Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

VÁROS AZ ORSZÁG SZIVÉBEN A Déli-Kárpátok hatalmas hegy­láncának innenső oldalán több miint hat évszázada terül el az egyik nagy román város, melyet az idők folya­mán a szászok — a város régi tele­pesei — Krönst ad tnak. Brassónak neveztek el. napjainkban viszont ez a név S ztál újvárosir a változott. Azok a külföldiek, akik az elmúlt tíz évben Romániába látogattak, Sztálinv árosba is elmentek. Vaia- mennyiök figyelmét megragadta ez a város. De nekünk, románoknak is van. néhány dicsérő szavunk erről a városról. És vajon, miért szeretjük ezt a várost, mely pontosa^ az ország közepén, az ország szívéiben terül el? Számtalan oka van. ennek, de min­denek előtt a legjellemzőbbeket kí­vánjuk megemlíteni: a környező táj természeti szépsége, a város törté­nelme és mai gazdasági jelentősége. Aratnak és síelnek Sztálinváros a Timpa hegy aljában épült, amely a hatalmas hegyláncok egyik nyúlványa. Ezek a hegyláncok szinte várfalakként veszik körül a várost. Ennek a hegynek a tetejéről elénk tárul a »Birsei Országának« nevezett híres síkság is. Innen a hegyről látszanak falvak, a vidéket átszelő utak és patakok. Nyáron en­nek a síks ágnak egy része zöld elő mező, másrésze pedig aranyló gabo­natábla. A Fogarasi Havasokon azon­ban még nyáron is fehéren csillog a hó. akárcsak télen. Míg a román, szász, vagy székely parasztok nyári napmelegben megkezdik a búza ara­tását, addig fent a hegyekben a me­nedékházak lakói sí léceiken szágu l­danak. Az aratóik és síelők térben oly közel vannak egymáshoz és mégis a természet elválasztja őket egymástól. Olyan nagyszerű termé­szeti jelenség ez. melyet sem a fény­képezőgép lencséje, sem a riporter tolla nem tud visszaadni a maga tel­jes ragyogásában. A Timpa hegy lábánál lévő város eredete a XIII. századra tekint visz- sza. A várost teuton lovagok alapí­tották. Mivel a vár olyan helyen épült, amely a Moldovát, Munteniát és Erdélyt összekötő útvonalak cso­mópontja, gyorsan kereskedelmi köz­ponttá vált. A brassói kereskedőkről még a régi krónikák is megemlékez­nék, még 1368-ból származó írások is szólnak róluk. A brassóiak ugyan­ekkor jó iparosok is voltak. Vasat, fát és bőrt dolgoztak fel, szöveteket készítettek. A brassói céhek termé­keit mindenütt megbecsülték. Brassó iiymódon az ország határain Az idén 275 új lakás építését kezdik meg a miskolci Selyemréten A miskolci Selyemre len az eddig elkészült tíz — egyenként 2—3 eme­letes — lakótömbben mintegy 600 csa­lád talált kényelmes otthonra. Ezen­kívül felépült a háromemeletes kor­szerű diákotthon, új melegvízű strandfürdő létesült és a lakóházak­ban zöldségbolt, csemegeüzlet, fodrá­szat. cukrászda, valamint cipész szö­vetkezet nyitotta meg kapuit. Az új városrészben jelenleg 36 lakás építé­sét végzik. Ezeket a lakásokat előre­láthatólag május 1-én adják át ren­deltetésének. Ezután. — az év második felében — a Bonsodmegyei Építőipari Válla­lat dolgozói 7 lakóházban 275 új la­kás építését kezdik meg az új város­rész Szinva-patak félé eső oldalán. Az új lakások építését nagyobbrészt gépesítik és azokba 1959-ben költöz­hetnek be a dolgozók. Ugyancsak új lakásokat építenek a Selyemrét közelében