Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

Péntek, 1358. január 3. ESZAKMAr* \SORSZAG 3785 hófogó tábla, 32 ezer tonna szén, 305 darab bunda Utá-pid/ Jól felkészült a MÁV ~ a téli forgalom lebonyolítására ayayy jozaa gondolatok újév napján kora délután AZ IDÉN A TÉL, mintha egy ki­csit váratna magára. Késik a min­dent beborító hó takaró, — a fog- vacogtató hidegek sem. köszöntöttek még be. Ez azonban senkitsem té­veszthet meg, mert ahogy a közmon­dás tartja: »a kutya nem eszi meg a telet«, — s ha késve is, de meg­érkezik. Jól tudják ezt a MÁV doL gozói is s igyekeznek a pillanatnyi jó időt kihasználni, — serényen te­vékenykednek. hogy megtegyék a végső intézkedéseket a téli forgalom sikeres biztosítása érdekében. Ezt bizonyítja Szabó Béla elvtárssal, a III. osztály vezetőjével folytatott be­szél getesüpfk is, amelyet nem árt, ha ez újságon keresztül az utazóközön- eég is megismer. A menetrendszerinti közlekedésért Beszélgetésünk során elmondotta Szabó elvtárs, hogy ezekben a na­pokban ér véget a MÁV-nál az őszi forgalom, és kezdetét veszi a legna­gyobb helytállást követelő téli forga­lom. A téli forgalom idején a vas­utas dolgozóknak a legkeményebb hidegben, a legnagyobb szál vihar­iban, hófúvásban is maradéktalanul el keil végezniök feladatukat. Bizto. Bítaniok kell, hogy az utasok kultu­rált körülmények között, menetrend­szerint közlekedő vonatokon utaz­hassanak. — valamint, hogy a szál­lításra felkínált árukat késedelem nélkül, hiánytalanul, biztonságosan «ljuttassák rendeltetési helyükre. A téli forgalom ideje alatt a vasutasok­nak nemcsak mennyiségileg kell el­végezni a munkákat, hanem figye­lemmel kell lenniük a gazdaságos­ságra is. A vasúttól mint a leg­nagyobb szállító üzemtől sok függ, hogy a gyárak és üzemek idejében kapják meg a termeléshez szükséges nyersanyagot, fél készárut, időben biztosítják-e a dolgozók részére a közszükségleti cikkeket, tüzelőanya­got, stb. Ha a vasutasok e feladatok­nak maradéktalanul eleget tesznek, ez növeli dolgozó népünk megelége­dettségét, fokozza pártunk és kor­mányunk iránti bizalmat. A TÉLI FORGALOM ideje alatt, hogy maradéktalanul elvégezzük fel­adatainkat -- folytatta Szabó elv­társ — időben fel kellőit készülnünk. A téli forgalom felkészülését már szeptemberben megkezdték igazgató­ságunk vasutasai. Szakmai, kollé­giumi, osztályvezetői értekezleten beszélték meg a téli forgalmi előké­születeket.. Ennek köszönhető, hogy ozévben jobbnak mondható a téli felkészülés a vasútnál, mint a ko­rábbi években. Védekezés a hófúvások ellen A téli forgalom sikeres lebonyolí­tása érdekében első és legfontosabb feladat volt a téli időjárás beköszön­téséig a vasúti pályák fenntartási állapotának biztosítása. Vasutasaink e kitűzött feladatokat; már. elvégez­ték, vagy éppen ezekben a napokban végzik. Ennek köszönhető, hogy a további időszakban csakis olyan sebesség-korlátozások maradnak ér­vényben. amelyek az egész téli for­galom idején még lesznek. Időben megszervezték a rendkívüli esemé­nyek, mint például síntörés,-pálya­rongálás stb. esetére a készenléti brigádokat, akik a lehető legrövi­debb idő alatt helyrehozzák a hibát. A PÁLYAFENNTARTÁSI DOL­GOZOK másik igen fontos tényke­dése volt, hogy felkészültek az eset­leges hófúvások gyors megszünteté­sére. Ennek érdekében a hófúvás­veszélyeztetett helyeken hóvédmű- veket létesítettek. Ezévben, vala­mint a korábbi években a miskolci igazgatóság területén 3350 folyómé­ter fásított hóvédművet létesítettek. 12 kilométeres pályarészt pedig, Hatezer békebeszélgelésen mintegy 20 ezer aláírást gyűjtöttek a borsodi békeíiarcosok A Borsod megyei békeharcosok eredményekben gazdag munkát vé­geztek az ó-esztendőben. A nép­front-bizottságokkal és a nőtanácsok­kal közösen nem kisebb feladatot oldottak meg, mint a kommunista- és munkáspártok i moszkvai béke- kiáltványának széleskörű ismerteté­sét. A városokban és községekben csütörtök reggelig 6000 kisgyűlésen, tanyázóeslén, gazdasszony körbe n tárgyalták meg a kiáltványt. Szá­mos helyen, így a szikszói és encsi járásokban már minden községben tartottak kisgyűléseket, bákebeszél- getéséket. A kisgyüléseken a kom­munisták javaslatára aláírásokat is gyűjtöttek az atom- és hidrogén­fegyverek gyártásának megszünteté­sére. Eddig csaknem 20.000 dolgozó írta alá az íveket. A békebizottságok most elhatározták, hogy az Orszá­gos Béketanács felhívásának mi­előbb eleget tesznek és az új esz­tendő első hónapjában megszervezik a békebizottságokat azokban a köz­ségekben is, ahol eddig nem működ­tek. amely ugyancsak erős hófúvásnak1 van kitéve, tartós hóvédmüvel lát-1 tak el. Mintegy 3785 hófogótábla és' 15.140 négyzetméter hófogósövényt' helyeztek, illetve helyeznek el. Idő- \ ben ki javították a meglévő hóeke- \ két, megszervezték a hójelentőőri" szolgálatot is. Felvették a kapcsola­tot vasutasaink a tanácsokkal, a honvédséggel a várható hófúvások gyors megszüntetése érdekében. Idő­ben megtörtént ,a vízállomások fagy- védelme, a szigetelt sínek víztele­nítése is. A forgalmi szolgálat dolgozói, hogy zavartalanul le tudják bonyolí­tani a téli forgalmat, csaknem 3 ivó­napos oktatáson vettek részt. Idő­ben ellátták őket lapáttal, jégkapa- róval, vesszőseprővel, féksaruval, stb. Kijelölték azokat az állomásokat is, ahol zord időjárás esetén kocsi­kat tárolni nem szabad. Meleg várótermek A vontatási és a műhelyi szolgálat dolgozói is komolyan felkészültek a téli forgalom lebonyolítására. A fűtőházáknál megtartott időszakosa vizsgálatok azt bizonyítják, hogy kü-J lönősebb lemaradás sehol sincs. Az • üzemben lévő mozdonyok állapota kielégítő. Jelenleg 42 mozdony van nagyjavításon a járműjavító üzemi vállalatnál, a közeljövőben még tíz darabot akarnak elküldeni nagyjaví­tásra. Jónak mondható a MÁV-nál a szénkészlet helyzete is. Sajókeresztú- ron mintegy 32.000 tonna nehéz sze-a net tárolnak.' f KOMOLY LÉPÉSEKET TETTEK) annak érdekében is, hogy rendbe-1 hozzák a várótermeket, melegedő- f két. Pótolták a szükséges üvegezésig munkálatokat. > f A téli forgalom sikeres le bunyói Lr tása nagyban függ attól is — hang-* súlyozta Szabó elvtárs —, hogy mi- ’yen vasutas dolgozóink szociális el- Ó‘ 'kisága. Az elmúlt évekhez viszo- rr. kva bizonyos előrehaladás tapasz­talható ezen a területen. A vasutas dolgozók időben megkapták a fésűs* gyapjú és a posztóruhákat. A szőr­mésruhák kiosztása fokozatosan tör­ténik. Kiosztottak 305 darab leltári bundát, 160 pár csizmát, 300 darab esőköpenyt. Tartalékban van még 40 darab irhássuba és irháskucsma. Megszervezték a dolgozók meleg étellel és itallal való ellátását is. Mint a cikkből kitűnik, á miskolci MÁV időben felkészült a téli forga­lom sikeres lebonyolítására. Kíván­juk nekik, hogy nehéz és felelősség­teljes munkájukat jól lássák el s a tél beálltával is biztosítsák a gyors, j pontos vasúti közlekedést. Fodor László KÖVETKEZETES EMBER VAGYOK és —- mint évek óta min­dig — Szilveszter éj­szakáját otthon töltöt­tem a lehető legszű­kebb családi körben. Meghallgattam a rádió szilveszteri kaba réju t, tréfásan feljegy ezgel- tem, hogy hány számot hallok immár ikszed- szer, majd kikapcsol­tam a rádiót és a nyu­godt, mértékletes, szo­lid családapák kiegyen­súlyozottságával »öll- ék««-oló pillantást ve­tettem a. rádió vidám műsorától nyugodtan horkoló családtagja­imra és magam is nyu­govóra tériem. Reggel frissen, kipi- henten ébredtem. Most pedig gyerünk a kávé­házba — vezényeltem magamnak. Nézzii k meg az ismerősöket, barátokat az átszil­veszterezett éjszaka után hogyan néznek az új esztendő elébe. Szamarak, fűztem to­vább a gondolatsort, egész éjszaka képesek ébren lenni, hogy az új esztendő cl ne szalad­jon. amit egyébként — így magunk között szólva — nem is cso­dálnék, ha pont őket látja meg elsőnek. Szó- írni ébren maradnak, mulatnak, isznak, min­denféle gyerekes dol­got csinálnak és irne, a. kis huncut 1958 nevű újizé nekem is éppen úgy eljött anélkül, hogy éjszaka fárad­tain, vagy költekeztem volna. Eljött az! 'Mind­járt a villamoson ta­pasztaltam, ahol közöl­te velem egy szimpati­kus újévi kalauz, hogy a félhavi bérletem éj­félkor elvesztette az érvényességét, ebben az évben már nem ér­vényes, váltsak csal: szépen egy biiétát. Hat kell ennél meggyőzőbb érv arra, hogy valóban eljött az új év nekem is?! ILYEN MORFONDÍ­ROZ A S KÖZBEN ér­tem. be az Avas névre hallgató intézmény presszójába, ahol való­ban megtaláltam beHá­taimat, számszerint há­rom darabot, Ök per­sze nem töltötték a Szilvesztert olyan szo­lid körülmények kö­zött, mint én. Meg is látszott rajtuk. Sze­meik véreresek, zava­rosak, arcuk gyúró­dott, asztalukon üres poharak dandárja, ked­vük pajzán, leheletük nem hasonlít a szen­teltvízre. Először ezt hittem, hogy kissé it­tasak, de rövidesen ki­derült, hogy részegek. Ezt a megállapítást akkor kellett tennem, amikor egyikük, boldog újév kívánása közben — a szilveszteri han­gulattól felfutott bará­ti érzés folytán — rumszagú csókfélesé­get böfögött a fülcim­pámra, miáltal annak álladéki épségét nagy mértékben veszélyez­tette. Kérdezték, mit iszom. Mondtam, hogy limonádét, mire kine­vetlek, meg egészen becsiiietsértö dolgo- kat mondtak. Hogy kedvüket ne rontsam, meg hogy újév napján ne szerezzek haragost, rászántam magam, hogy megiszom velük egy pohárka szinteti­kus úton előállítót i szeszipari termékei. Ki­zárólag ezért! Az ám! De az első pohár olyan, mint ez első fecske, mint erről meggyőződ­ni alkalmam volt. Má­sodszor már nem is nagyon kérleltek, hogy igyam. Igaz, nem is nagyon kellett volna! SZÓ, AMI SZÓ, rö­vid idő leforgása alatt, behoztam a fórjukat, és akkor már nem három, hanem négy nagyon jó­kedvű férfiú örült az új esztendőnek. Meg­jegyzendő, hogy pusz­tán csak a baráti vi­szony megóvása miatt, így 'ment az idő, men­de gélt... Később újra filozofi­kus hangulatba estem, és újfent megállapítuí- ■ iám, hogy nekem volt igazam-: ezek itt egész éjszaka fáradoztak, ihaj-csuhajoztak és lám, egyiknek sem ka­varog jobban a gyom­ra. mint nekem, aki át­aludtam az éjszakát. Hát érdemes volt ébren lenni, amikor az évfor­dulóshoz stimmelő han­gulat a nyugodt pihe­nés után, ilyen rövid idő alatt is elérhető!? (—klőS) A munka ábrázolása a fotóművészeiben MINDEN MŰVÉSZETI ÁGBAN a legnehezebb feladatok egyike a min­dennapi élet reális, de művészi áb­rázolása. Különösen vonatkozik ez a fotóművészetre, ahol a felvétel el­készítésének aránylag egyszerű fel­tételei, a témák változatossága szin­te csábítják a fotóművészt, de ugyan­akkor igen könnyen a giccs és a »werkfotó« útvesztőjébe téveszthet. Talán éppen ezért a munka ábrá­zolása, a dolgozó ember hétköznapja a fotóművészet legnehezebb terüle­tei közé tartozik. A Magyar Fotóművészek Szövet­sége a Nagy Októberi Szocial ista For­radalom 40. évfordulója tiszteletére ünnepi kollekciót állított össze a legnevesebb magyar fotóművészek Akit rt óbiás 'János 50 év Jj körüli középter­metű, deresed, ő­hajú ember. Kacson la­kik, kint a faluvégén, ---- —-------------—...­a hol már csak a szelek nyargalják a hegyek lábáig egybenyújtózott föl­deket. Örök titkokat tudó, ügyeskezű, mindenhez értő mesterember: ezermester — azt mondjak róla. Tavaly a nyár folyamán ő maga építette meg a házát. A kőművesmunkát, az ácsmunkát, az asztalos- és ablakosmunkát mind ő végezte. De Tóbiás bácsi ért a méhészethez is. Most is van több mint 40 kaptár móhe. És hozzáértése, ta­pasztalata, jártassága van a bulgárkertészetben, a cipészmesterségben és az állattenyésztésben is. Egy időben olyan tehene volt, hogy nem akadt párja a faluban. 14—15 liter tejet adott egy fe­désnél. Engemet is ez vezetett el hozzá, a híre. 1949-ben Tóbiás bácsi volt a párttitkár Ka­cson. Termelőszövetkezetet szervezett, elsőként lépett be a csoportba. A tsz elnökének választot­ták, mert ismerték szakmai tudását, emberi rá­termettségét. j-prőtlenek, gyatrák voltak a kezdeti lépések, JH. de egyben biztatók is, mert aztán évröl- évre nőtt, gyarapodott a kis közösség va­gyona. Zárszámadáslzor mindenki elégedett volt. Tóbiás bácsi ör-ült a sikereknek. De annál nyugtalanabbak, gonoszabbak voltak a falu ku- lákjai. Mindent elkövettek, hogy akadályt gör­dítsenek az egyre fejlődő, erősödő tsz útjába. El­sősorban Tóbiás bácsit vették célba. Alattomos módon rágalmazták, sértegetlek, hogy szembaál- litsák a. tagsággal, .megbontsák a csoport egysé­gét. S ez sikerült is nekik. Sikerült, még pedig úgy, hogy a vallásába kapartak. Az egyik szombati napon estefelé az istálló mellett vitt el az útja. Különös hangok ütötték meg a fülét: — Mi dolgozunk, ő meg... az istenit annak a baptista... Váratlanul, döbbenetesen hatottak ezek a szavak. Megállt mereven, mozdulatlanul, mintha gyökeret eresztett volna a lába. A fejébe tóduló vér fellobbantotta benne a szunnyadó indulatot. Lelki szemei előtt pillanatok alatt játszódott le a múlt, Horthy csendőreinek kegyetlen kínzást MEGFESZÍTENETEK... Agyában valóságos háborgást, valami különös, vulkánszerű zúgást érzett. — Tehát még mindig nincs vége? Kezdődik az üldözés ismét? — motyogta halkan. Jóidéig állt így némán, aztán lassan, meg­megroggyanó térddel tova-támolygott.-jrpttől a naptól kezdve idegennek érezte ma­Pj gát a csoportban. Minden összedőlt ben­ne. Napok múlva a járási pártbizottságra hivatták. Ridegen fogadták, nem úgy, mint az­előtt. Nem lehet vezető — közölték vele. Lemondott. Nem várta meg, hogy szégyente­lenül elküldjék. Inkább lemondott és otthagyta a csoportot is. Nyolcszáz forinttal maradtak adó­sai, de azt sem kérte, a mai napig. Évek egyedülléte, pihenő nyugodtsága kö­vetkezett ezután. Nem bántotta, nem zaklatta senki, semmi. Fia nem bírta egészséggel a mis­kolci gázgyárat, visszament falujába. Más mun­kalehetőség híján a tsz-be ment dolgozni. És a fiával az öreg Tóbiást i$ visszahívták a cso­portba. Nem szívesen ment a történtek után, de a munka újra meghozta régi kedvét. A bulgárker- tészetben dolgozgatott. Nemsolcáig ... Az árgus, gyalázkodó, nyálat fröccsentő, veszekedésben és viaskodásban kéjelgö kulákok most sem hagyták nyugton. — A csoportot lopja meg, azért tud építkezni is — utálkoztak mindenfelé. S noha a tsz-lagok még egyszer sem fogták rajta a lopáson, de mégis hitelt adtak e hangok­nak. Tóbiást nagyon bántotta, a. dolog. Neki is van önérzete, becsülete. De nem bírt. a. gyq láz- kodások ellen küzdeni. Végképp otthagyta a cso­portot — csalódásból. jrpzerkűencszázötverihat októberének vihara Pj Rácsra is betört. A tsz, mint pelyvacsomó a szélfuvallatban, széthullott. A hosszú éveken át, nehéz verejtékes munkával szerzett vagyont, egy füst alatt széthordták. Nem maradt más, csak a kifosztott, gazdátlanul hagyott épü­letek. Az öreg Tóbiás kertjében dolgozgatott, a sár­garépát ásta fiával. — Gyüjjön fel édesapám, várják — szaladt i. hozzájuk a kislánya. alkotásaiból »A munka a fotóművé­szeiben« címmel. Ebben a képsoro­zatban elismert fotóművészek mu­tatják be, hogyan kell és hogyan lehet ebben az igen nehéz műfajban művészit alkotni. A fényképsorozat az élet minden területéről vett témákon keresztül mutatja be a dolgozó emibert, a leg­magasabb művészi igényeknek meg­felelően. A formák és a díszítőele­mek: a fény, a környezet összhangja a témával nem nyomják el, hanem kihangsúlyozzák a főszereplőt, a dol­gozó embert. Az eddig ismert leg­több munkaképné.1 éppen az volt a hiba, hogy az ember háttérben ma­radt a túlzottan kihangsúlyozott díszítőelemek mögött. Mintha a fel­tétel nem is a gondolat, hanem a tetszetős formák és fényhatások miatt készült volna. ; »A munka a fotóművészetben« c. ; sorozatot a nagysikerű budapesti be­mutatás után most városunkban lát- [ hatjuk. A Kereskedelmi, Pénzügyi lés Vendéglátóipari Dolgozók Sz-ak- : szervezetének fotószakköre január ’ 5-től 12-ig rendezi meg a kiállítást ► a szakszervezet Ady Endre Művelő- [dési Otthonában (Széchenyi-u. 26). \ A kiállítást január 5-én, vasárnap \ délelőtt 10 órakor ünnepélyes kere- t tefe között nyitja meg Szemes István t elvtárs, az MSZMP megyei párt« t bizottságának: munkatársa. I A KIÁLLÍTÁS megtekintése hasz-, »nos és tanulságos nemcsak a fény« \ képezéssel foglalkozók, hanem a »művészetet és a szépet kedvelő kö- | zönség számára is. ► Tárcái Béla ► KPVDSZ fotószakköri ► titkára ► ____­l ► — Befejeződött csaknem két évti- ►zedes ásatási munkák után a vi$eg- [rádi hegy oldalában Mátyás király 'és Beatrix királyné palotájának, va- \ lamint a két épület között álló kápol- l fiának a feltárása. A jövő év nyarára '— Hunyadi Mátyás megkoronázásá- ! nak 500. évfordulójára — restaurál- l ják és pontos adatok alapján sok he- \ lyen kiegészítik a Mátyás-palota és [ a kápolna maradványait. » * ■ • Megyénk egész területén lévő ® kövületek részére végzünk • fekália tárolók és szennyvízderítők | tisztítását ! Megrendeléseket • Szervestrágyagyiijtő Váll. Miskolc, Kazinczy utca 4. » sz. alá kérjük megküldeni ; Rendszeres tisztításokra f éves szerződést kötünk/ Az öreg mit sem sejt­ve indult a ház felé. Két fegyveres várta. — Indíts előttünk a - községházára! — för- medt rá az egyik. — De minek?... Nem csináltam, én semmit.' — Majd meglátjuk! — volt a durva, letor­koló válasz és előrelódították. Ment magábaroSkadva, összetörtén, mint aki érzi sorsának keresztjét. Kisérték, mint egy gyil­kost, háAában két fegyver csövével. A községházán nyüzsögtek, tolongtak az em­berek. — Ott jön! Agyon kell verni! Törjétek el a kezét! — ordították össze-vissza, mikor megpil­lantották roskadt alakját. Tóbiás megrémült ezektől a szavaktól. Szí­vét a, torkában érezte dobogni és sírós, remegő hangon mentegetődzöít. — Nem csináltam semmi rosszat, miért bán­totok?! — Hol a kereszt a községházáról, piszok?! Hová dugtad?! # — Itt döglesz meg, ha elő nem adod! — Nem láttam semmilyen keresztet — ha­darta ijedten —, de csinálok helyette másikat. Ne bántsatok! A keresztet a volt bíró vette le a községháza, faláról, amit később be is vallott, de csak azért nem szólt, hogy meghurcolják az öreg Tóbiást. Most sem hagyják nyugton. Nemrég az egyik pöffeszkedő kulákcsemeie, Szalai Antal el akarta gázolni lovaival a fiát, meg a lányát, öreg testét dobta a lovak elé, hogy a végzetes, gonosz ro­hanást megakassza. Lábát taposták le a lovak, most is sántítva jár. rt óbiást megfeszítenék, ha tudnák, a szocia.­/ lista rendszer örök kerékkötői, q. kulákok. ök fálánkolnak rá mindenhonnan, különö­sen most, hogy a hívásra ismét bement a cso­portba.. A becsületes, dolgos emberek azonban 'sztclik, becsülik. Többen — mint Orosz Sándor is — az ő példáját követték. A történtek után — mint mondja — fél, s tartózkodik. Ügy érzi, hogy nincs meg a kellő bi­zalom iránta. S így bizony nehéz élni, dolgozni. Nem elégtételt, hanem bizalmat vár. De eddig sem a párt, sem a tanács részéről nem kereste fel senki. Pedig ő úgy várja, nagyon várja... TÖRÖK ALFRÉD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom