Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-18 / 297. szám
Vasárnap, 1955. december 18, *s*akmaotahorsíAg 3 A technika maximális kihasználásával készüljünk a pártvezetőségek új jáválasztására Országos hengerész tapasztalatcsere Óidon Második ötéves tervünk első éve új, megnövekedett feladatok elé állítja hengerészeinket is. Az alapanyag-felhasználás lényegesebb növelése nélkül 5,7 százalékkal több hengereltárut kell termelniök, mint ebben az évben. Ez parancsolóan megköveteli a technika állandó fejlesztését, az új technikának, a legjobb munkamódszereknek széles körben való elterjesztését és a legmesszebbmenő anyagtakarékosságot. Hengerészeink e téren már értek el kezdeti eredményeket. A Rákosi Művekben például bátran alkalmazzák az új technikát, Ózdon növelik a fajlagos anyagkihozatalt és egy tonna acélból jóval több feldolgozásra alkalmas hengcrcltárut adnak, mint eddig. A jövő évi tervfeladatok a tapasztalatok kicserélésével és értékesítésével könnyebben megoldhatóak. Ezt akarta elősegíteni a Kohó- és Gépipari Minisztérium Vaskohászati Igazgatósága is azzál, hogy a Kohászati Dolgozók Szakszervezetével együtt december 16-án Özdon országos hengerész tapasztalatcserét rendezett. A Rákosi Mátyás Művek, a Lenin Kohászati Művek, a Lőrinci Hengerművek, a Borsodnádasdi Lemezgyár és a Salgótarjáni Acélárugyár legjobb hengerészeit küldte el a fontos tanácskozásra, hogy az ózdi hengerészekkel kicseréljék tapasztalataikat, megbeszéljék a jövő évi tennivalókat. A tanácskozás reggel 8 órakor kezdődött. Az üzem kultúrotthonában Temesszentandrási Guldó, a gyár főmérnöke ismertette az ország hengerészei előtt álló legfontosabb feladatokat és azokat a tapasztalatokat, amelyek felhasználásával mind a minőség javításában, mind a nagyobb kihozatal elérésében eredményeket mutattak fel. Beszélt a bátor kezdeményezés és a hibaforrások felkutatásának fontosságáról. Ezek segítségével Özdon a gyár sclejtjét az 1952. évi 4 százalékról az év végére 2,54 százalékra csökkentették. S ami még ennél is fontosabb, az értékesített hengercltáruból ma már csak 2.12 százalék a selejt, a 3 év előtti 7 százalékkal szemben. Ezután a finomhengerészek előtt az újítók helyiségében Fehér József elvtárs, az ózdi finomhengerde vezetője, a durvahengerészek előtt pedig a műszaki körben Pohl László elvtárs, az ózdi durvahengerde vezetője ismertette az üzem hengerészeinek tapasztalatait. Utána a tanácskozáson megjelentek munkáruhát öltöttek és műszaki bemutatón vettek részt. A finomhengerde gyors drótsorozatán az ózdi Pongó Barna brigádja és Barabás Ferenc csepeli hengerész, a szakma kiváló dolgozója ismertette munka- módszereit. A durvahengerdében Bediczki András lőrinci hengerész és Zsóka József művezető főleg a henger csapágyazása iránt érdeklődtek. Náluk ugyanis bronz csapágyakat használnak és ez sok importált ént emészt fel. Szeretnének ezért áttérni az Ózdon jól bevált fehér fémbetétes (termites) csapágyak alkalmazására. Délután az üzemben látottak alapján a kultúrotthonban folytatódott a tapasztalatcsere. Sok értékes javaslat hangzott el a műszaki színvonal megjavítására, a technika