megfe­lelő munkát. Ha a jól hántott tarló beérése erős ütemben halad előre, s a kisebb rö­gök is szétestek, az alátakart növényi maradványok jórészt elkorhadtak, akkor a lehetőségekhez képest vé­gezzünk porhanyító és gyomirtó ta­lajmunkát — kultivátorral. A kulti- vátor ugyanis nem forgatja a talajt, tehát nem szárít, de elpusztítja a gyomokat és a talajban a tarlóhán­tás mélységéig bizonyosfokú lazítást végez. Ezeket tartsuk szem előtt, ha az elkövetkezendő évben is jó termést, jó hozamot akarunk elérni. Jó úton halad a hidasnémeti KISZ-szervezet Hidasnémetiben ez­előtt két hónappal mind a fiatalok, mind a felnőttek úgy véle­kedtek, hogy itt nem lehet csinálni semmit, a KISZ-szervezet nem életképes. Ez az állítás az elmúlt másfél hó­nap alatt megdőlt. A vasútas és a községi fiatalok összefogtak és közös KISZ-szervezetet alakítottak. A szerve­zet élére olyan fiatalok kerültek, akiket sze­retnek és elfogadnak vezetőnek. Többek kö­zött a Mikét elvtárs, Szuhey Nikon állomás­főnök elvtárs. Az új vezetőség és a fiatalok hozzákezdtek a mun­kához. Programjuk azt bi­zonyítja, hogy hasznos fe ládátokat akarna k végrehajtani. Említsük elsőnek a vasutasnapra való készülést. A ki- szesek elvállalták a vasutasnap megrende­zését, gondoskodnak a sport és kulturális mű- sorról, ezen a napon mutatják be a Cigány című 3 felvonásos víg­játékot. Tervükben szerepel egy szülői értekezlet összehívása is. Az 52 tagú KISZ-szervezet újult erővel fogott hoz­zá a kúttúrház építésé­hez is. (Jó lenne, ha a Nemzeti Bank felül­vizsgálná. hogy miért szüntette be a kultúr- ház hitelét, mert ez gátolja az építkezési.) A KISZ-szervezet ta­nácsára a földműves­szövetkezet létrehozott egy ifjúsági boltot, melyet a fiatalok öröm­mel fogadtak. A KISZ- szervezet munkáját támogatják az idősebb elvtársak is, így Péter András elvtárs, aki leU kés vezetője a kultúr- csoportnak. Felesége a leánycsoportot vezeti. Mellette dolgozik Papp Mária. aki a szervezési munkákat végzi A hidasnémeti KISZ- szervezet megindult a jó úton. Hisszük, hogy az olyan vezetők, mint Szuhey Nikon állomás- főnök, Mikó elvtárs, Urbán elvtárs és sok más áldozatkész elv• munkája erecP mennyel jár. N. tm

Next

/
Oldalképek
Tartalom