lévő Bajcsy- Zsilinszky és Malinovszkij út sarkán lévő területen. Itt egyelőre egy 12 la­kásból álló kétemeletes laposrtetős ház kitűzését a héten végezték el. túl is ismertté vált. A kereskedők és iparosok a XIV. század végén épí­tették fel a híres Fekete Templomot gótikus stílusban. Ez a templom ma is a várost uralja. Ebben a templom­ban hallhatjuk Európa egyik leg­híresebb, 4500 csöves orgonáját. Modern vállalatok létesültek Brassó nemcsak iparáról, hanem kultúrájáról is nevezetes. A ikatedrá- lis előtt áll Honterus, a neves refor­mátor szobra, a központi könyvtár­ban pedig a régi kéziratok megemlé­keznek Coresi diakónusról, akii Hon­tems beszédeinek hatására kinyom­tatta itt az első román, könyveket. A városban még számtalan szűk utca emlékeztet a múltra, sok helyen a kapukat sziklákba faragták, valósá­gos kis váraiknak tűnnek ezek a házak. Bár a brassóiak előszeretet­tel ápolják hagyományaikat, mégis az új modern élet, a nagyi,par rá­nyomta bélyegét a városra. Még a tőkés uralom idején Brassót úgy ismerték mint egy nagyobb ipari központot, de ipari átalakulása igazában csak most ment végbe a népi hatalom alatt. A kezdetleges régi gyárak és műhelyek helyén mo­dern vállalatok létesültek, amelyek nemcsak a belső szükségleteket elé­gítik ki. hanem külföldre is termel­nek. A sztáiinvárosi »Ernst Thälmann« üzemek naponta traktorokat szállí­tanak az ország különböző részeibe, p »Steagul Rosul«-gyár pedig vasúti kocsikat, tehergépkocsikat és egyéb gördülőanyagot gyárt. Ugyanitt esz­tergagépeket, csilléket, kőolajipari és bányászati felszereléseket., egyéb ipari és mezőgazdasági gépeket, szál­lítóeszközöket, cementet, könnyűipari cikkeket, szöveteket, vásznakat, stb. állítanak elő. A »Steagul Rosul«- üzernek közelében egy iskolaközpon­tot hoztak létre a szakoktatás bizto­sítására, innen kerülnek ki az új technikus nemzedékek. TAVASZI MUNKÁRA KÉSZÜLNEK... a szerencsi gépállomáson. Bájer István és Danes András szerelők az utolsó si­mításokat végzik az egyik traktoron. Igaz. későn kezdték a téli gépjavítást, a szemlén azonban megállapították: jól felkészültek a tavaszra. Az udvaron már készen állnak a kijavított traktorok. Ebben az évben össze­sen 14.400 normálhold talajmunkát kell elvégezniök. A gépállomás legjobb traktorvezetői. Hajdú János, Béres István, Ináncsi Géza, Halász Zoltán és ? többiek már csak a jó időt várják. (íVIartmecz György felv.l ■OOO­La punk március 18-i számában megjelent ..Társadalmi ellenőröket a szaboműhelyekbe is” című cikkünk­re Tiser Gyula, a K1SOSZ titkára többek között az alábbiakat vála­szolta : — Egyetértünk azzal, hogy a sza­bóműhelyeket is látogassák a társa­dalmi ellenőrök. Javasoljuk azon­ban azt. hogy a társadalmi ellenőrök között legyenek kisiparosok is. Nem értünk egyet a cikk azon részével, hogy Miskolcon minden kisiparos 600 forintot kér egy fazonért. 