fejlesztésére, a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésére és a munkavédelem megjavítására. Szóba- került az is, hogy a későbbiek folyamán meg kell vizsgálni, melyik üzem dolgozói hasznosítják jobban az Ózdon szerzett tapasztalatokat, — természetesen azok. akik jobban fogják teljesíteni 1956. évi tervüket. A csepeliek elhatározták, hogy mihelyt hazaérnek, megbeszélik tapasztalataikat és versenyre hivják ki az ország hengerészeit. Igen hasznos volt az ózdi hengerész tapasztalatcsere. Már most ké- szü’nek az ország hengerészei az 1956. évi terv telíesítésére, arra, hogy a pártvezetőségválasztás tiszteletére az új évben minden hónanban egynapos előrehaladást érjenek el, NEMETH GYULA CsaliKin íé'mi lió lorn! köiltérgtl Antikat, italai ágiiénál, csatornáinál a borsa!<msguei bányásztelepeken A borsodi szénmedence számos bányatelepén állami támogatással és saját erőből ez évben új bánvász saiátházak százait építették fel. A legtöbb helyen a kétszobás, összkomfortos salátházak a régi település mellett úi lakótelepet alkotnak. A* új bányász-lakótelepek kiépítését jövőre to' ább folytatják, a telepeket korszerű úthálózattal, közművekkel látják el. Jövőre mlnteev 2 millió forintot fordítanak a bányász-lakótelepeken a közművek kiépítésére. Ki’enc lakótelepen létesítenek járdát, utat, csatornahálózatot és vízvezetéket. Többek köpött járdát építenek Királ- don, Putnokon és Komlón, utat Alacsk^n és Fétáo. Az útAotts«*ei a távolabb lakó dolgozók gyors és kénve Imes közlekedését Is biztosítják. Rudabényán csaknem félmllli í forintos költséggel csatornázzák az új, sajátházakból álló báuvásztelepet, mintegy 200 000 forintos költséggel pedig vízvezetéket létesítenek. Ugyancsak vízvezetéket létesítenek a sa- jókazai úi bánvásztclepü’ésen Is. több mint 100 0ó0 forintos beruházással. Az állami beruházások mellett a hánvászházak tulatdonosal Is serényen tevékenykednek lakóhelyük szépítésén. Az ősszel több mint 10 000 facsemetét ültettek el az utak mentén, tavasszal pedig a vízlevezető árkok mellett virágágyakat létesítenek. Hol ftäföp a tcatct&c ? Mindenesetre a szántóföldeken pöfög a traktor. És az ilyen dűlőkön nincs is hiba,a mélyszántással. De vannak olyan helyek, ahol nem pöfög a traktor. A hejőcsabai Béke termelőszövetkezet földjén például se- hogysem akar pöfögni. Harmincnégy holdja nincs még felszántva a tsz- nek a tavasziak alá, mert az alsó- zsolcai gépállomás néhány traktoristája semmtbeveszi a munkafegyelmet. Kiküldtek egy traktorost a tsz földjére, hogy minél előbb szántsa fel, de az 5 napig feléje sem nézett a munkának. Hogy hol volt közben, azt bizonyára elmondja majd a gépállomás vezetőinek, akik nem ellenőrzik rendszeresen a mélyszántást és a traktorosok munkáját. Szabó József agronómus és Juhász Pál brigádvezetők azonban tudnak erről a dologról. Nem kell persze azt gondolni, hogy a traktoros ez alatt az öt nap alatt semmit sem csinált. Csinált ő — éppen itt van a hiba! A termelőszövetkezetnek nem ment szántani, de elment a kulákoknak! Idős Répási Sándor kuláknak is felszántotta a fötdjét — no persze, bizonyos fizetség ellenében. A kulák földjén pöfögött tehát a traktor. Jó volna tudni, milyen lesz a felelősségrevonás. I ólsikerült termelőszövetkezeti J zárszámadások beszámolóit böngésztem éppen, amikor beszólnak, hogy keres valaki fontos ügyben. Az előszobában fejkendős, negyven év körüli asszony lép elém. Már az arcán és mozgásán is látszik, hogy izgatott. — özvegy Imre Balázsné vagyok t— mutatkozott be. Leülünk, azonnal a tárgyra tér. Sebesen beszél, mintha jóelőre betanulta volna a mondókát. — Azért jöttem, hogy segítsenek rajtam, meg a többieken. A hejőcsabai Béke termelőszövetkezet tagja vagyok és a termelőszövetkezet nem akar fizetni. Még most sem volt meg a zárszámadás, de nem is lesz, mert ez olyan termelőszövetkezet, hogy nincs semmije. Aratás óta nem kaptam egy fillér előleget, most nincs pénzem, a gyereknek meg ruha, cipő kéne. • Nagy lélegzetet vesz, rámnéz és mert látja, hogy várom a továbbiakat, folytatja: — Tudja, olyan ez a termelőszövetkezet, hogy ott senki se akar dolgozni. A vezetők mindent tönkretesznek, Az elnök ... hogy is hívják csak... — sokáig gondolkozik a néven. — Megvan, Marsaiké Gyula, nem törődik semmivel. Csak iszik, meg iszik. Dolgozni nem akar, úgy kell reggel nyolc órakor felkölteni. És a gazdaság? Arról jobb nem is beszélni. A kukorica, meg a répa ott ment tönkre a földeken. A százhúsz mázsa hal a halastóból eltűnt, pénz meg sehol. Az épületekkel is hogy bánnak! Az új istállóban a sertések csülökig járnak a vízben. Ki kellett bontani az épület végét, hogy lefolyjon a víz. A teheneknek nincs mit enniök. Egyszóval minden a fejetete- jén áll, pénz meg nincs. Hirtelen abbahagyja, nyilván várja, hogy kérdezzek. Kérdezni? Mit kérdezzek? Ennyi hiba, fejetlenség hallatára úgy érzi a- errb-r, hon-- valami forrásnak indvl a bavser‘A ben. Hát lehet ilyen tcrmplS*z<"ret kezet ma, amikor sorra ér'-eznek c győzelmi jelentétek Pb—70 forintos munkaegységekről, milliomos termelőszövetkezetekről! Pedig az asszony olyannak látszik, akinek hinni lehet. Azért mégis egy kérdést: — Mondja csak Imréné, hány munkaegysége van? A RÁGALMAZÓ Egy pillantás az asszony arcára és ez alatt megváltozik az asszonyról a véleményem. Epirul, lehajtja a fejét, mintha gondolkozna. De mire felemeli tekintetét, újra a régi. — Én a két gyerekemmel 7—800 forintot kerestem hetenkint az állami gazdaságban. A Békében is hárman dolgoztunk. Az igaz, hogy nincs sok munkaegységem, de ... Mondja, mondja a magáét, de már látom, hogy a kérdés talált. Ez az asszony nem őszinte. Valami nincs rendjén. Azért megígérem, hogy elmegyünk a tsz-be és nyugodjon meg, helyrejön minden. Azután majd beszélgetünk. Feláll, mosolyogva kezetfog, de azért elmenőben még megjegyzi: „Elmegyek én Pestig, a minisztériumig is kérem, mert én nem Így képzeltem el a termelőszövetkezetet, amikor a tavasszal beléptem. És hogy igazam van, azt megmondják a többiek is...“ O ogy Imréné milyennek képzelte a termelőszövekezetet, az a tanácsházán és a tsz-ben derül ki igazán. A tanácsházán Táncos elvtárs elnökhelyettes meghallgatja a történetet. Itt-ott helyeslőén bólint, másszor elmosolyodik. Azután beszélni kezd, az olyan ember biztonságával, aki úgy ismeri a tsz helyzetét, mint a saját tenyerét. — Imréné? Ismerjük jól. Tavasz- szal bekönyörögte magát a közösbe a fiával együtt, azután rendre kérte az előleget. Hol dolgozott, hol nem. A fia dróttal verte a teheneket, mire az elnök kitette a szűrét. Azó*a az asszony se dolgozik és alighanem több a tartozása, mint a járandósága. De ami a tsz-t illeti, van némi igaza. Táncos elv*árs minden kertelés nélkül elmondja az igazat. A tanács is, a pártbizottság Is sokat foglalkozott a Béke ügyével. Nem ment minden rendben, — főként az Imréné- féle tagok miatt. Huszonöt, tagból alig dolgot *t nihány, inkább az elnököt, Marsalkót szapulták. Ezért is nem volt olyan a termésük, mint kellett volna. Azután nagy beruházásokba kezdtek. Istállókat építettek és mindezt főleg a 35 holdas halastóból várt jövedelemből akarták kifizetni. Csakhogy a hallal melléfogtak. Százötven mázsát vártak, de alig halásztak le tizenkettőt. Nem váltak be az ivadékok. Most, a zárszámadás készítése előtt a gépállomás is jelentkezett. Három éven keresztül nem kérte a szántásdijat, — pedig a tsz fizetett volna — ez évben azután egyszerre igényelte a három évi munka ellenértékét. És a termelőszövetkezet nem akart adós maradni. Ezért ts késett a zárszámadás. De most már készen van. Több mint harminc forintot ér egy munkaegység. így tehát a hibák ellenére sincs nagyobb bai, hiszen a termelőszövetkezetnek több mint egymillió forintot érő jól felszerelt gazdasága van. És ami az elnököt illeti? Hát igen. néhány hónappal ezelő*t Marsaiké elvtárs néhányszor valóban félrelépett. öt úi tsz-taq rossz ú*on magával ragadta, a fiatal elnököt. De elég volt a pártbizottság és a tanács egyszeri figyelmeztetése. Marsaiké Gyula visszatért a helyes útra. Hogy nem szeret dolgozni? Ez rágalom. Igaz, tapasztalatlan még, hiszen alig néhány hónappal ezelőtt került a tsz élére, de mindene a gazdaság. arsalkó Gyulával, a fiatal, alig harmincéves elnökkel járjuk a Béke gazdaságát. A tehénistállóban meglepő rend, tisztaság. A tehenek | kövérek, t'sz*ák. Jánossl elvtárs, az »új tehév^o^dozó keze aranyat ér. A lrégebbi állatgondozók csaknem tönkretették a tehénállományt Nem ptettek, nem takarítottak. Tizenkét literről hat literre csökkent a fejési átlag. S most négy nap alatt újra két literrel emelkedett a tejhozam. S Jánossl elvtárs szerint néhány hét múlva több lesz a tej. mint bármikor . i Az új, hatalmas sertésistálló Bz ENSZ Társaságok Világszövetségének távirata az ENSZ-ba történt telvétaiilnk alkalmából és a Magyar ENSZ Társaság választávirata MAGYAR ENSZ-TÄRSASÄG Kérem, fogadják forró szerencse- kívánataimat Magyarországnak aa Egyesült Nemzetek Szervezetébe történt felvétele alkalmából. Ez az esemény döntő lépés a világszervezet Budapest egyetemes jellegének megvalósulása útján,' amelyért az ENSZ-Társaságok Világszövetsége mindenkor síkra- szállt. Arias Perez ROBERTO ARIAS PEREZ úrnak, az ENSZ-Társaságok Világszövetsége helyettes főtitkárának Párizs Szívből köszönöm üdvözlő táviratát, amelyet ismertetni fogok intéző- bizottságunk legközelebbi ülésén. A Magyar Népköztársaságnak és más országoknak az ENSZ-be történt felvételét a társaságunkhoz csatlakozott szervezetek sokmilliónyi tagja forró lelkesedéssel fogadta. Meggyőződésem, hogy az új tagok felvétele az ENSZ megerősödéséhez vezet és előbbre viszi a béke ügyét. Társaságunk ehhez fokozott tevékenységével kíván hozzájárulni. Kerek Gábor főtitkár (MTI) B magyar kormány köszöneté n ENSZ-be történi felvételünket támogató országoknak A magyar külügyminisztérium a magyar kormány köszönetét tolmácsolta mindazon országok diplomáciai képviselőinek, amelyek támogatták Magyarország felvételét az Egj-e- sült Nemzetek Szervezetébe. (MTI) Beírlak nevüket a DISZ Becsület K őny vébe NAGY piroskötésű könyv. A látása is szívdobogtató, hát még amit szép, szabályos betűkkel fehér lapjaira írtak! Vasöntők, építömunká- sok, mérnökök, diákok, traktorosok és bányászok, —- Borsod legjobb ifjúmunkásainak nevei és nagyszerű hőstettei kerültek be a DISZ megyei bizottság által vezetett „Becsület Könyvébe1*. Egytől- egyig olyanok nevei, akik mindennapi munkájukkal legkövetkezetesebben harcoltak pártunk politikájának megvalósításáért. Olyanok hőstettei, akik fáradságot nem kímélve, éjt nappallá téve dolgoztak új életünk, új világunk építésén. Lapozgassunk a könyvben, amely a borsodi ifjúmunkások dicsőségét őrzi. tr A BECSÜLET KÖNYV egyik lapján ott van Kálna Ottó, a pere- cesi MTH-intézet igazgatójának neve. Sokszorosan rászolgált erre. Érdemeinek méltatására azonban csak ennyi áll a neve alatt: 1945-től kezdve résztvesz az ifjúsági szövetség munkájában: a diósgyőri SZÍT egyik alapító tagja volt. Sokáig dolgozott, mint SZÍT alapszervi titkár. Jó munkája elismeréseképpen lett is tiszta. A több mint száz darab fajtiszta sertés jó húsban van. Az öreg Csapó bácsi, — Imréné apja — a sertésgondozó, a tsz egyik legbecsületesebb tagja. Elégedett a munkával is, a várható jövedelemmel is. Viziszár- nyas telepük is van. Száz liba hízik a baromfiistállóban. A kövér anyatörzs ott úszkál a Hejő párolgó vizén. — Csak az itt a baj, hogy a tagság nem olyan, mint kellene, — panaszkodik Marsalkó evtárs. — Papíron negyvenhét tagunk van, de alig heten dolgozunk rendszeresen. A többieknek nem munka, csak pénz kellene. Most is azt akarták néhányon, hogy osszuk ki a takarmányt, osszunk ki mindent. Az ilyen Imréné- félék akarták persze. Imrónének 55 munkaegysége van és több mint kétezer forint előleget vett fel. Fejőstehénnek nézte a közöst. Igent Az Imréné-félékben, a 1 munkától viszolygó tagokban van itt a hiba, hiszen még a nem kielégítő munka, a gyenge halászat ellenére is 31,76 forintot ér náluk egy munkaegység. S az adósságot is rendezte a termelőszövetkezet. A jövő sok jót Ígér. Csapó bácsi hatvan darab sertést hizlal, ennyire kötöttek szerződést az állammal. Marsalkó elvtárs megjegyezte: ,.Jövőre jóval nagyobb lesz a jövedelem, mint az idén." Különösen, ha a becsületes, munkaszeretö tsz-tagok szívvel-lélek- kel dolgoznak. Sok hejőcsabai dolgozó paraszt érdeklődik a tsz iránt, várja a zár- számadási közgyűlést. Ettől függ, milyen lesz a Béke jövő esztendeje. A közgyűlés sikere viszont azon múlik, hogyan készíti azt elő. milyen segítséget ad a IV. kerületi pártbizottság és c tanács a termelőszövetkezetnek. Mer* a Béke eddigi hibái már teljeser megszűnhettek volna, ha a tsz-bm erős. jól dolgozik a pártszervezet be néhány becsületes kommunista kézé be veszi a tsz ürmeit. Gazdaságiira máris aranyat érő tsz a Béke. De méginkább az lesz, ha eayszersmlv- denkorra megszabadul az Imréné- féle r&galmazóktA* BARCSA SÁNDOR a perecesi MTH-intézet igazgatója* Itt is nagy segítséget ad a DISZszervezetnek a fiatalok nevelésében. TÖTH SÁNDOR neve mellett e* olvasható: A kazincbarcikai városi DISZ-bizottság ágit.-prop. titkára* 1951. óta dolgozik DlSZ-funkctóban* 1953-ban, az építkezések megkezdésekor küldte a DISZ Kazincbarcikára azzal a feladattal, hogy szervezze meg a DISZ-t, nevelje, mozgósítsa a fiatalokat hazánk egyik legnagyobb ipari létesítményének, a vegylkombinát felépítésére. Tóth elvtárs ezt a feladatot becsülettel teljesítette. ti HOFFMEISTER János a Lenin Kohászati Művek vasöntödéjében 8 éve az ifjúsági szervezet titkára. Brigádvezető, 28 tagú brigádjának nevéhez számtalan termelési győzelem fűződik. A VIT-verseny idején a brigád 135 százalékos teljesítményt ért el. Hoffmeister elvtárs» üzemében indult el „a szakma legjobb ifjúmunkása“ címért folyó verseny. Ennek keretében a műszaki vezetőséggel együtt Hoffmeister elvtárs állandóan biztosítja a műszaki feltételeket, ezért a fiatalok szeretik, becsülik. Tr OTT VAN a könyvben Sáíl Antal, az ózdi Kohászati Üzemek karbantartó üzeme DISZ-titkárának neve is. Mivel érdemelte ki e nagy kitüntetést? 10 éve titkára az üzem ifjúsági szervezetének, s ez idő alatt szinte egyedülálló eredményeket ért el az ifjúság nevelésében — olvassuk a könyvben. Alapszervezetének tagjai 1953-ban fejezték be első ötéves tervüket. Sok „kiváló dolgozó“ jelvénnyel kitüntetett van neveltjei között. A szervezet tagjai nemcsak a termelésben, hanem a DISZ-életben is példát mutatnak* TS ÍGY olvasható' valamennyi kitüntetett neve mellett eddig végzett munkájának, helytállásának méltatása. Igaz, hogy szűkszavúak, rövidek ezek a méltatások, de ha bővebben akarnák megírni azokat a nagyszerű küzdelmeket, amelyeket megyénk kiváló Ifjúmunkásai vívtak, akkor kötetekre lenne hozzá szükség. Sokat lehetne Írni például arról, hogyan szervezte meg Szilágyi Margit, ez a törékeny 19 éves kislány a keselyűhalmi állami gazdaságban a silózási versenyt. És mennyit dolgozott, amíg megszervezte a fiatalok kultúrális fejlődését elősegítő előadásokat! Vagy milyen sokat lehetne írni Németh Lászlóról, az ózdi Kohászati Üzemek hengerdélének fiatal mér- .nőkéről, aki üzemében megszervezte az „Ezerszemű őrsöt“ és kíméletlen harcot Indított a pazarlók, a nép vagyonát tékozlók ellen. És vajon elég-e elmondani Bialko Gyuláról, a Borsodnádasdt LemezgyáT simitőheneerész brigád vezetőjéről annyit, hogy brigádja a VIT-verseny ideién 460 tonna hencereltárut adott terven felül a néoeazdaság- nak? A tnhblckről mindennani étetünk raevszerő hőseiről sem lehetne szűkszavúbban hpszélnl Harcuk bátor kommunista beszállások. párt iránti húsáaük leoven nélda minden DTS7-fiatn1 előtt. Merítsenek erőt nagyszerű tetteikből, dolgozzanak úgy, olyan odaadással. mint ahogy azt a Becsület Könyvébe beírt ifjúmunkások tették. (Kecskésnél
