Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-05 / 157. szám
2 ESZAKMAGTAKORSZAQ Csütörtök, 1956. jiUlus 5. McCloy nyilatkozata a német határok kérdéséről Berlin (MTI) McCloy az Amerikai Egyesült Államok németországi volt főbiztosa, a közelmúltban kiadott „Oroszország és Amerika” című könyvének előszavában azt a véleményét fejtegette, hogy Németország keleti határait, amelyeket a szövetségesek a második világháború után határoztak meg, véglegeseknek kell tekinteni. Nyugat-Németországban élesen támadták e megállapítást, A Die Welt című nyugatnémet lap newyorki tudósítója nyilatkozatot kért McCloytól; * — Megkíséreltem — mondotta nyilatkozatában McCloy —, hogy meghatározzak bizonyos alapelveket, amelyeknek útján el lehetne érni a feszültség csökkentését és a béke megszil árdí t ásá t. Ebből kiindulva McCloy „apellált a németekhez, hogy a keleti határok kérdését fogják fel józanul és szenvedélymentesen.” .,A fájdalmaknak és az érzelmi megrázkódtatásoknak egy napon meg kell szünniök. Lengyelország és Németország többi szomszédja végeredményben teljes joggal tartott Németországtól. Nem szabad elfelejteni, hogy Hitler megrohanta Lengyelországot. Minden körülmények között el kell kerülni azt, hogy a határokat ide vagy oda helyezzék, hogy háborúk törjenek ki és mindig újra erőszakot alkalmazzanak, mint ahogy ez már évszázadok óta történt ezen a területen. Ma végre higgadtam és nyugodtan kell e kérdésről beszélni.” Az amerikai politikus ezután az erőpolitikának a bonni táborban lévő képviselőit figyelmeztette: « Előttem világos, hogy mindenfajta erőszakolt kitartás a keleti határok reviziója mellett szükségképpen az újraegyesülést, veszélyezteti, eltekintve attól, hogy a német nép ezzel csak kockára tenné külföldi baráti kapcsolatait, amelyekre a háború óta a hitleri rendszer bűnei ellenére szert tett; A német részről kiinduló minden nyomás és radikális szemlélet a világon ellenérzést váltana ki és a német újraegyesítést hátráltatná; A Neues Deutschland szemleírója McCloy nyilatkozatáról szólva megállapítja: ■— Az amerikai politika megváltoztatása előkészítésének lehet tekinteni azt, hogy McCloy ilyen véleményeket hangoztat, bár néhány évvel ezelőtt ő maga még lelkesen támogatta a nyugatnémetországi háborús uszítókat és militaristákat. Adenauer négyhatalmi értekezletet akar javasolni a német kérdés megoldására Róma (MTI) Az AP jelentése szerint az olasz külügyminisztérium egy magasrangú tisztviselője kedden este kijelentette, hogy Adenauer rendkívüli értekezlet összehívását akarja javasolni a négy nagyhatalomnak, hogy azon megvitassák Németország egyesítését. A jelenleg Rómában tartózkodó Adenauer közölte Segni olasz miniszterelnökkel, hogy a javaslatot diplomáciai jegyzék formájában fogja eljuttatni a négy nagyhatalom kormányához.-........o--------— Szarvasokat, őzeket, muflonokat, foglyokat és fácánokat láthatnak majd a látogatók a Mezőgazda- sági Kiállításon felállított vadaskertben. A kiállítás területén már épül az üvegezett falu állandó erdészeti pavilon. Együttműködés a szocialista országok vasutai között A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kínai Nép- köztársaság, a Koreai Népi D:mo- kratikus Köztársaság, a Román Nép- köztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság közlekedésügyi miniszterei június 24—28 között értekezletet tartottak Szófiában. A tanácskozáson megvitatták a nemzetközi vasúti személy- és áru- fuvarozásban résztvevő vasútak közötti együttműködés bővítésének kérdéseit. Meghallgatták a vasút műszaki és forgalmi munkájával foglalkozó bizottságok tájékoztatóját. Felülvizsgálták a vasútak közötti tudományos és műszaki együttműködésnek és a munkatapasztalatok kicserélésének szélesítésére irányuló intézkedéseket. Többek között elhatározták, hogy a vasútkozlekedési tudományos kutató intézetek között közvetlen kapcsolatot hoznak létre s a vasúti munka legidőszerűbb kérdéseiről gyakran tartanak majd közös tudományos műszaki konferenciákat. Ugyancsak közösen műszaki-gazdasági folyóiratot adnak ki. Az értekezlet baráti hangulatban zajlott le. A közlekedésügyi miniszterek egyhangúan megegyeztek abban, hogy a vasúti közlekedés területén tovább kell szélesíteni az együttműködést és a kölcsönös segélynyújtást. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE Mi a helyzet Algériában? Hadijelentések, nyilatkozatok és cáfolatok, interpellációk, parlamenti viták és sajtócsaták a Guy Mollet- kormány ígérgetései a politikai problémák rendezésére — ugyanakkor a másik oldalon sorozások, újabb egy' Bégek irányítása Észak-Aírikába s tovább folyik a vér Algériában. Az al g ér iái helyzet napjainkban rendkívül kiélezett s a francia kormány —• a választóknak tett ígéret ellenére sem tesz megnyugtató lépéseket az algériai probléma megoldására. Miben áll az algériai probléma lényege? Abban, hogy a francia gyarmatosítók nem akarnak lemondani Algériáról és körömszakadtáig tagadják Algéria nemzeti létét. Semmi túlzás nincsen abban, ha azt mondjuk, hogy ma a francia kormány »első számúM problémája Algéria. S az algériai probléma gyors megoldását nehezíti, hogy a francia reakciós körök egyre jobban fokozzák nyomásukat a kormányra, abból a célból, hogy a gyarmatosítás haszonélvezői maroknyi csoportjának érdekei védelmében fokozottabb eréllyel folytassák a háborút! Algériát 1830-ban foglalták el a franciák, s földjére rátették kezüket a gyarmati tőkés társaságok. Azóta a gyarmatosítók utódai is görcsösen ragaszkodnak ehhez a gazdaságilag igen jelentős területhez. (Algéria gazdag vasércben, jelentős foszfát télepei vannak, újabban lignitmezőket tártak fel s az óriási parafatölgy- erdők, a szőlő- és gabonaföldek, déligyümölcs és olajfa ültetvények mind-mind jelentősek a gyarmatosító tőkések szempontjából.) Stratégiai helyzeténél fogva pedig nagy szerepet játszik az amerikai imperialista körök s az ezekkel érdekközösségben lévő tőkéscsoportok háborús terveiben.A francia gyarmatosítók Algéria Sajátos leigázási formáját választották. A francia burzsoázia azt állítja, hogy Algéria Franciaország része,1 három megyéje és így ki van zárva, hogy Algériának külön politikai problémái lehetnek. Egyszóval Algériát egyszerűen bekebelezték. S a francia gyarmatosítók ma is az integrációs (bekebelezési) politika alapján állnak s hallatlan terrorral, megfélemlítéssel igyekszenek elnyomni az algériai függetlenségi mozgalmat. Az algériai nép természetesen nem nyugszik bele a francia gyarmatosítók uralmába; Először csak kisebb felfegyverzett csoportok támadás >i adták hírül a világnak, hogy megmozdult a föld Algériában is a francia gyarmatosítók lábai alatt. Ma viszont már — egy jelentéktelen kisebbség kivételével — Algériában az egész nép felkelt a gyarmati rendszer ellen. Nem szétaprózott harci cselekmények folynak, az algériai szabad- 1 Bágharcosok tevékenységét egyetlen I központból irányítjuk. A 10—15 főnyi harci csoportok ma már százakat, izámláló zászlóaljakká nőttek, ame- I ä llyek igen érzékeny csapásokat mér- i nek a gyarmatosítókra. A szabadság- mozgalom terjedésére jellemző az is, hogy míg kezdetben a harci cselekmények bizonyos körzetekre — Órán, Algír, Constantine és Bone környékére — terjedtek ki, ma már nemcsak a tengerparti sávban folynak a harcok, hanem a délebbre eső területeken is. S azzal, hogy a hadműveletek területe kiszélesedett, a franciák is kénytelenek voltak csapataikat megosztani s egyre több erőt összpontosítani Algériába. Lényegében a harci cselekmények egész Algériára kiterjednek és a nép a szabadságharcosokat támogatja az egész országban. A szélsőséges gyarmatosító körök nyomására a Guy Mollet-kormány egyre-másra küldi a csapatokat Algériába s az utóbbi hónapokban igen jelentős tartalékerőket vetettek harcba. Márciusban — amikor a francia főparancsnokság általános támadást rendelt el — a «-hivatalosának mondott adatok szerint 190.000 katona állomásozott Algériában. Március végére ez a szám már 250.000-re emelkedett, ugyanakkor a harcban álló csoportokat — az utánpótlás szállítására — Francia-Nyugat-Aírikával és magával Franciaországgal is egy- egy légi híd köti össze. Jelenleg már több mint 400.000 francia katona állomásozik Algériában. Ilyen túlerővel sem sikerült elfojtani a francia gyarmatosítóknak az algériai nép szabadságküzdelmeit. Tagadhatatlan, hogy a számbelileg, s a fegyverzet, a haditechnika szempontjából fölényben lévő gyarmatosítók veszteségeket okoznak a szabadságharcosoknak, ennek ellenére az algériai nép állhatatosan küzd szabadságjogaiért. S az algériai nép példája bizonyítja, hogy semmiféle elnyomással és terrorral nem lehet késleltetni a gyarmatosítók alkonyát Észak-Afrikában, fenntartani a Qjar- mati rendszert és meggátolni a szabadságukért harcba indult gyarmati népek felszabadító mozgalmát. A harc folyik tovább s még nem dőlt el véglegesen. De az bizonyos, hogy terrorral, irtóhadjárattal a francia gyarmatosítók az algériai problémát megoldani nem tudják. Nem lehet így megoldani, mert Algéria népe az utolsó csepp véréig küzdeni fog szabadságáért. De nem, lehet azért sem, mert a francia dolgozó nép, a szavazók többsége azokra a baloldali pártokra adták le szavazatukat januárban, amelyek programjukban az észak-afrikai kérdés rendezéséért szálltak síkra. A francia nép tetteket vár, mielőbbi reális lépéseket, hiszen az algériai háború az emberáldozatokon kívül hallatlan anyagi megterhelést is jelent, amely a dolgozó népet sújtja. Az algériai háború beszüntetéséért, Algéria nemzeti létének elismeréséért küzd a Francia Kommunista Párt. A párt álláspontja az, hogy Franciaország ismerje el Algéria nemzeti függetlenségét és az egyenjogúság elve alapján rendezze kapcsolatait az utolsó északafrikai gyarmattal. Ebben a harcban a francia dolgozó tömegek támogatják a kommunista pártot s követelik, hogy Franciaország kormánya — a választásokon tett ígérete szerint — vessen véget a háborúnak, s, állítsa helyre az igazságos békét Algériában, *— K. J. — Vorosilov Finnországba utazik Moszíkva (TASZSZ) K; J. Vorosilov a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke június 19-én fogadta Vuori moszkvai finn nagykövetet. A nagykövet átadta Vorosilovnak Urho Kekkonen finn köztársasági elnök üzenetét, amelyben az elnök finnországi lá1 togatásra hívja meg Vorosilovot? K. J; Vorosilov Vj Z. Lebegyev helsinki szovjet nagykövet utján küldött válaszüzenetében elfogadta a finn köztársasági elnök meghívás sát és közölte, hogy a közeljövőben Finnországba utazik. (MTI) Sikeresen folyik a községi tanácsvezetők államigazgatási iskolája Nagyiétán a tanácsvezetők szakmai és elméleti továbbképzésére öt-hónapos bentlakásos iskolát szerveztek. Az elmúlt évben megyénkből 68 községi tanácsvezető végezte el az államigazgatási tanfolyamot. A tanulás eredménye meg is látszik munkájukon. Germuska Im- réné, a szirma besenyői községi tanács vb. elnöke jórészt az iskolában tanultaknak köszönheti, hogy helyesen tudja irányítani a tanácsot, javultak tömegkapcsolataik, eredményesebben tudják teljesíteni a begyűjtési és a pénzügyi tervfeladatokat. Hasonlóképpen eredményesebb Győri István sajó- bábonyi, Fekete István kesznyéte- ni és Csordás József radostyáni tanácsfunkcionáriusok munkája is. A nagylétai iskolán jelenleg megyénk 52 községének tanácsvezetője tanul. Az iskola arra tanítja a község vezetőit, hogy ne legyenek rideg paragrafusemberek, szívvel-lólekkel intézzék a dolgozók ügyes-bajos dolgait. Bánrévi László alsózsolcai vb. elnök eleinte sok nehézséggel küzdött. Nehezen ment a tanulás, ami nem is csoda, hiszen jóval túl van a negyvenen, s jelenlegi beosztása előtt mezőgazdasági munkát végzett. Vasszorgalmával azonban már túl jutott a nehézségeken. Ma már az iskola vezetői is elégedettek vele. A legfiatalabb hallgató Kru- pa István szervezési előadó a put- noki járásból. Könnyen megy neki a tanulás, már azon gondolkozik, hogy felvételét kéri az egyetemre. Az iskola hallgatói elé példaképül Bárdos Z. Gyula bükk- mogyorósdi és Miskolc Ferenc csemelyi vb. titkárokat állítják. Az iskola vezetősége gondoskodik arról is. hogy a hallgatók gyarapítsák általános műveltségüket: Irodalmi esteket tartanak; színház- és mozilátogatásokat szer-» veznek. A hallgatók bekapcsolód-» nak a község életébe is, patronálják a tanácstagokat. Ennek az az eredménye, hogy Nagyiétán a tanácsüléseken a tanácstagok 90—98 százaléka mindig megjelenik; Még néhány nap és befejeződik! az öthónapos iskola. A hallgatók visszajönnek választóik közé, s a gyakorlati munkában adhatnak számot arról, hasznosan töltöt- ték-e el az öt hónapot? A lakosság az iskola elvégzése után több felelősségérzetet és jobb munkát vár tőlük. JUHÁSZ LAJOSNfi továbbképzési előadói Borsodi iigyvódeK értekezlete Az elmúlt héten Borsod megyé ügyvédei tagértekezletet tartottak a közelmúltban újjáalakított Ügyvédi Kamarában. Az Ügyvédi Kamara félévi munkáját Erdős Imre elnök ismertette. A beszámolót élénk vita követte. Kedves színfoltja volt a tagértekezletnek. amikor Ambrus István sajószentpéteri ügyvédet oklevéllel és 1000 forint pénzjutalommal tüntették ki abból az alkalomból, hogy 50 esztendővel ezelőtt kezdte el ügy., védi működését; »Mindenből egy keveset“ címmel ma, csütörtökön este 9 óra) kezdettel Miskolcon a Béke-étterem-* ben a város kedvenc énekeseinek felléptével műsoros estet rendeznek. Fellépnek: Kozák Kató, Bartalos Tibor, Bari Gyula és Sárközi Sándor énekművészek. A zenét Kótai Ákos és népizenekara szolgáltatja. Az est során a művészek operettekből és népdalokból kedves csokrot nyújtás nak át hallgatóiknak. OujhIomI hMhi mivrn Élte. íMaildá(Julika csak úev tud megszabadulni i tiszteletestül, hoev eíhelveztetí macát Mezőfalváról. Az áthelyezést megkapja, de nem sokkal azután a pap felesége öneW'kos lett.) IV, A tragédia részleteit nem ne-* **- héz összeállítani. Ilonka nem bírta elviselni a tiszteletes állandó zaklatását, idegei felmondták a szolgálatot, sárgaságba esett, bazedowot kapott. Lelkiállapota egyre rosszabb lett, s mindig annak az asszonynak a képe lebegett lelki szemei előtt, aki a pap első felesége volt és a padlásra akasztotta fel magát. Bátorításra, vigaszra lett volna szüksége, de Pálos Dezső nem vette észre a beteg asz- szony kínlódását, nem törődött a gyerekekkel sem, csak járt-kelt mogorván. Orvosért is. csak akkor futott már, amikor Ilonka haláltusáját vívta. S mire visszaért ■— Ilonka halott volt! A lázas asszony végső deliriumá- ba.n levánszorgott az ágyról, megkereste a patkányirtáshoz hozott mérget és ebből kevert magának óriási adagot. p álos Dezső megvédte magát a rendőri kihallgatáson. HU szén ő orvosért futott, a kórházi beutalót is megszerezte, de Ilonka gyenge lelkű asszony volt, tudta, hogy súlyos betegségéből úgysem gyógyulhat fel, csak roncs »marad, beteg marad és ez megtörte. Saját ma.na vetett véget önön életének. Ezek voltak a vap érvei. Haja szála sem görbült, megmenekült és még sajnálták is, a szegény, szerencsétlen embert .» Node, nem olyan ügyetlen ember a mezőfalvi tiszteletes, hogy ne tudjon segíteni magán. Majd kerít ő asszonyt maga és két gyereke melléi de olyan asszonytj amilyen kevés van Mezőfalván! És már ment is a hosszú, szánalmatkeltő panaszos levél Ricó Julikának. .★ J ulika nem tudott elutazni a tiszteletesné temetésére. Csak egy héttel később utazott le Mezőfalvára Lovas Jánosékhoz, a régi szállásadó gazdához. Az öngyilkosság részleteit Lovas-* né mesélte el Julikának. De az idős asszony látta, mi megy végbe a fiatal lány lelkében és abbahagyta a szörnyű elbeszélést. Másra terelte a szót: — Jut eszembe: ma itt járt a tiszteletes. Azt hitte, találkozni fognak ■. i — Mit akart tőlem? Lovasné hallgatott egy ideig. Már megbánta, hogy belekezdett, de ha kimondta az á-t, ki kell mondani a b-t is. —i Feleségül akarja magát venni! Julika egy percet sem aludt ezen az örökítéletnek tűnő hosszú éjszakán. Másnap reggel Pálos Dezső vég* re találkozhatott Julikéval. A tani- . tónő arca sápadt, megtört, szemei karikásak voltak az éjszakai álmatlanságtól. A tiszteletes szinte megijedt, mikor a lányt megpillantotta: — Csak nem beteg? 1— De igen. Nagyon fáradt vagyok, nem aludtam az éjszaka. ~ Félt talán? i—i Nem, már nem féltem. Gondolkoztam az ajánlatán. A pap szemeiben felcsillant a re- meny: s— S ml a válasza? Julika hallgatott, nem válaszolt. T)e Pálos &€Sscmek é2 már elég volt. Ha akarja, megfogalmazom visszahelyezése ügyében a kér* vényt s-5 indítványozta udvariam s an. (Julika naplójából, Ez az utolsó bejegyzés.) JJ álos Dezső megkérte a keze* ^ met. Feleségül akar vennie Könnyes szemmel kért, hogy legyek árván maradt gyermekei anyja; Tegnap pedig fenyegetett. Azt mondta, ha nem leszek a feleségei öngyilkos lesz, s levelet hagy hát* ra, hogy halálának én vagyok az oka. S az emberek ezt elhíszikt mert gyakran láttak bennünket s a faluban is mindenki azt beszélU hogy Ilonka miattam lett öngyiU kos. Engem pedig meghurcolnak* kitesznek az állásomból, mert tönkretettem egy családot. De ha a felesége leszek, mindezt elkerül* jük: boldoggá tesz, azt mondjat mert ő engem szeret az első pilla-» nat óta, ahogy két évvel ezelőtt meglátott. Anyám hallani sem akar erről a házasságról. S az emberek is óva intenek: 25 év korkülönbség van köztünk, két gyermeke van. És fe* lesége öngyilkos lett mellette! Min* denkt azt mondja: rám sem várhat különb sors! S év, mégsem tudomt hogy mit csináljak. Csak gondol* ködöm és töprengek ( -t s p álos Dezső jól kiszámította a lépést. Előre kitervezett eseményekre alapult ez a játék; Kihasználta Julika naivságát, ta* pasztalatlanságát, tudta, hogy me* lyik oldalról kell megközelíteni. A cél érdekében felhasználta a pénzti a bókot, a szép leveleket és a fe* nyegető megjegyzéseket. Julika elfogadta az ajánlatát; (Folytatjuk.)