1958 február 2-án megjelent miniszteri rendelet szabályozta az árakat. Mis­kolc az „A” területi csoportba lett beosztva. I. osztályú munkával ké­szített öltöny, vagy. télikabát fazon 450 forint. A rendelet különböző pontjai azonban lehetőséget adnak, hogy 10—30 százalékkal növelni le­hessen a normálméreteken felül, il­letve osztályonfelüli minőséget. Az utóbbira külön kisiparos van kije­lölve. Helyes lett volna, ha a levél írója névszerint közli, hogy melyik kisiparos kérte a 600 forintot, mert ; ígv a becsületes embereket is sér­tette. • Március 6-t számunkban „Forgá­csok” című cikkre, a Miskolci Víz­művek és Fürdőik igazgatója vála­szolt. Már korábban tárgyaltak a Mis- ; kolci Vendéglátóípari Vállalattal ' büfé létesítéséről, de nem járultak hozzá a szeszesital árusításához a fürdőben. Csúcsforgalmi időben a ; kádasfürdőnél mindig torlódás van. Ezt egyelőre nem tudják kiküszo- ; bölni. A közeli napokban ismét be- j „vezetik a sorszámosztást. • Lapunk február 19-i számában: ' „Hej az a telefonkönyv!” cím alatt megjelent cikkre a miskolci posta- igazgatóság az alábbiakat válaszol­ja. A változásokat közzétenni csak új névsorkönyv kiadásakor lehet. A cikkben említett hívószám valami­kor valóban az állatorvosi rendelő száma volt. A Hazafias Népfront miskolci bizottságának javaslatára amíg a vidéki névsorok országo­san megjelennek, .külön miskolci névsort ad ki a miskolci postaigaz­gatóság. (Már meg is jelent Szerk.) • A Borsodi Húsipari Vállalat igaz­gatója többek között ezeket mond­ja: „Bodgál Ferencné, Tetemvár, mis­kolci lakos panaszát megvizsgáltam, s megállapítottam, hogy az általunk gyártott hurka ellen emelt panasz jogos. Megtettem a kellő intézke­dési. A jövőben jobb minőségben fogjuk gyártani.” A népi hatalom további sikerei A középkori város arculatát nem­csak az új ipari építkezések, hanem az új lakóházak is (több mint 1230 lakás épült), továbbá a kulturális in­tézmények, nagy parkok, modern utak is megváltoztatják. A városnak van egy állami színháza és egy ope- reítszíniháza, egy bábszínháza és egy szabadtéri színpada. A német nem­zeti kisebbség a városiban egy ének­és táncegyüttessel is rendelkezik. A város egész kulturális élete magas fokot ért el. Ebben, a városban, amely az ország középpontjában fek­szik, szinte jobban látni lehet azokat a nagy átalakulásokat, amelyeket a népi hatalom vitt végihez Romániá­ban. Itt kezdődött el az első román traktorok, az első román golyóscsap- ágyak és első román tehergépkocsik gyártása, s ez mind a szocialista ipa­rosítás egy-egy jelképe. Talán ezért fűz bennünket annyi szép emlék eh­hez a városhoz, talán ezért vagyunk olyan büszkék erre a szép városra. ROSCU IOUN (Agerpres, Román Távirati Iroda munkatársa.) A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK ÉLETÉBŐL A gyár kísérleti csoportja a gyors­acél fürésztárcsák hazai gyártásá­hoz sikeres hengerlési kísérletet végzett az enyhén ötvözött, de for­gácsolási teljesítmény tekintetében megfelelő Ultra-Rapid minőségű Eredményes kísérletek acélnak lemezzé való hengerlésére. A kísérletet félüzemi gyártással to­vább folytatják, s ezzel drága im­portanyagot takarítanak meg nép­gazdaságunknak. A kovácsok kítésznek magukért Nagykovácsműhelyben készülnek utolsó két darabot a napokban gyárt- a kínai csőgyár sajtolójának oszlopai, ják majd le. Ilyen nagy darabot Ma- A 48 tonnás kiinduló öntecsből az gyarországon eddig még nem ková- elsŐ két darab már elkészült. Az csoltak. Nagyszerű teljesítmény! Uj berendezés a középhengerműben A gyár legmodernebb üzemében, a középhengermű hűtő vizében gyakran igen sok reve került, ami számtalan esetben dugulást eredmé­nyezett és leállt a hengersor. A mű­szaki intézkedési terv végrehajtá­sával e problémát megoldották. Egy új ülepítőberendezés segítségé­A MALAC, — Árvái Imre szegénységét gaz­dagította volna, ha a szomszédban nem Per- czel Olivér méltóságos tá bornők úr la kna. (Nyu­galmazták még a máso­dik világháború előtt.) Tábornok úr Öméltó­sága ugyanis nem vesze­kedik egy állami gazda­sági kocsissal, hanem agy ügyes kis kerti ka­pával szó nélkül fejen­vágta a malackát, amint az éppen átment a kert­jébe először és utoljára szopós életében! Repült a kapácska — már tudjuk hol állt meg. Repült a malac is. ki tudja hol állt meg? A Hernádban. Aki nem hiszi nézze meg. Most is ott van, sekély helyre pottyant, nem vitte el a víz. Árvái meglátta a dics­telen csatát, türtőztette magát, — a régi cseléd­sori szegényember ész­járása: eh, nem jó az urakkal ujjat húzni, bi­zony, ha B érzékén la­kunk, akkor még ma sem. így tehát nyelt, egyet és csak azután ment át, hogy kihívja a tábornok urat »rapo*T- ra«. Kényes iigy a malac­portéka, nem olyan mint a csatatéren az ember, lelőtted és kész. Tudta ezt Öméltósága is. Külö­nösebb viták nélkül 100 forintot ígért a malac­ért, mindenféle kelle­A malac is a táfochoU •wywyywvwwvwwv w metlenség elkerülése vé­gett. Nem ülik ugyanis ráfogni egy kivénült csatolóra, hogy első ijedtségében ígérte a százast. —- NEM BAJ — gon- dolta Árvái, a kocsis —, majd igazságot tesz a tanács. — Vaynak kellett vol­na elkeríteni a portat (Vaytól bérli Árvái a roskatag kunyhót), ez volt Lovász István vb. elnök tömör válasza. Nála tehát egy kutya paragrafus, vagy ember, tábornok vagy kocsis malaca. Illetve bocsánat, éppen nem mindegy. Egyszerűbb, ha legyint Binder Jván tanácstitkár is Árvái Imre igazsága hallatara, minthogy uj­jat húzna Perczel Olivér úr Öméltóságával, akinek betegsége, hogy agyonüt minden apró jószágot, ha bekerül sokholdas gyü­mölcsösébe az Árvái- féle árendás vityülók udvarából. De a disznó ne m apró­jószág tábornok úr — igaz ön nem hibás, ha nem túlságosan tájéko­zott disznó ügyekben —> hanem nagyon is derék jószág. Különösen ha nem ütik idő előtt agyon. Jó ideig ellakmározott volna belőle az öt apró Árvai-gyerek, ha a tá­bornok nem tábornok, csak ember. Mondjuk, olyan Árvái-féle szegény­ember. Az lett volna a dolog rendje, hogy a malacot zárja be a tábornok úr a kastélyába. Becsül­tesse fel a kárt (ami nem volt) a tanáccsal, fizessen Árvái, de a ma­lac ép bőrrel térjen visz- sza a kastélyból az ólba, ahol bizonyosan jobban is érzi magát hasonszőrű társai között. Igaz-e így van tanács­beli elvtársak? Amint tetszenek látni minden jel arra mutat, hogy elvész a. szegény­ember -igazsága. Meg­érezte ezt a tábornok úr is. Elment Lovász Feri bácsihoz, aki szakértő és ez esetben titkos tanács­adó is volt. Hiába nem katonai természetű a do­log. — ötven forintnál töb­bet nehogy adjak érte, azt mondta Lovász Feri — így érvelt a tábornok úr, amikor Árvainé el­ment hozzá. — Hallod-e Árvainé. milyen okos lett egyszer­re <r, méltóságos? Ezt Lovasé Ferinek köszön­heted . . . Igaz, sosem volt neki szegénypártoló híre Berzéken, A szükség nagy úr, szorította Árvainét, vé- gülis elfogadott 50 forin­tot a malacért. Talán nem, is kellett volna ebből a malac- ügyből ilyen felhajtást csinálni, csak nagyon a szivemre vettem Árvaiék malacának sorsát, mert úgy szeretik azok a gye­rekek a csöpp jószágo­kat. hogy odaadják a legkedvesebb falatjukat is, a tenyerükből etetik, kefélik, fésülgetik azo­kat a csupafül, csupa- farok apróságokat. Eddig mindegyiküknek jutott egy és azonkívül ott volt a »közös«, a hatodik Mondani sem kell, hogy azt a közöset szerették, dédelgették a legjobban. Ezután a tábornok úr dédelgeti majd, ha ál­mában megjelenik neki és nyigva, röfögve enni kér. VÉGEZETÜL bocsána­tot kell kémem a Tábor­nok úrtól azért, hogy megzavartam a nyugal­mát, de tettem ezt a to­vábbi békesség érdeké­ben és abban a remény­ben, hogyha netalán tán más faluban is volnának Önméltóságához hasonló tábornokok és eltévedt malacok, titkos és nyílt tanácsosok, akkor okul­janak a berzéki Árvái malaca sorsából. ALEXA FERENC vei a revét kivonják a fürdővízből, s a dugulást ezáltal, illetve az ebből következő hengersori üzemzavart teljesen megszüntették. Az élüzem címén A gyár dolgozói az elmúlt év má­sodik felében eredményeikkel az élüzem cím eléréséért szálltak harc­ba. Sőt komoly esélyeik vannak a SZOT és a minisztertanács vándor- zászlajának elnyerésére is. Az össz­értékelés már elkészült, de csak a többi gyárakkal való összehasonlítás eredménye alapján dől el, hogy ho­gyan zárták az elmúlt évet a diós­győri kohászok. Ez évben tovább folytatják harcukat. Januári és februári tervüket nemcsak, hogy tel­jesítették, de túl is szárnyalták^ Csak így tovább!..» Kislakásokat építenek a gyár dolgozói A gyár munkásai Komlóstetőh építik fel kislakásaikat. Az alapok­hoz szükséges kőmennyiséget az építkezés közelében termelik ki, így komoly szállítási költséget takaríta­nak meg. A Komlóstetőt Miskolc- Tapolcával összekötő hegyiutat most szélesítik ki. Az innen kikerülő anyagot, homokot a kislakásépítők eredménvesen használják fel. (H. — J.f-----------OQO----------­! . kerületi tanács»3nok fopadóóráí Március 25: dr. Répássy. Károly Násy- váthy u. is.lt. 5—6, öw, Schauer Jánosué Tetemvár felsősor 216. délután 5-től, Bod- narik Ferenc Anna u. 14, 5—7, Szőke An­dor Szeles u. ált. isk. 5-től. Március 26: Budavári András Forgács u. isk. 5—7, Varga Gyula Bornemissza u. isk. 5—7, Csontos László Jósika u. 19. sz­íj—7. Molnár József Rudas u. 4. 3—5. Március 28: Madarász Jánosáé Bajcsy- Zs. u. 3, 2—4. Takács Bélán é Magdolna. i.j. 4. 2-től. Tárnái László Vörösmarty u. isk. 4-től. Maros István Vörösmarty u. 18. I. em. 5-től, Boncsér F.telka Széchenyi u. 90. 4—6. Március 29: Fenyves Sándor Debrecze- nyi u. 6, 4-től. Laboda László Kun J. u. 27, 5 —7. Pogány Gyula Közdomb 14. sz. 4—6. Bordás Aladár Széchenyi u. 29. 3—5. Lehóczki József né József Attila u. isk. Március 31: Mráz Ferenc Moziűz.. Váll. Rákóczi u. 5-től. Kiss Zsigmond Baross G. u. 24. 9—12. Kovács József "Bornem­issza u. isk. 5-től. Wicha József Zsole*l kapu 9. 1L em. 4—6-lg. Az E’S&Ci.U.mClCfy.acúCS'Z’&Q. megírta, illetékes szerv válaszolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom