Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-08 / 7. szám

A PÁRTSZERVEZET A FALU SZÍVE AMIKOR Sascut (Románia, Adjud rajon) községben jártam, a dolgozó parasztok meleg szeretettel és elis méréssel nyilatkoztak a helybeli pártszervezet kommunistáinak lelkes munkájáról és arról az odaadásról, amellyel a község minden közös ügyét felkarolták. — Ha éjszaka jönne hozzám Ha- giu elvtárs, vagy bármelyik más kommunista, gondolkodás nélkül föl­kelnék és vele tartanék, mert tudom hogy amit á kommunisták tesznek, az a község érdekében történik! — így beszélt Alexe Stefan dolgozó pa­raszt és egyszerű szavai híven tük­rözik azt a megbecsülést, amelynek a község kommunistái örvendenek. Egy koratavaszi napon az agitáto­rok értekezletén Gheorghe Hagiu párttitkár elmondta, hogy az egyik egyéni gazda panaszkodott, hogy a patak hídja rossz állapotban van. Ke­ret nem volt. Ekkor a népi tanács elnöke, Ion Chelaru kommunista ja­vasolta,., hogy a„ párttagok toborozza­nak össze önként jelentkező parasz­tokat és! ’dolgozzanak néhány napot valamelyik' építkezésnél. A kommu­nisták példamutatására több mint ötvenen jelentkeztek. Két napig dol­goztak áz egyik tervépítkezésnél és munkabérükből megvették az új híd elkészítéséhez szükséges cementét és faanyagot. ' SASCUT községhez öt falu tarto­zik. Valea Nacului faluban nem volt iskola. A dolgozó parasztok több íz­ben beszéltek az agitátorokkal arról, hogy milyen jó volna, ha saját isko­lájuk lenne. Az egyik falugyűlésen az agitátorok elmondták a falu dol­gozóinak, hogy minden lehetőség megvan az iskola felépítésére, az ál Iámtól is kapnak segítséget hozzá, 5 csak arra van szükség, hogy ki-ki képességéhez mérten segítse elő az építkezést. Néhány nap múlva a falu dolgozó parasztjai tömegesen Jelent­keztek az iskolaépítésre kijelölt te­rületen. Volt, aki szekérrel jött, volt, aki lapátot vagy ásót hozott és ha­marosan megindult a munka. Ma már Valea Nacului falu egyik büsz­kesége az új iskola, amelyet a dol­gozó parasztok csaknem teljesen sa­ját erejükből építettek fel. A sascuti kommunisták példát mu­tatnak az új terjesztésében is. így például Baluía Ion párttag javasla­tara a kommunisták elsőnek alkal­mazták a községben a kukorica néjy_ zetes-fészkes vetési módszerét, ők te­lepítettek első ízben nemesített sző­lőoltványokat, ők karolták fel az ag­rotechnikai módszereket. Vasile Stratulat kulák és cinkosai hiába próbálták aláaknázni a kommunis­ták munkáját, hiába hiresztelték, hogy az új agrotechnikai módszerek csak propagandafogások. Ardelean Nicolae egyéni gazda, aki hallgatott a kommunistákra, már az első ősz­szel 26 mázsa kukoricát takarított be felbekfáróS parcellájáról, amelyen a négyzetes-fészkes módszerrel vetette el a kukoricát. A KOMMUNISTÁK újabb csatát nyertek és tovább folytatták munká­jukat, amelynek eredményeként 22 dolgozó parasztcsalád megalakította az „Aurél Setu*‘ mezőgazdasági tár­sulást, a község cukorrépatermelői növénytermelő társulást alakítottak, a juhtenyésztők pedig nyolc szövet­kezeti esztenában tömörültek. Traktorok érkeztek a falu határá­ba, felszántották a mezőgazdasági társulás földjét. Az osztályellenség azonban lesben állt és eszközei révén silány vetőmagvat juttatott a mező- gazdasági társulásnak. Telt-múlt az idő a vetés után, de a magvak nem keltek ki. A kulákok gúnyolódtak, hogy a mezőgazdasági társulás föld­jén átok van, abban még a kukorica sem kel ki. A kommunisták azonban nem adták fel a harcot. A rajon ag- ronómusainak segítségével éjt nap­pallá téve ismét bevetették a mező­gazdasági társulás? földjét, mindent el­követtek az agrotechnikai módsze­rek alkalmazása érdekében és ősszel még így is hektáronként 4 mázsával magasabb kukoricatermést értek el, mint az egyéni gazdák. Ma már bárhol is néz körül a lá­togató Sascut községben, vagy a köz­ség határában, mindenütt a kommu­nisták kezdeményezéseinek, jó mun­kájának eredményeit látja. Az utób­bi években évente legalább 20 hek­tárral növekszik a község szőlője, csaknem ezer juhhal gyarapodott a szövetkezés útjára lépett álattenyész- tők jószágállománya. FÉLÓRA JÁRÁSNYIRA sem lakom a tanácsháztól, — mondta Gheorghe Hagiu párttitkár, --- de ezt az utat gyakran két-három óra alatt teszem meg. A szembejövő parasztok meg-megállítanak, tanácsot kérnek tőlem, elmondják problémáikat, örö­meiket, És ucyaníey történik min­den nap a pártszervezet többi tagjá­val is. (I. Maricoih cikke nyomán) Herman Ottó: dl méí'qes esek A TÍlásshlrö marvar természettudós és natrv hazafi itt közölt cikke a Természettudományi Közlöny 1876-i évfolyamában látott nanvi’-áeo!. A cikk élénken tükr ei n nagv tudós hala­dó szellemét, mélységes emberszere:et$t és harcos kiásását az eívaik’ftott egyszerű emberek megmentéséért a vallásos l»abonék és helytelen népszokások okozta, felm rrhetétíen -ve­szedelmekkel szemben. Herman Ottóban a tudós, a hazafi és az Igaz ember lelkiismerete szöla't meg. amikor felhívta áz illetékesek figyelmét arra a barbár emberbutitásra. amely­nek következményeképpen egy egész vidék néne között za­bolátlanul terjedtek a legveszedelmesebb fertőző betegségek, s rácok, magyarok, svábok ez-ei estek áldozatul a babo­náknak é3 a megrögzött szokásoknak, áruikor ezt a meg-en- dftö írást olvassuk, kirajzolódnak előttünk Herman Ottó nagyszerű Jellemvonásai és büszkeség is tölt el. hogy ezt a nagy embert annyi szál fűzte éppen Borsod megyéhez, Mis­kolcit oz. Egy miskolci könyvesboltban /l magyar, rónq, ..alig észrevehető Jöldhullávy^ini egyiken egy kéttornyos tetnploin áll A hornya bádogos fédéVd' messze földre veti ó'sillőgá sugarait; s Ha e fedelet az a bizonyos rónai nap — melynek párja csak a tenger napja — leáldozó, vérpiros lényben-, éri, akkor a két torony csúcsa vakító tűzben felragyog, hí­vogat. >■».-. A templom előtt egy kőből faragott, magas feszület áll, tövében egy szintén faragott női alak térdel, össze- kulcsolt kezekkel, égnek fordított arccal; \a templom mögött, kimagasló állványaidon az. egek királynője, ko­ronával fején, karján a földgolyóval játszó üdnezítővel. A szobor mögött, négy oszlopon nyugvó födél alatti egy sekély kút nyílik, melybe láncon járó két veder szolgál: pár lépésnyire a kúttól egy téglával kirakott, éppen egy téglamélységű 1 kis medence foglal helyet, s ettől egy karnyújtásnyira már a nádas sűrűje bólint- fiat gyékény buzogányaival, nád üstökéivel és bojt­jaival. Nrnigat fel$, már a távol kékjében úszva, a du­nántúli partok tűnnek fel, közelébb pompás tölgyesek sötétednek. Keletnek, Délnek, Északnak majdnem min­den talpalatnyi föld terméssel ékeskedik. E szelíd táj felett a földhullám temploma uralko­dik — mindenképven. Neve Szentkút, rendeltetése bűnbocsánat. Híre nagy, s piros pünJcöst táján, de egyébkor is — Dunán- innen és till csak úgy rajzik a búcsújárók serege fé­léié. A ,.régi jó időkbenu, amikor az a nagykénű, le­vés tartalmú váltógarasos világ jó.rta, nem egy búcrú- napon úgy f elszán or odott a rézpénz a templom pado- latján, hogy a sekrestyés lapáttal készítgette az utat a templom oltárához, pedig minden ember csak egyet dobott oda. Most a pénz szűkében jár ugyan, de a jámbor tö­meg nem csökkent, sőt: amióta a kápolnából kettor- nyos templom?, lett, még növekedett is. Magyarok, rácok, sokácok, svábok a nyár szakában ezrével csődülnek ide: s amíg a templom előtti téren a képzelhető legélénkebb a vásár, a hozzátartozó élet összes fény- és árnyoldalaival keletkezik, addig a tem­plom kerítésén belül, a templomban, a feszület, a szo­bor és kút körül a bűnbánat és vezeklés, a gyógyítás és testgrősíté.s jelenetei- folynak. Széles vidék nyomorékja, gyógyíthatatlan betege, a szent kút vizébe veti utolsó bizodalmát. És széles vidék ép embere, ugyané szent kút mzét nézi az ép test védnökének. Mint aki a népélet, a. nép szokásai iránt élénk von­zalommal viseltetem>, nem maradtam cl a nagy búcsú­ról; odaültem reggel, észleltem délig és estig és mond­hatom, telkemre mondom, hooy amilyen erős dolgokat láttam életemben, soha borzasztóbbakat, mint éppen a szent kút táján. fltle gondolja senki sem, hogy., a vallásos türelmel- lenség befolyása alatt állok, ez adja a tollai a kezembe — bizony nem állok! Tisztelem minden em­ber vallását, amelyben lelke nyugalmát felpalálja — jobbat nem adhatnék, neki. Csupán egy feltételt isme­rek, amelynek vallás dolgában helye van, mely elen­gedhetetlen, s ez azé hogy a vallás alaptétele a feleba­ráti szeretet legyen a szó legterjedelmesebb,- legneme­sebb, igaz értelmében. Amiket mondani alcarck, azoknak elmondását ép­pen a. felebaráií szeretet parancsolja rám. A búcsúsok felváltva érkeznek. Itt égy magyar, ott egy sváb, amott egy rác falu népe. A keresztvivő mel­lett rendesen a csapat legsúlyosabb betegei lépkednek, vánszorognak. A blennorrhoeás szemtől az ajk- és orr­1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Ül 11 ill 12 Ül 13 14 Ili 15 16 II 17 18 19 SjSS 20 jljjfj 21 22 ~26 23 jljij tűi! 24 Ili 25 27 Ili liiíü 28 ~3l üli! 29 ül 30 :::::: 32 m 33 ül 34 34/a 35 Hüll 36 371 Hüü 1 :mi 38 39 lilül 40 41 iíiüi 42 43 llljll 44 45 Ili 46 Ilii:: itiiii 47 í[|| 43 49 ifi 50 Vízszintes: 1. Több kiadásban is megjelentek a gyermekvilág e ked­velt olvasmányai. 11. ősei régiesen. 12. Memento... 13. Nem fekszik. 15. A mi székhelyünk. 17: Merész János. 18. Perzsa uralkodó. 20. Undok siva­tagi állat. 21. Építés németül. 22. Déli étkezés betűi keverve. 24. Érzékeny veszteség. 25. Német ház. 26. Még nem bizonyosság. 28. Végtelen bordal ékezettel. 29. Nyílás. 30. Az író fegy­vere. 31. Vissza: ilyen csók is van. 34. Ilyen hiba is akad. 35. Program eleje és vége. 38. Tied latinul. 38. Vissza: mozi idegen szóval. 39. Ékkel fémet nyerünk belőle. 40. Üzleti. 42. Végső vége. 43. Én, franciául. 44. A Nemzeti Színház kitűnő művésze. 48. Sün mássalhangzói. 47. Női becenév. 48. R-rel a végén a rádiótechnika új, nagy vívmánya. 50. A miskolci köny­vesboltokban ez a kettő találkozik. Függőleges: 1. Bozena Nemcová nemrég megjelent mesekönyve. 2. Kötőszó. 3. E-vel a végén ész. 4. Rizs németül. 5. A ka­tona felszereléséhez tartozik. 6. Fekete franciául fonetikusan. (Egy feles betűvel.) 7. Hangnem a zené­ben. 8. Azonos vízsz. 39-cel. 9. Téli sporteszköz. 10. Sok van ebből a fia­talság részére a miskolci könyvesbol­tokban. (Két szó.) 14. Főraflgú hölgy Angliában. 16. Világos németül fone­tikusan. 17. Karinthy csodapókjának; neve. 19. A „Ferragus“ írója elonevé- nek kezdőbetűje és vezetékneve. 21? Ősember lakása. 23. Nem a tiéd. 25* Mátyás király madara. 27. Vissza: te­hénbőgés. 28. Kígyó és nyakdísz. 32* Mutatószó. 33. így érkezik a hó. 34/a* A Simon Judit írójának vezetékneve* 36. Távolkeleti főváros. 37. Egymás­hoz tartozást kifejező főnév, névelő-» vei. 40. Északi megyénk volt. 41. Ke­leti ország. 44. U-val a végén cica­hang. 45. Hol lassan, hol gyorsan múlik. 47. C-vel a végén műanyag* 49. Latin kérdőszó. * A rejtvényt helyesen megfejtők hiM zött — sorsolás útján — a jövő héten 5 db 20 forintos könyvutalványt osz­tunk szét. Az utalványt postán küld­jük el, mely beváltható bármelyik könyvkereskedésben. oäuich uieai ísiiuia uxtoro csa­pata az elmúlt napokban tartotta meg Vörösmarty-ünnepélyét, ame­lyen gazdag műsorral megemlékezett a költő halálának 100 éves évfordu­lójáról, Gyurkó Méta * Az év utolsó napján ünnepélyes keretek között felavatták a vas­gyári fiúiskola úttörőotthonát. Az ünnepségre száz jól tanuló pajtást hívtak meg. Eljöttek a szülők is és több régi úttörőpajtás, mostani DISZ-fiatalok. A pajtások jelme­zekbe öltöztek s vidáman, jókedv­bél búcsúztak az óévtől. * A sajószentpéteri I. számú általá­nos iskola úttörői az év utolsó ne­gyedében 30 ezer 911 kilogram vasat, 546 kilogram papírt, 78 kilogram ól­mot, 32 kilogram rezet és 6 kiló alu­míniumot, 457 darab vegyes üveget, 67 kiló rongyot és 287 kiló vadgesz­tenyét gyűjtöttek. Az iskola legjobb vasgyűjtője — Antal László — ja­nuár 3-án jutalmul Pestre utazott. Antal László egymaga 701 pontot ért el. Fövenyessy Pál * A szünidő alatt sincs csend az alberttelepi iskola tantermeiben. Az irodában folynak a kísérletek, az egyik teremben van a szépművé­szeti kiállítás több mint 50Ó darab sajátkészítésű képpel Az úttörőott­honban délelőtt filmvetítés szóra­koztatja a pajtásokat. A negyedik teremben pedig a karácsonykor kapott ajándékokkal játszanak az úttörők. Szolga Márta, VIII. o. * A Szeles utcai iskolában vöröske- reszles tanfolyamot rendeztek. A paj­tások nagy figyelemmel és szorga­lommal sajátították el az elsősegély­nyújtás, kötözés mesterfogásait. 50 pajtás vizsgázott sikeresen. Köszöne­tét mondanak az iskolai pajtásai He­gedűs József elvtársnak, a mentő­állomás dolgozójának, aki sokat fá­radozott, hogy tudásukat gyarapítsa. * Az encsi állami általános iskola úttörői jelmezes karnevált rendez­tek. A legjobban sikerült jelmezek közé tartozott a Ludas Matyi, aki egy élő libával a hóna alatt vonult be a terembe, a hirdetőoszlop, a dáma, a bohóc, az elefánt, a ma­jomkirály és az indián. A karnevál végefelé sor került a díjak ki­osztására. -A legjobb jelmez és ala­kítás nyerte az első díjat — a díj­nyertes Polgári Ilona, III. osztályos úttörő volt. Kovács István Vili. 0* * Alig néhány napja, hogy visszatér­tem az alberttelepi iskola pajtásai közé Budapestről, ahol részt vettem a parlamenti úttörőkarácsonyon* Minden gyönyörű és felejthetetlen volt, különösen lekötött a budapesti színészek közel négy órás műsora. Mende Márta Vili. o* • Január első napján örömtől csillogó sze­mű. kipirult arcú. silécckke! felszerelt Út­törők várakoztak Miskolcon, a Lillafüred felé induló autóbuszoknál. A bükkszent- kereszti úttörő sítáborba indultak, ahol a téli iskolai szünet alatt 100—150 sízni ta­nuló fiú és leány vesz részt a miskolci VTSB és a városi oktatási osztály által' rendezett sítáborozáson. A kezdők megis­merkednek a sízés „rejtelmeivel”, a hala­dók pedig, akik már az elmúlt évek síti- borozásaln Is ré3ztvettek, merész lesiklá­sokkal készülnek az úüörőbalnoksdgra. A hó sajnos még kevés, de remélhetőleg rö­videsen vastag hólepel borítja a Bükköt. GÖDRY ÉVA. * A jósvafői általános iskola II* Rákóczi Ferenc úttörőcsapatának tagjai vidáman töltik a téli szün­időt. Csapatunk újév napján a Hó­fehérke és a hét törpe zenés mese­játékot adta elő a zsúfolásig meg­telt kultúrotthonban. Az előadás tiszta jövedelmét takarékba he­lyeztük, hogy az évvégi vizsgák után megtekinthessük Eger törté­nelmi nevezetességeit. Ugyancsak ezen a kulturestén mutatkozott be úttörőcsapatunk tíztagú zenekara is. A műsor után „karnevált“ ren­deztünk, ahol a pajtások jó hangu­lata a felnőttekre is átragadt, ők is ropták a táncot. Ifj. Körtvélyi Kálmán c^apattanacselnök * Január 15-én adják át a csapat­íárdisták az iskola történelmi al­bumát. Ebben az albumban több hint 390 fénykép és 150 irat ismer­eti iskolánk múltját és jelenét. Az Jnneoélyen rész tvesz Loy Árpád )ányászképviselő is. KAMARASZÍNHÁZ Minién hétfőn 7 árai kezdette' Q I ! / RAS KACAGAS1 ■ .*.*.*.*.•.V.v.v.v.v.v, Qlineim móka t&aii nélkül Vidám zenés táncos szatíra a miskolci furcsaságokról 2 részltet rákon át a biblia leprájáig a ragadós betegségeknek legiszonyatosabb sorai és fokozatai elhaladnak előt­tünk. A csapatok végét a falvak apraja-nagyja, ifja-véne képezi. Reményteljes anyák, viruló hajadenok, ifjak, csecsemős asszonysereg, virgonc gyermekraj. És most kezdődik az iszonyatosság netovábbja. Az ima után megkezdődik a körmenet, a fertőzött ajak csókot nyom. a szobor talapzatára, orcájára, a szentképek üvegére, s mit tudom én hová is — nyom­ban reá, tulajdon arra a helyre ráilleszti ajkát a csa­pat ép je is! A búcsú utáni napokon az illető pontokon egy 0.5 milliméternyi barna kéreg volt reácsólcolvaü! És :ez, csak egy .jelenet! A másik a kút melletti 'medencében jáfozVk, melyben alig 10—15 íitérfíy'Vúii' látható. Ebben mindenki megmosdik. A ml ulcus, caries necros.s van a világon, amit azon irtózható kór rongál, melynek behozatalával a kereszteshadak vádoltainak, az mind e- tizenöt liter vízbe mártja magát. És azután jönnek a csecsemős anyák, lev érkeztetik gyermekeiket, s tulajdon avval a fertőzött vízzel mossák meg tetőtől tolpig, „hogy ne fogjon rajta a nyavalya!!!“ Nincs szavam, amellyel lefesthetném az iszonyt, mely elfogott, a borzadály, mely e dolgok láttám egész lényemet megrázleediatta. Elbeszéltem orvosnak; a fe­jéhez kapott: most tudta meg, hogyan van az, hogy a legborzasztóbb betegségek „rejtélyes módon“ oly bol­dogtalan gyermeJoelcet, ifjú embereket, leányoldat száll­nak meg, akiknek életében semmi, de semmi sincsen. amiből a keletkezést kimagyarázni lehetne! Hiszen az alföldi magyar népnek már szava is van e „csodá­ra", azt mondja: „olyannak helyére talált ülni“! P 3 ez még csak egyik alakja a merges csóknak, ^ -5 hozzátartozóinak. Van még más is! Akinek módjában állott az alsó vidékek rác fal- vait bejárni, s aki nyitott szemmel járt, annak bizo­nyosan feltűnt a „csipás szeműek“ sokasága: sőt, aki élesebb szemmel és tapasztalással bír, az a csipás szemnél többet is lát. Az összeaszott, görnyedt test, reszket eg járás, viaszkos arcszín és sok egyéb, bor­zasztókat mond a szemlélőnek. Ez a nép kendőzi ma­gát, az arcfestés szerte dívik, de mihelyt a száj meg­nyílik, mintha a pestis fújna felénk. Mondhatni, hogy a rácság országosan hírhedt ezek­ről. És hogyan szerzi e gyászos hírt? Egy iszonytató, általános népszokás révén! Nem létezik tálán nép, amelynél a csók oly nagy szerepei játszana, mint ép­pen a rácnál. Ismerősök taláVwzása már öt csókkal jár: egyet a homlokára, egyet az Gúlára, egyet-egyet az orcákra és az utolsót a szájra alkalmaznák, s mindeníkben meg­van az a bizonyos lascivitás, amely az égalj melegével növekedik. A menyasszony a vendégek részéről egész csókzápornak van kitéve s ezt viszonozni köteles. Min­den alkalomra van csók. És hány itt a mérges csók? Csak ez magyarázza meg nekem, miként jön az, hogy egész helységek a legirtóztatóbb t&sti állapotban sínylődnek, hogy a nemzedékek hosszú sora menthe­tetlenül mérgezve van! És a test gyötrelme búcsúi jár ásva viszi az embere­ket. A mérges csók a szent helyekről szerte terjed, ma­gyarra, s mindenkire, akit csak szívének áhitátosádga, hitének ereje hozott oda — aki bízik abban, hogy a szent szobor kövére ráillesztett, fertőzött ajk nyömá nem mérges többé; ki nem látja áz istenkísértési, mely ha, van kisérthető isten, ha valahol, úgy itt, e csókkal törV'">ik. (1 'kál római útjáról azt írja, hogy Szent Péter c/ szobrának lábujjhegye fényes, mert a megcso- ko'ás előtt kiki előbb tenyerével letörli. Mint költőhöz illik, Jókai azt találja, hogy „nem az apostol iránti tiszteletből lett az érc olyan fényes, hanem a felebarát iránti utálattól“. Nem kutatom az értelmet, amelyben Jókai a felebarátot és utálatot kimondja: de a leghatá­rozottabban merem állítani, hogy az a letörlés nagyon is helyén van, s lesz addig, míg a kőben és ércben nemeseik emléket, háném' gyógyítást is keresnek ez emberek; hogy a felebaráií szeretet, mely önfeláldozást is jelent, nem jelenthet „fertőzést“ is; sőt, hogy éppen á felebaráti, szeretet az. amelynek szent nevében ez iszonyatos baj kiirtását követelnünk kell. Kintondtátn, mert üldözött, mint egy gonosz álom. (Uttöőö- _ /------ 1 RADO ■—.......

Next

/
Oldalképek
Tartalom